KÜ BH 2004/212
KÜ BH 2004/212
2004.05.01.
Az alapító kizárólag akkor jogosult a kezelő szervezet visszavonására, ha a kezelő szervezet, vagy az egész szervezetre kihatóan annak tagja, vagy tagjai tevékenysége ténylegesen, és valóságosan olyan veszélyhelyzetet teremtenek, vagy teremtettek, amely az alapítvány célja, vagy céljai megvalósulását meghiúsították, vagy arra alkalmasak – A bírósági nyilvántartásba vett képviselő képviseleti joga mindenkivel szemben, és minden eljárásban hatályos mindaddig, amíg a képviselő törléséről jogerős bírósági végzés nem határoz, és azt a nyilvántartáson átvezetik [Ptk. 74/A. § (4) bek., 74/C. § (6) bek.].
A közhasznú alapítványt társadalmi szervezet alapította. Az alapító határozatlan időtartamra kezelő szervként felállította az Alapítványi Kollégiumot, amelynek tagjai K. D., Sz. A., T. J., T. L., T. J. és Z. K.; az alapítvány képviselői: K. D. és T. J.
Az alapító elnöksége 11 igen és 7 nem szavazattal döntött arról, hogy új kezelő szervezetet jelöl ki K. L., dr. T. S., dr. Gy. A., T. E., K. L., dr. Sz. T. A., dr. H. D., dr. P. J., B. G., és dr. K. I. személyében. A határozat indoka szerint az alapítvány magyarországi tagjainak tevékenysége nem kötődött az erdélyi oktatáshoz, a németországi kurátorok rálátása, és behatása a folyamatokra csekély volt. Egy alapítványi kölcsön kapcsán az alapítvány képviselője nem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni.
Az alapító kérelmére az elsőfokú bíróság – indokolás nélküli – végzésével határozott az új kezelőszervezet nyilvántartásba vételéről. A határozat hozatalát követően dr. T. S., dr. Sz. T. A., dr. P. J., T. E., és Dr. H. D. kurátori tisztéről lemondott.
A végzés ellen az alapítvány titkára terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú végzés megváltoztatását, a nyilvántartásba vételi kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint a kezelő szervezet visszavonását megalapozó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 74/C. §-ának (6) bekezdésében meghatározott feltétel hiányzik, mert a Kollégium, illetve annak tagjainak tevékenysége az alapítványi célok megvalósítását nem veszélyeztetik.
Az alapító a fellebbezésre észrevételt nem tett.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Ptk. 74/A. §-ának (1) bekezdése értelmében magánszemélyek, és jogi személyek tartós közérdekű célra alapító okiratban alapítványt hozhatnak létre. A (4) bekezdés szerint az alapítványt az alapítvány székhelye szerint illetékes megyei bíróság veszi nyilvántartásba. A közhiteles nyilvántartás a nyilvántartásba vételről szóló jogerős bírósági végzésben foglalt adatokon alapul. Fennállásukig a jogi személy alapítvány az abban foglaltaknak megfelelően működhet, és képviseltetheti magát. A nyilvántartásba vett képviselő képviseleti joga mindenkivel szemben és minden eljárásban hatályos mindaddig, amíg a képviselő törléséről jogerős bírósági végzés nem határoz és, azt a nyilvántartáson átvezetik.
Az alapítvány nyilvántartásba vételét követően az alapító, és az alapítvány egymástól függetlenné válik. A Ptk. szabályozási rendjében ezt követően az alapító rendelkezési joga az alapítvánnyal szemben csak, és kizárólag a törvény által meghatározott esetekben érvényesülhet. Ezek között az alapító a Ptk. 74/B. §-ának (5) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésével az alapító okirat módosításáról, a Ptk. 74/C. §-ának (6) bekezdése szerinti esetben a kezelő szerv visszavonásáról, továbbá a Ptk. 74/E. §-ának (6) bekezdése alapján az alapítványok egyesítéséről határozhat.
Az alapító, és az alapítvány egymástól való függetlenségét a Ptk. 74/C. § (3) bekezdése azzal is hivatott biztosítani, amely szerint az alapító az alapítvány kezelő szervében nem szerezhet az alapítvány vagyonának felhasználására sem közvetlen, sem közvetett módon meghatározó befolyást. Az alapítvány az alapítónak tehát nem tartozik be-, vagy elszámolási kötelezettséggel, működését az alapító okirat, és a reá vonatkozó jogszabályok szerint folytathatja. Az alapítványnak az alapítónak alapító okiratba nem foglalt további igényeinek, vagy elvárásainak nem kell megfelelnie.
A Ptk. 74/C. § (6) bekezdése kimondja, hogy az alapítványi célok megvalósításának veszélyeztetése esetén az alapító új kezelőszervet jelölhet ki. A visszavonási jog gyakorlása a törvény szerint nem korlátozás nélküli alapítói jog, hanem feltételhez kötött. Az alapító nem élhet a visszavonás jogával a saját kívánsága, vagy a saját érdekei szerint. Az alapító kizárólag akkor jogosult a már nyilvántartásba vett kezelő szervezet visszavonására, ha a kezelő szervezet, vagy az egész szervezetre kihatóan annak tagja, vagy tagjai tevékenysége ténylegesen, és valóságosan olyan veszélyhelyzetet teremtenek vagy teremtettek, amely az alapítvány célja vagy céljai megvalósulását meghiusították vagy arra alkalmasak.
Az elsőfokú bíróság az új kezelő szervet úgy vette nyilvántartásba, hogy az eljárásában nem vizsgálta, a határozatában nem indokolta, hogy a kezelő szervezet mely tevékenységét, milyen bizonyítékok alapján minősítette az alapítvány célját veszélyeztetőnek. Az elsőfokú végzés így a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 222. § (1) bekezdésébe ütközött, felülbírálatra nem volt alkalmas.
A Fővárosi Ítélőtábla ezért a Pp. 258. § (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. Ezt megelőzően fel kell hívni az alapítót annak igazolására, hogy a kezelő szervezet mennyiben és milyen módon veszélyezteti az alapítványi célt. Az eljárás során azt is figyelembe kell venni, hogy a bírósági nyilvántartásba – jogerős, erről szóló végzés hiányában – be nem került alapító által jelölt kurátorok többsége a tagság vállalására vonatkozó nyilatkozatát visszavonta. (Fővárosi Ítélőtábla 1. Kny. 52.118/2003/2. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás