BÜ BH 2004/172
BÜ BH 2004/172
2004.05.01.
Becsületsértés vétsége valósul meg, ha a polgári peres eljárásban az alperes képviselőjeként részt vevő terhelt a bíróságnak megküldött írásbeli nyilatkozatában az igazságügyi szakértő által készített magánszakértői véleményt demagógnak, mérhetetlenül elfogultnak és mérhetetlenül tisztességtelennek nevezi [Btk. 180. § (1) bek. a) pont].
Az elsőfokú bíróság a 2002. március 26. napján kelt ítéletével felmentette a terheltet az ellene nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól.
A másodfokú bíróság a 2002. május 28. napján kelt ítéletével megváltoztatta az elsőfokú ítéletet. Megállapította, hogy a terhelt elkövette a becsületsértés vétségét, és ezért őt 1 évi időtartamra próbára bocsátotta.
A jogerős másodfokú bírósági ítélet ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben kifejtettek szerint az elsőfokú bíróság döntése volt helyes, a terhelt által elkövetett, a feljelentésben sérelmezett cselekmény jogellenesség, társadalomra veszélyesség hiányában nem valósít meg bűncselekményt. A Legfelsőbb Bírósághoz az indítvány a vonatkozó bírósági iratokkal 2002. október 11. napján érkezett.
A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
Az ügyben eljárt bíróságok által megállapított – és így a felülvizsgálati eljárás során irányadó – tényállás szerint a terhelt polgári peres eljárásban, mint az alperes képviselője vett részt. A magánvádló e perben, mint igazságügyi nyomdaipari szakértő a felperes felkérése alapján magán- szakvéleményt készített, mely az ügyben becsatolásra került. A terhelt ezen szakvéleményre írásban nyilatkozatot tett, melyben – többek között – a szakvéleményt ,,demagógnak'', mérhetetlenül elfogultnak és ,,mérhetetlenül tisztességtelennek'' nevezte.
Az kétségtelen, hogy társadalomra veszélyesség, illetőleg az azt közvetítő jogellenesség hiányában az állandóan követett bírói gyakorlat szerint nem valósít meg bűncselekményt a hatóság előtt folyamatban levő ügyben szóval vagy ügyiratban az ügyre, az ügy elbírálása érdekében szükséges keretben tett nyilatkozat. Ezt az értelmezést tartalmazza a Btk. 179. §-ához fűzött miniszteri indokolás is – 7/c) pont – és erre helyesen utalt a védő is felülvizsgálati indítványában.
A Legfelsőbb Bíróságnak ezért elsősorban abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a fenti megállapítások az ügy elbírálása érdekében szükséges keretben tett megállapításoknak tekinthetők-e, azaz a szakvélemény perbeli kritikájához szükségesek voltak e. E kérdést a Legfelsőbb Bírság nemlegesen válaszolta meg, a szakvéleménnyel kapcsolatos negatív értékelés nem tette szükségessé a szakvélemény – és áttételesen annak készítője – demagógnak, mérhetetlenül elfogultnak és mérhetetlenül tisztességtelennek nevezését, a szakvélemény bírálatához ezek a kifejezések nem voltak szükségesek.
Állást kellett foglalni a kérdésben is, hogy a fentiekben idézett kijelentések becsület csorbítására alkalmas kifejezésnek minősülnek-e, azaz objektíve alkalmasak e kedvező társadalmi értékítélet megváltoztatására. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint igen, a kijelentések becsület csorbítására objektíve alkalmasak.
Az ügyben másodfokon eljárt bíróság tehát a büntető anyagi jog szabályainak sérelme nélkül vont le következtetést a terhelt büntetőjogi felelősségére és állapította meg, hogy a terhelt a Btk. 180. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti becsületsértés vétségét elkövette.
Mivel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, a megtámadott határozatot a Be. 291. §-ának (7) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Mivel a felülvizsgálati indítvány a Legfelsőbb Bírósághoz 2003. július 1. napja előtt érkezett, a felülvizsgálati eljárást a Legfelsőbb Bíróság az 1998. évi XIX. törvény 603. §-ának (6) bekezdése alapján a korábbi eljárási törvény, az 1973. évi I. törvény alapján folytatta le. (Legf. Bír. Bfv. I. 3027/2002. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás