PÜ BH 2004/146
PÜ BH 2004/146
2004.04.01.
Az elővásárlási joggal rendelkező tulajdonostársnak erről a jogáról legkésőbb az árverésen nyilatkoznia kell, ha az árverési vétel feltételei nem váltak számára kedvezőtlenebbé, mint amelyeket a közös tulajdon megszüntetéséről rendelkező ítélet tartalmazott [Ptk. 373. §].
A megyei bíróság ítéletével elrendelte a felperesnek és B. J. nevű testvérének a tulajdonában álló ingatlan közös tulajdonának árverés útján történő megszüntetését. A legalacsonyabb árverési vételárat beköltözhető állapotban 2 580 000 forintban, a felperes által lakottan 1 217 000 forintban állapította meg. Rögzítette, hogy a feleket harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg.
B. J. kérelmére a felperessel szemben végrehajtási eljárás indult. A felperes a végrehajtási lapot 1997. október 13-án, majd az árverési hirdetményt 1997. november 11-én átvette.
Az 1997. december 1. napján megtartott árverésen vevőként az alperes jelentkezett és úgy nyilatkozott, hogy az ingatlant lakottan 1 217 000 forintért hajlandó megvásárolni. A 121 700 forint előleget megfizette, míg a vételár további részének kiegyenlítésére két hónap haladékot kért. Az árverésen a végrehajtó megállapította, hogy az árverési vevő az alperes.
Az árverés után két nappal a felperes a végrehajtónak és az alperesnek is bejelentette, hogy élni kíván elővásárlási jogával. Az alperes részére a 121 700 forint előleget postán megküldte.
A végrehajtó válaszában azt közölte a felperessel, hogy elővásárlási jogával legkésőbb az árverés időpontjában kellett volna élnie, ezért – miután az alperes 1998. január 30-án a teljes vételárat kiegyenlítette – intézkedett az alperes tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében.
A felperes a végrehajtó intézkedése ellen végrehajtási kifogást nyújtott be, amelyet a bíróság jogerős határozatával elutasított.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy elővásárlási jogának megsértése miatt az alperes tulajdonszerzése vele szemben hatálytalan. Kérte annak megállapítását, hogy az 1 250 000 forint árverési vételár ellenében az ingatlan tulajdonjoga őt illeti meg.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Jogerős ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes az árverési értékesítést elrendelő jogerős ítélet meghozatalakor, 1996. október 28-án tudomást szerzett az árverés tényéről, az árverési vételárról és arról, hogy elővásárlási jog illeti meg. Ezen időtől az árverésig, 1997. december 1-jéig a felperesnek kellő idő állt a rendelkezésére ahhoz, hogy megfelelő döntést tudjon hozni elővásárlási jogával kapcsolatban. Döntését az árverés időpontjában közölnie kellett volna a végrehajtóval és az árverési vevővel. A felperes ezt elmulasztotta, ezért az alperes tulajdonszerzése nem a felperes elővásárlási jogának a megsértésével történt.
A jogerős ítélet ellen – annak megváltoztatása és keresetének való helytadás érdekében – a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben kifejtette, hogy a jogerős ítéletben megállapított tényállás hiányos és téves, téves az erre alapított jogi álláspont is. A bírósági végrehajtó az árverési hirdetményben elővásárlási jogát nem tüntette fel, emiatt az érverési hirdetmény nem felelt meg a törvény előírásainak. A végrehajtó elővásárlási jogának gyakorlására nem hívta fel és iratellenes az a megállapítás, hogy a végrehajtó a legmagasabb vételárat háromszor kikiáltotta.
A végrehajtó az alperes részére az árverési vételár megfizetésére két hónap haladékot adott, amelyről a felperes csak az árverésen szerzett tudomást. Az alperes, mint árverési vevő vételi ajánlata tehát módosult és a módosult vételi ajánlat elfogadására a felperes részére semmilyen határidőt nem szabtak. A vételi ajánlat elfogadására szabott határidő a vételi ajánlat megtétele és megismerése előtt nem telhet el. Ezért a jogerős döntés ellentétben áll a Ptk. 148. § (3) bekezdésében és a PK 9. sz. állásfoglalásban foglaltakkal.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos, mert a jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
Jogerős ítéletében a bíróság a felperes keresetének elbírálása szempontjából irányadó tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak a helyes egybevetésével állapította meg. Az így megállapított tényállásból helyes jogi következtetést vont le akkor, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes elővásárlási jogával az 1997. december 1. napján megtartott árverésen élhetett volna.
A felperes már a közös tulajdon megszüntetéséről rendelkező ítélet meghozatalakor tudomást szerzett az árverés elrendeléséről, a vételárról és elővásárlási jogáról. Ezen időtől az árverésig több mint egy év telt el, amely elegendő időnek minősül arra, hogy a felperes döntést hozzon elővásárlási jogával kapcsolatban. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott az a körülmény, hogy az árverési hirdetmény elővásárlási jogát nem tüntette fel és őt a végrehajtó erre nem hívta fel, nem bír jelentőséggel, mert az árverést elrendelő jogerős ítélet megfelelő tájékoztatással szolgált a felperesnek arra, hogy őt az elővásárlási jog megilleti.
Nem vitás, hogy az árverési vevő vételi ajánlata folytán a vételár megfizetésének határideje módosult. Ennek folytán a felperes még kedvezőbb feltételekkel élhetett volna elővásárlási jogával, mert a vételárat csak két hónap múlva kellett volna megfizetnie. Az árverés során a vétel körülményei nem váltak kedvezőtlenebbé a felperes számára, amely valóban indokolta volna megfelelő idő biztosítását a felperes részére annak érdekében, hogy az ajánlatra nyilatkozni tudjon. A felperes számára azonban a vétel feltételei kedvezőbbé váltak, ezért nyilatkozatának megtételére további határidő biztosítása nem volt szükséges.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VI. 22.350/2001. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás