226/B/2004. AB határozat
226/B/2004. AB határozat*
2009.12.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
Az Alkotmánybíróság a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 3. § b) pontja alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
Az indítványozó a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: RKr.) 3. § g) pontjában foglalt, az állattartó telep fogalmát meghatározó rendelkezést támadta. Az RKr. értelmében az olyan állattartó helyre, amely nem tartozik az állattartó telep fogalma alá, nem kell alkalmazni az RKr. tartási és trágyakezelési szabályait. Az RKr. 3. § g) pontja alapján állattartó telepnek az „egy háztartás igényét meghaladó állattartásra szolgáló létesítmény” minősül. Az indítványozó szerint azonban azzal, hogy nem határozza meg közelebbről vagy számszerűen, hogy mit kell „egy háztartás igényét kielégítő” állattartásnak tekinteni a jogszabály értelmezhetetlen. Utalt az indítványozó arra is, hogy jogértelmezés iránt megkereste az illetékes minisztériumot, ahonnan azt a választ kapta, hogy a helyi önkormányzat rendeletének kellene pontosítania az RKr. támadott értelmező rendelkezését. Az indítványozó mindezek alapján az Alkotmány 2. § (1) bekezdése alapján kérte az RKr. 3. § g) pontjának megsemmisítését, mivel az nem felel meg annak a követelménynek, hogy a jogszabály szövegének értelmesnek, világosnak és a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozónak kell lennie. Véleménye szerint az RKr. a jogalkalmazók és az állattartók számára is bizonytalan tartalmú, így olyan mértékben sérti a jogbiztonságot, hogy az csak a támadott rendelkezés megsemmisítésével orvosolható.
Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy az RKr. támadott rendelkezését 2006. február 15. napjával hatályon kívül helyezte a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.), az RKr.-t pedig 2008. április 30 napjával a 99/2008. (IV. 28.) Korm. rendelet helyezte hatályon kívül. Miután azonban a Kr. 3. § b) pontja lényegében az RKr. 3. § g) pontjával azonos tartalommal szabályozza az állattartó telep fogalmát, az Alkotmánybíróság az eljárását erre tekintettel folytatta le.
II.
Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
A RKr. indítvánnyal támadott rendelkezése:
„3. § E rendelet alkalmazásában
(…)
g) állattartó telep: egy háztartás igényét meghaladó állattartásra szolgáló létesítmény; (…).”
A Kr. vizsgált rendelkezése:
„3. § E rendelet alkalmazásában
(…)
b) állattartó telep: a külön jogszabály szerint a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékű állattartásra szolgáló létesítmény; (…).”
III.
Az indítvány az alábbiak szerint nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában az Alkotmány 2. § (1) bekezdésben foglalt jogállamiság követelménye alapján a jogszabályok egyértelműségének vizsgálata során az alábbiakra kell figyelemmel lenni: „Az Alkotmánybíróság elvi éllel mutat rá arra, hogy a világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom a normaszöveggel szemben alkotmányos követelmény. A jogbiztonság – amely az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság fontos eleme – megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon” [26/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 135, 142.]; valamint: „A jogbiztonság megköveteli a jogszabályok olyan világos és egyértelmű fogalmazását, hogy mindenki, akit érint, tisztában lehessen a jogi helyzettel, ahhoz igazíthassa döntését és magatartását, s számolni tudjon a jogkövetkezményekkel. Ideértendő az is, hogy ki lehessen számítani a jogszabály szerint eljáró más jogalanyok és állami szervek magatartását”. [11/1992. (III. 5.) AB határozat, ABH 1992, 77, 91–92.] A normavilágosságnak való meg nem felelés alapján az alkotmányellenesség megállapításának az alábbi feltétele van: „Alkotmányellenessé nyilvánítható az a szabály, amely értelmezhetetlen voltánál fogva teremt jogbizonytalanságot, mert hatását tekintve nem kiszámítható és címzettjei számára előre nem látható.” [42/1997. (VII. 1.) AB határozat, ABH 1997, 299, 301.]
Az Alkotmánybíróság az értelmező rendelkezésekkel és a normavilágosság követelményével összefüggésben a következőre mutatott rá: „A jogalkotó – a jogállami követelményeket és a jogtudomány megállapításait is szem előtt tartva – maga dönti el, hogy milyen fogalmakat használ és hogyan szabályozza a szövegben használatos fogalmakat. Célszerű, de nem feltétlen követelmény ugyanis az, hogy például az adójogszabályok tartalmazzanak adó fogalom-meghatározást. Ennek főként az adó és a más jellegű, az államot vagy az önkormányzatot megillető kötelező befizetések megkülönböztetése és elhatárolása szempontjából volna jelentősége. A világosság, egyértelműség és kiszámíthatóság azonban biztosítható úgy is, hogy egyes fogalmak – így az adó fogalma is – oly módon nyernek megfogalmazást, hogy az adózás rendszerén belül, az adott időben alkalmazandó jogszabályok részletszabályaiból és összefüggéseiből a fogalom legfontosabb elemei mindenki számára nyilvánvalóvá válnak.” (544/B/1997. AB határozat, ABH 1999, 589, 590.)
2. A Kr. 3. § b) pontja az állattartó telep fogalmát úgy határozza meg, hogy egyúttal egy külön jogszabályra utal a „magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékű” állattartás tekintetében. Az Alkotmánybíróság – áttekintve a felszíni és felszín alatt vizek védelmére vonatkozó hatályos jogszabályokat – megállapította, hogy a magánszemélyek háztartási igényeire vonatkozóan a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fvkr.) 3. §-a tartalmaz még szabályozást. Eszerint:
„3. § 28. magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenység: a tevékenység akkor, ha
a) a külön jogszabály szerint a települési önkormányzat jegyzőjének vízgazdálkodási hatáskörébe tartozóan:
aa) a természetes személyek által elhelyezett – kizárólag házi, kommunális – szennyvíz mértéke nem haladja meg az 500 m3/év mennyiséget,
ab) a felszín alóli vízkitermelés nem haladja meg az 500 m3/év értéket és az kizárólag talajvizet vesz igénybe, partiszűrésű, a karszt- vagy rétegvízkészletet nem;
b) a vegyes állattartás esetében összesen 5 számosállat/ingatlan, baromfi esetében 3 számosállat/ingatlan mértéket egyidejűleg nem haladja meg;” illetve:
„35. számosállat: 500 kg élőtömegű állategyed vagy csoport”.
Vagyis az Fvkr. 3. § 28. pont b) alpontjában, valamint a 35. pontban foglaltak vonatkoznak az állattartásra. Arra tekintettel, hogy mind a Kr., mind az Fvkr. a vizek védelméről szól, a Kr. alkalmazása körében az Fvkr. 3. § 28. pont b) alpontjában, valamint a 35. pontban foglaltakra figyelemmel lehet megállapítani a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékű állattartást, és az ahhoz szükséges létesítményt. Ez alapján megállapítható, hogy a hatályos szabályozás tartalmaz olyan értelmező rendelkezést, ami alapján a jogalkalmazók a Kr. 3. § b) pontja szerinti állattartó telep fogalmát értelmezni tudják.
Mivel a vizek védelmére vonatkozó hatályos szabályozás rendszerén belül van olyan fogalom-meghatározás, ami alapján az indítvánnyal támadott rendelkezés értelmezhető, a normavilágosság követelményének sérelme a Kr. 3. § b) pontjával összefüggésben nem állapítható meg. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2009. december 14.
|
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
Dr. Lévay Miklós s. k., |
|
|
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
|
|
|||
Dr. Paczolay Péter s. k., |
|||
alkotmánybíró |
|||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás