15/2004. (BK 13.) BM utasítás

1. a) A belügyi szervek gazdálkodásának megszervezésében, vezetésében, irányításában és végrehajtásában a jelen mellékletben meghatározott szabályokat és eljárási rendet az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.), továbbá a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.), az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), valamint az éves költségvetési törvények előírásainak figyelembevételével kell alkalmazni.

b) A belügyi szervek gazdálkodási tevékenysége magában foglalja az alapító okiratban meghatározott állami feladatok végrehajtásához szükséges erőforrások tervezését, biztosítását, kezelését és felhasználását, az ellenőrzést, valamint a felhasználásról történő elszámolást.

A gazdálkodás alapelvei

2. a) A belügyi szervek gazdaságos, hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodást folytatnak.

b) A költségvetési gazdálkodás a mindenkor rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást jelenti, amely magában foglalja a költségvetési előirányzatokkal való gazdálkodást is.

a) Központi gazdálkodás formájában valósul meg (különösen):

– a fejezet egészére kiterjedő létszámgazdálkodás,

– a hivatásos, köztisztviselői, közalkalmazotti állomány és a Munka Törvénykönyv hatálya alá tartozó munkavállalók személyi juttatás kereteinek fejezeti elosztása, valamint módosítása,

– a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelése,

– a központi beruházás,

– a központi beszerzések közbeszerzési feladatainak végzése,

– a lakástámogatás előirányzatának kezelése,

– a BM többségi tulajdonú gazdálkodó szervezetek működésének és gazdálkodásának fejezeti szintű koordinálása.

b) Az intézményi gazdálkodás a belügyi szervek által, feladataik ellátása érdekében folytatott gazdálkodásszervezési és -vezetési tevékenység, amely egyrészt erőforrások biztosításával, másrészt saját hatáskörű költségvetési előirányzat gazdálkodással valósul meg.

II.

A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS

A belügyi szervek költségvetési besorolása, és
költségvetési gazdálkodásuk szervezése

a) a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv,

b) a középirányító szerv, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv (a továbbiakban: középirányító önállóan gazdálkodó költségvetési szerv),

c) a középirányító szerv irányítása alá tartozó önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

7. a) Az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknek besorolt belügyi szervek együttesen alkotják a fejezet központi költségvetési szerveit (a továbbiakban: költségvetési szervek).

b) A költségvetési szervek állami feladataikat alaptevékenységként, külön jogszabály előírási szerint látják el.

9. a) A Közgazdasági Főosztály – az Ámr.-ben meghatározottak szerint – a költségvetési szervekkel kapcsolatos előirányzat tervezési, végrehajtási, felhasználásról való elszámolási, illetve szabályozási feladatai ellátását a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szervek és a középirányító szervek közreműködésével végzi.

b) A középirányító szerv gondoskodik arról, hogy a hozzá tartozó önállóan és részben önállón gazdálkodó költségvetési szervek, részjogkörű költségvetési egységek Szabályzatban előírt feladatai végrehajtásra kerüljenek.

10. a) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv jogszabályokban előírt gazdálkodási feladatait gazdasági szervezete útján látja el. A gazdasági szervezetnek kell megoldania a belügyi szervek költségvetési tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási, valamint a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési (FEUVE) kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatokat, amely – FEUVE kivételével – részben történhet vásárolt, a fejezet által engedélyezett szolgáltatással, a felelősség átruházása nélkül.

b) A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője a 10/a pontban meghatározott feladatok megállapodásban rögzített része ellátására pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős személy(eke)t jelölhet ki.

c) A gazdasági szervezetek felépítését, jogállását, valamint a személyekhez és beosztásokhoz kötődő feladatellátás rendjét a szervezeti és működési szabályzat, az ügyrend és a munkaköri leírások tartalmazzák.

12. a) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági szervezetének vezetője (gazdasági vezető) a működéssel összefüggő pénzügyi-gazdasági feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese, aki feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el.

b) A gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt – legalább középfokú iskolai végzettségű és emellett pénzügyi-számviteli képesítésű – személy ellenjegyzése nélkül a költségvetési szervet terhelő, gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő, és ilyen intézkedés nem tehető.

c) Minden olyan fejezeti szintű normatív intézkedés, utasítás kiadását a Közgazdasági Főosztállyal, illetve a BM Költségvetési és Gazdasági Főosztállyal előzetesen egyeztetni kell, amelynek költségvetési és pénzügyi teljesítési kihatásai vannak, ennek tényét a kiadmányozásra váró norma tervezetén rögzíteni kell.

14. a) A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait a fejezet által kijelölt önállóan gazdálkodó költségvetési szervek látják el.

b) Az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, illetve az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel és részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét – a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjének, illetve a középirányító szerv vezetőjének döntése szerint – megállapodásban vagy azt helyettesítő okiratban (a továbbiakban: megállapodás) kell rögzíteni. A középirányító szervhez tartozó önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek közötti megállapodást – a Közgazdasági Főosztály véleményének előzetes kikérése mellett – a középirányító szerv vezetője hagyja jóvá azzal, hogy a megállapodást utólag a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkárhoz tájékoztatás céljából megküldi. A középirányító önállóan gazdálkodó költségvetési szerv és a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv között létrejött megállapodást a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár hagyja jóvá.

c) A b) pont szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a tervezés, a pénzkezelés, az előirányzat-felhasználás, a kincstári körön kívüliek esetén a pénzellátás, a kötelezettségvállalás, az utalványozás, az analitikus nyilvántartás, az információáramlás, -szolgáltatás, a FEUVE, valamint a működtetés, a tárgyieszköz-felújítás, a beruházás, a vagyonkezelés tekintetében melyek azok a feladatok, amelyeket az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv összevontan, illetve melyek azok a feladatok, amelyeket a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv elkülönítetten, önállóan lát el.

15. a) Az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek alapító, illetve megszüntető okiratának (a továbbiakban: okirat) elkészítése, módosítása az érintett költségvetési szervek közreműködésével a Közgazdasági Főosztály feladata.

b) Az okiratot a BM Jogi Főosztály és a BM Személyügyi Főosztály véleményezi.

c) Az egységes szerkezetben elkészített és az érintett szervekkel koordinált okiratot a Közgazdasági Főosztály vezetője a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár útján egyezteti a Pénzügyminisztériummal, majd azt követően felterjeszti a belügyminiszterhez jóváhagyásra.

d) A jóváhagyott okirat egy-egy példányát a – törzskönyvi nyilvántartást vezető – Közgazdasági Főosztály megküldi az érintett költségvetési szervnek, valamint a BM Szerződés-előkészítő és Peres Képviseleti Iroda és a BM Informatikai Hivatal részére további ügyintézésre.

17. a) A fejezet költségvetését a Közgazdasági Főosztály állítja össze a fejezethez tartozó valamennyi költségvetési szerv költségvetési tervjavaslata és adatszolgáltatása alapján.

b) A Közgazdasági Főosztály útmutatást és számítástechnikai programot ad a költségvetési szervek részére a tervezés megvalósításához.

c) A Közgazdasági Főosztály – a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár egyetértése mellett – a Pénzügyminisztériummal, valamint a költségvetési szervekkel történt egyeztetést követően:

– meghatározza a fejezet költségvetési cím (alcím) rendjét, a költségvetési szervek tervezési feladatait, a tervezési követelményeket, a szövegjavaslattal összefüggő elvárásokat, határidőket,

– tájékoztatást ad a kiadási, bevételi keretszámokról, a fejlesztés fő irányairól,

– rögzíti a báziskorrekciókat, valamint a tervezés évében megvalósult előirányzat-változásoknak a tervezés irányszámaiban való számbavétele lehetőségét, illetve módját,

– a belügyminiszter rendelkezéseinek megfelelően intézkedik a költségvetési szervek közötti feladatok, illetőleg előirányzatok átcsoportosításáról,

– gondoskodik az előírt nyomtatványok és számítástechnikai programok továbbításáról, közreadásáról,

– felülvizsgálja a részére beküldött költségvetési javaslatokat, és tételes költségvetési javaslatot készít a fejezeti kezelésű előirányzatokra,

– a költségvetési szervek bevonásával véglegezi a tervjavaslatot, majd a Pénzügyminisztériummal történt egyeztetés után szöveges indokolással ellátva benyújtja belügyminiszteri jóváhagyásra,

– gondoskodik a belügyminiszter által jóváhagyott tervezet Pénzügyminisztériumhoz történő megküldéséről és a felmerülő egyeztetések elvégzéséről.

19. a) A költségvetési tervjavaslatban meg kell tervezni a költségvetési szervhez (költségvetési címhez, alcímhez) tartozó valamennyi szervezet és szervezeti egység mindazon bevételeit és kiadásait, amelyek

– forrástól függetlenül, állami alapfeladataival függenek össze,

– jogszabályon, szerződésen, megállapodási kötelezettségen alapulnak,

– a tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak,

– eseti jelleggel, vagy egyébként várhatóak,

– eszközeik hasznosításával függenek össze.

b) A fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv és a középirányító szerv a hozzájuk tartozó költségvetési szervekkel a tervévi keretszámokról tervegyeztetést folytat, aminek alapján a költségvetési szervek elkészítik a költségvetési terveiket.

c) A fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv és a középirányító szerv a költségvetés tervezésére a tervezésben érintett szervei részére belső normát ad ki, amely tartalmazza:

– a tervezés során kötelezően érvényesítendő általános és speciális követelményeket, előírásokat,

– bevételi és kiadási keretszámokat,

– az alapfeladatokkal kapcsolatos változásokat.

A belső norma egy példányát a Költségvetési Ellenőrzési Főosztály részére kell megküldeni.

d) A fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek és a középirányító szervnek a kincstári ügyfelek részére a költségvetési tervezés határidejét úgy kell megállapítania, hogy a Közgazdasági Főosztály által meghatározott benyújtási határidőig legalább 5 munkanap álljon rendelkezésre a kiadott táblázatok belső összefüggéseiben, a tervezés követelményrendszerében, a létszám- és bérgazdálkodásban érvényesítendő követelmények felülvizsgálatára.

20. a) A fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szervek és a középirányító szervek a Közgazdasági Főosztály előírásainak megfelelően végzik a hozzájuk tartozó költségvetési szervek, illetve azok szervezetei és szervezeti egységei által elkészített költségvetési tervjavaslatokkal kapcsolatos egyeztetéseket és összesítéseket.

b) A tervjavaslatot a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv és a középirányító szerv közvetlenül, a hozzájuk tartozó költségvetési szervek pedig rajtuk keresztül küldik meg a Közgazdasági Főosztályra, amelyet a továbbítás előtt ellenőriznek, egyeztetnek és költségvetési cím, alcím szerint összesítnek.

c) A Közgazdasági Főosztály a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok költségvetési cím tervjavaslatát a BM Önkormányzati Főosztálya bevonásával készíti el.

d) A költségvetési tervjavaslat készítésével egyidejűleg – a Pénzügyminisztérium tervezési köriratához mellékelt fejezeti intézkedésen és útmutatáson túlmenően – a fejezeti kezelésű előirányzatokat felhasználó szervek a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási szabályzatának összeállításához javaslatot készítenek és küldenek meg a Közgazdasági Főosztálynak. A javaslatnak tartalmaznia kell:

– az adott fejezeti kezelésű előirányzat céljának megnevezését, a felhasználás módját,

– az adott fejezeti kezelésű előirányzat kezelési költségeit,

– az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságokra vonatkozó javaslatot és

– az előirányzat felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó javaslatot.

Kincstári költségvetés, elemi költségvetés
és költségvetési alapokmány

21. a) A fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv és a középirányító szerv legkésőbb a költségvetési év január 10-ig összeállítja és jóváhagyásra – a Közgazdasági Főosztály útján – a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár részére megküldi a saját és a hozzá tartozó kincstári ügyfelek előirányzat-gazdálkodás szempontjából elkészített és a költségvetési törvény költségvetési cím, alcím bontásának megfelelő, kiemelt előirányzatokat tartalmazó kincstári költségvetését. Az egy címhez – alcímbontás nélkül – tartozó több költségvetési szerv költségvetési előirányzatai fő összegét a cím költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzata és a költségvetési szerv tervjavaslata figyelembevételével a fejezet állapítja meg.

b) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv kincstári költségvetése magában foglalja a saját költségvetését, beleértve részjogkörű költségvetési egysége előirányzatait is, valamint a hozzátartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv azon előirányzatait, amelyekre kincstári költségvetés nem készült.

c) A kincstári költségvetés készítését a költségvetési törvényjavaslat országgyűlési tárgyalásának időszakában meg kell kezdeni. A Közgazdasági Főosztály a tervezett előirányzatok alakulásáról folyamatosan tájékoztatja a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerveket és a középirányító szerveket, amelyek kötelesek tájékoztatni az előirányzatok változásában érintett szervezeteiket.

d) A kincstári költségvetéseket tartalmi és számszaki ellenőrzést követően a Közgazdasági Főosztály megküldi a Kincstárhoz, majd azokat a Kincstár feldolgozását követően visszaigazolja a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknek és a középirányító szerveknek.

23. a) A kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szervek elemi költségvetésüket a költségvetési törvényben jóváhagyott, illetve a Szabályzat 21. pontjában foglaltak szerint és a fejezet által január 10-éig megállapított további keretszámok, valamint a visszaigazolt előirányzatok alapján készítik el.

b) A fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szervek és a középirányító szervek saját, valamint a hozzájuk tartozó kincstári ügyfelek elemi költségvetését költségvetési cím, alcím szerint összesítve tárgyév február 10-ig megküldik a Közgazdasági Főosztályra. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv elemi költségvetése együttesen kell hogy magában foglalja a saját és a részjogkörű költségvetési egysége, valamint a hozzárendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv(ek) előirányzatait. Adatszolgáltatás céljából az önállóan és a hozzárendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek költségvetéseit külön-külön is el kell készíteni és megküldeni a Közgazdasági Főosztálynak. Az elemi költségvetés aláírási jogát a szerv vezetője csak tartós távolléte esetén ruházhatja át első helyettesére.

c) A Közgazdasági Főosztály felülvizsgálja és feldolgozza az elemi költségvetéseket, és tárgyév február 28-áig benyújtja a Pénzügyminisztériumhoz, illetve a Kincstárhoz, majd folyó év március 31-ig egy aláírt példány megküldésével visszaigazolja a költségvetési szerveknek.

d) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek elemi költségvetésük visszaigazolását követően tárgyév április 30-ig állapítják meg és igazolják vissza a hozzájuk tartozó részjogkörű költségvetési egységek költségvetését, valamint hagyják jóvá a részjogkörrel nem rendelkező szakmai szervezeti egységek feladatokra meghatározott költségvetési keretét.

e) Az a)–d) pontokban megjelölt időpontoktól való eltérésre csak a Pénzügyminisztérium – határidők betartását kizáró – intézkedései alapján, és az arról kapott tájékoztatás szerint van lehetőség.

27. a) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a havi finanszírozási keretei között korrekciót a kincstári ügyfélként működő szerveinél a Közgazdasági Főosztály jóváhagyásával hajthat végre. A jóváhagyás iránti igényt szöveges indoklással ellátva a Közgazdasági Főosztálynak kell megküldeni, amelyhez csatolni kell az érintett kincstári ügyfél álláspontját tartalmazó nyilatkozatot is.

b) A keretkorrekció – kivéve a költségvetési szervek kezdeményezésén alapuló keretkorrekciót – a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár hatásköre.

28. a) A kiemelt előirányzatokon belüli átcsoportosítás joga az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek vezetőit illeti meg.

b) A kiemelt előirányzatokon belüli átcsoportosításról a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek értesítik az önállóan gazdálkodó költségvetési szervet. Az értesítést szöveges indokolással kell ellátni.

30. a) A fejezeti hatáskörben végrehajtható előirányzat-módosítások és fejezeten belüli átcsoportosítások – ide értve a költségvetési címek közötti és a költségvetési címen belül alcímek és kincstári ügyfelek közötti átcsoportosításokat is – jóváhagyása a Közgazdasági Főosztály vezetője hatáskörébe tartozik, kivéve a fejezet, a Kormány és az Országgyűlés által adott póttámogatás miatti előirányzat-módosításokat, amelyekben a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár illetékes.

b) A Közgazdasági Főosztály gondoskodik az a) pont szerinti módosítások jóváhagyásra történő felterjesztéséről, továbbá az érintett költségvetési szervek értesítéséről.

c) A költségvetési címek közötti előirányzat-átcsoportosításra a költségvetés szerkezeti változása, a központi költségvetési szervek felügyeletének megváltoztatása, átszervezése, a költségvetési alapfeladatok és kötelezettségek átadása-átvétele miatt kerülhet sor.

d) Az a) pontban foglalt fejezeti hatáskörbe tartozó előirányzat-módosítási igényt a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv és a középirányító szerv közvetlenül, a hozzájuk tartozó költségvetési szervek rajtuk keresztül küldik meg minden hónap 8-ig a Közgazdasági Főosztályhoz.

e) Az előirányzat-módosításokhoz minden esetben mellékelni kell az átcsoportosítás szükségességét, célszerűségét alátámasztó dokumentumokat, számításokat, valamint a szöveges indoklást.

33. a) Az elemi költségvetés készítésére kötelezett költségvetési szervek gazdálkodásukról és az előirányzatok felhasználásáról június 30-ai fordulónappal féléves, december 31-ei fordulónappal éves költségvetési beszámolót készítenek. A beszámolási kötelezettség a költségvetési előirányzatok alakulására és azok teljesítésére, a vagyoni, pénzügyi és létszámhelyzet, költségvetési feladatmutatók alakulásának bemutatására, továbbá a költségvetési támogatások elszámolására, valamint a Közgazdasági Főosztály által meghatározott egyéb témakörökre terjed ki. A feladatok végrehajtásáról szóló költségvetési beszámolónak biztos alapot kell nyújtania a következő költségvetési év pénzügyi tervezéséhez.

b) Az éves költségvetési beszámoló részei:

– könyvviteli mérleg,

– pénzforgalmi jelentés,

– pénzmaradvány-kimutatás, előirányzat-maradvány kimutatás,

– eredménykimutatás,

– kiegészítő melléklet.

c) A féléves költségvetési beszámolónak tartalmaznia kell a pénzforgalmi jelentést, valamint az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését.

d) A féléves és éves beszámolót a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szervek és a középirányító szervek a Közgazdasági Főosztályra küldik meg. A beszámolónak tartalmaznia kell a saját és a hozzájuk tartozó költségvetési szervek felülvizsgált és címszinten összesített beszámolóját is. A beszámoló megküldésének határideje – az R. 10. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a féléves beszámoló esetében legkésőbb július 31-e, az éves beszámoló esetében legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-a.

e) A féléves és az éves beszámolót a központilag előírt nyomtatványoknak megfelelően, a közreadott számítástechnikai program segítségével előállított adathordozón kell elkészíteni. A számítástechnikai úton előállított és kinyomtatott űrlapok csak abban az esetben azonos értékűek a központi nyomtatvánnyal, ha a szerv vezetője és a kitöltésért felelős személy azt aláírta. Az aláírók felelősséggel tartoznak az adatokat előállító és továbbító eljárások megfelelő archiválásáért.

f) A Közgazdasági Főosztály az adatszolgáltatási űrlapokat és a számítástechnikai programot – az Ámr. 148. §-ának (2) bekezdése alapján – a féléves beszámoló esetében legkésőbb július 20-ig, az éves beszámolónál legkésőbb a tárgyévet követő év február 5-ig küldi meg a költségvetési szerveknek. A Közgazdasági Főosztály a költségvetési beszámoló értékeléséhez további adatszolgáltatást is elrendelhet, amelyet külön körlevélben ad közre.

g) A Közgazdasági Főosztály az intézményi beszámolók fejezeti szintű felülvizsgálatához az alábbi kiegészítő mellékletek benyújtását rendeli el:

– szöveges indokolást a költségvetési előirányzatok alakulásáról, kiemelt előirányzatonként a módosított előirányzatok és teljesítési adatok eltéréséről;

– a tárgyév december 31-i állapotnak megfelelő 0–9 számlaosztály minden számláját tartalmazó, zárás előtti és zárás utáni állapotnak (amikor már csak a mérlegszámláknak van egyenlege) megfelelő főkönyvi kivonatokat, a zárás előtti főkönyvnek ellenőrizhető módon tartalmaznia kell a költségvetési beszámoló űrlapjain rögzített, kiadási és bevételi jogcímeknek megfelelő főkönyvi számlacsoportok összegfokozatait;

– a költségvetési szerv vezetőjének nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az R. 37. §-ában foglaltaknak megfelelően a mérleg tételes leltárral került alátámasztásra;

– tanúsítvány a tárgyévi központi költségvetést megillető befizetésekről;

– kimutatás a hitelintézetnél vezetett lakásépítési és vásárlási munkáltatói támogatás bankszámla tárgyévi forgalmáról;

– a költségvetési függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és kiadások egyenlegét alátámasztó, tételes leltárt.

h) A Közgazdasági Főosztály a kincstári költségvetési beszámoló készítésére az Ámr. 146. §-ra tekintettel külön intézkedést ad ki.

i) A költségvetési szerv vezetője a felelős a beszámolási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért. A költségvetési szerv vezetője a beszámoló aláírási jogát csak tartós távolléte esetén és csak első számú helyettesére ruházhatja át.

j) A Közgazdasági Főosztály felülvizsgálja és fejezeti szinten összesíti a beszámolókat, majd megküldi a Pénzügyminisztérium kijelölt szervéhez.

k) A Közgazdasági Főosztály a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerveket és a középirányító szerveket az éves költségvetési beszámoló elfogadásáról, valamint a számszaki beszámoló belső, illetve az előírt adatszolgáltatással való összhangjáról a tárgyévet követően május 15-ig írásban tájékoztatja.

l) A Közgazdasági Főosztályhoz továbbítandó évközi mérlegjelentést az Ámr. 145. §-ában foglalt rendelkezések alapján kell elkészíteni és benyújtani.

m) A költségvetési szervek – költségvetési beszámolóik esetében – a letétbehelyezési kötelezettségüknek úgy tesznek eleget, hogy a fejezet a költségvetési beszámolókat a Kincstárhoz megküldi.

35. a) A költségvetési beszámoló teljesítésére kötelezettek zárszámadást készítenek. A zárszámadás és szöveges indoklás részletes tartalmi és formai követelményeit, illetve a határidőket a Közgazdasági Főosztály a Pénzügyminisztérium tájékoztatójának figyelembevételével határozza meg.

b) A fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szervek és a középirányító szervek a zárszámadás összeállításához szükséges formanyomtatványokat (táblákat) megküldik a költségvetési szerveik részére. A költségvetési szervek a kitöltést és aláírást követően szöveges indoklással együtt a kért határidőre visszaküldik a nyomtatványokat. A fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szervek és a középirányító szervek a részjelentések alapján költségvetési szerveikkel elkészíttetik a zárszámadásokat és azok szöveges indoklásait.

c) A zárszámadásokat a Közgazdasági Főosztály felülvizsgálja, és fejezeti szinten összesíti, majd továbbítja a Pénzügyminisztériumba. A felülvizsgálat kiterjed az előirányzattal összefüggően jóváhagyott alaptevékenységi feladatok szakmai teljesítésére, értékelésére, a pénzügyi teljesítés és feladatmegvalósítás összhangjára, az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérésére.

36. a) A jogszabály által a BM szakmai felügyelete alá helyezett, továbbá a BM által alapított, vagy a tulajdonosi részesedés formájában érdekeltségi körébe tartozó gazdálkodószervezeteknek, közalapítványoknak, alapítványoknak minden évben értékelniük kell, hogy a részükre nyújtott központi költségvetési támogatás hogyan hatott tevékenységük ellátásának színvonalára, gazdaságosságára, a jövedelmezőségre, a vagyon változására.

b) Az a) pontban felsorolt szerveknek az értékelést az Ámr. 19. számú mellékletében foglalt tartalommal és szöveges indoklással alátámasztottan legkésőbb május 31-ig meg kell küldeniük a Közgazdasági Főosztályhoz.

c) A Közgazdasági Főosztály megvizsgálja, hogy az a) pontban felsorolt szervek működése hogyan befolyásolja a szakfeladat támogatási szükségletét, amelyről értékelést készít, és azt június 30-ig a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár útján a belügyminiszternek felterjeszti.

d) A c) pont szerinti értékelést – elemi beszámoló részeként – az Ámr. 19. számú mellékletének felhasználásával, július 31-ig kell megküldeni a Pénzügyminisztériumhoz.

Előirányzat-maradvány megállapítása, visszaigazolása

37. a) A költségvetési szerv az előirányzat maradványát az éves beszámoló készítésekor állapítja meg, amelyet a Közgazdasági Főosztály a zárszámadás készítése során felülvizsgál.

b) A Közgazdasági Főosztály javaslatot tesz a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkárnak – a Pénzügyminisztérium általi jóváhagyást követően – a költségvetési szervek előirányzat-maradványának visszahagyására és gondoskodik a tárgyévet követő május 31-ig a jóváhagyás visszaigazolásáról.

c) A fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szervek és a középirányító szervek éves költségvetési beszámolójuk és előirányzat-maradványuk jóváhagyását követő 15 napon belül gondoskodnak a hozzájuk tartozó kincstári költségvetéssel rendelkező szervek beszámolójának és előirányzat-maradványának visszaigazolásáról.

A számvitel

38. a) A költségvetési szervek a számviteli törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok szerint kötelesek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségüknek eleget tenni. A költségvetési szervek kötelesek a tevékenységük során előforduló, a vagyoni és pénzügyi helyzetükre kiható gazdasági eseményeikről a kettős könyvvitel rendszerében módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást vezetni, amelyet a költségvetési év végével le kell zárni.

b) A fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője és a középirányító szerv vezetője felelős a saját, valamint a hozzá tartozó költségvetési szervek tekintetében az egységes számviteli politika kialakításáért, a számviteli politika elkészítéséért, jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért.

c) A közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár egyetértésével a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője és a középirányító szerv vezetője számviteli politikájában dönt arról, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatokat kiterjeszti-e a hozzá tartozó költségvetési szervekre, vagy azok önálló számviteli politikát alakítanak-e ki, és külön szabályzatokat készítenek-e. A számviteli kialakításáról szóló tervezetet a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője és a középirányító szerv vezetője szöveges indokolással együtt a Közgazdasági Főosztályhoz nyújtja be.

d) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv és a hozzá rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv(ek) szervezeti rendjében bekövetkező változás esetén a számviteli politika újraszabályozását a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője és a középirányító szerv vezetője köteles a c) pontban foglaltak szerint újra kezdeményezni.

e) A költségvetési szervnek a számviteli politikája kialakításánál a jogszabályi rendelkezések mellett figyelemmel kell lennie a jelen Szabályzatban meghatározottakra, valamint az alapító okiratában és szervezeti és működési szabályzatában (ügyrendjében) rögzített szakmai feladatokra és sajátosságokra.

f) A költségvetési szerv a számviteli politika keretében készíti el az eszközök és források leltározási, leltárkészítési, illetve értékelésének szabályzatát, valamint a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, továbbá a pénzkezelési szabályzatot.

g) A költségvetési szerv a számviteli politikában köteles rögzíteni, azt hogy a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából a költségvetési szerv mit tekint lényegesnek, nem lényegesnek, továbbá jelentős összegnek, nem jelentős összegnek. Rögzítendő különösen, mi tekinthető figyelembe veendő szempontnak:

– a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló információk tekintetében,

– a kis értékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek minősítésénél,

– az értékcsökkenés összegének alap- és vállalkozási tevékenység közötti megosztásánál,

– az általános kiadások megosztási módszerének kiválasztásánál,

– a raktári készletek leltározása során az eltérések kompenzálásánál és a káló elszámolásánál,

– a terven felüli értékcsökkenés elszámolása tekintetében,

– az Szt. 56. § (1)–(4) bekezdése szerinti befektetett eszközök piaci értéken történő értékelés esetén az eszközök piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet jelentős összegének meghatározásánál,

– a számviteli elszámolás meghatározásánál.

A számviteli politika keretében ki kell jelölni a mérlegkészítés időpontját, vagyis a költségvetési évet követő időszakban azt az időpontot, ameddig az értékelési feladatokat el kell végezni, illetve a költségvetési évre vonatkozóan a könyvekben helyesbítések végezhetők.

h) A költségvetési szerv számviteli politikájára épül a költségvetési szerv számviteli rendszere (számlarend, számlatükör), illetve a választott adatfeldolgozási és információs, valamint a különféle belső ellenőrzéseinek rendszere.

i) A számviteli politikát tartalmazó dokumentumot (szabályzatot) a költségvetési szerv vezetője és a gazdasági vezetője együttes aláírásával kell kiadni. A végrehajtásért és annak ellenőrzéséért a költségvetési szerv vezetője a felelős.

39. a) A Közgazdasági Főosztály – a fejezet beszámolási és könyvvezetési feladatainak egységes végrehajtása érdekében – évente számlatükröt, illetve a számlaösszefüggéseket és magyarázatokat tartalmazó számlarendet ad ki a költségvetési szervek részére, amelyet a költségvetési szerveknek kötelezően kell alkalmazni az intézményi sajátosságok figyelembevételével. A BM Központi Kórház és Intézménye a 6-os és a 7-es számlaosztály tekintetében eltérhet a fejezeti számlatükörben előírt bontástól.

b) A költségvetési szerv vezetője hatáskörébe tartozik – a fejezet által kötelezően előírt főkönyvi számlák alkalmazásával, a szakmai feladatainak és sajátosságainak megfelelően – az intézményi számlatükör és számlarend kialakítása. A költségvetési szerv vezetője felelős a számlatükör és számlarend összeállításáért, folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért.

c) A költségvetési szerv a számviteli politikájában, valamint a Szabályzat 38. f) pontjában meghatározott szabályok kialakításánál köteles rögzíteni, hogy a folyó kiadásokat elsődlegesen közgazdasági osztályozás szerint kell könyvelni (1–5 számlaosztályban).

d) Azon főkönyvi számlák állományában bekövetkezett változásokat, melyek állományát az analitikus nyilvántartások feladásai alapján kell meghatározni, folyamatosan, de legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó 8- ig kell a főkönyvi könyvelésben rögzíteni.

40. a) Az alkalmazott pénzügyi-számviteli rendszerekben módosítás a Közgazdasági Főosztály engedélyével lehetséges, amelyet írásban kell benyújtani, és szakmai indokolással kell ellátni.

b) A költségvetési szerveknél használt számviteli szintetikus és analitikus nyilvántartások vezetését szolgáló szoftveralkalmazások lecserélése a Közgazdasági Főosztály útján történik.

41. a) A költségvetési szerv a házipénztárba befolyt bevételeket a kiadások teljesítésére nem használhatja fel, azt naponta a kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlájára készpénzben be kell fizetni. A napi befizetéstől el lehet tekinteni, amíg a házipénztárba befizetett összeg nem éri el az 50 000 forintot, annak készpénzben történő tartására a költségvetési szerv pénzkezelési szabályzata lehetőséget ad.

b) A közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár a rögzített értékhatárt indokolt esetben felemelheti. A költségvetési szerv vezetője a kérelmet a Közgazdasági Főosztály útján nyújtja be, szöveges indokolással alátámasztva, részletezve a készpénzforgalom csökkentésére vonatkozó intézkedéseit.

46. a) A gazdálkodási események folyamatos nyomon követése és elemző értékelése céljából a költségvetési szervek a BM TervTar rendszerben folyamatosan a Közgazdasági Főosztály iránymutatásai alapján – külön meghatározott határidőket figyelembe véve – adatot szolgáltatnak. A benyújtott adatszolgáltatásokból havonta intézményi, középirányítói és fejezeti szintű jelentés (kontrollingjelentés) készül, amelyet a középirányító szervek, valamint a Közgazdasági Főosztály felülvizsgál.

b) A jelentés a költségvetési szervek számviteli főkönyvi programjában szereplő elemi adatok felhasználásával készül, amely adatállományokat a BM Informatikai Hivatal által biztosított célprogram segítségével a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig (az első adatszolgáltatás tárgyév április 10-e) a Közgazdasági Főosztályra kell eljuttatni.

c) A költségvetési szervek kontrollingjelentése tartalmazza:

– eredeti költségvetési előirányzatokat, ezek hatáskörönkénti módosítását az éves beszámoló mélységében,

– teljesítésadatokat az eredeti és módosított előirányzatok mellett az éves beszámoló mélységében,

– az éves és az éven túli kötelezettségvállalásokat, a havi felhasználási terveket az éves beszámoló mélységében,

– a rendelkezésre álló szabad keretek, illetve várható bevételek alakulását az éves beszámoló mélységében,

– az állománytáblás, költségvetési és tényleges létszámhelyzet alakulását állománycsoport és azon belül fizetésiosztály-bontásban.

d) A kontrollingjelentéseket a Közgazdasági Főosztály elemzi, értékeli, és összesítő kimutatást készít. A Főosztály havi rendszerességgel tájékoztatja a Költségvetési Ellenőrzési Főosztályt és a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkárt döntés-előkészítő összeállításával. A Közgazdasági Főosztály kezdeményezi a költségvetési szerv gazdálkodásába történő beavatkozást a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkárnál minden olyan esetben, amikor

– a tervezett szakmai feladatoktól számottevően eltérő,

– a szervezet vagyonát nagymértékben veszélyeztető,

– a pénzügyi, gazdálkodási szabályokat súlyosan sértő

gazdálkodási magatartást tapasztal.

III.

EGYÉB GAZDÁLKODÁSI RENDELKEZÉSEK

Kötelezettségvállalás rendje

47. a) A költségvetés végrehajtása során tárgyévi fizetési kötelezettséget írásban az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, illetve a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője, vagy az általa, illetve a költségvetési szerv vezető testülete által írásban megbízott személy vállalhat a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig.

b) A kötelezettségvállalást a költségvetési szerv gazdasági vezetője, vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzi. Az írásbeli ellenjegyzést megelőzően az ellenjegyzésre jogosult megvizsgálja, hogy a kiadási előirányzat biztosítja-e a fedezetet, a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat (jogi normákat, belső szabályzatokat), illetve megtörtént-e a kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó eljárás.

c) Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás és ellenjegyzés az 50 000 Ft-ot el nem érő, kisösszegű egyedi kötelezettségvállalások esetében. A kisösszegű kifizetések rendjét és nyilvántartását belső szabályzatban kell rögzíteni.

d) A szakmai teljesítés igazolását és az érvényesítést követően kifizetést a költségvetési szerv vezetője, vagy az általa, illetve a költségvetési szerv vezető testülete által írásban felhatalmazott személy a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhet el (utalványozás). Az utalványt a költségvetési szerv gazdasági vezetője, vagy az általa írásban kijelölt személy írásban ellenjegyzi.

e) Tárgyéven túli fizetési kötelezettség – kivéve a jogszabályon, bírósági, illetve államigazgatási jogerős döntésen alapuló kötelezettségeket és az Áht.-ban foglalt kezességvállalást – az Ámr. 134. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek betartásával csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettségvállalás időpontjában fennálló állapot szerint az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés és a közfeladatok ellátása veszélyeztetése nélkül finanszírozható.

f) A nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű többéves kiadási kötelezettséget jelentő fejlesztési programok kötelezettségvállalása során az Ámr. 138/A. §-ában foglaltakat figyelembe kell venni.

g) A költségvetési szerv vezetője előirányzat-felhasználási tervet készít, a kötelezettségvállalásoknak e terven kell alapulnia.

h) Az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek az Ámr. 134–138/A. §-ban foglaltak figyelembevételével készítik el, illetve aktualizálják kincstári ügyfelenként a kötelezettségvállalásra, utalványozásra, valamint ellenjegyzésre jogosultak nevét, aláírásmintáját, beosztását, az aláírási jogosultság értékhatárát, jogcímét is tartalmazó kötelezettségvállalási szabályzatukat és nyilvántartásba vétel céljából megküldik azt a Költségvetési és Ellenőrzési Főosztályra. A költségvetési szerv a változásokról a Költségvetési és Ellenőrzési Főosztályt 8 napon belül írásban köteles tájékoztatni.

Behajthatatlan követelések

48. a) A költségvetési szerv tevékenységének ellátása során keletkező (mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódó) követelés behajthatatlanná minősíthető, amennyiben az R. 5. §-ának 3. pontjában meghatározott feltételek teljesülnek. Az R. szerint behajthatatlan követelés az a követelés,

– amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi,

– amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

– a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,

– amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

– amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

b) A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. Behajthatatlan követelést a mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként két lépésben, az 59. számlacsoportban lévő megfelelő pénzforgalom nélküli kiadás számla közbeiktatásával (T 596–K 28 és T 4121222–K 596) a saját tőkével szemben le kell írni.

c) A behajthatatlan követelés leírása nem minősül az Áht.108. § (2) bekezdése szerinti követelésről való lemondásnak.

d) Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értékét.

e) A külföldi pénzértékre szóló követelések értékvesztésének és azok visszaírásának elszámolásakor a minősítés végeredményeként adódó csökkentő érték devizában kimutatott összegét az év végi átértékelés előtti könyv szerinti árfolyam alapján kell forintra átszámítani, s ez lesz az értékvesztésként elszámolandó összeg.

f) A mérlegkészítés előtti utolsó értékelési teendő a külföldi pénzértékre szóló követelések mérleg-fordulónapi értékeléséből adódó árfolyam-különbözetek elszámolása. Az elfogadott, elismert külföldi pénzértékre szóló követelés (értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt) devizaösszegét az Szt. 60. §-a szerinti árfolyamán átszámított forintértéken kell kimutatni.

g) A külföldi pénzértékre szóló követeléseket abban az esetben kell a mérleg fordulónapjára vonatkozó – az Szt. 60. §-a szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kimutatni, amennyiben a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékelésekor az eszközök és a kötelezettségek értékelés előtti könyv szerinti értéke és a mérleg fordulónapi devizaárfolyamon átszámított forintértéke közötti különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre és kötelezettségekre gyakorolt hatása az államháztartási szervezet számviteli politikájában meghatározottak szerint jelentős összegűnek minősül.

h) A devizaárfolyam-különbözetek eszközökre és kötelezettségekre gyakorolt hatásának minősítésénél a külföldi pénzértékre szóló eszközök (valutapénztárban lévő valuta, devizaszámlán lévő deviza, külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, követelés) és kötelezettségek mérleg-fordulónapi – az Szt. 60. §-a szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az egyes eszközök és kötelezettségek értékelés előtti könyv szerinti értéke közötti különbözeteket külön-külön kell kiszámítani, hogy az a számviteli politikában meghatározottak szerint jelentős összegűnek minősül-e. Amennyiben a devizás tételek esetében az így meghatározott árfolyamnyereségeket, illetve -veszteségeket az államháztartási szervezet számviteli politikájában összevontan jelentősnek minősítette, akkor ezt a főkönyvi nyilvántartásában követelésenként egyedileg is el kell számolnia. Nem kell elszámolni semmit a főkönyvi nyilvántartásban, ha az értékelésekből adódó különbözetek összevontan nem jelentősek. A számításokat ebben az esetben is végre kell hajtani, és dokumentálni kell.

Kiküldetés és szolgálati jellegű utazás elrendelése

49. a) A belföldi kiküldetés és szolgálati jellegű utazás elrendelésére a munkáltatói jogkört gyakorló vezető, az állományilletékes parancsnok, illetve a vele azonos vagy magasabb jogállású vezető, valamint az általuk erre írásban felhatalmazott vezető jogosult. Az elrendelési jogosultság megadásáról – aláírási minták megküldésével – az illetékes gazdasági szervet tájékoztatni kell.

b) A belföldi kiküldetést, szolgálati jellegű utazást az erre a célra szolgáló – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 25. §-ában meghatározott adattartalommal két példányban kiállított – kiküldetési rendelvényben, utasításban, továbbá menetlevél-nyomtatványon vagy egyéb rendszeresített okmányon (a továbbiakban: kiküldetési rendelvény) előre kell elrendelni. Az elrendelés napja és a kiküldetési rendelvény érvényességi határideje közötti idő a 30 napot nem haladhatja meg.

c) A kiküldetési rendelvényen szerepeltetni kell a hivatali, szolgálati utazás célját, időtartamát, útvonalát, a megtett út nagyságát (futásteljesítményt), az utazási költség térítését, az élelmezésiköltség-térítést, valamint a költségtérítések kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.).

d) A kiküldöttnek a belföldi kiküldetéssel kapcsolatosan felmerült utazási költsége, szállásköltsége és a napidíj megtérítésének szabályait jogszabály, illetve belső norma határozza meg.

e) A külföldi kiküldetés elrendelésének és költségelszámolásának szabályait jogszabály, illetve belügyminiszteri utasítás határozza meg.

Élelmezési tevékenység

a) a hivatásos állományúak, köztisztviselők, közalkalmazottak és a Munka Törvénykönyv hatálya alá tartozó munkavállalók (a továbbiakban együtt: alkalmazottak) élelmezését,

b) a középiskolai tanulóknak, a felsőoktatási intézmény hallgatóinak, határőrizeti (idegenrendészeti) és rendőrhatósági őrizetben, előzetes letartóztatásban lévők, (a továbbiakban: fogva tartottak), valamint az egészségügyi intézetben gyógykezelés alatt álló betegek, továbbá az üdülőkbe beutalt vendégek, az üdülői férőhelyeket igénybe vevők (a továbbiakban együtt: ellátottak) élelmezését,

c) az ellátottak és alkalmazottak élelmezési járandóságait,

d) a belügyi szervek élelmezési anyagokkal, élelmezés-felszerelési eszközökkel való ellátását.

52. a) A fenntartó költségvetési szerv az ellátottak és alkalmazottak természetbeni élelmezését saját konyhai étkeztetés keretében, vagy belső, illetve külső szervek szolgáltatásának igénybevételével oldja meg.

b) Az alkalmazottak részére étkezési hozzájárulás a jogszabályban előírt módon nyújtható. Az étkezési hozzájárulás mértékét, a hozzájárulásban részesülők körét, valamint a kifizetés lebonyolítását a fenntartó költségvetési szerv vezetője az adott költségvetési évre vonatkozó jogszabályok és külön belügyminiszteri utasítás figyelembevételével határozza meg.

57. a) Az étkezés igénybevételének térítési díja nem lehet alacsonyabb a napi nyersanyagköltség (norma) összegétől.

b) A külső szervek és személyek legalább az önköltséget (nyersanyagköltség + átlag rezsiköltség + áfa), illetve ezen túl a fenntartó költségvetési szerv vezetője által megállapított, de az önköltséget meghaladó összeget fizetik.

60. a) Az Áht. 94. §-ának (3) bekezdése alapján költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat, de összesen évi 5 millió Ft értékhatárig alapítványok által ellátott feladattal összefüggő kifizetésre – ha az feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll – kötelezettséget vállalhat, illetve kapacitásának rendelkezésre bocsátásával elért bevételét – a kiadások megtérítése mellett – átengedheti. A korlátozás nem vonatkozik a fejezeti kezelésű előirányzatok pályázat útján történő felhasználására.

b) A költségvetési szerv társadalmi szervezetet a Kormány engedélyével hozhat létre vagy támogathatja azt. A saját foglalkoztatottjai szakmai és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetét, illetve foglalkoztatottjai, ellátottjai oktatatási, kulturális, szociális és sporttevékenységét segítő szervezetet azonban a költségvetésében jóváhagyott összeggel támogathatja. A társadalmi szervezet létrehozására vonatkozó javaslatokat, kérelmeket – részletesen indokolva, az anyagi és pénzügyi eszközök konkrét meghatározásával – ellenjegyzésre a Közgazdasági Főosztályhoz kell benyújtani.

c) Alapítvány és társadalmi szervezet részére történő támogatást illetően kötelezettségvállalás, bevétel átengedés, akkor teljesíthető, ha

– a támogatandó szervnek a központi költségvetéssel és a társadalombiztosítási alapokkal szemben nincs az eredeti esedékességi időn belül meg nem fizetett és a támogatás teljesítésekor fennálló tartozása,

– a támogatás címzettje számlákkal és bizonylatokkal alátámasztva elszámol a támogatásról, valamint – céljellegű támogatás esetén – annak a támogató által megjelölt célra való felhasználásáról.

d) Az a)–c) pontokban meghatározott feltételeknek megfelelő támogatási megállapodás megkötésére, illetve a támogatás kifizetésére a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv és a középirányító szerv vezetőjének engedélyével, illetve a BM Központi Igazgatása költségvetési előirányzata és a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére történő támogatás esetén a közigazgatási államtitkár engedélyével kerülhet sor.

e) Alapítvány és társadalmi szervezet támogatásáról, valamint azon fejezeti kezelésű előirányzatok esetében, melyek rendeltetése az államháztartáson kívüli szervezetek címzett támogatása, a támogatásról az érintett felhasználó szervekkel megállapodást kell kötni. A megállapodásban a támogatás feltételéül számadási kötelezettséget kell előírni, valamint a felhasználással járó, a központi költségvetéssel (adó, vám, illeték stb.) és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni kötelezettségek teljesítését kell rögzíteni. A megállapodásban szereplő kötelezettségek nemteljesítése esetén a további támogatást fel kell függeszteni. Érvényes megállapodás hiányában kifizetést teljesíteni nem lehet.

f) Nem támogatható olyan államháztartáson kívüli szervezet, amelynek a támogatást nyújtó szervvel szemben lejárt határidejű tartozása áll fenn.

g) A támogatások jellegéről, értékéről, összegéről, felhasználásáról analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelynek alapján a támogatást folyósító költségvetési szerv éves kimutatást készít és azt a tárgyévet követő április 30-ig a Közgazdasági Főosztály útján megküldi a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár részére.

h) A belügyi szakmai és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek, illetve foglalkoztatottak, ellátottak részére nyújtandó támogatások és szolgáltatások körét, tartalmát és mértékét külön belügyi normák határozzák meg.

61. a) A költségvetési szerv az Áht. 95–95/A. §- ai és az Ámr. 61. § – a előírásai szerint alapíthat gazdálkodó szervezeteket, illetve szerezhet ezekben érdekeltséget. A költségvetési szerv az erre vonatkozó javaslatát, kérelmét a Közgazdasági Főosztály útján nyújtja be a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkárhoz.

b) A BM többségi tulajdonú gazdálkodószervezetekkel kapcsolatban a társasági tagsági jogokat – a BM SzMSz-ben rögzítettek szerint – a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár gyakorolja.

c) A BM többségi tulajdonú gazdálkodószervezetek felsorolását a BM SzMSz 1. számú függeléke tartalmazza.

d) Azon költségvetési szerv, amelyen keresztül gazdálkodószervezet pénzbeli és tárgyi apportja biztosításra került, köteles azt a számviteli nyilvántartásában szerepeltetni.

62. a) Az adományok elfogadásának rendjét és annak részletes feltételeit – 10 millió forint bruttó értékhatárig – a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője és a középirányító költségvetési szerv vezetője belső normában határozza meg.

b) A 10 M Ft bruttó érték feletti adomány esetében, valamint ha a tárgyévben kapott adományok bruttó göngyölített értéke ugyanazon támogató esetén eléri vagy meghaladja a 10 M Ft bruttó értékhatárt, az adomány elfogadása a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár hatáskörébe tartozik. Az elfogadásra vonatkozó írásos kérelmet – ingatlan esetében – az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője a Belügyminisztérium Műszaki Fejlesztési Főosztály (továbbiakban: Műszaki Fejlesztési Főosztály) vezetője számára küldi meg. A Műszaki Fejlesztési Főosztály írásbeli véleményével ellátva továbbítja felterjesztés céljából a Közgazdasági Főosztály vezetője részére.

c) A költségvetési szerv adományt csak feladat-ellátásával összeegyeztethető céllal fogadhat el. Az adomány elfogadásakor vizsgálni kell az adományozó által kikötött célok teljesíthetőségét és következményeit, a rendszerbe illeszthetőséget, illetve a gazdaságosságot, valamint az adomány (különösen a gépjárművek esetén) működtetési feltételeinek meglétét. Különös gondot kell fordítani a rendeltetésszerű joggyakorlás és a joggal való visszaélés tilalmának követelményére.

d) A költségvetési szerv részére felajánlott adomány (különösen a pénzeszköz, ingó, ingatlan, vagyoni értékű jog, ingyenes szolgáltatás) elfogadásáról az adományozott költségvetési szervnek és a támogatónak megállapodást kell kötnie. A megállapodásnak tartalmaznia kell az adomány azonosító adatait, bruttó és nettó könyv szerinti értékét, ha ez nem állapítható meg, annak piaci értékét, valamint az adomány felhasználási (hasznosítási) célját, módját, továbbá a felhasználás (hasznosítás) feltételeit. A megállapodás megkötése előtt vizsgálni kell a c) pontban felsorolt követelményeket.

e) Az adomány arra a célra használható fel, amelyre a támogató juttatta.

f) Az adománnyal járó valamennyi kötelezettség és felelősség a kedvezményezett költségvetési szerv vezetőjét terheli.

g) Az elfogadott adományokról, azok jellegéről, értékéről, összegéről, felhasználásának módjáról az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek naprakész, elkülönített nyilvántartást vezetnek, amely alapján éves kimutatást készítenek. Az éves kimutatást a tárgyévet követő április 30-ig a Közgazdasági Főosztály útján a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár számára küldik meg.

h) A rendőrségnek, a határőrségnek, a katasztrófavédelem szerveinek, a közigazgatási hivataloknak, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnak, továbbá a Rendőrtiszti Főiskolának és a rendészeti oktatási intézményeknek a Szabályzat 62. a)–g) pontban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazniuk, hogy adományt csak a „Biztonságos Magyarországért” Közalapítványtól, önkormányzatoktól és az önkormányzati társulásoktól, önkormányzati közalapítványoktól, 1994. január 1-je előtt alapított önkormányzati alapítványoktól, nemzetközi (külföldi vagy magyar székhelyű, magyar és/vagy külföldi személyek által alapított)alapítványoktól, külföldi rendvédelmi szervektől, valamint nemzetközi megállapodás, egyezmény alapján külföldi kormányoktól, minisztériumoktól fogadhat el. A katasztrófavédelem szervei a katasztrófahelyzet elhárítása, illetve felszámolása során működésükhöz adományt belföldi, illetve nemzetközi karitatív szervezetektől a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár írásos engedélye alapján fogadhatnak el.

i) A h) pontban meghatározott szervezetek vonatkozásában nem tekinthető adománynak a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére kiírt nyilvános pályázaton elnyert támogatás.

Államháztartási információk közzétételi kötelezettsége

64. a) A költségvetési szerv biztosítást köthet tárgyi eszközeire, készleteire és vállalkozásaira.

b) A hivatásos állomány személybiztosításának és a gépjármű kötelező felelősségbiztosításának megkötésére – a költségviselő megjelölésével – a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár intézkedik.

c) A b) pontban meghatározott személyi körön kívüli biztosítás a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár előzetes egyetértésével köthető. Az érintett munkakörökre (személyekre) vonatkozó javaslatot a költségvetési szervek a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szervek vezetői és a középirányító szervek vezetői egyetértésével terjesztik elő.

d) Az Ámr. 62. §-ának (2) és (3) bekezdései szerinti tagdíjjal kapcsolatos átvállalás, adománynyújtás, illetve -kiegészítés mértékéről, a jogosultság feltételeiről a költségvetési szerv belső normában rendelkezik.

Pénzügyi igények külső szervezetek felé történő előterjesztésének,
állásfoglalások kérésének rendje

67. a) A fejezeti központi gazdálkodás részét képezi a költségvetési címek, alcímek részére a jóváhagyott személyi juttatás és létszámkeretek – ezen belül a hivatásos állományra, a köztisztviselőkre, a közalkalmazottakra, a Munka Törvénykönyv hatálya alá tartozó munkavállalókra vonatkozó – elosztása, valamint fejezeti szinten a keretek módosítása, amennyiben az a fejezet szintjén jelentkező feladat megvonása vagy kiszabása miatt válik szükségessé.

b) Az államtitkárok és helyettes államtitkárok javaslatára a közvetlenül alárendelt szerveik között személyi juttatás és költségvetési létszámelőirányzat-átcsoportosítás a belügyminiszter jóváhagyásával hajtható végre.

c) A belügyminiszter engedélyezi a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, valamint a középirányító szerv költségvetési szerve kezdeményezésére feladatátcsoportosítás miatt szükségessé váló két vagy több költségvetési címet érintő szervezeti változásokat, melynek alapján – a személyügyi szervek közreműködésével – kerül sor a létszám és a személyi juttatások módosítására.

d) A Közgazdasági Főosztály az elfogadott keretmódosításokról írásban értesíti az érintett átadó és átvevő költségvetési címet. A fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szervek és a középirányító szervek a létszám- és illetménykeretek módosításáról az érintett alárendelt szerveket, illetve szervezeteket írásban értesítik.

e) A költségvetési szerv vezetője – az a)–c) pontok előírásainak figyelembevételével – rendelkezik a részére jóváhagyott személyijuttatás- és létszámkeretek, valamint az intézményi hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítások felett.

f) A személyi juttatás felhasználása során biztosítani kell az illetményrendszereket tartalmazó jogszabályok és intézményi szintű intézkedések alapján a foglalkoztatottakat megillető rendszeres juttatások teljesítését, ezen kötelezettség megelőzi az egyéb címen adható kifizetéseket.

g) A négy hónapnál régebben be nem töltött álláshelyek miatt keletkezett megtakarításokat elsősorban többletmunkák (pl. túlszolgálat, túlóra, ügyelet, készenlét), valamint helyettesítések díjazására, illetve előre nem tervezhető személyi juttatásokra kell felhasználni.

h) A költségvetési szerv vezetőjének döntése szerinti további kifizetésekre a fennmaradó megtakarítások terhére csak az f) és g) pontban foglalt járandóságok maradéktalan teljesítése után kerülhet sor.

i) A személyi juttatáson belül elkülönített jutalomkeret felhasználása során az ünnepekhez kötődő általános jutalmazással szemben a feladatteljesítéshez kötődő differenciált jutalmazást kell előtérbe helyezni.

j) Az éves személyijuttatás-keretekkel – egyenlőtlen ütemű felhasználás esetében is – úgy kell gazdálkodni, hogy a következő költségvetési évre átnyúló, tartós többletkötelezettség ne keletkezzen. Egyenlőtlen ütemű létszámfelhasználás esetén követelmény, hogy az éves átlagos statisztikai állományi létszám ne haladja meg a költségvetési létszámot.

k) A költségvetési szerveknek a saját, illetőleg az alárendeltségükbe tartozó szervek személyi juttatásairól és létszámkereteiről a felhasználást nyomon követhető nyilvántartást kell vezetniük.

l) a Közgazdasági Főosztály a fejezeti központi gazdálkodás szabályozásának elősegítése érdekében a költségvetési szervektől – a személyi juttatásra és létszámra vonatkozóan – a központi illetményszámfejtő rendszer kereseti adattárából elő nem állítható egyszeri adatszolgáltatást kérhet, melynek adattartalma, kitöltési módja, határideje külön kerül kiküldésre.

Megbízási és szolgáltatásnyújtás tárgyú szerződések kötésének feltételei

68. a) A költségvetési szerv alaptevékenységével összefüggő feladatra saját dolgozóval vagy külső személlyel, szervezettel polgári jogi szerződést kötni – a kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályok betartása mellett – a költségvetési szerv vezetője jogosult azzal, hogy szerződést csak akkor köthet, ha a feladatot a költségvetési szerv egyéb feltételek hiányában maga ellátni nem tudja.

b) A szerződés megkötése előtt – az Ámr. 59. §-ának rendelkezésein túlmenően – minden esetben vizsgálni kell, hogy az írásban megkötött szerződést kizárólag olyan szervezettel vagy személlyel kötötték – az adott szerződéstípusra vonatkozó jogszabály előírásai szerint –, amely, (aki) az adott feladat elvégzéséhez szükséges szakmai és egyéb feltételekkel rendelkezik.

c) Szerződés az alábbi sorrendiség betartásával köthető:

– saját dolgozóval, amennyiben munkakörébe tartozó, munkaköri leírása keretében a feladat elvégzése számára nem előírható, és jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik,

– külső személlyel vagy szervezettel, amennyiben a feladatot a költségvetési szerv maga ellátni nem tudja és saját dolgozójával sem tudja azt szerződés alapján elvégeztetni.

d) A szerződésnek tartalmaznia kell különösen:

– az ellátandó feladatot,

– a díjazás mértékét,

– a szerződés időtartamát,

– a szerződés tárgyának megfelelően a BM SZMSZ 11. sz. függelékében meghatározott adatok és feltételek, továbbá

– a teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését.

A szociális és kegyeleti támogatások

74. a) A költségvetési szervek ellátandó feladataikhoz szükséges áru, szolgáltatás, illetőleg építési beruházás javakhoz kézi beszerzés, szabadkézi beszerzés és közbeszerzés útján jutnak.

b) A közbeszerzés során a költségvetési szerv a közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 6. § (1)–(2) bekezdése figyelembevételével készített közbeszerzési szabályzat alapján köteles eljárni.

c) A központosított közbeszerzési előírások alapján árubeszerzést, szolgáltatás igénybevételét kezdeményező költségvetési szervek összesített igényüket tájékoztatás céljából megküldik a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkárnak.

Szolgáltatások igénybevétele

75. a) A költségvetési szervek – a működési területükre figyelemmel – kötelesek a BM Nyomda Kft.-től, a BM HEROS Javító, Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Rt.-től és a BM Beszerzési és Kereskedelmi Rt.-től árajánlatot kérni, amennyiben e gazdálkodó szervek gazdálkodási körébe tartozó – c) pontban rögzített – szolgáltatásokat kívánnak igénybe venni. A BM Informatikai Hivatal a Belügyminisztérium honlapján biztosítson helyet a szolgáltató gazdálkodó szervek árajánlatai megjelentetésére.

b) A szolgáltatások igénybevételére az a) pont szerinti gazdálkodó szervezetektől a költségvetési szerv akkor nem kötelezett, ha a gazdálkodószervezetektől bekért írásos ajánlat alapján igazolható, hogy más szolgáltatóval gazdaságosabb a feladat elvégzése.

c) A gazdálkodószervezetek által nyújtott szolgáltatások:

– a BM Nyomda Kft. nyomtatvány-előállítási, ellátási, ismeretterjesztő anyagok, reklám-propaganda kiadvány, kereskedelmi ügyviteli nyomtatványok, időszakosan megjelenő egyéb kiadványok, naptárok, üdvözlő lapok, meghívok, névjegykártyák, brossurák, sokszorosítási, bélyegzőgyártás, könyvkötési tevékenységei,

– a BM HEROS Javító, Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Rt. gépjárművek javítása, vizsgáztatása, speciális gépjárművek és gépjármű-felépítmények gyártása, légzésvédelmi eszközök javítása, kézi tűzoltó készülékek ellenőrzése, javítása,

– a BM Beszerzési és Kereskedelmi Rt. egyenruházati termékek, hatósági okmányok és nyomtatványok, fegyverzeti anyagok, rendészettechnikai eszközök beszerzési és logisztikai tevékenységei.

A beruházások

76. a) A BM beruházási tervjavaslatába az igazgatási, a rendőrségi, a határőrségi, a katasztrófavédelmi, a tűzvédelmi, a menekültügyi, a szociális, a jóléti, az egészségügyi, az oktatási, a kulturális és a lakásberuházások az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek igénybejelentései alapján kerülnek beépítésre. A nemzetközi kapcsolatokból és egyéb kormányzati döntésekből, valamint a BM-re háruló egyéb beruházási feladatok a Műszaki Fejlesztési Főosztály javaslata alapján kerül tervezésre. A Műszaki Fejlesztési Főosztály felelős a tervjavaslat, valamint az összesített éves beszámoló Közgazdasági Főosztály felé történő megküldéséért. A beruházások megvalósításáról, a felhasznált forrásokról és a tárggyal összefüggő valamennyi lényeges körülményről, valamint a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár részére felterjesztett negyedéves beszámolóról a belügyminisztert negyedévente tájékoztatni kell.

b) A Műszaki Fejlesztési Főosztály gondoskodik a beruházási tervben szereplő energiaracionalizálási fejlesztések megvalósításához szükséges keret elkülönítéséről és pályázati rendszer működtetéséről.

79. a) Önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek összegző éves jelentést kell készítenie a saját, valamint a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek kezelésében, használatában lévő gépjárműlopásokról, értékhatártól függetlenül a közúti közlekedési balesetből származó totálkárokról, valamint az egyéb vagyoni tárgyakban – amennyiben erről egyéb szabályozás másként nem rendelkezik – az egymillió forint becsült kárértéket meghaladó eseményekről. Az összegző jelentést – a tárgyévet követő január 15-ig – a Műszaki Fejlesztési Főosztály útján a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár részére kell megküldeni.

b) A rendkívüli eseményekről szóló összegző éves jelentésnek tartalmaznia kell a gépjárműben keletkezett kár esetén a gépjármű

– forgalmi rendszámát,

– típusát, színét,

– beszerzési értékét,

– forgalomba helyezés időpontját,

– a kilométeróra állását, továbbá

– a feltételezett vagy megállapított kár keletkezési okát, az azt elősegítő vagy lehetővé tevő okot vagy okokat

– a becsült vagy megállapított kárösszeget,

– a kár megtérülésére (casco), csökkentésére megtett, esetleg még folyamatban lévő intézkedések,

– a használatára (szolgálati, magáncélú) vonatkozó adatokat,

– a lopásért vagy a közlekedési balesetért felelős személy (ha van ilyen) nevét, beosztását;

c) A rendkívüli eseményekről szóló összegző éves jelentésnek tartalmaznia kell egyéb vagyonban keletkezett kár esetén:

– a keletkezés helyét, időpontját,

– a feltételezett keletkezési okot,

– a körülmények részletes leírását,

– a keletkezett kár becsült értékét,

– a felelős személy (ha van ilyen) nevét, beosztását,

– a megtett, illetve folyamatban lévő, valamint a hasonló káresetek megelőzése érdekében tett intézkedések;

d) A rendkívüli jelentési kötelezettség hatálya alá tartozó károk rendezésével kapcsolatos ügyek intézése a kárt szenvedett költségvetési szervek feladatkörébe tartozik.

Eseti adatszolgáltatások

80. a) A költségvetési szervek kötelesek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felé – a Közgazdasági Főosztályon keresztül – a beruházásokról negyedévenként a tárgyidőszakot követő hó 15-ig és évenként a tárgyévet követő március 31-ig adatszolgáltatást teljesíteni.

b) A költségvetési szervek munkaügyi adatairól a BM KGF a Kincstáron keresztül a KSH felé – a központosított illetményszámfejtő rendszer (KIR) segítségével – központilag szolgáltat adatot. A gazdaságstatisztikai (munkaügyi) adatszolgáltatások történnek havonként a tárgyhót követő hónap 15-ig, a szeptemberi keresetfelvétel címén tárgyév október 20-ig, továbbá az éves munkaügyi jelentés címen tárgyévet követő március 31-ig, és munkaerőköltség-felvétel címén tárgyévet követő május 31-ig.

81. a) A BM Informatikai Hivatal, a BM Személyügyi Főosztály, a Közgazdasági Főosztály, a Műszaki Fejlesztési Főosztály és a Költségvetési Ellenőrzési Főosztály az ellenőrzések előkészítése, végrehajtása, a gazdálkodás hatékonyságának vizsgálata és a szükséges operatív beavatkozások előkészítése érdekében további eseti adatszolgáltatások bekérésére jogosult.

b) A Közgazdasági Főosztály, a Műszaki Fejlesztési Főosztály és a Költségvetési Ellenőrzési Főosztály az a) pont szerinti adatok köréről tájékoztatót ad ki, különös tekintettel a költségvetési szervek lejárt határidejű kinnlevőségeire, fizetési kötelezettségeire, valamint a BM által alapított gazdálkodó szervezetek működésének jellemzőire.

c) Az adatszolgáltatásra kötelezett költségvetési szervek azokat az adatszolgáltatásaikat, amelyeket elektronikus formában kell megküldeniük a fejezeti összesítésre, a BM Informatikai Hivatal által biztosított elektronikus célalkalmazás vagy külön meghatározott esetekben a BM TervTar rendszer segítségével teljesítik.

IV.

INGATLANGAZDÁLKODÁS

A vagyonkezelők ingatlanvagyonának kezeléséről,
értékesítéséről és egyéb kötelezettségeiről

85. a) A vagyonkezelő – pénzügyi lehetőségeinek függvényében – feladatai ellátásához ingatlanokat az irányadó jogszabályok betartásával vásárolhat, bérelhet, továbbá adományként fogadhat el.

b) A vagyonkezelő köteles felkérni a Műszaki Fejlesztési Főosztály képviselőjét az ingatlan vásárlására, használati, illetőleg bérleti jogának megszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárás bizottsági munkájában való részvételre.

87. a) Kijelölésre a vásárolt, cserélt, illetve adományként elfogadott ingatlanok, valamint a vagyonkezelői szerződésben nem szereplő, de a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban a Belügyminisztérium vagy valamely szervezete javára kezelői joggal bejegyzett ingatlanok (a továbbiakban: fellelt ingatlanok) esetében van szükség.

b) A KVI jelöli ki a leendő vagyonkezelőt – a belügyminiszter egyetértésével – a kincstári vagyonkörbe bekerült új ingatlan kezelésére.

88. a) A leendő vagyonkezelő a kijelölési eljárás során előterjesztést készít a Műszaki Fejlesztési Főosztály részére az adásvételi, a csere-, az ajándékozási szerződés megkötését, illetőleg a fellelt ingatlanok listájának (pontos cím, hrsz., területnagyság, rendeltetés megjelölésével) összeállítását követően. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a leendő vagyonkezelő kijelölése iránti kérelmét.

b) A kijelölési kérelemhez két példányban mellékelni kell:

– a szerzésre vonatkozó (adásvételi, csere, ajándékozási) szerződést vagy a fellelt ingatlanok listáját,

– a KVI által kiadott formanyomtatványokat, az adatlapot,

– 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,

– adomány esetén az engedélyt annak elfogadásáról.

c) A Műszaki Fejlesztési Főosztály az előterjesztés birtokában javaslatot tesz az adott szerv vagyonkezelői kijelölésére vonatkozó belügyminiszteri egyetértésre.

d) A leendő vagyonkezelő köteles intézkedni az ingatlan jogi helyzetének rendezése iránt:

– a KVI felé a kijelölési határozat megszerzése, illetőleg a vagyonkezelési szerződés módosítása érdekében,

– az illetékes földhivatal felé a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése céljából.

e) A vagyonkezelő köteles megküldeni a szerződés megkötését követő 30 napon belül a módosított vagyonkezelési szerződés egy másolati példányát a Műszaki Fejlesztési Főosztálynak.

92. a) Az ingatlan 10 évi időtartamot meghaladó bérbeadása, illetve a bérleti szerződés meghosszabbítása a Műszaki Fejlesztési Főosztály egyetértésével, és az általa beszerzett KVI-engedélyével történhet.

b) A vagyonkezelő az engedély megszerzéséhez a Műszaki Fejlesztési Főosztály részére előterjesztést készít, amely tartalmazza a bérleti szerződés tervezetét, a gazdaságossági számítást és a részletes szöveges indokolást.

c) A bérletiszerződés-tervezetnek tartalmaznia kell:

– a bérleti jogviszony alanyainak pontos megjelölését,

– a bérlet tárgyának jellemzőit (cím, hrsz., alapterület stb.),

– a bérleti jogviszony célját, időtartamát,

– a bérleti díj havi vagy évi összegét, fizetési feltételeket,

– a rendeltetésszerű használattal járó jogosultságokat és kötelezettségeket, illetve korlátozásokat (további bérbeadás, átalakítás stb.) meghatározását,

– közüzemi szolgáltatások vagy egyéb mellékszolgáltatások meghatározását,

– a felmondás szabályozását,

– a bérlet megszűnése utáni jogokat, kötelezettségeket,

– hivatkozást a KVI engedélyére, illetve a Műszaki Fejlesztési Főosztály egyetértésének meglétére.

94. a) A vagyonkezelő javaslatot tehet az ingatlanvagyon elidegenítésére, amennyiben az a feladatellátásához feleslegessé vált, vagy feladatellátásához célszerűbb, gazdaságilag előnyösebb egy új ingatlanvagyon kincstári vagyoni körbe kerülése. A vagyonkezelő a feladatellátásához feleslegessé vált ingatlanvagyont köteles felajánlani a fejezetbe tartozó középirányító szervek részére. A vagyonkezelő az ingatlan elidegenítésére vonatkozó javaslatát a Műszaki Fejlesztési Főosztályra terjeszti fel, amelyhez csatolnia kell az ingatlan részletes bemutatását tartalmazó dokumentációt., valamint a középirányító szervek nyilatkozatát. A fejezetbe tartozó, a vagyonkezelők feladatellátásához feleslegessé vált ingatlanvagyont a Műszaki Fejlesztési Főosztály felajánlja más állami feladat biztosítása érdekében a KVI részére.

b) A vagyonkezelő a KVI nemleges nyilatkozata birtokában javaslatot tesz az ingatlanvagyon elidegenítésére.

96. a) Az értékesítést pályáztatás útján kell lebonyolítani.

b) Zárt körű pályázat kiírására csak kivételes esetben kerülhet sor, különösen, ha a vagyontárgy jellege miatt a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei meghaladnák a vagyontárgy forgalmi értékét, továbbá legalább három vételi ajánlat várható, illetőleg a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult, és az ott szereplő pályázók közül a legjobb három ajánlattevő várhatóan újabb, kedvezőbb ajánlatot tesz.

c) Nyilvános árverést elsősorban a szélesebb lakossági kereslet, magánszemélyek érdeklődése, illetve kisebb értékű ingatlanok esetén lehet alkalmazni.

a) A vagyonkezelő javaslatot tesz az adott ingatlanvagyon kincstári vagyoni körből történő kikerülésére, bemutatva annak gazdasági előnyeit és utalva a tervezett értékesítési eljárás formájára.

b) A javaslathoz csatolni kell két eredeti példányban a 6 hónapnál nem régebbi hivatalos ingatlanforgalmi értékbecslést, amelynek tartalmaznia kell az ingatlanvagyon földterületet, az épületek, építmények feltüntetését, és a megbontott áfa-tartalmat.

c) Az ingatlanforgalmi értékbecslés mellékleteiként be kell csatolni:

– 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,

– hivatalos helyszínrajzot,

– az értékbecslő jogosultságának igazolását,

– fényképeket, esetleges megosztási vázrajzokat,

– egyéb igazolásokat, dokumentációkat, pl. önkormányzati határozat, utcanévváltozás igazolása stb.,

– a KVI által kiadott formanyomtatvány adatlapot,

– részletes szöveges indoklást, gazdaságossági számítást, amely tartalmazza mindazon további tényeket, érveket és körülményeket, amelyeket a vagyonkezelő szükségesnek tart, illetve a bevétel mértékére és konkrétan megjelölt felhasználására vonatkozó javaslatot,

– védett ingatlanvagyon esetén a védettség szerint illetékes miniszter egyetértését.

d) A Műszaki Fejlesztési Főosztály a dokumentációk alapján intézkedik az ingatlan kincstári vagyoni körből való kikerüléséhez szükséges belügyminiszteri hozzájárulás megszerzése iránt.

e) A Műszaki Fejlesztési Főosztály a KVI részére előterjesztést készít – a belügyminiszteri hozzájárulás birtokában – az adott ingatlanvagyon kincstári vagyoni körből történő kivonása érdekében.

f) A vagyonkezelő a KVI, illetőleg a kincstári vagyonért felelős miniszter engedélye birtokában köteles haladéktalanul megkezdeni az ingatlanvagyon-értékesítésre vonatkozó eljárást.

g) A KVI az ingatlanvagyon értékesítésére megbízási szerződést köt a vagyonkezelővel, amelyet a vagyonkezelő köteles soron kívül a Műszaki Fejlesztési Főosztály részére megküldeni.

h) A vagyonkezelő a megbízási szerződés alapján készíti el – a Műszaki Fejlesztési Főosztállyal egyeztetve – a pályázati felhívás dokumentációját. A KVI jóváhagyását követően a kiíró köteles a pályázati felhívást egy országos napilapban és a vagyontárgy megtekintésének helye szerinti megyei napilapban, valamint a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében megjelentetni. A pályázat meghirdetésének közhiteles időpontja a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében való közzétételének napja.

i) A h) pont szerinti pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

– a kiíró megnevezését, székhelyét, továbbá ha a pályázat kiírására a KVI megbízásából kerül sor, az erre való utalást,

– a pályázati eljárás jellegét,

– a pályázat célját,

– az ingatlan-nyilvántartási adatokat, illetve a perteher- és igénymentesség bármilyen korlátozását, vagyonkezelőjét, forgalmi értékét,

– a pályázatelbírálás értékelési szempontjait fontossági sorrendben,

– az értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módját, a pénzügyi garanciákat,

– ajánlati biztosíték mértékét, befizetési módját,

– az ajánlattevőnek a szerződés teljesítését biztosító esetleges mellékkötelezettségét,

– az ajánlati kötöttség időtartamát,

– a pályázati ajánlatok benyújtásának és bontásának helyét, módját, határidejét, időpontját,

– a pályázattal kapcsolatos további információt szolgáltató nevét, címét, telefonszámát stb.

– az esetlegesen készített dokumentáció, tájékoztató beszerzési helyét, feltételeit,

– a pályázat magyar nyelvére vonatkozó kikötést,

– az ajánlatok elbírálásának időpontját, az ajánlattevők értesítésének módját,

– a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén jogosult a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kötni, illetőleg jogosult a pályázatot eredménytelennek nyilvánítani, továbbá, hogy az ajánlattevőtől szükség esetén az ajánlat lényegét nem érintő technikai, formai kérdésekben írásban felvilágosítást kérhet,

– a pályázati ajánlat érvénytelenségének feltételeit.

j) A kiíró vagyonkezelő a pályázati ajánlatokat a megjelölt időpontban közjegyző közreműködésével bontja fel. A vagyonkezelő a bontás időpontjáról és helyéről a KVI és a Műszaki Fejlesztési Főosztály képviselőjét köteles értesíteni.

A vagyonkezelő a pályázati ajánlatok felbontása során a külön jogszabály rendelkezései szerint köteles eljárni. A döntésre a pályázati ajánlatok elbírálásához elkészített értékelési jegyzőkönyv alapján a KVI Hasznosítási Tanácsa tesz javaslatot.

k) Az értékelési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

– pályázati eljárás rövid ismertetését, beérkezett ajánlatok számát,

– a beérkezett ajánlatok rövid értékelését,

– a legjobb ajánlatra vonatkozó javaslat indokait,

– a vételár meghatározásának szempontjait,

– a kikötött biztosítékok megfelelőségének szempontjait,

– a pályázati felhívásnak nem megfelelő ajánlatok eredménytelenségének indokait,

– összefoglaló értékelést,

– egyéb, fontosnak tartott körülményeket, tényeket.

l) A kiíró vagyonkezelő az értékelési jegyzőkönyvet aláírásával hitelesíti, valamint hozzácsatolja a pályázati felhívást, a részletes dokumentációt, a részletes dokumentációt megvásárló személyekről, szervezetekről készített listát, továbbá a pályázatok bontásáról készült jegyzőkönyvet és a benyújtott ajánlatok egy-egy eredeti példányát. A kiíró vagyonkezelő az értékelési jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt köteles a KVI részére megküldeni.

m) Az értékelési jegyzőkönyv alapján a KVI Hasznosítási Tanácsa – amelyben részt vevő a vagyonkezelő és a Műszaki Fejlesztési Főosztály, mint a vagyonkezelő felügyeletét ellátó minisztérium képviselője – döntési javaslatot terjeszt elő a KVI vezérigazgatója részére.

n) A kiíró vagyonkezelő az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntésről írásban a bontástól számított 30 napon belül –, illetve az esetleges meghosszabbítás lejártát követő 15 napon belül – tájékoztatja az ajánlattevőket és ezzel egyidejűleg közzéteszi a pályázat eredményét a pályázati felhívással azonos lapokban. A kiíró vagyonkezelő a nyertes ajánlattevővel az adásvételi szerződést a döntés meghozataláról szóló értesítés kézhez vételétől számított 30 napon belül köti meg.

o) A vagyonkezelő a megkötött adásvételi szerződés egy eredeti példányát – a megkötéstől számított 15 napon belül – köteles megküldeni az ingatlan nyilvántartásból való kivezetése céljából a Műszaki Fejlesztési Főosztályra.

100. a) Az ingatlanok cseréjére, az értékesítésre a Szabályzat 94–99. pontjai szerinti rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni.

b) A vagyonkezelő a kezelésében lévő ingatlanvagyont elcserélheti, ha az feladata ellátásához célszerűbb vagy gazdaságilag előnyösebb.

c) Az adott ingatlanvagyon kincstári vagyoni körből történő kikerülésére, illetve a csereingatlan kincstári vagyoni körbe történő bekerülésére, a vagyonkezelő tesz javaslatot. A javaslatnak tartalmaznia kell az ingatlanvagyon-csere gazdasági előnyeit, valamint mellékletként a Szabályzat 97. c) pontjában felsoroltakat, valamint két eredeti példányban az érintett valamennyi ingatlan 6 hónapnál nem régebbi hivatalos ingatlanforgalmi értékbecslését, csereszerződés-tervezetét.

105. a) A vagyonkezelői jog átvevője csak olyan szerv lehet, amelynek a KVI-vel vagyonkezelési szerződése van.

b) A vagyonkezelői jog átruházása során a vagyonkezelői jog átruházója köteles megvizsgálni az átvevő (személyi, szakmai, vagyoni) alkalmasságát az átruházandó vagyontárgy vagyonkezelésére. A kötelezettség elmulasztásából eredő károkért az átruházó köteles helytállni.

c) A vagyonkezelő az átruházáshoz történő belügyminiszteri egyetértés érdekében előterjesztést készít a Műszaki Fejlesztési Főosztály részére, amelyhez csatolja:

– a vagyonkezelői jogot átruházó szerv nyilatkozatát, melynek tartalmaznia kell, hogy az ingatlan az általa ellátott feladataihoz szükségtelen,

– a vagyonkezelői jogot átvevő szerv nyilatkozatát arról, hogy az átvenni kívánt ingatlan szükséges a feladatai ellátásához,

– a vagyonkezelői jog átruházás alapjául szolgáló irat másolatát,

– az átruházás okaira vonatkozó részletes indoklást,

– a vagyonkezelői jog átruházásáról szóló megállapodás 10 példányát aláírással, ellenjegyzéssel ellátva,

– 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot két példányban,

– védett ingatlan esetében a védettség szerint illetékes miniszter előzetes engedélyét.

d) A belügyminiszteri engedély birtokában az átvevő köteles:

– benyújtani a megállapodást (egy eredeti, két másolati példány) az illetékes földhivatalhoz,

– értesíteni a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot a megállapodás egy másolati példányának megküldésével,

– intézkedni a vagyonkezelési szerződés módosítása érdekében,

– értesíteni a Belügyminisztérium központi ingatlan-nyilvántartásának módosítása céljából a Műszaki Fejlesztési Főosztályt – a megkötéstől számított 15 napon belüli – a megállapodás és a módosított vagyonkezelési szerződés egy másolati példányának megküldésével.

e) A belügyminiszteri engedély birtokában az átruházó köteles:

– eljárni az átadott ingatlan vagyonkezelési szerződéséből történő törlése céljából a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál,

– a Műszaki Fejlesztési Főosztályt – a megkötéstől számított 15 napon belül – értesíteni, a megállapodás és a módosított vagyonkezelési szerződés egy másolati példányának megküldésével, a Belügyminisztérium központi ingatlan-nyilvántartásának módosítása céljából.

106. a) A vagyonkezelő lemondhat vagyonkezelői jogáról a KVI részére, ha az ingatlanvagyon feladata ellátásához felesleges, illetve többszöri értékesítési kísérlete sikertelen volt, vagy az ingatlan értékesítésének tervezett, reális költségei meghaladják az ingatlan forgalmi értékét, illetőleg az egyéb állami feladat ellátása céljából nem nyújtottak be rá igényt.

b) A vagyonkezelő javaslatot készít a Műszaki Fejlesztési Főosztály számára a vagyonkezelői jogról történő lemondásról. A javaslatnak tartalmaznia kell az ingatlan részletes bemutatását, jogi, műszaki, valamint gazdaságossági indokolását. A Műszaki Fejlesztési Főosztály írásban tájékoztatja a vagyonkezelőt a vagyonkezelői jogról történő lemondás belügyminiszteri elfogadásáról.

Megterhelés

107. a) A vagyonkezelő az ingatlanát saját hatáskörben nem terhelheti meg. A vagyonkezelő megterhelésre vonatkozó javaslatát a vizsgálati dokumentáció csatolásával a Műszaki Fejlesztési Főosztály részére – az általa elvégzett szakmai, műszaki vizsgálatot követően – terjeszti elő.

b) Az a) pont szerinti felterjesztendő dokumentáció tartalmazza:

– a 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,

– hivatalos helyszínrajzot,

– a földhivatal és a vagyonkezelő által aláírt vázrajzot,

– a vagyonkezelő és a jogosult között a teher bejegyeztetésére alkalmas megállapodástervezetet,

– védett ingatlanvagyon esetén a védettség szerint illetékes miniszter előzetes egyetértését.

111. a) A vagyonkezelőnek rendelkeznie kell tételes-manuális ingatlan-nyilvántartással, amely alapját a vagyonkezelési szerződés képezi.

b) Az ingatlan-nyilvántartás ingatlanonkénti bontásban tartalmazza az egyes ingatlanokra vonatkozó szerződéseket, tulajdoni lapot, helyszínrajzot, egyéb jogi és műszaki dokumentációkat.

114. a) A vagyonkezelő köteles az ingatlanokról a Műszaki Fejlesztési Főosztály felé adatokat szolgáltatni, amely adatszolgáltatási kötelezettség nem érinti a jogszabályokban meghatározott egyéb vagyonkezelői adatszolgáltatási kötelezettségeket.

b) A vagyonkezelő köteles az éves vagyongazdálkodási tervének másolati példányát, a KVI részére történő megküldésével egyidejűleg a Műszaki Fejlesztési Főosztályra is megküldeni, minden év május 31-ig.

c) A vagyonkezelő az ingatlanokról a kincstári vagyoni körbe történő bekerülés, vagyonkezelői jogátruházás, megterhelés, 10 évi bérbeadás, valamint értékesítés, csere esetén a szerződés megkötését követő 15 napon belül, illetve a vagyonkezelői szerződés megkötését, módosítását követő 30 napon belül a szerződés egy másolati példányának megküldésével szolgáltat adatot.