KÜ BH 2004/211
KÜ BH 2004/211
2004.05.01.
A Ptk. 74/E. § (1) bek. a) és b) pontja egyaránt megalapozza a bírósági nyilvántartásból az alapítvány törlését, ha a cél amelyre létrehozták megvalósult, illetőleg a határozott idő, amelyre létrejött, letelt. A törlési eljárásban csak e feltételek vizsgálhatók [Ptk. 74/E. § (1) bek. a)-b) pont].
Az alapítványt az 1990. novemberében kelt alapító okirattal három jogi, és két természetes személy alapította, húszezer forint induló vagyonnal. Az alapítvány célja a településen élő gyülekezet számára új, és az egyházközség nevéhez méltó gyülekezeti terem felépítése, az egyházközösség irodájának elhelyezése, a lelkész részére egy megfelelő lelkész lakás biztosítása volt. Az alapító okirat egyik pontja szerint az alapítvány öt év időtartamra létesült, s nyílt alapítványként működött. Az alapítványt a bíróság 1991. január 10-én kelt végzésével nyilvántartásba vette.
A Fővárosi Főügyészség törvényességi felügyeleti eljárása során megállapította, hogy az alapítvány 1996. július 15-én kelt bankszámla-kivonatának záró egyenlege nulla forint volt. Az alapítvány alapítói közül két természetes, valamint egy jogi személy kérte az alapítvány megszüntetését, mert a nyilatkozatuk szerint az alapítvány már elérte az alapító okiratában meghatározott célját. Mindezekre tekintettel az ügyészség kezdeményezte az alapítvány nyilvántartásból való törlését.
Az elsőfokú bíróság végzésével az alapítványt a bírósági nyilvántartásból törölte. Indokolásában megállapította, hogy az alapító okiratban meghatározott cél megvalósult. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 74/E. § (1) bekezdése a) pontjára hivatkozott, mely szerint a bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha az alapító okiratban meghatározott cél megvalósult.
A végzés ellen az egyik jogi személy alapító fellebbezést nyújtott be. Abban kérte, hogy az alapítvány ügyeinek érdemi tisztázásáig az alapítványt ne töröljék a nyilvántartásból. Álláspontja szerint az egyház képviseletében nem az arra jogosult nyilatkozott, mert lelkipásztorrá választására az egyház belső törvényeit sértő módon került sor. Előadta, hogy a templom építése során számos pénzügyi szabálytalanság történt.
Az ügyészség észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Azzal érvelt, hogy a fellebbezésben felsorolt érvek, és tények többsége nem az alapítvány működésével, hanem a lelkész választásának törvényességével kapcsolatos. A pénzügyi szabálytalanságok kizárólag az egyház által fenntartott templom működésével kapcsolatosak, melynek vizsgálata az adóhatóság, és a nyomozó hatóság hatáskörébe tartozik. Kiemelte, hogy az alapító okiratban meghatározott cél megvalósult. Az alapítvány kezelő szerve 1996-ban ült össze utoljára; bankszámláját ugyanabban az évben megszüntették.
A fellebbezés nem alapos.
A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a templom 1995 szeptemberi felszentelésével, a lelkészlakás, és az egyházközségi iroda használatbavételével az alapítvány az alapító okiratban meghatározott célt megvalósította, amelynek tényét a fellebbező sem vitatta. A Ptk. 74/E. § (1) bekezdés a) pontja szerint a bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha az alapító okiratban meghatározott cél megvalósult.
A Fővárosi Ítélőtábla kiemeli, hogy a Ptk. és a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban Ptké.) rendelkezéseire tekintettel az alapítvány pénzügyi működésével kapcsolatos aggályok kivizsgálása, valamint a lelkipásztor választásának szabályszerűségével kapcsolatos panaszok elbírálására a bíróságnak az alapítvány törlése iránti eljárásban nincs hatásköre. A Fővárosi Ítélőtábla ennek kapcsán utal arra, hogy a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 15. §-ának (2) bekezdése szerint az egyház belső törvényeinek, szabályainak érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható.
A Fővárosi Ítélőtábla utal arra is, hogy az alapítvány bírósági nyilvántartásból való törlését nemcsak az elsőfokú bíróság végzésében megjelölt ok alapozza meg. A Fővárosi Ítélőtábla az iratok áttekintése során megállapította, hogy az alapító okirat I. 6. pontja kimondta, hogy az alapítvány öt évi időtartamra jött létre. A bíróság bejegyző végzésének jogerőre emelkedésétől számított öt év 1996 elején lejárt. A Ptk. 74/E. § (1) bekezdése b) pontja szerint a bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha az alapító okiratban meghatározott idő eltelt. A bírósági nyilvántartásból való törlés így a Ptk. 74/E. § (1) bekezdés b) pontja alapján is elrendelhető. Mindezekkel a Fővárosi Ítélőtábla kiegészíti az elsőfokú bíróság végzését.
Fent kifejtettek szerint a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában kiadott 105/1952. (XII. 28.) MT sz. rendelet 13. §-ának (3) bekezdése következtében alkalmazandó a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Fővárosi Ítélőtábla 1. Kny. 52.191/2003/1. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás