20/2004. (V. 26.) AB határozat
20/2004. (V. 26.) AB határozat1
2004.05.26.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti szabályozás törvényellenességének és alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Budapest Fővárosi VII. Kerület Erzsébetváros Képviselő-testületének a Budapest VII. kerület Madách sétány–Király utca–Károly körút–Dob utca–Erzsébet körút által határolt területre vonatkozó helyi építési szabályzat és szabályozási terv jóváhagyásáról szóló 4/2000. (III. 9.) számú önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdésének „ill. nem az övezet szerinti módon és rendeltetéssel beépített” szövegrésze alkotmányellenes, ezért e rendelkezést megsemmisíti.
A 13. § (2) bekezdése a megsemmisítést követően az alábbi szöveggel marad hatályban:
„13. § (2) Beépítetlen telek jelen rendelet hatálybalépésétől számított – tulajdonosváltozás esetén a változástól számított – 5 éven belül a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat vonatkozó előírásai szerint beépítendő.”
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala vezetője a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte a Budapest Fővárosi VII. Kerület Erzsébetváros Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) a Budapest VII. kerület Madách sétány–Király utca–Károly körút–Dob utca–Erzsébet körút által határolt területre vonatkozó helyi építési szabályzat és szabályozási terv jóváhagyásáról szóló 4/2000. (III. 9.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 13. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az indítványozó álláspontja szerint a Képviselő-testület túlterjeszkedett az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ét.) 29. § (2) bekezdésében kapott jogalkotási felhatalmazásán, amikor a beépítési kötelezettséget a beépítetlen építési telkeken túl a nem az övezet szerinti módon és rendeltetéssel beépített telkekre is kiterjesztette. E rendelkezés ellentétes az Ét. 29. § (2) bekezdésében foglaltakkal és sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogállamiságból eredő jogbiztonságot és a 44/A. § (2) bekezdését.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései a következők:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) indítvánnyal érintett rendelkezése:
„16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”
3. Az Ét. indítvánnyal érintett rendelkezései a következők:
„6. § (3) A települési önkormányzat és szervei – a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskörük szerint – a településrendezési feladatukat
a) a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával, továbbá
b) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával
látják el.”
„29. § (1) Településrendezési kötelezettség körében
a) beépítési kötelezettség,
b) helyrehozatali kötelezettség, és
c) beültetési kötelezettség
rendelhető el.
(2) A helyi építési szabályzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a beépítetlen építési telkekre meghatározott időn belüli beépítési kötelezettséget állapíthat meg. Ha a tulajdonos a beépítési kötelezettségét nem teljesíti, az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja. Amennyiben az ingatlan tulajdonos a beépítési kötelezettségét nem tudja teljesíteni, úgy kérésére az ingatlant ki kell sajátítani.”
4. Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezése:
„13. § (2) Beépítetlen, illetve nem az övezet szerinti módon és rendeltetéssel beépített telek jelen rendelet hatálybalépésétől számított – tulajdonosváltozás esetén a változástól számított – 5 éven belül a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat vonatkozó előírásai szerint beépítendő.”
III.
Az indítvány megalapozott.
1. A helyi önkormányzat rendeletalkotási hatáskörét egyrészt az Alkotmány, másrészt az Ötv. szabályozza. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkot rendeletet. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a vitatott önkormányzati rendeleti rendelkezés által szabályozott társadalmi viszonyra nézve van-e törvényi szabályozás, illetőleg kapott-e az önkormányzat törvényi felhatalmazást további helyi jogszabály alkotására.
Az Alkotmánybíróság egyik korábbi határozatában elvi jelentőséggel mutatott rá, hogy az önkormányzat rendelete nem alkotmányellenes pusztán amiatt, mert valamely törvény nem ad kifejezett felhatalmazást a helyi önkormányzat számára a rendeletalkotáshoz. A képviselő-testület önkormányzati rendeletalkotási joga ugyanis az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének a) pontjából is közvetlenül levezethető, így a felhatalmazás magából az alaptörvényből is eredhet. [47/1995. (VI. 30.) AB határozat ABH 1995, 512.]
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy van olyan hatályos törvény, amely a szabályozási körébe vonta már azt a társadalmi viszonyt, amelyet az Ör. tartalma közvetlenül érint. Ilyen az Ét., amely törvény 6. § (3) bekezdése alapján megalkotott helyi építési szabályzatban a beépítési kötelezettség elrendelésének esetén a kötelezettség alá vonható ingatlanok körét – a beépítetlen építési telkek – az Ét. 29. § (2) bekezdése szabályozza. Az Ét. 29. § (2) bekezdése nem ad további felhatalmazást arra, hogy az önkormányzatok e körben még további ingatlanokat vonjanak be helyi rendeleti szabályozással. Ezzel a központi jogalkotó azt juttatta kifejezésre, hogy a tárgykörben elegendőnek tartja a maga által adott szabályozást.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Képviselő-testület az Ör. 13. § (2) bekezdésének „illetve nem az övezet szerinti módon és rendeltetéssel beépített” szövegrésze megalkotásával túllépte az Ötv. 16. § (1) bekezdésében szabályozott rendeletalkotási hatáskörét, és törvénysértő módon, az Ét. 29. § (2) bekezdésében biztosított szabályozási felhatalmazáson túlterjeszkedve állapított meg beépítési kötelezettséget. Ezért az Ör. vizsgált rendelkezése sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésének rendelkezését is.
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 13. § (2) bekezdése „illetve nem az övezet szerinti módon és rendeltetéssel beépített” szövegrésze alkotmányellenes és azt a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette.
2. Tekintettel arra, hogy az Ör. 13. § (2) bekezdése támadott rendelkezésének alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése alapján megállapította, – állandó gyakorlatának megfelelően – nem vizsgálta azt, fennáll-e az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével való ellentét is [61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 16/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 29/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000, 193, 200.; 56/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 478, 482.; 35/2002. (VII. 19.) AB határozat, ABH 2002, 199, 213.; 4/2004. (II. 20.) AB határozat, ABK 2004. február, 58, 61.].
A határozat Magyar Közlönyben történő közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 920/H/2003/3.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás