21/2004. (VI. 10.) AB határozat
21/2004. (VI. 10.) AB határozat1
2004.06.10.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta az alábbi
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdéséből folyó alkotmányos követelmény, hogy a helyi önkormányzatok képviselő-testülete bizottságainak tagjai – önkormányzati képviselő és nem önkormányzati képviselő bizottsági tagok – a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 15. § (1)–(3) bekezdés keretei között a bizottsági munkájukért azonos tiszteletdíjban részesüljenek.
2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a települési képviselők tiszteletdíjáról, természetbeni juttatásáról és költségtérítéséről szóló 4/1995. (II. 14.) Ör. számú rendelete 2. § (2) bekezdés c) pontja alkotmányellenes, ezért azt a határozat közzétételének napjával megsemmisíti.
3. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a települési önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, természetbeni juttatásáról és költségtérítéséről szóló 4/1995. (II. 14.) Ör. sz. rendeletének 2. § (2) bekezdés a) és b) pontja, továbbá 2. § (3) bekezdése alkotmányellenes, ezért azokat 2004. szeptember 30. napjával megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó álláspontja szerint a Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a települési képviselők tiszteletdíjáról, természetbeni juttatásáról és költségtérítéséről szóló 4/1995. (II. 14.) Ör. sz. rendeletének (a továbbiakban: Ör.) több rendelkezése alkotmányellenes. Az indítványozó alkotmányellenesnek tekinti az Ör. 2. § (2) bekezdésének c) pontját, amely alapján a bizottsági alelnököt tiszteletdíj illeti meg, továbbá az Ör. 2. § (2) bekezdés a) és b) pontját, valamint (3) bekezdését, mert ezek alapján a bizottságok önkormányzati képviselő tagjait és nem képviselő tagjait eltérő tiszteletdíjak illetik meg. Az indítvány arra mutat rá, hogy a bizottsági alelnök részére nem állapítható meg tiszteletdíj, a képviselő és a nem képviselő bizottsági tagok részére pedig az eltérő tiszteletdíj megállapítása sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését. Az indítványozó álláspontjának igazolására hasonló ügyben hozott alkotmánybírósági határozatra hivatkozik: 39/2001. (X. 19.) AB határozat. (ABH 2001, 691.)
Az Alkotmánybíróság felhívta az indítványozó figyelmét arra, hogy indítványának benyújtásakor már módosult az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának alapjául szolgáló törvény több rendelkezése. Az indítványozó tájékoztatást adott arról, hogy időközben a képviselő-testület is módosította az Ör.-t, de annak csak a 2. § (1) bekezdését, s mindezen módosítások mellett is változatlanul fenntartotta indítványát.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta.
1. Az Alkotmány rendelkezései:
„42. § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.”
„44/A. § (1) A helyi képviselő-testület:
a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,
(...)
e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét,
(2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.):
„19. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 32. § szerint esküt tesz.
(2) A települési képviselő:
a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni;
b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képvsielő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
d) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
e) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni;
f) köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.”
„20. § (1) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat.
(2) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak – törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.”
„21. § A képviselő-testület a polgármesternek, bármely települési képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokokat választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását.”
3. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló, módosított 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.) rendelkezései:
„14. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselő (a továbbiakban: képviselő), a bizottság elnöke, tagja és a tanácsnok részére – megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig – tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapíthat meg.
15. § (1) A képviselő havi tiszteletdíja (alapdíj) nem haladhatja meg a Ktv. 43. §-ának (1) bekezdése szerint megállapított illetményalap, és az alább meghatározott szorzószám szorzatát:
– 1000-nél kevesebb lakosú település esetén 1,2
– 1000–2999 lakosú település esetén 1,6
– 3000–10 000 lakosú település esetén 2,2
– 10 000-nél több lakosú település, valamint körzetközponti feladatot ellátó önkormányzat esetén 2,8
– fővárosi kerületi önkormányzat esetén 3,4
– megyei jogú városi önkormányzat és megyei önkormányzat esetén 3,5
– fővárosi önkormányzat esetén 3,8
(2) Ha a képviselő bizottságnak tagja, a tiszteletdíja az alapdíjon felül – több bizottsági tagság esetén is – legfeljebb az alapdíj 50%-ával növelhető.
(3) A bizottság nem képviselő tagja az alapdíj 50%-át meg nem haladó tiszteletdíjban részesíthető.
(4) A bizottság elnökének, a tanácsnoknak tiszteletdíja az alapdíjon felül – több tisztség, bizottsági tagság esetén is – legfeljebb az alapdíj 100%-ával növelhető.”
4. Az Ör. indítvánnyal érintett rendelkezései:
„2. § (1) A képviselő havi tiszteletdíja (alapdíj) nem haladhatja meg a Ktv. 43. §-ának (1) bekezdése szerint megállapított illetményalap és a Ptv. 15. §-ának (1) bekezdése szerint a fővárosi kerületi önkormányzat esetén meghatározott 3,4 szorzószám szorzataként megállapított összeget.
(2) A képviselőt alapdíjon felül az alapdíj alábbiakban meghatározott százaléka illeti, ha:
a) a képviselő egy bizottságnak tagja 30%
b) a képviselő két bizottságnak tagja 40%
c) bizottság alelnöke 50%
d) bizottság elnöke 100%
e) tanácsnok 100%
(3) A nem képviselő bizottsági tagot az alapdíj 50%-a illeti meg,”
III.
Az indítvány megalapozott.
1. Az önkormányzati önállóság fontos része a szervezetalakítás szabadsága. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontja alapján a képviselő-testület törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét. Nem ellentétes a törvénnyel, ha a képviselő-testület a bizottsági elnöki tisztség mellett bizottsági alelnöki tisztséget is létesít. A tiszteletdíj és egyéb juttatás megállapításakor azonban a képviselő-testület a rendeletét törvény felhatalmazása alapján, törvény végrehajtására alkotja, nem lépheti át a felhatalmazás kereteit. Az Ötv. 20. § (2) bekezdése pontosan megjelöli, hogy a képviselő-testület kinek állapíthat meg tiszteletdíjat és természetbeni juttatást. Ezek a következők: az önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke, a bizottság tagja (akár képviselő, akár nem az), a tanácsnok. Ez a felsorolás taxatív, tételes, következésképpen ezt a kört a képviselő-testület törvényesen nem bővítheti. A Pttv. sem bővítette a tiszteletdíjban részesíthetők körét, és ezek között nem szerepel a bizottsági alelnök. Az Alkotmánybíróság – az indítványozó által is hivatkozott 39/2001. (X. 19.) AB határozatában – rámutatott arra, hogy amikor törvény tételes felsorolást ad, azt a képviselőtestület – külön felhatalmazás nélkül – nem bővítheti. A törvényi felhatalmazáson túlterjeszkedő önkormányzati szabályozás alkotmányellenes, ezért az Alkotmánybíróság megsemmisítette a bizottsági alelnökre vonatkozó előírást. [39/2001. (X. 19.) AB határozat, ABH 2001, 691, 695–696.] A fentiek alapján az Alkotmánybíróság jelen ügyben is megsemmisítette az Ör. 2. § (2) bekezdés c) pontját.
2. Az Ör. 2. §-a a tiszteletdíj tekintetében különbséget tesz a bizottság képviselő és nem képviselő tagjai között: a bizottsági munkáért a képviselő egy bizottsági tagság esetén az alapdíj 30%-át, két bizottsági tagság esetén 40%-át kapja, ezzel szemben a bizottság nem képviselő tagját az alapdíj 50%-a illeti meg. Az Alkotmánybíróság – 39/2001. (X. 19.) AB határozatban kifejtett – álláspontja szerint az ilyen mértékű megkülönböztetés alkotmányellenes. „Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. Az Alkotmánybíróság kialakult gyakorlata szerint az Alkotmány e rendelkezését a jogegyenlőség általános elvét megfogalmazó alkotmányi követelményként értelmezte. A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként, egyenlő méltóságú személyként kell kezelnie, azaz az emberi méltóság jogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni. Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatában ez utóbbi körben akkor ítélte alkotmányellenesnek a jogalanyok közötti megkülönböztetést, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között. [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 47, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 77–78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281–282.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 203–204.; 30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 130, 138–140.; 39/1999. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1999, 325, 342–344.; 39/2001. (X. 19.) ABH 2001, 691, 696.]
Az Ör. hivatkozott rendelkezésében nem érvényesül a jogegyenlőség alkotmányos követelménye. Az önkormányzati képviselő-testület a bizottságait úgy választja meg, hogy az elnökkel együtt számolva a bizottság tagjainak többsége önkormányzati képviselő. Az Ötv. 24. § (2) bekezdés alapján a bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre szerinti területen szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt. A képviselő-testület által választott bizottságnak tehát vannak önkormányzati képviselő és nem képviselő tagjai. A bizottság munkájában, működésében azonban a bizottság tagjainak azonosak a jogaik, azonosak feladataik, kötelezettségeik. Következésképpen önkényes, a jogegyenlőség elvének megsértése miatt alkotmányellenes az olyan önkormányzati rendeleti szabályozás, amely a bizottsági munkáért az önkormányzati képviselőnek, illetőleg a nem képviselő bizottsági tagnak eltérő tiszteletdíjat állapít meg.” [39/2001. (X. 19.) AB határozat, ABH 2001, 696–697.]
A Pttv. nem zár ki minden különbségtételt, 15. §-a maga is tartalmaz differenciálást a (4) bekezdésében, ami nem alkotmányellenes.
Az Ötv. 20. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület – többek között – a bizottság tagjának állapíthat meg tiszteletdíjat. Az azonos szabályozási körbe tartozó, homogén csoportot a bizottsági tagok alkotják. Az Ötv. nem tesz különbséget a bizottsági tagok között a tiszteletdíj tekintetében attól függően, hogy a bizottsági tag önkormányzati képviselő, vagy sem, a bizottságon belül ennek nincs jogi jelentősége. A tiszteletdíj a bizottsági munkáért jár. Ez a bizottsági munka, a bizottsági feladatok, a jogok és kötelezettségek azonosak a bizottsági tagok tekintetében.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint önkényes, ésszerű indok nélkül tett megkülönböztetést tartalmaz az Ör. 2. § (2) bekezdés a) pontja, amely szerint, ha az önkormányzati képviselő egy bizottság tagja, akkor az alapdíjon felül annak 30%-a illeti meg, ezzel szemben a nem képviselő bizottsági tagot 50%, továbbá az Ör. 2. § (2) bekezdés b) pontja, amely szerint az önkormányzati képviselőt még két bizottsági tagság esetén is csak az alapdíj 40%-a illeti meg, ezzel szemben 2. § (3) bekezdés alapján a nem önkormányzati képviselő bizottsági tagot 50%. Ez ésszerű indok nélkül tett megkülönböztetés a bizottsági tagok között, ami a fent kifejtettek szerint sérti a jogegyenlőség általános elvét, így alkotmányellenes, ezért a támadott rendelkezéseket az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A 2004. szeptember 30. napjával történt megsemmisítés lehetőséget ad arra, hogy a képviselő-testület addig alkotmányos rendelkezést hozzon.
Az Alkotmánybíróság megjegyzi: az Ör. alapján nem állapítható meg, hogy milyen összegű tiszteletdíjat kapnak az önkormányzati képviselők. Az Ör. 2. § (1) bekezdése ugyanis a tiszteletdíj (alapdíj) összegét nem állapítja meg, hanem annak lehetséges felső határát a Pttv. 15. § (1) bekezdésével azonosan határozza meg. Következésképpen az alapdíj %-ában megállapított tiszteletdíjak összege sem állapítható meg jelenleg az Ör. alapján.
3. A képviselő-testület az Ör.-t az Ötv. felhatalmazása alapján, a Pttv. kereteire figyelemmel, annak végrehajtásaként alkotta meg. Az Ör. támadott rendelkezései nyilvánvalóan szoros tartalmi kapcsolatban állnak a Pttv. 15. § (2) és (3) bekezdéseivel.
A Pttv. tárgyalt rendelkezéseinél különösen a következőkre indokolt figyelemmel lenni: a helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörrel rendelkeznek. A feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontja alapján a képviselő-testület törvény keretei között önállóan alakítja ki szervezetét és működését. A szervezet és a működés önálló alakításának a joga az önkormányzati autonómia egyik fontos garanciája. Ebből is következően törvény kevés korlátot szab a bizottságok szervezetére és működésére. Az Ötv. 22. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület határozza meg a bizottsági szervezetét és választja meg bizottságait. A képviselő-testület bizottságai – a feladatkörükben – előkészítik a képviselő-testület döntéseit és ellenőrzik a döntések végrehajtását, a képviselő-testület által meghatározott előterjesztéseket a bizottságok nyújtják be a képviselő-testületnek, más előterjesztések a bizottságok állásfoglalásával terjeszthetők elő. A képviselőtestület döntési jogot adhat bizottságainak, hatósági hatáskört állapíthat meg részükre, költségvetési előirányzatokról való döntést bízhat a bizottságokra.
A bizottságoknak tehát különösen fontos szerepük van az önkormányzati ügyekben. Ezen alapul az Ötv. azon rendelkezése is, hogy a bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül kell választani annak érdekében, hogy az önkormányzati ügyekben a közvetlenül választott önkormányzati képviselők többségének az álláspontja legyen a meghatározó. Az önkormányzat a helyi érdekű közügyekben önállóan jár el, a helyi közügyek pedig elsősorban a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához kapcsolódnak. Ebből következik az Ötv. 24. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés, amely szerint a bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre szerinti területen szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt.
A bizottság munkájában a bizottságba beválasztott önkormányzati képviselők és nem önkormányzati képviselők feladatai, jogai és kötelezettségei egyenlőek.
A képviselő-testületek széles feladat- és hatáskörüket csak tagolt bizottsági szervezettel képesek ellátni, ugyanakkor az önkormányzati képviselő-testületek túlnyomó többsége viszonylag kis létszámú. A helyi önkormányzatok nagy többségét kitevő önkormányzatok tízezernél kevesebb lakosúak, ahol a választható önkormányzati képviselők száma nem haladhatja meg a tizenhárom főt. Törvények – meghatározott feltételek esetén – több bizottság megalakítását előírják (pénzügyi bizottság, kisebbségek ügyeivel foglalkozó bizottság, oktatási ügyekkel foglalkozó bizottság). A széles feladatkörű képviselő-testület viszonylag kis létszámából, ugyanakkor tagolt bizottsági szervezetéből, a bizottságokban a képviselői többség törvényi követelményéből egyenesen következik, hogy az önkormányzati képviselők egy része két vagy több bizottságnak is tagja. A bizottságban a képviselő és nem képviselő tagok egyenjogúak, azonosak a feladataik és a kötelezettségeik.
A Pttv. 15. § (2) és (3) bekezdései alapján az önkormányzati képviselő-testületek számos változat szerint állapíthatják meg alkotmányosan a bizottsági munkáért járó tiszteletdíjat. Ugyanakkor több önkormányzati rendelet mutatja, hogy alkotmányellenes szabályokat is hoznak önkormányzati képviselő-testületek. Ezért az Alkotmánybíróság meghatározta azokat a követelményeket, amelyek mellett a Pttv. (1)–(3) bekezdéseiben foglalt felhatalmazás, annak alapján alkotott önkormányzati szabályozás alkotmányos marad.
Az Alkotmánybíróság a 38/1993. (VI. 11.) AB határozatában a következőkre mutatott rá: „Ha a jogszabályi rendelkezés alkotmányossága éppen a szabályozás hiányossága vagy homályossága miatt kérdéses, az Alkotmánybíróság kifejezetten is megállapíthatja az alkotmányos értelmezés tartományát, meghatározhatja azokat az alkotmányos követelményeket, amelyeknek a norma értelmezéseinek meg kell felelniük.
Ha a vizsgált jogszabálynak van (egy vagy több) olyan értelmezése, amely az alkotmányos követelményeknek megfelel, az Alkotmánybíróságnak nem feltétlenül kell megállapítania a jogszabály alkotmányellenességét. A normát nem kell minden esetben megsemmisíteni csupán azért, mert az alkotmányos követelményeknek meg nem felelő értelmezése is lehetséges vagy előfordul. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az alkotmányossági vizsgálatnál a jogszabálynak az az értelmezése, amelyet a joggyakorlat egységesen követ, vagyis a jogszabálynak az „élő jogban” megnyilvánuló normatartalma. Ha a jogszabály ekként alkotmánysértő tartalommal hatályosul, az alkotmányellenesség megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása elkerülhetetlenül szükséges.
Egyébként azonban a hatályos jogot lehetőleg kímélni kell. Az Alkotmánybíróság elkerüli jogszabály, illetőleg jogszabályi rendelkezés megsemmisítését vagy a törvényhozó felhívását arra, hogy az Alkotmánybíróság által meghatározott határidőn belül alkosson jogot, ha a jogrend alkotmányosságát és a jogbiztonságot enélkül is biztosítani lehet. Ilyenkor az Alkotmánybíróság azoknak az értelmezéseknek körét határozza meg általában, az alkotmányos követelményekkel, amelyek esetében a jogszabály az Alkotmánnyal összhangban van.” (ABH 1993, 256, 266–267.)
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint – figyelemmel az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésben foglaltakra – az önkormányzati képviselő-testületek bizottságainak tagjai, akár önkormányzati képviselők, akár nem önkormányzati képviselők, a bizottságban végzett munkájukért, azonos tiszteletdíjban részesülhetnek.
A határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 619/B/2003.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás