• Tartalom
Oldalmenü

228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet

a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról1

2016.05.01.

A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 404. §-a (1) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

A rendelet hatálya alá tartozó szervezetek

1. § E rendelet hatálya alá tartoznak az alábbi szervezetek:

a) a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség, valamint költségvetési szervei,

b)2 az Belügyminisztérium és költségvetési szervei,

c) a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok,

d) a védelmi célú tartalékokat kezelő szervezetek,

e)3

f)4 Nemzeti Adó- és Vámhivatal,

g)5 az Országgyűlési Őrség.

A rendelet hatálya alá tartozó beszerzések

2. §6 (1) A rendelet hatálya kiterjed az 1. számú mellékletben felsorolt, a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére (a továbbiakban: haditechnikai eszköz), szolgáltatások megrendelésére, rendszerek és képességek kialakítására, a haditechnikai eszközhöz közvetlenül kapcsolódó, valamint a katonai célú építési beruházásokra.

(2) A rendeletet nem kell alkalmazni

a)7 a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben;

b) csapatok állomásoztatására vonatkozó és valamely tagállam vagy harmadik ország vállalkozásait érintően kötött nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján külön eljárási rend szerinti beszerzésre;

c) valamely nemzetközi szervezet sajátos eljárási szabályainak hatálya alá tartozó, a saját céljai érdekében történő beszerzésre, továbbá arra a beszerzésre, amelyet a sajátos eljárási szabályaival összhangban tagállammal folytat le;

d) a harmadik országokban kiírt, olyan beszerzésre, a civil célú beszerzéseket is beleértve, amelyek során a haderőknek az Európai Unió területén kívül történő állomásoztatása során kerül sor, ahol a műveleti igények megkövetelik, hogy e beszerzést a műveletek körzetében tevékenykedő ajánlattevők bevonásával folytassák le;

e) szolgáltatás megrendelésre, amelyek tárgya föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése;

f)8 az olyan kutatási és fejlesztési szolgáltatás megrendelésre, amelyek haszna nem kizárólag az ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során, feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő fizeti meg;

g)9 a NATO Biztonsági Beruházási Program vagy egyéb közös finanszírozású NATO támogatott program keretében megvalósuló beszerzésre;

h)10 a 412 000 EUR értékhatárt el nem érő, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások beszerzésére;

i)11 az Európai Unió egy vagy több tagállamával kötött olyan nemzetközi megállapodás alapján, amely szerint a beszerzésre valamely tagállamban az Európai Unió védelmi beszerzési eljárást szabályozó jogi aktusát átültető tagállami jogszabály rendelkezései szerint kerül sor.

(3) A következő esetekben kizárólag a 74/B. §-t kell alkalmazni:

a) egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország által kötött nemzetközi megállapodás vagy megegyezés alapján külön eljárási rend szerinti beszerzésre;

b) legalább két tagállam által közösen folytatott, új termék kifejlesztésére irányuló, illetve adott esetben e termék teljes életciklusára vagy annak egy részére vonatkozó kutatáson és fejlesztésen alapuló együttműködési programok keretében történő beszerzésre;

c) valamely kormányzat által egy másik kormányzatnak odaítélt, katonai felszerelés szállítására, közvetlenül ezekhez a felszerelésekhez kapcsolódó építési beruházásra vagy szolgáltatás megrendelésre vagy kifejezetten katonai célú építési beruházásra vagy szolgáltatás megrendelésre, illetve építési beruházásra vagy szolgáltatás megrendelésre;

d) a Kormány egyedi döntésének megfelelően az Európai Unió működéséről szóló szerződés 346. cikke alapján történő beszerzésekre.

Értelmező rendelkezések

3. §12

4. § E rendelet alkalmazásában

a) interoperabilitás (együtt alkalmazhatóság): a technikai rendszerek vagy egységek azon képessége, hogy más rendszereknek vagy egységeknek szolgáltatást nyújtsanak, illetve azoktól szolgáltatást fogadjanak;

b)13 ajánlatkérő: azon szervezet, amely önálló költségvetési fejezettel, címmel, alcímmel rendelkezik, így a beszerzési eljárás kezdeményezésére és lefolytatására önállóan jogosult, vagy az önálló költségvetési fejezettel, címmel, alcímmel rendelkező szervezettől megbízást kap a beszerzési eljárás lefolytatására;

c) ajánlattevő: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a beszerzési eljárásban ajánlatot tesz; ajánlattevőnek minősül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is;

d) alvállalkozó: az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésre tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani, kivéve, ha a szervezet (személy) tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi;

e) NATO beszállítói névjegyzék: az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeiről, a jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárás szabályairól és az eljáró szervezetről szóló 164/2002. (VIII. 2.) Korm. rendelet 23. §-ában meghatározott nyilvántartás;

f)14

g) nemzetbiztonsági érdek: a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. §-ának a) pontjában meghatározott fogalom;

h) beszerzési eljárás előkészítése: az adott beszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott beszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a beszerzés becsült értékének felmérése, az eljárást megindító hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése;

i) védelmi célú tartalékok: a külön jogszabályban felsorolt állami készletek;

j) tartalékkezelő: külön jogszabályban megnevezett felelős vezető által erre a célra alapított, illetve külön jogszabály alapján átruházott jogkörrel a feladatot végző költségvetési szerv vagy egyéb gazdálkodó szervezet;

k)15 katonai felszerelés: speciálisan katonai célokra tervezett vagy alkalmazott, fegyverként, lőszerként vagy hadianyagként történő felhasználásra szánt eszközök;

l)16 katonai célú építési beruházás: a HM vagyonkezelésében lévő, illetve a HM, a HM közvetlen alárendeltségébe, közvetlen és fenntartói irányítása, valamint felügyelete alá tartozó szervezetek és a Magyar Honvédség katonai szervezetei használatában lévő épületen, építményen, építményrészen, építményegyüttesen és ingatlanon – ideértve az ingatlanokhoz közvetlenül tartozó nyomvonal jellegű építményeket –, valamint Magyarország területének a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló 562/2006/EK rendelet 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 10 méteres sávjában, az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5. § (1) bekezdésében foglalt célok megvalósítása érdekében megvalósuló építési beruházás.

Az eljárás alapelvei

5. § (1) A beszerzési eljárásban – beleértve a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát.

(2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára.

(3)17 Az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők és az uniós áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a beszerzési eljárásban.

(4)18 A beszerzés során a gazdaságosság, a honvédelem és a nemzetbiztonság, továbbá a minősített adat védelmének szempontjait egyaránt figyelembe kell venni. A beszerzés során fokozottan figyelembe kell venni a mindenkori munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat.

(5) E rendelet szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e rendelet az eltérést kifejezetten megengedi.

(6)19 Az eljárási cselekmények az e rendeletben meghatározott feltételek mellett elektronikusan is gyakorolhatók.

(7)20 Az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja olyan védett foglalkoztatók számára, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak. Erre a tényre az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell.

II. Fejezet

A BESZERZÉSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS
SZABÁLYAI

Felelősségi rend

6. § (1) Az ajánlatkérő köteles meghatározni a beszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a beszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket.

(2) Ha az ajánlatkérő nem rendelkezik általános jellegű az (1) bekezdésnek megfelelő beszerzési szabályzattal, legkésőbb az adott beszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia az (1) bekezdésben foglaltakat.

A beszerzési eljárás dokumentálása

7. § (1) Az ajánlatkérő minden egyes beszerzési eljárását – annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban köteles dokumentálni.

(2) A beszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot a beszerzési eljárás lezárulásától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni.

(3) Az ajánlatkérő köteles az eljáró bíróság, az illetékes ellenőrző vagy más illetékes szervek kérésére a beszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni.

Összeférhetetlenség

7/A. §21 (1)22 A beszerzési eljárás előkészítése, a részvételi, az ajánlattételi felhívás, valamint a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, az eljárásba nem vonható be a beszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), továbbá az olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely

a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;

b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja;

c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

d)23 az a)–c) pont szerinti személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója.

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdést, ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti jogviszonyban álló, érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként.

(3) A beszerzési eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevont bármely személy vagy szervezet a beszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó.

(4) Ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol az érdekelt gazdálkodó szervezetben, az ajánlatkérő nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a beszerzési eljárás előkészítésében vagy az eljárás más szakaszában, kivéve, ha az érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, illetve azok hozzátartozója tekintetében is, ha az érdekelt gazdálkodó szervezetben az ajánlatkérő rendelkezik tulajdoni részesedéssel.

(5)24 Ha az (1), (3) vagy (4) bekezdésben foglaltakat megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vagy abban a bekezdésben felsorolt személyekkel, szervezetekkel az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti jogviszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet, a (3) bekezdés szerinti személy vagy szervezet, illetőleg a (4) bekezdés szerinti érdekelt gazdálkodó szervezet.

(6) Az e § szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki vagy amely szervezet a beszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció elkészítésében vett részt.

(7) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben nem áll fenn az e § szerinti összeférhetetlenség.

A határidők számítása

8. § (1) A napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a továbbiakban együtt: határidő) a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik.

(2) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

(3) Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le.

A beszerzési eljárás fajtái

9. § (1)25 A beszerzési eljárás a közbeszerzésekről szóló törvényben (a továbbiakban: Közbeszerzési tv.) meghatározott közbeszerzési eljárásokon túl különleges eljárás lehet. A nyílt eljárás alkalmazása kizárt. Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos és különleges eljárást, valamint versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e rendelet megengedi.

(2) A beszerzési eljárásban nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.

(3)26 A meghívásos és a tárgyalásos eljárásra, valamint a versenypárbeszédre egyébként – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a 17–53. §-okat kell megfelelően alkalmazni.

(4) A 9. számú melléklet szerinti szolgáltatások esetében kizárólag a 16. §, 52/A. § (2) bekezdés és az 53. § (7) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Ha a beszerzés tárgya olyan összetett szolgáltatás, amely a 8. és 9. számú melléklet szerinti valamely szolgáltatást is magában foglalja, az (1) bekezdés szerint kell eljárni, feltéve, hogy a 9. számú melléklet szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a 8. számú melléklet szerinti szolgáltatás értékét.

A hirdetmények megküldése és közzététele

10. §27 (1)28 Az ajánlatkérő az árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló beszerzések esetén a 400 000 EUR értéket elérő, vagy azt meghaladó értékű beszerzéseiről, építési beruházásra irányuló beszerzés esetén az 5 000 000 EUR értéket elérő, vagy azt meghaladó értékű beszerzéseiről az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták létrehozásáról és az 1564/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 842/2011/EU rendeletének (a továbbiakban: Rendelet) XVI–XVII. mellékletében foglaltak szerinti tartalommal az ajánlatkérő a hirdetményeket megküldi az Európai Unió Kiadóhivatalának.

(2) A megküldés történhet a Közbeszerzési Értesítőn keresztül, vagy elektronikus úton. A Közbeszerzési Értesítőn keresztül történő megküldés esetén a hirdetményeket a megküldésük után legkésőbb tizenkét nappal kell közzétenni. Gyorsított eljárás esetén ez az időtartam öt nap.

(3) A hirdetmények elektronikus elküldéséhez szükséges formátum és eljárás a „http://simap.europa.eu” internetcímen érhető el.

(4)29 A hirdetmény, vagy annak tartalma a Bizottság részére történő elküldésének időpontja előtt nemzeti szinten nem tehető közzé.

(5) A nemzeti szinten közzétett hirdetmények nem tartalmazhatnak a Bizottságnak megküldött hirdetményekben foglalt adatoktól eltérő adatokat, de tartalmazniuk kell a hirdetmény Bizottság részére történő feladásának időpontját.

(6) Az ajánlatkérőnek tudnia kell bizonyítani a hirdetmények feladásának időpontját.

(7) A Bizottság által az ajánlatkérőnek megküldött visszaigazolás az elküldött adatok közzétételéről és annak időpontjáról a közzétételre vonatkozó bizonyítéknak minősül.

10/A. §30 (1)31 A 10. § (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem érő értékű beszerzésekről a hirdetményeket a 2., 3., 5., és 7. számú mellékletekben meghatározott tartalommal az ajánlatkérő a honlapján teszi közzé. Az ajánlatkérő tájékoztató jelleggel a hirdetményt – a honlapon történő közzétételt követően – bármilyen más fórumon megjelentetheti. Az így közzétett hirdetmény nem tartalmazhat más adatokat, mint amelyek a honlapon megjelentek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a honlapon történő megjelenés napja egyben a hirdetmény közzétételének napja.

(3)32 A keretmegállapodások esetében az ajánlatkérő nem köteles a keretmegállapodáson alapuló minden egyes szerződés esetében hirdetményt küldeni a beszerzési eljárás eredményéről.

(4) Egyes, a szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk közlése mellőzhető, amennyiben ezen információ közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, különösen a védelmi vagy biztonsági érdekkel, vagy sértené valamelyik gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

(5) Az euróban megadott értékhatár forintban történő meghatározása az államháztartásért felelős miniszter által az éves költségvetési törvényjavaslat összeállításához használt technikai árfolyam alapján történik.

A beszerzés értéke

11. § (1) A beszerzés értékén a beszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított – legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték).

(2) A beszerzés megkezdésén a beszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját kell érteni.

12. § Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése:

a) határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is,

b) határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.

13. § (1) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:

a) az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy

b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, illetőleg szerződések időtartama alatti ellenszolgáltatás.

(2) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás.

(3) Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatás-megrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. Úgyszintén be kell számítani adott esetben az árubeszerzés becsült értékébe a beállítás és üzembe helyezés becsült értékét is.

14. § (1) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat:

a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás;

b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.

(2) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor figyelembe kell venni

a) biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat;

b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, jutalékot, kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat;

c) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot.

15. §33

A műszaki leírás

16. §34 (1)35 Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást.

(2) A műszaki leírásoknak egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie valamennyi ajánlattevő számára, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a beszerzés verseny előtti megnyitását.

(3)36 A műszaki leírásokat – az uniós joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok a termékbiztonságra vonatkozó előírásokat is beleértve, valamint az Európai Unió tagállamai számára nemzetközi szabványügyi megállapodások által az interoperabilitás garantálása érdekében előírt műszaki követelmények sérelme nélkül – a következő módon kell meghatározni:

a) az európai szabványokat átültető nemzeti civil szabványokra, európai műszaki engedélyekre, közös civil műszaki leírásokra, a nemzetközi szabványokat átültető nemzeti civil szabványokra, egyéb nemzetközi civil szabványokra, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerekre, vagy ezek hiányában egyéb építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint termékek felhasználására vonatkozó nemzeti civil szabványokra, nemzeti műszaki tanúsítványokra, illetve nemzeti műszaki leírásokra, az iparból származó és ott széles körben elismert civil műszaki leírásokra, vagy nemzeti honvédelmi szabványokra, illetve védelmi célú anyagok e szabványokhoz hasonló leírásaira hivatkozással; vagy

b) teljesítmény- és funkcionális követelmények megadásával, ez utóbbi környezetvédelmi jellemzőket is tartalmazhat; vagy

c) egyes jellemzők tekintetében az a) pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással.

(4) A (3) bekezdés a) pontja esetén az ajánlatkérő köteles a szabvány, műszaki engedély, műszaki előírás, műszaki ajánlás megnevezése mellett a „vagy azzal egyenértékű” fordulatot szerepeltetni.

(5)37 Az egyenértékűséget az interoperabilitási és operatív hatékonysági, illetve teljesítmény- és funkcionális követelmények alapján kell elbírálni. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattévők számára a bizonyítékok minden formájának használatát engedélyezni kell, amellyel az egyenértékűség hitelt érdemlően igazolható. Az ajánlatkérő szervnek minden olyan döntését meg kell indokolnia, amely szerint az adott esetben az egyenértékűség nem áll fenn.

(6) Amennyiben NATO egységesítési egyezmény (STANAG), illetve az európai vagy nemzetközi szabványosító, vagy szabványügyi szervezetek által elfogadott és a közösség számára hozzáférhetővé tett szabvány alkalmazható, az ajánlatkérő előírhatja a megállapodásban megállapított szabványoknak való megfelelést.

(7) A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat olyan adott márkára vagy forrásra, illetve olyan különleges eljárásra, vagy védjegyre, szabadalomra, típusra, adott származásra vagy gyártási folyamatra, amely egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítését vagy kiszorítását eredményezné. Az ilyen hivatkozás kivételes esetekben megengedhető, amennyiben nem lehetséges a szerződés tárgyának (2)–(6) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása; az ilyen hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” fordulatnak kell kísérnie.

Általános eljárási szabályok38

Eljárást megindító felhívás39

17. § (1)40 A meghívásos eljárás, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, valamint a versenypárbeszéd a 2. számú mellékletben meghatározott részvételi felhívással, a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás a 4. számú mellékletben meghatározott ajánlattételi felhívással indul.

(2) A beszerzés mennyiségét ajánlatkérő úgy is meghatározhatja, hogy a legalacsonyabb vagy legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét.

(3)41 Az ajánlatkérő a felhívásban lehetővé teheti a beszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben a felhívásban elő kell írni, hogy a beszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni.

(4)42 A felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot.

(5)43 Többváltozatú ajánlattétel lehetősége esetén az ajánlatkérőnek a felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimum követelményeknek kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni.

(6)44 A meghívásos eljárásban, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás során, valamint a versenypárbeszéd keretében az ajánlatkérő egyidejűleg és írásban hívja fel a kiválasztott részvételre jelentkezőket ajánlatuk megtételére, illetve a tárgyalásban való részvételre, vagy versenypárbeszéd esetében a párbeszédben való részvételre.

18. § (1)45 Az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi felhívásban a vonatkozó jogszabályok szerint az ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni.

(2)46 Az ajánlattételi felhívásban meg kell adni az eredményhirdetés és a szerződéskötés időpontját.

A dokumentáció

19. § (1) Az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is – dokumentációt készíthet, amely egyebek mellett tartalmazhatja a részletes szerződési feltételeket és a beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást.

(2)47 Amennyiben az ajánlatkérő az (1) bekezdés szerinti dokumentációt készít, úgy a felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is.

(3)48 Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció a felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi felhívásban meghatározott időpontig rendelkezésre álljon.

(4) A dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a beszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani.

(5) A dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz munkanapon belül visszajár, ha

a)49 az ajánlatkérő visszavonja a felhívást;

b) az eljárás a 48. § d) pontja alapján eredménytelen;

c)50 az ajánlatkérő az eljárás eredményét az ajánlattételi felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki.

(6)51 Építési beruházás és szolgáltatás megrendelés esetén az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, környezetvédelemre, munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről, amelynek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni, továbbá előírhatja, hogy az ajánlattevő nyilatkozzon arról, hogy ajánlata elkészítésénél figyelembe vette a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségeket.

(7)52 Ha az ajánlatkérő előírja a (6) bekezdés szerinti követelményeket, a dokumentációban köteles megadni azoknak a szervezeteknek a nevét és címét, amelyektől az ajánlatkérő megfelelő tájékoztatást kaphat.

A kiegészítő tájékoztatás

20. §53 (1) Az ajánlattevő, a részvételre jelentkező a megfelelő ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés érdekében az ajánlattételi felhívásban, a részvételi felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő, értelmező tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi vagy a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal, gyorsított eljárás esetén hat nappal.

(2) A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi vagy a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, meghívásos vagy gyorsított eljárás esetén legkésőbb négy nappal kell megadni.

(3) A kiegészítő tájékoztatás megadása során tekintettel kell lenni az 5. § (2) bekezdésében foglalt esélyegyenlőségi követelményre. A tájékoztatás nem eredményezheti az ajánlattételi felhívásban, a részvételi felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását.

Bírálati szempontok

21. § (1)54 Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját.

(2) Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet:

a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy

b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.

(3)55 Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, az ajánlattételi felhívásban köteles meghatározni

a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;

b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);

c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos;

d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:

a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága;

b) a részszempontok körében mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját;

c) a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a beszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság-költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka);

d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését.

(5)56 Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani a dokumentációban – vagy ha ajánlatkérő dokumentációt nem készít, az ajánlattételi felhívásban – köteles meghatározni a részszempontokat, szükség esetén azok alszempontjait és az azok súlyát meghatározó szorzószámokat.

Az ajánlati biztosíték

22. § (1)57 Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlattételi felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben és módon kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta.

(2) A biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, az ajánlattevő ajánlati kötöttségének megsértése esetére az ajánlatkérőnél – az ajánlatnak az ajánlati kötöttség ideje alatti visszavonása vagy a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása miatt – előreláthatólag felmerülő veszteség mértékére tekintettel kell megállapítani.

(3) Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.

(4) A biztosítékot vissza kell fizetni

a)58 az ajánlattevők részére az ajánlattételi felhívás visszavonását, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, illetőleg az eljárás eredményének kihirdetését követő tizennégy napon belül;

b)59 a nyertes ajánlattevő, valamint – a 47. § (2) bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tizennégy napon belül, kivéve, ha a biztosíték az ajánlattételi felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik;

c)60 az ajánlattevők részére, ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét az ajánlattételi felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki;

d) a nyertes ajánlattevő, valamint – a 47. § (2) bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, ha az ajánlatkérő a szerződést nem köti meg.

Kizáró okok

23. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki

a) végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van, illetőleg ha az ajánlattevő (alvállalkozó) személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van;

b) tevékenységét felfüggesztette, vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;

c)61 gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; illetőleg akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdésének b) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, illetőleg ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta;

d) egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének – a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján – nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott;

e) korábbi – három évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési, illetve e rendelet hatálya alá tartozó beszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, illetőleg a hamis adatszolgáltatását jogerősen megállapították;

f) közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerősen eltiltásra került, az eltiltás ideje alatt.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában említett adófizetési kötelezettség alatt a belföldi székhelyű ajánlattevő vagy alvállalkozó tekintetében a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettséget kell érteni.

(3)62 Az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi felhívásban hivatkozni az (1) bekezdésben felsorolt kizáró okokra.

24. §63 Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, illetőleg a d)–e), valamint g) pont tekintetében alvállalkozó, aki

a) gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban – öt évnél nem régebben meghozott – jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el,

b)64 a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-sal kapcsolatban – öt évnél nem régebben meghozott – jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított jogszabálysértést követett el; illetőleg ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság – öt évnél nem régebben – jogerősen megállapította,

c) korábbi – öt évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési, illetve e rendelet hatálya alá tartozó beszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozat megállapította,

d) a letelepedése szerinti ország nyilvántartásában nincs bejegyezve,

e) a tevékenység végzéséhez a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel, illetőleg előírt szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik,

f) három évnél nem régebben súlyos, jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségszegést vagy szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el, vagy korábbi – három évnél nem régebben lezárult – beszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte, amelyet az ajánlatkérő bizonyítani tud,

g) törlésre került a NATO beszállítói névjegyzékből.

25. § (1) Az ajánlattevőnek és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának az ajánlatban a (2) bekezdés szerint kell igazolnia, illetőleg írásban nyilatkoznia, hogy nem tartozik a 23. § (1) bekezdésének, valamint – ha az ajánlatkérő azt előírta – a 24. § hatálya alá.

(2) Az ajánlatkérő a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni:

a) a 23. § és a 24. § esetében az e rendelet hatálya alá tartozó beszerzési eljárás ajánlattételi határidő lejártának időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát (hatósági erkölcsi bizonyítványt) vagy bírósági vagy illetékes hatósági, kamarai igazolást, vagy az engedély vagy a jogosítvány hiteles másolatát;

b)65 ha az adott állam, illetékes bírósága vagy hatósága nem bocsát ki a 23. § vagy 24. § szerinti kivonatot vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki a 23. § vagy 24. §-ban hivatkozott esetek mindegyikére, vagy ha a kibocsátásra jogosított szervek eljárási időtartama meghaladja az ajánlattételi határidőt, az ajánlattevő (alvállalkozó) eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett országban, az ajánlattevő (alvállalkozó) által az illetékes bíróság, hatóság, közjegyző, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett, vagy általuk hitelesített nyilatkozatot.

Az ajánlattevő és alvállalkozójának alkalmassága

26. § (1)66 Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását – a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is – az ajánlatkérő kizárólag a 27–29. §-ban meghatározott módon írhatja elő.

(2) Azon ajánlattevők és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében, akik szerepelnek a NATO beszállítók névjegyzékén, az ajánlatkérő részben vagy egészben eltekinthet az alkalmasság igazolásától, kivéve, ha ajánlatkérő a NATO beszállítói jegyzékre történő felkerülés feltételeihez képest szigorúbban állapítja meg a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság feltételeit.

27. § (1) Az ajánlattevőnek és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható

a)67 pénzügyi intézménytől származó – erről szóló, legfeljebb az eljárást megindító felhívás feladásától visszaszámított kettő évre vonatkozó – nyilatkozattal, vagy adott esetben a vonatkozó szakmai felelősségbiztosítás igazolásával;

b) a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét);

c)68 ajánlattevő általános forgalmi adó nélkül számított árbevételéről, és adott esetben a szerződés tárgyát képező tevékenységi terület általános forgalmi adó nélkül számított árbevételéről szóló nyilatkozatával, legfeljebb az előző három üzleti évre vonatkozóan attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, vagy mikor kezdte meg a tevékenységét, amennyiben ilyen forgalmi adatok rendelkezésre állnak;

d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb – pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas – nyilatkozattal vagy dokumentummal.

(2)69 Szolgáltatás megrendelése esetében a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolható továbbá meghatározott biztosíték fennállásáról szóló igazolással.

28. § (1) Az ajánlattevőnek és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében igazolható

a) az előző legfeljebb öt év legjelentősebb szállításainak, ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél megnevezésével);

b) a műszaki-technikai felszereltségének, a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával;

c) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek;

d) a beszerzendő áru leírásával, mintapéldányának, illetőleg fényképének bemutatásával, amelynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell;

e) elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak;

f)70 a termelési képességéről, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha az áru összetett, vagy ha különleges célra szolgál;

g)71 szerződés teljesítéséhez, az ajánlatkérő valamely válsághelyzet miatt megnövekedett igényeinek kielégítéséhez, vagy a szerződés tárgyát képező áruk karbantartásának, korszerűsítésének és fejlesztésének biztosításához az ajánlattevő rendelkezésére álló szerszámok, berendezések, műszaki felszerelés, személyzet létszáma és szakértelem vagy ellátási források leírása – az ajánlattevő földrajzi elhelyezkedésének közlésével, amennyiben az Európai Unió területén kívül található;

h)72 a minősített adatokat felhasználó, igényelő vagy tartalmazó beszerzési szerződések esetében arra vonatkozó dokumentumokkal, hogy az ajánlattevő alkalmas az ilyen információknak az ajánlatkérő által elvárt biztonsági szinten történő feldolgozására, tárolására és továbbítására.

(2) Az ajánlattevőnek és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében igazolható

a) az előző legfeljebb három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél megnevezésével);

b) az ajánlattevő, illetőleg vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik a szolgáltatás teljesítéséért felelősek;

c) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással;

d) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek;

e) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával;

f)73 a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával, valamint azon környezetvédelmi intézkedéseinek megjelölésével, amelyeket a szerződés teljesítése során alkalmazni tud;

g) a termelési képességéről, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál;

h) a szerződés (szolgáltatás) azon részének a megjelölésével, amelyre az ajánlattevő harmadik személlyel kíván szerződést kötni.

(3)74 Az ajánlattevőnek és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki és szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható

a) az előző öt évben megvalósított építési beruházások ismertetésével, a beszerzés tárgyához illeszkedő legjelentősebb munkák megfelelő elvégzésére vonatkozó igazolásokkal a következőkben meghatározott tartalommal, melyeket adott esetben az illetékes hatóság közvetlenül nyújt be az ajánlatkérőnek:

aa) építési beruházások értéke, időpontja, helyszíne és

ab) a beruházások a szakmai szabályoknak megfelelően valósultak meg, és azokat szabályszerűen fejezték be;

b) az ajánlattevő, valamint vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek;

c) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással;

d) azoknak a szakembereknek vagy szervezeteknek és vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek;

e) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések és műszaki felszereltség leírásával;

f) a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával és azon környezetvédelmi intézkedésinek megjelölésével, amelyeket a szerződés teljesítése során alkalmazni tud.

(4)75 Az (1) bekezdés a) pontjának, a (2) bekezdés a) pontjának, valamint a (3) bekezdés a) pontjának esetét a következő módon kell igazolni:

a) ha a szerződést kötő másik fél e rendelet szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet, az általa kiadott igazolással,

b) ha a szerződést kötő másik fél az a) pontban foglaltakhoz képest egyéb szervezet, az általa adott igazolással vagy az ajánlattevő nyilatkozatával.

28/A. §76 Az ajánlatkérő az ellátás és az információ biztonsága érdekében kötelezettségként előírhatja:

a) az ajánlatkérőre vonatkozó minden olyan korlátozás feltüntetését, amely a beszerzés tárgyának nyilvánosságra hozatalára, átadására vagy használatára vonatkozik, és amely exportkorlátozással vagy biztonsági intézkedésekkel járhat;

b) a teljesítést biztosító ellátási lánc elhelyezkedését és megszervezését igazoló dokumentumok bemutatását, valamint az arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy az ellátási láncban a szerződés teljesítése során bekövetkező változások az ellátás biztonságát nem veszélyeztetik;

c) az ajánlattevő kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy válsághelyzet esetén az ajánlatkérő megnövekedett igényeit a közösen megállapított feltételeknek megfelelően biztosítja;

d) a 24. § e) pontja szerinti engedélyt kiadó szervezettől, kamarától származó dokumentum benyújtását annak alátámasztására, hogy az ajánlattevő válság esetén eleget tesz az ajánlatkérő válsághelyzet eredményeképp megnövekedett igényeinek;

e) az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy biztosítja a szerződés tárgyát képező áruk karbantartását, korszerűsítését és fejlesztését;

f) az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy időben értesíti az ajánlatkérőt a szervezetében, ellátási láncában vagy ipari stratégiájában bekövetkezett olyan változásokról, amelyek érinthetik az ajánlatkérő irányában fennálló kötelezettségeit;

g) az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy a közösen megállapított feltételeknek megfelelően minden, a pótalkatrészek, összetevők, összeállított egységek és speciális tesztberendezések készítéséhez szükséges eszközt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsát, amennyiben ő maga többé nem képes ezek biztosítására;

h) az ajánlattevő kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy megfelelően biztosítja az összes birtokában lévő, illetve a szerződés időtartama alatt vagy annak lezárása után tudomására jutó minősített információ védelmét. A kötelezettségvállalásnak az ajánlattevőre és az összes alvállalkozóra ki kell terjednie.

29. § (1) Az ajánlatkérő a 27. és a 28. §-ban foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat.

(2)77 Az ajánlattételi felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 27. §-ban, mind a 28. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.

(3) Az ajánlatkérőnek a 27. és a 28. §-ban meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is – a beszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a beszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.

(4) Az ajánlatkérő a 27. és a 28. §-ban foglaltak alapján az ajánlattevőre és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra vonatkozóan egymástól eltérő alkalmassági igazolási módot is előírhat. Ha azonos igazolási módot ír elő, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevőnek és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak együttesen kell megfelelniük az előírt alkalmassági követelményeknek, kivéve, ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik.

(4a)78 Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, vagy ha több részvételre jelentkező közösen nyújt be részvételi jelentkezést, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők együttesen is megfelelhetnek, kivéve, ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik.

(4b)79 A 27. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint igazolható alkalmassági minimum követelményen kívüli alkalmassági minimum követelményeknek az ajánlattevő a beszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóval együtt is megfelelhet. A beszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést, továbbá az ajánlatnak tartalmaznia kell ezen alvállalkozó nevét, címét.

(5)80 Ha az ajánlatkérő minőségirányítási rendszerszabványoknak való megfeleléséről szóló, független akkreditált szervek által kiállított tanúsítványt kér, akkor az akkreditációval és tanúsítással kapcsolatos európai szabványoknak megfelelő független akkreditált szervek által tanúsított, a vonatkozó európai szabványokon alapuló minőségirányítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező független akkreditált szervek által kibocsátott egyenértékű tanúsítványokat, továbbá az egyenértékű minőségirányítási rendszerek egyéb bizonyítékait.

(6)81 Ha az ajánlatkérő környezetvédelmi vezetési szabványoknak való megfelelésről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását kéri, akkor az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS), vagy a tanúsítással kapcsolatos az uniós jogi aktusoknak, illetve a vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványoknak megfelelő szervek által tanúsított, vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványokon alapuló környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat, továbbá az egyenértékű környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb bizonyítékait.

Az ajánlat

30. §82 Az ajánlattevőnek az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania.

31. § (1)83 Az ajánlatban – ha ezt az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban előírta – meg kell jelölni

a) a beszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet (személy) meghatározása nélkül, illetőleg

b) az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megjelölés és igénybevétel nem érinti az ajánlattevő teljesítésért való felelősségét.

(3)84 Az ajánlattevő a szerződés teljesítése során köteles bejelenteni az ajánlatkérőnek a szerződés teljesítéséhez a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók szintjén bekövetkező változtatási igényét. A beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe vett alvállalkozók cseréje kizárólag az ajánlatkérő hozzájárulásával lehetséges.

(4)85 Ha egy szervezet vagy személy a beszerzés értékének harminc százalékát meghaladó mértékben vesz részt a szerződés – részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén egy részre vonatkozó szerződés – teljesítésében, akkor közös ajánlattevőként (részvételre jelentkezőként) kell, hogy szerepeljen. Egy személynek vagy szervezetnek a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesül a beszerzés tárgyának általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből.

(5)86 A közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők kötelesek maguk közül kijelölni a nevükben eljárni jogosult képviselőt. A közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők (részvételre jelentkezők) megjelölését.

(6)87 Ahol e rendelet az ajánlatkérő számára az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) értesítését írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása (20. §) a hiánypótlás (42. §), a felvilágosítás (43. §) és indokolás (44. §) kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) szóló értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a (4) bekezdés szerinti képviselőnek küldi meg.

(7)88 A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek.

(8)89 Az egy közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő(k) személyében az ajánlattételi vagy két szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után változás – ideértve a gazdasági társaság átalakulását is – nem következhet be.

32. § (1) Az ajánlattevő az ajánlatában – kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben – közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

(2) Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.

Az ajánlattételi és részvételi határidő, az ajánlati kötöttség90

33. §91 (1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi és részvételi határidőt úgy köteles meghatározni, hogy – tekintettel a szerződés tárgyára, a benyújtandó ajánlat összetettségére, valamint az ajánlattevők, részvételre jelentkezők által benyújtandó dokumentumok körére – elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés összeállításához és benyújtásához.

(2) Az ajánlatkérő a hirdetménnyel induló eljárásoknál nem határozhatja meg a részvételi határidőt a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított 37 napnál rövidebb időtartamban. Nem hirdetménnyel induló eljárásokban, illetve a kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidőt az (1) bekezdés alapján kell meghatározni azzal, hogy meghívásos eljárás esetében az ajánlattételi határidő minimálisan az ajánlattételi felhívás feladásától számított 40 nap.

(3) Amennyiben a hirdetményeket elektronikus úton készítik el és továbbítják, a részvételi határidő hét nappal csökkenthető.

(4) A 40 napos ajánlattételi határidő öt nappal csökkenthető, amennyiben az ajánlatkérő elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál az ajánlattételi dokumentációhoz a hirdetmény közzétételének az időpontjától, megadva a hirdetmény szövegében azt az internetcímet, amelyen e dokumentáció elérhető. Ez a csökkentés a (3) bekezdésben említett csökkentéshez hozzáadható.

34. §92 (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőt legfeljebb harminc nappal, a részvételi határidőt legfeljebb húsz nappal – indokolt esetben – egy alkalommal meghosszabbíthatja, ha az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt az 5. számú melléklete szerinti hirdetményben közzéteszi a módosított határidőt és a határidő meghosszabbításának indokát, illetve a nem hirdetménnyel induló eljárásban és a kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában erről egyidejűleg, közvetlenül tájékoztatja az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket.

(2) Az ajánlattételi és a részvételi határidőt rövidíteni nem lehet.

35. §93 (1)94 Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő, illetve a részvételi határidő lejártáig módosíthatja a felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt az 5. számú melléklet szerinti hirdetményt kell közzétenni, illetve a nem hirdetménnyel induló eljárásban és a kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában erről egyidejűleg, közvetlenül tájékoztatni kell az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket. Módosítás esetén új ajánlattételi, illetve részvételi határidőt kell megállapítani. A nem hirdetménnyel induló eljárásban és a kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában az új ajánlattételi határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlat elkészítésére.

(2)95 Az ajánlatkérő az ajánlattételi, illetve a részvételi felhívást az ajánlattételi, illetve a részvételi határidő lejártáig az 5. számú melléklet szerinti hirdetménnyel, illetve a nem hirdetménnyel induló eljárásban és a kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők egyidejűleg történő, közvetlen tájékoztatásával visszavonhatja.

36. §96 (1) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja ajánlatát.

(2) Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.

37. §97 (1) Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik. Tárgyalásos eljárás esetén a végső ajánlat megtételével jön létre az ajánlati kötöttség.

(2) Az ajánlattevő legalább az ajánlattételi felhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont lejártáig kötve van ajánlatához, kivéve, ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.

Az ajánlatok benyújtása és felbontása

38. § (1)98 Az ajánlatot írásban és zártan, az ajánlattételi felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlatoknak az (1) bekezdéstől eltérő módon történő benyújtását is megengedheti, ha képes biztosítani, hogy az ajánlatok az ajánlattételi határidő lejárta előtt ne kerüljenek felbontásra, valamint az ajánlatkérő érdekkörében ne kerüljenek jogosulatlan felhasználóhoz.

(3)99 Az ajánlatkérőnek a (2) bekezdés szerinti lehetőségről az ajánlattételi felhívásban kell rendelkeznie, és azt is előírhatja, hogy az ajánlatot – az általa előírt határidő lejártáig és írásbeli módon – meg kell erősítenie az ajánlattevőnek. Az ajánlatkérő a (2) bekezdés szerinti lehetőség technikai körülményeiről köteles tájékoztatást adni az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban.

39. § (1) Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni.

(2) Az ajánlatok felbontásánál az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek lehetnek jelen.

(3)100 Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), az ajánlattevő által vállalt teljesítési határidőt, az ajánlattételi felhívásban előírtak szerint a kért ellenszolgáltatás mértékét.

(4) Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.

Az ajánlatok elbírálása

40. § (1)101 Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az érvényes ajánlatokat az ajánlattételi felhívásban meghatározott bírálati szempont szerint kell értékelni.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel.

41. § Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a beszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.

42. § (1)102 Az ajánlatkérő az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel lehetőséget biztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. A hiánypótlás azonban nem eredményezheti az ajánlat elbírálásra kerülő tartalmi elemeinek módosítását.

(2) Ha az ajánlatkérő hiánypótlást rendel el, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt.

43. §103 (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, alkalmassággal, és a felhívásban vagy dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Ez azonban nem eredményezheti az ajánlat módosítását, kivéve a (2) bekezdés szerinti esetet.

(2) Ha az ajánlat különböző pontjain egy adat eltérő tartalommal, értékben szerepel – kivéve az értékelésre kerülő adatokat –, az ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti felvilágosítás kérés alapján

a) közölheti, hogy ezek közül melyik adat helyes, és melyik adat semmis, amelyet a beszerzési eljárásban, illetve beszerzési szerződésben nem lehet figyelembe venni, hanem a helyesnek minősített adattal kell helyettesíteni, továbbá

b) ha az a) pont szerinti semmisség miatt ajánlata nem felel meg a felhívásnak vagy ajánlattételi dokumentációnak, vagy e rendeletnek, jogosult az (1) bekezdés szerinti határidőig a felvilágosítással érintett irattal igazolni kívánt előírással kapcsolatban a 42. § szerinti hiánypótlást teljesíteni.

44. §104 (1) Ha az ajánlat a becsült értékhez képest kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő írásban az értékelés szempontjából az ajánlat lényeges elemeire vonatkozóan indokolást kérhet a többi ajánlattevő egyidejű, írásban történő értesítése mellett. Az ajánlatkérő köteles indokolást kérni, ha az ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér a becsült értékhez képest.

(2) Az ellenszolgáltatás kirívóan alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérő különösen a korábbi tapasztalataira, a beszerzést megelőző piacfelmérés eredményére vagy a becsült érték meghatározásához felhasznált egyéb adatokra támaszkodik.

(3) Az ajánlatkérő különösen az alábbi jellemzőkre kiterjedő indokolást veheti figyelembe:

a) az építési módszer, a gyártási folyamat vagy a nyújtott szolgáltatás gazdaságossága;

b) a választott műszaki megoldások vagy az ajánlattevő számára az építési beruházás kivitelezéséhez, vagy az áruk leszállításához, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek;

c) az ajánlattevő által kínált építési beruházás, áru vagy szolgáltatás eredetisége;

d) a szolgáltatás teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelés;

e) az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége.

(4) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, valós helyzetéről, teljesíthetőségéről. Ha az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez, az ajánlatkérő írásban tájékoztatást kér az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.

(5) Az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak az indokolást.

(6) Amennyiben az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el az ajánlatkérő, ha az ajánlattevőtől írásban tájékoztatást kért, és az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által megállapított kellő időn belül nem tudta igazolni, hogy a kérdéses támogatást jogszerűen szerezte. Az ajánlatot ilyen körülmények között elutasító ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő erről a tényről köteles tájékoztatni a Bizottságot.

(7) Ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni a többi ajánlattevő egyidejű, írásban történő értesítése mellett, és a (4)–(5) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

45. § (1) Az ajánlat érvénytelen, ha

a)105 azt az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;

b) az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre;

c) az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásból kizárták;

d) az ajánlattevő, illetőleg a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;

e)106 egyéb módon nem felel meg az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek;

f) a 44. § (3) bekezdése szerint lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz.

(2) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki (illetőleg akinek alvállalkozója)

a) a kizáró okok (23–24. §) ellenére nyújtotta be ajánlatát;

b) részéről a kizáró ok (23–24. §) az eljárás során következett be.

(3) Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki

a) számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [5. § (3) bekezdése], illetőleg

b) ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [5. § (3) bekezdése].

(4)107 Az áru származásának megállapítására a külön jogszabályban, illetőleg az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendeletben meghatározott származási szabályokat kell alkalmazni.

46. § (1)108 Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak a bírálati részszempontok, alszempontok szerinti tartalmi elemeit az ajánlattételi felhívásban, dokumentációban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.

(2) Ha több ajánlatnak azonos az (1) bekezdés szerint kiszámított összpontszáma, az az ajánlat minősül az összességében legelőnyösebbnek, amely alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmaz; azonos ellenszolgáltatás esetében pedig az az ajánlat, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.

46/A. §109 Meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, valamint a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában verseny újbóli megnyitása esetén az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy az elbírálást megelőzően elektronikus árlejtést kezdeményez, feltéve, hogy a bírálati részszempontok és a szerződéses feltételek pontosan meghatározhatók, valamint azt az ajánlattételi felhívásban előzetesen jelezte. Az elektronikus árlejtés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

47. § (1)110 Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint a 21. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.

(2)111 Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlattételi felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) kötheti meg a szerződést.

48. § (1) Eredménytelen az eljárás, ha

a) nem nyújtottak be ajánlatot;

b) kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be;

c) egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot;

d) az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, illetőleg teljesítésére képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja (41. §);

e) valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt.

(2) Az ajánlatkérő az (1) bekezdés e) pontja szerinti kizárásról tájékoztatja a Közbeszerzések Tanácsát.

Összegezés112

49. §113 Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések, illetve az ajánlatok elbírálásának befejezésekor a 6. számú melléklet szerint írásbeli összegezést köteles készíteni a részvételi jelentkezésekről, illetve az ajánlatokról.

50. § (1)114 A részvételi jelentkezéseket, illetve az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell az ajánlatkérőnek elbírálnia és azt követően a részvételi szakasz, illetve az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló írásbeli összegezést megküldenie.

(2)115

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben – ha szükséges – az ajánlatkérő felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak a szerződéskötés új időpontjának lejártáig történő fenntartására. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége – eltérő nyilatkozat hiányában – a szerződéskötés új időpontjának lejártáig tart.

(4)116 Az ajánlatkérő az eredményhirdetést az ajánlattételi felhívásban meghatározott időponthoz képest korábbi időpontban is megtarthatja. Az ajánlatkérő a korábbi eredményhirdetési időpont előtt legalább két munkanappal korábban köteles az új időpontról, valamint a szerződéskötés új korábbi időpontjáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

51. § Az eredményhirdetésre meg kell hívni az ajánlattevőket.

52. §117 (1) Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés részvételre jelentkezők részére történő megküldésétől az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá új ajánlattételi határidő kitűzésével a részvételre jelentkezőnek ajánlattételi felhívást küldeni, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) jogsértő volt és a módosítás a jogsértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes részvételre jelentkezőnek megküldeni.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény vagy eredménytelenség jogsértő volt, és a módosítás a jogsértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni.

(3) Az írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eredmény megküldését követő tíz napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek.

(4) A beszerzési eljárás a szerződés megkötésével zárul le, vagy ha az eljárás eredménytelen, az eredménytelenségről szóló írásbeli összegezés megküldésének időpontjával.

52/A. §118 (1) Az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérelem kézhezvételétől számított öt napon belül.

(2) Az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy egyes, a szerződés odaítélésére vagy a keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk közlését mellőzi, amennyiben ezen információk közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel és különösen védelmi és biztonsági érdekekkel, vagy sértené – az akár magán- vagy állami tulajdonú – ajánlattevők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit a 10. §-ban meghatározott esetekben is alkalmazni lehet.

A szerződés megkötése

53. §119 (1) Eredményes beszerzési eljárás alapján a szerződést a 47. § szerinti szervezettel (személlyel) kell az ajánlattételi felhívás, az ajánlattételi dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni.

(2)120 A szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlattételi felhívásban kell megadni azzal, hogy arra nem kerülhet sor az írásbeli összegezés faxon vagy elektornikus úton való megküldését követő naptól számított tizedik nap lejárta előtt, valamint kilencvenedik napnál későbbi időpontban.

(3) A (2) bekezdést nem kell alkalmazni a következő esetekben:

a) ha a (2) bekezdés szerinti egyetlen érintett ajánlattevő az, akinek a szerződést odaítélik, és nincsenek érintett részvételre jelentkezők,

b) az 56. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjai szerinti esetekben.

(4) Az ajánlattevők akkor tekintendők érintettnek, ha végleges kizárásukra még nem került sor. A kizárás akkor végleges, ha arról az érintett ajánlattevőket értesítették, továbbá, ha a kizárást egy független jogorvoslati szerv jogszerűnek ítélte, vagy ha a kizárás ellen jogorvoslati eljárásnak többé már nincs helye.

(5) A részvételre jelentkezők akkor tekintendők érintettnek, ha a jelentkezésük elutasítására vonatkozó tájékoztatást az ajánlatkérő nem tette hozzáférhetővé az érintett ajánlattevőknek az írásbeli összegezés megküldését megelőzően.

(6)121 Az ajánlatkéső a 47. § szerinti szervezettel vagy személlyel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az összegezés megküldését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.

(7)122 Az ajánlatkérő a szerződés, illetve a keretmegállapodás megkötésétől számított 48 napon belül a Rendeletben XVI–XVII. mellékletében meghatározott hirdetményt tesz közzé a beszerzési eljárás eredményéről.

(8)123 A felek nem módosíthatják a beszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha

a) a módosítás olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző beszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna,

b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg, vagy

c) a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest új elemre terjeszti ki.

(9)124 A (8) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel fennállását nem kell vizsgálni, ha a szerződés módosítása olyan körülmény miatt vált szükségessé, amely a szerződéskötést követően, a szerződéskötéskor előre nem látható okból merült fel, és a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. Ha a szerződés olyan eleme változik a módosítás eredményeként, amely a beszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésének alapjául szolgált, az ajánlatkérő köteles az eljárásban részt vett minden ajánlattevőt a módosításról és annak részletes indokairól értesíteni.

(10)125 A (8) bekezdés b) pontja alkalmazásában a szerződésben meghatározott eredeti ellenérték 5%-ot meghaladó növekedését minden esetben úgy kell tekinteni, hogy az a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára megváltoztatja.

Versenypárbeszéd126

53/A. §127 (1) Versenypárbeszéd során az ajánlatkérő az általa kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a beszerzés tárgyának, valamint a szerződés típusának és feltételeinek – az ajánlatkérő által meghatározott követelményrendszer keretei közötti – pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér.

(2) Az ajánlatkérő versenypárbeszédet akkor alkalmazhat, ha megítélése szerint a meghívásos, illetve a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás nem tenné lehetővé a szerződés odaítélését. Versenypárbeszéd lefolytatására egy jelentkező esetén is van lehetőség.

(3)128 A versenypárbeszédre a Közbeszerzési tv. versenypárbeszédre vonatkozó rendelkezéseit e rendeletben meghatározott eltérésekre figyelemmel kell alkalmazni.

(4)129 Ahol a Közbeszerzési tv. a versenypárbeszéd kapcsán nyílt eljárást említ, ott e rendelet alkalmazásában hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárást kell érteni.

A tárgyalásos eljárás

54. § A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul.

55. §130 Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás olyan, két szakaszból álló beszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, vagy alkalmatlanságáról dönt, míg az eljárás második, ajánlattételi szakaszában az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről.

56. §131 (1) A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló beszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott és alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről.

(2) Az ajánlatkérő a következő esetekben hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ám ezen eljárás alkalmazását a szerződés odaítéléséről szóló hirdetményben meg kell indokolnia:

a) építési beruházások, árubeszerzés és szolgáltatások megrendelése esetében:

aa) amennyiben a meghívásos, hirdetmény közzétételével indult tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd során nem nyújtottak be ajánlatot, részvételi jelentkezést, illetve kizárólag érvénytelen ajánlatot, részvételi jelentkezést nyújtottak be, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívásnak és az ajánlattételi dokumentációnak a beszerzés tárgyára vonatkozó feltételei nem változtak meg lényegesen;

ab) ha az ajánlattevők nem nyújtottak be olyan ajánlatot, amely az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezetre tekintettel megfelelő, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívásnak és az ajánlattételi dokumentációnak a beszerzés tárgyára vonatkozó feltételei nem változtak meg lényegesen;

ac) ha a válsághelyzet vagy fegyveres konfliktus miatt előállt helyzet sürgőssége összeegyeztethetetlen a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetén előírt határidőkkel;

ad) ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e rendeletben előírt határidők nem lennének betarthatóak, a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából;

ae) a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni;

af) amennyiben a beszerzés kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és a kedvező feltételek igénybevétele más típusú eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;

ag) ha az érintett haditechnikai eszköz, illetve rendszer, szolgáltatás bonyolultsága, komplexitása azt indokolttá teszi;

ah) ha az érintett haditechnikai eszköz, illetve rendszer, szolgáltatás természete, vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását;

ai) nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekből a hazai hadiipari termelő vagy szolgáltató kapacitások fenntartása indokolja, hogy egy meghatározott forrásból történjen a beszerzés;

aj) a beszerzés egy előzetes kutatás-fejlesztési eljárás során, kifejezetten katonai célra és katonai követelmények alapján kifejlesztett eszköz, szolgáltatás beszerzésére irányul;

ak) a beszerzések a nemzetközi katonai tevékenységek egységes technikai biztosítása és az interoperabilitás megteremtése érdekében válnak szükségessé;

al) az Országgyűlés vagy a Kormány által elrendelt speciális alkalmazásra felállítandó szervezetek felszereléséhez válik szükségessé a beszerzés;

am) a haderő valamely meghatározó képességét befolyásoló technikai eszköz meghibásodás elhárítását célzó beszerzés esetében;

an) a korábban rendszeresített, e rendelet hatálya alá tartozó áruk pótlására vagy mennyiségi bővítésére van szükség;

b) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetében:

ba) a 2. § (3) bekezdés d) és k) pontjában meghatározottaktól eltérő kutatási és fejlesztési szolgáltatások esetében;

bb) a kutatási és fejlesztési szolgáltatások, valamint kizárólag kutatás és fejlesztés céljából gyártott termékek esetében; ez a rendelkezés azonban nem terjed ki a piacképességet megalapozó, illetve a kutatási és fejlesztési költségek fedezését szolgáló mennyiségi termelésre;

c) árubeszerzés esetében:

ca) a korábbi nyertes szállító általi olyan kiegészítő szállítások tekintetében, amelyek célja vagy áruk, felszerelések részleges pótlása, vagy a meglévő áruk, felszerelések kibővítése, amennyiben a szállító megváltozása esetén az ajánlatkérő arra kényszerülne, hogy olyan, eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező anyagot szerezzen be, amely összeegyeztethetetlenséget, illetve az üzemeltetésben és a karbantartásban aránytalan műszaki nehézségeket eredményezne;

cb) árutőzsdén jegyzett és vásárolt áruk esetében;

d) építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében:

da) a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt az ott leírt építési beruházások, illetve szolgáltatások teljesítéséhez szükségessé vált kiegészítő építési beruházás és szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást és szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás, szolgáltatás elválasztható az eredeti szerződés teljesítésétől, de feltétlenül szükséges teljesítés befejezéséhez;

db) olyan új építési munkák, illetve szolgáltatások esetében, amelyek attól az ajánlattevőtől megrendelt munkák megismétléséből állnak, akinek, illetve amelynek ugyanaz az ajánlatkérő már odaítélt egy korábbi szerződést, feltéve, hogy ezek az építési munkák, illetve szolgáltatások megfelelnek egy olyan alapprojektnek, amelyre az eredeti szerződést hirdetmény közzétételével indult meghívásos, tárgyalásos eljárást vagy versenypárbeszédet követően ítélték oda.

(3) A (2) bekezdés d) pont da) alpontjában meghatározott kiegészítő építési beruházás és szolgáltatás megrendelésekor – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés és szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás és szolgáltatás értékének felét, ide nem értve a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 403. § (4) bekezdése szerinti, az ajánlattevő kötelezettségi körét érintő szabályokra tekintettel a többletmunka körébe nem tartozó olyan munkákat, melyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható (pótmunka).

(4) Az (1) bekezdés d) pont db) alpontjában szabályozott új építési munkák, illetve szolgáltatások esetében az első projekt ajánlattételi felhívásában közölni kell, hogy ez az eljárás alkalmazható. Ezt az eljárást kizárólag az eredeti szerződés megkötését követő öt éven belül lehet alkalmazni, kivéve a kivételes körülményeket, amelyek meghatározására bármilyen beszerzett eszköz, berendezés, rendszer várható élettartamának, valamint a szállító megváltozása következtében keletkező műszaki nehézségek figyelembevételével kerül sor.

(5) A (2) bekezdés ca) alpontjában meghatározott szerződések, illetve az ismétlődő szerződések tartama nem haladhatja meg az öt évet, kivéve a kivételes körülményeket, amelyek meghatározására bármilyen beszerzett eszköz, berendezés, rendszer várható élettartamának, valamint a szállító megváltozása következtében keletkező műszaki nehézségek figyelembevételével kerül sor.

A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás

57. §132 (1) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás két szakaszból – részvételi szakasz és ajánlattételi szakasz – áll.

(2) Az ajánlatkérőnek tartózkodnia kell attól, hogy olyan megkülönböztető módon adjon tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttat.

(3) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban keretszámot határozhat meg arra vonatkozóan, hogy a részvételre jelentkezők közül az eljárás második szakaszában legfeljebb e keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó részvételre jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia, és biztosítania kell a valódi versenyt.

(4) Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, vagy szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.

(5) Az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy az eljárás ajánlattételi szakaszában a tárgyalásokat több fordulóban bonyolítja le és a megadott fordulót követően csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatja a tárgyalást, akik az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tették. Ilyen esetben az ajánlatkérő már az eljárást megindító felhívásban feltünteti, hogy élni kíván az ajánlattevők létszámának csökkentésével a tárgyalás során.

A részvételi szakasz

58. § (1) A részvételi szakaszban az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot. A részvételi szakaszban az ajánlatkérő a jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, illetőleg alkalmatlanságáról dönt.

Az eljárás megindítása, a részvételi felhívás

59. § (1)134 A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás részvételi felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő az 2. számú melléklet szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni.

(2) Az eljárás részvételi szakaszában a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni.

A részvételi határidő

60. §135

A részvételi jelentkezések benyújtása és felbontása

61. § A részvételi jelentkezések felbontásakor ismertetni kell a részvételre jelentkezők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét).

A részvételi jelentkezések elbírálása

62. § (1) A részvételi jelentkezés érvénytelen, ha

a) azt a részvételi felhívásban meghatározott részvételi határidő lejárta után nyújtották be;

b) a részvételre jelentkező ajánlatot tesz;

c) a részvételre jelentkezőt, illetőleg a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóját az eljárásból kizárták;

d) a részvételre jelentkező, illetőleg a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;

e) egyéb módon nem felel meg a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

(2) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt a részvételre jelentkezőt, aki (illetőleg akinek alvállalkozója)

a) a kizáró okok (23–24. §) ellenére nyújtotta be részvételi jelentkezését;

b) részéről a kizáró ok (23–24. §) az eljárás során következett be.

(3) Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt a részvételre jelentkezőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [5. § (3) bekezdése].

63. § Eredménytelen a részvételi szakasz és az eljárás, ha

a) nem nyújtottak be részvételi jelentkezést,

b) kizárólag érvénytelen részvételi jelentkezéseket nyújtottak be,

c) az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, illetőleg teljesítésére képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja (41. §),

d) valamelyik részvételre jelentkezőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt.

64. § Eredménytelen részvételi szakasz esetén a beszerzési eljárás az eredményhirdetés időpontjával zárul le.

Az ajánlattételi szakasz

65. § Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles az alkalmasnak és érvényesnek minősített jelentkezőknek az írásbeli ajánlattételi felhívást megküldeni.

66. § Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail),

b) hivatkozást a közzétett részvételi felhívásra,

c) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha ezeket az információkat a részvételi felhívásban az ajánlatkérő nem adta meg,

d) a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban – ha szükséges – az ajánlathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá,

e) az ajánlattételi határidőt,

f) az ajánlat benyújtásának címét,

g) az ajánlattétel nyelvét,

h) az ajánlatok felbontásának helyét, idejét,

i) az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat,

j) az ajánlati kötöttség időtartamát,

k) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját,

l) a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait,

m) az első tárgyalás időpontját.

67. §136 Az ajánlattételi szakaszban a 17. § (2)–(6) bekezdését, a 18–19. §-t, a 21–25. §-t, a 30–32. §-t, a 38–53. §-t megfelelően alkalmazni kell.

68. § (1)137

(2)138

(3) A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az eredményhirdetést a felhívásban meghatározott időponthoz képest korábbi időpontban is megtarthatja. Az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét már az utolsó tárgyalás befejezésekor is ki lehet hirdetni. Egyebekben az ajánlatkérő a korábbi eredményhirdetési időpont előtt legalább két munkanappal korábban köteles az új időpontról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás különös szabályai

69. § (1)139 A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás a 4. számú melléklet szerinti ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik.

(2)140

70. § (1)141 A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban a 17. § (2)–(6) bekezdését, a 18–19. §-t, a 21–32. §-t, valamint a 38–53. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az 56. § b) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 23. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti köztartozások hiányával kapcsolatos hatósági igazolásokat, figyelemmel a 25. § rendelkezéseire, legkésőbb a szerződéskötést követő harminc napon belül kell csatolnia.

71–74. §142

Egyedi eljárások143

74/A. §144 (1)145 Az ajánlatkérő különleges eljárást alkalmazhat a fegyveres szervezet alkalmazási képességét befolyásoló, külföldi kormányok, minisztériumok, más állami szervek, egyéb külföldi szervezetek (a továbbiakban együttesen: felajánló szervezet) által előnyös feltételek mellett felajánlott haditechnikai eszközök beszerzésére, valamint védelmi célú szolgáltatásokra, amennyiben a beszerzés értéke nem éri el a 10. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokat.

(2) A különleges eljárás akkor alkalmazható, ha a felajánlás nemzetközi megállapodásban, jegyzőkönyvben, egyetértési nyilatkozatban vagy más egyéb hivatalos felajánlás formájában rögzítésre kerül, és a Kormány vagy az illetékes miniszter döntött a felajánlás elfogadásáról.

(3)146 Különleges eljárás esetén kizárólag e § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A különleges eljárás hirdetmény közzététele nélkül indul. A szerződéses feltételek kialakítására irányuló tárgyalásokat a hivatalos felajánlásban megjelölt, szerződéskötésre, illetve a rendelet hatálya alá tartozó eszközök leszállítására a felajánló szervezet által felhatalmazott szervezettel kell lefolytatni.

(5) A szerződést a tárgyalások lezárását követően, a végső ajánlat tartalma szerint kell megkötni a felajánló szervezet által felhatalmazott szervezettel.

74/B. §147 (1) Ha a beszerzés a 2. § (3) bekezdés a)–d) pontja alapján történik, a beszerzés körülményeinek vizsgálatát követően – annak eredményétől függően – az egyedi feltételeket az iparügyekért felelős miniszter és a honvédelmért felelős miniszter előterjesztése alapján a Kormány határozza meg.

(2) A beszerzésre vonatkozó egyedi feltételeket elsősorban a hazai védelmi ipar képességeinek fejlesztése körében kell előírni.

Keretmegállapodás148

74/C. §149 (1)150 Az ajánlatkérők keretmegállapodásokat alkalmazhatnak. A keretmegállapodásra a Közbeszerzési tv. keretmegállapodásra vonatkozó rendelkezéseit kell e rendeletben meghatározott eltérésekre figyelemmel alkalmazni.

(2) A verseny ismételt megnyitásának összhangban kell lennie azokkal a szabályokkal, amelyeknek célja, hogy biztosítsák a szükséges rugalmasságot és az 5. § (2) bekezdésében meghatározott elvek tiszteletben tartását.

(3) A keretmegállapodás határozott időre, legfeljebb négy évre köthető, kivéve kivételes körülmények esetén, amelyek meghatározása bármilyen beszerzett eszköz, berendezés, rendszer várható élettartamának, valamint az ajánlattevő megváltozása következtében keletkező műszaki nehézségek figyelembevételével kerül sor.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott kivételes körülményeket részletesen indokolni kell.

(5) A keretmegállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő tárgyalásos vagy meghívásos eljárást alkalmazhat keretmegállapodás megkötése céljából.

(6) A bírálati szempontok meghatározására, az írásbeli összegezés elkészítésére és megküldésére, valamint a szerződéskötésre e rendelet szabályait kell alkalmazni.

(7) A keretmegállapodáson alapuló szerződéseket az (5)–(6) bekezdésben megállapított eljárásokkal összhangban kell odaítélni. Az eljárások csak olyan ajánlatkérők és ajánlattevők között alkalmazhatók, amelyek a keretmegállapodás eredeti részes felei.

(8) A keretmegállapodásokon alapuló szerződések odaítélésekor a felek nem módosíthatják lényegesen a keretmegállapodásban megállapított feltételeket, különösen a 74/C. § (1) bekezdésben megállapított esetben.

(9)151

74/D. §152 (1) Amennyiben a keretmegállapodás megkötésére egyetlen ajánlattevővel kerül sor, a megállapodáson alapuló szerződéseket a keretmegállapodásban megállapított feltételek keretei között kell odaítélni. E szerződések odaítélése érdekében az ajánlatkérő írásban konzultálhat a keretmegállapodásban részt vevő ajánlattevővel, szükség szerint ajánlatának kiegészítését kérve.

(2) Az ajánlatkérő nem élhet vissza a keretmegállapodással, és nem alkalmazhatja azt oly módon, hogy az a verseny akadályozásához, korlátozásához vagy torzításához vezetne.

(3) Ha a keretmegállapodás megkötésére több ajánlattevővel kerül sor, a keretmegállapodásban részes ajánlattevők száma nem lehet kevesebb háromnál, feltéve, hogy legalább három ajánlattevő tett érvényes ajánlatot.

(4) A több ajánlattevővel kötött keretmegállapodáson alapuló szerződések odaítélése történhet a keretmegállapodásban megállapított feltételek alkalmazásával a verseny újbóli megnyitása nélkül, vagy amennyiben nem minden feltétel szerepel a keretmegállapodásban, a felek új – és ha szükséges, pontosabban megfogalmazott – feltételek mellett, továbbá adott esetben a keretmegállapodás ajánlati dokumentációjában említett egyéb feltételek melletti ismételt versenyeztetésével a következő eljárással összhangban:

a) az ajánlatkérő minden odaítélendő szerződés esetében lehetőség szerint írásban konzultál a keretmegállapodásban részes ajánlattevővel;

b) az ajánlattételi határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre – ajánlattevők egyenlő eséllyel történő – megfelelő ajánlattételéhez;

c) az ajánlatokat írásban kell benyújtani, és tartalmuk az ajánlattételi határidő lejártáig bizalmas marad;

d) az ajánlatkérő minden egyes szerződést annak az ajánlattevőnek ítél oda, aki, illetve amely a keretmegállapodás ajánlati dokumentációjában megállapított bírálati szempontok alapján a legjobb ajánlatot nyújtotta be.

Meghívásos eljárás153

74/E. §154 (1) A meghívásos eljárás olyan, két szakaszból álló beszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, vagy alkalmatlanságáról dönt. Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot. A meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni.

(2) A meghívásos eljárás részvételi felhívással indul.

(3) A részvételi szakaszban a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot.

(4) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban keretszámot határozhat meg arra vonatkozóan, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb e keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó részvételre jelentkezőnek küld ajánlattételi felhívást. A keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia, és biztosítania kell a valódi versenyt.

(5) Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.

(6) Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredménynek a részvételre jelentkezőkkel történt közlésétől számított öt napon belül az ajánlatkérő köteles az alkalmasnak minősített jelentkezőknek – amennyiben ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők keretszámát, a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, vagy szakmai alkalmasság alapján kiválasztott jelentkezőknek – az írásbeli ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni.

(7) Amennyiben az alkalmasnak minősített jelentkezők száma nem éri el a keretszám alsó határát, az ajánlatkérő az alkalmasnak minősített jelentkezők ajánlattételre felhívásával folytatja az eljárást. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot.

(8) Az ajánlattételi felhívás tartalmának meghatározására a 66. §-t kell alkalmazni, kivéve a 66. § l)–m) pontokat.

(9) A meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában nem módosítható az ajánlattételi felhívás vagy a dokumentáció olyan eleme, amely már a részvételi felhívásban is szerepelt.

Gyorsított eljárás155

74/F. §156 (1) Gyorsított eljárás lefolytatására meghívásos és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében van lehetőség, amennyiben sürgősség miatt nem lehet alkalmazni az ezen eljárásoknál előírt határidőket.

(2) Ajánlatkérő a gyorsított eljárás alkalmazásának szükségességét az eljárást megindító felhívásban köteles megindokolni.

(3) Az ajánlatkérő

a) a részvételi határidőt nem határozhatja meg a hirdetmény feladásától számított tizenöt napnál rövidebb időtartamban,

b) meghívásos eljárás esetén az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban.

Alvállalkozásra vonatkozó szabályok157

74/G. §158 (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja az ajánlatkérőnek nem minősülő nyertes ajánlattevő számára, hogy az alvállalkozók részére kiszervezendő rész odaítélésekor a (2)–(9) bekezdések szerint járjon el.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősülnek alvállalkozónak azok a gazdasági szereplők, akik közös ajánlattevőként jelennek meg.

(3) Az ajánlattevőnek az 5. §-ban megfogalmazott alapelvek szerint kell eljárnia.

(4)159 Amennyiben a kiszervezni kívánt rész értéke a 10. § (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt meghaladja, az ajánlatkérőnek hirdetményt kell közzétennie. A hirdetmény közzétételére a 10–10/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5) A nyertes ajánlattevő abban az esetben is tehet közzé hirdetményt, ha erre egyébként nem köteles.

(6) Amennyiben a kiszervezendő rész vonatkozásában fennállnak az 56. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek, nem kell hirdetményt közzétenni.

(7) A kiszervezendő rész vonatkozásában a 74/C–74/D. § rendelkezéseinek megfelelően keretmegállapodásos eljárást is lehet alkalmazni. A keretmegállapodással nem lehet visszaélni a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása céljából.

(8) A kiszervezendő rész becsült értékének kiszámítására a 11–14/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9) A hirdetménynek tartalmaznia kell az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeket, továbbá a nyertes ajánlattevő által szükségesnek tartott egyéb követelményeket, amelyeknek összhangban kell lennie az ajánlatkérő által előírt, valamint a kiszervezendő rész tárgyával összefüggő szempontokkal.

(10) Az ajánlatkérőnek minősülő nyertes ajánlattevőnek az ajánlatkérőre irányadó szabályok szerint kell eljárnia.

III. Fejezet160

75. §161

IV. Fejezet

Előzetes vitarendezés, jogorvoslat162

76. §163 (1) Előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult

a) a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő öt napon belül az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az írásbeli összegezés, illetve az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a beszerzési eljárásban keletkezett bármely – a b) pont szerintieken kívüli – dokumentum;

b) az a személy, akinek érdekében áll vagy állhat egy adott szerződés elnyerése, és akinek az állítólagos jogsértés kárt okoz vagy okozhat (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelmező), az ajánlattételi, vagy részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, gyorsított, vagy rendkívüli sürgősségre tekintettel indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban e határidők lejártáig, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, vagy azok módosítása.

(2) A kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy eljárási cselekmény jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó dokumentumokra – ha vannak ilyenek – hivatkoznia kell.

(3) Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított hét napon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi – általa ismert – ajánlattevőjét, illetve részvételre jelentkezőjét is tájékoztatja.

(4) Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezés eredményeként az írásbeli összegezést módosíthatja, amennyiben a módosítás a jogsértést orvosolja.

(5) Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított öt napon belül akkor is jogosult egy alkalommal az ajánlattevőket (részvételre jelentkezőket) ötnapos határidővel hiánypótlás [42. §], felvilágosítás [43. §] vagy indokolás [44. §] benyújtására felhívni, amennyiben az eljárás szabályai szerint erre már nem lenne lehetőség, ha az eljárásban történt jogsértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható. Ebben az esetben az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról a hiánypótlási felhívás, a felvilágosítás vagy indokolás kérésének megküldésével egyidejűleg tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket (részvételre jelentkezőket).

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a kérelmet az ajánlatkérő annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül bírálja el. Az ajánlatkérő a kérelemre adott, indokolással ellátott válaszát, illetve a módosított írásbeli összegezést faxon vagy elektronikus úton az érintett ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) egyidejűleg megküldi.

(7) Amennyiben valamely ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti határidőben és a (2) bekezdésnek megfelelően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tizedik napig akkor sem kötheti meg a szerződést (ha részajánlat tétele lehetséges volt a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést), ha eddig az időpontig a szerződéskötési tilalmi időszak egyébként lejárna. Ebben az esetben az ajánlatkérő felhívhatja az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevőket ajánlataik fenntartására.

(8) Az ajánlatkérő – a (7) bekezdéstől eltérően – dönthet úgy, hogy a kérelem benyújtása nem jár felfüggesztő hatállyal és megkötheti a szerződést, ha felfüggesztés következményei vagy a szerződéskötés elmaradása súlyosan veszélyeztetnék a kiemelkedően fontos védelmi, biztonsági érdekeket.

(9) A felfüggesztő hatály (8) bekezdés szerinti mellőzése nem érinti az ajánlatkérő kötelezettségét a kérelemben foglaltak elbírálására. Amennyiben az ajánlatkérő a kérelem elbírálása során olyan jogsértést tár fel, amely a 76. § (4)–(6) bekezdése szerint nem orvosolható, és a szerződést már jogellenesen odaítélte, köteles a szerződés időtartamát lerövidíteni legfeljebb az új eljárás eredményes befejezéséig oly módon, hogy azzal ne veszélyeztessen kiemelkedően fontos védelmi, biztonsági érdekeket.

76/A. §164 (1) Az e rendeletbe ütköző magatartás vagy mulasztás miatt a Közbeszerzési tv. Ötödik része szerinti jogorvoslatnak van helye.

(2) A jogorvoslati eljárás lefolytatása a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik.

(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság által lefolytatott jogorvoslati eljárás érdemi határozatának Közbeszerzési tv. szerinti bírósági felülvizsgálata kérhető.

Statisztikai kötelezettségek165

76/B. §166 (1) A Rend. 1. §-ában felsorolt szervezetek a (2) bekezdésben előírt statisztikai jelentést készítenek legkésőbb minden év október 31-ig, melyet a honvédelmért felelős miniszter megküld a Bizottság illetékes szervének az előző év során az ajánlatkérők által odaítélt beszerzési szerződésekről. A jelentéshez szükséges adatokat az érintett minisztériumoktól minden év szeptember 30-ig megkéri.

(2) A statisztikai jelentés az odaítélt szerződések számát és értékét a nyertes ajánlattevő tagállama, illetve harmadik országa szerint határozza meg. Külön-külön foglalkozik az árubeszerzéssel, szolgáltatásnyújtás, illetve építési beruházás megrendeléssel.

(3) A (2) bekezdésben említett adatokat az alkalmazott eljárás szerinti bontásban, és minden eljárásra külön, a CPV-nómenklatúra kategóriái alapján azonosított árubeszerzés, szolgáltatások és építési beruházás szerint kell megadni.

(4) Ha a szerződés megkötése hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás szerint történt, a (2) bekezdésben felsorolt adatokat az 56. §-ban említett körülmények szerinti bontásban is meg kell adni.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

77. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkezdett beszerzésekre kell alkalmazni.

77/A. §167 E rendeletnek a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 95/2014. (III. 21.) Korm. rendelet 2. §-ával beiktatott 53. § (8)–(10) bekezdését a hatálybalépését168 megelőzően megkötött szerződések hatálybalépést követően történő módosítása vonatkozásában is alkalmazni kell.

77/B. §169 E rendeletnek az egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 323/2015 (X. 30.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépését170 követően megkezdett közbeszerzési eljárások esetében kell alkalmazni.

Az Európai Unió jogának való megfelelés171

78. §172 Ez a rendelet a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. számú mellélet a 228/2004. (VII. 30) Korm. rendelethez173


Általános megjegyzések:
1.    A jelen jegyzékben szereplő „kifejezetten katonai” kifejezés a katonai, rendvédelmi és rendészeti, büntetés-végrehajtási, titkosszolgálati fogalomkört is tartalmazza.
2.    Az „idézőjelben” lévő kifejezések definíciók. Fogalom-meghatározásuk a listának „A listában szereplő kifejezések fogalom meghatározása” című mellékletében található.
3.    A vegyi anyagok névvel, és CAS-számmal vannak felsorolva. Az azonos szerkezeti képletű vegyi anyagok (beleértve a hidrátokat is) engedélykötelesek, függetlenül elnevezésüktől és CAS-számuktól. A CAS-számok segítenek annak megállapításában, hogy az adott vegyi anyag vagy keverék engedélyköteles-e, tekintet nélkül a nómenklatúrára. A CAS-szám nem használható egyedi azonosítóként, mivel a felsorolt vegyi anyagok egyes formáinak különböző CAS-számuk van, és a felsorolt vegyi anyagot tartalmazó keverékeknek is különböző CAS-számuk lehet.
4.    Lásd még a Tanács 428/2009/EK rendeletét (2009. május 5.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységre és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzői rendszer kialakításáról (EU Dual-use List).
5.    Ahol jelen jegyzékben az angol vagy más idegen nyelven megfogalmazott termék megnevezés (vagy márkanév) szerepel, ott értelemszerűen a magyar nyelvű termékmeghatározás alá eső termék is a Jegyzék hatálya alá tartozónak értendő.
(ML 1)

Sima csövű fegyverek 20 mm-nél kisebb kaliberrel, más kézifegyverek és automata fegyverek 12,7 mm (0,50 hüvelyk/inch) vagy kisebb kaliberrel és tartozékok a következők szerint, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek:
a)    puskák, karabélyok, revolverek, pisztolyok, géppisztolyok és géppuskák:
Megjegyzés: Az ML1. fejezet a) pontja nem vonatkozik a következőkre:
a)    az 1938 előtt gyártott puskák (muskéták), karabélyok;
b)    az eredetileg 1890 előtt gyártott puskák (muskéták), karabélyok másolatai;
c)    az 1890 előtt gyártott revolverek, pisztolyok és géppisztolyok és azok másolatai;
b)    sima csövű fegyverek, a következők szerint:
1.    kizárólag katonai használatra tervezett sima csövű fegyverek;
2.    más sima csövű fegyverek, a következők szerint:
a)    teljesen automata típushoz tartozó fegyverek;
b)    félautomata és pumpás működtetésű típushoz tartozó fegyverek;
c)    hüvely nélküli lőszerrel működő fegyverek;
d)    a fenti a), b) és c) pontban meghatározott fegyverek hangtompítói, különleges fegyverállványok, csatlakozó (kapcsolódó) elemek, fegyver célzókészülékek és lángrejtők.
1. megjegyzés: Az ML1. fejezet nem vonatkozik a sport és vadászati célra használt sima csövű fegyverekre, amennyiben azokat nem katonai célra tervezték vagy automata tüzelési módúak.
2. megjegyzés: Az ML1. fejezet nem vonatkozik a kizárólag vaktöltényhez tervezett tűzfegyverekre és azokra, amelyek nem képesek kilőni semmilyen, az ML3. pontban meghatározott lőszert.
3. megjegyzés: Az ML1. fejezet nem vonatkozik azokra a fegyverekre, amelyek nem központi gyújtású lőszert használnak és nem teljesen automatikus tüzelési rendszerűek.
4. megjegyzés: Az ML1. fejezet d) pontja nem vonatkozik az elektronikus képfeldolgozás nélküli legfeljebb négyszeres nagyítású, optikai fegyver célzókészülékekre, amennyiben azokat nem kimondottan katonai felhasználás céljából tervezték vagy alakítottak át.
(ML 2)

20 mm és ennél nagyobb kaliberű sima csövű fegyverek, más fegyverek és fegyverzetek 12,7 mm-nél (0,5 hüvelyk/inch) nagyobb kaliberrel, tűzvetők és tartozékok, és az azokhoz tervezett különleges részegységek a következők szerint:
a)    Ágyúk, tarackok, gépágyúk, aknavetők, páncéltörő (tankelhárító) fegyverek, sorozatvetők, katonai lángszórók, puskák, hátrasiklás nélküli lőfegyverek, sima csövű fegyverekés az ezekhez tartozó lángrejtő eszközök.
1. megjegyzés: Az ML2. fejezet a) pontja magában foglalja a porlasztókat, adagolókat, tároló tartályokat, és más különlegesen tervezett részegységeket is, amelyek az ML2. fejezet a) pontjában meghatározott berendezések folyékony hajtóanyag tölteteihez használatosak.
2. megjegyzés: Az ML2. fejezet a) pontja nem vonatkozik a következőkre:
1.    az 1938 előtt gyártott puskák (muskéták), karabélyok;
2.    az eredetileg 1890 előtt gyártott puskák (muskéták), karabélyok másolatai.
3. megjegyzés: Az ML2. fejezet a) pontja nem vonatkozik a legfeljebb 500 m hatótávolságú, kikötött végű, robbanó anyagot vagy kommunikációs csatornát nem tartalmazó kézi indítású, irányított lövedékekre.
b)    Füst, gáz és pirotechnikai vetők vagy generátorok, amelyeket kifejezetten katonai felhasználásra terveztek vagy alakítottak át.
Megjegyzés: Az ML2. fejezet b) pontja nem vonatkozik a jelzőpisztolyra.
c)    Az alábbi tulajdonságok mindegyikével rendelkező fegyverirányzékok és fegyverirányzék-rögzítő szerelékek:
1.    kifejezetten katonai használatra tervezték; és
2.    kifejezetten az ML2. fejezet a) pontjában meghatározott fegyverekhez tervezték.
d)    A kifejezetten az ML2. fejezet a) pontjában felsorolt fegyverekhez tervezett fegyverállványok.
(ML 3)

Lőszerek és mechanikus gyújtószerkezetek, és az azokhoz tervezett különleges részegységek a következők szerint:
a)    az ML1., ML2. vagy ML12. pontban meghatározott fegyverek és fegyverzetek lőszerei;
b)    az ML3. fejezet a) pontjában meghatározott, kifejezetten lőszerekhez tervezett gyújtószerkezetek.
1. megjegyzés: A kifejezetten e célra tervezett, az ML3. fejezetben meghatározott alkatrészek felölelik a következőket:
a)    fém- vagy műanyag termékek, mint például gyújtószerkezetek, lövedék csészék, lőszer hevederek, forgó hevederekés lőszerek fém alkatrészei;
b)    biztosító és élesítő eszközök, gyújtószerkezetek, szenzorok és robbantást kiváltó eszközök;
c)    egyszeri működésű, nagy teljesítményű tápegységek;
d)    éghető töltényhüvelyek;
e)    lőszerek, többek között kazettás aknák, bombák és végfázis-vezérlésű lövedékek.
2. megjegyzés: Az ML3. fejezet a) pontja nem vonatkozik azon lőszerre, amely lövedék nélkül kerül leperemezésre (vaktöltény), valamint az átlyuggatott lőporkamrás vaklőszerre.
3. megjegyzés: Az ML3. fejezet nem vonatkozik azon lőszerre, amelyet kifejezetten az alábbi célra terveztek:
a)    jelzés;
b)    madárriasztás; vagy
c)    olajkút gázfáklya begyújtása.
(ML 4)

Bombák, torpedók, nem irányított és irányított rakéták, más robbanó eszközök és töltetek, valamint a hozzájuk tartozó eszközök és részegységek a következő felsorolás szerint, továbbá a kifejezetten azokhoz tervezett alkatrészek:
NB 1: Az irányítás és navigáció eszközei vonatkozásában lásd az ML11. fejezetet.
NB 2: A légi járművek rakétavédelmi rendszerei vonatkozásában (AMPS) lásd az ML4. fejezet c) pontját.
a)    Kifejezetten katonai célra kifejlesztett bombák, torpedók, gránátok, füst/köd gránátok, nem irányított rakéták (reaktív töltetek), aknák, irányított rakéták, mélységi robbanó töltetek, romboló eszközök, romboló készletek, pirotechnikai eszközök, töltetek és szimulátorok (berendezések, amelyek a felsorolt eszközök jellemzőit szimulálják).
Megjegyzés: Az ML4. fejezet a) pontja magában foglal:
a)    füst/köd gránátokat, gyújtóbombákat, gyújtóbombákat és robbanó eszközöket;
b)    rakétahajtómű fúvókákat és visszatérő szerkezetek orrkúpjait.
b)    Az alábbi tulajdonságok mindegyikével rendelkező berendezések:
1.    kifejezetten katonai felhasználásra tervezték; és
2.    kifejezetten az alábbiak bármelyikével összefüggő ’tevékenység’ céljára tervezték:
a)    az ML4. fejezet a) pontjában meghatározott eszközök valamelyike; vagy
b)    rögtönzött robbanószerkezetek (lED-k).
Műszaki megjegyzés:
Az ML4. fejezet b) pont 2. alpont b) alpontjának alkalmazásában a ’tevékenység’ a következőkre vonatkozik: kezelés, indítás, telepítés, irányítás, leszerelés, robbantás, működtetés, egyszeri üzemeltetésre való energiaellátás, csapdává alakítás, zavarás, keresés, felfedés, leállítás vagy megsemmisítés.
1. megjegyzés: Az ML4. fejezet b) pontja magában foglal:
a)    mobil gázcseppfolyósító berendezést, amely naponta min. 1.000 kg gáznak a folyékony alakban történő előállítására alkalmas;
b)    úszóképes villamos vezetéket, amely mágneses aknák felszedésére alkalmas.
2. megjegyzés: Az ML4. fejezet b) pontja nem vonatkozik azokra a kézi készülékekre, amelyeket kizárólag fém tárgyak kimutatására terveztek és nem képesek megkülönböztetni az aknákat más fém tárgyaktól.
c)    Légi járművek rakétavédelmi rendszerei (AMPS).
Megjegyzés: Az ML4. fejezet c) pontja nem vonatkozik az alábbiak mindegyikével rendelkező AMPS-ekre: a) az alábbi rakétajelző érzékelők bármelyike:
1.    100 és 400 nm közötti érzékelési csúcsteljesítménnyel rendelkező passzív érzékelők; vagy
2.    aktív pulzált doppler rakétajelző érzékelők;
b)    ellentevékenységet generáló kiszóró rendszerek;
c)    látható és infravörös jelet egyaránt kibocsátó világítótöltetek a földlevegő rakéták eltérítésére; és
d)    „polgári légi járműre” felszerelt AMPS, amely az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkezik:
1.    Az AMPS csak olyan konkrét „polgári légi járművön” működtethető, amelybe az adott konkrét AMPS-t beszerelték, és amely rendelkezik az alábbiak valamelyikével:
a)    polgári típusú minősítéssel; vagy
b)    azzal egyenrangú, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által elismert okmánnyal;
2.    az AMPS a „szoftverhez” való jogosultatlan hozzáférés megakadályozására szolgáló védelmet alkalmaz; és
3.    az AMPS rendelkezik olyan aktív mechanizmussal, amely megakadályozza a rendszer működését, ha azt eltávolították abból a „polgári légi járműből”, amelyikbe eredetileg beszerelték.
(ML 5)

Kifejezetten katonai célra terveztt tűzvezető, és kapcsolódó készültségi és riasztó eszközök, továbbá a kapcsolódó rendszerek, teszt és illesztő és ellentevékenység berendezései és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és szerelvények a következők szerint:
a)    fegyverirányzékok, bombavető számítógépek, lövegbemérő irányzó berendezések és fegyverzet irányító rendszerek;
b)    cél-felderítő, -megjelölő, távolságmérő, megfigyelő vagy rávezető rendszerek; felderítés, adatfúzió, felismerés vagy azonosítás berendezései és szenzor integrációs berendezések;
c)    az ML5. fejezet a) és b) pontjában meghatározott eszközök elleni ellentevékenység eszközei;
Megjegyzés: Az ML5. fejezet c) pontjának alkalmazásában az ellentevékenység eszközei közé tartoznak a felderítő berendezések is.
d)    az ML5. fejezet a), b) vagy c) pontjában meghatározott eszközök kipróbálásához vagy illesztéséhez használatos berendezések, amelyeket kifejezetten e célra terveztek.
(ML 6)

Szárazföldi járművek és részegységeik, a következők szerint:
NB: Az irányítás és navigáció eszközei, lásd az ML11. fejezetet.
a)    Kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy arra átalakított szárazföldi járművek és részegységeik.
Műszaki megjegyzés:
Az ML6. fejezet a) pontja alkalmazásában a szárazföldi járművek kifejezés magában foglalja a pótkocsikat is.
b)    Egyéb szárazföldi járművek és részegységeik, a következők szerint:
1.    Összkerék-meghajtású, terepjáró képességgel rendelkező járművek, amelyeket a III. szint (lásd NIJ 0108.01, 1985. szeptember, vagy a megfelelő nemzeti szabványt) szerinti vagy annál jobb ballisztikai védelmi képességet biztosító anyagokkal vagy részegységekkel gyártottak vagy láttak el.
2.    Az alábbi tulajdonságok mindegyikével rendelkező részegységek:
a)    kifejezetten az ML6. fejezet b) pont 1. alpontjában meghatározott járművekhez tervezték; és
b)    a III. szint (lásd NIJ 0108.01, 1985. szeptember, vagy a megfelelő nemzeti szabványt) szerinti vagy annál jobb ballisztikai védelmi képességet biztosít.
NB: Lásd még az ML13. fejezet a) pontját.
1. megjegyzés: Az ML6. fejezet a) pontja magában foglalja az alábbiakat:
a)    harckocsik és más katonai fegyverzettel ellátott járművek, valamint fegyverek rögzítésre szolgáló előkészítéssel, vagy aknatelepítő, vagy az ML4. fejezetben meghatározott lőszerek indítására szolgáló eszközökkel ellátott katonai járművek;
b)    páncélozott járművek;
c)    kétéltű és mély gázló képességgel rendelkező járművek;
d)    műszaki mentő járművek, lőszer vagy fegyverrendszerek, vontatásra vagy szállításra használt járművek, valamint a rakomány kezelésére szolgáló berendezések/eszközök.
2. megjegyzés: Az ML6. fejezet a) pontjában meghatározott szárazföldi jármű kifejezetten katonai használatra történő átalakítása együtt jár olyan szerkezeti, elektromos vagy mechanikai változtatással, amely magában foglal egy vagy több kifejezetten katonai felhasználásra tervezett részegységet. Ilyen részegységek az alábbiak:
a)    pneumatikus kerékköpeny, amelyet kifejezetten lövedékálló tulajdonsággal terveztek;
b)    az alapvető fontosságú részek páncélozott védelme (pl. üzemanyagtartály vagy járműkabin);
c)    különleges megerősítések fegyverzet felszereléséhez vagy rögzítéséhez;
d)    világítás, elsötétítés esetére.
3. megjegyzés: Az ML6. fejezet nem vonatkozik az olyan polgári gépkocsikra vagy teherautókra, amelyeket pénz- vagy értékszállításra terveztek vagy alakítottak át, és páncélzattal vagy ballisztikai védelemmel láttak el.
(ML 7)

Vegyi vagy biológiai mérgező harcanyagok, „tömegoszlató harcanyagok”, radioaktív anyagok, kapcsolódó berendezések, összetevőkés anyagok a következők szerint:
a)    „Háborús felhasználáshoz igazított” biológiai vagy radioaktív harcanyagok, amelyek képesek emberekben vagy állatokban sérülést okozni, berendezésekben, növényi kultúrákban vagy a környezetben kárt tenni.
b)    Vegyi harcanyagok (CW), beleértve:
1.    idegrendszerre ható vegyi harcanyagok:
a)    O-alkil (legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cikloalkilt) alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) – fluorfoszfonátok, úgymint:
Szarin (GB): O-izopropil-metil-fluorfoszfonát (CAS 107-44-8); és
Szomán (GD): O-pinakolil-metil-fluorfoszfonát (CAS 96-64-0);
b)    O-alkil (legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cikloalkilt) N,N-dialkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) amino-ciánfoszfátok, úgymint:
Tabun (GA): O-etil N,N-dimetilamino-cianfoszfát (CAS 77-81-6);
c)    O-alkil (H vagy legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cikloalkilt),
S-2-dialkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil)-aminoetil alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) foszfonotiolátok és megfelelő alkilált és protonált sók, úgymint:
VX: O-etil S-2-diizopropilaminoetil metiltiolfoszfonát (CAS 50782-69-9);
2.    hólyaghúzó vegyi harcanyagok:
a)    kénmustárok, úgymint:
1.2-klóretil-klórmetilszulfid (CAS 2625-76-5);
2. bisz(2-klóretil)szulfid (CAS 505-60-2);
3. bisz(2-klóretiltio)metán (CAS 63869-13-6);
4.1,2-bisz(2-klóretiltio)etán (CAS 3563-36-8);
5.1,3-bisz(2-klóretiltio)-n-propán (CAS 63905-10-2);
6.1,4-bisz(2-klóretiltio)-n-bután (CAS 142868-93-7);
7.1,5-bisz(2-klóretiltio)-n-pentán (CAS 142868-94-8);
8. bisz(2-klóretil-tiometil)éter (CAS 63918-90-1);
9. bisz(2-klóretil-tioetil)éter (CAS 63918-89-8);
b)    hólyaghúzó harci gázok (luizitok), úgymint:
1.2-klórvinil-arzindiklorid (CAS 541 -25-3);
2. trisz(2-klórvinil)arzin (CAS 40334-70-1);
3. bisz(2-klórvinil)arzinklorid (CAS 40334-69-8);
c)    nitrogénmustárok, úgymint:
1. HN1: bisz(2-klóretil)etilamin (CAS 538-07-8);
2. HN2: bisz(2-klóretil)metilamin (CAS 51-75-2);
3. HN3: trisz(2-klóretil)amin (CAS 555-77-1);
3.    cselekvőképességet akadályozó vegyi harcanyagok, úgymint:
3-kvinuklidinil-benzilát (BZ) (CAS 6581 -06-2);
4. lombtalanító (defoliáns) vegyi harcanyagok, úgymint:
a)    butil 2-klóro-4-fluorofenoxiacetát (LNF);
b)    2,4,5-triklórfenoxi ecetsav (CAS 93-76-5) keverve 2,4-diklórfenoxi ecetsavval (CAS 94-75-7) [Agent Orange (CAS 39277-47-9)];
c)    CW bináris prekurzorok és kulcs prekurzorok a következők szerint:
1.    alkil [metil, etil, n-propil vagy izopropil foszfonil-difluorid, mint
DF: metil-foszfonil-difluorid (CAS 676-99-3)];
2.    o.-alkil (amelyben a H egyenlő vagy kevesebb mint C10, beleértve a cikloalkilt)
O-2-dialkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) aminoetil alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) foszfonitok és megfelelő alkilált és protonált sók, úgymint:
QL: O-etil O-2-diizopropilamino-etil-metilfoszfonit (CAS 57856-11-8);
3.    klórszarin: O-izopropil-metilklórfoszfonát (CAS 1445-76-7);
4.    klórszomán: O-pinakolil-etilklórfoszfonát (CAS 7040-57-5).
d)    „Tömegoszlató anyagok”, aktív összetevőkből álló vegyi anyagok és azok kombinációi, beleértve:
1. a-bromofenilacetonitril, (a-bromobenzil-cianid) (CA) (CAS 5798-79-8);
2. [(2-klórfenil) metilén] propándinitril, (o-klórbenzilidénmalononitril) (CS) (CAS 2698-41 -1);
3.2-klór-1 -feniletanon, fenacil-klorid (w-klóracetofenon) (CN) (CAS 532-27-4);
4. dibenz-(b,f)-1,4-oxazepin (CR) (CAS 257-07-8);
5.10-klór-5,10-dihidrofenarzin, (fenarzin klorid), (Adamzit), (DM) (CAS 578-94-9);
6. N-Nonanoylmorfolin, (MPA) (CAS 5299-64-9).
1. megjegyzés: Az ML7. fejezet d) pontja nem vonatkozik azokra a tömegoszlató harcanyagokra, amelyek kiszerelése egyedi és személyes önvédelemre szolgál.
2. megjegyzés: Az ML7. fejezet d) pontja nem vonatkozik az élelmiszertermelési és gyógyászati célokra azonosított és csomagolt aktív összetevőkből álló vegyi anyagokra és azok kombinációira.
e)    A következőkben felsoroltak bármelyikének és a kimondottan azokhoz tervezett részegységek szétterítésére tervezett vagy átalakított, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított berendezések:
1.    az ML7. fejezet a), b) vagy d) pontjaiban meghatározott anyagok; vagy
2.    az ML7. fejezet c) pontja alatt felsorolt prekurzorokból készült vegyi harcanyagok.
f)    Kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított védelmi és mentesítő berendezések, részegységek és vegyi keverékek a következők szerint:
1.    az ML7. fejezet a), b) vagy d) pontjában felsorolt anyagok elleni védelem céljára tervezett vagy átalakított berendezések és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;
2.    az ML7. fejezet a) vagy b) pontja alatt felsorolt anyagokkal szennyezett létesítmények vegyi mentesítésére tervezett vagy átalakított berendezések és azok részegységei;
3.    kifejezetten az ML7. fejezet a) vagy b) pontja alatt felsorolt anyagokkal szennyezett létesítmények mentesítésére kifejlesztett vagy előállított vegyi keverékek.
Megjegyzés: Az ML7. fejezet f) pont 1. alpontja magában foglalja a következőket:
a)    a kifejezetten nukleáris, biológiai és vegyi szűrésre tervezett, vagy átalakított légkondicionáló berendezések;
b)    védőruházat.
NB: A polgári gázálarcok, védő- és fertőtlenítő felszerelésekről további részletek a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A004. pontjában is találhatók.
g)    Az ML7. fejezet a), b) vagy d) pontjában meghatározott harcanyagok felderítésére vagy azonosítására tervezett vagy átalakított, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított berendezések továbbá kifejezetten az azokhoz tervezett részegységek.
Megjegyzés: Az ML7. fejezet g) pontja nem vonatkozik a személyi sugárzásmérő doziméterekre.
NB: Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A004. pontját.
h)    A kifejezetten az ML7. fejezet b) pontjában meghatározott vegyi harcanyagok érzékelésére vagy azonosítására tervezett vagy feldolgozott „biopolimerek” és az ezek előállításához használt specifikus sejtkultúrák.
i)    Vegyi harcanyagok semlegesítésére vagy lebontására szolgáló „biokatalizátorok” és azok biológiai rendszerei a következők szerint:
1.    a kifejezetten az ML7. fejezet b) pontjában meghatározott vegyi harcanyagok semlegesítésére és lebontására tervezett „biokatalizátorok”, amelyek a biológiai rendszerek irányított laboratóriumi szelekciója, vagy genetikai manipulációja eredményeként jönnek létre;
2.    biológiai rendszerek, amelyek tartalmazzák az ML7. fejezet i) pont 1. alpontjában meghatározott „biokatalizátorok” előállításához szükséges specifikus genetikai információt az alábbiak szerint:
a)    „expressziós vektorok”;
b)    vírusok;
c)    sejtkultúrák.
1. megjegyzés: Az ML7. fejezet b) és d) pontjai nem vonatkoznak a következőkre:
a)    cianogén-klorid (CAS 506-77-4); Lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C450.a.5. pontját.
b)    hidrogén-cianid (CAS 74-90-8);
c)    klór (CAS 7782-50-5);
d)    karbonil klorid (foszgén) (CAS 75-44-5); Lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C450.a.4. pontját.
e)    difoszgén (triklórmetil-klórformiát) (CAS 503-38-8);
f)    2004 óta nem használatos;
g)    xylyl bromide, ortho: (CAS 89-92-9), méta: (CAS 620-13-3), para: (CAS 104-81 -4);
h)    benzil-bromid (CAS 100-39-0);
i)    benzil-jodid (CAS 620-05-3);
j)    brómaceton (CAS 598-31-2);
k)    cianogén-bromid (CAS 506-68-3);
I)    bróm metil-etil-keton (CAS 816-40-0);
m)    klóraceton (CAS 78-95-5);
n)    etil-jódacetát (CAS 623-48-3);
o)    jódaceton (CAS 3019-04-3);
p)    klórpikrin (CAS 76-06-2). Lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C450.a.7. pontját.
2. megjegyzés: Az ML7. fejezet h) pontjában és i) pont 2. alpontjában meghatározott sejtkultúrák és biológiai rendszerek kizárólagosak és ezek az alpontok nem vonatkoznak a polgári célt szolgáló sejtekre vagy biológiai rendszerekre, amelyeket például a mezőgazdaságban, gyógyszeriparban, egészségügyben, állatgyógyászatban, környezetvédelemben, hulladékfeldolgozásban vagy élelmiszeriparban alkalmaznak.
(ML 8)

„Energiahordozó anyagok” és kapcsolódó összetevők, a következők szerint:
1.    NB: Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C011. pontját.
2.    NB: Töltetekért és eszközökért lásd az ML4. pontot, valamint a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A008. pontját. Technikai megjegyzés:
1.    Az ML8. fejezet alkalmazásában a keverék két vagy több anyag összetételét jelenti, amelyek közül legalább az egyik az ML8. pontban szerepel.
2.    Ez a lista az ML8. pontban szereplő minden anyagra vonatkozik, még akkor is, ha nem a feltüntetett alkalmazásra szolgál (pl. a TAGN főképpen robbanóanyagként használatos, de üzemanyagként vagy oxidálószerként is ismert).
a)    „Robbanóanyagok” és azok keverékei:
1.    ADNBF (aminodinitrobenzofuroxan vagy 7-amino-4,6-dinitrobenzofurazán-1-oxide) (CAS 97096-78-1);
2.    BNCP [cisz-bisz (5-nitrotetrazolato) tetra amin-kobalt (III) perklorát] (CAS 117412-28-9);
3.    CL-14 (diamino dinitrobenzofuroxan vagy 5,7-diamino-4,6-initrobenzofurazán-1-oxid) (CAS 117907-74-1);
4.    CL-20 (HNIW vagy hexanitrohexaazaisowurtzitane) (CAS 135285-90-4); CL-20 klatrátjai (lásd még VIII. fejezet g) „Perkurzorok” 3. és 4. alpontjait);
5.    CP [2-(5-cianotetrazoláto) penta amin-kobalt (III) perklorát] (CAS 70247-32-4);
6.    DADE (1,1-diamino-2,2-dinitroetilén, FOX7) (CAS 145250-81-3);
7.    DATB (diaminotrinitrobenzol) (CAS 1630-08-6);
8.    DDFP (1,4-dinitrodifurazanopiperazin);
9.    DDPO (2,6-diamino-3,5-dinitropirazin-1-oxid, PZO) (CAS 194486-77-6);
10.    DIPAM (S.S’-diamino-2,2’,4,4’,6,6,’-hexanitrobiphenyl vagy dipicramide)(CAS 17215-44-0);
11.    DNGU (DINGU vagy dinitroglikoluril) (CAS 55510-04-8);
12.    furazanok a következők szerint:
a)    DAAOF (diaminoazoxifurazan);
b)    DAAzF (diaminoazofurazan) (CAS 78644-90-3);
13.    HMX és változatai az alábbiak szerint:
a)    HMX (ciklotetrametilén-tetranitramin, oktahidro-1,3,5,7-tetranitro-1,3,5,7-tetrazokin, 1,3,5,7-tetranitro-1,3,5,7-tetraza-cikloktán, oktogén) (CAS 2691-41-0);
b)    HMX difluoroaminált analógjai;
c)    K-55 (2,4,6,8-tetranitro-2,4,6,8-tetraazabiciklo [3,3,0]-oktanon-3, tetranitroszemiglikouril vagy keto-biciklikus HMX) (CAS 130256-72-3);
14.    HNAD (hexanitroadamantán) (CAS 143850-71-9);
15.    HNS (hexanitrosztilbén) (CAS 20062-22-0);
16.    Imidazolok, a következők szerint:
a)    BNNII [oktahidro-2,5-bisz(nitroimino)imidazo (4,5-d)imidazol];
b)    DNI (2,4-dinitroimidazole) (CAS 5213-49-0);
c)    FDIA (1-fluoro-2,4-dinitroimidazol);
d)    NTDNIA [N-(2-nitrotriazolo)-2,4-dinitroimidazol];
e)    PTIA (1-pikril-2,4,5-trinitroimidazol);
17.    NTNMH [1-(2-nitrotriazolo)-2-dinitrometilén hidrazin];
18.    NTO (ONTA vagy 3-nitro-1,2,4-triazol-5-on) (CAS 932-64-9);
19.    Polinitrokubánok több mint négy nitro csoporttal;
20.    PYX [2,6-Bisz(pikrilamino)-3,5-dinitropiridin] (CAS 38082-89-2);
21.    RDX és változatai:
a)    RDX (ciklotrimetilén-trinitramin, ciklonit, T4, hexahidro-1,3,5- trinitro-1,3,5-triazin, 1,3,5-trinitro-1,3,5-triaza-ciklohexén, hexogén) (CAS 121-82-4);
b)    Keto-RDX (K-6 vagy 2,4,6-trinitro-2,4,6-triazaciklohexanon) (CAS 115029-35-1);
22.    TAGN (triamino-guanidin-nitráte) (CAS 4000-16-2);
23.    TATB (triamino-trinitrobenzol) (CAS 3058-38-6) [lásd még a VIII. fejezet g) „Prekurzorok” 7. alpontját];
24.    TEDDZ [3,3,7,7-tetrabisz(difluoroamine) oktahidro-1,5-dinitro-1,5-diazocin];
25.    Tetrazoloka következők szerint:
a)    NTAT (nitrotriazol aminotetrazol);
b)    NTNT [1-N-(2-nitrotriazolo)-4-nitrotetrazol];
26.    Tetril (trinitrofenil-metilnitramin) (CAS 479-45-8);
27.    TNAD (1,4,5,8-tetranitro-1,4,5,8-tetraazadekalin) (CAS 135877-16-6) (lásd még a VIII. fejezet g) „Prekurzorok” 6. alpontját);
28.    TNAZ (1,3,3-trinitroazetidin) (CAS 97645-24-4) [lásd még a VIII. fejezet g) „Prekurzorok” 2. alpontját];
29.    TNGU (SORGUYL vagy tetranitroglikoluril) (CAS 55510-03-7);
30.    TNP (1,4,5,8-tetranitro-piridazino[4,5-d] piridazin) (CAS 229176-04-9);
31.    Triazinok a következők szerint:
a)    DNAM (2-oxi-4,6-dinitroamino-s-triazin) (CAS 19899-80-0);
b)    NNHT (2-nitroimino-5-nitro-hexahidro-1,3,5-triazin) (CAS 130400-13-4);
32.    Triazolok a következők szerint:
a)    5-azido-2-nitrotriazol;
b)    ADHTDN (4-amino-3,5-dihidrazino-1,2,4-triazol dinitramid) (CAS 1614-08-0);
c)    ADNT (1 -amino-3,5-dinitro-1,2,4-triazol);
d)    BDNTA [(bisz-dinitrotriazol)amin];
e)    DBT (3,3’-dinitro-5,5-bi-1,2,4-triazol) (CAS 30003-46-4);
f)    DNBT (dinitrobisztriazol) (CAS 70890-46-9);
g)    2010 óta nem használatos;
h)    NTDNT [1-N-(2-nitrotriazolo) 3,5-dinitrotriazol];
i)    PDNT (1-pikril-3,5-dinitrotriazol);
j)    TACOT (tetranitrobenzotriazolobenzotriazol) (CAS 25243-36-1);
33.    az ML8. fejezet a) pontja alatt fel nem sorolt robbanóanyagok, amelyek a következő jellemzők bármelyikével rendelkeznek:
a)    maximális sűrűségnél a 8700 m/s értéket meghaladó detonációs sebesség, vagy
b)    a 34 Gpa (340 kbar) értéket meghaladó detonációs nyomás;
34.    az ML8. fejezet a) pontja alatt fel nem sorolt szerves robbanóanyagok, amelyek a következő jellemzők mindegyikével rendelkeznek:
a)    a detonációs nyomás eléri vagy meghaladja a 25 Gpa (250 kbar) értéket, valamint
b)    523 °K (250 °C) vagy magasabb hőmérsékletnél 5 percnyi vagy hosszabb időtartamig stabilak maradnak;
b)    „Hajtóanyagok”:
1.    az ENSZ „UN 1.” osztályába tartozó bármely szilárd hajtóanyag”, amelynek elméleti specifikus impulzusa (szabványos feltételek között) több mint 250 másodperc a nem fémezett vagy több mint 270 másodperc az alumíniumozott kompozíciók esetében;
2.    az ENSZ „UN 1.3.” osztályába tartozó bármely szilárd „hajtóanyag”, amelynek elméleti specifikus impulzusa (szabványos feltételek között) több mint 230 másodperc a nem halogénezett, 250 másodperc a nem fémes kompozíciók, és 266 másodperc a fémes kompozíciók esetében;
3.    „hajtóanyagok”, amelyek erőállandója nagyobb, mint 1200 kJ/kg;
4.    „hajtóanyagok”, amelyek 38 mm/s stabil egyenes vonalú égési sebességet képesek fenntartani szabványos feltételek között (késleltetett egyes szál formájában mérve) 68,9 bar (6,89 MPa) nyomáson és 294 K (21 °C) hőmérsékleten;
5.    elasztomerrel módosított, öntött, kétbázisú „hajtóanyag” (EMCDB), amelynek nyújthatósága maximális nyomáson, 233 K (–40 °C) hőmérsékleten az 5%-ot meghaladja;
6.    bármely egyéb „hajtóanyag”, amely az ML8. fejezet a) pontja alatt meghatározott összetevőt tartalmaz;
7.    az EU közös katonai listájában máshol nem említett, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett „hajtóanyagok”;
c)    „Pirotechnikai eszközök”, üzemanyagok és kapcsolódó összetevőik a következők szerint és azok keverékei:
1.    kifejezetten katonai célra kifejlesztett repülőgép-üzemanyagok;
2.    Alane (alumínium hidrid) (CAS 7784-21-6);
3.    karboránok; dekaboránok (CAS 17702-41-9); pentaboránok (CAS 19624-22-7 és 18433-84-6) és azok származékai;
4.    hidrazin és származékai, [lásd még az ML8. fejezet d) pont (oxidáló hidrazin származékok) 8. és 9. alpontját]:
a)    hidrazin (CAS 302-01-2) 70 % és magasabb koncentrációban;
b)    monometil hidrazin (CAS 60-34-4);
c)    szimmetrikus dimetil hidrazin (CAS 540-73-8);
d)    nem-szimmetrikus dimetil hidrazin (CAS 57-14-7);
5.    fémes üzemanyagok részecske formában, amelyek lehetnek gömbszerűek, atomizáltak, szferoidok, pikkelyesek vagy őröltek, melyek legalább 99%-ot tartalmaznak az alábbi anyagok bármelyikéből:
a)    a következő fémek és azok keverékei:
1.    berillium (CAS 7440-41 -7) 60 µm-nél kisebb részecskemérettel;
2.    vaspor (CAS 7439-89-6) 3 µm vagy kisebb részecskemérettel vasoxidból hidrogénnel végzett redukciós gyártással előállítva;
b)    az alábbi összetevőket tartalmazó keverékek:
1.    cirkónium (CAS 7440-67-7), magnézium (CAS 7439-95-4) vagy ezek ötvözetei 60 µm-nél kisebb részecskemérettel; vagy
2.    bór (CAS 7440-42-8) vagy bór-karbid (CAS 12069-32-8) üzemanyagok 85%-os vagy magasabb tisztasággal és 60 µm-nél kisebb részecske mérettel;
6.    kifejezetten lángszórókban vagy gyújtóbombákban történő felhasználáshoz összeállított, szénhidrogén üzemanyagoknál alkalmazott „sűrítőket”, pl. fém sztearátokat vagy palmátokat [pl. octal (CAS 637-12-7)], valamint M1, M2, és M3 sűrítőket tartalmazó katonai anyagok;
7.    perklorátok, klorátok és kromátok, fémporral, vagy más nagy hatóerejű üzemanyag adalékokkal;
8.    gömbösített alumíniumpor (CAS 7429-90-5) 60 µm vagy kisebb részecskemérettel, legalább 99%-os alumínium tartalmú anyagból;
9.    titánium szubhidrid (TiHn), amelynek sztöchiometriai egyenértéke n = 0,65-1,68.
1. megjegyzés: Az ML8. fejezet c) pont 1. alpontjában felsorolt repülőgép-üzemanyagok végtermékek, nem összetevők.
2. megjegyzés: Az ML8. fejezet c) pont 4. alpont a) pontja a kifejezetten korrózió csökkentésére szolgáló hidrazin keverékekre nem vonatkozik.
3. megjegyzés: Az ML8. fejezet c) pont 5. alpontját a robbanóanyagokra és üzemanyagokra alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy a fémeket vagy ötvözeteket alumíniumba, magnéziumba, cirkóniumba vagy berilliumba kapszulázták-e.
4. megjegyzés: Az ML8. fejezet c) pont 5. alpont b) pont 2. alpontja a bór-10-zel dúsított bórra és bórkarbidra (20%-nál magasabb bór-10 tartalommal) nem vonatkozik.
5. megjegyzés: Az ML8. fejezet c) pont 5. alpont b) pontja csak a részecske formában lévő fémes üzemanyagokra vonatkozik abban az esetben, ha azokat más anyagokkal összekeverik olyan katonai célú keverékek előállítása érdekében, mint például a folyékony, sűrű szuszpenziójú hajtóanyagok, a szilárd hajtóanyagok és a pirotechnikai keverékek.
d)    A következő oxidánsok és azok keverékei:
1.    ADN (ammóniumdinitramid vagy SR 12) (CAS 140456-78-6);
2.    AP (ammónium perklorát) (CAS 7790-98-9);
3.    fluorgáznak a következőkben felsoroltak valamelyikével alkotott elegyei:
a)    egyéb halogének;
b)    oxigén; vagy
c)    nitrogén;
1. megjegyzés: Az ML8. fejezet d) pont 3. alpontja nem vonatkozik a klór-trifluoridra (CAS 7790-91-2).
2. megjegyzés: Az ML8. fejezet d) pont 3. alpontja nem vonatkozik a gázállapotú nitrogén-trifluoridra (CAS 7783-54-2).
4.    DNAD (1,3-dinitro-i ,3-diazetidin) (CAS 78246-06-7);
5.    HAN (hidroxil-ammóniµm-nitrát) (CAS 13465-08-2);
6.    HAP (hidroxil-ammóniµm-perklorát) (CAS 15588-62-2);
7.    HNF (hidrazinium nitroformát) (CAS 20773-28-8);
8.    hidrazin nitrát (CAS 37836-27-4);
9.    hidrazin perklorát (CAS 27978-54-7);
10.    folyékony oxidáló szerek, gátolt vörösfüstös salétromsavból (IRFNA) (CAS 8007-58-7) összeállítva, vagy azt tartalmazva.
Megjegyzés: Az ML8. fejezet d) pont 10. alpontja a nem gátolt vörösfüstös salétromsavra nem vonatkozik.
e)    Kötőanyagok, lágyítók, monomerek és polimerek a következők szerint:
1.    AMMO (azidometilmetiloxetán és annak polimerjei) (CAS 90683-29-7) [lásd még az ML8. fejezet g) pont (Prekurzorok) 1. alpontját];
2.    BAMO (bisazidometiloxetán és annak polimerjei) (CAS 17607-20-4) [lásd még az ML8. fejezet g) pontjának (Prekurzorok) 1. alpontját];
3.    BDNPA [bis (2,2-dinitropropil)acetal] (CAS 5108-69-0);
4.    BDNPF [bis (2,2-dinitropropil)formal] (CAS 5917-61-3);
5.    BTTN (butanetrioltrinitrate) (CAS 6659-60-5) [lásd még az ML8. fejezet g) pontjának (Prekurzorok) 8. alpontját];
6.    kifejezetten katonai felhasználásra kifejlesztett és a következők közül bármelyiket tartalmazó energetikai monomerek, lágyítók vagy polimerek:
a)    nitrocsoportok;
b)    azidocsoportok;
c)    nitrát-csoportok;
d)    nitraza-csoportok; vagy
e)    difluoroamino csoportok;
7.    FAMAO (3-difluoroaminometil-3-azidometil oxetane) és annak polimerjei;
8.    FEFO [bisz-(2-fluoro-2,2-dinitroetil) formai] (CAS 17003-79-1);
9.    FPF-1 (poly-2,2,3,3,4,4-hexafluoropentane-1,5-diol formai) (CAS 376-90-9);
10.    FPF-3 (poly-2,4,4,5,5,6,6-heptafluoro-2-tri-fluorometil-3-oxaheptane 1,7-diol formai);
11.    GAP (glicidilazid polimer) (CAS 143178-24-9) és annak származékai;
12.    HTPB (hidroxil végződésű polibutadién) egy hidroxil viszonyszámmal, amely egyenlő vagy nagyobb, mint 2,2 és egyenlő vagy kisebb, mint 2,4, 0,77 meq/g-nál kisebb hidroxil értékkel, amelynek viszkozitása kevesebb, mint 47 poise 30 C hőmérsékleten (CAS 69102-90-5);
13.    kevesebb mint 10 000 molekula súlyú, alkohol-funkciós csoportot tartalmazó poli(epiklórhidrin) a következők szerint:
a)    poli(epiklórhidrindiol);
b)    poli(epiklórhidrintriol);
14.    NENA-k (nitratoetilnitramin elegyek) (CAS 17096-47-8, 85068-73-1, 82486-83-7, 82486-82-6 és 85954-06-9);
15.    PGN [poli-GLYN, poliglicidilnitrát vagy poli(nitratometil oxirane)] (CAS 27814-48-8);
16.    Poli-NIMMO (poli nitratometilmetiloxetán) vagy poli-NMMO [poli(3-Nitratometil-3-metiloxetane)] (CAS 84051-81-0);
17.    Polinitro-orto-karbonátok;
18.    TVOPA [1,2,3-trisz(1,2-bis((difluoroamino))etoxi) propán vagy trisz vinoxi propán melléktermék] (CAS 53159-39-0).
f)    „Adalékanyagok” a következők szerint:
1.    lúgos réz-szalicilát (CAS 62320-94-9);
2.    BHEGA [bis-(2-hidroxietil) glikolamid] (CAS 17409-41 -5);
3.    BNO (butadién-nitril-oxid) (CAS 9003-18-3);
4.    ferrocén származékok a következők szerint:
a)    butacén (CAS 125856-62-4);
b)    katocén (2,2-bis-etilferrocenil propán) (CAS 37206-42-1);
c)    ferrocén-karboxilsavak, beleértve az alábbiakat:
ferrocén-karboxilsav (CAS 1271-42-7)
1,1’-ferrocén-dikarboxilsav (CAS 1293-87-4);
d)    n-butil-ferrocén (CAS 31904-29-7);
e)    más polimer ferrocén származékok mellékterméke;
5.    ólom-béta-reszorcilát (CAS 20936-32-7);
6.    ólom-citrát (CAS 14450-60-3);
7.    béta-reszorcilátok vagy szalicilátok ólom-réz kelátjai (CAS 68411-07-4);
8.    ólom-malát (CAS 19136-34-6);
9.    ólom-szalicilát (CAS 15748-73-9);
10.    ólom-sztanát (CAS 12036-31 -6);
11.    MAPO [tris-1 -(2-methyl)aziridinyl phosphine oxide] (CAS 57-39-6) BOBBA8 [bis(2-methyl aziridinyl) 2-(2-hydroxypropanoxy) propylamino phosphine oxidé]; és más MAPO származékok;
12.    metil BAPO [bisz(2-metil aziridinil) metilamino foszfin-oxid] (CAS 85068-72-0);
13.    N-metil-p-nitroanilin (CAS 100-15-2);
14.    3-nitraza-1,5-pentán diizocianát (CAS 7406-61-9);
15.    fémorganikus csatlakozó anyagok a következők szerint:
a)    neopentil[diallil]oxi, tri[dioktil]foszfát-titanát (CAS 103850-22-2) szintén ismert mint titá-nium IV, 2,2 [bisz 2-propenolát-metil, butanolát, trisz (dioktil) foszfát] (CAS 110438-25-0); vagy LICA 12 (CAS 103850-22-2);
b)    Titánium IV, [(2-propenolát-1) metil, n-propanolátmetil] butanolát-1, trisz[dioktil] pirofoszfát vagy KR3538;
c)    Titánium IV, [(2-propenolát-1)metil, n-propanolátmetil] butanolát-1, trisz (dioktil)foszfát;
16.    policián-difluor-aminoetilénoxid;
17.    polifunkcionális aziridin-amidok: izoftalikus, trimezikus (BITA vagy butilén imin-trimezamid), izocianursavas vagy trimetiládos gerincstruktúrával és 2-metil vagy 2-etil helyettesítőkkel az aziridin gyűrűben;
18.    propilén-imin (2-metilaziridin) (CAS 75-55-8);
19.    nagyfinomságú vasoxid (Fe2O3) (CAS 1317-60-8) 250 m2/g-ot meghaladó fajlagos felülettel és 3,0 nm vagy annál kisebb átlagos részecskemérettel;
20.    TEPAN (tetraetilén-pentaaminakrilonitril) (CAS 68412-45-3); cianoetilénezett poliaminok és azok sói;
21.    TEPANOL (tetraetilén-pentaaminakrilonitril-glicidol) (CAS 68412-46-4); glicidollal cianoetilénezett poliaminok és azok sói;
22.    TPB (trifenil bizmut) (CAS 603-33-8).
g)    „Prekurzorok” a következők szerint:
NB: Az ML8. fejezet g) pontjában a hivatkozások az ezen anyagokból készült, meghatározott „Energiahordozó anyagok”-ra vonatkoznak:
1.    BCMO (diklórmetiloxetanon) (CAS 142173-26-0) [lásd még az ML8. fejezet e) pont 1. és 2. alpontját];
2.    dinitroazetidin-t-butil só (CAS 125735-38-8) [lásd még az ML8. fejezet a) pont 28. alpontját];
3.    HBIW (hexabenzil-hexa-aza-izowurtzitán) (CAS 124782-15-6) [lásd még az ML8. fejezet a) pont 4. alpontját];
4.    TAIW (tetraacetil-dibenzil-hexa-aza-izowurtzitane) [lásd még az ML8. fejezet a) pont 4. alpontját] (CAS 182763-60-6);
5.    TAT (1,3,5,7 tetraacetil-1,3,5,7,-tetraaza ciklo-oktán) (CAS 41378-98-7) [lásd még az ML8. fejezet a) pont 13. alpontját];
6.    1,4,5,8-tetraazadekalin (CAS 5409-42-7) [lásd még az ML8. fejezet a) pont 27. alpontját];
7.    1,3,5-triklórbenzol (CAS 108-70-3) [lásd még az ML8. fejezet a) pont 23. alpontját];
8.    1,2,4-trihidroxibután (1,2,4-butanetriol) (CAS 3068-00-6) [lásd még az ML8. fejezet e) pont 5. alpontját].
5. megjegyzés: 2009 óta nem használják.
6. megjegyzés: Az ML8. fejezet nem vonatkozik az alábbi anyagokra, kivéve, ha elegyet alkotnak, vagy keverve vannak az ML8. fejezet a) pontjában meghatározott energiahordozó anyagokkal, vagy az ML8. fejezet c) pontjában meghatározott fémporokkal:
a)    ammóniµm-pikrát (CAS 131-74-8);
b)    fekete lőpor;
c)    hexanitrodifenilamin (CAS 131-73-7);
d)    difluór-amin (CAS 10405-27-3);
e)    nitrokeményítő (CAS 9056-38-6);
f)    káliumnitrát (CAS 7757-79-1);
g)    tetranitronaftalin;
h)    trinitroanisol;
i)    trinitronaftalin;
j)    trinitroxilén;
k)    N-pirrolidinon; 1 -metil-2-pirrolidinon (CAS 872-50-4);
I)    dioktil-malát (CAS 142-16-5);
m)    etil-hexil-akrilát (CAS 103-11 -7);
n)    tri-etil-alumínium (TEA) (CAS 97-93-8), trimetilalumínium (TMA) (CAS 75-24-1),
és a lítium, nátrium, magnézium, cink vagy bór egyéb öngyulladó-fém alkiljai
vagy ariljai;
o)    nitrocellulóz (CAS 9004-70-0);
p)    nitroglicerin (vagy glicerol-trinitrát, trinitroglicerin) (NG) (CAS 55-63-0);
q)    2,4,6-trinitrotoluol (TNT) (CAS 118-96-7);
r)    etilén-diamin-dinitrát (EDDN) (CAS 20829-66-7);
s)    penta-eritritol-tetranitrát (PETN) (CAS 78-11 -5);
t)    ólomazid (CAS 13424-46-9), normál ólomstifnát (CAS 15245-44-0) és lúgos ólomstifnát (CAS 12403-82-6), valamint primer robbanóanyagok és élesítő elegyek, amelyek azidokat vagy azid komplex vegyületeket tartalmaznak;
u)    trietilén-glikol-dinitrát (TEGDN) (CAS 111 -22-8);
v)    2,4,6-trinitro-reszorcinol (stifnát sav) (CAS 82-71-3);
w)    dietil-difenil karbamid (CAS 85-98-3); dimetil-difenil karbamid (CAS 611 -92-7); metil-etil-difenil karbamid (centralitok);
x)    N,N-difenil karbamid (nem szimmetrikus difenil karbamid) (CAS 603-54-3); y) etil-N,N-difenil karbamid (metil nem szimmetrikus difenil karbamid) (CAS 13114-72-2);
z)    etil-N,N-difenil karbamid (etil nem szimmetrikus difenilkarbamid) (CAS 64544-71-4);
aa)    2-nitro-difenil-amin (2-NDPA) (CAS 119-75-5);
bb)    4-nitro-difenil-amin (4-NDPA) (CAS 836-30-6);
cc)    2,2-dinitro-propanol (CAS 918-52-5);
dd)    nitroguanidin (CAS 556-88-7) [lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének C011. d) alpontját].
(ML 9)

Hadihajók (felszíni vagy víz alatti), különleges tengerészeti berendezések, tartozékok, alkatrészek és egyéb vízfelszíni járművek a következők szerint:
NB: Irányítási és navigációs berendezések tekintetében lásd az ML11. pontot.
a)    vízi járművek és alkatrészek a következők szerint:
1.    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított (felszíni vagy víz alatti) vízi járművek, függetlenül a jelenlegi műszaki állapottól vagy működési feltételektől, és attól, hogy rendelkeznek-e fegyverzet hordozó rendszerekkel vagy páncélzattal, valamint az ilyen vízi járművek úszótestei vagy azok részei, és kifejezetten katonai felhasználásra tervezett alkatrészei;
2.    az ML9. fejezet a) pont 1. alpontjában meghatározottaktól eltérő felszíni vízi járművek, amelyek a következők bármelyikével rendelkeznek, a járműre rögzítve vagy abba beépítve:
a)    az ML1. pontban meghatározott, 12,7 mm vagy annál nagyobb kaliberű automata fegyverek, vagy az ML2., az ML4., az ML12. vagy az ML19. pontban meghatározott fegyverek, vagy ezeknek a fegyvereknek a „rögzítési” vagy felfüggesztési pontjai;
Műszaki megjegyzés:
A „rögzítési pontok” a fegyverek rögzítésére szolgáló eszközökre vagy a tartók rögzítéséhez szükséges szerkezeti megerősítéskre vonatkoznak
b)    az ML5. pontban meghatározott tűzvezető rendszerek;
c)    rendelkeznek a következők mindegyikével:
1.    „vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) védelem”; és
2.    semlegesítési célokra tervezett „előmosó vagy leöblítő rendszer”; vagy Technikai megjegyzés
1.    A „vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) védelem” egy zárt rendszerű helyiség, amelyet túlnyomás, szigetelt szellőztetőrendszer, korlátozott számú, CBRN-szűrőkkel ellátott szellőzőnyílás és légzárókkal felszerelt, korlátozott személyzeti hozzáférési pontjellemez.
2.    Az „előmosó vagy leöblítő rendszer” tengervizet permetező rendszer, amely képes a hajó külső felületének és fedélzetének egyidejű lemosására.
d)    az ML4. fejezet b) pontjában, az ML5. fejezet c) pontjában vagy az ML11. fejezet a) pontjában meghatározott, aktív, fegyver elleni eszközök, amelyek a következők bármelyikével rendelkeznek:
1.    „CRBN-védelem”;
2.    kifejezetten radar keresztmetszet csökkentésére tervezett hajótest és parancshídház;
3.    hőkibocsátást csökkentő eszközök (pl. a kipufogó/füstgázok hűtőrendszere), kivéve a kifejezetten a hajtómű hatékonyságának általános növelésére vagy a környezeti hatások csökkentésére tervezett eszközöket; vagy
4.    a vízi jármű egésze mágnesességének csökkentésére tervezett demagnetizáló rendszer;
b)    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett motorok és hajtóműrendszerek, és azok kifejezetten katonai felhasználásra tervezett alkatrészei, a következők szerint:
1.    kifejezetten tengeralattjárók meghajtására tervezett és az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező dízelmotorok:
a)    legalább 1,12 MW (1500 LE) teljesítmény; és
b)    legalább 700/perc fordulatszám;
2.    kifejezetten tengeralattjárók meghajtására tervezett és az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező elektromos motorok:
a)    több mint 0,75 MW (1000 LE) teljesítmény;
b)    gyors forgásirány-váltási képesség;
c)    folyadékhűtés; és
d)    teljesen zárt kivitel;
3.    a következő jellemzők mindegyikével rendelkező antimágneses dízelmotorok:
a)    37,3 kW (50 LE) vagy nagyobb teljesítmény; és
b)    a teljes tömeg 75%-át meghaladó nem mágneses összetevők;
4.    *levegőfüggetlen* (AIP), kifejezetten tengeralattjárókra kifejlesztett hajtóműrendszerek; Műszaki megjegyzés:
*Levegőfüggetlen hajtóműrendszer* (Air Independent Propulsion, AIP) révén a lemerült tengeralattjáró atmoszferikus oxigén nélkül hosszabb ideig képes hajtóműrendszerének működtetésére, mint amire akkumulátorral lenne képes. Az ML9. fejezet b) pont 4. alpontja alkalmazásában az AIP nem foglalja magában a nukleáris energiát.
c)    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett víz alatti érzékelő eszközök, azok vezérlőberendezései és kifejezetten katonai felhasználásra tervezett alkatrészei;
d)    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett tengeralattjáró elleni és torpedó elfogó hálók;
e)    2003 óta nem használatos;
f)    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett hajótest áthatolók és csatlakozók, amelyek képesek a hajótesten kívüli berendezésekkel a kölcsönös együttműködésre, és azok kifejezetten katonai felhasználásra tervezett alkatrészei;
Megjegyzés: Az ML9. fejezet f) pontja a hajók azon egy eres, több eres, koaxiális, vagy rádiófrekvenciás típusú csatlakozóit és hajótest áthatolóit foglalja magában, amelyek képesek megakadályozni a vízszivárgást és fenntartani 100 méternél nagyobb merülési mélységben a szükséges jellemzőket; továbbá a mélységtől függetlenül kifejezetten „lézernyaláb” átvitelére tervezett száloptikai csatlakozókat és optikai áthatolókat. Az ML9. fejezet f) pontja nem vonatkozik a normál hajtótengely és a hidrodinamikai irányító rudazat hajótest áthatolóira.
g)    alacsony zajszintű csapágyak a következő alkatrészek bármelyikével felszerelve, és azok a kifejezetten katonai felhasználásra tervezett berendezések, amelyek ilyen csapágyakat foglalnak magukba:
1.    gáz-, vagy mágneses felfüggesztés;
2.    aktív jelelnyomás-vezérlés; vagy
3.    vibráció elnyomás-vezérlés.
(ML 10)

„Repülőgép”, „levegőnél könnyebb légi jármű”, személyzet nélküli légi jármű, repülőgéphajtómű (motor) és„repülőgép”-részegység, hozzátartozó berendezésekés részegységek, amelyeket kifejezetten katonai felhasználásra terveztek vagy alakítottak át, a következők szerint:
NB: Az irányítás és navigáció eszközei, lásd az ML11. pontot.
a)    „harci repülőgép” és a kifejezetten hozzá tervezett részegységek;
b)    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított egyéb „repülőgép”, „levegőnél könnyebb légi jármű”, többek között a katonai felderítő, támadó, katonai kiképző, szállító és személyi állományt vagy katonai eszközt adott körzetbe kijuttató, logisztikai támogató repülőgép, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett részegységek;
c)    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy módosított személyzet nélküli légi járművek és kapcsolódó berendezések, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek, a következők szerint:
1.    személyzet nélküli légi járművek (UAV), többek között távirányítással vezetett légi járművek (RPV), autonóm programozható légi járművek, és a „levegőnél könnyebb légi járművek”;
2.    a kapcsolódó indító szerkezetek és földi kiszolgáló eszközök;
3.    a vezérléshez és irányításhoz szükséges kapcsolódó berendezések;
d)    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított repülőgép-hajtóművek, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;
e)    fedélzeti berendezések, beleértve a légi üzemanyag utántöltés eszközeit, amelyeket kifejezetten az ML10. fejezet a) vagy b) pontjában meghatározott „repülőgéphez” való használatra, vagy az ML10. fejezet d) pontjában meghatározott légi-hajtóművekhez terveztek, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;
f)    nyomás alatt működő üzemanyag-feltöltők, nyomás alatti üzemanyag-utántöltő berendezések, kifejezetten szűk területeken végrehajtandó műveletekhez tervezett berendezések és földi kiszolgáló eszközök, amelyeket kifejezetten az ML10. fejezet a) vagy b) pontjában meghatározott „repülőgéphez” való használatra, vagy az ML10. fejezet d) pontjában meghatározott repülőgép-hajtóművekhez terveztek;
g)    túlnyomásos légzőkészülék és részlegesen túlnyomás alatt álló ruhák „repülőgépen” való használatra, antigravitációs ruhák, katonai védő sisakok és védő álarcok, „repülőgépen”, vagy rakétáknál használatos folyékony oxigén átalakítók, katapultok és töltet által működésbe hozható eszközök vészhelyzetben a személyzet „repülőgépből” történő kimentésére;
h)    ejtőernyők, siklóernyők és kapcsolódó berendezések, valamint a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek, a következők szerint:
1.    az EU közös katonai listájában máshol nem említett ejtőernyők;
2.    siklóernyők;
3.    kifejezetten nagy magasságból történő ejtőernyős ugrásokhoz tervezett felszerelés (pl. ruhák, különleges sisakok, légzőkészülékek, navigációs berendezések);
i)    az ejtőernyővel ledobott terhek automatikus irányítórendszerei, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított berendezések késleltetett nyitású ugrásokhoz bármilyen magasságban, beleértve az oxigént biztosító berendezést is.
1. megjegyzés: Az ML10. fejezet b) pontja nem vonatkozik a kimondottan katonai célra tervezett „repülőgépekre” vagy a „repülőgépek” azon változataira, amelyek:
a)    nem katonai kialakításúak és nincsenek felszerelve kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított berendezéssel vagy tartozékkal; és
b)    valamely tagállam vagy a wassenaari megállapodásban részt vevő állam polgári légügyi hatósága által polgári használatra lajstromozásra kerültek.
2. megjegyzés: Az ML10. fejezet d) pontja nem vonatkozik az alábbiakra:
a)    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított repülőgéphajtóművek, amelyek valamely tagállam vagy a wassenaari megállapodásban részt vevő állam polgári légügyi hatósága „polgári repülőgépen való használatra” lajstromozott, vagy a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;
b)    dugattyús repülőgépmotorok vagy a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek, kivéve azokat, amelyeket pilóta nélküli légi járművekhez terveztek.
3. megjegyzés: Az ML10. fejezet b) és d) pontjai csak azokra a kifejezetten nem katonai „repülőgépekre”, vagy repülőgép-hajtóművekhez tervezett azon katonai jellegű részegységekre és katonai jellegű kapcsolódó berendezésekre vonatkoznak, amelyek a katonai felhasználásra történő átalakításhoz szükségesek.
(ML 11)

Az EU közös katonai listáján másutt meg nem határozott elektronikai berendezések, vezetés-irányítási rendszerek és kapcsolódó szolgáltatások, valamint kifejezetten ezekhez tervezett részegységek a következők szerint
a)    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett elektronikai berendezések;
Megjegyzés: Az ML11. fejezet a) pontja magában foglalja a következőket:
a)    elektronikai ellentevékenység és elektronikai ellentevékenység elleni berendezéseket (úgymint oda nem tartozó, vagy hibás jeleknek a radar, vagy rádió kommunikációs vevőkbe történő bejuttatására tervezett berendezéseket, vagy amelyek képesek másképpen megakadályozni az ellenséges elektronikus vevőket a hatásos vételben, működésben, beleértve azok ellentevékenységi berendezéseit is), beleértve a zavarás és zavarás elleni berendezéseket is;
b)    széles frekvenciasávban hangolható elektroncsövek;
c)    elektronikai rendszerek vagy berendezések, amelyeket elektromágneses spektrum ellenőrzésére és megfigyelésére, katonai hírszerzési vagy biztonsági célokra, vagy az ilyen hírszerzési és megfigyelési ellentevékenység elhárítására terveztek;
c)    Vezetési, Irányítási (Command and Control – C2), Vezetési, Irányítási, Hírközlési (Command, Control and Communications – C3), Vezetési, Irányítási, Hírközlési és Hírszerzési (Command, Control, Communications and Intelligence – C3I), Vezetési, Irányítási, Hírközlési, Számítástechnikai és Hírszerzési (Command, Control, Communications, Computer and Intelligence – C4I) képességek, rendszerek, rendszerelemek, berendezések, eszközök és kapcsolódó szolgáltatások.
d)     víz alatti ellentevékenység eszközei, többek között akusztikai és mágneses zavaróeszközök és csapdák, a szonár vevőkbe zavaró, vagy hamis jeleket továbbító berendezések;
e)    adatfeldolgozó berendezés biztonsági eszköze, adattitkosító berendezés, rejtjelezési eljárásokkal ellátott biztonsági távközlési és jelátviteli berendezések;
f)    azonosító, engedélyező és kulcsbetöltő berendezés, valamint a kulcs kezelésére, készítésére és elosztására szolgáló berendezés;
g)    irányítási és navigációs berendezések;
h)    digitális troposcatter-rádió kommunikációs adatátviteli berendezések;
i)    kifejezetten az elektronikus jel-hírszerzés céljából kifejlesztett digitális demodulátorok;
j)    „automata parancsnoki és vezetési rendszerek”.
NB: a katonai alkalmazású „szoftverrádióval” (SDR) kapcsolatos „szoftver” tekintetében lásd az ML21. pontot.
b)    a globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) zavaró berendezései.
(ML 12)

Nagy sebességű, kinetikai energiájú fegyverrendszerek és kapcsolódó eszközök, és az azokhoz tervezett különleges részegységek a következők szerint:
a)    a célpont megsemmisítésére vagy a célpont támadási célja elérésének megakadályozására tervezett kinetikai energiájú fegyverrendszerek; kifejezetten e célból tervezett vizsgáló és értékelő berendezések és vizsgálati modellek, beleértve a diagnosztikai műszereket és célokat, a kinetikai energiájú lövedékek és rendszerek dinamikus vizsgálatára.
NB: Űrméret alatti lőszerek és kizárólag vegyi hajtóanyagot alkalmazó fegyverrendszerek és azok lőszerei tekintetében lásd az ML1-ML4. pontot.
1. megjegyzés: Az ML12. fejezet az alábbiakat foglalja magában, amennyiben kifejezetten kinetikai energiájú fegyverrendszer céljára tervezték:
a)    indító-meghajtó rendszerek, amelyek alkalmasak egyszeri, vagy gyorstüzelésű üzemmódban 0,1 grammot meghaladó tömeg 1,6 km/s-ot meghaladó sebességre történő felgyorsítására;
b)    primer áramforrások, villamos páncélzat, energiatároló, hő-gazdálkodási, kondicionáló, kapcsoló vagy üzemanyag-kezelő berendezések; valamint elektromos csatlakozók az energiaellátás és a löveg, valamint a lövegtorony és egyéb meghajtások számára;
c)    a cél felderítését, nyomon követését, a tűzvezetést és az eredmény felmérését szolgáló rendszerek;
d)    irányított lövedék önvezérlési, irányítási, vagy eltérítő hajtási (oldalirányú gyorsulást biztosító) rendszerei.
2. megjegyzés: Az ML12. fejezet vonatkozik mindazon fegyverrendszerekre, amelyek az alábbi hajtásmódok bármelyikével működnek:
a)    elektromágneses;
b)    elektrotermikus;
c)    plazma;
d)    könnyűgáz (könnyű gáz löveghez); vagy
e)    vegyi hajtóanyag (ha azt a fentiek bármelyikével kombinálják).
(ML 13)

Páncélozott vagy védőberendezések, szerkezetek és részegységek a következők szerint:
a)    az alábbi jellemzők bármelyikével rendelkező páncéllemezek:
1.    katonai szabvány vagy előírás szerint gyártva; vagy
2.    katonai felhasználásra alkalmas;
b)    kifejezetten katonai rendszerek ballisztikai védelmére tervezett fémes vagy nemfémes szerkezetek, vagy azok kombinációi, és kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;
c)    katonai követelmények és szabványok, vagy hasonló nemzeti szabványok alapján gyártott sisakok és különleges kialakítású alkatrészeik, (azaz sisakborítás, bélés és komfort-töltés);
d)    testvédő páncélzat és védőruházat katonai szabvány, előírás vagy annak megfelelő követelmény szerint gyártva, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek.
1. megjegyzés: Az ML13. fejezet b) pontja magában foglalja a kifejezetten reaktív páncélzathoz vagy katonai óvóhelyek létrehozására tervezett anyagokat.
2. megjegyzés: Az ML13. fejezet c) pontja nem vonatkozik a hagyományos acélsisakra, kivéve, ha az módosításra került vagy úgy tervezték, hogy ellátható legyen, vagy ellátták bármilyen típusú kiegészítő tartozékkal.
3. megjegyzés: Az ML13. fejezet c) és d) pontja nem vonatkozik azon sisakokra, testvédő páncélzatokra és az azokhoz tartozó szerelvényekre, amelyeket azok viselője személyes védelmére tart magánál.
4. megjegyzés: Az ML 13. pontban meghatározottak körébe kizárólag a kifejezetten bombák hatástalanítását végzők számára tervezett, kifejezetten katonai használatú védősisakok tartoznak.
1. NB: Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A005. pontját.
2. NB: A testvédő páncélzatok és sisakok gyártásához használt szálas és rostos anyagok tekintetében lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C010. pontját.
(ML 14)

„Kifejezetten katonai gyakorló eszközök” vagy hadgyakorlat forgatókönyvének szimulációjára szolgáló berendezések, szimulátor berendezések az ML1. pontban vagy az ML2. pontban meghatározott bármilyen tűzfegyver és fegyverzet használatának begyakorlására, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és kiegészítő eszközök:
Műszaki megjegyzés:
*Kifejezetten katonai gyakorló eszközök*: a katonai célú támadásgyakorló eszközök, a repülésoktató eszközök, a lokátor cél gyakorlóeszközök, a lokátor célpont generátorok, a fegyver irányzó oktató berendezések, a tengeralattjáró elhárító harci eszközök gyakorló eszközei, a repülés szimulátorok (beleértve a pilóták/űrhajósok kiképzésére szolgáló emberméretű centrifugákat), a lokátor oktató berendezések, a műszeres repülés gyakorlását szolgáló oktató berendezés, a navigációs oktató berendezések, a rakétaindítást gyakoroltató berendezések, a célberendezések, a pilóta nélküli (cél) „repülőgépek”, a fegyverzetgyakorló berendezések, a pilóta nélküli „repülőgép” gyakorló berendezés, a mobil gyakorló egységek és a szárazföldi katonai hadműveletek gyakorlására szolgáló berendezések.
1. megjegyzés: Az ML14. fejezet magában foglalja a gyakorló eszközök képalkotó és interaktív környezeti rendszereit, amelyeket kifejezetten katonai felhasználásra tervezték vagy alakították át.
2. megjegyzés: Az ML14. fejezet nem vonatkozik a kifejezetten vadász és sportfegyverek használatának gyakorlására szolgáló berendezésekre.
(ML 15)

Kifejezetten katonai felhasználásra tervezett képalkotó vagy ezeket zavaró berendezések, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett részegységek és kiegészítő eszközök a következők szerint:
a)    rögzítő és képfeldolgozó berendezések;
b)    kamerák, fényképészeti és filmfeldolgozó berendezések;
c)    képerősítő berendezések;
d)    infravörös vagy termikus képalkotó berendezések;
e)    képalkotó lokátorszenzor berendezések;
f)    az ML15. fejezet a)–e) pontokban meghatározott berendezésekhez tartozó zavaró és zavaráselhárító berendezések.
Megjegyzés: Az ML15. fejezet f) pontja magában foglalja azon berendezéseket, amelyeket a katonai képalkotó rendszerek működésének vagy hatékonyságának a csökkentésére, vagy az ilyen csökkentő hatásoknak a minimalizálására terveztek.
1. megjegyzés: Az ML15. pontban a „kifejezetten ezekhez tervezett részegységek” kifejezés kifejezetten katonai felhasználásra való tervezés esetében az alábbiakat foglalja magában:
a)    infravörös képátalakító csövek (távcsövekhez, célzókészülékekhez);
b)    képerősítő csövek (távcsövekhez, célzókészülékekhez) (nem elsőgenerációs);
c)    mikrocsatorna panelek;
d)    alacsony fényszinten is működő tv képfelvevő csövek;
e)    felderítő rendszerek (beleértve az elektronikus összeköttetés és kiolvasás rendszereit);
f)    piroelektromos tv kamera csövek;
g)    képalkotó berendezések hűtőrendszerei;
h)    fotokróm vagy elektro-optikai rendszerű, villamos kioldású redőnyzárak legfeljebb 100 mikrosec redőnyzárási sebességgel, kivéve azon redőnyzárakat, amelyek nagysebességű kamerák fontos alkatrészei;
i)    száloptikai képátalakítók;
j)    kompound félvezető fotókatódok.
2. megjegyzés: Az ML15. fejezet nem vonatkozik az „első generációs képerősítő csövekre”, vagy a kifejezetten az „első generációs képerősítő csövek” alkalmazásával tervezett berendezésekre.
NB: Az „első generációs képerősítő csöveket” alkalmazó fegyver célzókészülékek besorolása tekintetében lásd az ML1. és ML2. pontot, valamint az ML5. fejezet a) pontját.
NB: Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 6A002.a.2. és 6A002.b. pontját.
(ML 16)

Kovácsolt, sajtolt és más félkész gyártmányok, amelyeket kifejezetten az ML1-ML4, ML6, ML9, ML10, ML12. vagy ML19. pontban meghatározott eszközökhöz terveztek:
Megjegyzés: az ML16. fejezet az anyagösszetétel, geometriai méret vagy alkalmazás alapján azonosítható félkész gyártmányokra vonatkozik.
(ML 17)

Különféle berendezések, anyagok és *könyvtárak*, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek a következők szerint:
a)    önálló alámerülő és víz alatti úszó készülék a következők szerint:
1.    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett zárt vagy félig zárt rendszerű (ismételt belégzésű) készülék (azaz kifejezetten nem mágneses kivitelben megtervezve);
2.    a nyitott rendszerű készülék kifejezetten katonai felhasználásra történő átalakításához tervezett részegységek;
3.    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett termékek az önálló alámerülő és víz alatti úszó készülékekhez;
b)    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett szerkezeti felszerelés;
c)    jel elfojtáshoz, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett szerelvények, bevonatok és eljárások;
d)    kifejezetten a harci zónában történő használatra tervezett tábori műszaki eszközök;
e)    „robotok”, „robot”-vezérlések és „végeffektorok”, amelyek a következő jellemzők valamelyikével bírnak:
1.    kifejezetten katonai felhasználásra tervezték;
2.    magában foglal hidraulikavezetékek védelmére szolgáló eszközöket a ballisztikai repeszek által kívülről okozott szakadás ellen (pl. öntömítő vezetékek beépítése révén), és 839 K (566 °C) hőmérsékletnél magasabb lobbanáspontú hidraulikafolyadék használatára tervezték; vagy
3.    kifejezetten elektromágneses impulzus (EMP) környezetben való működésre tervezték vagy minősítették;
Műszaki megjegyzés:
Az elektromágneses impulzus nem vonatkozik a közelben található berendezés (pl. gépek, készülékek vagy elektronikai berendezés) elektromágneses sugárzása vagy villámlás okozta szándékolatlan interferenciára.
f)    az EU közös katonai listájában meghatározott berendezésekkel, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett *könyvtárak* (parametrikus műszaki adatbázisok);
g)    nukleáris energia előállítására szolgáló berendezések vagy meghajtó berendezések, amelyek magukban foglalják a kifejezetten katonai felhasználásra tervezett „atomreaktorokat”, valamint az azokhoz kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy *átalakított* részegységeket;
h)    jel elfojtása érdekében, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett, bevonattal ellátott vagy kezelt berendezés és anyag, amelyet az EU közös katonai listája máshol nem sorol fel;
i)    kifejezetten katonai „atomreaktorok” részére tervezett szimulátorok;
j)    kifejezetten katonai berendezések kiszolgálására tervezett vagy *átalakított* mobil javító műhelyek;
k)    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy *átalakított* harctéri generátorok;
I)    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy *átalakított* konténerek;
m)    komphajók, amelyeket az EU közös katonai listája máshol nem sorol fel, valamint kifejezetten katonai felhasználásra tervezett hidak és pontonok;
n)    kifejezetten az ML4., ML6., ML9. vagy ML10. pontokban meghatározott termékek fejlesztéséhez tervezett kísérleti modellek;
o)    kimondottan katonai felhasználásra tervezett lézer védelmi berendezés (például szem- és érzékelővédelem);
p)    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy *átalakított*, az EU közös katonai listájában máshol említettektől eltérő „üzemanyagcellák”.
Technikai megjegyzés:
1. Az ML17. fejezet alkalmazásában műszaki *könyvtár* (parametrikus adatbázis): a katonai természetű műszaki információk gyűjteménye, amely növelheti a katonai berendezések vagy rendszerek teljesítményét.
2. Az ML17. fejezet alkalmazásában *átalakított*: bármely strukturális, elektromos, mechanikai vagy egyéb változás, amely valamely nem katonai eszközt kifejezetten katonai felhasználásra tervezett eszköz képességeivel lát el.
(ML 18)

Az alábbi gyártóberendezések és azok tartozékai:
a)    kifejezetten az EU közös katonai listájában meghatározott termékek *gyártásához* tervezett vagy átalakított gyártóberendezések, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;
b)    kifejezetten az EU közös katonai listájában meghatározott termékek tanúsításához, minősítéséhez és vizsgálatához tervezett környezetállósági vizsgáló létesítmények és az azokhoz tervezett berendezések.
Műszaki megjegyzés:
Az ML18. fejezet alkalmazásában *gyártás*: a tervezés, vizsgálat, előállítás, tesztelés és ellenőrzés.
Megjegyzés: Az ML18. fejezet a) és b) pontja a következő berendezéseket foglalja magában:
a)    folyamatos nitrálók;
b)    centrifugális vizsgálókészülék vagy berendezés, amely az alábbi paraméterek bármelyikével rendelkezik:
1.    egy vagy több hajtómotorjának együttes névleges teljesítménye legalább 298 kW (400 LE);
2.    hasznos terhelhetősége legalább 113 kg; vagy
3.    legalább 91 kg hasznos terhelésre ható 8 g vagy nagyobb centrifugális gyorsulást állít elő;
c)    dehidratáló prések;
d)    kifejezetten katonai robbanó- vagy hajtóanyagok sajtolására tervezett vagy átalakított csavaros extruderek;
e)    vágógépek az extrudált rakéta-hajtóanyag méretre vágásához;
f)    legalább 1,85 m átmérőjű, nagy nyomást kibíró (sweetie) tartályok (tumblerek), amelyek tárolókapacitása nagyobb, mint 227 kg;
g)    szilárd hajtóanyagok folyamatos keverésének eszközei;
h)    fluidhajtóanyag-őrlők katonai robbanóanyagok összetevőinek zúzására vagy őrlésére;
i)    az ML8. fejezet c) pont 8. alpontja alapján engedélyezés alá vont fémpor gömbösítésének és egységes szemcseméretének egyidejű elérését biztosító berendezések;
j)    az ML8. fejezet c) pont 3. alpontjában felsorolt anyagok átalakítására szolgáló konvekciós áramú konverterek.
(ML 19)

Irányított energiát kibocsátó fegyverrendszerek (DEW), kapcsolódó berendezések, vagy ellentevékenység eszközei, és kísérleti modellek a következők szerint, és a kifejezetten azokhoz tervezett elemek részegységek:
a)    a célpont megsemmisítésére vagy a célpont támadási célja elérésének megakadályozására tervezett „lézer”-rend szerek;
b)    a célpont megsemmisítésére vagy a célpont támadási célja elérésének megakadályozására alkalmas részecskesugárzó rendszerek;
c)    a célpont megsemmisítésére vagy célpont támadási célja elérésének megakadályozására alkalmas nagy teljesítményű rádiófrekvenciás (RF) rendszerek;
d)    kifejezetten az ML19. fejezet a)–c) pontjaiban meghatározott rendszerek felderítésére vagy azonosítására, vagy az ellenük való védelemre tervezett berendezések;
e)    az ML19. pontban meghatározott rendszerek, berendezések és részegységek fizikai kísérleti modelljei;
f)    „lézer”-rendszerek, amelyeket kifejezetten a védőeszközök nélküli látószerv – azaz a szabad szem vagy a látást javító eszközzel ellátott szem – maradandó vakságának előidézésére terveztek.
1. megjegyzés: Az ML19. pontban meghatározott, irányított energiát kibocsátó fegyverrendszerek közé tartoznak azok a rendszerek, amelyek képessége az alábbi engedélyköteles eszközök alkalmazásától függ:
a)    elégséges teljesítményű „lézerek” olyan megsemmisítő hatás létrehozására, amely hasonló a hagyományos lőszer pusztítási hatásához;
b)    részecskegyorsítók, amelyek pusztító hatású energiával feltöltött vagy semleges részecskesugarat lőnek ki;
c)    nagy lüktető teljesítményű vagy nagy átlagos teljesítményű rádiófrekvenciás sugáradók, amelyek kellően intenzív mezőt hoznak létre ahhoz, hogy a távoli célpontban lévő elektronikus áramkört üzemképtelenné tegyék.
2. megjegyzés: Az ML19. fejezet szerint engedélykötelesek az alábbi, kifejezetten irányított energiát kibocsátó rendszerek:
a)    primer energiaforrások, energiatároló, kapcsoló, teljesítmény szabályozó vagy üzemanyag-kezelő berendezések;
b)    célkereső vagy követő rendszerek;
c)    a célpont károsodását, megsemmisítését vagy a célpont támadási célja elérése megakadályozásának megtörténtét felmérő rendszerek;
d)    sugárnyaláb-kezelő, továbbító vagy célmegjelölő berendezés;
e)    gyors sugárnyaláb mozgatására képes berendezés, több célpont elleni gyors műveletekre;
f)    adaptív optikák és fáziskonjugátorok;
g)    áram injektorok negatív hidrogén-ion sugár előállítására;
h)    „űrminősítésű” gyorsító alkatrészek;
i)    negatívionsugár-összpontosító berendezés;
j)    nagy energiájú ionsugár ellenőrzésére és mozgatására szolgáló berendezés;
k)    „űrminősítésű” fémfóliák a negatív hidrogén izotóp sugarak semlegesítésére.
(ML 20)

Kriogén és „szupravezető” berendezések a következők szerint, valamint kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és kiegészítő eszközök:
a)    kifejezetten katonai földi, vízi, reülőgép fedélzeti vagy űrjárművekbe való beépítésre tervezett berendezések, amelyek képesek a jármű mozgása közben 103 K (–170 °C) alatti hőmérsékletet előállítani vagy fenntartani;
Megjegyzés: Az ML20. fejezet a) pontja magában foglalja azon mobil rendszereket, amelyek nemfémes vagy nem villamos vezető anyagokból – például a műanyagok, vagy az epoxigyantával impregnált anyagok – előállított kiegészítő eszközökből vagy részegységekből épülnek fel.
b)    olyan szupravezető villamos berendezés (forgógépek és átalakítók), amelyeket kifejezetten katonai földi, vízi, repülőgép fedélzeti, vagy űrjárművekbe való beépítésre terveztek, és amelyek a jármű mozgása közben is működtethetők.
Megjegyzés: Az ML20. fejezet b) pontja nem vonatkozik az olyan egyenáramú hibrid homopoláris generátorokra, amelyek egypólusú normál fémarmatúrával rendelkeznek, és olyan mágneses mezőben forognak, amelyet szupravezető tekercsek hoznak létre, amennyiben a generátorban ezen tekercsek az egyedüli szupravezető elemek.
(ML 21)

„Szoftver”, a következők szerint:
a)    kifejezetten az EU közös katonai listáján meghatározott berendezések, anyagok vagy „szoftver” „kifejlesztésére”, „gyártására” vagy „felhasználására” tervezett vagy átalakított „szoftver”;
b)    az ML21. fejezet a) pontjában meghatározottaktól eltérő egyéb speciális „szoftver” az alábbiak szerint:
1.    kifejezetten katonai felhasználásra, katonai fegyverrendszerek modellezése, szimulálása vagy értékelése céljára tervezett vagy ilyen célra átalakított „szoftver”;
2.    kifejezetten katonai felhasználásra, katonai műveletek modellezése vagy szimulálása céljára tervezett vagy ilyen célra átalakított „szoftver”;
3.    hagyományos, nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek hatásának meghatározására szolgáló „szoftver”;
4.    Vezetési, Irányítási (Command and Control – C2), Vezetési, Irányítási, Hírközlési (Command, Control and Communications – C3), Vezetési, Irányítási, Hírközlési és Hírszerzési (Command, Control, Communications and Intelligence – C3I), Vezetési, Irányítási, Hírközlési, Számítástechnikai és Hírszerzési (Command, Control, Communications, Computer and Intelligence – C4I) rendszer alkalmazások, vagy azok részelemei;
c)    az ML21. fejezet a) vagy b) pontjában nem meghatározott szoftver, amelyet kifejezetten arra terveztek vagy alakítottak át, hogy az EU közös katonai listájában nem szereplő berendezések számára lehetővé tegye az EU közös katonai listájában meghatározott berendezések katonai rendeltetésének betöltését.
(ML 22)

„Technológia” a következők szerint:
a)    „technológia”, amely az ML22. fejezet b) pontjában meghatározottaktól eltér és az EU közös katonai listáján szereplő termékek „fejlesztéséhez”, „gyártásához” vagy „használatához” „szükséges”;
b)    „Technológia” a következők szerint:
1.    „technológia”, amely az Európai Unió közös katonai listájában meghatározott termékek teljes gyártási eljárásának tervezéséhez, a részegységek összeszereléséhez és azok működtetéséhez, üzemeltetéséhez és javításához „szükséges” még akkor is, ha a gyártási eljárás részegységei nincsenek meghatározva;
2.    „technológia”, amely kézifegyverek „fejlesztéséhez” és „gyártásához” „szükséges” még akkor is, ha azt antik kézifegyverek másolatainak gyártására használják;
3.    „technológia”, amely az ML7. fejezet a)–g) pontjaiban meghatározott mérgező anyagok, kapcsolódó berendezések vagy elemek „fejlesztéséhez”, „gyártásához” vagy „használatához” „szükséges”;
4.    „technológia”, amely az ML7. fejezet h) pontjában meghatározott biopolimerek vagy specifikus sejtkultúrák „fejlesztéséhez”, „előállításához” vagy „használatához” szükséges;
5.    „technológia”, amely kizárólag az ML7. fejezet i) pont 1. alpontjában meghatározott „biokatalizátoroknak” a katonai hordozóanyagokkal vagy katonai anyagokkal történő elegyítéséhez „szükséges”.
1. megjegyzés: Az EU közös katonai listáján szereplő termékek „fejlesztéséhez”, „gyártásához” vagy „használatához” „szükséges” „technológia” akkor is engedélyköteles marad, ha azt az EU közös katonai listáján nem szereplő termékekre kell alkalmazni.
2. megjegyzés: Az ML22. fejezet nem vonatkozik a következőkre:
a)    azon „technológiák”, amelyek a szükséges minimumot képezik a nem engedélyköteles tételek vagy az engedélyezett kivitelű tételek üzembe helyezéséhez, működtetéséhez, működtetés folyamatos fenntartásához (ellenőrzéséhez) és javításához;
b)    azon „technológiák”, amelyek „közhasznú”, „tudományos alapkutatás” vagy a szabadalmi engedélyekhez szükséges minimum információk;
c)    a polgári közlekedési eszközök folyamatos meghajtásához szükséges mágneses indukcióhoz kapcsolódó „technológiák”.
(HUML 23)

Kifejezetten katonai célú felszerelések
Kizárólag katonai előírások szerint kialakított alapanyagból, katonai szabvány, felsorolás vagy annak megfelelő követelmény szerint gyártott termékek:
a)    jelen Jegyzékben másutt engedélyezés alá nem vont, katonai alkalmazásra kifejlesztett hadi-, egyenruházati alapanyagok, hadi, egyenruházati termékek, cikkek, az ezekhez tartozó ékítmények, felszerelések, lábbelik, málhazsákok és hord eszközök;
b)    katonai és a személyi álcázó felszerelések, takaróeszközök;
c)    katonai alkalmazásra kifejlesztett túlélést biztosító eszközök, egyéni védőeszközök, védőfunkciójú eszközök és felszerelések.
(HUML 24)

Kifejezetten katonai célú szolgáltatások, valamint tábori ellátást biztosító, kifejezetten katonai célokra használt eszközök:
a)    a katonai kontingensek és felszereléseik katonai feladat végrehajtására történő kitelepítése, váltása, át-, illetve hazatelepítése, utánpótlás és ellátás biztosítása érdekében katonai vagy polgári eszközökkel végzett szállítás-szolgáltatások;
b)    kifejezetten katonai célokra tervezett és alkalmazott, a jelen jegyzék I–VII., a IX–XXIII., valamint a XXV–XXVI. fejezetében felsorolt termékek rendszeresítésével, rendszerben tartásával (üzemeltetésével, üzemben tartásával), illetve rendszerből történő kivonásával és kezelésével közvetlenül összefüggő szolgáltatások;
c)    kifejezetten veszélyes vagy speciális jellege miatt oda sorolandó eszközök és anyagok – beleértve az I–IV., VI–VIII., X–XIII., XV. és XIX. fejezetekben szereplő termékeket – megsemmisítésére, hatástalanítására, illetve az ezzel összefüggő tevékenységre irányuló szolgáltatás;
d)    műveleti, hadműveleti területen vásárolt, tábori ellátást biztosító szolgáltatások;
e)    elasztikus üzemanyagtartály (üzemanyag szaktechnikai eszköz);
f)    tábori mozgókonyha (élelmezési szaktechnikai eszköz);
g)    tábori hűtő- és vízszállító utánfutó (élelmezési szaktechnikai eszköz);
h)    komplettírozott élelmiszercsomag (élelmezési szakanyag);
i)    élelmezési ellátást biztosító, kifejezetten katonai célra kifejlesztett terepjáró gépjárművek és szakfelépítmények (élelmezési szaktechnikai eszköz).”
(HUML 25)

Rendvédelmi, rendészeti kényszerítő eszközök, bűnfelderítő eszközök, illetve azok alkalmazásához szükséges anyagok:
1.    Különféle rendőrbotok, ütőeszközök
a)    gumibotok
b)    bevetési botok,
c)    összetolható rendőrbotok,
d)    többcélú rendőrbotok (tonfák),
e)    kardok.
2.    Mozgásszabadságot korlátozó eszközök
a)    műanyag bilincsek,
b)    patentbilincsek,
c)    zsanéros bilincsek,
d)    testbilincsek,
e)    vezetőszáras bilincsek,
f)    elfogó villák,
g)    elfogó hálók,
h)    útzárak,
i)    kordonok,
j)    gabalyító eszközök.
3.    Elektromos sokkolók
4.    Pirotechnikai eszközök és anyagok
a)    hanggránátok,
b)    fénygránátok,
c)    hang- és fénygránátok.
5.    Tömegoszlatásra szolgáló speciális gépjárművek
a)    vízágyúk,
b)    tömegoszlató ráccsal vagy barikád romboló toló lappal felszerelt gépjárművek.
6.    Védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotot előidéző, természetes vagy mesterséges hatóanyagú, könnyfakasztó, szemet, nyálkahártyát irritáló eszközök és anyagok.
7.    A vízágyúk alkalmazásához szükséges kémiai anyagok.
8.    Speciális rendeltetésű biológiai, neurofizikai reakcióvizsgáló berendezések, tartozékaik.
9.    Nyomrögzítő berendezések és anyagok.

2. számú melléklet a 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelethez174


Részvételi felhívás

1. Az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszámai, e-mail címe:

2. a A választott eljárás:
b) a gyorsított eljárás alkalmazásának indokolása:
c) annak feltüntetése, hogy keretmegállapodásról van-e szó:
d) elektronikus árverés alkalmazására kerül-e sor:
e) A szerződés meghatározása, amire ajánlatot kérnek:

3. a A beszerzés tárgya és mennyisége:
b) A teljesítés helye:
c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:
d) * A részajánlat tételének szempontja:
e) Annak meghatározása, hogy lehet-e több változatú ajánlatot tenni:

4. Az ajánlatok elbírálásának szempontja:

5. A teljesítés határideje, vagy a szerződés időtartama:

6. * A nyertes közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése:

7. a A részvételi jelentkezés határideje:
b) A részvételi jelentkezés benyújtásának címe (helység, utca, házszám, emelet, szobaszám):
c) A részvételi jelentkezés nyelve:
d) A részvételi jelentkezések felbontásának helye:
e)175

8. * Az (első) tárgyalás időpontja, lefolytatásának menete, az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályok:

9. A jogi, pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai alkalmasság elbírálásához szükséges információk, a megkövetelt igazolási mód meghatározásával:
a) A részvételre jelentkező jogi helyzetét tanúsító okiratok:
b) A minimális pénzügyi és gazdasági alkalmassági feltételek meghatározása, az azokat bizonyító igazolási módok megjelölésével:
c) A minimális műszaki, szakmai alkalmassági feltételek meghatározása, az azokat bizonyító igazolási módok megjelölésével:
d) A részvételre jelentkező kizárásának, illetőleg teljesítésre alkalmatlanná minősítésének szempontjai:

11. * Az ajánlatkérő által már kiválasztottak nevei és címei:

12. A hirdetmény feladásának időpontja:

13. a * Keretmegállapodás esetében a keretmegállapodás előírt időtartama:
b) * Keretmegállapodás esetében a keretmegállapodásban részt vevő gazdasági szereplők létszáma:

14. A szerződés védett foglalkoztatók számára fenntartott:

15. Egyéb információk:
A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a beszerzés vonatkozásában szükséges.

3. számú melléklet a 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelethez176


Ajánlattételi felhívás (kétszakaszos eljárás)

1. Az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszámai, e-mail címe:

2. Hivatkozás a közzétett részvételi felhívásra:

3. a * A dokumentációt rendelkezésre bocsátó szervezet neve és címe:
b) A dokumentáció megkérésének határideje:
c) A dokumentáció megvásárlásának feltételei:

4. A részvételi felhívásban előírtakkal összhangban – ha szükséges – az ajánlathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározása, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá:

5. a Az ajánlattételi határidő, mely azonos az ajánlatok felbontásának időpontjával:
b) Az ajánlat benyújtásának címe (helység, utca, házszám, emelet, szobaszám):
c) Az ajánlattétel nyelve:

6. a Az ajánlatok felbontásának helye:
b) Az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultak:

7. Az ajánlati kötöttség időtartama:

8. a177
b) A szerződéskötés tervezett időpontja:
c) A hirdetmény feladásának időpontja:
d) A tárgyalás időpontja, a tárgyalás lefolytatásának menete, az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályok:

9. Egyéb információk:
A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a beszerzés vonatkozásában szükséges, vagy az adott információkat az ajánlatkérő a részvételi felhívásban nem adta meg.

4. számú melléklet a 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelethez178


Ajánlattételi felhívás (egyszakaszos eljárás)

1. Az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszámai, e-mail címe:

2. a A választott eljárás jogcíme:
b) Elektronikus árverés alkalmazására sor kerül-e:

3.179 A szerződés meghatározása, amire ajánlatot kérnek:

4. a A beszerzés tárgya és mennyisége:
b) A teljesítés helye:
c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:
d) * A részajánlat tételének szempontja:
e) Annak meghatározása, hogy lehet-e több változatú ajánlatot tenni:

5. A teljesítés határideje, vagy a szerződés időtartama:

6. a * A dokumentációt rendelkezésre bocsátásának módja, határideje, annak beszerzési helye és pénzügyi feltételei,
ha az ajánlatkérő dokumentációt készít és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg:

7. a Az ajánlatok elbírálásának szempontja:
b) Az ajánlattételi határidő, mely azonos az ajánlatok felbontásának időpontjával:
c) Az ajánlat benyújtásának címe (helység, utca, házszám, emelet, szobaszám):
d) Az ajánlattétel nyelve:
e) Az ajánlatok felbontásának helye:

8. a * Az ajánlati biztosíték összegszerűen meghatározott mértéke:
b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei:

9. A pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetve hivatkozás a vonatkozó előírásokra:

10. * A nyertes közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése:

11. A jogi, pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai alkalmasság elbírálásához szükséges információk, a megkövetelt igazolási mód meghatározásával:
a) Az ajánlattevő jogi helyzetét tanúsító okiratok:
b) A minimális pénzügyi és gazdasági alkalmassági feltételek meghatározása, az azokat bizonyító igazolási módok megjelölésével:
c) A minimális műszaki, szakmai alkalmassági feltételek meghatározása, az azokat bizonyító igazolási módok megjelölésével:
d) Az ajánlattevő kizárásának, illetőleg teljesítésre alkalmatlanná minősítésének szempontjai:

12. a180
b) A szerződéskötés tervezett időpontja:

13. A hirdetmény feladásának időpontja:

14. A tárgyalás időpontja, a tárgyalás lefolytatásának menete és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályai:

15. A szerződés védett foglalkoztatók számára fenntartott:

16. Egyéb információk:
A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a beszerzés vonatkozásában szükséges.

5. számú melléklet a 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelethez181


Hirdetmény módosítása, visszavonása, a dokumentáció vagy a határidő módosítása

1. Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, telefon-, telex- és telefaxszáma:

2. a A beszerzés tárgya:
b) A választott eljárás:

3. E hirdetmény célja:

4. a A módosítással (visszavonással) érintett hirdetmény vagy dokumentáció típusa:
b) Az érintett, illetőleg a dokumentációhoz kapcsolódó hirdetmény közzétételének helye, a közzététel napja:

5. Az eredeti ajánlattételi vagy részvételi jelentkezési határidő lejártának napja:

6. a A módosítással érintett hirdetmény vagy dokumentáció módosuló pontjai és a módosítás szövege:
b) Az új ajánlattételi vagy részvételi jelentkezési határidő:

7. A visszavonás ténye:

8. a A határidő hosszabbítás indoka:
b) Az új ajánlattételi vagy részvételi jelentkezési határidő:

9. E hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

6. számú melléklet a 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelethez182


Összegezés az eljárásról

1. a) Az ajánlatkérő neve, címe:
b) A beszerzés tárgya, mennyisége:
c) Eredményes volt-e az eljárás:
d) * Eredménytelen eljárás esetén az eredménytelenség indoka:
e) A választott eljárás:
f) A beérkezett ajánlatok száma:

2. a) Az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők neve, ajánlatuknak az elbírálás szempontja
és – az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén – annak részszempontjai szerinti tartalmi elemei:
b) ** Az a) pont szerinti ajánlatok értékelése a következő táblázatba foglalva:
A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az abban foglalt eset fennáll.
A **-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot választja.
(táblázat)
c) ** A táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolása:

3. Az érvénytelen ajánlatot tevő, kizárt, illetve alkalmatlan ajánlattevők neve és az érvénytelenség, a kizárás vagy az alkalmatlanság indokai:

4. a Eredményes eljárás esetén a nyertes ajánlattevő neve és ajánlata kiválasztásának indokai:
b) * A nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevő neve és ajánlata kiválasztásának indokai:

5. * A beszerzés azon része, melyre a nyertes, illetve az őt követő ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni:

6. * Egyéb információk:
A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az abban foglalt eset fennáll.
A **-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot választja.”

7. számú melléklet a 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelethez183


Szerződés odaítéléséről szóló hirdetmény

1. a Az ajánlatkérő neve, címe:
b) A választott eljárás:
c) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén indokolás:
d) A beszerzés tárgya, mennyisége (CPV kódokkal):
e) Eredményes volt-e az eljárás:
f) * Eredménytelen eljárás esetén az eredménytelenség indoka:
g) Az eredményhirdetés időpontja:
h) Az ajánlatok elbírálásának szempontja:
i) A beérkezett ajánlatok száma:

4. a A nyertes ajánlattevő neve és címe:
b) A kifizetésre kerülő ár vagy ártartomány (minimum/maximum):
c) Az ajánlatok elbírálásakor figyelembe vett legalacsonyabb és legmagasabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat:
d) A hirdetmény feladásának időpontja:

5. * A beszerzés azon része, melyre a nyertes harmadik személlyel szerződést köt, valamint annak értéke:

6. * Egyéb információk:
A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az abban foglalt eset fennáll.
A **-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot választja.”

8. számú melléklet a 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelethez184


A rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások

Kategória
száma

Tárgy

CPV-hivatkozási szám

1.

Karbantartási és javítási szolgáltatások

50000000–5, 50100000–6-tól 50884000–5-ig
(kivéve 50310000–1-től 50324200–4-ig és
50116510–9, 50190000–3, 50229000–6,
50243000–0) és 51000000–9-től 51900000–1-ig

2.

Külföldi katonai segítséggel kapcsolatos szolgáltatások

75211300–1

3.

Védelmi szolgáltatások, katonai védelmi szolgáltatások és polgári védelmi szolgáltatások

75220000–4, 75221000–1, 75222000–8

4.

Nyomozóirodák és biztonsági szolgálatok szolgáltatásai

79700000–1-től 79720000–7-ig

5.

Szárazföldi közlekedési szolgáltatások

60000000–8, 60100000–9-től 60183000–4-ig
(kivéve 60160000–7, 60161000–4), és
64120000–3-tól 64121200–2-ig

6.

Légi személyszállítási és teherfuvarozási szolgáltatások, kivéve a postai küldemények szállítását

60400000–2, 60410000–5-től 60424120–3-ig
(kivéve 60411000–2, 60421000–5),
60440000–4-től 60445000–9-ig és 60500000–3

7.

Szárazföldi és légipostai küldemények szállítása

60160000–7, 60161000–4, 60411000–2, 60421000–5

8.

Vasúti közlekedési szolgáltatások

60200000–0-tól 60220000–6-ig

9.

Vízi szállítás

60600000–4-től 60653000–0-ig, és
63727000–1-től 63727200–3-ig

10.

Közlekedési mellék- és kiegészítő szolgáltatások

63100000–0-tól 63111000–0-ig,
63120000–6-tól 63121100–4-ig,
63122000–0, 63512000–1
és 63520000–0-tól 6370000–6-ig

11.

Távközlési szolgáltatások

64200000–8-tól 64228200–2-ig, 72318000–7, és
72700000–7-től 72720000–3-ig

12.

Pénzügyi szolgáltatások: Biztosítási szolgáltatások

66500000–5-től 66720000–3-ig

13.

Számítógépes és azzal összefüggő szolgáltatások

50310000–1-től 50324200–4-ig, 72000000–5-től 72920000–5-ig (kivéve 72318000–7, és
72700000–7-től 72720000–3-ig), 79342410–4, 9342410–4

14.

Kutatási és fejlesztési szolgáltatások (1) és értékelő vizsgálatok

73000000–2-től 73436000–7-ig

15.

Számviteli, könyvvizsgálói és könyvvelői szolgáltatások

79210000–9-től 79212500–8-ig

16.

Vezetési tanácsadó szolgáltatások (2) és ezzel összefüggő szolgáltatások

73200000–4-től 73220000–0-ig, 79400000–8-tól 79421200–3-ig és 79342000–3, 79342100–4 79342300–6, 79342320–2 79342321–9, 79910000–6, 79991000–7, 98362000–8

17.

Építészeti szolgáltatások; mélyépítési szolgáltatások és integrált mélyépítési szolgáltatások; várostervezési és tájépítészeti szolgáltatások; az ezekkel összefüggő tudományos és műszaki tanácsadási szolgáltatások; műszaki vizsgálati és elemző szolgáltatások

71000000–8-tól 71900000–7-ig
(kivéve 71550000–8) és 79994000–8

18.

Épülettakarítási szolgáltatások és ingatlankezelési szolgáltatások

70300000–4-től 70340000–6-ig, és
90900000–6-tól 90924000–0-ig

19.

Szennyvíz- és hulladékkezelési szolgáltatások; Köztisztasági és hasonló szolgáltatások

90400000–1-től 90743200–9-ig (kivéve 90712200–3), 90910000–9-től 90920000–2-ig és 50190000–3, 50229000–6, 50243000–0

20.

Védelmi és biztonsági képzési és szimulációs szolgáltatások

80330000–6, 80600000–0, 80610000–3, 80620000–6, 80630000–9, 80640000–2, 80650000–5, 80660000–8

9. számú melléklet a 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelethez185


A rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások

Kategória száma

Tárgy

CPV-hivatkozási szám

21.

Szállodai és éttermi szolgáltatások

55100000–1-től 55524000–9-ig, és 98340000–8-tól 98341100–6-ig

22.

Közlekedési mellék- és kiegészítő szolgáltatások

63000000–9-től 63734000–3-ig (kivéve 63711200–8, 63712700–0, 63712710–3), 63727000–1-tól 63727200–3-ig és 98361000–1

23.

Jogi szolgáltatások

79100000–5-től 79140000–7-ig

24.

Személyzet-elhelyezési és -ellátási szolgáltatások

79600000–0-tól 79635000–4-ig (kivéve 79611000–0, 79632000–3, 79633000–0) és 98500000–8-tól 98514000–9-ig

25.

Egészségügyi és szociális szolgáltatások

79611000–0 és 85000000–9-től 85323000–9-ig (kivéve 85321000–5 és 85322000–2)

26.

Egyéb szolgáltatások

 

10. számú melléklet a 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelethez186

1

A rendeletet a 226/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte 2016. augusztus 1. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 4. § (2)–(3) bekezdését.

3

Az 1. § e) pontját a 97/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 7. §-ának 18. pontja hatályon kívül helyezte.

4

Az 1. § f) pontja a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdésével megállapított, a 486/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. §-a szerint módosított szöveg.

5

Az 1. § g) pontját a 324/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

6

A 2. § a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

7

A 2. § (2) bekezdés a) pontja a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

8

A 2. § (2) bekezdés f) pontja a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

9

[A 2. § (2) bekezdés g) pontjának a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdésével elrendelt módosítása, amely szerint a „megvalósuló beszerzésekre.” szövegrész helyébe a „megvalósuló beszerzésekre; vagy” szöveg lép, nem átvezethető.]

10

A 2. § (2) bekezdés h) pontját a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.

11

A 2. § (2) bekezdés i) pontját a 281/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

12

A 3. §-t a 87/2005. (V. 5.) Korm. rendelet 7. §-a hatályon kívül helyezte.

13

A 4. § b) pontja a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 30. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

14

A 4. § f) pontját a 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 86. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

15

A 4. § k) pontját a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

16

A 4. § l) pontját a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 204/2015. (VII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

17

Az 5. § (3) bekezdése a 88/2016. (IV. 29.) Korm. rendelet 24. § a) pontja szerint módosított szöveg.

18

Az 5. § (4) bekezdése a 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet 69. § (13) bekezdése szerint módosított szöveg.

19

Az 5. § (6) bekezdését a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

20

Az 5. § (7) bekezdését a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

21

A 7/A. §-t és az előtte lévő alcímet a 87/2005. (V. 5.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

22

A 7/A. § (1) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

23

A 7/A. § (1) bekezdés d) pontja a 8/2011. (II. 11.) Korm. rendelet 23. § b) pontja szerint módosított szöveg.

24

A 7/A. § (5) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

25

A 9. § (1) bekezdése a 323/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

26

A 9. § (3) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

28

A 10. § (1) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

29

A 10. § (4) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

31

A 10/A. § (1) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

32

A 10/A. § (3) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

33

A 15. §-t a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 32. §-a hatályon kívül helyezte.

34

A 16. § 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

35

A 16. § (1) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

36

A 16. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 88/2016. (IV. 29.) Korm. rendelet 24. § a) pontja szerint módosított szöveg.

37

A 16. § (5) bekezdése a 95/2014. (III. 21.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

38

A 17. §-t megelőző alcím a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

39

A 17. §-t megelőző alcím a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

40

A 17. § (1) bekezdése a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

41

A 17. § (3) bekezdése a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 30. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

42

A 17. § (4) bekezdése a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

43

A 17. § (5) bekezdése a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 30. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

44

A 17. § (6) bekezdését a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése iktatta be.

45

A 18. § (1) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

46

A 18. § (2) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

47

A 19. § (2) bekezdése a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 30. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

49

A 19. § (5) bekezdés a) pontja a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 30. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.

50

A 19. § (5) bekezdés c) pontja a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

51

A 19. § (6) bekezdését a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.

52

A 19. § (7) bekezdését a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.

53

A 20. § a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

54

A 21. § (1) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

55

A 21. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

56

A 21. § (5) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

57

A 22. § (1) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

58

A 22. § (4) bekezdés a) pontja a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

59

A 22. § (4) bekezdés b) pontja a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

60

A 22. § (4) bekezdés c) pontja a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

61

A 23. § (1) bekezdés c) pontja a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

62

A 23. § (3) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

63

A 24. § nyitó szövegrésze a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

64

A 24. § b) pontja a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

65

A 25. § (2) bekezdés b) pontja a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

66

A 26. § (1) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

67

A 27. § (1) bekezdés a) pontja a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

68

A 27. § (1) bekezdés c) pontja a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

69

A 27. § (2) bekezdése a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 31. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

70

A 28. § (1) bekezdés f) pontja a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

71

A 28. § (1) bekezdés g) pontját a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése iktatta be.

72

A 28. § (1) bekezdés h) pontját a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése iktatta be.

73

A 28. § (2) bekezdés f) pontja a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

74

A 28. § (3) bekezdését a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése iktatta be.

75

A 28. § (4) bekezdését a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése iktatta be.

76

A 28/A. §-t a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be.

77

A 29. § (2) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

78

A 29. § (4a) bekezdését a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.

79

A 29. § (4b) bekezdését a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.

80

A 29. § (5) bekezdése a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

81

A 29. § (6) bekezdését a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 88/2016. (IV. 29.) Korm. rendelet 24. § a)–b) pontja szerint módosított szöveg.

82

A 30. § a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

83

A 31. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

84

A 31. § (3) bekezdését a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be.

85

A 31. § (4) bekezdését a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be.

86

A 31. § (5) bekezdését a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be.

87

A 31. § (6) bekezdését a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be.

88

A 31. § (7) bekezdését a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be.

89

A 31. § (8) bekezdését a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be.

90

A 33. §-t megelőző alcím a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

92

A 34. § a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. [E módosító rendelet 31. § (4) bekezdésével elrendelt módosítás, amely szerint a „3. számú melléklete” szövegrész helyébe „5. számú melléklete” szöveg lép, nem vezethető át.]

94

A 35. § (1) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

95

[A 35. § (2) bekezdésének a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 31. § (5) bekezdésével elrendelt módosítása, amely szerint a „3. számú melléklet” szövegrész helyébe „5. számú melléklet” szöveg lép, nem vezethető át.]

98

A 38. § (1) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

99

A 38. § (3) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

100

A 39. § (3) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

101

A 40. § (1) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

102

A 42. § (1) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

103

A 43. § a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

104

A 44. § a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

105

A 45. § (1) bekezdés a) pontja a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

106

A 45. § (1) bekezdés e) pontja a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

107

A 45. § (4) bekezdése a 88/2016. (IV. 29.) Korm. rendelet 24. § c) pontja szerint módosított szöveg.

108

A 46. § (1) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

109

A 46/A. §-t a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 18. §-a iktatta be.

110

A 47. § (1) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

111

A 47. § (2) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

112

A 49. §-t megelőző alcím a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

113

A 49. § a 295/2011. Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

114

Az 50. § (1) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

115

Az 50. § (2) bekezdését a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 23. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

116

Az 50. § (4) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

117

Az 52. § a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

118

Az 52/A. §-t a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 20. §-a iktatta be.

119

Az 53. § a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított szöveg.

120

Az 53. § (2) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

121

Az 53. § (6) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

122

Az 53. § (7) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

123

Az 53. § (8) bekezdését a 95/2014. (III. 21.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

124

Az 53. § (9) bekezdését a 95/2014. (III. 21.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

125

Az 53. § (10) bekezdését a 95/2014. (III. 21.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

126

Az 53/A. §-t megelőző alcímet a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 22. §-a iktatta be.

127

Az 53/A. §-t a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 22. §-a iktatta be.

128

Az 53/A. § (3) bekezdése a 323/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

129

Az 53/A. § (4) bekezdése a 323/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

130

Az 55. § a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 23. §-ával megállapított szöveg.

131

Az 56. § a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 23. §-ával megállapított szöveg.

132

Az 57. § a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 23. §-ával megállapított szöveg.

133

Az 58. § (2) bekezdése a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 31. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.

134

Az 59. § (1) bekezdése a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 31. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

135

A 60. §-t a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 32. §-a hatályon kívül helyezte.

136

A 67. § a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 31. § (9) bekezdése szerint módosított szöveg.

137

A 68. § (1) bekezdését a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 32. §-a hatályon kívül helyezte.

138

A 68. § (2) bekezdését a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 32. §-a hatályon kívül helyezte.

139

A 69. § (1) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.

140

A 69. § (2) bekezdését a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 23. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

141

A 70. § (1) bekezdése a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 31. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg.

142

A 71. §-t megelőző alcímet és a 71–74. §-t a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 32. §-a hatályon kívül helyezte.

143

A 74/A. §-t megelőző alcímet a 87/2005. (V. 5.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be, szövege a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

144

A 74/A. §-t a 87/2005. (V. 5.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

145

A 74/A. § (1) bekezdése a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

146

A 74/A. § (3) bekezdése a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 24. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

147

A 74/B. §-t a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 25. §-a iktatta be.

148

A 74/C. §-t megelőző alcímet a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 26. §-a iktatta be.

149

A 74/C. §-t a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 26. §-a iktatta be.

150

A 74/C. § (1) bekezdése a 323/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

151

A 74/C. § (9) bekezdését a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 323/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 3. § (5) bekezdése.

152

A 74/D. §-t a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 26. §-a iktatta be.

153

A 74/E. §-t megelőző alcímet a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 26. §-a iktatta be.

154

A 74/E. §-t a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 26. §-a iktatta be.

155

A 74/F. §-t megelőző alcímet a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 26. §-a iktatta be.

156

A 74/F. §-t a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 26. §-a iktatta be.

157

A 74/G. §-t megelőző alcímet a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 26. §-a iktatta be.

158

A 74/G. §-t a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 26. §-a iktatta be.

159

A 74/G. § (4) bekezdése a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

160

A 75. §-t megelőző fejezetcímet és alcímet a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 32. §-a hatályon kívül helyezte.

161

A 75. §-t a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 32. §-a hatályon kívül helyezte.

162

A 76. §-t megelőző alcím a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

164

A 76/A. §-t a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 18. §-val megállapított szöveg.

165

A 76/B. §-t megelőző alcímet a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 27. § (3) bekezdése iktatta be.

167

A 77/A. §-t a 95/2014. (III. 21.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

168

A hatálybalépés időpontja 2014. március 22.

170

A hatálybalépés időpontja 2015. november 1.

171

A 78. §-t megelőző alcímet a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 28. §-a iktatta be.

172

A 78. §-t a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 28. §-a iktatta be.

173

Az 1. számú melléklet a 95/2014. (III. 21.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

174

A 2. számú melléklet a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

175

A 2. számú melléklet 7. e) pontját a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 23. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

176

A 3. számú melléklet a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

177

A 3. számú melléklet 8. pont a) alpontját a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 23. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

178

A 4. számú melléklet a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

179

A 4. számú melléklet 3. pontja a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított szöveg.

180

A 4. számú melléklet 12. pont a) alpontját a 295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 23. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

181

Az 5. számú melléklet a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

182

A 6. számú mellékletet a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 29. § (3) bekezdése iktatta be.

183

A 7. számú mellékletet a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 29. § (3) bekezdése iktatta be.

184

A 8. számú mellékletet a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 29. § (3) bekezdése iktatta be.

185

A 9. számú mellékletet a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 29. § (3) bekezdése iktatta be.

186

A 10. számú mellékletet a 191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet 29. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 295/2011. Korm. rendelet 23. § (3) bekezdése.