PK BH 2004/16
PK BH 2004/16
2004.01.01.
Eleget tesz a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének a közfeladatot ellátó szerv, ha a kezelésében levő közérdekű adatot nyilvánosságra hozza (közzéteszi), vagy más módon bárki számára hozzáférhetővé teszi; egyéni kérelem alapján közvetlen adatszolgáltatásra nem kötelezhető [1992. évi LXIII. tv. 1. §, 19. § (1) bek., 20. § (1) bek., 21. § (4) bek.; 1993. évi LXXX. tv. 57. § (1) bek., 61. § (3) bek.; 1983. évi 3. tvr. 2. § (1) bek. a) pont, 7. § (1) bek.; 28/1995. (III. 24.) Korm. r. 2. § (1) bek.; 269/2000. (XII. 26.) Korm. r. 2. § (1) bek.; Pp. 67. § (1) bek.].
A felperes 2000. október 17-én megkereste az egyetem Karát közérdekű adatok közlése érdekében. Kérdéseit 11 pontban foglalta össze, melyekben választ várt többek között a 2000. évi felvételi adatokra, valamint arra, hogy 2001-ben milyen címen adható többletpont, lesz-e alkalmassági vizsga, milyen szakokon változnak a felvételi követelmények. Kérdései között szerepelt az is, hogy milyen változásokat terveznek a 2002-es felvételin.
A Kar dékánja a 2000. november 21-én kelt válaszában a felperest arról tájékoztatta, hogy az Oktatási Minisztériummal közlik a felvételi feltételeket, ezért azokat a felperes onnan beszerezheti.
Miután a felperes kérdéseire nem kapott választ, a Karral szemben előterjesztett keresetében az alperes kötelezését kérte annak közlésére, hogy 2001-ben és 2002-ben változik-e a felvételi követelmény az előző évihez képest, és hogy az alperes adja meg ezeket a követelményeket. Kérte továbbá a 2000. évi felvételi adatoknak (felvételi ponthatár, felvettek száma, első helyen jelentkezettek száma, felvételire behívott, de ott meg nem jelent pályázók száma), valamint a 2001-re felvehetők számának a közlését.
Az elsőfokú bíróság az egyetemet tekintette a per alperesének és a képviseletében eljáró jogtanácsos ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Jogerős ítéletének indokolásában a másodfokú bíróság megállapította, hogy a jogképességgel nem rendelkező egyetemi kar az 1992. évi LXIII. törvény (Ávt.) 21. §-ának (4) bekezdése értelmében perbeli jogképességgel rendelkezik, ezért az egyetem kara a felperes perbevonására tekintettel alperesnek minősül. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 57. §-ának (1) bekezdése értelmében az intézmény vezetője az intézmény törvényes képviselője, ezért az alperest a perben a rektor meghatalmazása alapján az egyetem képviseli, ebből következően az elsőfokú bíróság ítéletében tévesen tüntette fel a képviselőt alperesként.
A jogerős ítélet a felperes keresetét azért találta alaptalannak, mert a közfeladatot ellátó szerv az adatszolgáltatási kötelezettségének úgy is eleget tehet, hogy az adat bárki számára hozzáférhető lelőhelyét megjelöli. Miután az alperes a 2000. november 21-én kelt levelében tájékoztatta a felperest arról, hogy a kért adatokat a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 28/1995. (III. 24.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében írt rendelkezés szerint az Oktatási Minisztériummal közölte, az adatok onnan beszerezhetők, adatközlési kötelezettségének eleget tett. Abban az esetben, ha a közérdekű adat nyilvánosságra hozatalának módját, hozzáférhetőségét jogszabály rendezi, az adatkezelő nem kötelezhető arra, hogy kérelemre a kérelmezők részére közvetlenül is tájékoztatást adjon.
A jogerős ítélet ellen – annak megváltoztatása és a keresetének való helytadás érdekében – a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint az egyetem karát a felsőoktatási törvény 61. §-ának (3) bekezdése értelmében a dékán képviseli, az intézmény vezetője a karnak nem képviselője, ezért a perben nem járt el az alperes, a tárgyalásokon nem jelent meg, védekezést nem terjesztett elő.
Kifejtette továbbá, hogy az Ávt. 20. §-ába ütközik a jogerős ítélet azon megállapítása, hogy abban az esetben, ha a közérdekű adat nyilvánosságra hozatalának módját jogszabály rendezi, az adatkezelő nem kötelezhető tájékoztatás nyújtására. Ezt az értelmezést jogszabály nem támasztja alá, másrészt az ellentétben áll az Ávt. szó szerinti szövegével. Álláspontja szerint az alperesnek kellett volna bizonyítania, hogy az adatközlés megtagadása jogszerűen történt. Az alperes ezt nem bizonyította, ezért a bíróság törvénysértően járt el, amikor nem kötelezte az alperest állításai bizonyítására. Hivatkozott továbbá arra is, hogy az adatkérés időpontjában az alperes az adatokat még nem közölte az Oktatási Minisztériummal, ezért az Ávt. 20. §-a szerinti 15 napos határidőben a kért adatokhoz nem juthatott volna hozzá. A felperes a 2002. évi felvételi követelmények változását is kérte közölni, mely adatok a 2001-es felvételi tájékoztatóban nem jelennek meg. Ebből is az következik, hogy az alperes az adatközlést nem tagadhatta volna meg.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jogerős ítéletnek a felperes által sem vitatott helytálló álláspontja szerint a per alperese az egyetem kara.
A felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján a Legfelsőbb Bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperest a perben a képviseletre jogosult személy képviselte-e.
A felperes felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott arra, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 61. § (3) bekezdése szerint a kart a dékán képviseli. Ebből a rendelkezésből azonban nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a perben a kar képviselőjeként kizárólag a dékán vagy az általa meghatalmazott személy járhatna el.
A Pp. 67. § (1) bekezdés d) pont értelmében képviselőként eljárhat az állami szerv (intézet, intézmény, hivatal, stb.) ügyintézője az állami szerv tevékenységével kapcsolatos ügyekben. A perben eljárt dr. M. M., az egyetem jogi osztályvezetője a Pp. fenti rendelkezése értelmében az alperes képviseletére jogosult volt, mert nincs akadálya annak, hogy a jogi személy keretein belül működő nem jogi személy alperest a jogi személy képviseletére létrehozott szervezeti egység – jogi osztály – dolgozója képviselje. A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. tvr. 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint pedig a jogtanácsos a szervezetet – ide értve a jogi személy keretén belül működő jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységet is – munkaviszonya alapján, külön meghatalmazás nélkül képviseli, jogtanácsos pedig jogi tevékenységet a tvr. 2. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint állami költségvetési szervnél is elláthat.
A jogerős ítélet helytállóan állapította meg azt is, hogy az alperes a kért adatoknak az Oktatási Minisztériummal való közlésével a felperes által közölni kért adatokat mindenki számára hozzáférhetővé tette. Az Avt. 19. §-ának (2) bekezdése ,,más módon hozzáférhetővé'' tételről rendelkezik, mely éppen azt jelenti, hogy az alperes a 28/1995. (III. 24.) Korm. rendeletben foglaltak szerint eljárva közzétette az általa kezelt közérdekű adatokat. Ebben az esetben az adatkezelő nem kötelezhető arra, hogy a nyilvánosságra hozott vagy hozandó adatokról egyéni kérelemre felvilágosítást adjon még akkor sem, ha az egyéni kérelmező előbb kéri az adatok közlését, mint ahogy azok nyilvánosságra kerülnek. Az adatkezelő ha – a jogszabályban előírt módon és határidőben – kötelezettségének eleget tesz, teljesíti az Avt. 19. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét, az Avt. 20. § (1) bekezdésében foglaltaknak már nem köteles eleget tenni, mert a 19. § (1) bekezdés szerinti helyzet már bekövetkezett.
Az adatvédelemről szóló 1992. évi LXIII. törvény célja ugyanis annak biztosítása, hogy a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse (1. §). A törvény azt teszi a közfeladatokat ellátó szervek kötelezettségévé, hogy tegyék lehetővé a kezelésükben lévő közérdekű adat bárki által történő megismerését. Ha a közfeladatot ellátó szerv a kezelésében lévő közérdekű adatot már nyilvánosságra hozta, vagyis már közzétette, vagy más módon bárki számára hozzáférhetővé tette, akkor ezáltal eleget tett a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének, és további – egyes kérelmekre történő – közvetlen adatszolgáltatásra nem kötelezhető.
A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló – előzőekben már hivatkozott – 28/1995. (III. 24.) Korm. rendelet [valamint a jelenleg hatályos 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet] pontosan szabályozza a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezések és a felvételi eljárással kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatalának a rendjét. Mindkét jogszabály 2. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a felsőoktatási intézmények minden év augusztus 15-éig kötelesek adatokat szolgáltatni a szakminisztériumnak, mely minden év december 15-éig egységes formában a felsőoktatási felvételi tájékoztatóban közzéteszi a rendeletben tételesen meghatározott adatokat.
Abban az időpontban, amikor az alperes megtagadta a felperes által kért adatok közlését, az alperes a fenti jogszabályban írt kötelezettségének már eleget tett. A perben nem merült fel olyan adat, melynek alapján megállapítható lenne, hogy az alperes a 2000. évben megszegte az augusztus 15-ei határidőig teljesítendő adatközlési kötelezettségét. A per során a felperes ezt a tényt nem bizonyította, és ennek következményét viselnie kell [Pp. 164. § (1) bekezdés].
Felülvizsgálati kérelmében a felperes alaptalanul hivatkozott arra is, hogy az alperes olyan adatok közlését is megtagadta, melyek nem szerepeltek a felvételi tájékoztatóban. A fellebbezési tárgyaláson módosított keresetnek megfelelően – mely szerint a felperes az adatközlésre kötelezés iránti keresetét már csak a 2002. évi felvételi követelmények változása vonatkozásában tartotta fenn – az alpereshez intézett kérelemben egy ilyen kérdés volt nevezetesen, hogy milyen változásokat terveznek a 2002-es felvételin. Ez a kérdés nem közérdekű adatra, hanem egy jövőbeli, esetleg még létre sem jött elképzelésre vonatkozott, ily módon annak teljesítését az alperes alappal tagadta meg.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 11. §-ának (5) bekezdésében írtak szerint öt hivatásos bíróból álló tanácsban eljárva a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. X. 20.059/2002.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás