• Tartalom

2004. évi XVIII. törvény

2004. évi XVIII. törvény

a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról1

2013.07.01.

Az Országgyűlés a szőlőtermesztésnek és a borgazdálkodásnak az Európai Unió jogrendszerébe illeszkedő, nemzeti hatáskörbe tartozó szabályozása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény tárgya

1. §2 (1) Ez a törvény szabályozza a borszőlő telepítését, művelését, kivágását, a borászati termékek előállítását, forgalomba hozatalát, nyilvántartásuk rendszerét, továbbá a szőlőtermesztéssel és bortermeléssel kapcsolatos szakigazgatási feladatokat és hatásköröket.

(2) A borászati termékekre az e törvényben, illetve e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben meghatározott eltérésekkel az élelmiszerekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

Fogalommeghatározások

2. §3 E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek vonatkozásában:

1. házikerti szőlő: az a borszőlővel beültetett szőlőterület, amely az 1000 négyzetmétert nem haladja meg.

2. árutermő szőlő: az 1000 négyzetméternél nagyobb területű borszőlővel beültetett szőlőültetvény.

3. termőhely: ökológiai szempontból minősített, egyértelműen körülhatárolt terület, amelyet a borszőlő termőhelyi kataszterében tartanak nyilván (a továbbiakban: termőhelyi kataszter).

4.4 borvidék: olyan termőhelyek összessége, amely több település közigazgatási területére kiterjedően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző fajtaösszetételű és művelésű ültetvényekkel, sajátos szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, és amelyről sajátos jellegű borászati termékek származnak.

5. borvidéki dűlő: borvidéki településen belül pontosan körülhatárolt, mikroökológiájában egységes termőhely, amelynek adottságai a bor karakterére jelentős hatással vannak.

6. borszőlőfajta: olyan szőlőfajta, amelyet borkészítés céljára osztályba soroltak.

7. szőlőfajták osztályba sorolása: a borszőlőfajták e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben engedélyezett vagy ideiglenesen engedélyezett kategóriába sorolása.

8. törzsszőlő: a szaporítóanyag-termelés céljából létesített, termőre fordulás után prebázis állomány, központi és üzemi törzsültetvény kategóriában a növénytermesztési hatóság által – a szaporítóanyagokra vonatkozó jogszabályok szerint – elismert borszőlő.

9. kísérleti szőlő: az osztályba sorolást megalapozó vizsgálat vagy a szőlőtermesztés fejlesztése céljából telepített borszőlőültetvény.

10. telepítés: a földterület beültetése borszőlővel, ideértve a terület előkészítését, az ültetvény ápolását az ültetvény termőre fordulásáig, illetve a támrendszer létesítését is.

11. pótlás: a borszőlőültetvény hiányzó tőkéi helyének beültetése, ideértve a döntést és a bujtást is.

12. kivágás: a borszőlőültetvény felszámolása, amelynek során a tőkéket és a támrendszert a földterületről eltávolítják.

13. VINGIS: a szőlőágazati kataszterek közösségi szabályozásnak megfelelő térinformatikai rendszere, amely a kivágási, szerkezetátalakítási és -átállítási támogatások kifizetésének, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzést, illetve az oltalom alatt álló eredetmegjelölést viselő borok termőhelyei földrajzi lehatárolásának térképi ellenőrzési alapja.

14. borászati üzem: borászati termékek előállítására, kiszerelésére és tárolására vonatkozó működési engedéllyel rendelkező üzem.

15.5 borászati termék: a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1234/2007/EK tanácsi rendelet) XIb. mellékletében szereplő szőlészeti és borászati termékek, továbbá a friss borszőlő, a töppedt borszőlő és az aszúsodott borszőlő.

16.6 gazdasági akta: a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. május 26-i 436/2009/EK rendelet I. melléklet 1. pontja szerinti adattartalmú, egy természetes személyre, jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre vonatkozó, azonosító számmal ellátott nyilvántartás.

17.7 telepítési jog: olyan vagyoni értékű jog, amely az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 85h–85i. cikke szerint új telepítési jog vagy újratelepítési jog.

II. Fejezet

A SZŐLŐTERMESZTÉS

Termőhelyi kataszter

3. §8 (1) A borszőlő termőhelyi katasztere a termőhelyek egységes nyilvántartási rendszere, amely borszőlő termesztésére való alkalmasság szempontjából ökológiailag minősített, osztályozott és lehatárolt határrészek nyilvántartása külterületi átnézeti térképeken és adatlapokon. A térképeken a környezeti tényezők alapján értékelt területeket (ökotópok) be kell határolni, és azonosító kódszámmal, valamint osztályjelöléssel kell ellátni.

(2) A borszőlő termőhelyi kataszterét e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt szerv vezeti (a továbbiakban: termőhelyi katasztert vezető szerv).

(3) A termőhelyi kataszterbe sorolás, a kataszteri osztály módosítás, vagy a kataszterből való törlés iránti kérelmet a termőhely szerint illetékes hegyközség hegybírójához kell benyújtani. A hegybíró a kérelmet véleményével továbbítja a termőhelyi katasztert vezető szervnek. A termőhelyi katasztert vezető szerv új kataszteri besorolásról, módosításról vagy törlésről az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szakértő szakvéleménye alapján hoz döntést.

(4)9 A (3) bekezdés szerinti döntést nyilvánosan közzé kell tenni.

(5) Ha a települési önkormányzat helyi építési szabályzata a termőhelyi kataszterben nyilvántartott területet érinti, a települési önkormányzat indokolt esetben a (3) bekezdésben meghatározott eljárásban kezdeményezheti a termőhelyi kataszter módosítását, vagy a kataszterből történő törlést.

(6) Termőhelyi kataszterbe sorolás kezdeményezéséről a termőhelyi katasztert vezető szerv a termőhely szerinti települési önkormányzat jegyzőjét értesíti. A jegyző a kezdeményezést a települési önkormányzat hirdetőtábláján, honlapján vagy a helyi lapban nyilvánosan közzéteszi.

(7) Borszőlőültetvényt telepíteni csak termőhelyi kataszterbe sorolt területen lehet.

4. § (1)10 A borszőlő termőhelyi kataszterébe tartozó terület a kataszteri osztályozás szerint

a)11 I. osztályú, borszőlőtermesztésre kiváló adottságú,

b)12 II. osztályú, 1. borszőlőtermesztésre kedvező adottságú, 2. borszőlőtermesztésre alkalmas

terület lehet.

(2)13 A termőhelyi kataszterbe sorolt területeken gyümölcsös – a csemegeszőlő-telepítést kivéve –, erdő, halastó és nádas művelési ágra történő változtatás, valamint a művelés alól történő kivétel csak az illetékes hegyközség hozzájárulásával lehetséges. Erdő telepítéséhez 0,5 ha-nál nem kisebb területen, az ingatlan határától legalább 10 méteres védősáv megtartásával, gyümölcsös telepítéséhez 0,5 ha-nál nem kisebb területen, az ingatlan határától legalább 5 m-es védősáv megtartásával adható hozzájárulás.

(3)14 Amennyiben a hegybíró megállapítja, hogy a hegyközség hozzájárulása nélkül került sor a termőhelyi kataszterbe sorolt területen erdő telepítésére vagy halastó, nádas létesítésére, kezdeményezi az arra jogosult szervnél az eredeti állapot helyreállításának elrendelését.

Telepíthető fajták

5. §15 (1) Árutermő szőlőültetvény létesítésére és pótlására az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott, engedélyezettként osztályba sorolt borszőlőfajta használható fel.

(2)16

(3) Az osztályba sorolást megalapozó kísérleti és törzsszőlő létesítésére bármely fajta szaporítóanyaga felhasználható, amely

a) a Nemzeti Fajtajegyzékben vagy a Közösségi Fajtajegyzékben szerepel, vagy

b) állami elismerésre bejelentett és egyedi szaporítási engedéllyel rendelkezik.

(4) Az a borszőlőfajta sorolható osztályba engedélyezett fajtaként, amely

a) államilag elismert,

b) a Nemzeti Fajtajegyzékben, illetve a Közösségi Fajtajegyzékben szerepel, vagy

c) állami elismerésre bejelentett és egyedi szaporítási engedéllyel rendelkezik.

(5) Ideiglenesen engedélyezett borszőlőfajtaként kell osztályba sorolni azt a borszőlőfajtát, amely már nem telepíthető.

6. §17

Telepítés, kivágás

7. §18 (1) Árutermő, törzs- és kísérleti célú borszőlőt telepíteni, illetve kivágni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv engedélyével lehet. A telepítéskori tőkeszám 25%-ot meghaladó hiányának pótlása, vagy az ültetvény más fajtára történő cseréje esetén a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az engedélyezési eljárás részletes szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet tartalmazza.

(2)19 Az engedély iránti kérelmet hegyközségi településen a hegybíróhoz, nem hegyközségi településen az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott hegyközségi település hegybírájához kell benyújtani, aki azt javaslatával együtt tíz napon belül továbbítja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek.

(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az engedélyekről nyilvántartást vezet, amelyből havonta adatot szolgáltat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv részére, amely rögzíti azokat a VINGIS-ben.

8. §20 (1)21 Telepítés vagy kivágás esetén annak megtörténtét az engedélyes tizenöt napon belül köteles az ültetvény fekvése szerint illetékes hegybíró részére írásban bejelenteni. A hegybíró a bejelentést tíz napon belül továbbítja a növénytermesztési hatóság részére.

(2) A bejelentés alapján a művelettel érintett területet a növénytermesztési hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvet megküldi a hegybíró, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére.

(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a jegyzőkönyv alapján az újratelepítési jogok nyilvántartásából telepítés esetén törli a felhasznált újratelepítési jogot, kivágás esetén a nyilvántartáson átvezeti a keletkezett újratelepítési jogot.

(4) A telepítés, illetve a kivágás tényét a hegybíró a borszőlőültetvény kataszterébe bejegyzi, és a kataszterből adatot szolgáltat az illetékes hegyközségi tanácsnak. A hegyközségi tanács a hegybírótól kapott adatokat megküldi a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának.

9. §22 Európai borszőlőfajta saját gyökerű szaporítóanyagával való telepítés és pótlás kizárólag filoxérának ellenálló homoktalajra engedélyezhető. A talaj e tulajdonságát laboratóriumi vizsgálattal kell igazolni.

10. §23 (1)24

(2) 2004. május 1-je után engedéllyel végzett ültetvénykivágás alapján újratelepítési jogot szerző és kivágási engedéllyel rendelkező személy újratelepítési jogát a kivágástól számított nyolcadik borpiaci év (augusztus 1–július 31.) végéig jogosult felhasználni. Az ezen időszak alatt fel nem használt újratelepítési jogok a telepítési jogtartalékba kerülnek. Az újratelepítési jogra, az új telepítési jogra, valamint a telepítési jogtartalékra vonatkozó részletes szabályokat az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet határozza meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott újratelepítési jogok nyilvántartásában szereplő újratelepítési jog fajtakísérleti célra térítés nélkül adható.

Nyilvántartások25

11. §26 (1) Aki 1000 m2-nél nagyobb területen borszőlőt művel vagy területnagyságtól függetlenül borszőlőültetvényének termését értékesíti, illetve értékesítésre bort készít, továbbá, aki borszőlőt, mustot, illetve bort továbbfeldolgozás vagy továbbfeldolgozásra értékesítés céljából vásárol (a továbbiakban együttesen: adatszolgáltató), köteles a borszőlőterületéről, a bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről, szüretelési, feldolgozási, értékesítési, felhasználási tevékenységéről nyilvántartást vezetni, adatot szolgáltatni a hegyközségnek.

(2) A hegybíró az adatszolgáltatóról gazdasági aktát vezet. A gazdasági akta tartalmazza az adatszolgáltató nevét, lakcímét, illetve székhelyét, adószámát, adóazonosító jelét, hegyközségi nyilvántartási számát, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által adott regisztrációs számát. A gazdasági aktára vonatkozó adatközlés módját, a gazdasági akta vezetésének szabályait, adattartalmának felhasználását e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet tartalmazza.

(3) Az adatszolgáltató a gazdasági aktában szereplő adataiban történő változást minden borpiaci év végéig köteles a hegybírónak bejelenteni.

(4) A gazdasági akta adattartalmához hatósági ellenőrzés és hatósági eljárás céljából a borászati hatóságnak és a vámhatóságnak, támogatás elbírálása céljából a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek hozzáférést kell biztosítani. A hozzáférés részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet tartalmazza.

(5) A hegybíró a gazdasági aktából a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv számára a VINGIS-ben való rögzítés céljából a szőlőültetvényekre vonatkozó adatokat továbbítja.

(6) A gazdasági akta adattartalma statisztikai célra felhasználható, abból adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére egyedi azonosításra alkalmas módon statisztikai célból átadhatóak.

12. §27 Az adatszolgáltatónak az adatszolgáltatás során meg kell adnia a nevét és hegyközségi nyilvántartási számát. A nem hegyközségi településeken végzett tevékenységek esetén az adatszolgáltatási kötelezettséget, e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott hegyközség részére kell teljesíteni. Az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett adatok körét e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet határozza meg.

A művelésre vonatkozó előírások

13. §28 (1) A borszőlőültetvény használója köteles az ültetvényt rendeltetésének megfelelően művelni.

(2) Amennyiben az ültetvény használója az ültetvényét egy éven keresztül nem műveli, a hegybíró felszólítja az ültetvény rendeltetésszerű művelésére.

(3) Amennyiben az ültetvény használója az ültetvényét kettő éven keresztül nem műveli, a hegybíró felszólítja az ültetvény használóját, hogy hatvan napon belül gondoskodjon az ültetvény műveléssel történő hasznosításáról. Az ültetvény műveléssel történő hasznosításáról készült megállapodást a hegybírónak be kell mutatni.

(4) Amennyiben az ültetvény használója hatvan napon belül nem gondoskodik az ültetvény műveléssel történő hasznosításáról, a hegybíró az ültetvényt művelésre meghirdeti. Az ültetvény műveléssel történő hasznosítási szándékot a hegybírónak kell bejelenteni, aki erről a használót öt napon belül értesíti. Az ültetvény használójának az értesítéstől számított harminc napon belül meg kell kötni a megállapodást. A műveléssel történő hasznosításáról készült megállapodást a hegybírónak be kell mutatni.

(5) A műveléssel történő hasznosításáról a megállapodást legalább öt borpiaci év időtartamra kell megkötni.

(6) Amennyiben az ültetvény használója az ültetvényét három éven keresztül nem műveli, és az (1)–(5) bekezdésben meghatározott intézkedések eredménytelenül zárultak, a hegybíró elrendelheti az ültetvény kivágását az alábbi esetekben:

a) az ültetvény növény-egészségügyi kockázatot jelent a szomszédos ültetvényre;

b) a műveletlen ültetvény más ültetvény megközelítését akadályozza.

(7) Amennyiben az ültetvény használója kivágási kötelezettségének nem tesz eleget a hegybíró az ültetvény használójának a költségére az ültetvényt kivágattatja.

(8) A kivágás után keletkezett újratelepítési jogot telepítési jogtartalékba kell helyezni.

II/A. Fejezet29

BORÁSZATI TERMÉKEK EREDETMEGJELÖLÉSEI ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSEI30

13/A. §31 (1)32 Az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező bort az ott meghatározott feltételek mellett lehet készíteni, amennyiben:

a) meghatározott termőhelyen fekvő, legfeljebb 120 hl/ha seprős újbor hozamú szőlőültetvény terméséből készítik,

b) természetes alkoholtartalma nem kisebb 8 térfogatszázaléknál (% vol).

(2)33 Az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező bort az ott meghatározott feltételek mellett lehet készíteni, amennyiben:

a) meghatározott termőhelyen fekvő, legfeljebb 100 hl/ha seprős újbor hozamú szőlőültetvény terméséből készítik,

b) természetes alkoholtartalma nem kisebb 9 térfogatszázaléknál (% vol),

c) összes savtartalma, (borkősavban kifejezve) nem kisebb mint 3,50 gramm/liter.

(3)34 A védett eredetű bor kifejezéssel bor az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel egyenértékű kifejezésként a vonatkozó termékleírás szerint jelölhető.

(4) Dűlő vagy település neve csak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel együtt szerepelhet a címkén.

(5) A tájbor kifejezéssel – mint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel egyenértékű kifejezéssel – az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező bor jelölhető.

(6)35 A minőségi bor kifejezéssel a 2012. augusztus 1-je utáni szüretből származó bor nem jelölhető.

(7)36 Új oltalom alatt álló földrajzi jelzés vagy oltalom alatt álló eredetmegjelölés oltalmára vonatkozó kérelemben foglalt termékleírás rendelkezéseit először a nemzeti jóváhagyásról szóló határozatban megjelölt borpiaci évben szüretelt borszőlőből származó borászati termékre kell alkalmazni. A kérelem és a termékleírás közzétételéről az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik.

(8)37 Az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 118s. cikke alapján benyújtott termékleírást a nemzeti jóváhagyásról szóló határozat Európai Bizottság részére történő megküldését követően kezdődő szüretben szüretelt borszőlőből származó borászati termékre kell alkalmazni.

(9)38 Termékleírás módosítására vonatkozó kérelemben foglalt rendelkezéseket először a nemzeti jóváhagyásról szóló határozatban megjelölt borpiaci évben szüretelt borszőlőből származó borászati termékre kell alkalmazni. A módosítási kérelem és a módosított termékleírás közzétételéről a miniszter gondoskodik.

13/B. §39

13/C. §40 (1) A kései szüretelésű bor, a válogatott szüretelésű bor, a töppedt borszőlőből készült bor, a jégbor és a muzeális bor oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel rendelkező bortípus lehet.

(2) A tokaji borkülönlegesség, a főbor, a szekszárdi és egri bikavér bor kizárólag oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező bortípus lehet.

III. Fejezet

BORÁSZATI TERMÉKEK TÁROLÁSA, NYILVÁNTARTÁSA41

14–15. §42

16. §43 A borszőlő- és a borkészítés melléktermékeinek kötelező kivonásával kapcsolatos nemzeti szabályokat az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet tartalmazza.

17–18. §44

Tárolás, nyilvántartás

19. §45 (1) Értékesítési vagy továbbfeldolgozási céllal borászati üzemben tárolt borászati terméket – friss borszőlő, töppedt borszőlő, aszúsodott borszőlő kivételével – a pincekönyvben kell nyilvántartani. A pincekönyv vezetésének szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet tartalmazza.

(2) A termelő, felvásárló és nem palackozott bort forgalomba hozó az (1) bekezdésben meghatározott termékéről az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben szabályozott módon adatot szolgáltat. Ez a rendelkezés arra a házikerti szőlőbirtokosra is vonatkozik, aki borszőlőtermését vagy borát forgalomba hozza.

(3) Nem borszőlő alapú alkoholos termék és borászati termék ugyanabban a helyiségben nem tárolható.

20. §46 (1) Borászati termék előállításához vagy kezeléséhez meg nem engedett anyagokat és borászati terméket borászati termék előállítására, kezelésére, raktározására szolgáló helyiségben tartani tilos. A borászati hatóság a meg nem engedett anyag tárolása miatt minőségvédelmi bírságot szabhat ki.

(2) Az a borászati termék, amelyet a jogszabályokban meg nem engedett anyagok felhasználásával vagy a jogszabályokban meg nem engedett módszerrel állítottak elő vagy kezeltek, nem minősül szőlőbornak.

(3) A (2) bekezdés szerinti terméket birtokban tartani tilos.

A borpárlat előállítása és kezelése

21. §47 (1) Borpárlatot vagy boralkoholt csak borászati termékből lehet előállítani.

(2) Borpárlat vagy boralkohol készítésére az (1) bekezdéstől eltérően a borseprő szűrése vagy centrifugálása megengedett.

(3) Borseprő szűrése vagy centrifugálása kizárólag boralkohol vagy borpárlat készítése céljából engedélyezett, és csak alkoholtermék adóraktári engedéllyel rendelkező üzemben lehetséges.

IV. Fejezet

A BORÁSZATI TERMÉKEK FORGALOMBA HOZATALA

A szőlő és bor származási bizonyítványa

22. §48 (1) Borászati terméket csak származási bizonyítvánnyal rendelkező borszőlőből, mustból, borból lehet előállítani, illetve továbbfeldolgozás céljából forgalomba hozni.

(2) Borszőlő alapú üdítőitalokat csak származási bizonyítvánnyal igazolt szőlőmustból vagy szőlőmustsűrítményből lehet előállítani.

23. §49 (1) A borszőlő, illetve a bor származási bizonyítványa igazolja:

a) a származási helyet,

b) a borszőlőtermés, illetve a bor mennyiségét,

c)50

d)51 a borszőlő és a bor alkoholtartalmát, valamint az alkoholtartalom módosítására vonatkozó tényt,

e) hogy a borszőlőtermés, illetve a bor oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel rendelkező bor, illetve valamely, a 13/C. §-ban – kivéve a muzeális bort – meghatározott bortípus készítésére alkalmas,

f) a borszőlő fajtáját,

g) az évjáratot,

h) a bor savtartalmának módosítására vonatkozó tényt.

(2)52 A borszőlő származási bizonyítványát a hegybíró adja ki. A származási bizonyítványok részletes adattartalmát, kiadási rendjét e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet tartalmazza.

(3)53 A forgalomba hozatali engedélykérelemhez csatolni kell a származási bizonyítványt. Származási bizonyítvány hiányában vagy valótlan adatok feltüntetése esetén a borászati hatóság forgalomba hozatali engedélyt nem ad ki.

(4)54

(5)55

(6)56

(7)57

(8)58

(9)59

(10)60

Forgalomba hozatal

24. §61 (1)62 Árutermelési céllal borászati terméket előállítani, tárolni, kezelni, kiszerelni csak a borászati hatóság által engedélyezett borászati üzemben lehet. A borászati hatóság az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén ad engedélyt, amelyet a borászati üzem helye szerint illetékes hegybíróval is közöl. A borászati hatóság a borászati üzemet nyilvántartásba veszi. E nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A borászati hatóság a nyilvántartást honlapján is közzéteszi. A nyilvántartás tartalmazza az engedélyes regisztrációs számát, a borászati üzem üzemeltetőjének nevét, a borászati üzem címét, a borászati üzemben végezhető tevékenységek felsorolását, palackozásra vonatkozó tevékenység engedélyezése esetén a palackozó üzem kódját, nyilvántartásba vételének dátumát.

(2) A vámhatóság az egyszerűsített adóraktári engedély visszavonásáról – az érintett engedélyes nevére (cégnevére), lakhelyére (székhelyére), az engedély visszavonásának tényére és időpontjára vonatkozó adatok megadásával – értesíti a borászati hatóságot és az illetékes hegyközséget.

24/A. §63 (1) Borászati terméket – friss borszőlő, töppedt borszőlő, aszúsodott borszőlő, zúzott friss borszőlő, szőlőmust kivételével – közfogyasztásra forgalomba hozni vagy továbbfeldolgozás céljából Magyarország területéről kivinni csak abban az esetben lehet, ha azt tételenként a borászati hatóság vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szervezet laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok alá vetette, és ennek alapján minőségét megállapította, és megfelelőnek minősítette, vagy az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államának erre hatáskörrel rendelkező szerve, illetve egyéb, uniós jogi aktusban meghatározott szervezet, a rá vonatkozó szabályok szerint minőségét megállapította és megfelelőnek minősítette.

(2) A borászati hatóság az (1) bekezdés szerinti laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok alapján megfelelőnek minősített borra forgalomba hozatali engedélyt ad ki.

25. §64 (1) Közfogyasztásra forgalomba hozott borászati termék az, amelyet a fogyasztónak vagy kereskedelmi szervnek közvetlenül értékesítenek.

(2) A vámhatóság a Jöt.-ben az egyszerűsített adóraktár-engedélyesekre előírt tárgyidőszakonkénti mennyiségi elszámolás benyújtási határideje hónapját követő három hónapon belül megküldi a borászati hatóságnak a tárgyidőszakra vonatkozóan – egyszerűsített adóraktár-engedélyesenként (nevét, címét, cégnevét, székhelyét, adószámát is feltüntetve) részletezve – az Európai Unió tagállamaiból összesen, továbbfeldolgozás céljából beszerzett bor mennyiségére vonatkozó adatokat, mely adatokat a borászati hatóság átadhatja az illetékes hegyközségnek.

(3)65

(4) Közfogyasztásra tilos forgalomba hozni

a) olyan borászati terméket, amely az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa, e törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet előírásainak nem felel meg;

b) hibás, romlott, beteg, a 20. § (2) bekezdésében meghatározott terméket vagy olyan borászati terméket, amelyet a megengedett anyagoknak meg nem engedett mértékű felhasználásával állítottak elő, illetőleg kezeltek;

c) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben osztályba nem sorolt borszőlőfajtából készült borászati terméket, kivéve a kísérleti borszőlőültetvényről származó, illetve a telepítés idején hatályos jogszabály szerint engedélyezhető borszőlőfajta terméséből készült borászati terméket.

26–27. §66

A külkereskedelmi forgalomba hozatal

(Az Európai Unió tagállamain kívüli szállítások)

28. §67 Külkereskedelmi forgalomba hozatal esetén e törvény hatálya alá tartozó, forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező terméket kiszállítani a borászati hatóság tételes minősítése alapján, kizárólag a borászati hatóság által kiadott szállítmányonkénti minőségi tanúsítvánnyal szabad. A forgalomba hozatali engedélyt vagy a minőségi tanúsítványt a vámhatóságnak át kell adni. Ez alól kivételt képez a tételenként legfeljebb 9 literes minta, ami kereskedelmi forgalomba nem kerül.

Külföldről (az Európai Unió tagállamain kívülről) származó borászati termék kezelésére és forgalmazására vonatkozó rendelkezések

29. § (1)68 Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, borászati termékek – kivéve a szőlő és a borecet – behozatalához szükség van a borászati hatóság minősítésére. A minősítést a külkereskedelmet lebonyolítónak szállítmányonként kell kérnie, a minősítés bizonylatát pedig át kell adnia a forgalomba hozó vagy felhasználó szervnek.

(2)69 Nemzetközi szerződés alapján akkor mellőzhető a borászati hatóság minősítése, ha a bor származási helye szerinti minősítő szervek jegyzékét a szerződő felek egymásnak átadták, és kölcsönösen közzétették.

(3)70 Az import borok laboratóriumi vizsgálatát, minőségét tanúsító vizsgálati lap egy példányát a határ átlépését követően a borászati hatóság részére az importőrnek 8 napon belül meg kell küldenie. A borok származási dokumentumait az import mennyiségi és minőségi igazolások helyettesítik.

30. § (1) Külföldi származású palackozott borászati terméket az eredeti kiszerelési állapotban kell forgalomba hozni.

(2)71 Licenc átadása esetén borászati termék forgalomba hozatalát megelőző vizsgálathoz a licencet átadó szervezet eredeti termékét és kiszerelt palackját is be kell küldeni a borászati hatóságnak.

Borászati termékek jelölése, kiszerelése

31. §72 (1) A borászati termékek kiszerelésére és jelölésére vonatkozó előírásokat az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet tartalmazza.

(2) Egri bikavér bort, szekszárdi bikavér bort, valamint tokaji borkülönlegességet közfogyasztás céljára kizárólag üvegpalackban szabad forgalomba hozni. A palackozási kötelezettség nem vonatkozik az adott termőhelyen belül a termelő által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra kerülő, saját termelésű boraira.

V. Fejezet

A TOKAJI BORVIDÉKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Bor és egyes anyagok forgalmazása a Tokaji borvidéken

32. §73 (1) Amennyiben a Tokaji borvidék területéről borszőlőt, mustot és bort szállítanak ki, a kiszállításhoz a hegyközségi tanácstól kérelmezni kell a származási helyre utaló megnevezés használatára vonatkozó engedélyt. A származási helyre utaló megnevezés használata csak abban az esetben engedélyezhető, ha a bor kiszállítása palackozási vagy oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező pezsgő készítési szándékkal történik. A hegyközségi tanács határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat rendelkező részében foglaltakat a származási bizonyítványra rá kell jegyezni. A származási helyre utaló megnevezés használatára vonatkozó rájegyzés hiányában a származási bizonyítvány érvénytelen.

(2) A származási helyre utaló megnevezés használatáról szóló határozatot a hegyközségi tanács közli a borászati hatósággal is.

Tokaji bor tárolása

33. § A más terület terméséből származó mustot és bort a területről származó musttól és bortól elkülönítve, külön helyiségben kell tartani, és tárolóedényét (hordóját) olyan megjelöléssel kell ellátni, amely a must, illetőleg a bor származását kétséget kizáró módon feltünteti. A kizárólag házi fogyasztás céljára bevitt idegen eredetű must és bor a Tokaji borvidékről származó musttal és borral egy helyiségben is tartható, származását azonban a tárolóedényen (hordón) ilyen esetben is fel kell tüntetni.

A Tokaji borvidékre vonatkozó különleges előírások

34–35. §74

36. § (1)75 A Tokaji borvidéken készített tokaji máslás, tokaji fordítás, tokaji szamorodni, tokaji aszú, tokaji aszúeszencia, tokaji eszencia tokaji borkülönlegességnek minősülnek és önálló névhasználatra jogosultak.

(2) Tokaji máslás: a szamorodni vagy az aszú seprőjére felöntött mustból vagy azonos évjáratú borból alkoholos erjedés útján készült tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési illattal és zamattal rendelkezik, és a forgalomba hozatal előtt legalább két évig, ebből legalább egy évig fahordóban érlelték.

(3) Tokaji fordítás: a kipréselt aszútésztára felöntött meghatározott termőhelyről származó mustból vagy azonos évjáratú borból alkoholos erjedés útján készült, a forgalomba hozatal előtt legalább két évig, ebből legalább egy évig fahordóban érlelt tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési illattal és zamattal rendelkezik.

(4) Tokaji szamorodni: a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott szőlőbogyókat is tartalmazó, válogatás nélkül szedett szőlőfürtök feldolgozásával előállított, legalább 21,0 tömegszázaléknyi (MM°) természetes eredetű cukrot tartalmazó mustból szeszes erjedés útján nyert tokaji borkülönlegesség, melyet a forgalomba hozatal előtt legalább két évig, ebből legalább egy évig fahordóban érlelnek.

(5)76 Tokaji aszú: a Tokaji borvidék területén oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező bor készítésére az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott borszőlő Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott, szüretkor külön szedett, feldolgozott szőlőbogyóinak a Tokaji borvidék területén oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező bor készítésére az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott borszőlőből származó legalább 19 mustfokos musttal vagy ilyen minőségű azonos évjáratú borral történő áztatását követő, szeszes erjedés útján nyert; az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott 3–6 puttonyszámtól függő mennyiségű cukormentes extraktot, valamint cukrot tartalmazó, és a forgalomba hozatal előtt legalább három évig, ebből legalább két évig fahordóban érlelt tokaji borkülönlegesség.

(6) Tokaji aszúeszencia: a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott és szüretkor külön szedett szőlőbogyóknak feldolgozott anyagára öntött meghatározott termőhelyről származó musttal vagy azonos évjáratú borral áztatott, szeszes erjedés útján készült, jellegzetes aszú- és érlelési illattal, valamint zamattal rendelkező aszúbor, amely literenként legalább 180 gramm természetes cukrot tartalmaz, és amelyet a forgalomba hozatal előtt legalább három évig, ebből legalább két évig fahordóban érlelnek.

(7) Tokaji eszencia: a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott és szüretkor külön szedett szőlőbogyókból préselés nélkül kiszivárgó, mustból minimális erjedés útján keletkező tokaji borkülönlegesség, mely literenként legalább 450 gramm összes természetes cukrot és 50 gramm cukormentes vonadékanyagot tartalmaz, ezen kívül az aszúra jellemző különleges illattal és zamattal rendelkezik.

37. § (1)77 A Tokaji borvidék területén termett borszőlőből származó törkölyös mustra, borseprőre vagy törkölyre csak az e borvidéken termett borszőlőből származó mustot vagy bort szabad önteni.

(2) A tokaji máslás, tokaji fordítás, tokaji aszú, tokaji aszúeszencia és tokaji eszencia előállítója a felhasznált aszúsodott szőlőbogyó, a készített aszúbor, aszúeszencia és a nyert eszencia mennyiségét az illetékes hegyközségnek kategóriánként évente a borpiaci év végéig köteles bejelenteni.

(3) A Tokaji borvidék területén ízesített italokat készíteni tilos, készleten tartani csak palackozott formában lehet.

38. § (1)78 A tokaji borkülönlegességek palackozásához csak e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott palackot lehet felhasználni. Ilyen palackokba csak tokaji borkülönlegességeket lehet tölteni.

(2) A palackozási kötelezettség nem vonatkozik a Tokaji borvidék területén a termelők által saját pincéjükben forgalomba hozott, saját termésű, helyben fogyasztásra kerülő tokaji szamorodni, tokaji máslás, tokaji fordítás, tokaji aszú, tokaji aszúeszencia borokra és tokaji eszenciára.

39. § (1)79 A Tokaji borvidékre utaló elnevezéssel tilos közfogyasztásra forgalomba hozni mustot, továbbá olyan bort, amelyet más termőhelyről származó musttal vagy borral házasítottak.

(2) A palackozási kötelezettség alá vont tokaji borokat poharanként csak palackból szabad kimérni.

VI. Fejezet

ELLENŐRZÉS, JOGKÖVETKEZMÉNYEK80

40. §81 (1)82

(2)83

(3)84

(4)85 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv:

a)86 vezeti az újratelepítési jogok nyilvántartását,

b)87 engedélyezi az árutermő, törzs- és kísérleti borszőlő telepítését és kivágását,

c)88 elrendeli az engedély nélkül vagy a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően telepített borszőlő kivágását.

(5)89

(6)90

(7)91 A borászati hatóság közigazgatási eljárásban országos illetékességgel hozott döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.

(7)92 A borászati hatóság a 479/2008/EK rendelet 65. cikke szerinti szőlő- és borágazati szakmaközi szervezetet ismerhet el.

41. §93

Az ültetvények ellenőrzése

42. §94

43. §95 (1)96 Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy engedély nélküli telepítést végeztek, tájékoztatja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az általa észlelt jogsértésről. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül határidő megjelölésével felszólítja a telepítést végzőt, hogy – a 7. § (2) bekezdésében meghatározott eljárásrend szerint – nyújtsa be a fennmaradási engedély iránti kérelmét a borszőlőültetvény utólagos engedélyezése céljából.

(2)97 Amennyiben az ültetvény nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a telepítést végző a fennmaradási engedély iránti kérelemben vállalhatja, hogy az ültetvényt a jogszabályi előírásoknak megfelelően átalakítja. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az átalakítást úgy engedélyezi, hogy a telepítést végző azt a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül köteles elvégezni, és annak megtörténtét követő harminc napon belül bejelenteni a növénytermesztési hatósághoz. A növénytermesztési hatóság az átalakított ültetvényt ellenőrzi, és annak eredményéről értesíti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet.

(3)98 A (2) bekezdésben meghatározott egyéves határidő a telepítést végző kérelmére hat hónappal meghosszabbítható az alábbi esetek bekövetkezése esetén:

a)99 a telepítést végző hosszú távú munkaképtelensége;

b) az ültetvény területének jogszabály alapján történő átminősítése, amennyiben ez a kötelezettségvállalás, illetve a kérelem benyújtásának időpontjában nem volt előrelátható;

c) az ültetvény területét sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény, különösen földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár.

(4)100 Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv fennmaradási engedély iránti kérelemmel összefüggő eljárásában megállapítja, hogy a borszőlőültetvény (átalakított borszőlőültetvény) fennmaradásának akadálya nincs – és új ültetvény telepítése esetén a hegyközség által kiadott hatósági bizonyítvány alapján vagy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett újratelepítési jog-nyilvántartás szerint igazolható, hogy a telepítő a szükséges mennyiségű újratelepítési jog birtokában telepített és a joggal továbbra is rendelkezik –, úgy a telepítést utólagosan engedélyezi.

(5)101 Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 7. § (2) bekezdés alapján benyújtott telepítési engedély iránti kérelem kapcsán lefolytatott helyszíni szemle során megállapítja, hogy a telepítést az engedély kiadását megelőzően már megkezdték, illetve elvégezték, úgy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv – ha a kérelem az előírt követelményeknek megfelel és új ültetvény telepítése esetén a hegyközség által kiadott hatósági bizonyítvány alapján vagy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett újratelepítési jog-nyilvántartás szerint igazolható, hogy a telepítő a szükséges mennyiségű újratelepítési jog birtokában telepített és a joggal továbbra is rendelkezik – az engedélyt megadja.

(6) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az engedélyezési eljárás során megállapítja, hogy a borszőlőültetvény (átalakított borszőlőültetvény) részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, az engedély iránti kérelmet elutasítja és megfelelő határidő tűzésével kötelezi a telepítőt az engedély nélkül telepített borszőlőültetvény kivágására. Amennyiben a telepítő kivágási kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a borszőlőültetvényt kivágattatja.

(7) Az (1) bekezdés szerinti borszőlőültetvényről származó borszőlőre csak az utólagos engedélyezés esetén adható származási bizonyítvány.

43/A. §102 (1)103 Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy az ültetvényt engedély nélkül vágták ki, erről tájékoztatja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül határidő megjelölésével felszólítja a kivágást végző személyt, hogy – a 7. § (2) bekezdésében meghatározott eljárásrend szerint – nyújtsa be a kivágási engedély iránti kérelmét a kivágás utólagos engedélyezése céljából.

(2)104 Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárása során azt állapítja meg, hogy a kivágás az előírt követelményeknek megfelel, a kivágást utólagosan engedélyezi.

(3)105 Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 7. § (2) bekezdése alapján benyújtott kivágási engedély iránti kérelem kapcsán lefolytatott helyszíni szemle során megállapítja, hogy a kivágás már megvalósult – amennyiben a kérelem az előírt követelményeknek megfelel –, az engedélyt megadja.

(4)106

43/B. §107 (1)108 Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a borszőlőültetvényt a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően telepítették, úgy a telepítőt megfelelő határidő kitűzésével felszólítja, hogy – a 7. § (2) bekezdésében meghatározott eljárásrend szerint – kezdeményezze a telepítési engedély módosítását, amennyiben az az ültetvény telepítésének engedélyezésében hozott döntést érdemben nem befolyásolja és a módosított döntés nem állapít meg a telepítő részére több jogot.

(2)109 Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a telepítést – a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően – a termőhelyre nem engedélyezett borszőlőfajtával vagy a termőhelyen fel nem használható szaporítóanyaggal végezték, a növénytermesztési hatóság kezdeményezi a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél a borszőlőültetvény kivágásának elrendelését.

(3)110 Amennyiben a telepítő kivágási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a borszőlőültetvényt kivágattatja.

43/C. §111 (1)112 Azt a személyt, aki engedély nélkül végzett telepítést, vagy borszőlőt engedélytől eltérően telepített, vagy engedély nélkül vágott ki (a továbbiakban: mulasztó), a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv 500 000 forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésére kötelezi.

(2)113 Amennyiben az engedély nélküli telepítést, kivágást, illetve az engedélytől eltérő telepítést (a továbbiakban együtt: engedély nélküli művelet) végző személy a 43. § (1) bekezdésében, a 43/A. § (1) bekezdésében vagy a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt kérelem benyújtására vonatkozó felszólításnak nem tesz eleget, úgy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a mulasztót 500 000 forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésére, és a nem engedélyezett művelet vonatkozásában a művelési ág szerinti állapot helyreállítására kötelezi.

(3)114 A mulasztási bírság kiszabása során figyelembe kell venni az engedély nélkül végzett művelettel érintett terület nagyságát, valamint a mulasztó által engedély nélkül végzett műveletek gyakoriságát.

43/D. §115 (1) A 43–43/C. §-ban foglaltak nem vonatkoznak a borpiac közös szervezéséről szóló 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében, illetve a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet 90. cikkében meghatározott telepítési tilalom megszegésével végzett telepítésekre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott telepítési tilalom megszegésével végzett telepítések esetében a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2008. június 27-i 555/2008/EK bizottsági rendelet 55. cikk (1) bekezdés alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv bírságot szab ki.

(3) A bírság összege hektáronként az alábbi euróösszegeknek megfelelő forintösszegekből tevődik össze:

a) 12 000 euró, valamint

b) a telepítés és a bírság kiszabásának időpontja között eltelt évek száma százszorosának megfelelő euró.

(4) A kivágás tényét annak megtörténtét követő harminc napon belül be kell jelenteni a növénytermesztési hatósághoz. A növénytermesztési hatóság a bejelentést ellenőrzi, és annak eredményéről értesíti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet.

(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv (4) bekezdés szerinti értesítéséig a bírságot az arról szóló határozat kézhezvételének napját követő minden 12. hónapban ki kell szabni.

(6)116 A bírság összegének meghatározásakor a forintra történő átszámítást a határozathozatal hónapjának első napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett forint/euró átváltási árfolyam alapján kell elvégezni.

A borgazdálkodás körébe tartozó ellenőrzés

44. § (1)117 A borászati hatóság ellenőrzi:

a) a borászati termékek származását, eredetét, minőségét (összetételi és érzékszervi tulajdonságok, térfogat, csomagolás és jelölés), a telephely, pince, üzem, raktár működésének jogszerűségét, továbbá a jármű rakományát és a tárolás körülményeit,

b) a kiegészítő, segéd- és adalékanyagok minőségét,

c) a borászati termékek csomagolása során felhasznált csomagolóanyagok megfelelőségét,

d) a gyártástechnológia műszaki feltételeit,

e) a kereskedelmi forgalomba kerülő borászati termékek minőségét,

f) a pincekönyv szakmai tartalmát (az ellenőrzés eredményét a pincekönyvbe is be kell jegyezni),

g) a pincékben és a kereskedelemben – rendszeres mintavétellel – a borok minőségét,

h) az import borászati termékek minőségét,

i)118

j)119 a bor származási bizonyítványok valóságtartalmát,

k)120 a borszőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonását,

l)121 a termékleírásnak való megfelelést,

m)122 a helyi borbíráló bizottságok működését.

(2)123 A helyszíni ellenőrzés során készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az ellenőrzés keretében elrendelt ideiglenes intézkedést is. A borászati hatóság a hegybíró hatáskörébe is tartozó esetekben a jegyzőkönyv egy példányát a borászati üzem helye szerint illetékes hegyközségnek is megküldi.

(3)124 A borászati hatóság ellátja a lepárlási, valamint a mustsűrítménnyel való mustjavítási intézkedésekhez kapcsolódó szakmai ellenőrzési feladatokat.

(4)125 A borászati hatóság a helyi borbíráló bizottságokról nyilvántartást vezet. E nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A borászati hatóság a nyilvántartást honlapján is közzéteszi. A nyilvántartás tartalmazza a helyi borbíráló bizottság nevét, a helyi borbíráló bizottságot működtető szervezet nevét, a helyi borbíráló bizottság székhelyét, a helyi borbíráló bizottság működésének helyét, a helyi borbíráló bizottság nyilvántartásba vételének dátumát.

45. §126

46. § (1)127 A hatósági ellenőrzés során alkalmazott mintavétel szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet állapítja meg.

(2) A mintavételhez szükséges italokat, palackokat és egyéb anyagokat a mintaadásra kötelezett díjtalanul köteles rendelkezésre bocsátani. Megfelelő palackok hiányában azok beszerzéséről a mintaadásra kötelezettnek kell gondoskodni.

47. § (1)128

(2)129 Ha az ellenőrző szerv más hatóság megbízása alapján laboratóriumi vizsgálatot végez, a költségeket a megbízó hatóság megtéríti.

47/A. §130 A borászati hatóság a jármű rakományának ellenőrzéséhez a rendőrség, illetve a vámhatóság közreműködését kérheti.

Jogkövetkezmények

48. §131 (1) Ha a vizsgált borászati termék

a) a jogszabályokban meghatározott, illetőleg a jelölésében foglalt jellemzőket nem elégíti ki,

b) a jogszabályokban megengedett anyagokat nem megengedett mértékben tartalmaz,

c) a származási bizonyítványban vagy a forgalomba hozatali engedélyben foglaltaktól eltérően jelölt,

d) a rá vonatkozó termékleírásnak nem felel meg,

és a jogszabálysértést az ellenőrző hatóság megállapítja, a borászati termék előállítóját, kereskedelmi ellenőrzés esetén a kereskedelmi egységet, bizonyítottság esetén a hiba okozóját a hatóság a vizsgálat költségeinek megtérítésére kötelezi. A határozatban megállapított költségek adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A borászati hatóság az állami adóhatóságot a 60 napon túli tartozásokról értesíti.

(2) A borászati hatóság az ellenőrzés eredményeként, a kötelezettségszegés súlyától függően

a) a borászati üzemet legfeljebb 30 napra ideiglenesen bezárhatja, gép, felszerelés, berendezés működését, csomagolóanyag felhasználását, tárolóhely vagy szállítóeszköz használatát megtilthatja, újbóli működését, használatbavételét, használatban tartását feltételhez kötheti;

b) alapanyagot, kiegészítő anyagot, segédanyagot, adalékanyagot, készterméket közfogyasztásra alkalmatlannak, csökkent minőségűnek nyilváníthat, felhasználását, forgalomba hozatalát korlátozhatja, feltételhez kötheti, megtilthatja és ennek érvényesítése céljából zárolhatja;

c) elrendelheti a borászati termék zárlatát, valamint a közfogyasztásra, továbbfeldolgozásra alkalmatlan termék megsemmisítését vagy lepárlását;

d) minőségvédelmi bírságot szabhat ki;

e) megtilthatja a származási helyre utaló megnevezés használatát.

(3)132 Ha az 51/A. § szerinti mulasztási vagy a minőségvédelmi bírságot a határozatban megjelölt határidő lejártát követő hatvan napon túl sem fizetik meg, a borászati hatóság a kötelezettségszegés súlyától és gyakoriságától függően – a fizetési kötelezettség teljesítéséig terjedő időtartamra – felfüggesztheti a borászati üzem működési engedélyét.

(4) A borászati hatóság a (2) bekezdés a), c), e) pontjában felsorolt esetben a határozatot a borászati üzem helye szerint illetékes hegyközséggel is közli.

(5) Amennyiben a borászati hatóság a kereskedelmi egység ellenőrzésekor a 20. § (2) bekezdése szerinti terméket talál, kezdeményezi az engedélyező hatóságnál a kereskedelmi egység legfeljebb 30 napig tartó bezárását.

(6) Amennyiben a borászati hatóság a kereskedelmi egység ellenőrzése során két éven belül ismételten jogsértést állapít meg, kezdeményezi a kereskedelmi egység működési engedélyének visszavonását.

(7) A (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti határozatok fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóak.

(8) A súlyos fogyasztói érdeksérelem megelőzése, illetve csökkentése érdekében a (2) bekezdés szerinti intézkedést tartalmazó határozatot – az ügyfél telephelye szerinti megyei napilapban és legalább egy országos napilapban is – nyilvánosan közzé kell tenni. A közzététel költsége egyéb eljárási költségnek minősül.

(9) Ha az észlelt hiányosságot a borászati hatóság által meghatározott határidőig nem szüntetik meg, vagy ha a tiltott cselekményt két éven belül ismételten elkövetik, a borászati hatóság a borászati üzem engedélyét visszavonja. A határozatot közölni kell a vámhatósággal is.

49–50. §133

A minőségvédelmi bírság

51. § (1)134 A borászati hatóság minőségvédelmi bírságot szab ki, ha megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott borászati termék nem felel meg az előírt, illetve megjelölt minőségi jellemzőknek, valamint akkor, ha az előállítás, illetve a forgalomba hozatal nem felel meg a 24–25. §-ban meghatározott szempontoknak.

(2)135 A minőségvédelmi bírság mértéke – a kifogásolt tétel mennyiségétől, minőségétől, a hiba súlyától függően – legalább ötvenezer forint, legfeljebb a borászati termék literenként háromezer forinttal számított összege erejéig terjedhet. A minőségvédelmi bírság a 48. § (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményekkel együtt is kiszabható. A borászati hatóság a minőségvédelmi bírság kiszabása helyett az ügyet jövedéki eljárás lefolytatására átteszi az illetékes vámhatósághoz, ha a vizsgálat során azt állapítja meg, hogy a termék nem minősül a jövedéki adóról és a Jöt. szerinti szőlőbornak.

(3) A minőségvédelmi bírság megfizetésére azt a termelőt, illetve forgalmazót kell kötelezni, aki a borászati terméknek az (1) bekezdésben foglaltak szerint kifogásolt minőségét előidézte, vagy – ha ez egyértelműen nem állapítható meg – azt, akinél a borászati terméket vizsgálat alá vonták.

(4)136 A minőségvédelmi bírságot a borászati hatóság számlájára kell befizetni.

Mulasztási bírság137

51/A. §138 (1)139 A borászati hatóság vagy a hegybíró mulasztási bírságot szab ki, ha a borászati hatóság vagy a hegyközség felé előírt bejelentési vagy adatszolgáltatási kötelezettséget elmulasztották vagy az adatszolgáltatást szándékosan hiányosan, vagy valótlan adattartalommal teljesítették.

(2) A mulasztási bírság mértéke legfeljebb ötszázezer forint összeg erejéig terjedhet.

(3)140 A borászati hatóság a bírság kiszabása során figyelembe veszi a jogsértéssel érintett borászati termék mennyiségét, a mulasztás gyakoriságát.

(4) A hegybíró a bírság kiszabása során figyelembe veszi a szolgáltatandó adatok körét és a jogsértés gyakoriságát. A hegybíró által kiszabott mulasztási bírság a hegyközség bevétele.

(5)141

VII. Fejezet

PINCE- ÉS BORHIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEK142

52. § Mustot és bort a pince- és borhigiéniai követelményeknek megfelelően kell előállítani, csomagolni, tárolni, szállítani és forgalomba hozni úgy, hogy az ital szennyeződésnek, fertőzésnek, romlásnak ne legyen kitéve.

53–55. §143

VIII. Fejezet

56. §144

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

57. § (1)145 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa

a) a szőlő termőhelyi katasztere felvételezésének, a kataszterbe sorolás, a kataszteri osztály módosítás, a kataszterből való törlés szabályait;146

b) a borvidékeket és a hozzájuk tartozó települések listáját, a borvidéki régiókat és működésükre vonatkozó szabályokat, a védett eredetű borokat, a védett eredetű borok készítésére, kiszerelésére, jelölésére, minősítésének eljárására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;147

c)148 a borkészítésre alkalmas szőlőfajtákat és a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásának rendjét;

d) a termelési potenciálra (újratelepítési jog, új telepítési jog, valamint telepítési jogtartalék) vonatkozó szabályokat, valamint a telepítés és kivágás engedélyezésének, utólagos engedélyezésének és ellenőrzésének eljárási rendjét;149

e) a borászati termékek, valamint a bortípusok meghatározását, az előállításukra és kezelésükre, kiszerelésükre, minősítésükre, jelölésükre, forgalomba hozatalukra és ellenőrzésükre vonatkozó előírásokat, a borászati termékek megsemmisítésének rendjét;150

f) a borászati melléktermékek kötelező kivonásának rendjét;151

g)152 a származási bizonyítványok részletes adattartalmát, kiadási rendjét;

h) az adatszolgáltatás rendjét;153

i) a VINGIS részletes tartalmát, valamint a szőlészeti borászati szakigazgatás szerveinek a VINGIS adataihoz való hozzáférési jogosultságát;154

j)155

k) a pince- és borhigiéniai követelményeket, a borászati üzemek működését, illetve a borászati üzemek működésének és a borászati termékek kiszerelésének engedélyezési rendjét;156

l)157

m)158 a forgalomba hozatali, illetve Magyarország területéről történő kiszállítás esetén a továbbfeldolgozásra vonatkozó engedély kiadásához szükséges kémiai és érzékszervi vizsgálatok végzésére jogosult szervezet elismerésének feltételeit, valamint a laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok rendjét;159

n)160

o) a szőlő- és borágazat szakmaközi szervezetének elismerési rendjét.

(2)161 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben

a) a borászati termékek kötelező egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjét,

b) a gazdasági aktára vonatkozó adatközlés módját, a gazdasági akta vezetésének szabályait, adattartalmának felhasználását

szabályozza.

(3)162 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a termőhelyi katasztert vezető szervet vagy szerveket,

b) a borászati hatóságot vagy hatóságokat,

rendeletben jelölje ki.163

58. § (1)164 Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2) A törvény 31. § (2) bekezdését először a 2004-ben szüretelt szőlőből készített borra kell alkalmazni.

(3)165

(4)166 Ez a törvény a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(5)167

1

A törvényt az Országgyűlés a 2004. április 5-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2004. április 9.

2

Az 1. § a 2009: XXXIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 2. § a 2009: XXXIX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

4

A 2. § 4. pontja a 2012: CVIII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 2. § 15. pontja a 2012: CVIII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 2. § 16. pontját a 2012: CVIII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

7

A 2. § 17. pontját a 2012: CVIII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

8

A 3. § a 2009: XXXIX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

9

A 3. § (4) bekezdése a 2009: XXXIX. törvény 44. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

10

A 4. § (1) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: XXXIX. törvény 40. §-a szerint módosított szöveg.

11

A 4. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: XXXIX. törvény 40. §-a szerint módosított szöveg.

12

A 4. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: XXXIX. törvény 40. §-a szerint módosított szöveg.

13

A 4. § (2) bekezdése a 2009: XXXIX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

14

A 4. § (3) bekezdését a 2009: XXXIX. törvény 4. §-a iktatta be.

15

Az 5. § a 2009: XXXIX. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

16

Az 5. § (2) bekezdését a 2012: CVIII. törvény 18. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

17

A 6. §-t a 2009: XXXIX. törvény 44. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

18

A 7. § a 2009: XXXIX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

19

A 7. § (2) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (64) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

20

A 8. § a 2009: XXXIX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

21

A 8. § (1) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (64) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

22

A 9. § a 2009: XXVIII. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A 9. § a 2009: XXXIX. törvény 40. §-a szerint módosított szöveg.

23

A 10. § a 2009: XXXIX. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

24

A 10. § (1) bekezdését a 2012: CVIII. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

25

A 11. §-t megelőző alcím a 2012: CVIII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

26

A 11. § a 2012: CVIII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

27

A 12. § a 2012: CVIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

28

A 13. § a 2012: CVIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

29

A II/A. Fejezetet (13/A.–13/C. §) a 2009: XXXIX. törvény 11. §-a iktatta be. E módosító törvény 45. § (2) bekezdése alapján a 479/2008/EK rendelet 51. cikke alapján 2009. augusztus 1-jén oltalom alatt álló földrajzi jelzés kategóriában közösségi oltalmat élvező bor a termékleírásának a 479/2008/EK rendelet 46. cikke szerinti nyilvántartásban történő közzétételéig a 2009. július 31-én hatályos, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező bor termőterületét alkotó megyékben osztályba sorolt borszőlőfajtából készíthető.

30

A II/A. Fejezet címét a 2009: XXXIX. törvény 11. §-a iktatta be.

31

A 13/A. §-t a 2009: XXXIX. törvény 11. §-a iktatta be.

32

A 13/A. § (1) bekezdése a 2012: CVIII. törvény 17. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

33

A 13/A. § (2) bekezdése a 2012: CVIII. törvény 17. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

34

A 13/A. § (3) bekezdése a 2012: CVIII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

35

A 13/A. § (6) bekezdése a 2012: CVIII. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

36

A 13/A. § (7) bekezdése a 2012: CVIII. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

37

A 13/A. § (8) bekezdése a 2012: CVIII. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

38

A 13/A. § (9) bekezdését a 2012: CVIII. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.

39

A 13/B. §-t a 2009: XXXIX. törvény 11. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CVIII. törvény 18. § (1) bekezdés c) pontja.

40

A 13/C. §-t a 2009: XXXIX. törvény 11. §-a iktatta be.

41

A III. Fejezet címe a 2009: XXXIX. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

42

A 14–15. §-t a 2009: XXXIX. törvény 44. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

43

A 16. § a 2009: XXXIX. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

44

A 17–18. §-t és a 17. §-t megelőző alcímet a 2009: XXXIX. törvény 44. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

45

A 19. § a 2009: XXXIX. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

46

A 20. § a 2009: XXXIX. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

47

A 21. § a 2012: CVIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

48

A 22. § a 2009: XXXIX. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

49

A 23. § a 2009: XXXIX. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

50

A 23. § (1) bekezdés c) pontját a 2012: CVIII. törvény 18. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.

51

A 23. § (1) bekezdés d) pontja a 2012: CVIII. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

52

A 23. § (2) bekezdése a 2012: CVIII. törvény 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

53

A 23. § (3) bekezdése a 2012: CVIII. törvény 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

54

A 23. § (4) bekezdését a 2012: CVIII. törvény 18. § (1) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

55

A 23. § (5) bekezdését a 2012: CVIII. törvény 18. § (1) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

56

A 23. § (6) bekezdését a 2012: CVIII. törvény 18. § (1) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

57

A 23. § (7) bekezdését a 2012: CVIII. törvény 18. § (1) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

58

A 23. § (8) bekezdését a 2012: CVIII. törvény 18. § (1) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

59

A 23. § (9) bekezdését a 2012: CVIII. törvény 18. § (1) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

60

A 23. § (10) bekezdését a 2012: CVIII. törvény 18. § (1) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

61

A 24. § a 2009: XXXIX. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

62

A 24. § (1) bekezdése a 2013: LXXXIV. törvény 52. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

63

A 24/A. §-t a 2005: CLVII. törvény 5. §-a iktatta be, szövege a 2012: CVIII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

64

A 25. § a 2009: XXXIX. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

65

A 25. § (3) bekezdését a 2012: CVIII. törvény 18. § (1) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.

66

A 26–27. §-t a 2009: XXXIX. törvény 44. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

67

A 28. § a 2012: CVIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

68

A 29. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 25. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

69

A 29. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 25. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

70

A 29. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 25. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

71

A 30. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 25. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

72

A 31. § a 2009: XXXIX. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

73

A 32. § a 2009: XXXIX. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

74

A 34–35. §-t a 2009: XXXIX. törvény 44. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

75

A 36. § (1) bekezdése a 2009: XXXIX. törvény 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

76

A 36. § (5) bekezdése a 2009: XXXIX. törvény 23. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

77

A 37. § (1) bekezdése a 2009: XXXIX. törvény 40. §-a szerint módosított szöveg.

78

A 38. § (1) bekezdése a 2009: XXXIX. törvény 44. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

79

A 39. § (1) bekezdése a 2008: XLVII. törvény 46. §-a szerint módosított szöveg.

80

A VI. fejezet címe a 2012: CVIII. törvény 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

81

A 40. §-t megelőző alcímet a 2012: CVIII. törvény 18. § (1) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte.

82

A 40. § (1) bekezdését a 2012: CVIII. törvény 18. § (1) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte.

83

A 40. § (2) bekezdését a 2012: CVIII. törvény 18. § (1) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte.

84

A 40. § (3) bekezdését a 2006: CIX. törvény 26. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: XVIII. törvény 38. §-a iktatta be. Újból hatályon kívül helyezte a 2012: CVIII. törvény 18. § (1) bekezdés g) pontja.

85

A 40. § (4) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 25. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

86

A 40. § (4) bekezdésének a) pontja a 2009: XXVIII. törvény 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni; 17. § (3) bekezdése alapján az újratelepítési jogok nyilvántartásainak adatait a hegybírónak a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére 2009. augusztus 1. napjáig át kell adnia.

87

A 40. § (4) bekezdés b) pontja a 2009: XXXIX. törvény 24. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

88

A 40. § (4) bekezdés c) pontja a 2009: XXXIX. törvény 24. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

89

A 40. § (5) bekezdését a 2012: CVIII. törvény 18. § (1) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte.

90

A 40. § (6) bekezdését a 2012: CVIII. törvény 18. § (1) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte.

91

A 40. § (7) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 14. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni. [A 2012: CVIII. törvény 18. § (1) bekezdés g) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint hatályát veszti a 40. § (7) bekezdése nem vezethető át.]

92

A 40. § újabb (7) bekezdését a 2009: XXXIX. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be. [A 2012: CVIII. törvény 18. § (1) bekezdés g) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint hatályát veszti a 40. § (7) bekezdése nem vezethető át.]

93

A 41. §-t megelőző alcímet a 2009: XXXIX. törvény 44. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 41. §-t a 2012: CVIII. törvény 18. § (1) bekezdés h) pontja hatályon kívül helyezte.

94

A 42. §-t a 2009: XXXIX. törvény 44. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

95

A 43. § a 2009: XXXIX. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

96

A 43. § (1) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (64) bekezdése, a 2010: CLXVIII. törvény 3. §-a szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 6. § (3) bekezdését.

97

A 43. § (2) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (64) bekezdése, a 2010: CLXVIII. törvény 3. §-a szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 6. § (3) bekezdését.

98

A 43. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CLXVIII. törvény 3. §-a szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 6. § (3) bekezdését.

99

A 43. § (3) bekezdés a) pontja a 2010: CLXVIII. törvény 3. §-a szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 6. § (3) bekezdését.

100

A 43. § (4) bekezdése a 2010: CLXVIII. törvény 3. §-a szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 6. § (3) bekezdését.

101

A 43. § (5) bekezdése a 2010: CLXVIII. törvény 3. §-a szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 6. § (3) bekezdését.

102

A 43/A. §-t a 2007: CLV. törvény 32. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 37. § (3) bekezdését, valamint a 39. §-át.

103

A 43/A. § (1) bekezdése a 2009: XXXIX. törvény 27. §-ával megállapított, a 2010: CLII. törvény 2. § (64) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

104

A 43/A. § (2) bekezdése a 2009: XXXIX. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

105

A 43/A. § (3) bekezdése a 2009: XXXIX. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

106

A 43/A. § (4) bekezdését a 2010: CLXVIII. törvény 6. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

107

A 43/B. §-t a 2007: CLV. törvény 33. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 37. § (3) bekezdését.

108

A 43/B. § (1) bekezdése a 2009: XXXIX. törvény 40. §-a szerint módosított szöveg.

109

A 43/B. § (2) bekezdése a 2009: XXXIX. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

110

A 43/B. § (3) bekezdése a 2009: XXXIX. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

111

A 43/C. §-t a 2007: CLV. törvény 34. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 37. § (3) bekezdését.

112

A 43/C. § (1) bekezdése a 2009: XXXIX. törvény 29. §-ával megállapított, a 2010: CLXVIII. törvény 3. §-a szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 6. § (3) bekezdését.

113

A 43/C. § (2) bekezdése a 2009: XXXIX. törvény 29. §-ával megállapított, a 2010: CLXVIII. törvény 3. §-a szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 6. § (3) bekezdését.

114

A 43/C. § (3) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

115

A 43/D. §-t a 2009: XXVIII. törvény 14. § (4) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. július 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

116

A 43/D. § (6) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 20. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

117

A 44. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 25. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

118

A 44. § (1) bekezdés i) pontját a 2009: XXXIX. törvény 30. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XVIII. törvény 46. § (3) bekezdése azzal, hogy a 2011. november 30. után forgalomba hozott bor vonatkozásában a bor forgalombahozatali járulékot már nem kell megfizetni. E módosító rendelet 46. § (4) bekezdése alapján a 2011. november 30. után forgalomba hozott bor után megfizetett bor forgalombahozatali járulék visszaigényelhető. A visszaigénylési kérelmet a borászati hatóság részére legkésőbb 2012. november 30-ig kell megküldeni a befizetett forgalombahozatali járulék összegét és teljesítését megalapozó dokumentumok másolatának csatolásával. A visszaigényelt forgalombahozatali járulék visszafizetéséről a vidékfejlesztési miniszter haladéktalanul intézkedik.

119

A 44. § (1) bekezdés j) pontját a 2009: XXXIX. törvény 30. § (1) bekezdése iktatta be.

120

A 44. § (1) bekezdés k) pontját a 2009: XXXIX. törvény 30. § (1) bekezdése iktatta be.

121

A 44. § (1) bekezdés l) pontját a 2009: XXXIX. törvény 30. § (1) bekezdése iktatta be.

122

A 44. § (1) bekezdés m) pontját a 2013: LXXXIV. törvény 52. § (3) bekezdése iktatta be.

123

A 44. § (2) bekezdése a 2009: XXXIX. törvény 30. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

124

A 44. § (3) bekezdése a 2009: XXXIX. törvény 30. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

125

A 44. § (4) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 52. § (4) bekezdése iktatta be.

126

A 45. §-t a 2009: XXXIX. törvény 44. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

127

A 46. § (1) bekezdése a 2009: XXXIX. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

128

A 47. § (1) bekezdését a 2009: XXXIX. törvény 44. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

129

A 47. § (2) bekezdése a 2009: XXXIX. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

130

A 47/A. §-t a 2012: CVIII. törvény 12. §-a iktatta be.

131

A 48. § a 2009: XXXIX. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

132

A 48. § (3) bekezdése a 2012: CVIII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

133

A 49–50. §-t a 2009: XXXIX. törvény 44. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

134

Az 51. § (1) bekezdése a 2009: XXXIX. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

135

Az 51. § (2) bekezdése a 2005: CLVII. törvény 6. §-ával megállapított, a 2006: CIX. törvény 25. § (6) bekezdése, a 2009: XXXIX. törvény 40. §-a, 44. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

136

Az 51. § (4) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 20. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

137

Az 51/A. §-t megelőző alcímet a 2009: XXXIX. törvény 35. §-a iktatta be.

138

Az 51/A. §-t a 2009: XXXIX. törvény 35. §-a iktatta be.

139

Az 51/A. § (1) bekezdése a 2012: CVIII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

140

Az 51/A. § (3) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 20. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

141

Az 51/A. § (5) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 84. § 34. pontja hatályon kívül helyezte.

142

A VII. Fejezet címe a 2009: XXXIX. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

143

Az 53–55. §-t a 2009: XXXIX. törvény 44. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

144

Az 56. §-t és az azt megelőző alcímet a 2012: CVIII. törvény 18. § (1) bekezdés i) pontja hatályon kívül helyezte.

145

Az 57. § (1) bekezdése a 2009: XXXIX. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.

148

Az 57. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: CVIII. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

152

Az 57. § (1) bekezdés g) pontja a 2012: CVIII. törvény 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

155

Az 57. § (1) bekezdés j) pontját a 2013: LVIII. törvény 14. §-a hatályon kívül helyezte.

157

Az 57. § (1) bekezdés l) pontját a 2012: XVIII. törvény 46. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte azzal, hogy a 2011. november 30. után forgalomba hozott bor vonatkozásában a bor forgalombahozatali járulékot már nem kell megfizetni. E módosító rendelet 46. § (4) bekezdése alapján a 2011. november 30. után forgalomba hozott bor után megfizetett bor forgalombahozatali járulék visszaigényelhető. A visszaigénylési kérelmet a borászati hatóság részére legkésőbb 2012. november 30-ig kell megküldeni a befizetett forgalombahozatali járulék összegét és teljesítését megalapozó dokumentumok másolatának csatolásával. A visszaigényelt forgalombahozatali járulék visszafizetéséről a vidékfejlesztési miniszter haladéktalanul intézkedik.

158

Az 57. § (1) bekezdés m) pontja a 2011: CCI. törvény 251. § a) pontja szerint módosított szöveg.

160

Az 57. § (1) bekezdés n) pontját a 2012: CVIII. törvény 18. § (1) bekezdés j) pontja hatályon kívül helyezte.

161

Az 57. § (2) bekezdése a 2012: CVIII. törvény 15. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

162

Az 57. § (3) bekezdését a 2006: CIX. törvény 25. § (5) bekezdése iktatta be.

164

Az 58. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 251. § c) pontja szerint módosított szöveg.

165

Az 58. § (3) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 667. pontja hatályon kívül helyezte.

166

Az 58. § (4) bekezdése a 2012: CVIII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

167

Az 58. § (5) bekezdését a 2012: CVIII. törvény 18. § (1) bekezdés k) pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére