• Tartalom

2/2004. (K. K. 5.) NKÖM utasítás

2/2004. (K. K. 5.) NKÖM u t a s í t á s

a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatáról*

2004.03.01.

1. § A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma feladatkörébe tartozó hivatali teendőket, szervezeti és működési rendjét a melléklet szerinti Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) állapítom meg.

2. § Ez az utasítás 2004. március 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2001. (K. K. 21.), az 1/2003. (K. K. 2.), a 15/2003. (K. K. 16.), valamint a 16/2003. (K. K. 18.) NKÖM utasítás hatályát veszti.

Dr. Hiller István s. k.,

miniszter

Melléklet a 2/2004. (K. K. 5.) miniszteri utasításhoz

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzata
I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
Általános rendelkezések

1. § (1) A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1998. évi XXXVI. törvény alapján működik.

(2) A minisztériumot a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) vezeti. Jogállását és felelősségét a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a többször módosított 1949. évi XX. törvény, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény, feladat- és hatáskörét a nemzeti kulturális örökség miniszterének feladat- és hatásköréről szóló 161/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet állapítja meg.

(3) A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) hatálya kiterjed a minisztérium valamennyi szervezeti egységére.

(4) A minisztérium szervezeti felépítését az 1. számú melléklet, a minisztériumi intézményrendszer szakmai felügyeleti rendjét és a munkáltatói jogok gyakorlását a 2. számú melléklet, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a 3. számú melléklet, a tanácsadói és főtanácsadói munkakörökre vonatkozó rendelkezéseket a 4. számú melléklet, a képzettségi pótlékra vonatkozó rendelkezéseket az 5. számú melléklet tartalmazza.


A minisztérium alapadatai

2. § (1) Hivatalos megnevezése: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

Rövidítése: NKÖM

Angol megnevezése: Ministry of Cultural Heritage of the Republic of Hungary

Német megnevezése: Ministerium für das Nationale Kulturelle Erbe der Republik Ungarn

Francia megnevezése: Ministére du Patrimoine Culturel, République de Hongrie

(2) Székhelye: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22.

Telephelyei: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22.

1077 Budapest, Nagydiófa u. 11.

1077 Budapest, Kazinczy u. 24–26.

Postacíme: 1410 Budapest, Pf. 219.

Internetcíme: www.nkom.hu

(3) Az NKÖM Hivatalának adószáma: 15329619-2-42

Az NKÖM Hivatalának KSH-száma: 15329619-7511-311-01

Az NKÖM Hivatalának ÁHT-azonosítója: 221160

A fejezet ÁHT-azonosítója: 218584

Az Ámr. 10. § szerinti számlaszáma: 10032000-00282259-50000005


A minisztérium feladata

3. § (1) A minisztérium a művészeti élet szabadsága, a lelkiismereti és vallásszabadság biztosítása, a nemzeti kultúra fejlődése és terjesztése, a kulturális örökség és a műemlékek védelme, valamint a nemzetközi kulturális kapcsolatok ápolása érdekében a kulturális ágazat tevékenységét irányító központi közigazgatási szerv, amely hatósági, felügyeleti tevékenységet végez, alapítói és felügyeleti jogkört gyakorol, irányítja az ágazati szakigazgatási tevékenységet, valamint ágazati hatáskörben jogalkotói tevékenységet végez, így különösen:

a) gondoskodik a Kormány programjának ágazati megvalósításáról, kidolgozza az ágazat fejlesztésére vonatkozó koncepciókat és döntési javaslatokat, valamint szervezi ezek végrehajtását, az egységes információs rendszer keretében gondoskodik az ágazati információ szervezéséről és működtetéséről;

b) vizsgálja, elemzi és ellenőrzi az ágazatba tartozó gazdasági tevékenységet, az ágazattal szemben támasztott követelményeket és teljesítésük lehetőségeit, azok megvalósulását;

c) közreműködik a nemzetközi kulturális kapcsolatok irányelveinek és programjainak meghatározásában, ezek végrehajtásában;

d) érvényesíti az ágazat területén a védelmi és biztonsági követelményeket, meghatározza minősített helyzetekben – veszélyhelyzet, szükségállapot, rendkívüli állapot – az ágazat feladatait, gondoskodik azok végrehajtásáról.

II. Fejezet

A MINISZTÉRIUM VEZETŐI,
A BEOSZTOTT MUNKATÁRSAK
1. A POLITIKAI VEZETŐK, A KABINETFŐNÖK,
A MINISZTERI ÉS A POLITIKAI ÁLLAMTITKÁRI
TITKÁRSÁG VEZETŐJE
A miniszter

4. § (1) A miniszter az Alkotmányban és más jogszabályokban megállapított feladat- és hatáskörét személyesen, illetve közvetve a minisztérium útján gyakorolja, annak tevékenységét szakmai és politikai felelősséggel irányítja. Feladata, hogy a kulturális ágazat irányításával közreműködjön a Kormány kulturális politikájának megvalósításában.

(2) A miniszter feladatkörében miniszteri rendeletet, az állami irányítás egyéb jogi eszközei körében utasítást, irányelvet, tájékoztatót, egyedi ügyekben határozatot, utasítást, illetőleg egyéb intézkedést ad ki.

(3) A miniszter az Országgyűlés és a Kormány döntései figyelembevételével meghatározza a kulturális ágazat stratégiáját, szakmapolitikai irányait.

(4) A miniszter meghatározza a minisztérium szervezeti felépítését, az önálló szervezeti egységek feladatkörét és működésük főbb szabályait. A miniszter közvetlenül irányítja a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a kabinetfőnök tevékenységét.

(5) A miniszter személyes hatáskörébe tartozik különösen:

a) az Országgyűlés és a Kormány munkájában való részvétel, előterjesztések, javaslatok és jelentések megtétele az Országgyűlés és bizottságai, valamint a Kormány részére;

b) a minisztérium munkájának a jogszabályokban meghatározott módon történő irányítása, az ágazatfejlesztési koncepciók, programok és tervek jóváhagyása;

c) a fejezet éves költségvetési javaslatainak kialakítása és a zárszámadás minisztériumi jóváhagyása;

d) a Miniszteri Értekezlet vezetése, döntés a megvitatott kérdésekben, a minisztérium szabályzatainak, munkatervének megállapítása és jóváhagyása;

e) a közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egységek munkájának irányítása, ezek belső szervezeti felépítésének, távolléte esetére helyettesítése rendjének meghatározása;

f) alapítói (tulajdonosi) jogok gyakorlása az SZMSZ-ben rögzített kivételekkel;

g) a minisztérium központi irányítása alá tartozó önkormányzati szakigazgatási feladat- és hatáskörök, hatósági jogkörök megállapítására irányuló javaslattétel;

h) a nemzetközi kulturális együttműködéssel és az európai integrációval összefüggő ágazati feladatok irányítása és ellátása, állam- és kormányközi kulturális egyezmények előkészítése, tárcaközi munkatervek megkötése, felhatalmazás alapján a Kormány képviselete nemzetközi szervezetekben és fórumokon;

i) kitüntetések, címek és díjak adományozására, megvonására vonatkozó javaslatok jóváhagyása;

j) a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a jogszabályalkotás vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek kibocsátása;

k) munkáltatói jogok gyakorlása a jogszabályban, valamint az SZMSZ-ben és a Közszolgálati Szabályzatban meghatározott esetekben.

(6) A miniszter dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt, illetve a saját hatáskörében fenntartott ügyekben, figyelemmel kíséri és ellenőrzi a jogszabályok végrehajtását.

A miniszter az intézkedés jogát – a jogszabályok keretei között – bármely ügyben magához vonhatja, meghatározott ügy intézésére a minisztérium bármely köztisztviselőjét, ügykezelőjét, fizikai alkalmazottját – az SZMSZ-ben, illetve a munkaköri leírásban meghatározott feladatkörétől eltérően is – kijelölheti, és az ügyintézés módjára is utasítást adhat.

(7) A minisztérium a miniszter munkaszervezete. Aminisztert távolléte vagy akadályoztatása esetén a jogszabályban meghatározott körben, illetve eseti megbízása alapján a politikai államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár helyettesíti.


A politikai államtitkár

5. § (1) A politikai államtitkár a miniszter általános politikai helyettese. Elsődleges feladata a miniszter országgyűlési munkájának elősegítése, a minisztérium Országgyűléssel, annak bizottságaival és az országgyűlési képviselőkkel kapcsolatos tevékenységének koordinálása és felügyelete. A minisztert akadályoztatása esetén az Országgyűlés és a Kormány ülésein helyettesíti, és a minisztériumban gyakorolja a minisztert megillető jogköröket.

(2) Részt vesz az Országgyűlés és bizottságai, valamint a Kormány részére készített javaslatok és jelentések kidolgozásában, az ágazat fő szakmapolitikai elveinek meghatározásában, valamint a költségvetési javaslat kidolgozásában.

(3) Figyelemmel kíséri a Kormány programjának ágazati megvalósítását, az ágazat fejlesztésére vonatkozó szakmai koncepciók, kiemelt beruházások megvalósítását.

(4) Feladatai ellátása körében a minisztérium bármely szervétől, szervezeti egységétől közvetlenül kérhet információt.

(5) Közvetlenül irányítja a Politikai Államtitkári Titkárságot.

(6) Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter állandó vagy eseti jelleggel megbízza.

(7) A politikai államtitkárt akadályoztatása esetén a miniszter által kijelölt állami vezető, a Politikai Államtitkári Titkárság irányításában a Politikai Államtitkári Titkárság vezetője helyettesíti.

(8) A politikai államtitkár munkáltatói jogainak gyakorlására az SZMSZ-ben és a Közszolgálati Szabályzatban foglaltak az irányadók.


A kabinetfőnök

6. § (1) A miniszteri kabinetfőnök (a továbbiakban: kabinetfőnök) a miniszter közvetlen irányítása mellett a miniszter és a politikai államtitkár szakmai és politikai tevékenységének, feladat- és hatásköre gyakorlásának elősegítése érdekében döntés-előkészítő, koordináló, a miniszter és a politikai államtitkár döntései végrehajtását ellenőrző feladatot végez.

(2) A kabinetfőnök:

a) közreműködik a miniszter és a politikai államtitkár döntéseinek szakmapolitikai előkészítésében, közpolitikai megalapozásában és azok végrehajtásában;

b) a miniszter, illetve a politikai államtitkár utasítása alapján eseti jelleggel ellátja képviseletüket meghatározott ügyek tekintetében;

c) segíti a minisztert és a politikai államtitkárt a minisztériumot irányító munkájukban, ennek keretében megbízásukból eljár a közigazgatási államtitkárral együttműködve;

d) biztosítja a politikai államtitkár számára parlamenti és minisztériumi irányító tevékenységéhez szükséges szakmapolitikai, kommunikációs és egyéb szakértői hátteret, koordinálja a minisztérium sajtóval és kommunikációval kapcsolatos tevékenységét;

e) kapcsolatot tart – a miniszter felhatalmazása alapján– a minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel, pártokkal, társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal és közalapítványokkal;

f) a minisztérium illetékes szervezeti egységeinek közreműködésével ellátja mindazon feladatokat, amelyek a miniszter és a politikai államtitkár belföldi és külföldi programjaival, illetve vendégeinek fogadásával kapcsolatosak;

g) tájékoztatást, jelentést kérhet a szervezeti egységek, területi szervek, háttérintézmények vezetőitől, valamint a vezetőket meghatározott tárgyú javaslat, előterjesztés kidolgozására hívhatja fel a 67. § (16) bekezdésében foglaltak szerint;

h) ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel a miniszter vagy a politikai államtitkár megbízza;

i) közvetlenül irányítja a Miniszteri Kabinetet, ezen belül a Kabinetiroda, a Miniszteri Titkárság, a Parlamenti Titkárság, a Sajtóiroda, a Kitüntetési Csoport, a Társadalmi Kapcsolati és Ügyfélszolgálati Osztály tevékenységét.

(3) A kabinetfőnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa esetileg megbízott politikai főtanácsadó vagy tanácsadó helyettesíti.


A Miniszteri Titkárság vezetője

7. § (1) A Miniszteri Titkárság vezetője a kabinetfőnök közvetlen irányítása mellett végzi tevékenységét.

(2) Feladata a miniszter munkájának segítése, levelezésének bonyolítása, közreműködés programjainak szervezésében, melynek során:

a) vezeti a Miniszteri Titkárságot;

b) a kabinetfőnök megbízása alapján képviseli a minisztert tanácskozásokon, rendezvényeken;

c) tájékoztatást, jelentést kérhet a szervezeti egységek, területi szervek, háttérintézmények vezetőitől, valamint a vezetőket meghatározott tárgyú javaslat, előterjesztés kidolgozására hívhatja fel a 67. § (16) bekezdésében foglaltak szerint;

d) ellátja a titkárságvezetők SZMSZ-ben megállapított általános feladatait.

(3) A Miniszteri Titkárság vezetőjét távolléte vagy akadályoztatása esetén kinevezett helyettese, ennek hiányában a Miniszteri Titkárság általa kijelölt munkatársa helyettesíti.


A Politikai Államtitkári Titkárság vezetője

8. § (1) A Politikai Államtitkári Titkárság vezetője a politikai államtitkár közvetlen irányítása mellett végzi munkáját, tevékenységéért neki tartozik felelősséggel.

(2) A Politikai Államtitkári Titkárság vezetője:

a) vezeti a Politikai Államtitkári Titkárságot;

b) a politikai államtitkár megbízása alapján képviseli a politikai államtitkárt tanácskozásokon, rendezvényeken;

c) feladat- és hatásköréhez kötődően tájékoztatást kérhet a szervezeti egységek vezetőitől, valamint a politikai államtitkár programjaihoz kapcsolódóan a vezetőket meghatározott tárgyú háttéranyag, tájékoztató kidolgozására hívhatja fel;

d) ellátja a titkárságvezetők SZMSZ-ben megállapított általános feladatait.

(3) A Politikai Államtitkári Titkárság vezetőjét távolléte vagy akadályoztatása esetén kinevezett helyettese, ennek hiányában a Titkárság általa kijelölt munkatársa helyettesíti.

(4) A Politikai Államtitkári Titkárság vezetője feletti munkáltatói jogkört a kinevezés és a felmentés kivételével átruházott hatáskörben a politikai államtitkár gyakorolja.


2. A POLITIKAI MUNKATÁRSAK

A politikai főtanácsadó, a politikai tanácsadó

9. § (1) A miniszter – a Miniszteri Kabinet egyes feladatainak ellátására, határozott időre – politikai főtanácsadót, politikai tanácsadót nevezhet ki.

(2) A politikai főtanácsadó, a politikai tanácsadó feladata a miniszter és a politikai államtitkár politikai döntéseinek előkészítése, politikai egyeztetése.

(3) A politikai főtanácsadó, a politikai tanácsadó a miniszter döntése alapján feladatkörében eseti jelleggel ellátja a miniszter képviseletét.

(4) A politikai főtanácsadó, a politikai tanácsadó felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.

(5) A politikai főtanácsadók, politikai tanácsadók száma a köztisztviselői létszám 5%-át és a 15 főt nem haladhatja meg. A politikai főtanácsadói, tanácsadói munkaköröket az 5. számú melléklet tartalmazza.

(6) A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó feladatkörében a minisztérium bármely szakmai vezetőjétől, munkatársától, szervezeti egységétől felvilágosítást, tájékoztatást kérhet.


3. A SZAKMAI VEZETŐK

A közigazgatási államtitkár

10. § (1) A közigazgatási államtitkár a minisztérium hivatali szervezetének vezetője. Tevékenységét a miniszter közvetlen irányítása mellett végzi.

(2) A közigazgatási államtitkár a politikai államtitkár akadályoztatása esetén, a miniszter megbízása alapján –a jogszabályban meghatározott kivételekkel – helyettesíti a minisztert. A miniszter és a politikai államtitkár egyidejű akadályoztatása esetén dönt, illetve intézkedik olyan ügyekben, amelyek a miniszter személyes hatáskörébe tartoznak.

(3) A közigazgatási államtitkárt a politikai államtitkár csak a minisztert helyettesítő jogkörében utasíthatja.

(4) A közigazgatási államtitkár:

a) szervezi, koordinálja és ellenőrzi a minisztérium feladatainak ellátását, javaslatot tesz a miniszternek a minisztériumi szervezet kialakítására, irányítja a minisztérium ügyintéző tevékenységét;

b) gondoskodik a gazdálkodás rendjének kialakításáról és a gazdálkodás szabályainak betartásáról, betartatásáról. A miniszterrel és a politikai államtitkárral egyeztetve kialakítja a minisztérium humánpolitikai stratégiáját, dönt a minisztérium létszámával, bér- és jutalmazási keretével, személyi juttatásaival, a béralapot terhelő egyéb kifizetésekkel kapcsolatos kérdésekben;

c) irányítja a helyettes államtitkárok, az Államtitkári Hivatal vezetője és a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek és vezetőik tevékenységét;

d) gyakorolja a munkáltatói jogokat az SZMSZ és a Közszolgálati Szabályzat szerint, valamint felelős a munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel való együttműködésért;

e) közreműködik a miniszter kormányülésre történő felkészítésében;

f) irányítja és ellenőrzi felsőbb szervek, jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a miniszter rendelkezéseinek végrehajtását, javaslatot tesz a miniszternek ágazati fejlesztési, felügyeleti és egyéb szükséges intézkedésekre;

g) képviseli a minisztérium álláspontját a tevékenységi körében felmerült kérdésekben, illetőleg képviseli a minisztériumot az országgyűlési bizottságok, a társadalmi, állami és érdekképviseleti szervek előtt, valamint a tárcaközi bizottságokban a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében;

h) vezeti az Államtitkári Értekezletet, dönt a megvitatott kérdésekről;

i) a miniszter megbízásából képviseli a minisztériumot a nemzetközi szervezetek munkájában;

j) biztosítja a minisztérium munkarendjének, ügyintézési és iratkezelési szabályzatainak betartását;

k) gondoskodik a minisztérium hivatali tevékenységének zavartalan végzéséről, fejlesztéséről, továbbá programok, konferenciák megvalósításáról, biztosítja a minisztérium szakmai munkáját megalapozó tudományos kutatómunka, képzés és továbbképzés feltételeit;

l) szakmai szempontból állást foglal a szabályozást igénylő kérdésekben és koncepciókban, véleményt nyilvánít más miniszter által vagy velük együttesen kiadandó jogszabályok tervezetére;

m) gondoskodik a jogszabályok, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek kidolgozásáról, ezek közigazgatási és társadalmi érdekképviseleti szervekkel történő szakmai egyeztetéséről, a miniszteri rendeletek és utasítások tervezeteinek miniszteri aláírásra történő előterjesztéséről;

n) belső szabályzatban vagy körlevélben intézkedik a minisztérium működésére vonatkozó, miniszteri utasítást nem igénylő kérdésekben, rendszeresen beszámoltatja a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek vezetőit;

o) ellátja a Gazdasági Főigazgatóság feletti általános felügyeletet;

p) jóváhagyja a Kulturális Intézetek Igazgatósága felterjesztése alapján a Kulturális Intézetek Igazgatósága éves elemi költségvetését, beszámolóját;

q) jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti az alapítói (tulajdonosi) joggyakorlás körébe eső döntések tervezeteit, a miniszter által meghatározott esetekben átruházott hatáskörben gyakorolja a minisztert megillető alapítói, tulajdonosi jogokat;

r) a miniszter döntése alapján gyakorolja a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet alapján a költségvetési szerv vezetője számára meghatározott jogokat és kötelezettségeket;

s) a miniszter döntése alapján kialakítja, működteti és fejleszti a FEUVE, valamint a kockázatkezelés rendszerét, kezdeményezi a miniszternél a minisztérium mint költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonala, valamint a szabálytalanságok kezelése eljárásrendjének az SZMSZ mellékleteként történő kiadását;

t) ellátja a miniszter által esetenként meghatározott egyéb feladatokat.

(5) A közigazgatási államtitkár akadályoztatása esetén kötelezettségvállalási, utalványozási, előirányzat-módosítási jogköre gyakorlásában a gazdasági helyettes államtitkár, kiadmányozási, szignálási jogköre gyakorlásában pedig az általa kijelölt vezető (titkárságvezető stb.) helyettesíti.


A helyettes államtitkár általános feladatai

11. § (1) A helyettes államtitkár tevékenységét – a miniszter által meghatározott körben – a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alatt látja el.

(2) A helyettes államtitkár felügyeleti területét érintően:

a) gondoskodik a kormányprogram célkitűzései és az ágazati célok egyeztetéséről;

b) irányítja a minisztérium stratégiai fejlesztési terveinek kidolgozását és végrehajtását;

c) irányítja a jogszabályok, miniszteri utasítások, jogi iránymutatások, előterjesztések, jelentések szakmai tervezeteinek kidolgozását;

d) irányítja és koordinálja az intézmények szakmai és költségvetési terveinek készítését, ellenőrzi azok végrehajtását, ennek keretében:

da) koordinálja a minisztérium szervezeti egységeivel tartott kapcsolatokat, a szakmai tevékenység értékelését,

db) részt vesz a munkatervek előkészítésében, a költségvetés tervezésében, a költségvetésen kívüli igények elbírálásában és a feladatok teljesítésének ellenőrzésében,

dc) részt vesz a beruházási és felújítási tevékenység tervezésében;

e) ellátja a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek szakmai irányítását, ellenőrzi a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, feladatellátását, beszámoltatja a felügyelt szervezeti egységek vezetőit;

f) gondoskodik a felügyelete alá tartozó szakterülettel kapcsolatos fejlesztési elképzelések, programok, koncepciók kidolgozásáról, azok megvalósításáról;

g) meghatározza a közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egységek főbb feladatait, szervezeti felépítését az SZMSZ keretei között, jóváhagyja a főosztályok ügyrendjét;

h) véleményt nyilvánít a jogszabálytervezetekről, a feladat- és hatáskörét érintő előterjesztésekről, jelentésekről, ellenőrzi és irányítja a feladatkörébe tartozó jogszabályoknak, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, valamint a miniszter, a közigazgatási államtitkár által kiadott rendelkezéseknek a végrehajtását;

i) tevékenységi körében felmerült kérdésekben képviseli a minisztérium álláspontját, illetőleg képviseli a minisztériumot a társadalmi, állami és érdek-képviseleti szervek előtt, valamint a tárcaközi bizottságokban a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében;

j) javaslatot tesz a területét érintő fejlesztési és felügyeleti intézkedésekre;

k) felelős az általa irányított területre vonatkozó jogszabályok végrehajtásáért, a szakterület költségvetési keretével való gazdálkodásáért, a hozzá tartozó szervezetek beruházásainak tervezéséért, a szakmai terület tárcaközi kapcsolatainak működtetéséért, szakmai koncepciók kidolgozásáért;

l) gondoskodik a minisztérium gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzataiban (fejezeti kezelésű előirányzatok, igazgatási költségvetés, külkapcsolatok költségvetése, közbeszerzés) foglalt szakterületi feladatok ellátásának szervezeti és személyi feltételeiről;

m) gyakorolja az SZMSZ-ben és a Közszolgálati Szabályzatban meghatározott egyes munkáltatói jogköröket;

n) felügyeleti területén gondoskodik a minisztérium nemzetközi kötelezettségeiből adódó európai integrációs, regionális együttműködési és a határon túli magyarok kulturális ellátását érintő szakmai feladatok ellátásáról;

o) a miniszter, illetőleg a közigazgatási államtitkár megbízása alapján ellátja a minisztérium képviseletét, valamint eljár a miniszter, illetőleg a közigazgatási államtitkár által a hatáskörébe utalt ügyekben, továbbá eseti jelleggel helyettesíti a közigazgatási államtitkárt.

(3) A helyettes államtitkár a felügyeleti területén kívüli szervezeti egységek, vezetők feladat- és hatáskörét érintő intézkedést csak az érintett szervezeti egységet, vezetőt közvetlenül irányító állami vezető egyetértésével, illetve az intézkedésre vonatkozó külön felhatalmazás alapján adhat ki. Egyetértés hiányában az intézkedési javaslatot döntésre a közigazgatási államtitkár elé kell terjeszteni.

(4) A helyettes államtitkár a felügyelete, illetve közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységeket érintő ügyek megvitatása céljából értekezletet tarthat, melyre az érdekelt szervezeti egységek képviselőit, valamint – döntésétől függően – a napirend legjobb szakértőit, kutatóit meghívhatja.

(5) A belső szabályzatokban rögzített kötelezettségvállalás szempontjából a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkárát, valamint a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkárt (a továbbiakban a SZMSZ alkalmazásában: szakmai helyettes államtitkárok) akadályoztatása esetén a gazdasági helyettes államtitkár helyettesíti. A gazdasági helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár által kijelölt szakmai helyettes államtitkár helyettesíti. Ahelyettes államtitkárokat egyéb ügyekben (kiadmányozás, szignálás stb.) akadályoztatásuk esetén az általuk kijelölt vezető helyettesíti.

(6) A helyettes államtitkár feladatkörében az SZMSZ-ben külön nem említett esetekben is köteles együttműködni a feladat ellátásában érintett helyettes államtitkárral, az Államtitkári Hivatal vezetőjével, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökével.

(7) Az SZMSZ-nek a helyettes államtitkárra vonatkozó előírásait az Államtitkári Hivatal vezetőjére, valamint a minisztérium helyettes államtitkári besorolású más vezetőire is megfelelően alkalmazni kell.


A művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára

12. § (1) A művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára felügyeleti területén:

a) képviseli a tárcát a magyar művészeti élet intézményeit, szervezeteit és alkotóit érintő valamennyi kérdésben, különös tekintettel a művészeti alkotó munka szabadságának biztosításában;

b) részt vesz az audiovizuális kérdésekkel kapcsolatos kormányzati politika kialakításában, és összehangolja a területtel összefüggő kormányzati feladatokat;

c) irányítja a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának ápolásával és önazonosságának megőrzésével, a kulturális autonómia kiterjesztésével kapcsolatos feladatok elvégzését;

d) támogatja és ellátja a határon túli magyar közösségek önazonosságának és kultúrájának megőrzésével kapcsolatos feladatokat, valamint a hazai kulturális tevékenységet végző nem szakmai civil szervezetek és társadalom megerősödését elősegítő tevékenységet;

e) kezdeményezően közreműködik a művészeti alkotómunka és előadói tevékenység állami támogatásával kapcsolatos feladatok ellátásában;

f) kapcsolatot tart a művészeti területen működő szakmai és érdek-képviseleti szervekkel és tanácsadó testületekkel;

g) részt vesz az intézmények vezetőinek kiválasztásában és szakmai felkészítésében, továbbá javaslatot tesz a vezetők helyettesítésére vonatkozó megbízásra, munkaköri leírásuk jóváhagyására, valamint a vezetők bérezésére és jutalmazására, emellett engedélyezi a szabadságolásukat és egyéb távollétüket, belföldi és külföldi kiküldetésüket;

h) kialakítja a nemzetközi kulturális együttműködést érintő stratégiai fejlesztési terveket;

i) irányítja a miniszter feladat- és hatáskörét érintő nemzetközi megállapodások előkészítését és megkötését, összehangolja a végrehajtásukkal kapcsolatos feladatok ellátását;

j) irányítja az állami vezetőkkel kapcsolatos protokollfeladatok ellátását, a hivatalos külföldi utazásokkal, külföldi vendégek fogadásával kapcsolatos tevékenységet;

k) a titkárságvezetőn keresztül irányítja a külön döntéssel létrehozott Nemzeti Évfordulók Titkársága tevékenységét.

(2) A művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára feladatkörében önállóan vagy felhatalmazás alapján képviseli a felügyeleti területet hazai és nemzetközi tárgyalásokon, fórumokon, szervezetekben.

(3) A művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára képviseleti feladatkörében részt vesz a Nemzeti Kulturális Alapprogram illetékes szakmai kollégiumainak munkájában.

(4) A művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkárát a Kulturális Intézetek Igazgatósága feletti szakmai felügyelet keretében

a) a külföldi kulturális intézetek szakmai tevékenységének vonatkozásában koordinálja a minisztérium szervezeti egységei és a Kulturális Intézetek Igazgatósága közötti kapcsolatokat, részt vesz az intézeti programok meghatározásában, a költségvetés előkészítésében, az ingatlanhelyzet értékelésében;

b) szakmailag felügyeli a külföldi kulturális intézetek tevékenységét, és részt vesz a tevékenység fejlesztési javaslatainak kidolgozásában;

c) koordinálja a külföldi magyar kulturális intézetek működésével összefüggő feladatok ellátását;

d) részt vesz a külföldi magyar kulturális intézetek igazgatói pályázatainak lebonyolításában, a szakmai kiküldöttek és a szerződéses, nem köztisztviselő állományú alkalmazottainak kiválasztásában és felkészítésében;

e) részt vesz a külföldi kulturális intézetekkel összefüggő ösztöndíjpályázatok kiírásában és elbírálásában.

(5) A művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára az SZMSZ 2. számú mellékletében meghatározottak szerint közreműködik a minisztert megillető alapítói (tulajdonosi) és intézmény-felügyeleti, munkáltatói jogok gyakorlásában.


A közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár

13. § (1) A közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár felügyeleti területén:

a) feladatkörében önállóan vagy felhatalmazás alapján képviseli a felügyeleti területet hazai és nemzetközi tárgyalásokon, fórumokon, szervezetekben, ennek során együttműködik az európai ügyekért, illetve a nemzetközi kapcsolatokért felelős minisztériumi vezetőkkel;

b) kapcsolatot tart a múzeumi, levéltári, könyvtári ügyek, valamint a közművelődés területén működő szakmai és érdek-képviseleti szervekkel és tanácsadó testületekkel;

c) részt vesz a közgyűjteményekkel, a közművelődéssel kapcsolatos kormányzati politika kialakításában;

d) részt vesz a felügyelt intézmények vezetőinek kiválasztásában és szakmai felkészítésében, továbbá javaslatot tesz a vezetők helyettesítésére vonatkozó megbízásra, munkaköri leírásuk jóváhagyására, valamint a vezetők bérezésére és jutalmazására, emellett engedélyezi a szabadságolásukat és egyéb távollétüket, belföldi és külföldi kiküldetésüket;

e) együttműködik a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkárával a Nemzeti Évfordulók Titkársága programjainak kidolgozásában;

f) felügyeli és koordinálja a restitúcióval kapcsolatos minisztériumi feladatokat;

g) a közgyűjtemények és a közművelődés vonatkozásában felügyeli a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos minisztériumi feladatokat;

h) a közgyűjtemények és a közművelődés vonatkozásában felügyeli az információs társadalom stratégiájának megvalósítását.

(2) A közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár képviseleti feladatkörében részt vesz a Nemzeti Kulturális Alapprogram illetékes szakmai kollégiumainak munkájában.

(3) A közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár az SZMSZ 2. számú mellékletében meghatározottak szerint közreműködik a minisztert megillető alapítói (tulajdonosi) és intézményfelügyeleti, munkáltatói jogok gyakorlásában.


A gazdasági helyettes államtitkár

14. § (1) A gazdasági helyettes államtitkár:

a) kialakítja és jóváhagyásra előterjeszti a minisztérium költségvetési fejezetére és a minisztérium gazdálkodására vonatkozó szabályozást;

b) irányítja, illetőleg felügyeli a költségvetési fejezetének és a minisztérium költségvetési tervezési és beszámolási tevékenységét;

c) szakmai felügyeletet gyakorol a költségvetési fejezet és a minisztérium és gazdálkodása tekintetében a költségvetés végrehajtása során;

d) részt vesz az államháztartás fejlesztését célzó jogalkotási munkában;

e) képviseli a minisztériumot a felügyeleti területet érintő tárcaközi egyeztetéseken, a parlamenti bizottságok előtt, nemzetközi rendezvényeken;

f) irányítja, illetőleg felügyeli a költségvetési fejezet és a minisztérium, valamint a költségvetési fejezethez tartozó központi költségvetési intézmények beruházási, felújítási tevékenységét.

(2) A gazdasági helyettes államtitkár feladatkörében együttműködik a szakmai helyettes államtitkárokkal, az Államtitkári Hivatal vezetőjével, valamint az európai ügyekért és a nemzetközi kapcsolatokért felelős minisztériumi vezetőkkel.


Az Államtitkári Hivatal vezetője

15. § (1) Az Államtitkári Hivatal vezetője – a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alatt – ellátja az Államtitkári Hivatal vezetésével összefüggő, a jelen szabályzatban rögzített feladatokat.

(2) Az Államtitkári Hivatal vezetője:

a) vezeti az Államtitkári Hivatalt;

b) gondoskodik a miniszter, a közigazgatási államtitkár által meghatározott feladatok nyilvántartásáról, figyelemmel kíséri azok, illetve a minisztérium munkatervében meghatározott egyéb feladatok végrehajtását;

c) szükség szerint helyettesíti a közigazgatási államtitkárt a Közigazgatási Államtitkári Értekezleten;

d) ellenőrzi és irányítja a jogszabályoknak, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, valamint a miniszter, a közigazgatási államtitkár által kiadott rendelkezéseknek a végrehajtását, ennek érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket;

e) közreműködik a miniszter kormányülésre történő felkészítésében;

f) irányítja az Európai Unióhoz történő csatlakozásból adódó döntés-előkészítő, koordinációs feladatok ellátását;

g) koordinálja a minisztériumon belüli stratégiai tervezést, gondoskodik a különböző fejlesztési tervek és reformkoncepciók (területfejlesztés, Nemzeti Fejlesztési Terv, közigazgatás-fejlesztés) összhangjának megteremtéséről a szakmai helyettes államtitkárok közreműködésével;

h) koordinálja a területfejlesztéssel, a kulturális fejlesztések finanszírozására fordítható európai uniós pénzügyi források bevonásával összefüggő stratégiai tervezési, programmegvalósítási, ellenőrzési feladatokat;

i) végzi a más minisztériumokkal létrejövő együttműködési megállapodások előkészítését, végrehajtásának koordinálását;

j) ellátja a miniszter, illetőleg a közigazgatási államtitkár által hozzá utalt egyéb feladatokat.


A miniszteri biztos, a miniszteri meghatalmazott

16. § (1) A miniszteri biztos a miniszter döntése alapján irányítja és összehangolja a minisztérium feladatkörébe tartozó kiemelt fontosságú, illetőleg több felügyeleti terület feladatkörét érintő feladatok végrehajtását.

(2) A miniszteri biztos kinevezéséről, feladatköréről a miniszter dönt. A miniszteri biztossal kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár gyakorolja. A miniszteri biztos tevékenységének szakmai felügyeletét kivételesen a szakmailag illetékes helyettes államtitkár is elláthatja, ha tevékenysége kizárólag egyetlen helyettes államtitkár felügyeleti területét érinti. Ebben az esetben egyes munkáltatói jogokat a helyettes államtitkár is gyakorolhatja.

(3) A miniszteri biztos tevékenységéről – időszakonként – előterjesztés formájában köteles beszámolni a Miniszteri Értekezletnek.

(4) A miniszteri biztos utasításadási, intézkedési, kiadmányozási, utalványozási és egyéb jogairól kinevezésével egyidejűleg kell rendelkezni.

(5) A miniszteri meghatalmazott feladatait megbízásos jogviszonyban látja el, jogállására a miniszteri biztosra irányadó szabályokat kell megfelelően, jogviszonya jellegéhez igazodóan alkalmazni.


A főosztályvezető

17. § (1) A főosztályvezető a jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően a miniszter, az államtitkárok, illetőleg a felügyeletét ellátó helyettes államtitkár rendelkezései alapján vezeti a főosztályt, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

(2) A főosztályvezető felelős

a) a vezetése alatt álló szervezeti egység(ek) működéséért, továbbá a feladatkörébe utalt feladatok teljesítéséért és ellenőrzéséért;

b) a szakmai területét érintő fejezeti kezelésű költségvetési előirányzat felhasználásával kapcsolatos előkészítő munkáért, illetve a végrehajtás szabályszerűségéért és törvényességéért, valamint a felhasználó szakmai és pénzügyi beszámoltatásáért.

(3) A főosztályvezető az általa vezetett szervezeti egység tekintetében

a) intézkedéseket kezdeményez a szakmai feladatok megoldása érdekében, amennyiben az intézkedés megtétele meghaladja a hatáskörét;

b) elkészíti a szakmai területet érintő előterjesztések, felsővezetői intézkedések tervezeteit;

c) javaslatot tesz a szakmai területét érintő költségvetési előirányzatok megtervezésére, felhasználására;

d) megszervezi a feladatok végrehajtását, meghatározza a munkatervet, ellenőrzi az ügyintézés szakszerűségét, a határidők betartását, a vezetői irányítás és ellenőrzés keretében munkatársait rendszeresen beszámoltatja, ellátja a köztisztviselői teljesítményértékeléssel összefüggő –külön szabályzatban meghatározott – feladatokat;

e) szakmai területét érintő ügyekben egyeztet a minisztérium érintett szervezeti egységeivel;

f) belső egyeztetéseken képviseli az általa vezetett szervezeti egységet, továbbá külön felhatalmazás alapján a minisztériumot;

g) megállapítja az ügyrendet, valamint a munkaköri leírásokat, gyakorolja az SZMSZ-ben és a Közszolgálati Szabályzatban számára megállapított munkáltatói jogokat;

h) javaslatot tesz a létszám-, személyi juttatási és jutalmazási keretekkel való gazdálkodásra, a hatáskörét meghaladó humánpolitikai intézkedésekre;

i) javaslatot tesz kitüntetések, címek, díjak és jutalom adományozására;

j) a feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben kiadmányozási joggal rendelkezik;

k) ellátja – külön szabályzatokban foglaltak szerint – a költségvetési előirányzatok tekintetében a kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos előkészítő, ügydöntő, ellenőrzési feladatokat;

l) ellátja a szakmai területéhez tartozó költségvetési intézmények szakmai felügyeletével összefüggő feladatokat.

(4) A főosztályvezetőt távolléte vagy akadályoztatása esetén kinevezett helyettese, ennek hiányában az általa kijelölt munkatársa helyettesíti.


A titkárságvezető

18. § (1) A titkárságvezető vezeti a munkaköri leírásában szereplő állami vezető (a továbbiakban e § alkalmazásában: vezető) titkárságát, a vezető közvetlen irányítása alapján.

(2) A titkárságvezető:

a) közvetít a vezető és az általa felügyelt szervezeti egységek között, részt vesz a felügyelt szervezeti egységek munkájának koordinálásában, összehangolja a döntés-előkészítés fázisában lévő ügyeket;

b) feladata a beérkező iratok feldolgozása, a vezető hivatali teendőinek szervezése, nyilvántartása, a vezető által adott feladatok végrehajtása, a titkárság dolgozóinak irányítása, valamint a vezető hivatali programjának megszervezése és nyilvántartása;

c) koordinálja a felügyeleti területen jelentkező érdekegyeztetési feladatokat, közreműködik a területen működő civil szervezetekkel való kapcsolattartásban;

d) segíti a vezetőt a tárgyalások előkészítésében, lebonyolításában, a döntések előkészítésében, a feladatellátás értékelésében;

e) megbízás alapján eljár a vezető képviseletében;

f) a vezető által elrendelt feladatok végrehajtásával kapcsolatban információt, tájékoztatást kérhet a felügyeleti területhez tartozó vezetőktől, munkatársaktól, javaslatot tehet az ügyek elintézésének módjára, határidejére;

g) ellátja a vezető által meghatározott egyéb feladatokat.


A főosztályvezető-helyettes

19. § (1) A főosztályvezető-helyettes – akadályoztatása esetén, az általa meghatározott körben – helyettesíti a főosztályvezetőt.

(2) A főosztályvezető-helyettes közvetlenül irányítja a közvetlen felettese által meghatározott tevékenységet, illetőleg szervezeti egységeket.

(3) A főosztályvezető-helyettes a főosztályi ügyrendben, munkaköri leírásában meghatározott esetekben –közvetlen felettese általános felelősségének fenntartásával – önállóan jár el. Külön felhatalmazással eljár a minisztérium képviseletében.


Az osztályvezető

20. § (1) Az osztályvezető a szervezeti egység ügyrendjének és munkaköri leírásának megfelelően vezeti az osztályt, és felelős annak működéséért.

(2) Az osztályvezető:

a) szervezi, irányítja és ellenőrzi az osztály munkáját, gondoskodik arról, hogy a jogszabályok, a minisztérium vezetői és közvetlen felettesének irányító rendelkezései az osztály munkájában érvényesüljenek;

b) meghatározza az ügyintézők és ügykezelők részletes feladatait, ellenőrzi tevékenységüket, felülvizsgálja az osztály köztisztviselői által készített tervezeteket, figyelemmel kíséri és szervezi az osztály munkatervi és egyéb feladatainak végrehajtását, melyhez a szükséges feltételeket biztosítja;

c) beszámoltatja az osztály köztisztviselőit végzett munkájukról, gondoskodik a hivatali fegyelem megtartásáról, értékeli a köztisztviselők tevékenységét, javaslatot tesz bérfejlesztésre, kitüntetésre, jutalmazásra, valamint segíti az osztály dolgozóinak szakmai fejlődését;

d) ellátja mindazokat a feladatokat, melyekkel felettes vezetője megbízza, valamint eseti megbízás alapján helyettesíti közvetlen felettesét;

e) külön felhatalmazás alapján eljár a minisztérium képviseletében.

(3) Az osztályvezetőt távollétében – eseti megbízás alapján – a szervezeti egység ügyrendjében foglaltak alapján kijelölt ügyintéző helyettesítheti.


4. BEOSZTOTT MUNKATÁRSAK

Az ügyintéző

21. § (1) Az ügyintéző érdemi döntésre előkészíti, illetve ilyen irányú felhatalmazás esetén kiadmányozza a munkakörébe utalt ügyeket. Feladata minden olyan ügy felelősségteljes és önálló végzése, amelyet a munkaköri leírása, továbbá a hivatali felettese esetenként vagy időszakosan a feladatkörébe utal.

(2) Az ügyintéző feladatait alapvetően önállóan, kezdeményezően, illetőleg a felettesétől kapott útmutatásoknak megfelelően, továbbá a tényállás és az érdekeltek álláspontjának tisztázása alapján – a jogszabályok és az ügyviteli szabályok megtartásával, munkatársaival együttműködve – köteles végrehajtani.

(3) Az ügyintézőnek az eredményes munkavégzés érdekében ismernie és alkalmaznia kell minden olyan jogszabályt, szakmai előírást és egyéb rendelkezést, amely a színvonalas ügyintézéshez, illetőleg a végrehajtás megszervezéséhez és ellenőrzéséhez szükséges.

(4) Az ügyintézőnek indokolt esetben a kérdések többféle megoldására kell javaslatot tennie. A hatáskörébe utalt ügyek menetét köteles figyelemmel kísérni és a szükséges intézkedéseket megtenni. Munkavégzését akadályozó körülmény észlelése esetén intézkedést kezdeményezhet közvetlen felettes vezetőjénél.

(5) Az ügyintézőt akadályoztatása vagy távolléte esetén a főosztályi ügyrendben meghatározott, illetve a közvetlen felettese által kijelölt másik ügyintéző helyettesíti.

(6) Az ügyintézőt a munkaköri leírása szerinti közvetlen felettes vezetője irányítja. Amennyiben a közvetlen felettes vezető felettese ad utasítást számára, az ügyintéző köteles erről közvetlen vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni.


Az ügykezelő, a köztisztviselőnek nem minősülő munkavállaló

22. § (1) Az ügykezelő gondoskodik az adminisztrációs feladatok ellátásáról, különösen a beérkező ügyiratok átvételéről, nyilvántartásáról, a kiadmánytervezetnek felettese útmutatásai szerint történő leírásáról, sokszorosításáról, továbbításáról. Ellátja azokat az ügyviteli jellegű feladatokat, amelyekkel a közvetlen felettese megbízza.

(2) A fizikai alkalmazott kisegítő munkát végez, tevékenységével segíti az érdemi ügyintézői, ügykezelői feladatok ellátását. Ennek során ellátja mindazokat a hivatali épületek üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos feladatokat, amelyekkel felettes vezetője megbízza, valamint a vezetők körüli hivatalsegédi feladatokat.


A köztisztviselőkkel szemben támasztott
főbb követelmények

23. § (1) A vezetők és az ügyintézők a munkakörük ellátásához a jogszabályban meghatározott képesítési rend szerinti képesítéssel, közigazgatási alap-, illetőleg szakvizsgával, valamint a szükséges speciális szakmai ismeretekkel rendelkeznek.

(2) A köztisztviselők munkájukat a törvények és más jogszabályok, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközei, korszerű szaktudás, továbbá a minisztériumi ügyek intézésére vonatkozó rendelkezések ismeretében, azok alkalmazásával végzik.

(3) Valamennyi köztisztviselő köteles legjobb tudása szerint, és a hatásköre által adott keretek között a legnagyobb önállósággal, munkatársaival együttműködve, a minisztérium eredményes és hatékony működését szolgálva, az ügyfelek jogait és jogos érdekeire figyelemmel, az eljárási határidőket, a köztisztviselőkre vonatkozó etikai normákat betartva elvégezni a rábízott feladatokat.

(4) Az ügy elintézéséért az ügyintéző és a kiadmányozó egyaránt felelős. Ha az ügyintéző a kiadmányozó vagy a rendelkezést kiadó vezető álláspontjával nem ért egyet, ezt a körülményt az ügyiraton feltüntetheti, vagy erről az illetékes vezetőt tájékoztathatja.

Ez a tájékoztatás a rendelkezés végrehajtására halasztó hatállyal nem bír.


5. A PROJEKTMUNKACSOPORT IRÁNYÍTÁSA, VEZETŐI, TAGJAI

A témafelelős

24. § (1) A témafelelős látja el a projekt szakmai felügyeletét. Témafelelős államtitkár, helyettes államtitkár, főcsoportfőnök, főosztályvezető, miniszteri biztos (miniszteri meghatalmazott) vagy a kabinetfőnök, politikai főtanácsadó és politikai tanácsadó lehet.

(2) A témafelelős feladata különösen:

a) jóváhagyja a projektmunkacsoport dokumentumait, szükség esetén azt döntésre előterjeszti;

b) rendszeresen beszámoltatja a projektvezetőt a projekt végrehajtásáról;

c) részt vesz – szükség szerint – a projektmunkacsoport megbeszélésein és a projekttel kapcsolatos munkaértekezleteken (workshop);

d) döntést hoz, illetve – más szakterület feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben – kezdeményez, a komplex projekttervet jóváhagyó miniszteri vagy közigazgatási államtitkári döntés keretei között;

e) kiadmányozza a projekt érdemi dokumentumait, e jogkörét a projektvezetőre átruházhatja;

f) lezárja a projektet, elfogadja a projektzáró jelentést, feloszlatja a projektmunkacsoportot.


A projektvezető

25. § (1) A projektvezető – hivatali beosztásától függetlenül– az adott szakterülettel foglalkozó minisztériumi köztisztviselő lehet.

(2) A projektvezető feladata különösen:

a) vezeti a projektmunkacsoportot;

b) gondoskodik a projektfolyamat betartásáról;

c) elkészíti a projekt dokumentumait;

d) munkaértekezleteket tart, gondosodik annak megfelelő tartalmi és technikai előkészítéséről;

e) kezdeményezi a komplex projektterv szükséges módosítását;

f) dönt – a komplex projektterv keretei között – a projekt eredményes működését biztosító kérdésekben;

g) szorgalmazza a projekttervben szereplő, a hivatali szervezet számára előírt feladat végrehajtását;

h) kapcsolatot tart a minisztérium érintett vezetőivel.

(3) A projektvezető a projektfeladat és az egyéb hivatali munka végzésének időbeni ütközése esetén haladéktalanul saját hatáskörben intézkedik, hatáskör hiányában a témafelelősnél – megoldási javaslattal – intézkedést kezdeményez.


A projekttag

26. § (1) A projekttag a projektben a projektvezető irányítása alatt áll.

(2) A projekttag elvégzi mindazon feladatokat, amelyet számára a komplex projektterv, illetve a projektvezető előír.

(3) A projekttagnak a projekttel kapcsolatos kérdésekben a munkacsoporton belül véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet, információt kérhet vagy közölhet.

(4) A projekttag rendszeresen tájékoztatja

a) hivatali felettesét a projektbeli;

b) a projektvezetőt az egyéb hivatali tevékenységét érintő – előre nem tervezhető – elfoglaltságáról.

III. Fejezet

A MINISZTÉRIUM SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Szervezeti felépítés

27. § (1) A miniszter feladatait a minisztérium hivatali szervezete útján látja el. A minisztérium szervezete önálló főosztályokra, osztályokra, titkárságokra, miniszteri kabinetre, irodára és hivatalra (a továbbiakban: szervezeti egység) tagozódik. A minisztérium szervezeti ábráját az 1. számú melléklet mutatja be. (470. oldalon.)

(2) A miniszter, a politikai államtitkár és a közigazgatási államtitkár döntése alapján egyes feladatok végrehajtása projektmenedzsment módszerrel (pm-módszer) történik, ideiglenes szervezet (projektmunkacsoport) keretében.

(3) A szervezeti egységen belüli elkülöníthető munkafeladatok ellátásának belső szervezetét a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység ügyrendjében határozza meg.


A munkáltatói jogok gyakorlása

28. § A minisztérium vezetői által gyakorolt munkáltatói jogok megoszlását az SZMSZ alapján részletesen a Közszolgálati Szabályzat, a szervezeti egységek ügyrendjei és a munkaköri leírások tartalmazzák.


2. A MINISZTER KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA
ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

Miniszteri Kabinet

29. § (1) A miniszter és a politikai államtitkár minisztériumi és parlamenti munkáját, döntéseinek előkészítését, közszerepléseit segítő, koordinációs feladatokat ellátó szervezeti egység, amelyet a miniszter – a politikai államtitkár közreműködésével, a kabinetfőnökön keresztül – közvetlenül irányít.

(2) A Miniszteri Kabinet

a) feladatainak ellátása érdekében közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium vezető munkatársaival, titkárságaival, jogosult tájékozódni a minisztérium illetékes szakmai vezetőinél vagy munkatársainál – a vezetők egyidejű értesítése mellett – a feladatok végrehajtásáról,

b) a szakmailag illetékes szervezeti egységek bevonásával gondoskodik a miniszter és a politikai államtitkár tárgyalásainak, egyéb programjainak szakmai előkészítéséről,

c) kapcsolatot tart a tárca szakmai kompetenciájába tartozó külső szervezetekkel,

d) szükség szerint elemzett információkat, szakmai háttéranyagot készít, vagy készíttet a miniszter és a politikai államtitkár számára, továbbá elemzett információkat készít az országgyűlési bizottsági ülésekről, a parlamenti üléseken kibontakozó véleményekről;

e) véleményezi a miniszteri és az államtitkári értekezletekre benyújtott előterjesztéseket, szükség esetén észrevételt tesz, részt vesz azok vitájában, segíti a Kormány ülésének napirendjén szereplő témákban a miniszter felkészülését;

f) a nemzetközi felügyeleti területtel együttműködve segíti a miniszter és a politikai államtitkár nemzetközi kapcsolatainak, levelezéseinek lebonyolítását, a miniszter és a politikai államtitkár hivatalos külföldi programjait, utazásait;

g) ellátja a társadalmi kapcsolattartással, ügyfélszolgálattal kapcsolatos, a miniszter által meghatározott feladatokat;

h) végzi a miniszteri, közigazgatási államtitkári és a magasabb szintű kitüntetések adományozásával összefüggő adminisztrációs és döntés-előkészítő feladatokat, felelős a miniszter és a közigazgatási államtitkár által átadott díjak és kitüntetések ünnepségének lebonyolításáért;

i) ellátja a miniszter és a kabinetfőnök által meghatározott egyéb feladatokat.

(3) A Miniszteri Kabinet keretében működik a Miniszteri Titkárság, a Kabinetiroda, a Parlamenti Titkárság, a Sajtóiroda, a Társadalmi Kapcsolati és Ügyfélszolgálati Osztály és a Kitüntetési Csoport.


Stratégiai Tanács

30. § (1) A miniszter a kormányprogramból adódó tárcafeladatokhoz kapcsolódó stratégiai jellegű döntések előkészítésére, átfogó fejlesztési koncepciók, tervek megvitatására Stratégiai Tanács elnevezéssel tanácsadó testületet hoz létre.

(2) A Stratégiai Tanács összetételét és működési rendjét a miniszter állapítja meg. A testület működésével kapcsolatos titkársági feladatok ellátásáról az Államtitkári Hivatal gondoskodik.


Miniszteri Titkárság

31. § (1) A Miniszteri Titkárság feladata a miniszter munkájának operatív támogatása, a tevékenységével összefüggő igazgatási-szervezési, koordinációs, ellenőrzési és adminisztratív teendők ellátása.

(2) A Miniszteri Titkárság:

a) közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium vezető munkatársaival;

b) szükség esetén a miniszteri programokhoz háttéranyagok készítését kéri a minisztérium illetékes szakapparátusától;

c) ellátja a miniszter személyéhez kapcsolódó, általa meghatározott feladatokat, koordinálja és szervezi a miniszter hivatalos programjait;

d) ellátja a miniszter hatáskörébe utalt támogatások, pályázatok elbírálásával kapcsolatban felmerülő feladatokat;

e) figyelemmel kíséri a miniszter által kiadott, vagy a munkájukhoz kapcsolódó feladatok határidőben történő végrehajtását;

f) tájékozódik az illetékes szakmai vezetőktől a hatáskörükbe utalt feladatok végrehajtásáról;

g) adminisztrációs feladatkörében ellátja a miniszter tevékenységével kapcsolatos ügykezelési és adminisztrációs feladatokat;

h) ellátja a miniszter által meghatározott egyéb feladatokat.

(3) A Miniszteri Titkárság tevékenységét a kabinetfőnök a Miniszteri Titkárság vezetőjén keresztül irányítja.


Kabinetiroda

32. § (1) A Kabinetiroda politikai és szakmai döntés-előkészítő, tanácsadó tevékenységet végez a miniszter és a politikai államtitkár számára.

(2) A Kabinetiroda:

a) tanácsadói közreműködésével a miniszter és a politikai államtitkár számára koncepcionális és aktuális ügyekben elemzéseket készít, információt gyűjt;

b) szakmai és politikai kérdésekben felkérésre véleményt nyilvánít;

c) közreműködik a miniszter és a politikai államtitkár programjainak politikai és szakmai előkészítésében;

d) közreműködik a miniszternek a Kormány, az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok üléseire történő felkészítésében.

(3) A Kabinetiroda és a hozzá tartozó tanácsadók tevékenységét a miniszter és a politikai államtitkár a kabinetfőnökön keresztül közvetlenül irányítja.


Parlamenti Titkárság

33. § (1) A Parlamenti Titkárság a miniszter és a politikai államtitkár parlamenti munkáját segítő operatív szervező, koordináló és döntés-előkészítő szervezeti egység.

(2) A Parlamenti Titkárság

a) folyamatosan kapcsolatot tart a Miniszterelnöki Hivatallal, az Országgyűléssel, annak hivatali apparátusával, a parlamenti bizottságokkal, valamint az egyéni országgyűlési képviselőkkel;

b) biztosítja a minisztérium feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok, határozati javaslatok, jelentések, írásbeli tájékoztatások elkészítését, ellátja a benyújtásukkal kapcsolatban felmerülő szervezési feladatokat;

c) koordinálja a minisztérium szakértőinek a parlamenti bizottságokban történő részvételét;

d) gondoskodik a miniszterhez intézett interpellációkra, kérdésekre adandó válaszok elkészíttetéséről, valamint a miniszter felkészítéséről;

e) koordinálja a parlamenttől érkező szóbeli, írásbeli megkeresésekre történő válaszadást.

(3) A Parlamenti Titkárság tevékenységét a kabinetfőnök a titkárság vezetőjén (parlamenti összekötőn) keresztül irányítja.


Sajtóiroda

34. § (1) A Sajtóiroda a minisztérium kommunikációjával összefüggő feladatokat ellátó szervezeti egység, amelynek legfőbb feladata a minisztérium céljait szolgáló média-megjelenések elősegítése, a minisztérium szervezeti egységei üzeneteinek eljuttatása a médiához, valamint pozitív kép kialakításának elősegítése a minisztériumról a sajtó útján és egyéb PR-eszközök igénybevételével.

(2) A Sajtóiroda:

a) tanácsot ad kommunikációs szakmai kérdésekben a minisztérium felsővezetői számára;

b) napi sajtószemlét, havi sajtóelemzés és eseti tanulmányok formájában elemzéseket és értékeléseket készít a sajtómegjelenésekről, elemzi a sajtóeseményeknek minisztériumra gyakorolt hatását;

c) adatokat gyűjt és elemzéseket készít a stratégiai fontosságú médiumokról, valamint működteti a sajtó-adatbankot, továbbá a sajtómegjelenések és megkeresések, a kulturális szaksajtó, az interjúk hang- és képanyaga tekintetében ellátja azok dokumentálását és archiválását;

d) összegyűjti a kommunikációhoz szükséges információkat, elkészíti a háttéranyagot, és azt a nyilatkozattévő vezetővel egyezteti, valamint kidolgozza a kommunikációs magatartásformákat, és erre a nyilatkozattevőt felkészíti;

e) előkészíti és kidolgozza a külföldi sajtóra irányadó kommunikációs tervet, koordinálja a minisztériumi sajtónyilatkozatok rendjére vonatkozó előírások megvalósítását;

f) az érintett szervezeti egységekkel együttműködve kidolgozza a minisztérium kommunikációs tervét, a minisztérium belső és külső válságainak megelőzését szolgáló médiatervet, illetve a válság negatív hatásait csökkentő médiatervet, továbbá szervezi és koordinálja a válsághelyzet utókezelésével felmerülő feladatokat;

g) gondoskodik a minisztérium magyar és angol nyelvű honlapjának folyamatos aktualizálásáról, ennek érdekében összegyűjti a friss információkat az illetékes szakterületektől;

h) a minisztériumhoz érkező sajtómegkeresésekkel kapcsolatos feladatok ellátása során az illetékes személytől a szükséges információkat beszerzi, majd tájékoztatást ad a megkeresőnek;

i) az előkészítést végző szakmai terület javaslata alapján elkészíti a kormány-előterjesztések kommunikációs záradékát;

j) megszervezi az állami vezetőkkel készítendő interjúkat, és azokon a nyilatkozattévővel együtt részt vesz, továbbá megszövegezi, a vezetőkkel egyezteti és kiadja a sajtóközleményeket, előkészíti és lebonyolítja a sajtótájékoztatókat és más sajtófórumokat, valamint ellátja a külföldi sajtómegkeresésekkel kapcsolatban felmerülő feladatokat;

k) segíti a miniszter és a minisztériumi felsővezetők médiakapcsolatait, a sajtó számára is érdeklődésre számot tartó programjaikon biztosítja a média jelenlétét, előkészíti, koordinálja a minisztérium és felsővezetői munkájával összefüggő sajtónyilatkozatok tételét, sajtóközlemények kiadását;

l) az internetes külső vállalkozóval napi kapcsolatot tart, és vele közösen gondoskodik a minisztérium honlapjának karbantartásáról.

(3) A Sajtóiroda tevékenységét a kabinetfőnök a Sajtóiroda vezetőjén (sajtófőnökön) keresztül irányítja.


Társadalmi Kapcsolati és Ügyfélszolgálati Osztály

35. § (1) A Társadalmi Kapcsolati és Ügyfélszolgálati Osztály a minisztérium társadalmi kapcsolatainak fejlesztését és ügyfélközpontú működését segítő szervezeti egység.

(2) A Társadalmi Kapcsolati és Ügyfélszolgálati Osztály:

a) szervezi és összehangolja a minisztérium együttműködését a társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;

b) az érintett szervezeti egységek közreműködésével működteti a minisztérium központi ügyfélszolgálatát;

c) gondoskodik a minisztériumhoz érkező közérdekű bejelentések, panaszok, javaslatok, kérelmek elintézéséről az érintett szervezeti egységek bevonásával;

d) koordinálja a civil társadalom szerveződését elősegítő, támogató szolgáltató rendszer kiépítését, valamint részt vesz a civil információs hálózat kialakításában;

e) ellátja a kulturális ágazaton belüli érdekegyeztetéssel összefüggő döntés-előkészítő és adminisztratív feladatokat.

(3) A Társadalmi Kapcsolati és Ügyfélszolgálati Osztályt a kabinetfőnök az osztályvezetőn keresztül irányítja.



3. A POLITIKAI ÁLLAMTITKÁR KÖZVETLEN
IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI
EGYSÉGEK

Politikai Államtitkári Titkárság

36. § (1) A politikai államtitkár közvetlen irányítása alatt működő, a politikai államtitkár munkáját segítő operatív szervezési és koordinációs feladatokat ellátó szervezeti egység.

(2) A Politikai Államtitkári Titkárság

a) közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium vezető munkatársaival;

b) koordinálja, kontrollálja és nyilvántartja a politikai államtitkár hivatalos programjait, külföldi hivatalos útjait, valamint szükség szerint az államtitkár programjaihoz háttéranyagokat kér a Kabinetiroda tanácsadóitól és a minisztérium illetékes szakapparátusától;

c) ellátja a politikai államtitkár személyéhez kapcsolódó, általa meghatározott feladatokat;

d) adminisztrációs feladatkörében ellátja a politikai államtitkár tevékenységével kapcsolatos ügykezelési és adminisztrációs feladatokat.

(3) A Politikai Államtitkári Titkárságot a politikai államtitkár a titkárságvezetőn keresztül közvetlenül irányítja.



4. A KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR KÖZVETLEN
FELÜGYELETI TERÜLETE

Közigazgatási Államtitkári Titkárság

37. § (1) A Közigazgatási Államtitkári Titkárság a közigazgatási államtitkár tevékenységét segítő igazgatási, szervezési, operatív és adminisztrációs feladatokat ellátó szervezeti egység.

(2) A Közigazgatási Államtitkári Titkárság:

a) az Államtitkári Hivatallal együttműködve nyilvántartja a közigazgatási államtitkár által elrendelt feladatokat, jogosult tájékozódni a minisztérium illetékes szakmai vezetőinél vagy munkatársainál a közigazgatási államtitkár által elrendelt feladatok végrehajtásáról;

b) az érintett szervezeti egységek bevonásával gondoskodik a közigazgatási államtitkár tárgyalásainak, egyéb programjainak szakmai előkészítéséről, szükség szerint részt vesz a programok lebonyolításában;

c) véleményezi a közigazgatási államtitkár elé terjesztett ügyiratokat, a miniszteri és az államtitkári értekezletekre benyújtott előterjesztéseket, szükség esetén észrevételt tesz, segíti a közigazgatási államtitkár felkészülését a testületek napirendjén szereplő ügyekben;

d) kapcsolatot tart a minisztérium szervezeti egységeivel, vezetőivel, közreműködik a közigazgatási államtitkárhoz tartozó szervezeti egységek irányításában;

e) a nemzetközi területtel együttműködve segíti a közigazgatási államtitkár nemzetközi kapcsolatainak, levelezéseinek lebonyolítását, koordinálja és nyilvántartja a közigazgatási államtitkár hivatalos külföldi programjait, utazásait;

f) segíti a közigazgatási államtitkár médiakapcsolatait, a sajtó számára is érdeklődésre számot tartó programjain biztosítja a média jelenlétét, szükség szerint előkészíti, koordinálja a közigazgatási államtitkár munkájával összefüggő sajtóhíreket, közleményeket, nyilatkozatokat, a Sajtóirodával együttműködve;

g) ellátja a közigazgatási államtitkár személyéhez közvetlenül kötődő igazgatási, szervezési, koordinációs, ellenőrzési és adminisztratív feladatokat;

h) ellátja a közigazgatási államtitkár hatáskörébe utalt támogatások, pályázatok elbírálásával kapcsolatos feladatokat;

i) ellátja – a minisztérium érintett szervezeti egységeinek bevonásával – a minisztériumi beszerzésekkel, valamint a miniszter alapítói (tulajdonosi) irányítási körébe tartozó gazdálkodó szervezetekkel összefüggő, külön szabályzatokban előírt közbeszerzési, társaságfelügyeleti feladatokat;

j) ellátja a minisztériumon belüli projektekkel összefüggő, külön intézkedésben részletezett döntés-előkészítő, szervezési, módszertani és koordinációs feladatokat

(3) A Közigazgatási Államtitkári Titkárságot a közigazgatási államtitkár a titkárságvezetőn keresztül közvetlenül irányítja.


Államtitkári Hivatal

38. § (1) Az Államtitkári Hivatal a közigazgatási államtitkár közigazgatási irányító tevékenységét segítő önálló szervezeti egység, amely irányító, szervező, koordináló, ellenőrző és képviseleti feladatokat lát el, valamint jogi és igazgatási szakmai kontrollt gyakorol.

(2) Az Államtitkári Hivatal keretén belül működik:

a) Hivatalvezetői Titkárság;

b) Koordinációs Főosztály;

c) Jogi Főosztály;

d) EU Uniós és Stratégiai Főosztály;

e) Kulturális és Turizmusosztály.

(3) Az Államtitkári Hivatalt a közigazgatási államtitkár az Államtitkári Hivatal vezetőjén keresztül közvetlenül irányítja.


Hivatalvezetői Titkárság

39. § (1) A Hivatalvezetői Titkárság

a) ellátja az Államtitkári Hivatal vezetőjének tevékenységével összefüggő ügyviteli és koordinációs feladatokat;

b) emlékeztetőt készít a miniszteri és az államtitkári értekezletekről.

(2) A Hivatalvezetői Titkárságot az Államtitkári Hivatal vezetője a titkárságvezetőn keresztül irányítja.


Koordinációs Főosztály

40. § (1) A Koordinációs Főosztály

a) gondoskodik a minisztériumi előterjesztések, javaslatok és más – a közigazgatási államtitkár által kiemelten kezelt – ügyek összehangolásáról;

b) a szakmai tervezetek alapján – a Jogi Főosztállyal együttműködve – előkészíti a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó kormány-előterjesztések, -jelentések, az állami irányítás egyéb eszközei tervezeteit, gondoskodik azok közigazgatási egyeztetéséről, végzi a döntést követő koordinációs feladatokat;

c) az érintett szervezeti egységek bevonásával összeállítja, és jóváhagyásra a közigazgatási államtitkár elé terjeszti a más tárcák által készített kormány-előterjesztések, -jelentések, miniszteri rendeletek és az állami irányítás egyéb eszközei tervezeteire vonatkozó tárcavéleményt, szükség szerint részt vesz azok további egyeztetésében;

d) szervezi és előkészíti a miniszteri és az államtitkári értekezleteket;

e) szervezi, koordinálja és ellenőrzi a közigazgatási államtitkár intézkedéseinek végrehajtását a minisztérium hivatali szervezete tekintetében;

f) előkészíti a Kormány féléves munkatervére és törvényalkotási programjára vonatkozó javaslatokat;

g) nyilvántartást vezet a jogszabályokban, az Országgyűlés és a Kormány határozataiban a tárca számára előírt feladatokról és azok végrehajtásának helyzetéről, valamint havonta jelentést készít a Kormány számára a Kormány határozataiból adódó tárcafeladatok végrehajtásáról;

h) félévente összeállítja a minisztérium munkatervét; a munkaterv, a miniszteri értekezlet, az államtitkári értekezlet által meghatározott előterjesztések benyújtásáról, a feladatok végrehajtásáról, az esetleges akadályozó körülményekről a minisztérium felsővezetőit rendszeresen tájékoztatja;

i) ellátja a minisztérium titkos ügykezelését, kezeli a központi irattárat, valamint központilag érkezteti a minisztériumba érkező küldeményeket;

j) ellátja az időszaki lapok nyilvántartásba vételével kapcsolatos I. fokú hatósági feladatokat;

k) ellátja a kulturális területre vonatkozó szakértői engedélyek kiadásával összefüggő feladatokat, vezeti a szakértői nyilvántartásokat, e tekintetben kiadmányozási jogkört gyakorol;

l) ellátja a szerzői és szomszédos jogi közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával és felügyeletével összefüggő minisztériumi feladatokat;

m) biztonságszervezési feladatkörében irányítja és ellátja a minisztériumi és az ágazati honvédelmi feladatokat (szolgálathalasztások, NATO, Válságreagálási Rendszer, Nemzeti Befogadás), a minisztériumi és az ágazati minősített időszaki feladatokat (intézkedési tervek, 4éves alaptervek), szakmailag felügyeli a közgyűjtemények és a NKÖV Kht. biztonsági tevékenységét, figyelemmel kíséri a felügyelt intézmények biztonsági helyzetét, és javaslatot tesz a tűz-, munka- és vagyonvédelmi célú fejlesztésekre, irányítja és végzi a minisztérium és intézményei katasztrófavédelmi (tűz-, munka- és polgári védelmi) feladatainak ellátását;

n) gondoskodik a minisztérium és az általa felügyelt intézmények rendészeti, vagyonvédelmi, katasztrófavédelmi (tűz- és polgári védelmi), valamint munkavédelmi feladatai ellátásának felügyeletéről, segítéséről;

o) koordinálja a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájával összefüggő ágazati feladatok végrehajtását;

p) gyakorolja a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozó egyes hatósági ügyekben követendő eljárásról szóló 6/2002. (K. K. 11.) NKÖM utasítás 2.§-a (1) bekezdésének b) pontja hatálya alá tartozó I.fokú államigazgatási hatósági jogköröket.

(2) A Koordinációs Főosztályt az Államtitkári Hivatal vezetője a főosztályvezetőn keresztül irányítja.


Jogi Főosztály

41. § (1) A Jogi Főosztály

a) szakmai tervezetek alapján végzi a miniszter feladat- és hatáskörét érintő kodifikációs feladatokat;

b) véleményt nyilvánít a más szervezeti egységek által intézett ügyekben felmerülő jogi kérdésekben;

c) gondoskodik a minisztérium jogi képviseletének ellátásáról bíróságok és más hatóságok előtt;

d) előkészíti a minisztérium által kötendő – polgári jogi tartalmú – szerződéseket, ajánlott vagy kötelezően alkalmazandó szerződésmintákat, szükség esetén részt vesz a szerződéskötést megelőző egyeztetésekben, tárgyalásokon;

e) előkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó II. fokú hatósági ügyeket, valamint a miniszter hatáskörébe tartozó felügyeleti intézkedéseket;

f) társaságfelügyeleti feladatkörében – a szakmai főosztályok és szükség szerint külső jogi szakértők bevonásával – előkészíti a minisztérium alapítói (tulajdonosi) irányítása körébe tartozó közhasznú és gazdasági társaságok alapítói határozatait;

g) előkészíti az alapítványokkal, közalapítványokkal kapcsolatos alapítói döntéseket;

h) ellátja – külön szabályzatban foglaltak szerint – a közbeszerzésekkel összefüggő jogi feladatokat;

i) irányítja és összehangolja az EU-jogharmonizációval, a közösségi jogalkotással kapcsolatos minisztériumi feladatok elvégzését.

(2) A Jogi Főosztályt az Államtitkári Hivatal vezetője a főosztályvezetőn keresztül irányítja.


Európai Uniós és Stratégiai Főosztály

42. § (1) Az Európai Uniós és Stratégiai Főosztály

a) a Jogi Főosztály koordinációja mellett közreműködik a kulturális jogharmonizációs feladatok ellátásában;

b) a Jogi Főosztály koordinációja mellett közreműködik a közösségi jogalkotással kapcsolatos minisztériumi feladatok elvégzésében;

c) összehangolja az EU-val kapcsolatos kulturális információ- és tapasztalatcserét, valamint az Európai Unió kulturális programjaiban való tárcarészvételt az érintett főosztályokkal együttműködve;

d) ellátja és összehangolja az uniós döntéshozatali rendszerben a miniszter feladat- és hatáskörét érintő feladatok elvégzését – a jogalkotási feladatok kivételével –, az érintett szervezeti egységek bevonásával gondoskodik az uniós intézményekkel és eljárásrenddel kapcsolatos hazai jelentési és tájékoztatási kötelezettség betartásáról;

e) összehangolja a testületek (tanácsformációk, tanácsi munkacsoportok, szakbizottságok stb.) munkájában való minisztériumi részvételt a szakértői csoport vezetőjével együttműködve;

f) figyelemmel kíséri az Európai Unió soros elnökségének munkarendjét, tájékoztatja az egyes szervezeti egységeket a szakterületüket érintő programokról, ülésekről, részvételi lehetőségekről és kötelezettségekről;

g) ellátja a Stratégiai Tanács titkársági feladatait, végzi a minisztériumot érintő stratégiai tervezéssel, az Átfogó Fejlesztési Tervvel, a Nemzeti Fejlesztési Tervvel (atovábbiakban: NFT) összefüggő koordinációs, képviseleti feladatokat;

h) koordinálja a területfejlesztéssel, regionális politikával összefüggő stratégiai tervezési, programmegvalósítási, ellenőrzési feladatokat;

i) koordinálja az ágazatra vonatkozó közigazgatásireform-koncepciók kidolgozását, megvalósítását;

k) koordinálja az Európa-terv tárcán belüli végrehajtását.

(2) A Főosztály kapcsolattartási és képviseleti feladatkörében:

a) a közigazgatási államtitkár vagy az Államtitkári Hivatal vezetőjének döntése szerint ellátja a tárca képviseletét feladatkörében az Európai Unió illetékes munkaszervezeteiben, a területfejlesztés, az Átfogó Fejlesztési Terv, az NFT, a közigazgatás-fejlesztés, egyéb döntés-előkészítő fórumok munkájában;

b) együttműködik az európai uniós ügyek koordinációját végző minisztériumokkal, kormányzati szervekkel, valamint a minisztérium érintett szakmai és funkcionális szervezeti egységeivel;

c) megbízás alapján képviseli a tárcát stratégiai döntés-előkészítő fórumokon, köztük a Nemzeti Fejlesztési Tervvel, a terület-, regionális fejlesztéssel, a közigazgatás-fejlesztéssel kapcsolatos tárcaközi bizottságokban, testületekben;

d) az európai ügyekben kapcsolatot tart az Európai Unió illetékes munkaszervezeteivel, testületeivel, a Külügyminisztériummal, valamint az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszterrel.

(3) Az Európai Uniós és Stratégiai Főosztályt az Államtitkári Hivatal vezetője a főosztályvezetőn keresztül irányítja.


Kulturális és Turizmusosztály

42/A. § (1) A Kulturális Turizmus Osztály:

a) részt vesz a kulturális fejlesztések finanszírozására fordítható európai uniós pénzügyi források bevonásával összefüggő stratégiai tervezési, programmegvalósítási, ellenőrzési feladatok ellátásában,

b) végzi a minisztérium kulturális turizmussal kapcsolatos tevékenységének szakmai előkészítését, szervezését és egyeztetését, továbbá koordinálja a kulturális turizmussal kapcsolatos tárcaközi együttműködést,

c) a Nemzeti Kulturális Alapprogrammal kapcsolatot tartva koordinálja és irányítja a közös kulturális turisztikai megjelenést nemzetközi kiállításokon, vásárokon,

d) irányítja a kulturális turizmussal kapcsolatos integrált fejlesztési programok, stratégia kidolgozását,

e) külön megbízás esetén irányítja a kiemelt jelentőségű kulturális turisztikai projektek megvalósítását, közreműködik az Európa-terv végrehajtásában, valamint a kulturális turizmushoz kapcsolódó monitoringtevékenységet végez.

(2) A Kulturális és Turizmusosztályt az Államtitkári Hivatal vezetője az oszályvezetőn keresztül irányítja.


Humán-közszolgálati Főosztály

43. § (1) A Humán-közszolgálati Főosztály felelős a minisztérium személyügyi politikájának megvalósításáért és a személyi állománnyal kapcsolatos közszolgálati feladatok ellátásáért.

(2) A Humán-közszolgálati Főosztály humánpolitikai feladatkörében részt vesz a személyi állomány kiválasztásával, kinevezésével, beilleszkedésének elősegítésével, képzésével és továbbképzésével, a létszámgazdálkodással kapcsolatban felmerülő humánpolitikai feladatok megoldásában, ennek keretében:

a) működteti a köztisztviselői pályázati rendszert, közreműködik a miniszteri hatáskörbe tartozó közalkalmazotti pályázatok lebonyolításában;

b) elkészíti a köztisztviselői kinevezéseket, átsorolásokat, áthelyezéseket, közszolgálati jogviszony megszüntetéseket;

c) szervezi a köztisztviselők közigazgatási alap- és szakvizsga kötelezettségével, valamint a továbbképzések, oktatási programok lebonyolításával kapcsolatos feladatokat;

d) szakmai segítséget nyújt a munkaköri leírások elkészítéséhez, gondoskodik a minősítési és a teljesítményértékelési rendszer működtetéséről;

e) intézi a miniszter közvetlen kinevezési hatáskörébe tartozó intézményi vezetőkkel kapcsolatos személyügyi feladatokat;

f) szakmai felügyeletet gyakorol a minisztérium felügyelete alá tartozó intézmények személyügyi tevékenységével kapcsolatban;

g) ellátja a minisztérium felügyeleti körébe tartozó Országos Képzési Jegyzékbe foglalt, szakképesítésekkel kapcsolatos ágazati koordinációs és ellenőrzési feladatokat, gyakorolja az iskolarendszeren kívüli oktatásban a minisztert megillető feladat- és hatásköröket;

h) kezeli a minisztériumi köztisztviselők és a miniszter kinevezési jogkörébe tartozó intézményi vezetők személyi anyagait, illetve a munkaviszonyban állók, megbízási, vállalkozási szerződéssel foglalkoztatottak jogviszonyával kapcsolatos iratanyagot;

i) vezetői intézkedéseket megalapozó személyügyi és illetményelemzéseket készít;

j) a központi közszolgálati nyilvántartás számára –jogszabályban meghatározott módon és időben – adatot szolgáltat;

k) ellátja a más szervek előírásain alapuló munkaügyi statisztikai adatszolgáltatást;

l) végzi a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos kezelési, nyilvántartási feladatokat, beleértve a miniszter tulajdonosi irányítása alá tartozó gazdasági társaságokat, közhasznú társaságokat, közalapítványokat is;

m) részt vesz a személyi juttatások biztosításában, a köztisztviselők szociális és jóléti ügyeinek intézésében, végzi az illetmények kifizetésével, a társadalombiztosítással és a jövedelemadóval kapcsolatos munkáltatói feladatokat;

n) előkészíti és szervezi a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben, valamint a fontos és bizalmas munkakörök megállapításáról szóló 11/2000. (VI. 15.) NKÖM rendeletben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzéseket a Kulturális Intézetek Igazgatóságában és a külföldi kulturális intézeteknél vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakört betöltő munkatársak tekintetében is;

o) kidolgozza és elfogadásra előkészíti az ügykörébe tartozó belső szabályzatokat – különös tekintettel a Közszolgálati Szabályzatra –, valamint érvényesíti a szabályzatokban foglaltakat;

p) közreműködik más belső szabályzatok kialakításában, illetve a szervezetfejlesztési feladatok szakmai előkészítésében;

q) személyügyi, valamint ágazati szakképzési kérdésekben kapcsolatot tart külső szervezetekkel, felhatalmazás alapján képviseli a minisztériumot.

(3) A Humán-közszolgálati Főosztály szervezeti tagozódása:

a) Személyügyi Osztály;

b) Oktatási és Gazdálkodási Osztály.

(4) A Humán-közszolgálati Főosztályt a közigazgatási államtitkár a főosztályvezetőn keresztül közvetlenül irányítja.


Ellenőrzési Főosztály

44. § (1) Az Ellenőrzési Főosztály tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és kézikönyvminta alapján, a Belső Ellenőrzési Kézikönyv szerint végzi.

(2) A főosztály ellenőrzési feladataira, tevékenységére a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) az irányadó.

(3) Az ellenőrzési munka megtervezéséhez a belső ellenőrzési vezető kockázatelemzés alapján stratégiai tervet, középtávú ellenőrzési tervet és éves ellenőrzési tervet készít, amelyeket a közigazgatási államtitkár hagy jóvá.

(4) Az Ellenőrzési Főosztály ellenőrzési feladatkörében:

a) ellenőrzi a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szerveket;

b) végzi a fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában a költségvetésből juttatott és a nemzetközi támogatások felhasználásának ellenőrzését a kedvezményezetteknél;

c) végzi a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél az éves beszámoló megbízhatósági ellenőrzését;

d) végzi a Strukturális Alapok esetén az 5%-os ellenőrzéseket;

e) ellátja a minisztérium belső ellenőrzését;

f) eleget tesz az éves beszámolási kötelezettségének a Korm. rendelet 31. § (4) bek. megfelelően.

(5) Az Ellenőrzési Főosztály a hatáskörébe tartozó egyéb feladatok vonatkozásában:

a) kapcsolatot tart az országos ellenőrzési szervekkel, valamint a tárcák ellenőrzési feladatait ellátó szervezeti egységekkel, szükség szerint ellátja a tárca képviseletét a belső ellenőrzési rendszer országos koordinációját segítő tárcaközi bizottságokban, tanácskozásokon;

b) figyelemmel kíséri az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tárcánál folytatott vizsgálatait, a vizsgálatok összefoglaló jelentéseinek megállapításaira és javaslataira tett intézkedéseket;

c) az elvégzett ellenőrzésekről a Korm. rendelet 32.§-a alapján rendszerezett nyilvántartást vezet;

d) szükség szerint ellátja az európai uniós támogatásokkal összefüggő, külön jogszabályban rögzített minisztériumi monitoringegység feladatait;

e) ellátja a tárca képviseletét a ROP IH Monitoring Bizottságban;

f) segíti a tárca felügyelete alá tartozó intézmények hatékonyabb belső ellenőrzési tevékenységét, ennek keretében ajánlásokat, útmutatókat dolgoz ki, javaslatot tesz a belső ellenőrök továbbképzésére.

(6) Az Ellenőrzési Főosztályt a közigazgatási államtitkár a főosztályvezetőn keresztül közvetlenül irányítja.


Informatikai Főosztály

45. § (1) Az Informatikai Főosztály alapvető feladata a magyar kulturális értékek elektronikus közzétételének, az információs hálózatokon keresztül történő hazai és nemzetközi elérhetőségének elősegítésével, másrészt a minisztérium belső és ágazati számítógépes informatikai rendszerének, valamint nemzetközi informatikai kapcsolatainak az EU normáihoz illeszkedő fejlesztésével és működtetésével összefüggő stratégia tervezése és megvalósítása.

(2) Az Informatikai Főosztály a kulturális örökség közkinccsé tételének számítógép-hálózati hátterét érintő stratégiai kérdések, valamint a tárca informatikai stratégiája kapcsán:

a) koordinálja a nemzeti kulturális örökség információs hálózatokon keresztül történő közreadására és a hazai kultúra eseményeinek és eredményeinek elektronikus közzétételére, mindezek itthoni és nemzetközi elérhetőségének biztosítására vonatkozó stratégia kialakítását;

b) közreműködik a környező országokkal való számítógép-hálózati kapcsolatok fejlesztésére, valamint a határainkon túl élő magyarság kulturális kincseinek itthoni elérhetőségére irányuló stratégia kidolgozásában;

c) kialakítja és karbantartja a minisztérium belső informatikai stratégiáját;

d) összehangolja a magyar kulturális örökség és a kulturális élettel kapcsolatos információk hálózati elérhetőségének biztosítására, az informatikai stratégia megvalósítására, valamint az információs rendszer kialakítására és folyamatos korszerűsítésére vonatkozó programokat, döntéseket;

e) hozzájárul a minisztérium nemzetközi súlyának és szerepének erősítéséhez, az információs társadalom kialakulásában való aktív részvételéhez.

(3) A Főosztály a hazai kulturális szféra és a minisztérium nemzetközi számítógép-hálózati kapcsolatrendszere, valamint a kulturális értékek, illetve információk közzététele terén:

a) elősegíti a hazai, valamint a határainkon túli magyar közgyűjteményi közösség (könyvtárak, múzeumok, levéltárak és egyéb kulturális intézmények) nemzetközi számítógép-hálózati kapcsolatainak a folyamatos bővítését;

b) részt vesz a hazai kultúra értékeinek, eredményeinek és híreinek számítógép-hálózati úton történő közzétételében, valamint a határainkon túli magyar kulturális értékek és a magyarországi kisebbségek kulturális értékeinek számítógép-hálózaton keresztül történő elérhetőségét biztosító törekvésekben;

c) hozzájárul a hazánkban és a környező országokban együtt élő kultúráknak a fennmaradást és fejlődést elősegítő, a nemzetközi együttműködést is erősítő megőrzéséhez, közkinccsé tételéhez, nemzetközi megismertetéséhez;

d) elősegíti a hazai kulturális szféra hozzáférését a világ és Európa legkorszerűbb számítógép-hálózati infrastruktúrájához és a nemzetközi hálózatokon elérhető kulturális információforrásokhoz, hozzájárul a nemzetközi kutatási, oktatási, közgyűjteményi hálózatokra épülő színvonalas tartalomszolgáltatás gazdagításához, a világszerte elérhető információs tartalom magyar vonatkozású hányadának bővítéséhez, mindezek alapján a minisztérium nemzetközi hírének növeléséhez.

(4) A Főosztály a minisztérium információs infrastruktúrájára vonatkozóan:

a) tervezi és kialakítja a minisztérium információs infrastruktúráját, fejleszti és üzemelteti a minisztérium belső hálózatát, szervezi az internetkapcsolat kiépítését és üzemeltetését, meghatározza a minisztériumi belső szerverek feladatait;

b) koordinálja a tárca informatikai/információtechnológiai és számítástechnikai eszközeinek a közbeszerzési szabályok szerinti egységes beszerzésével, valamint műszaki nyilvántartásával, üzemeltetésével, fejlesztésével, üzemeltetői oktatásával kapcsolatos munkákat, ellátja a minisztériumban alkalmazott számítástechnikai eszközök rendszergazdai feladatait;

c) irányítja a Gazdasági Főigazgatóság számítástechnikai feladatok elvégzésével megbízott munkatársainak munkáját, szakmai tevékenységét;

d) kezdeményezi az egységes minisztériumi informatikaalkalmazási rendszer kialakítását és fejlesztését, koordinálja a közigazgatási tevékenység informatikai korszerűsítését;

e) összeállítja az informatikai fejlesztések és a folyamatos üzemeltetés költségtervét, ellátja az informatikai beruházási és folyamatos üzemeltetést szolgáló költségkeretek keretgazdai tevékenységét;

f) előkészíti a minisztérium informatikaalkalmazásainak szabályozását, gondoskodik a kapcsolódó minisztériumi előterjesztések, javaslatok összehangolásáról, valamint az informatikai alkalmazások EU-normákhoz való illeszkedéséről;

g) kezdeményezi és szakmailag felügyeli az alkalmazók informatikai és számítástechnikai oktatását, koordinálja a gyors alkalmazói segítségnyújtást (help-desk szolgálat).

(5) A Főosztály a minisztérium által gondozott nyilvántartások, adatbázisok és statisztikák terén:

a) koordinálja az egyes szervezeti egységek munkáját segítő nyilvántartások, adatbázisok egységesítését, a kulturális statisztikai fogalmak karbantartását, a kulturális adatbázisok szervezéséhez szükséges előírások kialakítását és érvényesítését, a kultúra-statisztika tekintetében évenként aktualizálja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programot;

b) szervezi a minisztérium statisztikai adatgyűjtését, kialakítja az elektronikus kérdőíves statisztikai adatbázisra való áttérés stratégiáját;

c) koordinálja a statisztikai összesítők készítését, statisztikai tájékoztató kiadványok, valamint évkönyv összeállítását és közreadását, továbbá hálózati információs szolgáltatások bevezetését, biztosítja a statisztika OECD kompatibilitását.

(6) A Főosztály a minisztérium hazai és nemzetközi adatkommunikációs és információforgalmi kapcsolatai vonatkozásában:

a) gondoskodik a külföldi partnerekkel való gyors és biztonságos elektronikus kapcsolattartás műszaki feltételeiről;

b) szervezi a hazai és külföldi kulturális intézmények hálózati kommunikációs rendszereinek fejlesztését, közreműködik az intézményhálózat költségvetési támogatásainak felhasználására vonatkozó nyilvántartási rendszer kialakításában;

c) ajánlásokat dolgoz ki a kulturális intézményekkel folytatott adatcserére vonatkozóan, kezdeményezi a minisztérium felügyelete alá tartozó szervezetek informatikai rendszereiben az EU adatbiztonsági, adatvédelmi normáinak, valamint az elektronikus adatcserére vonatkozó szabványainak a bevezetését.

(7) Az Informatikai Főosztályt a közigazgatási államtitkár a főosztályvezetőn keresztül közvetlenül irányítja.



5. A MŰVÉSZETI ÜGYEK ÉS A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK
HELYETTES ÁLLAMTITKÁRÁNAK FELÜGYELETI TERÜLETE

Helyettes Államtitkári Titkárság

46. § (1) A Helyettes Államtitkári Titkárság a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkárának tevékenységét közvetlenül segítő szakmai, koordinációs, szervezési, operatív és adminisztrációs feladatokat ellátó szervezeti egység.

(2) A Helyettes Államtitkári Titkárság:

a) részt vesz a felügyeleti területet érintő jogszabályok kidolgozásában, véleményezésében, továbbá előterjesztéseket, jelentéseket készít, javaslatokat tesz jogszabályalkotásra és módosításra;

b) koordinálja a minisztérium művészeti, nemzeti és etnikai kisebbségi, valamint az audiovizuális szakterületeinek munkáját, illetve ezen területekhez és a minisztérium más felügyeleti területéhez tartozó nem főosztályi hatáskörű ügyeket;

c) a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkárának felügyeleti területén az irányított főosztályok bevonásával meghatározza a tervek, projektek, szakmai programok megvalósítására vonatkozó finanszírozási feltételeket, alapjavaslatot tesz a költségvetési pénzforrások felhasználására, részt vesz a döntési folyamatban, valamint pénzügyi beszámolót készít a költségvetési pénzeszközök felhasználásáról, ellátja továbbá az ezekkel összefüggő, külön szabályzatban előírt gazdálkodási feladatokat;

d) felelős a hatáskörébe tartozó kiemelt nemzetközi kulturális rendezvények megszervezéséért, ennek keretében – az európai ügyekért és a nemzetközi kapcsolatokért felelős minisztériumi vezetőkkel, szervezeti egységekkel együttműködve – a rendezvényi tervek és programok kialakításában közreműködő szakfőosztályok és a külföldi magyar kulturális intézetek bevonásával –aKulturális Intézetek Igazgatósága közreműködésével – megtervezi és előkészíti a kiemelt nemzetközi kulturális rendezvényeket, továbbá részt vesz az ezekkel kapcsolatos feladatok koordinálásában és felügyeletében;

e) koordinálja a Kulturális Intézetek Igazgatósága szakmai felügyeletének ellátásával kapcsolatos feladatokat;

f) szervezi és nyilvántartja a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkárának programjait, elvégzi a programok tartalmi előkészítését, továbbá szervezi és előkészíti a helyettes államtitkár külföldi utazásait és találkozóit külföldi vendégekkel;

g) szervezi és dokumentálja a vezetői értekezleteket;

h) kapcsolatot tart a felsővezetői titkárságokkal, a Miniszteri Kabinettel, az Államtitkári Hivatallal és a terület szakfőosztályaival, továbbá az államigazgatási szervekkel és a szakmai-társadalmi szervezetek képviselőivel;

i) adminisztrációs feladatkörében gondoskodik a Helyettes Államtitkári Titkárságra érkező ügyiratok intézéséről, a kiadott feladatok határidejének nyilvántartásáról, azok betartásáról, a titkársági ügyviteli munka megszervezéséről;

j) a felügyeleti területet érintően részt vesz az államháztartási és költségvetési törvénnyel kapcsolatos, valamint a gazdálkodásra irányadó belső szabályzatokból eredő feladatok elvégzésében;

k) kapcsolatot tart a területet érintő fejezeti előirányzatok vonatkozásában a Magyar Államkincstár illetékes képviselőivel;

l) közreműködik a felügyeleti terület éves költségvetése kidolgozásában és véglegesítésében, valamint szükség esetén az év közbeni módosítások kialakításában;

m) figyelemmel kíséri a helyettes államtitkár témafelelőssége alatt működő projekteket. Intézkedik vagy intézkedést kezdeményez azok zavartalan működése érdekében, elsősorban emberi erőforrás igények vonatkozásában;

n) koordinálja a felügyeleti területhez tartozó alapítványokkal, közalapítványokkal, közhasznú és gazdasági társaságokkal, valamint az intézményi reformmal kapcsolatos munkát;

o) ellátja a külön döntéssel létrehozott Nemzeti Évfordulók Titkársága felügyeletével kapcsolatos feladatokat.

(3) A Helyettes Államtitkári Titkárságot a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára a titkárságvezetőn keresztül irányítja.


Művészeti Főosztály

47. § (1) A Művészeti Főosztály figyelemmel kíséri a magyar művészeti életet, államigazgatási eszközökkel támogatja intézményeit, szervezeteit és alkotóit.

(2) A Főosztály:

a) elkészíti, illetve véleményezi a művészeti területtel kapcsolatos jogszabályok, miniszteri utasítások, jogi iránymutatások, előterjesztések, jelentések szakmai tervezeteit, szükség esetén kezdeményezi a jogszabályok módosítását;

b) kialakítja a szakterület fejlesztési terveinek koncepcionális alapjait, a kormányzati szintű stratégiai terveket, továbbá ajánlásokat dolgoz ki, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a szakterület állapotát, belső folyamatait, javaslatokat készít a művészeti szakterületet érintő kérdésekben, különös tekintettel a pályakezdő művészek, az új kezdeményezések támogatására, a művészeti alkotómunka feltételeinek javítására;

c) a költségvetési pénzeszközök felhasználásáról szakmai beszámolót készít;

d) közreműködik a szakterületéhez kötődő pályázatok kiírásában, elbírálásában, továbbá véleményezi a szakterületét érintő támogatási kérelmeket, illetve közreműködik a támogatásban részesültek beszámoltatásában;

e) a területén működő nemzeti művészeti intézmények vonatkozásában ellátja a hatáskörébe utalt intézményfenntartói feladatokat, közreműködik az SZMSZ 2. mellékletében felsorolt művészeti intézmények, szervezetek szakmai felügyeletében;

f) ágazati irányítási tevékenységet gyakorol az önkormányzati művészeti intézmények vonatkozásában, szakmailag segíti az önkormányzatok intézményfenntartó tevékenységét, valamint gyakorolja a jogszabályokban meghatározott minisztériumi kötelezettségeket és jogokat;

g) elősegíti a művészeti produkciók, művek külföldi megismertetését, illetve a külföldiek itthoni bemutatását, szakmailag segíti a külföldön működő magyar intézeteket;

h) figyelemmel kíséri a művészeti kitüntetések, díjak, ösztöndíjak rendszerét, javaslatot tesz szükséges módosításukra, újak alapítására, továbbá koordinálja a művészeti terület kitüntetésekkel, díjakkal kapcsolatos feladatait;

i) figyelemmel kíséri a művészetoktatás helyzetét, szükség esetén javaslatot tesz a szakterületet érintő képzési formák korszerűsítésére, újak megteremtésére;

j) ellátja az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a Művészeti Főosztály illetékességi körébe tartozó szakképesítések tartalmi fejlesztésével, gondozásával kapcsolatos feladatokat;

k) közreműködik az intézményi struktúra átalakításához szükséges dokumentumok elkészítésében, képviseli a szakmai érdekeket az átalakításban illetékes államigazgatási és egyéb szerveknél.

(3) A Főosztály kapcsolattartási, képviseleti feladatkörében:

a) kapcsolatot tart a művészeti területen működő szakmai, érdek-képviseleti és tanácsadó testületekkel;

b) megbízás alapján részt vesz a Nemzeti Kulturális Alapprogram szakmai kollégiumainak tevékenységében;

c) szakmai kapcsolatot tart a szakterületén működő alapítványokkal, közalapítványokkal.

(4) A Főosztály szervezeti tagozódása:

a) Előadóművészeti Osztály;

b) Alkotóművészeti Osztály.

(5) A Művészeti Főosztályt a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára a főosztályvezetőn keresztül irányítja.


Audiovizuális Főosztály

48. § (1) Az Audiovizuális Főosztály figyelemmel kíséri a magyar média- és audiovizuális piac működését, részt vesz az audiovizuális kérdésekkel kapcsolatos kormányzati feladatok, így különösen az európai integrációval és a nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő, az audiovizuális ágazathoz tartozó feladatok összehangolásában és végrehajtásában.

(2) A Főosztály

a) elkészíti, illetve véleményezi az audiovizuális területtel kapcsolatos jogszabályok, miniszteri utasítások, jogi iránymutatások, előterjesztések, jelentések szakmai tervezeteit, szükség esetén kezdeményezi a jogszabályok módosítását;

b) figyelemmel kíséri a filmszektort, valamint az audiovizuális technológiákat érintő közösségi jogszabályokat, javaslatot tesz az ezzel összefüggő kormányzati intézkedések megtételére;

c) kialakítja a szakterület fejlesztési terveinek koncepcionális alapjait, a kormányzati szintű stratégiai terveket, továbbá ajánlásokat dolgoz ki, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a szakterület állapotát, belső folyamatait;

d) a költségvetési pénzeszközök felhasználásáról szakmai beszámolót készít;

e) elemzéseket, elvi állásfoglalásokat, javaslatokat, szakmai háttéranyagokat készít az audiovizuális szakterületet érintő kérdésekben, különös tekintettel a művészeti alkotómunka feltételeinek javítására;

f) közreműködik a szakterületéhez kötődő pályázatok kiírásában, elbírálásában, továbbá véleményezi a szakterületét érintő támogatási kérelmeket, illetve közreműködik a támogatásban részesültek beszámoltatásában;

g) közreműködik az audiovizuális területtel összefüggő nemzetközi egyezmények és megállapodások előkészítésében, és szükség szerinti megújításában;

h) végzi az Európai Unióval kapcsolatos, audiovizuális kultúrát érintő információ- és tapasztalatcserét, amelyről az illetékes helyettes államtitkárok felügyeleti területét folyamatosan tájékoztatja;

i) feladatkörét érintően ellátja az európai integrációból eredő, a kultúra és audiovizuális politika fejezethez kötődő feladatokat a minisztérium más érintett szervezeti egységeivel együttműködve;

j) gondoskodik az audiovizuális örökség védelmével kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáról, az ezzel összefüggő nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségek teljesítéséről.

(3) A Főosztály kapcsolattartási és képviseleti feladatkörében – a b)f) pontban írt feladatok esetében az európai és nemzetközi ügyekben az illetékes minisztériumi vezetők egyidejű tájékoztatása mellett –

a) kapcsolatot tart a feladatokat az audiovizuális területen működő szakmai, érdek-képviseleti szervezetekkel és intézményekkel;

b) szakmai felügyeletet gyakorol a MEDIA Plus programot koordináló Media Desk iroda felett, folyamatos kapcsolatot tart az irodával;

c) ellátja a magyar képviseletet az Európa Tanács Médiaügyi Bizottságában (CDMM) és annak albizottságaiban, valamint a határokon átlépő televíziózásról szóló európai egyezmény végrehajtását felügyelő bizottságban (T-TT);

d) adatot szolgáltat, valamint kapcsolatot tart az Európai Audiovizuális Obszervatóriummal;

e) kapcsolatot tart az Európai Unió kulturális és audiovizuális politikáért felelős egyéb intézményeivel;

f) megbízás alapján részt vesz a Nemzeti Kulturális Alapprogram filmszakmai kollégiumának munkájában;

g) kapcsolatot tart az audiovizuális területen működő egyéb közalapítványokkal és közhasznú szervezetekkel;

h) a közfeladatok hatékony ellátása érdekében figyelemmel kíséri a minisztérium által alapított audiovizuális területhez tartozó közhasznú szervezetek, közalapítványok szakmai tevékenységét, munkájukat államigazgatási eszközökkel segíti.

(4) Az Audiovizuális Főosztályt a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára a főosztályvezetőn keresztül irányítja.


Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztálya

49. § (1) A Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztálya közreműködik a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának ápolásával összefüggő állami feladatok központi irányításában, támogatja a határon túli magyar közösségek kulturális identitásának megőrzését, valamint elősegíti a közhasznú szervezetek és magánalapítványok hatékony működését.

(2) A Főosztály:

a) elkészíti, illetve véleményezi a határon túli magyarok és a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját érintő jogszabályok, miniszteri utasítások, jogi iránymutatások, előterjesztések, jelentések szakmai tervezeteit;

b) kialakítja a szakterület fejlesztési terveinek koncepcionális alapjait, a kormányzati szintű stratégiai terveket, továbbá ajánlásokat dolgoz ki, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a szakterület állapotát, belső folyamatait;

c) a költségvetési pénzeszközök felhasználásáról szakmai beszámolót készít;

d) részt vesz a hazai nemzeti kisebbségek anyaországokkal fenntartott kulturális kapcsolatai állami irányítási feladataiban, továbbá az ágazati feladatok tekintetében a kulturális programok tartalmának, valamint megvalósításuk feltételrendszerének kialakításában;

e) támogatja a kisebbségek iskolarendszeren kívüli művelődési tevékenységét (színház, népi- és iparművészet, képzőművészet, olvasótáborok, kisebbségi könyvkiadás, közgyűjtemények, honismeret), valamint a cigányság nyelvének, kultúrájának megőrzését és erősítését szolgáló programokat, emellett elősegíti a cigány kulturális intézmények létrehozását és működését;

f) koordináló szerepet lát el a minisztérium szakmai szervezeti egységei és a határon túli szakmai szervezetek között;

g) közreműködik a szakterületéhez kötődő pályázatok kiírásában, elbírálásában, továbbá véleményezi a szakterületét érintő támogatási kérelmeket, illetve közreműködik a támogatásban részesültek beszámoltatásában;

h) az államközi egyezmények, munkatervek keretében folyó tevékenységet egyezteti az európai ügyekért és a nemzetközi kapcsolatokért felelős főosztályokkal;

i) elemzéseket, elvi állásfoglalásokat, javaslatokat, szakmai háttéranyagokat készít a határon túli magyar kulturális örökség védelméről és fejlesztési feladatairól

(3) A Főosztály kapcsolattartási és képviseleti feladatkörében – az európai ügyekért és a nemzetközi kapcsolatokért felelős főosztályokkal együttműködve –

a) részt vesz a kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok munkájában, figyelemmel kíséri az ott megfogalmazott ajánlások végrehajtását;

b) részt vesz – az államközi egyezményekben foglaltak szerint – a határon túli magyarság és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának ápolásával összefüggő kormányzati feladatok ellátásában, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségeket, illetve a határon túli magyarokat támogató közalapítványok – Illyés Közalapítvány, Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, Magyarországi Cigányokért Közalapítvány – kuratóriumainak munkájában;

c) kapcsolatot tart a kisebbségi diplomáciáért felelős kormányzati szervekkel (MeH, KüM, HTMH, NEKH), a határon túli magyarsággal és a hazai kisebbségekkel foglalkozó magyarországi állami intézményekkel, önkormányzatokkal és civil szervezetekkel, valamint a határon túli magyar közösségek autonóm szervezeteivel, kulturális szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal, önkormányzatokkal, továbbá magyarországi közhasznú szervezetekkel (közalapítványokkal, kulturális magánalapítványokkal, társadalmi szervezetekkel);

d) koordináló szerepet lát el a minisztérium szakmai szervezeti egységei és a határon túli szakmai szervezetek között;

e) együttműködik a szakterületen illetékes más hazai szervezetekkel és az önkormányzatokkal;

f) a Miniszteri Kabinet koordinációja mellett képviseli a minisztériumot az Országgyűlés Emberi Jogi, valamint a Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága előtt.

(4) A Főosztály szervezeti tagozódása:

a) Hazai Kisebbségek Osztálya;

b) Határon Túli Magyarok Osztálya.

(5) A Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályát a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára a főosztályvezetőn keresztül irányítja.


Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya

50. § (1) A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya az SZMSZ-ben meghatározott körben felelős a hatáskörébe tartozó nemzetközi és protokollügyek intézéséért.

(2) A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya:

a) elkészíti, illetve véleményezi a feladatkörébe tartozó nemzetközi egyezmények, jogszabályok, miniszteri utasítások, jogi iránymutatások, előterjesztések, jelentések szakmai tervezeteit, szükség esetén kezdeményezi a nemzetközi egyezmények, jogszabályok módosítását, kezdeményezi az egyezmények elfogadásával, módosításával, felmondásával összefüggő jogi eljárást;

b) ellátja a két- és többoldalú állam- és kormányközi kulturális, oktatási és tudományos egyezmények, illetve az egyezmények végrehajtására kötött munkatervek (csereprogramok) előkészítésével, aláírásával és végrehajtásával összefüggő, a kulturális tárcára háruló feladatokat;

c) közreműködik a határon túl élő magyarsággal kapcsolatos minisztériumi feladatok és az egyházakkal kapcsolatos nemzetközi vonatkozású állami feladatok ellátásában;

d) koordinálja és előkészíti a szakfőosztályokkal közösen a nemzetközi kulturális rendezvényi tervet és programokat, továbbá gondoskodik a kormányközi, illetve tárcamegállapodások alapján megvalósuló egyéb rendezvények előkészítéséről és megszervezéséről;

e) az érintett szervezeti egységek bevonásával javaslatot tesz az éves látogatási (kiutazási és fogadási) tervre, és koordinálja a jóváhagyott terv megvalósítását;

f) értékelő, tájékoztató anyagokat készít a minisztérium felső vezetése részére a nemzetközi kulturális kapcsolatai alakításának lehetőségeiről, a magyar kultúra népszerűsítésével és bemutatásával kapcsolatos kérdésekről, a külföldi kultúra magyarországi bemutatásával kapcsolatos feladatokról és lehetőségekről;

g) ellátja a tárca hatáskörébe tartozó, nemzetközi szakembercserével kapcsolatos feladatokat, valamint segíti a tárca kulturális ágazati ügyeivel foglalkozó szervezeti egységeinek nemzetközi együttműködését és tapasztalatcseréjét;

h) gondoskodik a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, valamint a helyettes államtitkárok nemzetközi programjaival összefüggő protokolláris tennivalók ellátásáról;

i) ellátja a minisztérium munkatársai és a tárca utazási határozatával rendelkező más személyek hivatalos külföldi kiküldetésével, valamint a minisztérium vendégeiként Magyarországra látogató külföldiek fogadásával kapcsolatos szervezési és szolgáltatási feladatokat;

j) folyamatosan beszerzi és nyilvántartja a protokollraktár készleteit.

(3) A Főosztály kapcsolattartási és képviseleti feladatkörében:

a) képviseli a minisztériumot a kétoldalú állam- és kormányközi egyezmények végrehajtására létrehozott vegyes bizottságokban, továbbá az egyezmények alapján megkötött munkaterveket előkészítő bizottságokban, a többoldalú és regionális nemzetközi együttműködés keretében megvalósuló projektek tervezését és végrehajtását, valamint a hatáskörébe tartozó kiemelt nemzetközi rendezvényeket érintő tárgyalásokon;

b) kapcsolatot tart más államoknak a Magyar Köztársaság területén működő külképviseleteivel és kulturális intézményeivel, illetve a Magyar Köztársaság külképviseleteivel és a külföldön működő kulturális intézetekkel és intézményekkel;

c) kapcsolatot tart az UNESCO, az Európa Tanács és a KEK kulturális ügyekben illetékes hivatali szervezeti egységeivel;

d) kapcsolatot tart a Külügyminisztériummal;

e) kapcsolatot tart és koordinálja a feladatokat a nemzetközi területhez kapcsolódó és a nemzetközi rendezvények szervezésével megbízott társadalmi szervezetekkel és intézményekkel.

(4) A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályát a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára a főosztályvezetőn keresztül irányítja.



6. A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI
HELYETTES ÁLLAMTITKÁR FELÜGYELETI TERÜLETE

A Közgyűjteményi és Közművelődési Helyettes Államtitkári Titkárság

51. § (1) A Közgyűjteményi és Közművelődési Helyettes Államtitkári Titkárság a helyettes államtitkár tevékenységét közvetlenül segítő szakmai, koordinációs, szervezési, operatív és adminisztrációs feladatokat ellátó szervezeti egység.

(2) A Helyettes Államtitkári Titkárság

a) részt vesz a felügyeleti területet érintő jogszabályok kidolgozásában, véleményezésében, továbbá előterjesztéseket, jelentéseket készít, javaslatokat tesz jogszabályalkotásra és módosításra;

b) koordinálja a minisztérium közgyűjteményi és közművelődési szakterületeinek munkáját, illetve a közgyűjteményi és közművelődési terület, valamint a minisztérium más felügyeleti területéhez tartozó, nem főosztályi hatáskörű ügyeket;

c) szervezi és előkészíti a helyettes államtitkár belföldi utazásait, találkozóit;

d) szervezi és dokumentálja a vezetői értekezleteket;

e) kapcsolatot tart a felsővezetői titkárságokkal, a Miniszteri Kabinettel, az Államtitkári Hivatallal és a terület szakfőosztályaival, továbbá az államigazgatási szervekkel és a szakmai-társadalmi szervezetek képviselőivel;

f) adminisztrációs feladatkörében gondoskodik a helyettes államtitkári titkárságra érkező ügyiratok intézéséről, a kiadott feladatok határidejének nyilvántartásáról, azok betartásáról, a titkársági ügyviteli munka megszervezéséről;

g) a felügyeleti területet érintően részt vesz az államháztartási és költségvetési törvénnyel kapcsolatos, valamint a gazdálkodásra irányadó belső szabályzatokból eredő feladatok elvégzésében;

h) kapcsolatot tart a területet érintő fejezeti előirányzatok vonatkozásában a Magyar Államkincstár illetékes képviselőivel;

i) közreműködik a felügyeleti terület éves költségvetése kidolgozásában és véglegesítésében, valamint szükség esetén az év közbeni módosítások kialakításában;

j) figyelemmel kíséri a helyettes államtitkár témafelelőssége alatt működő projekteket. Intézkedik vagy intézkedést kezdeményez azok zavartalan működése érdekében, elsősorban emberi erőforrás igények vonatkozásában;

k) összehangolja a felügyeleti területnek az európai integrációs és nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó teendőit;

l) koordinálja a közgyűjteményi és közművelődési területhez tartozó alapítványokkal, közalapítványokkal, közhasznú társaságokkal, valamint az intézményi reformmal kapcsolatos munkát;

m) a közgyűjteményi, közművelődési területet érintően gyűjti az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos információkat, és ellátja az ebből eredő pénzügyi bonyolítás feladatait;

n) végzi a közalkalmazotti illetményrendszerrel, a közgyűjteményi kutatói illetményekkel, valamint a közalkalmazottak szakmai továbbképzésével, illetve a dokumentumvásárlási kedvezményekkel kapcsolatos minisztériumi feladatokat az érintett szervezeti egységekkel együttműködve;

o) a közgyűjtemények és a közművelődés vonatkozásában koordinálja a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos minisztériumi feladatokat;

p) koordinálja a II. világháború után külföldre került kulturális javak visszaszerzésével és visszaadásával kapcsolatos munkálatokat, megbízás alapján részt vesz a nemzetközi munkacsoportok munkájában,

q) a közgyűjtemények és a közművelődés vonatkozásában koordinálja az információs társadalom stratégiájának megvalósítását.

r) „az illetékes szervezeti egységek bevonásával meghatározza a felügyeleti területhez tartozó tervek, projektek, szakmai programok megvalósítására vonatkozó finanszírozási feltételeket, alapjavaslatot tesz a költségvetési pénzforrások felhasználására, részt vesz a döntési folyamatban, valamint a költségvetési pénzeszközök felhasználásáról pénzügyi beszámolót készít, ellátja továbbá az ezekkel összefüggő, külön szabályzatban előírt gazdálkodási feladatokat.”

(3) A Helyettes Államtitkári Titkárságot a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár a titkárságvezetőn keresztül irányítja.


Múzeumi Főosztály

52. § (1) A Múzeumi Főosztály alapvető feladata az ingó kulturális javak a muzeális intézmények tevékenységére vonatkozó ágazati államigazgatási teendők ellátása, valamint az ingó kulturális javak és a muzeális intézmények tevékenységével összefüggő szellemi örökség gondozása.

(2) A Főosztály:

a) elkészíti, illetve véleményezi az ingó kulturális javak védelmével, a muzeális intézményekkel kapcsolatos jogszabályok, miniszteri utasítások, jogi iránymutatások, előterjesztések, jelentések szakmai tervezeteit, szükség esetén kezdeményezi a jogszabályok módosítását, valamint – a régészeti feltárási joggal rendelkező muzeális intézményekre figyelemmel – közreműködik a régészeti örökség védelmével összefüggő jogalkotási feladatokban;

b) kialakítja a szakterület fejlesztési terveinek koncepcionális alapjait, a kormányzati szintű stratégiai terveket, továbbá ajánlásokat dolgoz ki, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a szakterület állapotát, belső folyamatait, valamint – a régészeti feltárási joggal rendelkező muzeális intézményekre figyelemmel – a régészeti örökség védelmével összefüggő tervezési feladatokban együttműködik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal;

c) meghatározza a tervek megvalósítására vonatkozó finanszírozási feltételeket, alapjavaslatot tesz a költségvetési pénzforrások felhasználására, részt vesz a döntési folyamatban, valamint a költségvetési pénzeszközök felhasználásáról szakmai és pénzügyi beszámolót készít, ellátja továbbá az ezekkel összefüggő, külön szabályzatban előírt gazdálkodási feladatokat, valamint – a régészeti feltárási joggal rendelkező muzeális intézményekre figyelemmel – a régészeti örökség védelmével összefüggő feladatok minisztériumi finanszírozásában egyeztetett módon jár el a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal;

d) közreműködik a BM – önkormányzati múzeumokat érintő – központosított előirányzatainak és a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználásában, az éves szakmai beszámolók készítésében;

e) ellátja a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerének keretében megvalósuló fejlesztési programok szakmai véleményezését;

f) a muzeális intézmények vonatkozásában véleményezi az országos és megyei területfejlesztési terveket;

g) ágazati irányítási feladatokat lát el valamennyi, működési engedéllyel rendelkező magyarországi muzeális intézményre kiterjedően;

h) elemzéseket, elvi állásfoglalásokat, javaslatokat, szakmai háttéranyagokat készít szakterületén;

i) közreműködik a szakterületéhez kötődő pályázatok kiírásában, elbírálásában, továbbá véleményezi a szakterületét érintő támogatási kérelmeket, illetve közreműködik a támogatásban részesültek beszámoltatásában;

j) véleményezi a múzeumi, valamint – a régészeti feltárási joggal rendelkező muzeális intézmények régészeti örökségvédelmi feladataira figyelemmel – régész szakértői engedélyek kiadására benyújtott kérelmeket;

k) kiadásra előkészíti a muzeális intézmények működési engedélyeit, illetve azok megszüntető határozatait;

l) működteti a Múzeumi és Műtárgyvédelmi Akkreditációs (Szak)Bizottságot;

m) javaslatot tesz a különböző múzeumok vezetői állásának betöltésével kapcsolatos miniszteri vélemény tartalmára, kidolgozza a muzeális intézmények szakmai normatíváit és a képesítési követelményeket, a múzeumi szakemberek képzése tárgykörében ellátja a minisztériumi feladatokat, kezdeményezi a képzés módosítását,

n) működteti a szakterülethez tartozó díjak kuratóriumait, szakmai bizottság bevonásával évente odaítéli a múzeumi Nívó Díjakat, valamint véleményezi a különböző kitüntetésekre szóló felterjesztéseket;

o) folyamatosan felügyeli a muzeális intézményekben őrzött kulturális javakra irányuló komplex állományvédelmi tevékenységet, továbbá a régészeti feltárás során előkerült, de múzeumi nyilvántartásba még nem vett régészeti leletek állományvédelmét;

p) működteti a múzeumi szakfelügyeletet, valamint közreműködik az SzMSz 2. számú mellékletében felsorolt intézmények, szervezetek szakmai felügyeletében;

q) részt vesz a Múzeumi Világnap előkészítésében, szervezésében és lebonyolításában;

r) ellátja az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a Főosztály illetékességi körébe tartozó szakképesítések tartalmi fejlesztésével, gondozásával kapcsolatos feladatokat;

s) véleményt nyilvánít a büntetőeljárás során lefoglalt, illetve jogerősen elkobozni rendelt kulturális javak közgyűjteményi elhelyezéséről;

t) közreműködik a határon túli magyarságot érintő múzeumi pályázatok elbírálásában.

(3) A Főosztály kapcsolattartási és képviseleti feladatkörében:

a) kapcsolatot tart a kulturális javak védelme, a muzeális intézmények, valamint – a régészeti feltárási joggal rendelkező szervezetekre figyelemmel – a régészeti örökségvédelem területén működő szakmai szervezetekkel, tanácsadó testületekkel és érdek-képviseleti szervekkel, alapítványokkal, közalapítványokkal, a KÖH érintettsége esetén a Hivatallal együttműködve;

b) részt vesz az állam- és kormányközi nemzetközi egyezmények és nemzetközi munkatervek múzeumi és –a régészeti feltárási joggal rendelkező szervezetekre figyelemmel – a régészeti örökségvédelmi vonatkozások előkészítésében, illetve szervezi azok megvalósítását, a KÖH érintettsége esetén a Hivatallal együttműködve;

c) részt vesz a II. világháború után külföldre került kulturális javak visszaszerzésével és visszaadásával kapcsolatos munkálatokban;

d) részt vesz az EU-csatlakozásból következő szakmai feladatok ellátásában;

e) részt vesz a Nemzeti Kulturális Alapprogram szakmai kollégiumainak munkájában, valamint a Műszaki és Technikatörténeti Műtárgyvédelmi Szakbizottság költségvetésben elkülönített pályázati támogatásainak elbírálásában;

f) együttműködik más tárcákkal, főhatóságokkal a muzeális intézményekre, a kulturális javak védelmére vonatkozó döntések előkészítésében, továbbá – a régészeti feltárási joggal rendelkező szervezetekre figyelemmel – a régészeti örökségvédelem kérdéseiben együttműködik a felelős Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal;

g) megbízás alapján képviseli a minisztériumot a szakterületén működő közalapítványok, alapítványok és bizottságok munkájában, továbbá – a régészeti feltárási joggal rendelkező szervezetekre figyelemmel – tanácskozási joggal részt vesz a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke által működtetett Ásatási Bizottság ülésein;

h) részt vesz az egyes múzeumi szakágak országos szakmai rendezvényeinek munkájában, továbbá évente összehívja az országos múzeumigazgatói értekezletet;

i) részt vesz az „Év Múzeuma”, illetve a „Múzeumpártoló Önkormányzat” díjak odaítélését előkészítő és elbíráló szakmai bizottság munkájában,

(5) A Múzeumi Főosztályt a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár a főosztályvezetőn keresztül irányítja.


Könyvtári Főosztály

53. § (1) A Könyvtári Főosztály alapvető feladata a könyvtári tevékenységgel, a könyvtárak és a nyilvános könyvtári rendszer működtetésével kapcsolatos ágazati államigazgatási teendők ellátása.

(2) A Főosztály:

a) elkészíti, illetve véleményezi a könyvtárakkal kapcsolatos jogszabályok, miniszteri utasítások, jogi iránymutatások, előterjesztések, jelentések szakmai tervezeteit, szükség esetén kezdeményezi a jogszabályok módosítását;

b) kialakítja a szakterület fejlesztési terveinek koncepcionális alapjait, az ágazati és a kormányzati szintű stratégiai terveket, továbbá ajánlásokat dolgoz ki, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a szakterület állapotát, belső folyamatait, összevetve az európai trendekkel, a stratégiai fejlesztések közül, jogszabályi kötelezettségként, kiemelt figyelmemmel kíséri a szakterület telematikai fejlesztéseit (hálózatfejlesztés, tartalomszolgáltatás), és a fejlesztések kidolgozásban együttműködik az Informatikai Főosztállyal;

c) meghatározza a tervek megvalósítására vonatkozó finanszírozási feltételeket, alapjavaslatot tesz a költségvetési pénzforrások felhasználására, részt vesz a döntési folyamatban, valamint a költségvetési pénzeszközök felhasználásáról szakmai és pénzügyi beszámolót készít, ellátja továbbá az ezekkel összefüggő, külön szabályzatokban előírt gazdálkodási feladatokat;

d) közreműködik a BM központosított előirányzatainak és a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználásában, az éves pénzügyi és szakmai beszámolók készítésében, valamint az országos és megyei területfejlesztési tervek kimunkálásában;

e) ellátja a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerének keretében megvalósuló fejlesztési programok szakmai véleményezését) ágazati irányítási feladatokat lát el valamennyi, működési engedéllyel rendelkező magyarországi könyvtárra (megyei, városi, községi, felsőoktatási, iskolai, munkahelyi, szak- és egyházi könyvtárak) kiterjedően;

f) közreműködik a szakterületéhez kötődő pályázatok kiírásában, elbírálásában, továbbá véleményezi a szakterületét érintő támogatási kérelmeket, illetve közreműködik a támogatásban részesültek beszámoltatásában;

g) elemzéseket, elvi állásfoglalásokat, javaslatokat, szakmai háttéranyagokat készít szakterületén;

h) működteti az Országos Dokumentum-ellátási Rendszert (ODR), támogatja annak működését, javaslatot tesz az ODR működtetésére rendelkezésre álló forrás(ok) felhasználására;

i) részt vesz az Országos Könyvtári Kuratórium működésében;

j) véleményezi a könyvtári szakértői engedélyek kiadására benyújtott kérelmeket;

k) javaslatot tesz a települési és a megyei könyvtár átszervezése vagy megszüntetése esetére vonatkozó miniszteri vélemény tartalmára;

l) működteti a Könyvtári Akkreditációs Szakbizottságot;

m) javaslatot tesz a könyvtárak vezetői állásának betöltésével kapcsolatos miniszteri vélemény tartalmára, kidolgozza a könyvtárak szakmai normatíváit és a képesítési követelményeket, a közgyűjteményi szakemberek képzése tárgykörében ellátja a minisztériumi feladatokat, kezdeményezi a képzés módosítását;

n) működteti a szakterülethez tartozó díjak kuratóriumait, valamint véleményezi a különböző kitüntetésekre szóló felterjesztéseket;

o) működteti a könyvtári szakfelügyeletet;

p) döntésre előkészíti és végzi a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetésével kapcsolatos minisztériumi feladatokat;

q) közreműködik a könyvtárakat érintő szerzői jogi jogszabályok előkészítésében, és a díjszabások jóváhagyásában;

r) ellátja a 2. számú mellékletben felsorolt intézmények és szervezetek közül a következők szakmai felügyeletét: Országos Széchényi Könyvtár, az Országos Idegennyelvű Könyvtár, a Magyar Nemzeti Filmarchívum, a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ valamint a Könyvtárellátó Kht., és együttműködik az intézmények fenntartásában érintett más főosztályokkal;

s) ellátja az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a Közgyűjteményi Főosztály illetékességi körébe tartozó szakképesítések tartalmi fejlesztésével, gondozásával kapcsolatos feladatokat;

t) közreműködik a határon túli magyarságot és a magyarországi kisebbségeket érintő könyvtári ügyek intézésében.

(3) A Főosztály kapcsolattartási és képviseleti feladatkörében:

a) kapcsolatot tart a szakterületen működő szakmai szervezetekkel, tanácsadó testületekkel és érdek-képviseleti szervekkel;

b) részt vesz az állam- és kormányközi nemzetközi egyezmények és nemzetközi munkatervek könyvtári vonatkozásának előkészítésében, illetve szervezi azok megvalósítását;

c) részt vesz az EU-csatlakozásból következő szakmai feladatok ellátásában;

d) megbízás alapján részt vesz a Nemzeti Kulturális Alapprogram szakmai kollégiumainak munkájában;

e) együttműködik más tárcákkal, főhatóságokkal a könyvtárakra vonatkozó döntések előkészítésében;

f) delegált munkatársai révén képviseli a minisztériumot a szakterületén működő alapok, közalapítványok, alapítványok és bizottságok munkájában;

g) részt vesz a könyvtári terület országos szakmai rendezvényeinek munkájában;

h) részt vesz az „Év Könyvtára” díj, valamint a „Könyvtárpártoló Önkormányzat” díjak odaítélését előkészítő és elbíráló szakmai bizottság munkájában.

(4) A Könyvtári Főosztályt a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár a főosztályvezetőn keresztül irányítja.


Levéltári Osztály

54. § (1) A Levéltári Osztály alapvető feladata a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével, a maradandó értékű köziratok (az elektronikus iratokat is ideértve) kezelésével, valamint a levéltári anyag védelmével kapcsolatos ágazati államigazgatási teendők ellátása, továbbá a levéltári anyaggal összefüggő szellemi örökség gondozása.

(2) A Levéltári Osztály:

a) elkészíti, illetve véleményezi a köziratok kezelésével, a levéltári anyag védelmével és használatával, valamint a levéltárakkal kapcsolatos jogszabályok, miniszteri utasítások, jogi iránymutatások, előterjesztések, jelentések szakmai tervezeteit, szükség esetén kezdeményezi a jogszabályok módosítását;

b) kialakítja a levéltári szakterület fejlesztési terveinek koncepcionális alapjait, a kormányzati szintű stratégiai terveket, továbbá ajánlásokat dolgoz ki, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a szakterület állapotát, belső folyamatait;

c) meghatározza a tervek megvalósítására vonatkozó finanszírozási feltételeket, alapjavaslatot tesz a költségvetési pénzforrások felhasználására, részt vesz a döntési folyamatban, valamint a költségvetési pénzeszközök felhasználásáról szakmai beszámolót készít;

d) közreműködik a BM központosított előirányzatainak és a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználásában, az éves pénzügyi és szakmai beszámolók készítésében, valamint az országos és megyei területfejlesztési tervek kimunkálásában;

e) szakmailag véleményezi a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerének keretében megvalósuló fejlesztési programokat, ágazati irányítási feladatokat lát el a közlevéltárakra, valamint a nyilvános magánlevéltárként bejegyzett egyházi, alapítványi és egyéb magánlevéltárakra kiterjedően;

f) közreműködik a szakterületéhez kötődő pályázatok kiírásában, elbírálásában, továbbá véleményezi a szakterületét érintő támogatási kérelmeket, illetve közreműködik a támogatásban részesültek beszámoltatásában;

g) elemzéseket, elvi állásfoglalásokat, javaslatokat, szakmai háttéranyagokat készít szakterületén;

h) döntésre előkészíti a közlevéltárak létesítésével, illetve megszüntetésével, valamint a magánlevéltárak nyilvános magánlevéltárként történő bejegyzésével, illetve a bejegyzés törlésével kapcsolatos ügyeket, továbbá a miniszteri hatáskörbe tartozó egyéb levéltári ügyeket;

i) javaslatot tesz a közlevéltárak vezetői állásának betöltésével kapcsolatos miniszteri vélemény tartalmára, kidolgozza a levéltárak tevékenységével összefüggő szakmai és képesítési követelményeket, a levéltári szakemberek képzése tárgykörében ellátja a minisztériumi feladatokat, kezdeményezi a képzés módosítását;

j) véleményezi a levéltári szakértői engedélyek kiadására benyújtott kérelmeket;

k) működteti a Levéltári Akkreditációs Szakbizottságot;

l) működteti a szakterülethez tartozó díjak kuratóriumait, valamint véleményezi a különböző kitüntetésekre szóló felterjesztéseket;

m) működteti a levéltári szakfelügyeletet, valamint közreműködik az SzMSz 2. számú mellékletében felsorolt intézmények, szervezetek szakmai felügyeletében;

n) működteti a Levéltári Kutatási Kuratóriumot és a Levéltári Kollégiumot;

o) engedélyezi a levéltárak anyagában végezhető selejtezést, és jóváhagyja a selejtezési jegyzőkönyveket, valamint a levéltárak közötti iratátadást;

p) ellátja az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a Levéltári Osztály illetékességi körébe tartozó szakképesítések tartalmi fejlesztésével, gondozásával kapcsolatos feladatokat;

q) dönt a büntető eljárás során lefoglalt, illetve jogerősen elkobozni rendelt maradandó értékű magániratok közlevéltári elhelyezéséről;

r) közreműködik a határon túli magyarságot és a magyarországi kisebbségeket érintő levéltári ügyek intézésében;

s) meghatározza a külföldön őrzött magyar vonatkozású levéltári anyag feltárásával, másolatban történő beszerzésével és közreadásával kapcsolatos tevékenység fő irányait és kereteit, továbbá működteti a Magyar–Orosz Levéltári Vegyesbizottságot;

t) közreműködik a levéltári anyagról készített hiteles és egyszerű másolatok illetékeinek meghatározásában.

(3) A Levéltári Osztály kapcsolattartási és képviseleti feladatkörében:

a) kapcsolatot tart a levéltári szakterületen működő szakmai szervezetekkel, tanácsadó testületekkel és érdek-képviseleti szervekkel;

b) részt vesz az állam- és kormányközi nemzetközi egyezmények és nemzetközi munkatervek levéltári vonatkozásának előkészítésében, illetve szervezi azok megvalósítását;

c) részt vesz az EU-csatlakozásból következő szakmai feladatok ellátásában;

d) megbízás alapján részt vesz a Nemzeti Kulturális Alapprogram szakmai kollégiumainak munkájában;

e) együttműködik más tárcákkal, főhatóságokkal a levéltárakra vonatkozó, illetve a maradandó értékű köziratokat érintő döntések előkészítésében;

f) részt vesz a levéltári terület országos szakmai rendezvényeinek munkájában.

(4) A Levéltári Osztályt a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár az Osztály vezetőjén keresztül irányítja.


Közművelődési Főosztály

55. § (1) A Közművelődési Főosztály alapfeladata a közművelődési tevékenységnek (a jellemzően együttműködésben, közösségekben megvalósuló iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvésnek) az államigazgatás eszközeivel való segítése.

(2) A Főosztály:

a) elkészíti, illetve véleményezi a közművelődés területét felölelő, öntevékeny, közösségi művelődés feltételeinek fejlesztésével, az önkormányzatok közművelődési feladatellátásának hatékonyságával, igazgatásával, érdekeltségi lehetőségeivel összefüggő jogszabályok, miniszteri utasítások, jogi iránymutatások, előterjesztések, jelentések szakmai tervezeteit, szükség esetén kezdeményezi a jogszabályok módosítását;

b) kialakítja a szakterület fejlesztési terveinek koncepcionális alapjait, a kormányzati szintű stratégiai terveket, továbbá ajánlásokat dolgoz ki, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a szakterület állapotát, belső folyamatait;

c) meghatározza a tervek megvalósítására vonatkozó finanszírozási feltételeket, alapjavaslatot tesz a költségvetési pénzforrások felhasználására, részt vesz a döntési folyamatban, valamint a költségvetési pénzeszközök felhasználásáról szakmai beszámolót készít;

d) kialakítja az önkormányzati közművelődési feladatellátás helyi szabályozásának irányelveit, kidolgozza és közzéteszi az állami, az önkormányzati közművelődési feladatok megvalósítását elősegítő szakmai ajánlásokat, a közművelődési tanácsok működését támogató szakmai ajánlásokat, továbbá a közművelődési intézményekben, az önkormányzati feladatellátásban dolgozó szakalkalmazottak és vezetők foglalkoztatásának, illetve megbízásának képesítési és egyéb követelményeit, valamint az önkormányzatokkal, szakmai, érdek-képviseleti szervekkel az együttműködés ösztönző formáit;

e) ellátja a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerének keretében megvalósuló fejlesztési programok szakmai döntés-előkészítését;

f) elemzéseket, elvi állásfoglalásokat, javaslatokat, szakmai háttéranyagokat készít szakterületén;

g) közreműködik a szakterületéhez kötődő pályázatok kiírásában, elbírálásában, továbbá véleményezi a szakterületét érintő támogatási kérelmeket, illetve közreműködik a támogatásban részesültek beszámoltatásában;

h) működteti a közművelődési szakfelügyeletet, véleményével segíti az Informatikai Főosztályt a közművelődési statisztikai adatszolgáltatás lebonyolításában, a közművelődési adatbank fejlesztésében, a közművelődés informatikai fejlesztésében;

i) közreműködik a Magyar Művelődési Intézet, a Hagyományok Háza felügyeletének ellátásában, szakmai támogatást nyújt a Cigány Információs és Művelődési Központnak, az Európai Folklór Intézetnek;

j) végzi a közművelődési szakértő működési engedély iránti pályázatok minősítését;

k) biztosítja a Közművelődési Akkreditációs Bizottság működtetését;

l) biztosítja a közművelődési szakterülethez tartozó miniszteri díjak kuratóriumainak működési feltételeit, valamint az illetékességi területéhez tartozó személyekkel kapcsolatos kormánykitüntetésekre készített előterjesztések véleményezését;

m) javaslatot készít a közművelődési szakképzés tartalmi fejlesztésére, továbbá véleményezi az önkormányzatok közművelődés-igazgatási, intézményfenntartó és működtető feladataival kapcsolatos beadványait;

n) ellátja az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a Közművelődési Főosztály illetékességi körébe tartozó egyéb szakképesítések tartalmi fejlesztésével, gondozásával kapcsolatos feladatokat;

o) végzi az állat- és növénykertekkel, a kultúr- és vadasparkokkal kapcsolatban a minisztériumra háruló feladatokat;

p) ellátja a népművészettel és a népi iparművészettel kapcsolatos tárcafeladatokat, szakmailag felügyeli a népi iparművészeti alkotások, a népi iparművészek minősítésének, elismerésének eljárását;

q) az illetékes főosztállyal együttműködve segíti a határon túli magyarok és a hazai kisebbségek közművelődési tevékenységét;

r) ellátja az anyanyelvi kultúra ápolásával, a nyelvi műveltség terjesztésével kapcsolatos közművelődés-igazgatási feladatokat;

s) az illetékes főosztályokkal, szakmai szervezetekkel együttműködve segíti a közművelődési terület nemzetközi megjelenését, tevékenységét.

(3) A Főosztály kapcsolattartási és képviseleti feladatkörében:

a) kapcsolatot tart a közművelődést érintő kérdésekben az Országgyűlés kulturális szakbizottságának képviselőivel, minisztériumokkal, egyéb központi szervekkel, a közművelődés területén működő országos hatókörű civil szervezetekkel, oktatási-, tudományos- és kutatóintézetekkel;

b) meghívásra részt vesz a megyei, települési önkormányzatok közművelődési kérdéseket tárgyaló testületi, szakbizottsági ülésein;

c) részt vesz a közművelődés nemzetközi, országos, regionális, megyei szakmai rendezvényein, fórumain;

d) megbízás alapján részt vesz a Nemzeti Kulturális Alapprogram Közművelődési, Népművészeti Szakkollégiumainak és egyéb ad hoc kuratóriumainak munkájában;

e) közreműködik a több minisztériumot, minisztériumi szervezeti egységet érintő feladatok (határon túli magyarság, etnikai, nemzetiségi kultúra, család- és ifjúságvédelem, egészség- és környezeti nevelés, területfejlesztés, iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás, kulturális turizmus stb.) szakértői csoportjaiban, munkabizottságaiban, minisztériumunk ad hoc testületeiben, projektmunkacsoportjaiban, valamint az országos, a regionális és a megyei területfejlesztési tervek kimunkálásában;

f) megbízás alapján ellátja a tárca képviseletét a közművelődést érintő tárcaközi bizottságokban, testületekben;

g) javaslatot tesz a kiemelkedő nemzetközi, országos rendezvényekkel összefüggő védnökségvállalásra, díjadományozásra, szervezi ezekkel összefüggésben a minisztérium képviseletét, biztosítását.

(4) A Főosztály szervezeti tagozódása:

a) Közművelődési Intézmények Osztálya;

b) Közművelődési Tevékenységek Osztálya.

(5) A Közművelődési Főosztályt a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár a főosztályvezetőn keresztül irányítja.



8. A GAZDASÁGI HELYETTES ÁLLAMTITKÁR FELÜGYELETI TERÜLETE

A Gazdasági Helyettes Államtitkár Titkársága

56. § (1) A Gazdasági Helyettes Államtitkár Titkársága a helyettes államtitkár tevékenységét közvetlenül segítő szakmai, koordinációs, szervezési, operatív és adminisztrációs feladatokat ellátó szervezeti egység.

(2) A Helyettes Államtitkári Titkárság koordinációs feladatkörében:

a) ellátja a gazdasági helyettes államtitkár felügyelete alá tartozó főosztályok közötti koordinációt, gondoskodik a szakmai álláspontok kialakításáról és összehangolásáról minden olyan ügyben, amely más felügyeleti területhez tartozó főosztály hatáskörét nem érinti;

b) a gazdasági helyettes államtitkárral egyeztetve segítséget nyújt a szakmai koncepciók költségvetési-finanszírozási vonatkozásainak kidolgozásában;

c) szervezési feladatkörében szervezi és nyilvántartja a gazdasági helyettes államtitkár programjait, ellátja a programok tartalmi előkészítését, illetve szervezi és előkészíti a helyettes államtitkár hivatalos megbeszéléseit és utazásait;

d) operatív feladatkörében kapcsolatot tart a felsővezetői titkárságokkal, a Miniszteri Kabinettel, az Államtitkári Hivatallal és a terület szakfőosztályaival, valamint az államigazgatási szervekkel és a szakmai-társadalmi szervezetek képviselőivel;

e) adminisztratív feladatkörében gondoskodik a helyettes államtitkárhoz érkező ügyiratok intézéséről, a kiadott feladatok határidejének nyilvántartásáról, azok betartásáról, a titkársági ügyviteli munka megszervezéséről;

f) figyelemmel kíséri a helyettes államtitkár témafelelőssége alatt működő projekteket. Intézkedik vagy intézkedést kezdeményez azok zavartalan működése érdekében, elsősorban emberi erőforrás igények vonatkozásában.

(3) A Helyettes Államtitkári Titkárságot a gazdasági helyettes államtitkár a titkárságvezetőn keresztül irányítja.


Költségvetési Főosztály

57. § (1) A Költségvetési Főosztály alapvető feladata a költségvetési fejezethez tartozó költségvetési szervek és előirányzatok költségvetési tervezési, gazdálkodási és beszámolási feladataival kapcsolatos koordináló, elemző, szintetizáló, valamint pénzügy-szakmai irányítási teendők ellátása, a vezetői döntések szakszerű előkészítése.

(2) A Főosztály általános feladatkörében:

a) véleményezi a felsőbb szintű jogszabályok tervezeteit, közreműködik a minisztériumi kezdeményezésű jogszabályok előkészítésében, hivatali koordináció keretében véleményezi a minisztérium egyéb szervezeti egységei által elkészített előterjesztéseket;

b) jogszabályi előírások alapján, illetve hivatali kezdeményezéssel szabályozásokat, szabályzatokat készít, egyeztet, elfogadásra javasol;

c) koordinációs munkakapcsolatot tart az intézmények gazdasági vezetőivel a betartandó jogszabályok értelmezése, illetve az abban foglalt előírások végrehajtása, valamint a szakmai felkészültség javítása érdekében, pénzügy-szakmai konzultációkat szervez;

d) kapcsolatot tart a Pénzügyminisztériummal, a Magyar Államkincstárral, az ellenőrzést végző szervezetekkel, a minisztérium által irányított intézményekkel, valamint a minisztérium érintett szervezeti egységeivel.

(3) A Főosztály a tervezés, elemzés, intézményirányítás feladatkörében:

a) az éves költségvetések összeállítása érdekében elemzéseket, számításokat végez, javaslatokat fogalmaz meg, döntéseket készít elő, közreműködik a keretszámok egyeztetésében;

b) az éves költségvetési törvényjavaslat összeállításához számszaki adatokat biztosít, és szöveges indoklást készít;

c) irányítja az intézmények tervezőmunkáját, ahhoz szakmai segítséget nyújt, értesíti az intézményeket a jóváhagyott költségvetési irányzataikról a részletes, elemi költségvetés összeállítása érdekében;

d) év közben elvégzi a központilag előírt felméréseket, ellenőrzi az intézmények adatszolgáltatását, összesíti az adatokat az előírtak szerint;

e) az éves költségvetés végrehajtásával összefüggően szükséges előirányzat-módosításokra javaslatot készít, a döntést követően értesíti arról az érintett intézmény(eke)t, valamint a Számviteli és Finanszírozási Főosztályt, továbbá az előirányzatokat, azok módosításait nyilvántartja, a pénzügyi folyamatokat elemzi, értékeli;

f) az éves költségvetés végrehajtásáról szöveges értékelést készít, amely a zárszámadási törvényjavaslat része.

(4) A Főosztály a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodási feladatai körében:

a) ellenőrzi a szakmai javaslattevő főosztályok által készített kötelezettségvállalások szabályszerűségét, az előírt dokumentumok meglétét;

b) a kötelezettségvállalás előtt megvizsgálja a pénzügyi ellenjegyzés teljesíthetőségét, ennek alapján pénzügyi ellenjegyzést hajt végre, aláírását követően érvényesíti a kötelezettségvállalást;

c) naprakész nyilvántartást vezet az érvényes kötelezettségvállalásokról, meghatározott időnként, illetve szükség esetén egyeztetést végez a szakmai javaslattevő főosztályokkal;

d) a döntés végrehajtása érdekében, a szükséges pénzügyi műveletek elvégzése céljából intézkedik a Számviteli és Finanszírozási Főosztály felé;

e) kimutatásokat készít, vezetők részére információkat biztosít, javaslatokat fogalmaz meg;

f) közreműködik az éves fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó pénzelőirányzat maradványelszámolásában, a kötelezettségvállalással terhelt maradványok egyeztetésében.

(5) A Főosztály szervezeti tagozódása:

a) Tervezési, Elemzési és Intézményirányító Osztály;

b) Fejezeti Gazdálkodási Osztály.

(6) A Költségvetési Főosztályt a gazdasági helyettes államtitkár a főosztályvezetőn keresztül irányítja.


Számviteli és Finanszírozási Főosztály

58. § (1) A Számviteli és Finanszírozási Főosztály alapvető feladta a minisztérium irányítása alá tartozó intézményekkel, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos számviteli, pénzellátási feladatok, illetve erre vonatkozó pénzügy-szakmai irányítási teendők ellátása, a vezetői döntések szakszerű előkészítése és végrehajtása.

(2) A Főosztály általános feladatkörében:

a) ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére vállalt kötelezettségekkel kapcsolatos számviteli, pénzellátási feladatokat, valamint a minisztérium irányítása alá tartozó intézmények számviteli irányítását, adatszolgáltatásaik ellenőrzését, összesítését, a költségvetési támogatások finanszírozásával kapcsolatos teendőket;

b) koordinációs munkakapcsolatot tart az intézmények gazdasági vezetőivel a betartandó jogszabályok értelmezése, illetve az abban foglalat előírások végrehajtása érdekében;

c) kapcsolatot tart a Pénzügyminisztériummal, a Magyar Államkincstárral, az ellenőrzést végző szervezetekkel, a minisztérium által irányított intézményekkel, valamint a társfőosztályokkal.

(3) A Főosztály egyéb feladatai körében:

a) a számvitelre vonatkozó jogszabályok alapján megszervezi a fejezet számviteli rendjét, és működteti a pénzügyi információs rendszert, továbbá előkészíti a minisztérium irányítása alá tartozó intézmények részére a kötelezően alkalmazandó számlakeretet, számlarendet, számviteli politikát, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó további részletezést;

b) intézkedik az intézményi éves kincstári és elemi költségvetés, a félévi és évi beszámoló, valamint a negyedéves mérlegjelentés összeállítása érdekében, elvégzi az ellenőrzési és összeállítási feladatokat, továbbítja az adatokat a Pénzügyminisztérium részére;

c) a fejezet egészére vonatkozóan elkészíti az éves pénzelőirányzat maradványelszámolását, a jóváhagyását követően a szükséges intézkedéseket megteszi, továbbá az intézményenkénti, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatonkénti jóváhagyott pénzelőirányzat maradványról a Költségvetési Főosztályt is értesíti;

d) végzi az intézményi, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos finanszírozási feladatokat;

e) a Költségvetési Főosztály intézkedése alapján elvégzi a szükséges pénzügyi feladatokat, az érvényes szerződések szerinti támogatás átutalását teljesíti, illetve előjegyzi a későbbi időpontban esedékes átutalásokat, a vezetői döntést követően értesíti az Magyar Államkincstárt az előirányzat-módosításról, azokról nyilvántartást vezet;

f) végzi a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó könyvelési feladatokat, csatolja az albizonylatokat, továbbá gondoskodik a folyamatos, naprakész könyvelésről, a vonatkozó jogszabályok előírásainak maradéktalan betartásáról, valamint az adatok egyeztetéséről a Magyar Államkincstárral;

g) előkészíti a fejezeti kezelésű előirányzatok éves kincstári és elemi költségvetését, a félévi és évi elemi beszámolót, a negyedévente esedékes mérlegjelentést, az adatokat az Magyar Államkincstárral egyezteti, az eltéréseket indokolja;

h) gondoskodik a minisztérium irányítása alá tartozó intézmények adatainak az Magyar Államkincstárnál vezetett törzsadattárba történő bevezetéséről, a változások átvezetéséről, intézkedik az intézmények bankszámláinak megnyitása, illetve megszüntetése érdekében;

i) kimutatásokat készít, vezetők részére információkat biztosít, javaslatokat fogalmaz meg;

j) nyilvántartja és így figyelemmel kíséri az intézmények rendezetlen bevételeinek és kiadásainak, valamint a tartozásának alakulását.

(3) A Számviteli és Finanszírozási Főosztályt a gazdasági helyettes államtitkár a főosztályvezetőn keresztül irányítja.


Gazdálkodási Főosztály

59. § (1) A Gazdálkodási Főosztály alapvető feladata a minisztérium költségvetésének tervezése, az előirányzat-gazdálkodással összefüggő, pénzügyi-számviteli, költségvetési beszámolási, adatszolgáltatási feladatok ellátása. Felelős a minisztérium vagyonának nyilvántartásáért, a leltározási tevékenységért.

(2) A Főosztály pénzügyi feladatkörében:

a) ellátja a minisztérium költségvetése tervezésének előkészítésével, az előirányzatok nyilvántartásával és gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, nyilvántartja a kötelezettségvállalásokat (szerződéseket);

b) pénzügyi kifizetéseket teljesít, végzi a kincstári egyeztetést, működteti a házipénztárt, valamint gondoskodik a hivatalos külföldi kiküldetésekhez szükséges valuta útielőleg biztosításáról.

(3) A Főosztály számviteli feladatkörében:

a) kialakítja a nyilvántartás rendjét, kontírozza az előirányzatok és a gazdasági események bizonylatait, és lekönyveli azokat;

b) gondoskodik az analitikus nyilvántartások vezetéséről, valamint ellátja a beszámolással és adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat.

(4) A Főosztály szakmai feladatkörében:

a) gondoskodik a gazdálkodással összefüggő szabályzatok elkészítéséről, és közreműködik a minisztérium egyéb szabályzatainak véleményezésében;

b) folyamatosan közreműködik a feladatkörét érintő jogszabályok véleményezésében.

(5) A Gazdálkodási Főosztályt a gazdasági helyettes államtitkár a főosztályvezetőn keresztül irányítja.


Beruházási és Vagyonkezelési Osztály

60. § (1) Az Osztály beruházási feladatai körében:

a) részt vesz a fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint a fejezet felügyelete alá tartozó intézmények beruházási és felújítási előirányzatainak megtervezésében, továbbá végzi a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére megvalósuló beruházásokkal összefüggő feladatokat, ellátja a beruházások szakmai felügyeletét, esetenként saját beruházást bonyolít;

b) intézkedik a felújítási tartalék és beruházási előirányzatok lebontása, módosítása ügyében, elkészíti azokat az okmányokat, szerződéseket, amelyek a beruházások megvalósításához szükségesek, ellátja a beruházásokkal összefüggő adatszolgáltatást;

c) végzi a minisztérium önkormányzati kulturális feladatokhoz kötődő címzett támogatásokkal kapcsolatos felülvizsgálati, egyeztetési feladatait, amelyek alapján kialakítja a minisztériumi javaslatot.

(2) Az Osztály vagyonkezelési feladatai körében:

a) nyilvántartja a fejezet és a fejezethez tartozó költségvetési intézmények, társaságok ingatlanvagyonának adatbázisát, előkészíti a fejezet és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság között kötendő vagyonkezelői szerződéseket, a fejezetet érintő vagyonkezelési ügyekben képviseli a minisztériumot

(3) A Beruházási és Vagyonkezelési Osztályt a gazdasági helyettes államtitkár az osztályvezetőn keresztül irányítja.

IV. Fejezet

A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSE
1. A MINISZTÉRIUM DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉSI RENDSZERE
A miniszteri értekezlet

61. § (1) A miniszter a minisztérium munkatervében vagy belső szabályzatában meghatározott, vagy egyébként kiemelten fontos ügyek megvitatására, a vezetők tájékoztatása és beszámoltatása érdekében rendszeresen értekezletet tart. A miniszteri értekezleten előterjesztett kérdésekben a miniszter dönt.

(2) A miniszteri értekezletet (a továbbiakban: MÉ) aminiszter – távollétében a politikai államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár a miniszterrel történt egyeztetés alapján – vezeti. MÉ tartására általában hetente, hétfői napon kerül sor.

(3) A MÉ résztvevői a miniszter, az államtitkárok és a helyettes államtitkárok, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, a kabinetfőnök, a Miniszteri Titkárság vezetője, az Államtitkári Hivatal vezetője.

(4) A MÉ állandó meghívottja a Sajtóiroda vezetője, a Miniszterelnöki Hivatal képviselője, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke, a Politikai és a Közigazgatási Államtitkári Titkárság vezetője. A miniszter a MÉ-re állandó vagy eseti jelleggel más személyt is meghívhat.

(5) A MÉ-n eseti jelleggel meghívottként részt vesznek az egyes napirendi pontjaihoz az előterjesztést előkészítő érintett főosztályvezetők, kivételesen szakértők. Amunkavállalók széles körét érintő napirendi pontok tárgyalására a minisztériumnál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjét is meg kell hívni.

(6) A MÉ-n az egyes résztvevőket – indokolt távollét esetén – az általuk kijelölt személy helyettesíti.

(7) A MÉ napirendi pontjainak előterjesztői az államtitkárok, a helyettes államtitkárok és az Államtitkári Hivatal vezetője. Ettől esetenként a miniszter utasítására vagy az államtitkárok, helyettes államtitkárok kezdeményezésére el lehet térni.

(8) A MÉ áttekinti a Közigazgatási Államtitkári Értekezletre, illetőleg a Kormány ülésére benyújtásra kerülő előterjesztéseket, a minisztérium munkatervét alapul véve a következő hetekben aktuális előterjesztéseket, egyéb feladatokat, valamint az előző heti kormányülés által megtárgyalt előterjesztéseket. Megtárgyalja az Államtitkári Értekezlet által a MÉ-re utalt anyagokat, valamint –a résztvevők kezdeményezése és a miniszter döntése alapján – a minisztérium munkáját érintő egyéb kérdéseket.

(9) A MÉ-t a Koordinációs Főosztály készíti elő, az ülés végleges napirendjére a közigazgatási államtitkár tesz javaslatot a miniszternek. Az MÉ előterjesztői által megtárgyalni javasolt anyagokat az illetékes helyettes államtitkár jóváhagyásával az ülés előtt két munkanappal kell eljuttatni a Államtitkári Hivatalhoz. Ettől eltérni csak kivételes esetben, a közigazgatási államtitkár előterjesztésen feltüntetett engedélyével lehet.

A meghívó és a napirenden szereplő anyagok megküldéséről az Államtitkári Hivatal gondoskodik.

(10) Az előterjesztéseket tömören, világosan kell szerkeszteni, a határozati javaslatokat lényegre törően kell kidolgozni a végrehajtásért felelős szervezeti egységek és a határidő megjelölésével. A határozati javaslatnak végrehajtásra alkalmas döntést és szükség esetén alternatív javaslatokat kell tartalmaznia.

(11) Az előterjesztéseket – benyújtásuk előtt – az érintett szervezeti egységekkel, a minisztérium dolgozóit érintő, jogszabályban, belső szabályzatban meghatározott kérdésekben az érdek-képviseleti szervezettel is egyeztetni kell. Az előterjesztésben fel kell tüntetni az érdekelt szervezeti egységek vezetőinek véleményét („észrevételt tett”, „észrevételt nem tett”, „határidőben nem válaszolt” megjegyzéssel,

Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az el nem fogadott észrevétel rövid ismertetését és az előterjesztőnek az ezzel kapcsolatos álláspontját.

(12) A MÉ emlékeztetőjének elkészítéséről az Államtitkári Hivatal Titkársága gondoskodik. Az emlékeztetőt a Miniszteri Titkárság vezetője hagyja jóvá. Az emlékeztetőt a határozatok végrehajtása, illetőleg belső tájékoztatás céljából 48 órán belül írásban és elektronikus úton meg kell küldeni a MÉ résztvevőinek, állandó meghívottjainak, valamint szükség szerint az egyéb érdekelteknek. A MÉ-n elhangzottakról az érintett vezetőket a résztvevők, meghívottak a feladatellátáshoz szükséges terjedelemben és módon tájékoztatják érintett munkatársaikat.

(13) A MÉ határozatainak végrehajtásáért a határozatban megjelölt személy a felelős. Az Államtitkári Hivatal figyelemmel kíséri a határozatok megvalósulását.


Az államtitkári értekezlet

62. § (1) A közigazgatási államtitkár a minisztérium egészét érintő vagy belső szabályzatban meghatározott közigazgatási és egyéb fontos feladatok áttekintésére rendszeresen értekezletet tart. Az államtitkári értekezlet (atovábbiakban: ÁÉ) célja a minisztérium közigazgatási feladatainak és az MÉ előterjesztéseinek, döntéseinek előkészítése. Az ÁÉ-n előterjesztett kérdésekben a közigazgatási államtitkár dönt.

(2) Az ÁÉ megtartására hetente, általában csütörtöki napon kerül sor. Az ettől eltérő időpontról a közigazgatási államtitkár intézkedik.

(3) Az ÁÉ-t a közigazgatási államtitkár távollétében az Államtitkári Hivatal vezetője, illetve a közigazgatási államtitkár által kijelölt helyettes államtitkár vezeti.

(4) Az ÁÉ résztvevői a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, az Államtitkári Hivatal vezetője, a Közigazgatási Államtitkári Titkárság vezetője, a Jogi Főosztály és a Koordinációs Főosztály vezetője, az EU Integrációs és Stratégiai Főosztály vezetője. Az ÁÉ-n állandó meghívottként vesz részt a Miniszteri Kabinet, a Miniszteri Titkárság, illetőleg a Politikai Államtitkári Titkárság képviselője, a Sajtóiroda, a Költségvetési Főosztály, az Ellenőrzési Főosztály, az Informatikai Főosztály, a Humán-közszolgálati Főosztály vezetője, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke, valamint a Kulturális Intézetek Igazgatóságának igazgatója. A közigazgatási államtitkár állandó vagy eseti jelleggel más személyt is meghívhat az értekezletre.

(5) Az ÁÉ-n eseti meghívottként részt vesznek az értekezlet egyes napirendi pontjaihoz az előterjesztést előkészítő érintett főosztályvezetők, miniszteri biztosok, miniszteri meghatalmazottak, kivételesen szakértők. Amunkavállalók széles körét érintő napirendi pontok tárgyalására a minisztériumnál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjét is meg kell hívni.

(6) Az ÁÉ-n az egyes résztvevőket – hivatalos elfoglaltság miatti távollét esetén – az általuk kijelölt személy helyettesíti.

(7) Az ÁÉ áttekinti az MÉ-re benyújtásra kerülő előterjesztéseket, a minisztérium munkatervét alapul véve a következő hetekben aktuális előterjesztéseket, a munkaterv végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket, egyéb feladatokat az ÁÉ-re készített ellenőrzési táblázat alapján, valamint megtárgyalja az MÉ elé kerülő egyéb anyagokat, továbbá – a résztvevők kezdeményezése és a közigazgatási államtitkár döntése alapján – a minisztérium munkáját érintő egyéb kérdéseket.

(8) Az ÁÉ napirendi pontjainak előterjesztői az ÁÉ résztvevői. Ettől esetenként a közigazgatási államtitkár hozzájárulásával el lehet térni.

(9) Az ÁÉ-t a Koordinációs Főosztály készíti elő, végleges napirendjét a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá. Az ÁÉ előterjesztői által megtárgyalni javasolt anyagokat az illetékes helyettes államtitkár jóváhagyásával az ülés előtt két munkanappal kell eljuttatni az Államtitkári Hivatalhoz. Ettől eltérni csak kivételes esetben, a közigazgatási államtitkárnak az előterjesztésen feltüntetett engedélyével lehet. A meghívó és a napirenden szereplő anyagok megküldéséről az Államtitkári Hivatal gondoskodik.

(10) Az ÁÉ emlékeztetőjét az Államtitkári Hivatal Titkársága készíti el, és a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá. Az emlékeztetőt írásban és elektronikus úton az ülést követő 48 órán belül meg kell küldeni a miniszternek, a politikai államtitkárnak, az ÁÉ résztvevőinek és állandó meghívottjainak, a főosztályvezetőknek, valamint szükség esetén az egyéb érdekelteknek. Az ÁÉ határozatainak végrehajtásáért a határozatban megjelölt a felelős. Az Államtitkári Hivatal figyelemmel kíséri a határozatok végrehajtását. Az ÁÉ-n elhangzottakról az értekezlet résztvevői, meghívottjai a feladatellátáshoz szükséges terjedelemben és módon tájékoztatják munkatársaikat.

(11) Az ÁÉ napirendjére olyan előterjesztések kerülhetnek, amelyeket – érintettség esetén – minisztériumon belül és kívül az előterjesztő az érintettekkel előzetesen egyeztetett. Az egyeztetés oly módon történik, hogy az előterjesztő előzetesen írásban véleményezteti előterjesztését az érintett minisztériumi szervezeti egységekkel, a miniszter alapítói (tulajdonosi) joggyakorlása körébe tartozó, érintett külső szervezetekkel, szükség esetén más külső szervezetekkel. A véleménykülönbségeket az MÉ esetében írtak megfelelő alkalmazásával az előterjesztés előlapján be kell mutatni.

(12) A közigazgatási államtitkár dönt arról, hogy mely előterjesztéseket, milyen időpontban lehet – az ÁÉ-n lefolytatott vitával vagy vita nélkül – az MÉ elé terjeszteni, illetőleg közigazgatási egyeztetésre bocsátani.


Egyéb vezetői értekezletek

63. § (1) A kabinetfőnök, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, az Államtitkári Hivatal vezetője az általa irányított területen működő szervezeti egységek vezetőinek részvételével általában hetente egyszer vezetői értekezletet (a továbbiakban: VÉ) tart, amelynek célja az irányított területen felmerült aktuális kérdések megvitatása, döntések előkészítése, valamint a vezetők kölcsönös tájékoztatása.

(2) A VÉ-re – amennyiben a VÉ-t összehívó vezető másként nem rendelkezik – csak az egyes főosztályokkal már egyeztetett előterjesztések kerülhetnek.

(3) A VÉ-ről emlékeztető készül, melyet megkapnak a VÉ résztvevői, meghívottjai, valamint az Államtitkári Hivatal.

(4) A miniszter, a közigazgatási államtitkár döntése alapján a minisztérium vezetői részére egyéb munkaértekezletek is szervezhetők.


Ad hoc testületek

64. § (1) A minisztériumi munka hatékonyságának növelése és a döntések megalapozottabb előkészítése érdekében bizottságok, valamint munkacsoportok működhetnek. Bizottságot a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár hozhat létre, munkacsoportot az érintett szervezeti egységek vezetői is létrehozhatnak.

(2) A bizottságok előkészítő, véleményező, javaslattevő szervként tevékenykedhetnek, államigazgatási jogkört nem gyakorolhatnak. A bizottságok által készített javaslatokat a bizottság vezetője és a működéséért felelős szervezeti egység vezetője terjeszti a döntésre jogosult minisztériumi vezető elé.


A projekt munkacsoport

65. § (1) A miniszter, a politikai és a közigazgatási államtitkár egyes feladatok végrehajtását a projektmenedzsment módszer (pm módszer) alkalmazásával projekt, akció vagy program (összefoglaló néven: projekt) keretében rendeli el.

(2) Projekt elrendelésére akkor kerül sor, ha a feladat

a) célja és a végeredménye jól meghatározható és leírható;

b) összetettsége több szervezeti egység és/vagy külső szervezet együttműködését és erőforrásait igényli, ezért ideiglenes szervezet (projekt munkacsoport) létrehozása szükséges;

c) nem sorolható az önálló szervezeti egységek rendszeresen ismétlődő tevékenységei közé, ezért egyediek és/vagy újszerűek;

d) végrehajtása 4-12 hónap alatt, rögzített határidőre befejeződik;

e) végrehajtása előre, tételesen meghatározott erőforrás- és – szükség esetén – költségfelhasználással történik.

(3) Akció elrendelésére akkor kerül sor, ha a feladat

a) célja és a végeredménye jól meghatározható és leírható;

b) végrehajtása egy szervezeti egységen belül, az erőforrások legalább 80%-os igénybevételével történik, projekt munkacsoport létrehozása nem szükséges;

c) nem sorolható az önálló szervezeti egységek rendszeresen ismétlődő tevékenységei közé, ezért egyediek és/vagy újszerűek;

d) végrehajtása 1-4 hónap alatt, rögzített határidőre befejeződik;

e) végrehajtása előre, tételesen meghatározott erőforrás-felhasználással és – szükség esetén – költségfelhasználással történik.

(4) Program elrendelésére akkor kerül sor, ha a feladat

a) végrehajtása meghatározott stratégiai cél elérése, azonban a végeredménye pontosan nem meghatározható;

b) összetettsége több szervezeti egység és/vagy külső szervezet együttműködését és erőforrásait igényli, ezért – a menedzselésre és koordinációra – projekt munkacsoport létrehozása szükséges;

c) nem sorolható az önálló szervezeti egységek rendszeresen ismétlődő tevékenységei közé, ezért egyediek és/vagy újszerűek;

d) végrehajtása 1-3 év alatt történik;

e) végrehajtása évente jóváhagyott költségvetési keretek között történik;

f) végrehajtása a program keretében indított és finanszírozott projektek, akciók és más feladatmegoldási módok összehangolt tevékenységével történik.

(5) A projekt munkacsoport az egyes feladatok projekt menedzsment módszerrel történő végrehajtására (projekt) létrehozott ideiglenes szervezet.

(6) A projekt munkacsoport szakmai felügyeletét a témafelelős, vezetését a projektvezető látja el.

(7) A projekt munkacsoport feladatait és működési rendjét a komplex projektterv határozza meg. A működési rend részleteit a munkacsoport maga állapítja meg.

(8) A szervezeti egységek és a projekt munkacsoport együttműködését a vezetői koordináció biztosítja.



2. A MINISZTÉRIUM ÜGYINTÉZÉSI SZABÁLYAI

A munkaterv

66. § (1) A minisztérium a közigazgatási államtitkár előterjesztésében a miniszter által jóváhagyott munkaterv, illetve az összefüggő nagyobb feladatokra kiadott eseti program alapján végzi munkáját.

(2) A munkatervet féléves időszakra az Államtitkári Hivatal állítja össze. A munkaterv tartalmazza az Országgyűlés, valamint a Kormány által megjelölt, továbbá a minisztérium vezető testületei által meghatározott feladatokat, illetőleg a szervezeti egységek által javasolt feladatok közül azokat, amelyek munkatervbe való felvételét a közigazgatási államtitkár javasolja.

(3) A munkatervben meg kell jelölni a feladat elvégzéséért elsősorban felelős szervezeti egységet, a társfelelősöket, továbbá a feladat végrehajtásának a határidejét.

A munkatervben előírt feladatok végrehajtását az Államtitkári Hivatal figyelemmel kíséri, és erről hetente –ellenőrzési táblázat formájában – jelentést készít a minisztérium vezetői részére.

(4) Ha a munkatervben megjelölt feladat elvégzése akadályba ütközik, és az előírt határidő megtartása nem lehetséges, a feladat elvégzéséért elsősorban felelős szervezeti egység az akadály okáról köteles az illetékes helyettes államtitkárt, valamint az Államtitkári Hivatalt még a munkatervben kijelölt határidő lejárta előtt –külön felszólítás nélkül – tájékoztatni, illetőleg az Államtitkári Hivatal által kiküldött kartonon a feladat átütemezésének okát feltüntetni.

(5) A miniszter, az államtitkárok vagy a helyettes államtitkárok munkaterven kívüli feladat végzését is előírhatják.


Az ügyintézés rendje

67. § (1) A minisztérium feladatkörébe tartozó ügyeket az a szervezeti egység köteles intézni, amelynek a Szabályzatban foglaltak szerint az adott ügy a feladatkörébe tartozik.

(2) A felsőbb állami szerv határozatainak végrehajtása érdekében szükséges feladatokat lehetőség szerint be kell építeni a minisztérium munkatervébe. Az ilyen feladatok esetében az Államtitkári Hivatal felhívja a feladatért ügyköre szerint felelős, valamint az abban részt vevő szervezeti egység figyelmét a feladatoknak határidőben történő végrehajtására, és szükség esetén a végrehajtással elsősorban érintett szervezeti egységet intézkedési terv készítésére.

(3) A szervezeti egység által készített, más szervezeti egységek számára feladatot előirányzó tervezetet az érintett szervezeti egységgel és az Államtitkári Hivatallal előzetesen egyeztetni kell. A feladatok végrehajtásának ellenőrzése és a határozatok nyilvántartása az Államtitkári Hivatal feladata.

(4) Az Államtitkári Hivatal a minisztériumi munkaterv, a felsőbb szerv és a MÉ, az ÁÉ vagy a VÉ által meghatározott előterjesztések benyújtásáról, a feladatok végrehajtásáról, a teljesítés helyzetéről, az esetleges akadályozó körülményekről a minisztérium vezetőit rendszeresen tájékoztatja.

(5) A szervezeti egységek a munkafeladatok határidőre történő, szakszerű elvégzése érdekében kezdeményezően és kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

A szervezeti egységek munkatársai a munkavégzésük során tudomásukra jutott, de más szervezeti egység feladatkörébe tartozó információt kötelesek haladéktalanul az érdekelt szervezeti egységhez továbbítani.

(6) Amennyiben a feladat megoldásában több szervezeti egység érintett, a feladat elvégzéséért az első helyen kijelölt szervezeti egység a felelős. Egyúttal köteles gondoskodni arról, hogy a megoldásban a többi érdekelt szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön, ehhez a közreműködő szervezeti egységek észrevételeket, javaslatokat adnak. A nem érvényesített javaslatokról a javaslattevőt tájékoztatni, véleményeltérés esetén pedig a szervezeti egységeknek egymás közt egyeztetni kell, ennek eredménytelensége esetén a közös felettes vezető dönt.

(7) A szervezeti egység feladatait alapvetően saját köztisztviselőivel, munkavállalóival köteles ellátni. Ez a rendelkezés nem érinti a szervezeti egységnek azt a jogát, hogy a feladat szakszerű, komplex megoldásához az erre vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével külső szakértőt vegyen igénybe, illetőleg külső szervtől szakvéleményt kérjen. Ennek pénzügyi feltételeiről a gazdálkodásra irányadó szabályok szerint illetékes szervezeti egységekkel, vezetőkkel egyeztetni szükséges.

(8) A minisztériumi feladatok körében az ügyeket érdemben, illetőleg közbenső intézkedésként (pl. akadályközlés), a vonatkozó jogszabályok és a felettes vezető útmutatásai szerint, az előírt határidőre kell elintézni. Ez a határidő kormányzati ügyekben a kormány ügyrendjében meghatározott időtartam, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényben előírt ügyekre vonatkozóan, valamint a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. törvényben meghatározott esetekben 30 nap, illetve a felsorolt törvényekben előírt egyéb határidő, peres eljárás esetében a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény által megszabott határidő.

(9) Jogszabályban, kormányhatározatban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyeket a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidőn belül kell elintézni. A 30 napos ügyintézési határidőt kell irányadónak tekinteni azokban az esetekben, ha a vezető a teljesítés határidejét nem írta elő, azonban jogszabályban, illetőleg felsőbb szerv határozatában megállapított határidők az érintett szervezeti egységekre is kötelezőek.

(10) A minisztériumhoz érkező kérelmek esetében –amennyiben az ügyintézés várható határideje meghaladja a 8 napot – az államigazgatási szervektől érkező megkeresések, pályázatok, hatósági, bírósági ügyek kivételével a kérelmezőt írásban értesíteni kell kérelmének beérkezéséről és az ügy elintézésének megindulásáról.

(11) A „sürgős” (S) minősítésű iratokat soron kívül és haladéktalanul kell elintézni. Az országgyűlési képviselők beadványait haladéktalanul, illetőleg a Parlamenti Titkárság által megadott határidőn belül meg kell válaszolni.

(12) A szervezeti egységekben a munkát úgy kell megszervezni, hogy az ügyek határidőre történő elintézéséért, illetőleg annak elmulasztásáért felelős személy megállapítható legyen.

(13) Amennyiben az intézkedés előzményei magából az ügyiratból nem állapíthatók meg, azokról írásbeli összefoglalót kell készíteni, és azt az ügyirathoz kell csatolni, „pro domo”-t az ügyiratra rávezetni. Az ügy érdemi elintézésével összefüggő – közvetlen munkakapcsolat keretében létrejött – megállapodásokat, ha azokról jegyzőkönyv vagy feljegyzés nem készült, ugyanígy kell rögzíteni.

(14) Amennyiben kétséges, hogy valamely ügy elintézése melyik szervezeti egység feladatkörébe tartozik, a felügyeleti terület vezetője, illetőleg a közigazgatási államtitkár jelöli ki az ügy elintézéséért felelős szervezeti egységet.

(15) Más szerv hatáskörébe tartozó ügyben érkezett iratot késedelem nélkül, legfeljebb 8 napon belül meg kell küldeni az illetékes szervhez. Az áttételről az érdekeltet egyidejűleg értesíteni kell.

(16) Az ügyintéző részére közvetlen felettese ad utasítást. A közvetlen felettes felettese – indokolt esetekben– közvetlenül is utasíthat bármely ügyintézőt, vezetőt, illetve soron kívüli tájékoztatást kérhet bármilyen ügyben. Az utasításról, tájékoztatáskérésről a közvetlen felettest haladéktalanul tájékoztatni kell. Az ügy érdemét érintő intézkedésekről, döntési javaslatokról, véleményéről, a rendelkezésére álló információkról a közvetlen felettest kell tájékoztatni. A közvetlen felettes felettesétől érkező utasítások alapján tett intézkedéseket, döntési javaslatokat, véleményt, illetve a kért tájékoztatást – a halaszthatatlan esetek, illetve a vezetői mérlegelést nem igénylő ügyek kivételével – a szolgálati út betartásával kell közölni az utasítás kiadójával.

(17) Jogszabály által a miniszter hatáskörébe utalt, az államigazgatási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Áe.) hatálya alá tartozó államigazgatási ügyben első fokon a miniszter jár el. A minisztérium hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyben első fokon annak a szakfőosztálynak vagy az elsőfokú hatósági jogkörrel rendelkező osztálynak kell eljárnia és határozatot hoznia, amelyik ügykörébe a döntés meghozatala jogszabály vagy az SZMSZ szerint tartozik. Az elsőfokú határozat kiadmányozására (aláírására) a főosztály (osztály) vezetője jogosult.

(18) Az ügyfelek által a minisztériumhoz, illetőleg a minisztérium vezetőihez intézett beadványokat a tartalmuknak megfelelő jogszabályi rendelkezések szerint kell elintézni. Ha a különös eljárási jogszabályok valamely kérdésre nem tartalmaznak rendelkezést, az Áe. szerinti államigazgatási ügyben az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

(19) Az ügyfélszolgálati munkatárs minősíti és nyilvántartja az állampolgárok közérdekű bejelentéseit, javaslatait és panaszait, a szóban előadott bejelentéseket jegyzőkönyvbe veszi, azokat közvetlenül vagy az illetékes szakmai főosztályok közreműködésével megválaszolja. A közérdekű bejelentéseket, javaslatokat és panaszokat az ügyfélszolgálati munkatárs külön számkeretben veszi nyilvántartásba.

(20) Nem járhat el az ügyfélszolgálati munkatárs azokban az egyedi ügyekben, amelyek más, jogilag szabályozott (bírósági, szabálysértési) eljárás hatálya alá tartoznak, és amelyeket át kell tenni az eljárásra jogosult szervhez, illetőleg az illetékes minisztériumi főosztályhoz.


A kiadmányozási jog

68. § (1) A kiadmányozás a már felülvizsgált végleges kiadmánytervezet jóváhagyást követő aláírása, vagy letisztázhatóságának és elküldhetőségének engedélyezése a kiadmányozásra jogosult részéről.

(2) A kiadmányozási joggal rendelkezők jegyzékét az Államtitkári Hivatal vezeti, ezért a kiadmányozás rendjéről és annak változásáról minden szervezeti egység vezetője köteles az Államtitkári Hivatalt tájékoztatni.


A kiadmányozás rendje

69. § (1) A miniszter kiadmányozza:

a) a Kormányhoz és az Országgyűléshez benyújtott előterjesztéseket és jelentéseket;

b) az Országgyűlésben és a bizottságaiban elhangzott képviselői javaslatokra adott válaszokat;

c) a miniszteri rendeleteket, a miniszteri utasításokat, valamint a jogi iránymutatásokat;

d) a jogszabályok által a miniszter hatáskörébe utalt és általa át nem ruházott egyéb döntéseket;

e) a jogszabály vagy külön határozat szerint munkáltatói jogkörben és egyéb jogkörökben magának fenntartott, illetőleg számára biztosított döntéseket;

f) a minisztérium által fenntartott intézmények, a miniszter tulajdonosi irányításával működő gazdasági társaságok, közhasznú társaságok alapító okiratát (társasági szerződését), azok módosításait, azon alapítványok, közalapítványok alapító okiratait és azok módosításait, amelyek alapítói jogát a miniszter gyakorolja.

(2) A politikai államtitkár kiadmányozza:

a) a miniszter által jogkörébe utalt;

b) egyébként a feladatkörébe tartozó ügyekben hozott döntéseket.

(3) A közigazgatási államtitkár kiadmányozza:

a) a feladat- és hatáskörében hozott döntéseket;

b) a minisztériumi tájékoztatókat, közleményeket;

c) a minisztériumi feladatellátás egyes kérdéseivel foglalkozó körleveleket;

d) átruházott hatáskörben a minisztérium által fenntartott intézmények, valamint a miniszter tulajdonosi irányításával működő gazdasági társaságokat, közhasznú társaságokat, alapítványokat, közalapítványokat érintő alapítói (tulajdonosi) döntések közül azokat, amelyeket a miniszter nem tartott fenn saját hatáskörében;

e) mindazon ügyekben hozott döntéseket, amelyekre vonatkozóan a miniszter a döntéshozatal jogát átruházta.

(4) A helyettes államtitkár, az Államtitkári Hivatal vezetője kiadmányozza:

a) a közigazgatási államtitkár által külön rendelkezéssel a feladatkörébe utalt ügyeket;

b) a munkáltatói és egyéb jogkörben a saját feladatkörébe tartozó ügyeket;

c) a felügyelete alá tartozó területen a vezetői hatáskörben fenntartott ügyekre vonatkozó döntéseket.

(5) A kabinetfőnök, a Miniszteri Titkárság vezetője, a Politikai Államtitkári Titkárság vezetője és más titkárságvezetők az illetékes állami vezető által átruházott jogkörben gyakorolják a kiadmányozási jogot.

(6) A főosztályvezető kiadmányozza a szervezeti egység feladatkörében mindazokat a döntéseket, amelyek kiadmányozása nem tartozik a miniszter, az államtitkárok, a helyettes államtitkárok, az Államtitkári Hivatal vezetőjének jogkörébe.

(7) A főosztályvezető-helyettesek és az osztályvezetők a főosztályvezető által átruházott hatáskörben gyakorolják a kiadmányozási jogot. Az osztályvezetők a feladatkörükbe tartozó ügyekben az intézkedéseket kiadhatják, kivéve azokat, amelyekben a kiadás jogát felsővezető gyakorolja, illetőleg a főosztályvezető a maga számára tartotta fenn.

(8) Az ügyintézőket a főosztályvezető és – a saját hatáskörébe tartozó ügyben – az osztályvezető érdemi intézkedést tartalmazó irat aláírására is feljogosíthatja. Ennek tényét a szervezeti egység ügyrendjében és az ügyintéző munkaköri leírásában rögzíteni, és egyúttal az Államtitkári Hivatalt erről értesíteni kell.

(9) A jogszabályi keretek között történő kiadmányozási jog átruházása nem ütközhet a minisztérium egyes szakmai területeire vonatkozó belső szabályzatokban szereplő kiadmányozási szabályokba.

(10) Ügyiratot irattárba csak az a személy helyezhet, akinek az ügyre vonatkozóan kiadmányozási joga van. Az irat-nyilvántartási és titkos ügykezelési egységek az erre vonatkozó belső szabályzat figyelembevételével csak olyan ügyiratot vehetnek át továbbításra, illetőleg helyezhetnek el az irattárban, amelyeket a kiadmányozásra jogosultak jegyzékébe felvett dolgozó adott ki.

(11) Gazdálkodási jellegű vagy ilyen kihatású ügyekben a kiadmányozási, a kötelezettségvállalási, az utalványozási, a véleményezési, illetőleg az érvényesítői jog a megfelelő belső szabályzatokban foglaltak megtartásával gyakorolható.

(12) Az ügyintézés megkönnyítése érdekében meghatározott körben névbélyegző használható aláírásként. Ahasználat köréről és módjáról az Iratkezelési Szabályzat rendelkezik.


A minisztérium képviselete

70. § (1) Az Országgyűlés és a Kormány munkájában a miniszter vesz részt.

(2) A politikai államtitkár a minisztert az Országgyűlésen teljes jogkörben helyettesítheti, a Kormány ülésén tanácskozási joggal vehet részt.

(3) A közigazgatási államtitkár a miniszter és a politikai államtitkár egyidejű akadályoztatása esetén a jogszabályban meghatározott kivételekkel a miniszter megbízása alapján képviselheti a minisztert.

(4) A minisztérium vezetői nemzetközi kapcsolatokban a partnerek képviseleti szintje, valamint a téma súlya, fontossága szerint látják el a minisztérium képviseletét.

(5) A minisztériumot más minisztériumoknál, illetőleg országos hatáskörű szerveknél a partnerek képviseleti szintjének megfelelően a feladatkör szerinti szervezeti egységek vezetői képviselik. Az ügyintézés körében felmerült ügyekben a minisztérium képviseletét a feladat szerint érdekelt szervezeti egység látja el.

(6) Amennyiben a képviselet ellátásában több szervezeti egység érdekelt, a képviseletről az adott feladatot koordináló, ennek hiányában az azt ellátó szervezeti egység köteles gondoskodni. Ha a képviselet során olyan kérdésben kell állást foglalni, amely más szervezeti egység feladatkörét is érinti, a képviseletet ellátó köteles gondoskodni az előzetes egyeztetésről, valamint annak eredményéről tájékoztatni az érintett szervezeti egységet.

(7) A minisztérium képviseletét megfelelő felhatalmazással ellátó személy köteles az előzetesen egyeztetett minisztériumi álláspontot képviselni.

(8) A minisztériumot – a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár eltérő döntésének hiányában – a bíróságok és más hatóságok előtt a Jogi Főosztály – a feladatkör szerint érintett szervezeti egység bevonásával – képviseli. A képviselet ellátásához szükséges iratokat és adatokat a Jogi Főosztály rendelkezésére kell bocsátani.

(9) A Jogi Főosztály az érintett szervezeti egység vezetőjét minden esetben tájékoztatja a tárgyalások eredményéről, az érdemi döntést tartalmazó határozatot pedig részére megküldi.

(10) Amennyiben a minisztérium – bíróság vagy más hatóság előtti eljárásban – felügyeleti szervként való részvételre kap idézést, a minisztérium képviselőjét annak a szervezeti egységnek a vezetője jelöli ki dolgozói közül, amely az ügyben ügyfélként szereplő szerv felett az irányítást, felügyeletet gyakorolja.


A szervezeti egység ügyrendje és a munkaköri leírás

71. § (1) A szervezeti egység ügyrendjét a szervezeti egységet közvetlenül irányító vezető állapítja meg. A gyors és szakszerű munkavégzés érdekében a szervezeti egység ügyrendjében meg kell határozni:

a) a vezető és a beosztott dolgozók feladatait, munkaköri leírását;

b) a belső szervezeti egységek létszámát, illetve annak megosztását;

c) az együttműködés területeit és módját az egyes belső szervezeti egységek között;

d) az irányított intézmények és a minisztérium többi szervezeti egysége vonatkozásában szükséges teendőket;

e) a belső szabályzatokban megállapított teendők ellátásáért felelős személyeket.

(2) A szervezeti egység feladatait – az esetleges belső tagozódás figyelembevételével – a munkatársak között arányosan, szakképzettségüknek és szakmai gyakorlatuknak megfelelően, lehetőleg ügykörönként kell megosztani.

(3) A feladatokat munkaköri leírásokba kell foglalni, amelyeknek tartalmazniuk kell az adott tevékenységi körre vonatkozó képesítési és jártassági követelményeket, valamint a folyamatba épített ellenőrzési feladatokat. A munkaköri leírásokat a Humán-közszolgálati Főosztály formanyomtatványa alapján a közvetlen felettes vezetőknek kell elkészíteniük.


A szervezeti egységek együttműködésének szabályai

72. § (1) A szervezeti egységek vezetői a feladatkörükbe tartozó kérdésekben intézkedéseiket közvetlenül adják ki, és gondoskodnak azok végrehajtásáról. Intézkedéseiket, valamint a minisztériumi vezetők részére előterjeszteni tervezett döntési javaslataikat az érdekelt egységekkel előzetesen egyeztetni kell.

(2) A szervezeti egységek egymással mellérendeltségi kapcsolatban állnak. Feladataik megoldása során az ügyköreik érintkezési területein egymást tájékoztatva, segítve, intézkedéseiket összehangolva járnak el. A szervezeti egységek ügyrendjében és a munkaköri leírásokban ki kell jelölni azt az ügyintézőt, aki a szakmai felügyeleti terület és a megfelelő szervezeti egység között az együttműködés keretében szükségessé váló egyeztetések felelőse.

(3) Olyan ügyekben, amelyekben rendszeres együttműködés szükséges, annak tartalmát, módját, illetőleg a feladatok elhatárolását az érdekelt szervezeti egységek vezetői közösen állapítják meg.

(4) Több szervezeti egység ügykörét érintő ügyben, annak ügyintézője már az előkészítés szakaszában köteles felvenni a kapcsolatot az érdekelt szervezeti egység ügyintézőjével egyeztetés miatt. Az ügyintéző felelős az általa adott nyilatkozatért. Véleményét – ha az adott ügyben kiadmányozási joga van – a szervezeti egység álláspontjának kell tekinteni. Ha az ügyintézők nem jutnak egyezségre, a közös álláspont kialakítását közvetlen feletteseiknek, illetőleg a szervezeti egységek vezetőinek kell megkísérelniük.


A hatósági ügyek intézése

73. § (1) Jogszabály által a miniszter hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben első fokon a miniszter jár el.

(2) Egyéb, a minisztérium hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyben első fokon annak a szervezeti egységnek kell eljárnia és határozatot hoznia, amelyik ügykörébe a döntés meghozatala tartozik. Az első fokú határozat aláírására a szervezeti egység vezetője jogosult.

(3) A minisztérium hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyben a másodfokú döntés előkészítését a Jogi Főosztály végzi. A másodfokú határozatot a miniszter hozza meg.

(4) A minisztérium által felügyelt szervek határozatai elleni felügyeleti intézkedést a szakfőosztály – a Jogi Főosztály bevonásával – készíti elő.



3. A KAPCSOLATTARTÁS

Kapcsolattartás állami szervekkel

74. § (1) Az Országgyűléssel, annak hivatali apparátusával, a parlamenti bizottságokkal, a parlamenti képviselőcsoportok vezetőivel, valamint az egyéni képviselőkkel való folyamatos kapcsolattartást a Parlamenti Titkárság szervezi.

(2) A törvényjavaslatok benyújtásához, az Országgyűlés plenáris és bizottsági üléseinek munkájával kapcsolatban a minisztérium vezetői és szervezeti egységei, valamint az Országgyűlés közötti kapcsolattartást, a minisztérium felsővezetőinek, miniszteri biztosainak és a minisztérium közvetlen irányítása alá tartozó intézmények vezetőinek részvételét a plenáris, illetve bizottsági üléseken a Parlamenti Titkárság szervezi.

(3) A Parlamenti Titkárság az országgyűlési bizottságok üléseinek előkészítése érdekében:

a) a politikai államtitkár, a kabinetfőnök és a közigazgatási államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett közvetlenül tájékoztatja az illetékes szervezeti egység vezetőjét a feladatkörébe eső bizottsági ülések napirendjéről;

b) szervezi az országgyűlési bizottságok ülésein történő szakértői részvételt, felkéri a bizottság ülésén a minisztériumot képviselő szakértőt összefoglaló emlékeztető készítésére;

c) összegzi a bizottsági ülések vitájának tapasztalatait, és azt a miniszter elé terjeszti.

(4) Az Országgyűlés bizottsági ülésein a minisztériumot a miniszter, a politikai, a közigazgatási államtitkár vagy a helyettes államtitkár, illetve az általuk kijelölt olyan szakértő képviselheti, aki a témát ismeri, és a minisztérium véleményét teljes körűen indokolni tudja.

(5) Az Országgyűlésen, illetve annak bizottságaiban elhangzott fontosabb észrevételeket a feladatkörük szerint érdekelt szervezeti egységek a parlamenti összekötők jelzése alapján megvizsgálják, és véleményükkel, javaslatukkal együtt tájékoztatják a minisztert, a politikai, valamint a közigazgatási államtitkárt.

(6) Ha önálló képviselői, illetve parlamenti bizottsági indítvány tárgya szerint több – eltérő felügyeleti rend alá tartozó – szervezeti egység érdekelt, a közigazgatási államtitkár – a miniszter parlamenti összekötőjének jelzése alapján – kijelöli a szakértői vélemény előkészítéséért felelős személyt.

(7) Az országgyűlési képviselők, a bizottságok és az Országgyűlés elnöke részére írásbeli tájékoztatást adhat a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, amelyet a téma szerint illetékes szervezeti egység bevonásával a parlamenti összekötők készítenek elő.

(8) A Parlamenti Titkárság – az illetékes szervezeti egység bevonásával – gondoskodik arról, hogy az interpellációkra, kérdésekre, azonnali kérdésekre adandó válasz az előírt formában és határidőn belül elkészüljön a (3) bekezdésben megjelöltek egyidejű tájékoztatása mellett. A választervezeteket a közigazgatási államtitkár útján kell megküldeni a miniszternek.

(9) A törvényjavaslat expozéjának tervezetét legkésőbb a törvényjavaslat parlamenti benyújtását követő 1héten belül el kell készíteni, és jóváhagyásra be kell mutatni az illetékes vezetőnek.

(10) Az Alkotmánybíróságtól, az Állami Számvevőszéktől, valamint az Országgyűlési Biztosoktól érkezett megkereséseket kiemelten kell kezelni, oly módon, hogy a kellő szakmai egyeztetést követően az adott szerv által megszabott határidőben megválaszolhatók legyenek. Az ilyen megkeresésre adandó válasz tervezetét az illetékes szervezeti egység az Államtitkári Hivatal bevonásával készíti el.

(11) Az Alkotmánybíróságnak, az Állami Számvevőszéknek és az Országgyűlési Biztosoknak címzett átiratot, levelet az Államtitkári Hivatal vezetőjének láttamozásával, a közigazgatási államtitkár javaslatára a miniszter, akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár írja alá.


Kapcsolattartás társadalmi és szakmai szervezetekkel

75. § (1) A minisztérium és más állami, egyházi, valamint társadalmi szervek között létrejött megállapodásban foglaltak végrehajtásáról a kijelölt felsővezető – az illetékes titkárság vagy a Miniszteri Kabinet az érdekelt szervezeti egység közreműködésével – gondoskodik. A szakmai érdekképviseletekkel (szövetségekkel) az illetékes felügyeleti terület vezetője, valamint az érdekelt főosztályok tartják a kapcsolatot. Az érdekvédelmi szervezetektől a minisztériumhoz érkező valamennyi levélből, illetve az azokra készített válaszlevelekből vagy azok tervezeteiből az illetékes szervezeti egység másolatot köteles küldeni a Társadalmi Kapcsolati és Ügyfélszolgálati Osztály, valamint az Államtitkári Hivatal részére.

(2) A szervezeti egységek minden olyan ügyben, amelyben a minisztérium képviselete nincs kizárólag fenntartva valamelyik szervezeti egység vagy vezető részére, bármely állami, önkormányzati, egyházi vagy társadalmi, szakmai szervvel, szervezettel közvetlenül tarthatják a kapcsolatot.

(3) Kodifikációs ügyekben a Miniszterelnöki Hivatallal, az Igazságügyi Minisztériummal az Államtitkári Hivatal tartja a kapcsolatot.

(4) Külső szervekkel tervezett érdemi tárgyalás – ha az más szervezeti egység ügykörét is érinti – csak akkor kezdhető meg, ha a minisztériumon belül minden részletre vonatkozóan egyetértés alakult ki, vagy a felső vezetés az esetleges vitát eldöntötte. A tárgyalásokról emlékeztetőt kell készíteni, és azt meg kell küldeni mindazoknak, akiknek ügykörét a tárgyaláson elhangzottak érintik.

(5) Sajtóügyekben a Miniszterelnöki Hivatallal és a Magyar Távirati Irodával a Sajtóiroda tartja a kapcsolatot.

(6) A kapcsolattartás itt fel nem sorolt eseteiben a szervezeti egységek feladat- és hatáskörére vonatkozó előírások az irányadók.

(7) A minisztérium vezetése a Miniszteri Kabinet, illetve közigazgatási államtitkár útján kapcsolatot tart a minisztériumon belül működő érdek-képviseleti szervezettel (szakszervezettel), támogatja annak munkáját. Akapcsolattartás részleteiről a felek együttműködési megállapodást kötnek.

(8) A külső szervekkel való kapcsolattartásra kizárólagosan jogosult szervezeti egység megbízott képviselője mellé az érdekelt egyéb szervezeti egységek további képviselőt delegálhatnak, aki azonban csak a minisztérium képviselőjével konzultálva nyilváníthat véleményt.


Kapcsolattartás a sajtó képviselőivel

76. § (1) Az írott és elektronikus sajtó képviselőivel történő kapcsolattartást az érdekelt szervezeti egységek bevonásával a Sajtóiroda tervezi és szervezi. Folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt a minisztérium tevékenységéről és adott kérdésekben a minisztérium hivatalos álláspontjáról. Szervezi a minisztérium sajtókapcsolatait, a minisztérium vezetőinek a nyilvánosság előtt történő megjelenését.

(2) A sajtó képviselői részéről érkező megkeresésekről a Sajtóirodát haladéktalanul tájékoztatni kell. A Sajtóiroda vezetője a kabinetfőnök döntése alapján kijelöli a megkeresés alapján nyilatkozni jogosult vezetőt.


Nemzetközi kapcsolattartás

77. § (1) A nemzetközi kulturális kapcsolatokat érintő ügyekben:

a) a minisztérium felső vezetői szintjén történő kapcsolatfelvétel és érdemi együttműködés a nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár előzetes tájékoztatásával, egyetértésével, illetőleg közreműködésével történik;

b) a szervezeti egységek nemzetközi ügyekben más kormányzati szervekkel és a Magyar Köztársaság külképviseleteivel, valamint más államok és nemzetközi szervezetek képviseleteivel az EU Integrációs és Stratégiai Főosztály, valamint a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya segítségével működnek együtt.

(2) A külföldi utakról, illetőleg a külföldiekkel folytatott tárgyalásról jelentést vagy emlékeztetőt kell készíteni, és azt az érintettek körében közzétenni, illetőleg a nemzetközi kapcsolatokat felügyelő területen elkülönített, áttekinthető rendszerben kell nyilvántartani. A jelentés vagy emlékeztető tartalmazza az elhangzottakra vonatkozó végrehajtási javaslatokat is a hivatalos külföldi kiküldetések szabályzata szerint.

(3) A nemzetközi kulturális és kulturális ösztöndíjas kapcsolatok diplomáciai szintre történő emelése, nemzetközi megállapodások kötése csak a nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár közreműködésével történhet. A minisztérium feladatkörébe tartozó nemzetközi dokumentumok előkészítéséért, elfogadtatásáért és megvalósításáért az EU Integrációs és Stratégiai Főosztály, illetve a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya a felelős.

(4) A nemzetközi kapcsolatokat érintő hazai és nemzetközi fórumokon, bizottságokban és értekezleteken a tárca képviseletére a nemzetközi terület tesz javaslatot a szakterületek véleményének kikérésével, illetőleg azok kezdeményezése alapján. A javaslatot jóváhagyatja a minisztérium vezetőivel, és erről tájékoztatja a külföldi partnert.

(5) Az EU Integrációs és Stratégiai Főosztály, illetve a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya felelős azért, hogy a tárca vezetői és érintett munkatársai megbízható, naprakész információkhoz jussanak a nemzetközi kapcsolatok területén.

(6) Az Államtitkári Hivatal vezetője, illetve a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára a minisztériumhoz tartozó intézményektől rendszeresen tájékoztatást kér a minisztériumot érintő nemzetközi kapcsolataikról (nemzetközi szerződésekről és programokról).



4. ELŐTERJESZTÉSEK, JOGSZABÁLYOK KÉSZÍTÉSE

A tervezetek előkészítése és benyújtása

78. § (1) A jelentősebb intézkedést célzó előterjesztések, a törvények, valamint a fontosabb jogszabályok előkészítése érdekében először ezek főbb koncepcióját és a kidolgozás ütemtervét kell kialakítani, amelyeket a minisztérium érdekelt szervezeti egységeivel – szükség esetén más szakmai szervekkel is – egyeztetni kell.

(2) A jogi szabályozás szükségességére az illetékes szervezeti egység a Jogi Főosztály bevonásával együttesen tesz javaslatot. A jóváhagyott koncepciók alapján a minisztérium érdekelt egysége a jogi szabályozás tervezetét a Jogi Főosztállyal együttműködve dolgozza ki.

(3) A miniszter feladatkörében és törvényben vagy kormányrendeletben kapott jogszabályi felhatalmazás alapján ad ki rendeletet, továbbá utasításban szabályozhatja a minisztérium közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét.

(4) Az Országgyűlés és a Kormány részére a minisztérium előterjesztést, jelentést vagy tájékoztatót készít. Az Országgyűlés részére benyújtandó előterjesztések, jelentések gondozása a szakmailag illetékes szervezeti egységek közreműködésével a Miniszteri Kabinet feladata.

(5) A kormány-előterjesztések előkészítésével, benyújtásával kapcsolatban a Kormány ügyrendi szabályainak megtartásáról, illetve megtartatásáról az Államtitkári Hivatal gondoskodik.

(6) Az előterjesztések tervezetét és a jogszabályok koncepcióit, normaszövegét a munkatervben kijelölt, vagy egyébként feladatkörénél fogva felelős szervezeti egység – a témában illetékességgel rendelkező szervezeti egység bevonásával – köteles elkészíteni. A munkába bevont szervezeti egység feladatkörének megfelelő részanyagok, részmunkák kidolgozásával köteles részt venni a tervezet elkészítésében. Több kijelölt szervezeti egység esetén ki kell jelölni a feladat összefogásáért felelős szervezeti egységet is.

(7) A jogszabályok szakmai tervezeteinek előkészítésében a Jogi Főosztály a munka megkezdésétől közreműködik. A szakmai tervezet kodifikációs szempontú véglegesítését, átdolgozását a Jogi Főosztály végzi. Azelőterjesztések, jogszabályok tervezeteinek belső egyeztetését, döntésre történő előkészítését a Koordinációs Főosztály végzi. A szabályozás szakmai, tartalmi megalapozottságáért az érdekelt szervezeti egység, a jogi összhangért és a törvényességért, valamint az egyeztetési folyamat koordinációjáért az Államtitkári Hivatal a felelős.

(8) A magasabb szintű előterjesztésekkel, jogszabályokkal egyidejűleg kell elkészíteni az azok végrehajtását szolgáló jogszabályok, intézkedések tervezetét is. A tervezetet az előkészítésért felelős szervezeti egységnek az érdekelt szervezeti egységekkel elsősorban közvetlen munkakapcsolat útján kell megtárgyalnia. Az esetleges vitákat a szervezeti egységek vezetői vagy megbízottjaik személyes tárgyalás útján tisztázzák, annak eredményét az ügyiraton feltüntetik.

(9) A tervezett intézkedések, elgondolások jobb megismertetése és a tárcaegyeztetés megkönnyítése érdekében a más tárcával együttesen kiadni kívánt előterjesztések főbb rendelkezéseit már az előkészítés időszakában, munkakapcsolat formájában az érintett tárcával is meg kell ismertetni.

(10) Törvényjavaslat tervezetének előkészítése során –még a tárcaegyeztetést megelőzően – közvetlen munkakapcsolat formájában be kell vonni a munkába a társ- és előterjesztő tárca, illetve az Igazságügyi Minisztérium szakértőit. Amennyiben az előkészítés során a költségvetést érintő kérdés is felmerül, a Pénzügyminisztérium állásfoglalását is ki kell kérni.

(11) Az előterjesztést – az esetleges eltérő véleményekkel együtt – a szakfőosztály mutatja be a felügyeletet ellátó helyettes államtitkárnak, aki azt az ÁÉ elé terjeszti. Az ÁÉ-n, illetve a MÉ-n hozott döntést követően a minisztérium illetékes szakfőosztálya az általa előkészített anyagot – kinyomtatott és elektronikus formában – az államigazgatási egyeztetés lefolytatását kérő feljegyzés kíséretében átadja a Koordinációs Főosztálynak, amely intézkedik az államigazgatási egyeztetésről.

(12) Az előterjesztések, jogszabálytervezetek csak a közigazgatási államtitkár kiadmányozása alapján bocsáthatók államigazgatási egyeztetésre.

(13) Az előkészítő szervezeti egység jelzi a Koordinációs Főosztálynak az egyeztetésbe bevonni javasolt érdekképviseletek, szakmai szervezetek és szervek körét, a véleményezés határidejét, valamint az esetleges szóbeli egyeztetés idejét és helyét.

(14) A véleményezésre általában 15 napot kell biztosítani. A Koordinációs Főosztály az összes beérkezett véleményt együtt továbbítja az illetékes szervezeti egységnek.

(15) A minisztériumokkal és az országos hatáskörű szervekkel való egyeztetés során a vitás kérdések rendezését elsősorban közvetlen munkakapcsolat útján kell megkísérelni. Ha ez nem vezet eredményre, illetve az észrevételek jellege és mennyisége azt indokolttá teszi, a Koordinációs Főosztály kezdeményezésére és szervezésében egyeztető értekezletet kell tartani az észrevételt tett szervezetek képviselőivel.

(16) Az érintett szakfőosztályok – amennyiben azt szükségesnek tartják – egyeztetést kezdeményezhetnek a Koordinációs Főosztálynál. A fennmaradó véleményeltéréseket miniszteri (államtitkári, helyettes államtitkári) szinten kell egyeztetni. Az előterjesztéseknek más minisztériumokkal végzett egyeztetéséről a megállapodást vagy véleménykülönbséget tartalmazó emlékeztetőt kell készíteni.

(17) Kormányülésre és az azt megelőző Közigazgatási Államtitkári Értekezletre csak a Kormány ügyrendjének megfelelő követelmények megtartásával nyújtható be előterjesztés vagy jelentés. Kivételes esetben – a közigazgatási államtitkár külön jóváhagyásával – a fentiekben leírt határidőn belül is benyújthatók a halaszthatatlanul sürgős döntést igénylő ügyekben készült előterjesztések. Az előterjesztés benyújtását kizárólagosan az Államtitkári Hivatal végzi.

(18) Az előterjesztést készítő főosztály az előterjesztést jóváhagyásra felterjeszti a felügyeletet ellátó helyettes államtitkárhoz. A helyettes államtitkár által jóváhagyott előterjesztést kinyomtatott és elektronikus formában (lemezen) legkésőbb 5 munkanappal a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet időpontja előtt az Államtitkári Hivatalhoz kell eljuttatni, mely azt a közigazgatási államtitkár útján aláírásra a miniszter elé terjeszti. Több minisztériumot érintő előterjesztés esetén a miniszterekkel való aláíratást az Államtitkári Hivatal végzi.

(19) Az előterjesztő szakmai főosztálynak legkésőbb a Közigazgatási Államtitkári Értekezletet megelőző napon el kell juttatni a Sajtóirodához az előterjesztéssel kapcsolatos kommunikációs tervet, melyet a felügyeletet ellátó helyettes államtitkár hagy jóvá.


Jogszabály, az állami irányítás egyéb jogi eszközének kiadása

79. § (1) A miniszter rendeletet, valamint – jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében – a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki.

(2) A minisztérium jogi iránymutatásként irányelvet és tájékoztatót adhat ki, melyek nem tartalmazhatnak jogot és kötelességet megállapító magatartási szabályt.

(3) A jogi iránymutatást módosítani nem lehet, ha szükséges, helyette újat kell kiadni, amelyben rögzíteni kell, hogy a tárgykörben korábban kiadott jogi iránymutatás hatályát veszti. A jogi iránymutatás tervezetének elkészítését és egyeztetését a miniszteri rendelet egyeztetésének megfelelően kell végrehajtani.

(4) A körlevél a minisztérium egységeihez, szakigazgatási szervekhez, illetőleg a minisztérium által közvetlenül irányított, felügyelt szervekhez intézett, iránymutatásnak nem minősülő egyedi intézkedés, amely általában aktuális tájékoztatást ad, előírást, felhívást tartalmaz, vagy valamely jogszabály végrehajtásával kapcsolatban egy-egy évre vonatkozó programot állapít meg. A körlevél kiadására az ügyiratok kiadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A körlevelek ügyiratszámát és tárgyát a Koordinációs Főosztály – évenként elkülönítve– tartja nyilván.

(5) A miniszteri rendeletet a Magyar Közlönyben, a jogi iránymutatást és a miniszteri utasítást a minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni, amelyről az Államtitkári Hivatal gondoskodik.

Véleményezési eljárás államigazgatási egyeztetés keretében

80. § (1) Az államigazgatási egyeztetési folyamatban a minisztériumoktól és az országos hatáskörű szervektől beérkező kormányelőterjesztés-tervezeteket, miniszteri rendelettervezeteket a Koordinációs Főosztály kapja meg. Avéleményezésre érkezett előterjesztések jegyzékét a minisztérium belső számítógépes hálózatán a szervezeti egységek vezetői számára hozzáférhetővé kell tenni.

(2) A Koordinációs Főosztály a tervezeteket véleményezésre az érdekelt szervezeti egységeknek megküldi.

(3) Az érintett szervezeti egység – közös felügyelet alá tartozó több szervezeti egység esetén a helyettes államtitkári titkárságok által egyeztetett – véleményét nyomtatott és elektronikus formában meg kell küldeni a Koordinációs Főosztálynak. Egyetértő, illetve egymást nem kizáró észrevételek alapján összeállítható tárcavéleményt tartalmazó levéltervezet elkészítéséről a Koordinációs Főosztály gondoskodik. A tárcavéleményt elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni a véleményezésben részt vett szervezeti egységek számára.

(4) A minisztérium több felügyeleti területétől, szervezeti egységétől beérkező eltérő észrevételek esetén az egységes minisztériumi álláspont, tárcavélemény elkészítéséről az eltérő észrevételek egyeztetése alapján a Koordinációs Főosztály – szükség esetén a szakterület jogászainak, szakembereinek bevonásával – gondoskodik. Az egyeztetés során a minisztérium egységes álláspontjának kell kialakulnia. Az egyeztetést követően a választervezetet a Koordinációs Főosztály készíti el.

(5) A minisztérium véleményét tartalmazó ügyiraton fel kell tüntetni, hogy mely szervezeti egységek kapták meg az előterjesztést, tervezetet véleményezésre. Amennyiben a minisztérium észrevételt tett, az előterjesztés esetleges szóbeli egyeztetésén a minisztérium álláspontját a véleményt aláíró felsővezető, illetőleg az illetékes szakmai vezető (helyettes államtitkár, főosztályvezető) által kijelölt munkatárs képviseli.


A közigazgatási államtitkári értekezletek,
illetve a kormányülések előkészítése

81. § (1) A közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjén szereplő előterjesztéseket, jelentéseket a Koordinációs Főosztály veszi át. Az államigazgatási egyeztetés során keletkezett vélemények, felkészítők összeállítása – az érintett szakterületek bevonásával –, a borítók elkészítése szintén a Koordinációs Főosztály feladata.

(2) Más minisztérium és országos hatáskörű szerv előterjesztését a Koordinációs Főosztály rövid úton ahhoz a szervezeti egységhez juttatja el, amely az előterjesztésre, jelentésre – az előzetes államigazgatási egyeztetés keretében – véleményt adott. A véleményezőnek az előterjesztést, jelentést soron kívül meg kell vizsgálnia, és a Koordinációs Főosztályt haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell arról, hogy a minisztériumi véleményt az előterjesztés véglegesítésekor figyelembe vették-e.

(3) A felkészítőben, tájékoztatóban külön ki kell térni, és meg kell indokolni azon figyelembe nem vett véleményt, amelyhez a minisztérium ragaszkodik. Az írásos tájékoztató elkészítése érdekében minden szakmai felügyeleti területen egy kijelölt személynek a közigazgatási államtitkári értekezletet megelőző munkanapon a minisztériumban kell tartózkodnia.

(4) A napirendbe felvett és az ülés előtt megküldött –államigazgatási egyeztetésre nem bocsátott, de a minisztériumot érintő – előterjesztések, jelentések véleményezésének megszervezése a Koordinációs Főosztály feladata. Az ilyen előterjesztéseket, jelentéseket véleményezésre soron kívül, azonnali határidővel meg kell küldeni az érintett szervezeti egységeknek. A beérkező véleményt a felkészítő anyaghoz kell csatolni.

(5) A Koordinációs Főosztály a minisztérium saját előterjesztését, jelentését ahhoz a szervezeti egységhez juttatja el, amelyik azt előkészítette és azért felelős. Az előterjesztésért, jelentésért felelős elkészíti írásbeli összefoglalóját az előterjesztés, jelentés előzményeiről, tartalmáról, a minisztérium álláspontjáról. A felelős személynek az összefoglaló esetleges szóban történő kiegészítése és további információ adása érdekében a közigazgatási államtitkári értekezlet napján, az ülést megelőzően a közigazgatási államtitkár rendelkezésére kell állnia.

(6) A közigazgatási államtitkári értekezlet napirendje szerint összeállított felkészítő anyagot a Koordinációs Főosztály áttekinti, és szükség szerint kiegészíti. A felkészítő feljegyzések, borítók szerkezetére vonatkozó tartalmi és formai előírásokat a Koordinációs Főosztály útmutatásai tartalmazzák.

(7) Amennyiben a közigazgatási államtitkári értekezlet a minisztérium által benyújtott napirendi javaslatnak az újabb közigazgatási államtitkári értekezletig, illetve kormányülésig történő átdolgozását rendeli el, erről a közigazgatási államtitkári értekezleten részt vevő vezető, illetőleg a Koordinációs Főosztály az érintett felügyeleti terület vezetőjét haladéktalanul tájékoztatja.

(8) A közigazgatási államtitkári értekezlet döntéseit –az értekezleten részt vevő személy jegyzetei, illetőleg az emlékeztető alapján – a felkészítő borítólapjának belső oldalán az Koordinációs Főosztály rögzíti és irattározza. Ez képezi a kormányülés napirendjére érkező előterjesztések felkészítésének alapját, amelyet az Államtitkári Hivatal a kormányülés időpontját megelőző nap végéig ad át a Miniszteri Titkárság részére.

(9) A kormányülés napirendjére érkező előterjesztéseket az Államtitkári Hivatal veszi át. A közigazgatási államtitkári értekezleten részt vett minisztériumi vezető az Államtitkári Hivatal vezetőjével közösen közreműködik a miniszter kormányülésre történő felkészítésében.


A minisztérium hivatalos lapja

82. § (1) A minisztérium hivatalos lapja a Kulturális Közlöny (a továbbiakban: Közlöny), melynek főszerkesztője a Koordinációs Főosztály vezetője. A szerkesztési munkában az Államtitkári Hivatal főszerkesztő által kijelölt dolgozói vesznek részt.

(2) A miniszteri rendeleteket és utasításokat, az ágazatot érintő egyéb miniszteri jogszabályokat, a jogi, valamint a szakmai iránymutatásokat a Közlönyben közzé kell tenni. A közzétételre kerülő szöveget az ügyiratpéldányon felül egy nyomdakész példányban – az ügyirattal együtt – kell a Közlöny szerkesztőségéhez megküldeni.

(3) A miniszteri utasításokat a hivatalos lapban legalább szám és cím szerint közzé kell tenni. A miniszteri utasítás számát a Közlöny szerkesztősége határozza meg a közzététellel egyidejűleg.

(4) Irányelvek és tájékoztatók közzétételekor a nyomdai példányon a kibocsátót név és beosztás szerint, minisztériumi közleményen pedig a főosztályt fel kell tüntetni.

A minisztérium által kiírt pályázati felhívások közzétételéhez a közigazgatási államtitkár hozzájárulása előtt a Miniszteri Titkárság egyetértését is be kell szerezni.

(5) A Közlöny szerkesztősége a hozzá megküldött iraton köteles a közzététel megtörténtét feltüntetni, és az iratot az iratkezelőnek visszaküldeni.



5. VEGYES RENDELKEZÉSEK

A minisztérium munkarendje

83. § (1) A minisztérium hivatalos nyelve a magyar. A két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatok körében a nyelvhasználatot nemzetközi szerződés, illetve a kialakult szokások határozzák meg.

(2) Idegen nyelvű iratok belső használatra történő fordításáról az ügykör szerint illetékes szervezeti egység gondoskodik. Nemzetközi tárgyalásokhoz tolmácsot a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya biztosít. Az illetékes szervezeti egység az erre vonatkozó igényét lehetőség szerint a tárgyalást megelőző 2 munkanappal előbb írásban jelezni köteles.

(3) A minisztérium épületébe való belépés rendjéről külön utasítás intézkedik.

(4) A minisztérium vezető állású köztisztviselői a munkahelyen kívüli feladataikat, kiküldetésüket úgy kötelesek megszervezni és ellátni, hogy távollétük idején helyettesük vagy a helyettesítésükkel megbízott köztisztviselő a minisztériumban tartózkodjon.

(5) A minisztérium munkarendjére vonatkozó részletes szabályokat a Közszolgálati Szabályzat tartalmazza.


A minisztérium belső szabályalkotási rendje, szabályzatai

84. § (1) A minisztérium saját működésére, gazdálkodására, a köztisztviselőkre, az ügyintézésre, az iratkezelésre, valamint a minisztérium vezetése által lényegesnek minősített egyéb kérdések rendezésére vonatkozóan a miniszter utasítást, belső szabályzatot, a közigazgatási államtitkár intézkedést (körlevelet) alkot. Az egyes szakterületek, szervezeti egységek a szabályzatok elkészítését a minisztérium ügyrendje szerint kezdeményezhetik. Abelső szabályalkotás előkészítését a Koordinációs Főosztály koordinálja.

(2) A belső szabályzatokat a miniszter hagyja jóvá, és sorszámozott miniszteri utasítással teszi közzé. Az egyes szabályzatok mindaddig hatályban maradnak, amíg újabb sorszámú miniszteri utasítás hatályon kívül nem helyezi azokat.


A minisztérium gazdálkodása

85. § (1) A minisztérium önálló – vállalkozási tevékenységet nem folytató – költségvetési szerv, és éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az éves költségvetési javaslatát a jogszabályok, a költségvetés összeállítása tárgyában évenként kiadott rendelkezések, irányelvek, valamint a szakterület igényeinek felmérése alapján – a feladatok, források, a finanszírozás összhangjának figyelembevételével – a Gazdálkodási Főosztály állítja össze.

(2) Az éves részletes intézményi költségvetést a MÉ tárgyalja meg, és annak alapján a miniszter és a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

(3) A minisztérium a jóváhagyott költségvetése alapján előirányzat gazdálkodást folytat.

Az NKÖM fejezet, valamint az NKÖM Hivatala bankszámláját a Magyar Államkincstár vezeti. A fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó eljárási rendet a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatainak gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzata tartalmazza.

(4) A minisztérium feladatainak végrehajtását szolgáló fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalása vagy ilyen követelés előírása a közigazgatási államtitkár vagy az általa megbízott személy hatáskörébe tartozik. A kötelezettségvállalás, az érvényesítés, valamint az utalványozás minisztériumi rendjét az erről szóló belső szabályzat tartalmazza.

(5) A minisztériumnak a hatályos pénzügyi, gazdasági jogszabályok és a gazdálkodást érintő belső szabályzatok alapján kell gazdálkodnia.

(6) Az előirányzatok felhasználásáról a költségvetési fejezet és a minisztérium gazdálkodásáról a költségvetési évközi és éves beszámolóban kell számot adni. A minisztérium Hivatala intézményi költségvetését és intézményi elemi költségvetési beszámolóját a szervezet vezetőjeként a közigazgatási államtitkár, a szervezet gazdasági vezetőjeként a gazdasági helyettes államtitkár írja alá.

(7) A minisztériumnál a pénzgazdálkodás rendjét, ezen belül a kötelezettségvállalási, az érvényesítési és utalványozási feladatokat a Gazdálkodási Szabályzat határozza meg.

(8) Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 48. § (1) bekezdés a)e) pontjai szerinti hatáskört a közigazgatási államtitkár gyakorolja. Az engedélyezés, illetőleg a jogkör gyakorlásának előkészítéséért a – felügyeleti rendnek megfelelő – szakmai szervezeti egységek, valamint a Költségvetési Főosztály együttesen felelősek.

(9) A fejezet felügyeleti jogkörében, valamint intézményfinanszírozási és pénzellátási jogkörében, vezetői döntést követően végrehajtásra kerülő, az Ámr. 48. § (1)bekezdésének a)e) pontjai szerinti, valamint a kincstári finanszírozási rendből következő előirányzat-módosítások regisztrálására, a kincstári rendnek megfelelő végrehajtására intézkedni – az előirányzat-módosítás összegétől függetlenül – a Költségvetési Főosztály vezetője, valamint annak helyettese jogosult.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma intézményrendszerének szakmai felügyeleti rendje, egyes munkáltatói és alapítói jogok gyakorlása

1. A köztisztviselőket foglalkoztató intézmények esetében:

(A munkáltatói jogok gyakorlása a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény alapján az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően történhet. Aközigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 193/R. §-a alapján történhet.)


Kulturális Intézetek Igazgatósága

Az intézményt felügyeli: a minisztérium.

A szakmai felügyeletet ellátja: a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára (Helyettes Államtitkári Titkárság).

A munkáltatói jogkör gyakorlója az igazgató tekintetében: a miniszter, aki a kinevezés és felmentés kivételével jogkörét átruházza a közigazgatási államtitkárra.


Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség

Az intézményt felügyeli: a minisztérium.

A szakmai felügyeletet ellátja: a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár (Levéltári Osztály).

A levéltári delegátus munkáltatója: az 1/1999. (K. K. 7.) NKÖM utasításban foglaltak szerint a közigazgatási államtitkár és a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár.


Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

Az intézményt felügyeli: a minisztérium.

A szakmai felügyeletet ellátja: a közigazgatási államtitkár.

A munkáltatói jogkör gyakorlója az elnök tekintetében: a miniszter, aki a kinevezés és felmentés kivételével jogkörét átruházza a közigazgatási államtitkárra.

2. A közalkalmazottakat foglalkoztató intézmények esetében:

(A munkáltatói jogok gyakorlása a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és vonatkozó végrehajtási utasításai alapján az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően történhet.)


Közgyűjtemények:


Iparművészeti Múzeum

Az intézményt felügyeli: a minisztérium.

A szakmai felügyeletet ellátja: a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár (Múzeumi Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója a főigazgató tekintetében: a miniszter, aki a kinevezés és felmentés kivételével jogkörét átruházza a közigazgatási államtitkárra.


Kortárs Művészeti Múzeum – Ludwig Múzeum

Az intézményt felügyeli: a minisztérium

A szakmai felügyeletet ellátja: a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár (Múzeumi Főosztály),

A munkáltatói jogkör gyakorlója az igazgató tekintetében: a miniszter, aki a kinevezés és felmentés kivételével jogkörét átruházza a közigazgatási államtitkárra.


Magyar Nemzeti Filmarchívum

Az intézményt felügyeli: a minisztérium.

A szakmai felügyeletet ellátja: a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár (Könyvtári Főosztály) a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkárának közreműködésével.

A munkáltatói jogkör gyakorlója az igazgató tekintetében: a miniszter, aki a kinevezés és felmentés kivételével jogkörét átruházza a közigazgatási államtitkárra.


Magyar Nemzeti Galéria

Az intézményt felügyeli: a minisztérium

A szakmai felügyeletet ellátja: a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár (Múzeumi Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója a főigazgató tekintetében: a miniszter, aki a kinevezés és felmentés kivételével jogkörét átruházza a közigazgatási államtitkárra.


Magyar Nemzeti Múzeum

Az intézményt felügyeli: a minisztérium.

A szakmai felügyeletet ellátja: a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár (Múzeumi Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója a főigazgató tekintetében: a miniszter, aki a kinevezés és felmentés kivételével jogkörét átruházza a közigazgatási államtitkárra.


Magyar Országos Levéltár

Az intézményt felügyeli: a minisztérium

A szakmai felügyeletet ellátja: a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár (Levéltári Osztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója a főigazgató tekintetében: a miniszter, aki a kinevezés és felmentés kivételével jogkörét átruházza a közigazgatási államtitkárra.


Magyar Természettudományi Múzeum

Az intézményt felügyeli: a minisztérium.

A szakmai felügyeletet ellátja: a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár (Múzeumi Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója a főigazgató tekintetében: a miniszter, aki a kinevezés és felmentés kivételével jogkörét átruházza a közigazgatási államtitkárra.


Néprajzi Múzeum

Az intézményt felügyeli: a minisztérium.

A szakmai felügyeletet ellátja: a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár (Múzeumi Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója a főigazgató tekintetében: a miniszter, aki a kinevezés és felmentés kivételével jogkörét átruházza a közigazgatási államtitkárra.


Országos Műszaki Múzeum

Az intézményt felügyeli: a minisztérium

A szakmai felügyeletet ellátja: a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár (Múzeumi Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója a főigazgató tekintetében: a miniszter, aki a kinevezés és felmentés kivételével jogkörét átruházza a közigazgatási államtitkárra.


Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Az intézményt felügyeli: a minisztérium

A szakmai felügyeletet ellátja: a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár (Múzeumi Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója az igazgató tekintetében: a miniszter, aki a kinevezés és felmentés kivételével jogkörét átruházza a közigazgatási államtitkárra.


Országos Széchényi Könyvtár

Az intézményt felügyeli: a minisztérium.

A szakmai felügyeletet ellátja: a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár (Könyvtári Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója a főigazgató tekintetében: a miniszter, aki a kinevezés és felmentés kivételével jogkörét átruházza a közigazgatási államtitkárra.


Országos Idegennyelvű Könyvtár

Az intézményt felügyeli: a minisztérium.

A szakmai felügyeletet ellátja: a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár (Könyvtári Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója a főigazgató tekintetében: a miniszter, aki a kinevezés és felmentés kivételével jogkörét átruházza a közigazgatási államtitkárra.


Petőfi Irodalmi Múzeum

Az intézményt felügyeli: a minisztérium.

A szakmai felügyeletet ellátja: a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár (Múzeumi Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója a főigazgató tekintetében: a miniszter, aki a kinevezés és felmentés kivételével jogkörét átruházza a közigazgatási államtitkárra.


Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Az intézményt felügyeli: a minisztérium.

A szakmai felügyeletet ellátja: a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár (Múzeumi Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója a főigazgató tekintetében: a miniszter, aki a kinevezés és felmentés kivételével jogkörét átruházza a közigazgatási államtitkárra.


Szépművészeti Múzeum

Az intézményt felügyeli: a minisztérium.

A szakmai felügyeletet ellátja: a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár (Múzeumi Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója a főigazgató tekintetében: a miniszter, aki a kinevezés és felmentés kivételével jogkörét átruházza a közigazgatási államtitkárra.



Közművelődési intézmények:


Magyar Művelődési Intézet

Az intézményt felügyeli: a minisztérium.

A szakmai felügyeletet ellátja: a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár (Közművelődési Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója az igazgató tekintetében: a miniszter, aki a kinevezés és felmentés kivételével jogkörét átruházza a közigazgatási államtitkárra.


Hagyományok Háza

Az intézményt felügyeli: a minisztérium.

A szakmai felügyeletet ellátja: a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár (Közművelődési Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója a főigazgató tekintetében: a miniszter, aki a kinevezés és felmentés kivételével jogkörét átruházza a közigazgatási államtitkárra.

A tárak igazgatói feletti munkáltatói jogkör gyakorlója – a miniszter által átruházott hatáskörben – a közigazgatási államtitkár egyetértésével: a főigazgató.



Művészeti intézmények:


Képző- és Iparművészeti Lektorátus

Az intézményt felügyeli: a minisztérium.

A szakmai felügyeletet ellátja: a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára (Művészeti Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója az igazgató tekintetében: a miniszter, aki a kinevezés és felmentés kivételével jogkörét átruházza a közigazgatási államtitkárra.


Honvéd Együttes

Az intézményt felügyeli: a minisztérium.

A szakmai felügyeletet ellátja: a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára (Művészeti Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója az igazgató és a gazdasági igazgató tekintetében: a miniszter, aki a kinevezés és felmentés kivételével jogkörét átruházza a közigazgatási államtitkárra.


Magyar Állami Operaház

Az intézményt felügyeli: a minisztérium.

A szakmai felügyeletet ellátja: a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára (Művészeti Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója a főigazgató tekintetében: a miniszter, aki a kinevezés és felmentés kivételével jogkörét átruházza a közigazgatási államtitkárra.


Műcsarnok

Az intézményt felügyeli: a minisztérium.

A szakmai felügyeletet ellátja: a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára (Művészeti Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója a főigazgató tekintetében: a miniszter, aki a kinevezés és felmentés kivételével jogkörét átruházza a közigazgatási államtitkárra.


Pesti Magyar Színház

Az intézményt felügyeli: a minisztérium.

A szakmai felügyeletet ellátja: a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára (Művészeti Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója az igazgató-főrendező tekintetében: a miniszter, aki a kinevezés és felmentés kivételével jogkörét átruházza a közigazgatási államtitkárra.



Egyéb intézmények:


Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Gazdasági Főigazgatósága

Az intézményt felügyeli: a minisztérium.

A szakmai felügyeletet ellátja: a közigazgatási államtitkár.

A munkáltatói jogkör gyakorlója a főigazgató tekintetében: a miniszter, aki a kinevezés és felmentés kivételével jogkörét átruházza a közigazgatási államtitkárra.


Nemzeti Kulturális Alapprogram Igazgatósága

Az intézményt felügyeli: a minisztérium.

A szakmai felügyeletet ellátja: közigazgatási államtitkár.

A munkáltatói jogkör gyakorlója az igazgató tekintetében: a miniszter, aki a kinevezés és felmentés kivételével jogkörét átruházza a közigazgatási államtitkárra.

3. Munkavállalókat foglalkoztató társaságok esetében:

(A munkáltatói jogok gyakorlása a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alapján az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően történhet.)


Nemzeti Táncszínház Közhasznú Társaság

Alapítói (tulajdonosi) jogok gyakorlója: a miniszter számára fenntartott jogok kivételével a közigazgatási államtitkár.

A szakmai felügyeletet ellátja: a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára (Művészeti Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető igazgató tekintetében: a miniszter.


Budai Várgondnokság Műemlék-helyreállító, Ingatlanfenntartó, és -hasznosító Közhasznú Társaság

Alapítói (tulajdonosi) jogok gyakorlója: a miniszter számára fenntartott jogok kivételével a közigazgatási államtitkár.

A szakmai felügyeletet ellátja: a KÖH elnöke.

A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető igazgató tekintetében: a miniszter.


Nemzeti Színház Rt.

Alapítói (tulajdonosi) jogok gyakorlója: a miniszter számára fenntartott jogok kivételével a közigazgatási államtitkár.

A szakmai felügyeletet ellátja: a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára (Művészeti Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója a vezérigazgató tekintetében: a miniszter.


Játékszín Terézkörúti Színház Közhasznú Társaság

Alapítói (tulajdonosi) jogok gyakorlója: a miniszter számára fenntartott jogok kivételével a közigazgatási államtitkár.

A szakmai felügyeletet ellátja: a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára (Művészeti Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető igazgató tekintetében: a miniszter.


Budapesti Kamaraszínház Közhasznú Társaság

Alapítói (tulajdonosi) jogok gyakorlója: a miniszter számára fenntartott jogok kivételével a közigazgatási államtitkár.

A szakmai felügyeletet ellátja: a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára (Művészeti Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető igazgató tekintetében: a miniszter.


Monostori Erőd Hadkultúra Központ Műemlék-helyreállító, Ingatlanfenntartó és -hasznosító Közhasznú Társaság

Alapítói (tulajdonosi) jogok gyakorlója: a miniszter számára fenntartott jogok kivételével a közigazgatási államtitkár.

A szakmai felügyeletet ellátja: a KÖH elnöke.

A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető igazgató tekintetében: a taggyűlés.


Könyvtárellátó Közhasznú Társaság

Alapítói (tulajdonosi) jogok gyakorlója: a miniszter számára fenntartott jogok kivételével a közigazgatási államtitkár.

A szakmai felügyeletet ellátja: a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár (Könyvtári Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető igazgató tekintetében: a miniszter.


Helikon Közhasznú Társaság

Alapítói (tulajdonosi) jogok gyakorlója: a miniszter számára fenntartott jogok kivételével a közigazgatási államtitkár.

A szakmai felügyeletet ellátja: a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár, (Múzeumi Főosztály), valamint a KÖH elnöke.

A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető igazgató tekintetében: a miniszter.


Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Közhasznú Társaság

Alapítói (tulajdonosi) jogok gyakorlója: a miniszter számára fenntartott jogok kivételével a közigazgatási államtitkár.

A szakmai felügyeletet ellátja: a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár (Könyvtári Főosztály) az Informatikai Főosztály bevonásával.

A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető igazgató tekintetében: a miniszter.


Magyar Cirkusz és Varieté Közhasznú Társaság

Alapítói (tulajdonosi) jogok gyakorlója: a miniszter számára fenntartott jogok kivételével a közigazgatási államtitkár.

A szakmai felügyeletet ellátja: a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára (Művészeti Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető igazgató tekintetében: a miniszter.


Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Közhasznú Társaság

Alapítói (tulajdonosi) jogok gyakorlója: a miniszter számára fenntartott jogok kivételével a közigazgatási államtitkár.

A szakmai felügyeletet ellátja: a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára (Művészeti Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető igazgató tekintetében: a miniszter.


Filharmónia Kelet-Magyarország Koncertszervező és -rendező Közhasznú Társaság

Alapítói (tulajdonosi) jogok gyakorlója: a miniszter számára fenntartott jogok kivételével a közigazgatási államtitkár.

A szakmai felügyeletet ellátja: a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára (Művészeti Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető igazgató tekintetében: a miniszter.


Filharmónia Dél-dunántúli Koncertszervező és -rendező Közhasznú Társaság

Alapítói (tulajdonosi) jogok gyakorlója: a miniszter számára fenntartott jogok kivételével a közigazgatási államtitkár.

A szakmai felügyeletet ellátja: a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára (Művészeti Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető igazgató tekintetében: a miniszter.


Filharmónia Budapest és Felső-Dunántúl Koncertszervező és -rendező Közhasznú Társaság

Alapítói (tulajdonosi) jogok gyakorlója: a miniszter számára fenntartott jogok kivételével a közigazgatási államtitkár.

A szakmai felügyeletet ellátja: a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára (Művészeti Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető igazgató tekintetében: a miniszter.


Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Közhasznú Társaság

Alapítói (tulajdonosi) jogok gyakorlója: a miniszter számára fenntartott jogok kivételével a közigazgatási államtitkár.

A szakmai felügyeletet ellátja: a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára.

A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető igazgató tekintetében: a miniszter.


Ernst Múzeum Közhasznú Társaság

Alapítói (tulajdonosi) jogok gyakorlója: a miniszter számára fenntartott jogok kivételével a közigazgatási államtitkár.

A szakmai felügyeletet ellátja: a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára (Művészeti Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető igazgató tekintetében: a miniszter.


Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság

Alapítói (tulajdonosi) jogok gyakorlója: a miniszter számára fenntartott jogok kivételével a közigazgatási államtitkár.

A szakmai felügyeletet ellátja: a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár (Múzeumi Főosztály), valamint a KÖH elnöke.

A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető igazgató tekintetében: a taggyűlés.


Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Közhasznú Társaság

Alapítói (tulajdonosi) jogok gyakorlója: a miniszter számára fenntartott jogok kivételével a közigazgatási államtitkár.

A szakmai felügyeletet ellátja: a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár (Múzeumi Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető igazgató tekintetében: a taggyűlés.


Nemzeti Kulturális Örökség Védelmi Közhasznú Társaság

Alapítói (tulajdonosi) jogok gyakorlója: a miniszter számára fenntartott jogok kivételével a közigazgatási államtitkár.

A szakmai felügyeletet ellátja: az Államtitkári Hivatal vezetője.

A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető igazgató tekintetében: a miniszter.


Magyar Fotográfusok Háza Közhasznú Társaság

Alapítói (tulajdonosi) jogok gyakorlója: a miniszter számára fenntartott jogok kivételével a közigazgatási államtitkár.

A szakmai felügyeletet ellátja: a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára (Művészeti Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető igazgató tekintetében: a taggyűlés.


Nemzeti Filmszínház Közhasznú Társaság

Alapítói (tulajdonosi) jogok gyakorlója: a miniszter számára fenntartott jogok kivételével a a közigazgatási államtitkár.

A szakmai felügyeletet ellátja: a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára (Művészeti Főosztály).

A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető igazgató tekintetében: a miniszter.


Nemzeti Filharmónia Ingatlanfejlesztő Kft.

Alapítói (tulajdonosi) jogok gyakorlója: a miniszter számára fenntartott jogok kivételével a közigazgatási államtitkár.

A szakmai felügyeletet ellátja: a Millenniumi Városközpont Kulturális Tömb miniszteri meghatalmazottja közreműködésével a közigazgatási államtitkár.

A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető tekintetében: a taggyűlés.


Hagyományok Háza Ingatlanfejlesztő Kft.

Alapítói (tulajdonosi) jogok gyakorlója: a miniszter számára fenntartott jogok kivételével a közigazgatási államtitkár.

A szakmai felügyeletet ellátja: a Millenniumi Városközpont Kulturális Tömb miniszteri meghatalmazottja közreműködésével a közigazgatási államtitkár.

A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető tekintetében: a taggyűlés.


Duna Múzeum Ingatlanfejlesztő Kft.

Alapítói (tulajdonosi) jogok gyakorlója: a miniszter számára fenntartott jogok kivételével a közigazgatási államtitkár.

A szakmai felügyeletet ellátja: a Millenniumi Városközpont Kulturális Tömb miniszteri meghatalmazottja közreműködésével a közigazgatási államtitkár.

A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető tekintetében: a taggyűlés.


Kultúr-Part Ingatlanüzemeltető Kft.

Alapítói (tulajdonosi) jogok gyakorlója: a miniszter számára fenntartott jogok kivételével a közigazgatási államtitkár.

A szakmai felügyeletet ellátja: a közigazgatási államtitkár.

A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető tekintetében: a miniszter.

4. Közalapítványok, alapítványok esetében


Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány

Alapítói jogok gyakorlója: a miniszter.

Szakmai közreműködő: közigazgatási államtitkár, a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára.


Magyar Mozgókép Közalapítvány

Alapítói jogok gyakorlója: a miniszter.

Szakmai közreműködő: közigazgatási államtitkár, a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára.


Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány

Alapítói jogok gyakorlója: a miniszter.

Szakmai közreműködő: közigazgatási államtitkár, a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár.


Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány

Alapítói jogok gyakorlója: a miniszter.

Szakmai közreműködő: közigazgatási államtitkár, a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára.


Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány

Alapítói jogok gyakorlója: a miniszter.

Szakmai közreműködő: közigazgatási államtitkár, a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár.


1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalapítvány

Alapítói jogok gyakorlója: a miniszter.

Szakmai közreműködő: közigazgatási államtitkár, a közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár.


Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány

Alapítói jogok gyakorlója: a miniszter.

Szakmai közreműködő: közigazgatási államtitkár, a szakmai helyettes államtitkárok.


Magyar Történelmi Film Alapítvány

Alapítói jogok gyakorlója: a miniszter.

Szakmai közreműködő: közigazgatási államtitkár, a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára.


Fórum Film Alapítvány

Alapítói jogok gyakorlója: a miniszter.

Szakmai közreműködő: közigazgatási államtitkár, a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára.


Balázs Béla Filmstúdió Alapítvány

Alapítói jogok gyakorlója: a miniszter.

Szakmai közreműködő: közigazgatási államtitkár, a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára.


Magyar Kultúra Alapítvány

Alapítói jogok gyakorlója: a miniszter.

Szakmai közreműködő: közigazgatási államtitkár, a művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára.


Magyar Könyv Alapítvány

Alapítói jogok gyakorlója: a miniszter.

Szakmai közreműködő: közigazgatási államtitkár, művészeti ügyek és a nemzetközi kapcsolatok helyettes államtitkára.


Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény Alapítvány

Alapítói jogok gyakorlója: a miniszter.

Szakmai közreműködő: közigazgatási államtitkár, szakmai helyettes államtitkárok.

A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörökre vonatkozó rendelkezések
[A köztisztviselők jogállásáról szóló
1992. évi XXIII. törvény
22/A. § (8) bekezdés e)h) pontja
alapján.]
– lapnyilvántartási referens,
– vagyonkezelési referens,
– beruházási referens,
– Beruházási és Vagyonkezelési Főosztályon dolgozó jogi referens,
– revizor,
– a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának biztonsági megbízotti teendőket ellátó köztisztviselője,
– Informatikai Főosztály köztisztviselői,
– vezetői titkárságok titkos ügykezelői,
– közigazgatási államtitkári értekezletre és kormányülésre felkészítést készítő köztisztviselők,
– TÜK-iroda vezetője és ügyintézői,
– Biztonságszervezési Osztály vezetője.
A főtanácsadói és tanácsadói munkakörökre vonatkozó rendelkezések
A politikai főtanácsadói és a politikai tanácsadói munkakörök

1. § (1) Politikai főtanácsadói, tanácsadói munkakörök létrehozásáról a miniszter rendelkezik.

A Minisztériumban e munkakörök számának felső határa a Minisztériumnál foglalkoztatott köztisztviselők létszámának 5%-a. [A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 11/A. § (4) bekezdése alapján.]

(2) A miniszter politikai főtanácsadói, tanácsadói munkakörűnek minősítheti különösen a Miniszteri Titkárság vezetőjének, a miniszteri biztosnak és a parlamenti titkárnak a munkakörét.


A szakmai főtanácsadói és a szakmai tanácsadói munkakörök

2. § A szakmai főtanácsadói, tanácsadói címadományozásban a Minisztérium felsőfokú végzettségű köztisztviselőinek legfeljebb 15%-a részesíthető. [A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 30/A. § (1) bekezdése alapján.]

A képzettségi pótlékra jogosító munkakörökre és képzettségekre vonatkozó rendelkezések
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.törvény (a továbbiakban: Törvény) 48/A. § (1) bekezdése értelmében a hivatali szervezet vezetője a közigazgatási szerv személyi juttatása előirányzata terhére képzettségi pótlékot állapíthat meg a (4) bekezdésben meghatározott mértékben.
A Törvény adta lehetőség alapján a közigazgatási államtitkár képzettségi pótlékot állapíthat meg annak a középfokú végzettsége alapján besorolt köztisztviselőnek, aki olyan szakirányú felsőfokú szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, amely a munkaköre ellátáshoz szükséges.
A fenti esetben a képzettségi pótlék mértéke akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés vagy iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképesítés esetén az illetményalap 40%-a.
*

Az utasítást a 11/2005. (K. K. 14.) NKÖM utasítás 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte 2005. április 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére