BÜ BH 2004/226
BÜ BH 2004/226
2004.06.01.
Nem minősül abszolút hatályon kívül helyezési oknak, ha a megyei bíró a vádirat benyújtása előtti eljárásban ülés tartása nélkül dönt az előzetes letartóztatás hosszabbításáról [Be. 131. § (1) bek., 210. § (1) bek. b) pont, 211. § (1) bek.].
A megyei főügyészség nyomozó hivatalánál hivatalos személy által fontosabb ügyben kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt indult büntetőeljárás a 2002. november hó 12. napja óta előzetes letartóztatásban lévő B. I. gyanúsított ellen.
A megyei bíró a gyanúsított előzetes letartóztatásának határidejét a 2003. év november hó 7. napján tartott ülésen meghosszabbította az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, de legfeljebb 2004. január hó 11. napjáig, a Be. 129. §-a (2) bekezdésének a), b), c) és d) pontjaiban írt okokra hivatkozással. Egyben a védő szabadlábra helyezés iránti indítványát elutasította. Ezt a határozatot az ítélőtábla helybenhagyta.
A megyei bíróság 2004. év január hó 9. napján – ülés tartása nélkül – meghozott végzésével B. I. gyanúsított előzetes letartóztatását az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, legfeljebb azonban 2004. március hó 11. napjáig meghosszabbította, egyben a védő szabadlábra helyezés iránti kérelmét elutasította.
A végzés ellen egyrészt az ügyész, továbbá B. I. gyanúsított és védője jelentett be fellebbezést.
Az ügyész a fellebbezésében – arra hivatkozással, hogy a megyei bíróság ülés megtartása nélkül hozta meg határozatát – a végzés hatályon kívül helyezését, új eljárás lefolytatására utasítását, egyben az eljárási hiba kiküszöböléséig az előzetes letartóztatás meghosszabbítását indítványozta.
A védő, fellebbezésében a vámáru értékére tekintettel az alapos gyanút sem tartotta helytállónak. A cselekmény vétségi minősítésére hivatkozva az előzetes letartóztatás megszüntetését kérte.
Álláspontja szerint B. I. gyanúsított 14 hónapos fogva tartása, a gyanúsított rendezett családi körülményei miatt elegendő vele szemben lakhelyelhagyási tilalom vagy házi őrizet elrendelése.
A fellebbezések nem alaposak.
A megyei bíróság végzésének indokolása mindenben helytálló. További nyomozati cselekmények, és tanúkihallgatások után kerülhet sor az érdemi ügyészi döntés meghozatalára.
Az ügyészi fellebbezésben írtakat az ítélőtábla az alábbiak miatt nem találta alaposnak.
A vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás határidejét – egy év eltelte után – a megyei bíróság egyesbíróként eljárva, a nyomozási bíró eljárására vonatkozó szabályok szerint, alkalmanként, legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja [Be. 131. § (1) bek.].
A Be. 210. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a nyomozási bírónak ülést kell tartania, ha az indítvány tárgya az előzetes letartóztatásnak az elrendelésétől számított 6 hónapot meghaladó meghosszabbítása, és ez a rendelkezés az előzetes letartóztatás egy éven túli meghosszabbításáról rendelkező megyei bíróra is irányadó.
A Be. 234. §-ának (2) bekezdése a bírósági eljárás formáit nyilvános ülés, ülés vagy tanácsülés elnevezéssel rögzíti. A (4) bekezdés pedig azt szabályozza, hogy az ülésen ki vesz, vehet részt. Eszerint az ülésen a bíróság tagjai, a jegyzőkönyvvezető, a vádló, továbbá – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a vádlott és a védő vesz részt. A felsoroltakon kívül az ülésen az lehet jelen, akit a bíróság az ülésre idézett, vagy akit arról értesített.
A megyei bíróság tehát eljárási szabályt sértett, amikor az ügyben nem tartott ülést.
Az ítélőtábla ezt követően vizsgálta azt, hogy a fenti eljárási szabálysértés abszolút vagy relatív szabálysértésnek minősül-e.
A büntetőeljárási törvény általános szabályai között a 67. § (1) bekezdésében foglalkozik az idézés és az értesítés fogalmával, a kettő között különbséget tesz. Eszerint, ha a törvény kivételt nem tesz, a bíróság azt idézi, akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező, illetőleg azt értesíti, akinek a jelenléte nem kötelező, de azt a törvény lehetővé teszi.
A Be. 234. §-ának (4) bekezdésében írtak szerint az ülésen a bíróság tagjai, a jegyzőkönyvvezető, a vádló, továbbá – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a vádlott és a védő vesz részt.
A Be. 211. §-ának (1) bekezdése alapján az ülés határnapját a nyomozási bíró határozza meg, ha az indítványt az ügyész terjesztette elő, gondoskodik a gyanúsítottnak a nyomozási bíró előtti megjelenéséről, az ülés határnapjáról és helyéről értesíti a védőt. Ha az indítványt nem az ügyész terjesztette elő a nyomozási bíró az ülés határnapjáról és helyéről értesíti az indítványozót, az ügyészt, a gyanúsítottat és a védőt.
Az elsőfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezését eredményezné, ha – a tárgyalást (ülést) a törvény értelmében olyan személy távollétében tartották volna meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező [Be. 373. § (1) bek. II/d) pontja].
Az előbbi szabályozásból következően az ülés elmaradása nem tekinthető olyan garanciális szabályszegésnek, mely a határozat érdemének vizsgálata nélkül az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését eredményezi. Idézési kötelezettséget a büntetőeljárási törvény a nyomozási bíró eljárásában az ülést illetően a fentiek szerint nem ír elő.
Az ítélőtábla az iratok alapján azt állapította meg, hogy a megyei bíróság, mivel ülést nem tartott, relatív eljárási szabálysértést követett el. Ez azonban a döntés meghozatalára nem volt jelentős kihatással, mert határozatát érdemben helyesen az iratokkal egyezően hozta meg.
A gyanúsított terhére rótt cselekmények jelentős tárgyi súlyát, a kiszabható büntetés nagyságát figyelembe véve előzetes letartóztatás határidejének a Be. 129. §-a (2) bekezdésének b) pontjában írt okból – az ügyészi indítvánnyal egyezően – történt meghosszabbítása az elsőfokú bíróság végzésében írt időpontig szükséges és indokolt.
Ezért az ítélőtábla a Be. 131. §-ának (3) bekezdése alapján a Be. 347. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva a megyei bíróság végzését helybenhagyta. (Fővárosi Ítélőtábla Bnyf. 184/2004. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás