BÜ BH 2004/223
BÜ BH 2004/223
2004.06.01.
A bélyeghamisítás bűntette nem valósul meg, ha a terhelt számítógép segítségével hamis helyszíni bírságolási nyugtatömböt állít elő és értékesít; a helyszíni bírságolási nyugtatömb ugyanis nem esik a ,,bélyeg'' fogalma alá [Btk. 307. § (1) bek. b) pont; Btké. 25. § (1) bek. c) pont].
A városi bíróság a 2000. június 19. napján kelt ítéletével F. A. X. r. terheltet bélyeghamisítás bűntette miatt 250 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, és az egynapi tétel összegét 300 forintban állapította meg. Az így kiszabott 75 000 forint pénzbüntetést meg nem fizetés esetén 300 forintonként egy-egy napi fogházbüntetésként rendelte végrehajtani.
A tényállásban a X. r. terheltre vonatkozó tényállás lényege a következő.
Az I. r. és a II. r. terheltek 1998 májusában megállapodtak abban, hogy közösen hamis helyszíni bírság nyugtatömböt készítenek, melyet értékesítenek. A 16 db egyenként 25 000 forint értékű helyszíni bírság nyugtatömböt számítógépen állították elő, és 1998 nyarán ezekből a II. r. terhelt 1 db-ot 8000 forintért a X. r. terheltnek adott el.
A helyszíni bírságolási nyugtatömbök a rendőrségi eljárásban arra szolgálnak, hogy a bírságolási nyugta egy példányával igazolják a megbírságolt személy felé a bírság összegének átvételét, majd a szolgálat végén a nyugtatömbbel igazolják a parancsnoknak a beszedett készpénz, mint ,,anyag'' átadás-átvételét.
Ez okból az elsőfokú bíróság az ítélet jogi indokolásában azt fejtette ki, hogy a helyszíni bírságolási nyugtatömb a Btké. 25. § (1) bekezdés c) pontja értelmében bélyegnek minősülő hatósági jegy, amely anyag átvételét igazolja.
A megyei bíróság – a X. r. vádlott és védőjének felmentésre irányuló fellebbezése alapján – a 2002. március 19. napján kelt ítéletével a X. r. terhelt tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Megerősítette az elsőfokú bíróság jogi álláspontját abban, hogy a helyszíni bírságolásra szolgáló nyugtatömb a Btké. 25. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt anyag átvételét igazoló hatósági jegy fogalma alá tartozik, olyan, a számviteli nyilvántartásokkal kapcsolatos bevételi bizonylat, amelynek hitelességét bélyegző igazolja. Ezért a terheltek által hamisított, számítógépen előállított helyszíni bírságolási nyugtatömb megszerzésével a X. r. terhelt a Btk. 307. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző, bélyeghamisítás bűntettét valósította meg.
A X. r. terhelt és a védője 2002. április 17. napján felülvizsgálati indítványt terjesztett elő az eljárt bíróságok határozatai ellen. Felülvizsgálati indítványukat a Be. 284. § (1) bekezdés a) pontjára alapították, és bűncselekmény hiányában a X. r. terhelt felmentését kérték.
A felülvizsgálati indítvány szerint a helyszíni bírságolási nyugtatömb nem ,,anyag'' átvételét igazolja, nem hatósági jegy, ezért nem vonható a Btké. 25. § (1) bekezdésében meghatározott ,,bélyeg'' fogalma alá. A pénz – mint jogi fogalom – nem azonosítható az ,,anyag'' jogi fogalmával, amint a nyugta sem a ,,hatósági jegy'' fogalmával.
Minthogy a helyszíni bírságolási nyugtatömbök az anyagi jog szabályai szerint nem minősülnek bélyegnek, így a X. r. terhelt cselekménye nem bűncselekmény.
A legfőbb ügyész észrevételében kifejtette, hogy a X. r. terhelt cselekményének a jogi minősítése kérdésében kifejtett állásfoglalás megfelel az anyagi jogi és igazgatási rendelkezéseknek. A X. r. terhelt a helyszíni bírságolási nyugtatömböket ellenérték kifizetése mellett azért szerezte meg, hogy azt forgalomba hozza vagy felhasználja. Az elkövetés idején hatályos szabályozás szerint a helyszíni bírságoláshoz használt nyugta – ellennyugta – a Btké. 25. § (1) bekezdés c) pontjában írt hatósági jegy fogalmi ismérveinek megfelel, ezért a X. r. terhelt a hamis helyszíni bírság nyugtatömbnek a tényállásban írt megszerzésével a Btk. 307. § (1) bekezdés c) pontja szerinti bélyeghamisítás bűntettének törvényi tényállását megvalósította. Azt indítványozta ezért, hogy a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott ítéleteket a X. r. terheltre vonatkozó részében a Be. 291. § (7) bekezdése alapján hatályában tartsa fenn.
A felülvizsgálati indítvány alapos.
A Btk. 307. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetési tárgya: a bélyeg, amelynek a fogalmát kiterjesztő törvényhozói értelmezéssel a Btké. 25. §-ában írt taxatív felsorolás határozza meg.
A Btké. 25. § (1) bekezdés c) pontja értelmében bélyegnek minősül az a hatósági jegy vagy pecsét is, amely anyag átvételének, minőségének vagy mennyiségének bizonyítására szolgál, avagy amelyet pénzügyi hatóság alkalmaz. Ennek a fogalomnak a helyszíni bírságolási nyugtatömb nem felel meg. A nyugtatömb a fogalmi ismérveket tekintve nem hatósági jegy, függetlenül attól, hogy szigorú számadású ,,elszámolási utalvány''.
Szó sincs arról, hogy ez az utalvány valamely ,,anyag'' átvételét igazolná. A forgalomban levő pénz ebből a szempontból nem vonható az ,,anyag'' fogalmi ismérvei körébe. A bírságolási nyugtatömbre vonatkozó igazgatási szabályok sem tartalmaznak olyan utalást, hogy annak lapjait képező nyugta-blankettákat ,,anyagnak'' kellene tekinteni a Btké. 25. §-ának fogalomrendszerében. Ezek a szabályok a tömb szigorú számadási jellegét hangsúlyozzák.
A hatósági jegy és az elszámolási utalvány tehát két különböző fogalom, eltérő jogi tartalmat hordoz, amelynek az értelmezés során is alapvetően különböző jelentést kell tulajdonítani.
Miután a Btké. 25. § (1) bekezdés c) pontja a bélyeg fogalmát már kiterjesztő módon értelmezi, – figyelemmel a Btk. 10. §-ára is – az ítélkezési gyakorlatban további kiterjesztő értelmezésnek nincs helye.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a Btk. 307. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bélyeghamisítás bűntettét a X. r. terhelt nem követte el.
A X. r. terhelt tényállásban leírt cselekménye fogalmilag a Btk. 225. § szerinti hivatali visszaélés bűncselekményének az előkészülete; ezt az előkészületi magatartást azonban a törvény e bűncselekménynél nem rendeli büntetni.
A kifejtettek szerint tehát a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor a X. r. terhelt bűnösségének a megállapítására.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a 291. § (1) bekezdése alapján az első- és másodfokú ítéletet a X. r. terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte, és a X. r. terheltet a Be. 214. § (3) bekezdés a) pontjára hivatkozással – mert nem követett el bűncselekményt – a bélyeghamisítás bűntette miatt emelt vád alól a Be. 291. § (3) bekezdése értelmében felmentette. (Legf. Bír. Bfv. III. 1500/2002. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás