15/B/2004. AB határozat
15/B/2004. AB határozat*
2006.02.28.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítványok alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 221/2003. (XII. 12.) Korm. rendelet 4. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
1. Az Alkotmánybírósághoz több indítványozó is fordult a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) módosításáról szóló 221/2003. (XII. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rm.) alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve. Érvelésük szerint az Rm. 10 napon belüli hatálybaléptetése sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott jogbiztonság elvét. Az Rm. által bevezetett változtatásokra a jogalkotó által meghatározott felkészülési idő sem a hitelfelvevők, sem a hitelintézetek, sem más érintettek számára nem elegendő. Állításuk szerint a kifogásolt rendelkezés hatálybaléptetése ellentétes a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 210. § (4) bekezdésével is, mivel a jelen esetben biztosított „felkészülési idő” még az ott meghatározott időtartamot sem éri el. Álláspontjuk szerint ezért az Rm. sérti az Alkotmány 35. § (2) bekezdését is.
2. Az Alkotmánybíróság döntését a következő jogszabályhelyekre alapozza.
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
(...)
35. § (2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.”
Hpt.:
„210. § (4) Az üzletszabályzat kamatot, díjat vagy egyéb feltételeket érintő – az ügyfél számára kedvezőtlen – módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.”
Rm.:
„4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 10. napon lép hatályba, rendelkezéseit – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni azokra a kölcsönkérelmekre, amelyeket a hitelintézet – szabályzata alapján – a hatálybalépés napjáig befogadott, ha ahhoz az igénylő csatolta
a) használt lakás, valamint használatbavételi engedéllyel rendelkező új lakás vásárlása esetén a földhivatalhoz igazoltan benyújtott, legkésőbb e rendelet kihirdetése napján ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyzett adásvételi szerződést,
b) használatbavételi engedéllyel nem rendelkező lakás megvásárlása esetén a legkésőbb e rendelet kihirdetése napján ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyzett adásvételi szerződést,
c) lakásépítés, -bővítés esetén a jogerős építési engedélyt.”
Az Rm. 2003. december 12-én került kihirdetésre a Magyar Közlöny 2003. évi 143. számában. Az Rm. 4. §-a szerint a rendelet a kihirdetését követő 10. napon lép hatályba, rendelkezéseit – egyes kivételektől eltekintve – a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni rendelte a hatálybaléptető rendelkezés.
3. Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 20. §-a alapján az arra jogosult indítványa alapján jár el.
Az indítványozók az Rm. 4. §-ában foglalt hatálybaléptető rendelkezés alkotmányosságát vitatták egyrészt a jogbiztonságból levezetett kellő idő követelményének sérelmét, másrészt a Hpt. idézett szakaszával összefüggésben a jogforrási hierarchia elvének sérelmét állítva.
3.1. ,,Az Alkotmánybíróság több esetben vizsgált olyan alkotmányossági problémát, amely az adott jogszabályok kihirdetésével és hatályba léptetésével kapcsolatos. Az Alkotmánybíróság már működésének kezdetén elvi éllel mutatott rá arra, hogy az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében megállapított jogállamisághoz szervesen kapcsolódó jogbiztonság elvének maradéktalan érvényesülése érdekében elengedhetetlen, hogy a jogszabályok kihirdetése összhangban legyen a jogalkotási törvényben megállapított előírásokkal. (34/1991. (VI. 15.) AB határozat, ABH 1991, 170, 173.) Az Alkotmánybíróság a jogállamiság megvalósulása fontos követelményének tekintette, hogy a jogalanyok valóban megismerhessék a reájuk irányadó rendelkezéseket és módjukban álljon magatartásukat azokhoz igazítani (25/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 131, 132.), ezért a Jat. 12. § (3) bekezdésébe foglalt, azon szabályt, hogy „a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre” a jogállamiság alkotmányos tételén keresztül részesítette alkotmányos védelemben. Az Alkotmánybíróság a jogszabályok kihirdetésével és hatálybaléptetésével kapcsolatos álláspontját a 28/1992. (IV. 30.) AB határozatban (ABH 1992, 155.) foglalta össze. E határozat szerint a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon
a) a jogszabály szövegének megszerzésére (akár úgy, hogy az érintett előfizet a hivatalos lapra, akár úgy, hogy annak egyes számait a szükséghez képest megvásárolja) és áttanulmányozására (ideértve bonyolultabb jogszabályok esetében az illetékes hatóságtól történő felvilágosítás-kérést is);
b) a jogalkalmazó szervek számára a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez (ideértve szükség esetén a jogszabály szervezett továbbképzés keretében való alapos megismerését, a felmerülő jogszabályértelmezési problémák tisztázását, a jogszabály végrehajtásához szükséges nyomtatványok, űrlapok beszerzését vagy előállítását, a zökkenőmentes végrehajtás személyi és tárgyi feltételeiről való gondoskodást);
c) a jogszabállyal érintett személyek és szervek számára annak eldöntéséhez, hogy miként alkalmazkodjanak a jogszabály rendelkezéseihez, ... az önkéntes jogkövetés személyi és tárgyi feltételeiről való gondoskodáshoz. (ABH 1992, 157.)
Ugyanakkor mind ez a határozat, mind a korábbi alkotmánybírósági döntések hangsúlyozták, hogy az Alkotmánybíróság nem vállalhatja át azt a kizárólag jogalkotói felelősséget, hogy a konkrét jogszabályra nézve vizsgálja, mennyi idő lett volna szükséges és megfelelő a felkészüléshez (ABH 1992, 160.), illetve az Alkotmánybíróság utalt arra is, hogy alkotmányellenesség csak a jogszabály alkalmazására való felkészülést szolgáló időtartam kirívó, a jogbiztonságot súlyosan veszélyeztető vagy sértő elmaradása, illetőleg hiánya esetén állapítható meg. [7/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 45, 47.]” (723/B/1998. AB határozat, ABH 1999, 795, 798.)
3.2. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben úgy ítélte meg, hogy az Rm. által megállapított hatálybaléptető rendelkezés nem tekinthető a jogbiztonságot súlyosan sértő és veszélyeztető módosításnak, mivel az a hitelintézetek által már befogadottnak minősülő kérelmeket nem érintette.
Megállapítható továbbá az is az indítványok alapján, hogy a folyamatban lévő ügyek – az idő múlására és az Rm. hatálybaléptető rendelkezésére tekintettel – már teljesedésbe mentek; azok az ügyek, amelyekre rövid határidővel már az új rendelkezések voltak az irányadóak, a 2003. december 22-i hatálybalépés óta elintéződtek.
A jogalkotó felelősséggel terhelt mérlegelési körébe tartozik annak megítélése, hogy valamely kedvezmény alanyi vagy tárgyi oldalának szűkítésére mennyi időt kíván biztosítani; ha a mérlegelése alkotmányos keretek között marad, a döntéséért kizárólag ő viseli a politikai felelősséget. A célszerűségi, gazdaságossági szempontok felülvizsgálata azonban már kívül esik az Alkotmánybíróság hatáskörén. [61/1992. AB határozat, ABH 1992. 280. 281.]
Az Alkotmánybíróság a fenti indokok alapján megállapította, hogy az indítványozók által kifogásolt Rm. 4. §-a nem sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését.
3.3. Az indítványozók szerint az Rm. 4. §-a magasabb szintű jogszabállyal, a Hpt. 210. § (4) bekezdésével is ellentétes rendelkezést tartalmaz, mivel az üzletszabályzat ügyfelet hátrányosan érintő módosítását a hatálybalépést megelőző tizenöt nappal hirdetményben közzé kell tenni. Az Rm. 4. §-a ennél rövidebb idő alatt módosította a rendeletet.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az üzletszabályzatok közzététele és a jogalkotót terhelő kellő idő követelménye között alkotmányjogilag értékelhető összefüggés nem áll fenn.
A pénzügyi intézmény köteles a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatba foglalni.
Az üzletszabályzat a hitelintézet belső szabálya, amely tartalmazza az általános szerződési feltételeket, valamint a folytatni kívánt tevékenységeket.
Minthogy a jogalkotót terhelő kellő idő követelménye nem vonatkoztatható a hitelintézeteket terhelő, az üzletszabályzatuk közzétételére vonatkozó határidőre, így a konkrét esetben az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében foglalt jogforrási hierarchia elve sem sérül.
Ezért az indítványozóknak az Rm. 4. §-ának ezen indokra alapított alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványaik sem megalapozottak.
4. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően az indítványt elutasította.
Budapest, 2006. február 20.
Dr. Bihari Mihály s. k., Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás