209/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet
209/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet
az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselőkről1
A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 80. §-a (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a nemzeti szakértőkre vonatkozó közösségi jogszabályok végrehajtására a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya az uniós intézményekben nemzeti szakértőként foglalkoztatott magyar állampolgárságú köztisztviselőkre és a küldő közigazgatási szervekre, továbbá a nemzeti szakértők jelölésében érintett szervekre terjed ki.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
1. uniós intézmény: az Európai Uniót és annak jogelődjeit alapító nemzetközi szerződésekben nevesített intézmény, annak a szervei, továbbá az e szerződések alapján létrehozott szervek;
2. nemzeti szakértő: az uniós intézmény által határozott időre, nem képzési vagy gyakornoki célból foglalkoztatott köztisztviselő, akinek a közszolgálati jogviszonya a küldő közigazgatási szervnél ez idő alatt is folyamatosan fennáll;
3. felhívás: az uniós intézmény nemzeti szakértői jelölésre felhívó dokumentuma;
4. küldő közigazgatási szerv: az a közigazgatási szerv, amely a nemzeti szakértővé történő jelölést kezdeményezte a nála közszolgálati jogviszonyban állók közül;
5. napidíjpótlékra jogosító személy: a nemzeti szakértővel a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás helye szerinti országban közös háztartásban, életvitelszerűen együtt élő
a) házastársa, élettársa (a továbbiakban: házastárs), valamint
b) gyermeke, örökbe fogadott gyermeke, illetőleg a házastárs gyermeke, örökbe fogadott gyermeke (a továbbiakban: gyermek);
6. napidíj: a nemzeti szakértő részére az uniós intézmény által, a szabályzata alapján fizetett napidíj;
7. Állandó Képviselet: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unió mellett működő állandó képviselete.
A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás
3. § (1)2 Az Állandó Képviselet – a külügyminiszter útján – a tudomására jutást követően haladéktalanul tájékoztatja a közigazgatási és igazságügyi minisztert a felhívásról, aki a jelölés érdekében megkeresi és az érintett közigazgatási szerveket.
(2) A nemzeti szakértői jelölést a felhívásban megnevezett munkakörrel kapcsolatban érintett közigazgatási szerv vezetője kezdeményezheti a jelölni kívánt személy írásbeli hozzájárulásával.
(3) Nemzeti szakértőnek kizárólag olyan személy jelölhető, aki a munkakörhöz az uniós intézmény által előírt iskolai végzettséggel, illetve szakképesítéssel, gyakorlattal, továbbá a felhívásban megjelölt idegen nyelv megfelelő szintű ismeretével rendelkezik.
(4)3 A jelölést – az érintett közigazgatási szerv vezetőjének javaslata alapján – a közigazgatási és igazságügyi miniszter a külügyminiszter útján, az Állandó Képviseleten keresztül teszi meg az uniós intézmény felé.
(5)4 Ha a feladat- és hatáskör szerint illetékes minisztérium, illetve közigazgatási szerv nem tud jelöltet állítani a határidő betartásához szükséges eljárási időn belül, értesíti a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, amely lehetőség szerint gondoskodik arról, hogy más érintett közigazgatási szerv tehessen javaslatot a jelölésre.
(6)5 A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően az Európai Külügyi Szolgálathoz történő jelölést – a közigazgatási és igazságügyi miniszter egyidejű tájékoztatásával – a külügyminiszter az Állandó Képviseleten keresztül teszi meg az uniós intézmény felé.
4. § (1) A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatásról az uniós intézmény és a küldő közigazgatási szerv közötti megállapodás rendelkezik. E megállapodást a küldő közigazgatási szerv felhatalmazása alapján, az annak keretei között eljáró Állandó Képviselet is megkötheti.
(2) A megállapodásban meg kell határozni különösen:
a) a nemzeti szakértő által ellátandó feladatot és a munkavégzés helyét;
b) a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás kezdő időpontját és időtartamát, illetve
c) a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás meghosszabbításának a lehetőségét.
(3) A küldő közigazgatási szerv – az uniós intézmény kérelmére – írásban nyilatkozik arról, hogy tudomásul veszi a nemzeti szakértő által ellátandó feladatot, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás teljes időtartama alatt fizeti a nemzeti szakértő közszolgálati jogviszonyából eredő társadalombiztosítási járulékokat.
(4) A küldő közigazgatási szerv – a nemzeti szakértő hozzájárulásával – írásban tájékoztatja az uniós intézményt a nemzeti szakértő közszolgálati jogviszonyának az uniós intézmény által kért lényeges elemeiről a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás kezdetét megelőző 12 hónapra visszamenőleg.
(5)6 A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás meghosszabbítására az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal, hogy a kirendelés kezdeti időtartama hat hónapnál nem lehet rövidebb, és nem haladhatja meg a két évet. A kirendelés ezt követően több ízben, indokolt esetben meghosszabbítható, összesen négy évet meg nem haladó időtartamra. Kivételesen, ha a szolgálati érdek megkívánja, a kirendelés – egy vagy több alkalommal – a négy éves időszak leteltét követően is engedélyezhető, legfeljebb összesen további két évre.
5. § (1) A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás ideje alatt a nemzeti szakértő közszolgálati jogviszonya folyamatosan fennáll. A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás idejére a köztisztviselő kinevezését közös megegyezéssel kell módosítani, a 4. § (1) bekezdésében említett megállapodásban foglaltaknak megfelelően.
(2) A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértőt a nemzeti szakértői feladat ellátásával összefüggésben nem utasíthatja.
(3) A nemzeti szakértő közszolgálati jogviszonya a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás ideje alatt – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 17. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – felmentéssel nem szüntethető meg.
(4)7 A nemzeti szakértő nemzeti szakértői tevékenységéről évente legalább egy alkalommal szakmai konzultáció keretében köteles beszámolni. A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértőt szakmai konzultációra legkésőbb minden év augusztus 15-éig hazarendeli. A szakmai konzultáció eredményéről a küldő közigazgatási szerv a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot tájékoztatja.
6. §8 Különösen indokolt esetben, ha a szolgálati érdek megkívánja, a küldő közigazgatási szerv – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előzetes véleményének kikérésével – kezdeményezheti a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás azonnali hatállyal történő megszüntetését.
Járandóságok
7. § A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartama alatt a nemzeti szakértőt – a Ktv. szerinti illetményén, továbbá az uniós intézménynek a nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályzatában foglaltakon felül – az e rendeletben meghatározott egyéb juttatások illetik meg.
8. § (1) A nemzeti szakértőnek a napidíjpótlékra jogosító személyek után napidíjpótlék jár. A napidíjpótlék a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás idejére, az arra jogosító személy tényleges kiutazásától végleges hazautazásának napjáig – az utazási napokat is beleértve – jár.
(2) A napidíjpótlék összege
a) napidíjpótlékra jogosító házastárs esetén a napidíj 20%-a;
b) napidíjpótlékra jogosító gyermek esetén a nemzeti szakértő napidíjának
ba) 12. életév betöltéséig 8%-a,
bb) 12. életév betöltését követően 10%-a, ameddig a gyermek iskolarendszerű oktatás keretében középfokú (érettségit adó), vagy szakképzésben (szakképesítést adó) képzésben vesz részt, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig;
c) napidíjpótlékra jogosító fogyatékos gyermek esetén a nemzeti szakértő napidíjának
ca) 12. életév betöltéséig 10%-a,
cb) 12. életév betöltését követően 15%-a, ameddig a gyermek iskolarendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig.
(3) Napidíjpótlék nem jár, ha a napidíjpótlékra jogosító személy a tárgyhónapban külföldön szerzett jövedelemmel rendelkezik. A jövedelem megszerzését a nemzeti szakértő írásban köteles bejelenteni a küldő közigazgatási szervnek legkésőbb a tárgyhónap 20. napjáig.
(4) A napidíjpótlék időarányosan jár a nemzeti szakértővel a foglalkoztatás helye szerinti országban együtt nem élő házastárs és gyermek alkalmi, 15 napot meghaladó látogatása esetén.
(5) A nemzeti szakértő napidíjpótlékra nem jogosult az (1) bekezdésben meghatározott személy után a foglalkoztatás helye szerinti országtól való 30 napot meghaladó távolléte idején. Többszöri távollét esetén a részidőket naptári évenként össze kell adni. A nemzeti szakértő – a foglalkoztatás helye szerinti ország elhagyása előtt, valamint az oda történő visszautazást követően 3 napon belül – köteles írásban jelenteni a küldő közigazgatási szerv felé a napidíjpótlékra jogosító személyeknek a foglalkoztatás helye szerinti országtól való távollétének kezdő és befejező napját. E bekezdés nem vonatkozik a házastárs szülés miatti távollétére.
(6)9 A napidíjpótlékot havonta utólag, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 5. napján kell forintban, a nemzeti szakértő számlatulajdonos fizetési számlájára történő átutalással kifizetni. A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnése esetén a napidíjpótlék kifizethető a hazautazást megelőző öt munkanappal korábban.
9. § (1) A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértő kérelmére, a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás helye szerinti országba történt megérkezés után az első 75 napra járó napidíjpótlékot egy összegben előre kifizetheti.
(2) Amennyiben a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás a 75 napot nem éri el, a nemzeti szakértő köteles az (1) bekezdésben említett összeg időarányos részét a hazaérkezésétől számított 8 napon belül visszafizetni.
10. §10 Évente egy alkalommal a nemzeti szakértő kérelmére a küldő közigazgatási szerv viselheti a Magyarországon élő házastársnak és gyermeknek a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás helye szerinti országba történő kiutazásának és hazautazásának költségeit, a nemzeti szakértő kiutazása és végleges hazautazása naptári évének kivételével.
11. §11 A nemzeti szakértő kérelmére a küldő közigazgatási szerv viselheti – a tartós külszolgálatban levő köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezések szerint – a nemzeti szakértő és a napidíjpótlékra jogosító személyek ingóságainak szállítási költségeit a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megkezdésekor és a végleges hazautazáskor, feltéve, hogy azt az uniós intézmény nem téríti meg a nemzeti szakértő részére, ha
a) a nemzeti szakértő foglalkoztatásának időtartama kevesebb mint 2 év, vagy
b) a hazaköltözés a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnését megelőző 3 hónapnál korábban történik meg.
12. § A nemzeti szakértő és a vele együtt a foglalkoztatás helye szerinti országban tartózkodó házastársa és gyermeke a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartamára a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és végrehajtási rendelete külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosultak a külföldi tartózkodás alatt egészségügyi ellátás igénybevételére.
13. § A nemzeti szakértő, illetve a napidíjpótlékra jogosító személy tekintetében e rendeletnek megfelelően alkalmazandó a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet 26. § (4) bekezdése, illetve a 35. §-a.
Helyettesítés és költségviselés
14. §12 A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselőt határozott időtartamú – legfeljebb a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnéséig szóló – kinevezéssel helyettesítheti. A helyettesítés az engedélyezett költségvetési létszámkeretet nem érinti.
15. §13
16. § Amennyiben a küldő közigazgatási szerv kezdeményezésére átmenetileg szünetel a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás, akkor a nemzeti szakértőnél, illetve a napidíjpótlékra jogosító személy tekintetében az átmeneti szüneteltetéssel közvetlenül összefüggő – e rendelet 10. és 11. §-ai szerinti – többletköltségeket a küldő közigazgatási szerv fedezi.
A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő
17. § (1)14 A jelölést kezdeményező közigazgatási szerv vezetőjének javaslatára, a külügyminiszter és a közigazgatási és igazságügyi miniszter együttes hozzájárulása esetén a köztisztviselő a 2. § 6. pont szerinti napidíjra nem jogosult nemzeti szakértőként is foglalkoztatható.
(2) A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő járandóságára – e rendelet 7–14. §-ai helyett – a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet szerinti ellátmány, ellátmánypótlék, ellátmányelőleg, utazási és szállítási költségtérítés, iskoláztatási költség, lakhatással összefüggő költségtérítés, valamint egészségügyi ellátás szabályait kell alkalmazni.
(3)15
(4) A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértőkre – az e szakaszban foglalt eltérésekkel – a nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Záró rendelkezések
18. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a kapcsolódó magyar jogszabályokon túl az uniós intézményeknek a nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályai is irányadóak.
19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit e naptól az uniós intézménynél már nemzeti szakértői foglalkoztatási viszonyban álló köztisztviselőkre is alkalmazni kell.
20. §16 E rendeletnek az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselőkről szóló 209/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésekor17 folyamatban lévő pályázatokra, jelölésekre is alkalmazni kell.
A rendeletet a 34/2012. (III. 9.) Korm. rendelet 20. §-a hatályon kívül helyezte 2012. március 12. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 19. §-át.
A 3. § (1) bekezdése a 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelet 7. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (4) bekezdése a 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelet 7. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (5) bekezdése a 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelet 7. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (6) bekezdését a 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A 4. § (5) bekezdése a 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (4) bekezdését a 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.
A 6. § a 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelet 7. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (6) bekezdése a 314/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 27. §-a szerint módosított szöveg.
A 10. § a 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § a 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § a 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 15. §-t a 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 17. § (1) bekezdése a 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelet 7. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (3) bekezdését a 318/2005. (XII. 26.) Korm. rendelet 51. § (2) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. §-t a 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2011. október 13.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás