228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet

1. § E rendelet hatálya alá tartoznak az alábbi szervezetek:

2. §⁶ (1) A rendelet hatálya kiterjed az 1. számú mellékletben felsorolt, a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére (a továbbiakban: haditechnikai eszköz), szolgáltatások megrendelésére, rendszerek és képességek kialakítására, a haditechnikai eszközhöz közvetlenül kapcsolódó, valamint a katonai célú építési beruházásokra.

(2) A rendeletet nem kell alkalmazni

(3) A következő esetekben kizárólag a 74/B. §-t kell alkalmazni:

3. §¹²

4. § E rendelet alkalmazásában

5. § (1) A beszerzési eljárásban – beleértve a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát.

(2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára.

(3)¹⁷ Az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők és az uniós áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a beszerzési eljárásban.

(4)¹⁸ A beszerzés során a gazdaságosság, a honvédelem és a nemzetbiztonság, továbbá a minősített adat védelmének szempontjait egyaránt figyelembe kell venni. A beszerzés során fokozottan figyelembe kell venni a mindenkori munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat.

(5) E rendelet szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e rendelet az eltérést kifejezetten megengedi.

(6)¹⁹ Az eljárási cselekmények az e rendeletben meghatározott feltételek mellett elektronikusan is gyakorolhatók.

(7)²⁰ Az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja olyan védett foglalkoztatók számára, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak. Erre a tényre az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell.

6. § (1) Az ajánlatkérő köteles meghatározni a beszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a beszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket.

(2) Ha az ajánlatkérő nem rendelkezik általános jellegű az (1) bekezdésnek megfelelő beszerzési szabályzattal, legkésőbb az adott beszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia az (1) bekezdésben foglaltakat.

7. § (1) Az ajánlatkérő minden egyes beszerzési eljárását – annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban köteles dokumentálni.

(2) A beszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot a beszerzési eljárás lezárulásától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni.

(3) Az ajánlatkérő köteles az eljáró bíróság, az illetékes ellenőrző vagy más illetékes szervek kérésére a beszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni.

7/A. §²¹ (1)²² A beszerzési eljárás előkészítése, a részvételi, az ajánlattételi felhívás, valamint a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, az eljárásba nem vonható be a beszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), továbbá az olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdést, ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti jogviszonyban álló, érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként.

(3) A beszerzési eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevont bármely személy vagy szervezet a beszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó.

(4) Ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol az érdekelt gazdálkodó szervezetben, az ajánlatkérő nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a beszerzési eljárás előkészítésében vagy az eljárás más szakaszában, kivéve, ha az érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, illetve azok hozzátartozója tekintetében is, ha az érdekelt gazdálkodó szervezetben az ajánlatkérő rendelkezik tulajdoni részesedéssel.

(5)²⁴ Ha az (1), (3) vagy (4) bekezdésben foglaltakat megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vagy abban a bekezdésben felsorolt személyekkel, szervezetekkel az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti jogviszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet, a (3) bekezdés szerinti személy vagy szervezet, illetőleg a (4) bekezdés szerinti érdekelt gazdálkodó szervezet.

(6) Az e § szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki vagy amely szervezet a beszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció elkészítésében vett részt.

(7) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben nem áll fenn az e § szerinti összeférhetetlenség.

8. § (1) A napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a továbbiakban együtt: határidő) a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik.

(2) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

(3) Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le.

9. § (1)²⁵ A beszerzési eljárás a közbeszerzésekről szóló törvényben (a továbbiakban: Közbeszerzési tv.) meghatározott közbeszerzési eljárásokon túl különleges eljárás lehet. A nyílt eljárás alkalmazása kizárt. Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos és különleges eljárást, valamint versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e rendelet megengedi.

(2) A beszerzési eljárásban nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.

(3)²⁶ A meghívásos és a tárgyalásos eljárásra, valamint a versenypárbeszédre egyébként – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a 17–53. §-okat kell megfelelően alkalmazni.

(4) A 9. számú melléklet szerinti szolgáltatások esetében kizárólag a 16. §, 52/A. § (2) bekezdés és az 53. § (7) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Ha a beszerzés tárgya olyan összetett szolgáltatás, amely a 8. és 9. számú melléklet szerinti valamely szolgáltatást is magában foglalja, az (1) bekezdés szerint kell eljárni, feltéve, hogy a 9. számú melléklet szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a 8. számú melléklet szerinti szolgáltatás értékét.

10. §²⁷ (1)²⁸ Az ajánlatkérő az árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló beszerzések esetén a 400 000 EUR értéket elérő, vagy azt meghaladó értékű beszerzéseiről, építési beruházásra irányuló beszerzés esetén az 5 000 000 EUR értéket elérő, vagy azt meghaladó értékű beszerzéseiről az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták létrehozásáról és az 1564/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 842/2011/EU rendeletének (a továbbiakban: Rendelet) XVI–XVII. mellékletében foglaltak szerinti tartalommal az ajánlatkérő a hirdetményeket megküldi az Európai Unió Kiadóhivatalának.

(2) A megküldés történhet a Közbeszerzési Értesítőn keresztül, vagy elektronikus úton. A Közbeszerzési Értesítőn keresztül történő megküldés esetén a hirdetményeket a megküldésük után legkésőbb tizenkét nappal kell közzétenni. Gyorsított eljárás esetén ez az időtartam öt nap.

(3) A hirdetmények elektronikus elküldéséhez szükséges formátum és eljárás a „http://simap.europa.eu” internetcímen érhető el.

(4)²⁹ A hirdetmény, vagy annak tartalma a Bizottság részére történő elküldésének időpontja előtt nemzeti szinten nem tehető közzé.

(5) A nemzeti szinten közzétett hirdetmények nem tartalmazhatnak a Bizottságnak megküldött hirdetményekben foglalt adatoktól eltérő adatokat, de tartalmazniuk kell a hirdetmény Bizottság részére történő feladásának időpontját.

(6) Az ajánlatkérőnek tudnia kell bizonyítani a hirdetmények feladásának időpontját.

(7) A Bizottság által az ajánlatkérőnek megküldött visszaigazolás az elküldött adatok közzétételéről és annak időpontjáról a közzétételre vonatkozó bizonyítéknak minősül.

10/A. §³⁰ (1)³¹ A 10. § (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem érő értékű beszerzésekről a hirdetményeket a 2., 3., 5., és 7. számú mellékletekben meghatározott tartalommal az ajánlatkérő a honlapján teszi közzé. Az ajánlatkérő tájékoztató jelleggel a hirdetményt – a honlapon történő közzétételt követően – bármilyen más fórumon megjelentetheti. Az így közzétett hirdetmény nem tartalmazhat más adatokat, mint amelyek a honlapon megjelentek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a honlapon történő megjelenés napja egyben a hirdetmény közzétételének napja.

(3)³² A keretmegállapodások esetében az ajánlatkérő nem köteles a keretmegállapodáson alapuló minden egyes szerződés esetében hirdetményt küldeni a beszerzési eljárás eredményéről.

(4) Egyes, a szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk közlése mellőzhető, amennyiben ezen információ közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, különösen a védelmi vagy biztonsági érdekkel, vagy sértené valamelyik gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

(5) Az euróban megadott értékhatár forintban történő meghatározása az államháztartásért felelős miniszter által az éves költségvetési törvényjavaslat összeállításához használt technikai árfolyam alapján történik.

11. § (1) A beszerzés értékén a beszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított – legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték).

(2) A beszerzés megkezdésén a beszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját kell érteni.

12. § Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése:

13. § (1) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:

(2) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás.

(3) Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatás-megrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. Úgyszintén be kell számítani adott esetben az árubeszerzés becsült értékébe a beállítás és üzembe helyezés becsült értékét is.

14. § (1) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat:

(2) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor figyelembe kell venni

15. §³³

16. §³⁴ (1)³⁵ Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást.

(2) A műszaki leírásoknak egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie valamennyi ajánlattevő számára, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a beszerzés verseny előtti megnyitását.

(3)³⁶ A műszaki leírásokat – az uniós joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok a termékbiztonságra vonatkozó előírásokat is beleértve, valamint az Európai Unió tagállamai számára nemzetközi szabványügyi megállapodások által az interoperabilitás garantálása érdekében előírt műszaki követelmények sérelme nélkül – a következő módon kell meghatározni:

(4) A (3) bekezdés a) pontja esetén az ajánlatkérő köteles a szabvány, műszaki engedély, műszaki előírás, műszaki ajánlás megnevezése mellett a „vagy azzal egyenértékű” fordulatot szerepeltetni.

(5)³⁷ Az egyenértékűséget az interoperabilitási és operatív hatékonysági, illetve teljesítmény- és funkcionális követelmények alapján kell elbírálni. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattévők számára a bizonyítékok minden formájának használatát engedélyezni kell, amellyel az egyenértékűség hitelt érdemlően igazolható. Az ajánlatkérő szervnek minden olyan döntését meg kell indokolnia, amely szerint az adott esetben az egyenértékűség nem áll fenn.

(6) Amennyiben NATO egységesítési egyezmény (STANAG), illetve az európai vagy nemzetközi szabványosító, vagy szabványügyi szervezetek által elfogadott és a közösség számára hozzáférhetővé tett szabvány alkalmazható, az ajánlatkérő előírhatja a megállapodásban megállapított szabványoknak való megfelelést.

(7) A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat olyan adott márkára vagy forrásra, illetve olyan különleges eljárásra, vagy védjegyre, szabadalomra, típusra, adott származásra vagy gyártási folyamatra, amely egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítését vagy kiszorítását eredményezné. Az ilyen hivatkozás kivételes esetekben megengedhető, amennyiben nem lehetséges a szerződés tárgyának (2)–(6) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása; az ilyen hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” fordulatnak kell kísérnie.

17. § (1)⁴⁰ A meghívásos eljárás, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, valamint a versenypárbeszéd a 2. számú mellékletben meghatározott részvételi felhívással, a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás a 4. számú mellékletben meghatározott ajánlattételi felhívással indul.

(2) A beszerzés mennyiségét ajánlatkérő úgy is meghatározhatja, hogy a legalacsonyabb vagy legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét.

(3)⁴¹ Az ajánlatkérő a felhívásban lehetővé teheti a beszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben a felhívásban elő kell írni, hogy a beszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni.

(4)⁴² A felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot.

(5)⁴³ Többváltozatú ajánlattétel lehetősége esetén az ajánlatkérőnek a felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimum követelményeknek kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni.

(6)⁴⁴ A meghívásos eljárásban, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás során, valamint a versenypárbeszéd keretében az ajánlatkérő egyidejűleg és írásban hívja fel a kiválasztott részvételre jelentkezőket ajánlatuk megtételére, illetve a tárgyalásban való részvételre, vagy versenypárbeszéd esetében a párbeszédben való részvételre.

18. § (1)⁴⁵ Az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi felhívásban a vonatkozó jogszabályok szerint az ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni.

(2)⁴⁶ Az ajánlattételi felhívásban meg kell adni az eredményhirdetés és a szerződéskötés időpontját.

19. § (1) Az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is – dokumentációt készíthet, amely egyebek mellett tartalmazhatja a részletes szerződési feltételeket és a beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást.

(2)⁴⁷ Amennyiben az ajánlatkérő az (1) bekezdés szerinti dokumentációt készít, úgy a felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is.

(3)⁴⁸ Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció a felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi felhívásban meghatározott időpontig rendelkezésre álljon.

(4) A dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a beszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani.

(5) A dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz munkanapon belül visszajár, ha

(6)⁵¹ Építési beruházás és szolgáltatás megrendelés esetén az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, környezetvédelemre, munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről, amelynek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni, továbbá előírhatja, hogy az ajánlattevő nyilatkozzon arról, hogy ajánlata elkészítésénél figyelembe vette a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségeket.

(7)⁵² Ha az ajánlatkérő előírja a (6) bekezdés szerinti követelményeket, a dokumentációban köteles megadni azoknak a szervezeteknek a nevét és címét, amelyektől az ajánlatkérő megfelelő tájékoztatást kaphat.

20. §⁵³ (1) Az ajánlattevő, a részvételre jelentkező a megfelelő ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés érdekében az ajánlattételi felhívásban, a részvételi felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő, értelmező tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi vagy a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal, gyorsított eljárás esetén hat nappal.

(2) A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi vagy a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, meghívásos vagy gyorsított eljárás esetén legkésőbb négy nappal kell megadni.

(3) A kiegészítő tájékoztatás megadása során tekintettel kell lenni az 5. § (2) bekezdésében foglalt esélyegyenlőségi követelményre. A tájékoztatás nem eredményezheti az ajánlattételi felhívásban, a részvételi felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását.

21. § (1)⁵⁴ Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját.

(2) Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet:

(3)⁵⁵ Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, az ajánlattételi felhívásban köteles meghatározni

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:

(5)⁵⁶ Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani a dokumentációban – vagy ha ajánlatkérő dokumentációt nem készít, az ajánlattételi felhívásban – köteles meghatározni a részszempontokat, szükség esetén azok alszempontjait és az azok súlyát meghatározó szorzószámokat.

22. § (1)⁵⁷ Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlattételi felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben és módon kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta.

(2) A biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, az ajánlattevő ajánlati kötöttségének megsértése esetére az ajánlatkérőnél – az ajánlatnak az ajánlati kötöttség ideje alatti visszavonása vagy a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása miatt – előreláthatólag felmerülő veszteség mértékére tekintettel kell megállapítani.

(3) Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.

(4) A biztosítékot vissza kell fizetni

23. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában említett adófizetési kötelezettség alatt a belföldi székhelyű ajánlattevő vagy alvállalkozó tekintetében a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettséget kell érteni.

(3)⁶² Az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi felhívásban hivatkozni az (1) bekezdésben felsorolt kizáró okokra.

24. §⁶³ Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, illetőleg a d)–e), valamint g) pont tekintetében alvállalkozó, aki

25. § (1) Az ajánlattevőnek és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának az ajánlatban a (2) bekezdés szerint kell igazolnia, illetőleg írásban nyilatkoznia, hogy nem tartozik a 23. § (1) bekezdésének, valamint – ha az ajánlatkérő azt előírta – a 24. § hatálya alá.

(2) Az ajánlatkérő a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni:

26. § (1)⁶⁶ Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását – a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is – az ajánlatkérő kizárólag a 27–29. §-ban meghatározott módon írhatja elő.

(2) Azon ajánlattevők és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében, akik szerepelnek a NATO beszállítók névjegyzékén, az ajánlatkérő részben vagy egészben eltekinthet az alkalmasság igazolásától, kivéve, ha ajánlatkérő a NATO beszállítói jegyzékre történő felkerülés feltételeihez képest szigorúbban állapítja meg a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság feltételeit.

27. § (1) Az ajánlattevőnek és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható

(2)⁶⁹ Szolgáltatás megrendelése esetében a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolható továbbá meghatározott biztosíték fennállásáról szóló igazolással.

28. § (1) Az ajánlattevőnek és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében igazolható

(2) Az ajánlattevőnek és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében igazolható

(3)⁷⁴ Az ajánlattevőnek és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki és szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható

(4)⁷⁵ Az (1) bekezdés a) pontjának, a (2) bekezdés a) pontjának, valamint a (3) bekezdés a) pontjának esetét a következő módon kell igazolni:

28/A. §⁷⁶ Az ajánlatkérő az ellátás és az információ biztonsága érdekében kötelezettségként előírhatja:

29. § (1) Az ajánlatkérő a 27. és a 28. §-ban foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat.

(2)⁷⁷ Az ajánlattételi felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 27. §-ban, mind a 28. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.

(3) Az ajánlatkérőnek a 27. és a 28. §-ban meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is – a beszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a beszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.

(4) Az ajánlatkérő a 27. és a 28. §-ban foglaltak alapján az ajánlattevőre és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra vonatkozóan egymástól eltérő alkalmassági igazolási módot is előírhat. Ha azonos igazolási módot ír elő, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevőnek és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak együttesen kell megfelelniük az előírt alkalmassági követelményeknek, kivéve, ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik.

(4a)⁷⁸ Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, vagy ha több részvételre jelentkező közösen nyújt be részvételi jelentkezést, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők együttesen is megfelelhetnek, kivéve, ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik.

(4b)⁷⁹ A 27. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint igazolható alkalmassági minimum követelményen kívüli alkalmassági minimum követelményeknek az ajánlattevő a beszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóval együtt is megfelelhet. A beszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést, továbbá az ajánlatnak tartalmaznia kell ezen alvállalkozó nevét, címét.

(5)⁸⁰ Ha az ajánlatkérő minőségirányítási rendszerszabványoknak való megfeleléséről szóló, független akkreditált szervek által kiállított tanúsítványt kér, akkor az akkreditációval és tanúsítással kapcsolatos európai szabványoknak megfelelő független akkreditált szervek által tanúsított, a vonatkozó európai szabványokon alapuló minőségirányítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező független akkreditált szervek által kibocsátott egyenértékű tanúsítványokat, továbbá az egyenértékű minőségirányítási rendszerek egyéb bizonyítékait.

(6)⁸¹ Ha az ajánlatkérő környezetvédelmi vezetési szabványoknak való megfelelésről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását kéri, akkor az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS), vagy a tanúsítással kapcsolatos az uniós jogi aktusoknak, illetve a vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványoknak megfelelő szervek által tanúsított, vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványokon alapuló környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat, továbbá az egyenértékű környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb bizonyítékait.

30. §⁸² Az ajánlattevőnek az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania.

31. § (1)⁸³ Az ajánlatban – ha ezt az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban előírta – meg kell jelölni

(2) Az (1) bekezdés szerinti megjelölés és igénybevétel nem érinti az ajánlattevő teljesítésért való felelősségét.

(3)⁸⁴ Az ajánlattevő a szerződés teljesítése során köteles bejelenteni az ajánlatkérőnek a szerződés teljesítéséhez a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók szintjén bekövetkező változtatási igényét. A beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe vett alvállalkozók cseréje kizárólag az ajánlatkérő hozzájárulásával lehetséges.

(4)⁸⁵ Ha egy szervezet vagy személy a beszerzés értékének harminc százalékát meghaladó mértékben vesz részt a szerződés – részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén egy részre vonatkozó szerződés – teljesítésében, akkor közös ajánlattevőként (részvételre jelentkezőként) kell, hogy szerepeljen. Egy személynek vagy szervezetnek a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesül a beszerzés tárgyának általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből.

(5)⁸⁶ A közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők kötelesek maguk közül kijelölni a nevükben eljárni jogosult képviselőt. A közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők (részvételre jelentkezők) megjelölését.

(6)⁸⁷ Ahol e rendelet az ajánlatkérő számára az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) értesítését írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása (20. §) a hiánypótlás (42. §), a felvilágosítás (43. §) és indokolás (44. §) kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) szóló értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a (4) bekezdés szerinti képviselőnek küldi meg.

(7)⁸⁸ A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek.

(8)⁸⁹ Az egy közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő(k) személyében az ajánlattételi vagy két szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után változás – ideértve a gazdasági társaság átalakulását is – nem következhet be.

32. § (1) Az ajánlattevő az ajánlatában – kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben – közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

(2) Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.

33. §⁹¹ (1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi és részvételi határidőt úgy köteles meghatározni, hogy – tekintettel a szerződés tárgyára, a benyújtandó ajánlat összetettségére, valamint az ajánlattevők, részvételre jelentkezők által benyújtandó dokumentumok körére – elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés összeállításához és benyújtásához.

(2) Az ajánlatkérő a hirdetménnyel induló eljárásoknál nem határozhatja meg a részvételi határidőt a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított 37 napnál rövidebb időtartamban. Nem hirdetménnyel induló eljárásokban, illetve a kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidőt az (1) bekezdés alapján kell meghatározni azzal, hogy meghívásos eljárás esetében az ajánlattételi határidő minimálisan az ajánlattételi felhívás feladásától számított 40 nap.

(3) Amennyiben a hirdetményeket elektronikus úton készítik el és továbbítják, a részvételi határidő hét nappal csökkenthető.

(4) A 40 napos ajánlattételi határidő öt nappal csökkenthető, amennyiben az ajánlatkérő elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál az ajánlattételi dokumentációhoz a hirdetmény közzétételének az időpontjától, megadva a hirdetmény szövegében azt az internetcímet, amelyen e dokumentáció elérhető. Ez a csökkentés a (3) bekezdésben említett csökkentéshez hozzáadható.

34. §⁹² (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőt legfeljebb harminc nappal, a részvételi határidőt legfeljebb húsz nappal – indokolt esetben – egy alkalommal meghosszabbíthatja, ha az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt az 5. számú melléklete szerinti hirdetményben közzéteszi a módosított határidőt és a határidő meghosszabbításának indokát, illetve a nem hirdetménnyel induló eljárásban és a kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában erről egyidejűleg, közvetlenül tájékoztatja az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket.

(2) Az ajánlattételi és a részvételi határidőt rövidíteni nem lehet.

35. §⁹³ (1)⁹⁴ Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő, illetve a részvételi határidő lejártáig módosíthatja a felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt az 5. számú melléklet szerinti hirdetményt kell közzétenni, illetve a nem hirdetménnyel induló eljárásban és a kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában erről egyidejűleg, közvetlenül tájékoztatni kell az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket. Módosítás esetén új ajánlattételi, illetve részvételi határidőt kell megállapítani. A nem hirdetménnyel induló eljárásban és a kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában az új ajánlattételi határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlat elkészítésére.

(2)⁹⁵ Az ajánlatkérő az ajánlattételi, illetve a részvételi felhívást az ajánlattételi, illetve a részvételi határidő lejártáig az 5. számú melléklet szerinti hirdetménnyel, illetve a nem hirdetménnyel induló eljárásban és a kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők egyidejűleg történő, közvetlen tájékoztatásával visszavonhatja.

36. §⁹⁶ (1) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja ajánlatát.

(2) Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.

37. §⁹⁷ (1) Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik. Tárgyalásos eljárás esetén a végső ajánlat megtételével jön létre az ajánlati kötöttség.

(2) Az ajánlattevő legalább az ajánlattételi felhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont lejártáig kötve van ajánlatához, kivéve, ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.

38. § (1)⁹⁸ Az ajánlatot írásban és zártan, az ajánlattételi felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlatoknak az (1) bekezdéstől eltérő módon történő benyújtását is megengedheti, ha képes biztosítani, hogy az ajánlatok az ajánlattételi határidő lejárta előtt ne kerüljenek felbontásra, valamint az ajánlatkérő érdekkörében ne kerüljenek jogosulatlan felhasználóhoz.

(3)⁹⁹ Az ajánlatkérőnek a (2) bekezdés szerinti lehetőségről az ajánlattételi felhívásban kell rendelkeznie, és azt is előírhatja, hogy az ajánlatot – az általa előírt határidő lejártáig és írásbeli módon – meg kell erősítenie az ajánlattevőnek. Az ajánlatkérő a (2) bekezdés szerinti lehetőség technikai körülményeiről köteles tájékoztatást adni az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban.

39. § (1) Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni.

(2) Az ajánlatok felbontásánál az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek lehetnek jelen.

(3)¹⁰⁰ Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), az ajánlattevő által vállalt teljesítési határidőt, az ajánlattételi felhívásban előírtak szerint a kért ellenszolgáltatás mértékét.

(4) Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.

40. § (1)¹⁰¹ Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az érvényes ajánlatokat az ajánlattételi felhívásban meghatározott bírálati szempont szerint kell értékelni.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel.

41. § Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a beszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.

42. § (1)¹⁰² Az ajánlatkérő az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel lehetőséget biztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. A hiánypótlás azonban nem eredményezheti az ajánlat elbírálásra kerülő tartalmi elemeinek módosítását.

(2) Ha az ajánlatkérő hiánypótlást rendel el, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt.

43. §¹⁰³ (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, alkalmassággal, és a felhívásban vagy dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Ez azonban nem eredményezheti az ajánlat módosítását, kivéve a (2) bekezdés szerinti esetet.

(2) Ha az ajánlat különböző pontjain egy adat eltérő tartalommal, értékben szerepel – kivéve az értékelésre kerülő adatokat –, az ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti felvilágosítás kérés alapján

44. §¹⁰⁴ (1) Ha az ajánlat a becsült értékhez képest kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő írásban az értékelés szempontjából az ajánlat lényeges elemeire vonatkozóan indokolást kérhet a többi ajánlattevő egyidejű, írásban történő értesítése mellett. Az ajánlatkérő köteles indokolást kérni, ha az ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér a becsült értékhez képest.

(2) Az ellenszolgáltatás kirívóan alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérő különösen a korábbi tapasztalataira, a beszerzést megelőző piacfelmérés eredményére vagy a becsült érték meghatározásához felhasznált egyéb adatokra támaszkodik.

(3) Az ajánlatkérő különösen az alábbi jellemzőkre kiterjedő indokolást veheti figyelembe:

(4) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, valós helyzetéről, teljesíthetőségéről. Ha az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez, az ajánlatkérő írásban tájékoztatást kér az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.

(5) Az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak az indokolást.

(6) Amennyiben az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el az ajánlatkérő, ha az ajánlattevőtől írásban tájékoztatást kért, és az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által megállapított kellő időn belül nem tudta igazolni, hogy a kérdéses támogatást jogszerűen szerezte. Az ajánlatot ilyen körülmények között elutasító ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő erről a tényről köteles tájékoztatni a Bizottságot.

(7) Ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni a többi ajánlattevő egyidejű, írásban történő értesítése mellett, és a (4)–(5) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

45. § (1) Az ajánlat érvénytelen, ha

(2) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki (illetőleg akinek alvállalkozója)

(3) Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki

(4)¹⁰⁷ Az áru származásának megállapítására a külön jogszabályban, illetőleg az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendeletben meghatározott származási szabályokat kell alkalmazni.

46. § (1)¹⁰⁸ Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak a bírálati részszempontok, alszempontok szerinti tartalmi elemeit az ajánlattételi felhívásban, dokumentációban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.

(2) Ha több ajánlatnak azonos az (1) bekezdés szerint kiszámított összpontszáma, az az ajánlat minősül az összességében legelőnyösebbnek, amely alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmaz; azonos ellenszolgáltatás esetében pedig az az ajánlat, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.

46/A. §¹⁰⁹ Meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, valamint a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában verseny újbóli megnyitása esetén az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy az elbírálást megelőzően elektronikus árlejtést kezdeményez, feltéve, hogy a bírálati részszempontok és a szerződéses feltételek pontosan meghatározhatók, valamint azt az ajánlattételi felhívásban előzetesen jelezte. Az elektronikus árlejtés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

47. § (1)¹¹⁰ Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint a 21. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.

(2)¹¹¹ Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlattételi felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) kötheti meg a szerződést.

48. § (1) Eredménytelen az eljárás, ha

(2) Az ajánlatkérő az (1) bekezdés e) pontja szerinti kizárásról tájékoztatja a Közbeszerzések Tanácsát.

49. §¹¹³ Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések, illetve az ajánlatok elbírálásának befejezésekor a 6. számú melléklet szerint írásbeli összegezést köteles készíteni a részvételi jelentkezésekről, illetve az ajánlatokról.

50. § (1)¹¹⁴ A részvételi jelentkezéseket, illetve az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell az ajánlatkérőnek elbírálnia és azt követően a részvételi szakasz, illetve az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló írásbeli összegezést megküldenie.

(2)¹¹⁵

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben – ha szükséges – az ajánlatkérő felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak a szerződéskötés új időpontjának lejártáig történő fenntartására. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége – eltérő nyilatkozat hiányában – a szerződéskötés új időpontjának lejártáig tart.

(4)¹¹⁶ Az ajánlatkérő az eredményhirdetést az ajánlattételi felhívásban meghatározott időponthoz képest korábbi időpontban is megtarthatja. Az ajánlatkérő a korábbi eredményhirdetési időpont előtt legalább két munkanappal korábban köteles az új időpontról, valamint a szerződéskötés új korábbi időpontjáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

51. § Az eredményhirdetésre meg kell hívni az ajánlattevőket.

52. §¹¹⁷ (1) Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés részvételre jelentkezők részére történő megküldésétől az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá új ajánlattételi határidő kitűzésével a részvételre jelentkezőnek ajánlattételi felhívást küldeni, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) jogsértő volt és a módosítás a jogsértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes részvételre jelentkezőnek megküldeni.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény vagy eredménytelenség jogsértő volt, és a módosítás a jogsértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni.

(3) Az írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eredmény megküldését követő tíz napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek.

(4) A beszerzési eljárás a szerződés megkötésével zárul le, vagy ha az eljárás eredménytelen, az eredménytelenségről szóló írásbeli összegezés megküldésének időpontjával.

52/A. §¹¹⁸ (1) Az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérelem kézhezvételétől számított öt napon belül.

(2) Az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy egyes, a szerződés odaítélésére vagy a keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk közlését mellőzi, amennyiben ezen információk közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel és különösen védelmi és biztonsági érdekekkel, vagy sértené – az akár magán- vagy állami tulajdonú – ajánlattevők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit a 10. §-ban meghatározott esetekben is alkalmazni lehet.

53. §¹¹⁹ (1) Eredményes beszerzési eljárás alapján a szerződést a 47. § szerinti szervezettel (személlyel) kell az ajánlattételi felhívás, az ajánlattételi dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni.

(2)¹²⁰ A szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlattételi felhívásban kell megadni azzal, hogy arra nem kerülhet sor az írásbeli összegezés faxon vagy elektornikus úton való megküldését követő naptól számított tizedik nap lejárta előtt, valamint kilencvenedik napnál későbbi időpontban.

(3) A (2) bekezdést nem kell alkalmazni a következő esetekben:

(4) Az ajánlattevők akkor tekintendők érintettnek, ha végleges kizárásukra még nem került sor. A kizárás akkor végleges, ha arról az érintett ajánlattevőket értesítették, továbbá, ha a kizárást egy független jogorvoslati szerv jogszerűnek ítélte, vagy ha a kizárás ellen jogorvoslati eljárásnak többé már nincs helye.

(5) A részvételre jelentkezők akkor tekintendők érintettnek, ha a jelentkezésük elutasítására vonatkozó tájékoztatást az ajánlatkérő nem tette hozzáférhetővé az érintett ajánlattevőknek az írásbeli összegezés megküldését megelőzően.

(6)¹²¹ Az ajánlatkéső a 47. § szerinti szervezettel vagy személlyel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az összegezés megküldését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.

(7)¹²² Az ajánlatkérő a szerződés, illetve a keretmegállapodás megkötésétől számított 48 napon belül a Rendeletben XVI–XVII. mellékletében meghatározott hirdetményt tesz közzé a beszerzési eljárás eredményéről.

(8)¹²³ A felek nem módosíthatják a beszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha

(9)¹²⁴ A (8) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel fennállását nem kell vizsgálni, ha a szerződés módosítása olyan körülmény miatt vált szükségessé, amely a szerződéskötést követően, a szerződéskötéskor előre nem látható okból merült fel, és a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. Ha a szerződés olyan eleme változik a módosítás eredményeként, amely a beszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésének alapjául szolgált, az ajánlatkérő köteles az eljárásban részt vett minden ajánlattevőt a módosításról és annak részletes indokairól értesíteni.

(10)¹²⁵ A (8) bekezdés b) pontja alkalmazásában a szerződésben meghatározott eredeti ellenérték 5%-ot meghaladó növekedését minden esetben úgy kell tekinteni, hogy az a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára megváltoztatja.

53/A. §¹²⁷ (1) Versenypárbeszéd során az ajánlatkérő az általa kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a beszerzés tárgyának, valamint a szerződés típusának és feltételeinek – az ajánlatkérő által meghatározott követelményrendszer keretei közötti – pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér.

(2) Az ajánlatkérő versenypárbeszédet akkor alkalmazhat, ha megítélése szerint a meghívásos, illetve a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás nem tenné lehetővé a szerződés odaítélését. Versenypárbeszéd lefolytatására egy jelentkező esetén is van lehetőség.

(3)¹²⁸ A versenypárbeszédre a Közbeszerzési tv. versenypárbeszédre vonatkozó rendelkezéseit e rendeletben meghatározott eltérésekre figyelemmel kell alkalmazni.

(4)¹²⁹ Ahol a Közbeszerzési tv. a versenypárbeszéd kapcsán nyílt eljárást említ, ott e rendelet alkalmazásában hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárást kell érteni.

54. § A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul.

55. §¹³⁰ Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás olyan, két szakaszból álló beszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, vagy alkalmatlanságáról dönt, míg az eljárás második, ajánlattételi szakaszában az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről.

56. §¹³¹ (1) A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló beszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott és alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről.

(2) Az ajánlatkérő a következő esetekben hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ám ezen eljárás alkalmazását a szerződés odaítéléséről szóló hirdetményben meg kell indokolnia:

(3) A (2) bekezdés d) pont da) alpontjában meghatározott kiegészítő építési beruházás és szolgáltatás megrendelésekor – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés és szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás és szolgáltatás értékének felét, ide nem értve a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 403. § (4) bekezdése szerinti, az ajánlattevő kötelezettségi körét érintő szabályokra tekintettel a többletmunka körébe nem tartozó olyan munkákat, melyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható (pótmunka).

(4) Az (1) bekezdés d) pont db) alpontjában szabályozott új építési munkák, illetve szolgáltatások esetében az első projekt ajánlattételi felhívásában közölni kell, hogy ez az eljárás alkalmazható. Ezt az eljárást kizárólag az eredeti szerződés megkötését követő öt éven belül lehet alkalmazni, kivéve a kivételes körülményeket, amelyek meghatározására bármilyen beszerzett eszköz, berendezés, rendszer várható élettartamának, valamint a szállító megváltozása következtében keletkező műszaki nehézségek figyelembevételével kerül sor.

(5) A (2) bekezdés ca) alpontjában meghatározott szerződések, illetve az ismétlődő szerződések tartama nem haladhatja meg az öt évet, kivéve a kivételes körülményeket, amelyek meghatározására bármilyen beszerzett eszköz, berendezés, rendszer várható élettartamának, valamint a szállító megváltozása következtében keletkező műszaki nehézségek figyelembevételével kerül sor.

57. §¹³² (1) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás két szakaszból – részvételi szakasz és ajánlattételi szakasz – áll.

(2) Az ajánlatkérőnek tartózkodnia kell attól, hogy olyan megkülönböztető módon adjon tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttat.

(3) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban keretszámot határozhat meg arra vonatkozóan, hogy a részvételre jelentkezők közül az eljárás második szakaszában legfeljebb e keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó részvételre jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia, és biztosítania kell a valódi versenyt.

(4) Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, vagy szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.

(5) Az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy az eljárás ajánlattételi szakaszában a tárgyalásokat több fordulóban bonyolítja le és a megadott fordulót követően csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatja a tárgyalást, akik az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tették. Ilyen esetben az ajánlatkérő már az eljárást megindító felhívásban feltünteti, hogy élni kíván az ajánlattevők létszámának csökkentésével a tárgyalás során.

58. § (1) A részvételi szakaszban az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot. A részvételi szakaszban az ajánlatkérő a jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, illetőleg alkalmatlanságáról dönt.

(2)¹³³ A részvételi szakaszban a 17. § (2) bekezdését, a 19–20. §-t, a 23–32. §-t, a 33–37. §-t, a 38. §-t, a 39. § (1)–(2) és (4) bekezdését, a 40–43. §-t, az 50–51. §-t és az 52. § (1) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

59. § (1)¹³⁴ A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás részvételi felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő az 2. számú melléklet szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni.

(2) Az eljárás részvételi szakaszában a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni.

60. §¹³⁵

61. § A részvételi jelentkezések felbontásakor ismertetni kell a részvételre jelentkezők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét).

62. § (1) A részvételi jelentkezés érvénytelen, ha

(2) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt a részvételre jelentkezőt, aki (illetőleg akinek alvállalkozója)

(3) Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt a részvételre jelentkezőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [5. § (3) bekezdése].

63. § Eredménytelen a részvételi szakasz és az eljárás, ha

64. § Eredménytelen részvételi szakasz esetén a beszerzési eljárás az eredményhirdetés időpontjával zárul le.

65. § Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles az alkalmasnak és érvényesnek minősített jelentkezőknek az írásbeli ajánlattételi felhívást megküldeni.

66. § Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

67. §¹³⁶ Az ajánlattételi szakaszban a 17. § (2)–(6) bekezdését, a 18–19. §-t, a 21–25. §-t, a 30–32. §-t, a 38–53. §-t megfelelően alkalmazni kell.

68. § (1)¹³⁷

(2)¹³⁸

(3) A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az eredményhirdetést a felhívásban meghatározott időponthoz képest korábbi időpontban is megtarthatja. Az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét már az utolsó tárgyalás befejezésekor is ki lehet hirdetni. Egyebekben az ajánlatkérő a korábbi eredményhirdetési időpont előtt legalább két munkanappal korábban köteles az új időpontról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

69. § (1)¹³⁹ A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás a 4. számú melléklet szerinti ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik.

(2)¹⁴⁰

70. § (1)¹⁴¹ A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban a 17. § (2)–(6) bekezdését, a 18–19. §-t, a 21–32. §-t, valamint a 38–53. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az 56. § b) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 23. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti köztartozások hiányával kapcsolatos hatósági igazolásokat, figyelemmel a 25. § rendelkezéseire, legkésőbb a szerződéskötést követő harminc napon belül kell csatolnia.

71–74. §¹⁴²

74/A. §¹⁴⁴ (1)¹⁴⁵ Az ajánlatkérő különleges eljárást alkalmazhat a fegyveres szervezet alkalmazási képességét befolyásoló, külföldi kormányok, minisztériumok, más állami szervek, egyéb külföldi szervezetek (a továbbiakban együttesen: felajánló szervezet) által előnyös feltételek mellett felajánlott haditechnikai eszközök beszerzésére, valamint védelmi célú szolgáltatásokra, amennyiben a beszerzés értéke nem éri el a 10. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokat.

(2) A különleges eljárás akkor alkalmazható, ha a felajánlás nemzetközi megállapodásban, jegyzőkönyvben, egyetértési nyilatkozatban vagy más egyéb hivatalos felajánlás formájában rögzítésre kerül, és a Kormány vagy az illetékes miniszter döntött a felajánlás elfogadásáról.

(3)¹⁴⁶ Különleges eljárás esetén kizárólag e § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A különleges eljárás hirdetmény közzététele nélkül indul. A szerződéses feltételek kialakítására irányuló tárgyalásokat a hivatalos felajánlásban megjelölt, szerződéskötésre, illetve a rendelet hatálya alá tartozó eszközök leszállítására a felajánló szervezet által felhatalmazott szervezettel kell lefolytatni.

(5) A szerződést a tárgyalások lezárását követően, a végső ajánlat tartalma szerint kell megkötni a felajánló szervezet által felhatalmazott szervezettel.

74/B. §¹⁴⁷ (1) Ha a beszerzés a 2. § (3) bekezdés a)–d) pontja alapján történik, a beszerzés körülményeinek vizsgálatát követően – annak eredményétől függően – az egyedi feltételeket az iparügyekért felelős miniszter és a honvédelmért felelős miniszter előterjesztése alapján a Kormány határozza meg.

(2) A beszerzésre vonatkozó egyedi feltételeket elsősorban a hazai védelmi ipar képességeinek fejlesztése körében kell előírni.

74/C. §¹⁴⁹ (1)¹⁵⁰ Az ajánlatkérők keretmegállapodásokat alkalmazhatnak. A keretmegállapodásra a Közbeszerzési tv. keretmegállapodásra vonatkozó rendelkezéseit kell e rendeletben meghatározott eltérésekre figyelemmel alkalmazni.

(2) A verseny ismételt megnyitásának összhangban kell lennie azokkal a szabályokkal, amelyeknek célja, hogy biztosítsák a szükséges rugalmasságot és az 5. § (2) bekezdésében meghatározott elvek tiszteletben tartását.

(3) A keretmegállapodás határozott időre, legfeljebb négy évre köthető, kivéve kivételes körülmények esetén, amelyek meghatározása bármilyen beszerzett eszköz, berendezés, rendszer várható élettartamának, valamint az ajánlattevő megváltozása következtében keletkező műszaki nehézségek figyelembevételével kerül sor.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott kivételes körülményeket részletesen indokolni kell.

(5) A keretmegállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő tárgyalásos vagy meghívásos eljárást alkalmazhat keretmegállapodás megkötése céljából.

(6) A bírálati szempontok meghatározására, az írásbeli összegezés elkészítésére és megküldésére, valamint a szerződéskötésre e rendelet szabályait kell alkalmazni.

(7) A keretmegállapodáson alapuló szerződéseket az (5)–(6) bekezdésben megállapított eljárásokkal összhangban kell odaítélni. Az eljárások csak olyan ajánlatkérők és ajánlattevők között alkalmazhatók, amelyek a keretmegállapodás eredeti részes felei.

(8) A keretmegállapodásokon alapuló szerződések odaítélésekor a felek nem módosíthatják lényegesen a keretmegállapodásban megállapított feltételeket, különösen a 74/C. § (1) bekezdésben megállapított esetben.

(9)¹⁵¹

74/D. §¹⁵² (1) Amennyiben a keretmegállapodás megkötésére egyetlen ajánlattevővel kerül sor, a megállapodáson alapuló szerződéseket a keretmegállapodásban megállapított feltételek keretei között kell odaítélni. E szerződések odaítélése érdekében az ajánlatkérő írásban konzultálhat a keretmegállapodásban részt vevő ajánlattevővel, szükség szerint ajánlatának kiegészítését kérve.

(2) Az ajánlatkérő nem élhet vissza a keretmegállapodással, és nem alkalmazhatja azt oly módon, hogy az a verseny akadályozásához, korlátozásához vagy torzításához vezetne.

(3) Ha a keretmegállapodás megkötésére több ajánlattevővel kerül sor, a keretmegállapodásban részes ajánlattevők száma nem lehet kevesebb háromnál, feltéve, hogy legalább három ajánlattevő tett érvényes ajánlatot.

(4) A több ajánlattevővel kötött keretmegállapodáson alapuló szerződések odaítélése történhet a keretmegállapodásban megállapított feltételek alkalmazásával a verseny újbóli megnyitása nélkül, vagy amennyiben nem minden feltétel szerepel a keretmegállapodásban, a felek új – és ha szükséges, pontosabban megfogalmazott – feltételek mellett, továbbá adott esetben a keretmegállapodás ajánlati dokumentációjában említett egyéb feltételek melletti ismételt versenyeztetésével a következő eljárással összhangban:

74/E. §¹⁵⁴ (1) A meghívásos eljárás olyan, két szakaszból álló beszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, vagy alkalmatlanságáról dönt. Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot. A meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni.

(2) A meghívásos eljárás részvételi felhívással indul.

(3) A részvételi szakaszban a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot.

(4) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban keretszámot határozhat meg arra vonatkozóan, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb e keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó részvételre jelentkezőnek küld ajánlattételi felhívást. A keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia, és biztosítania kell a valódi versenyt.

(5) Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.

(6) Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredménynek a részvételre jelentkezőkkel történt közlésétől számított öt napon belül az ajánlatkérő köteles az alkalmasnak minősített jelentkezőknek – amennyiben ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők keretszámát, a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, vagy szakmai alkalmasság alapján kiválasztott jelentkezőknek – az írásbeli ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni.

(7) Amennyiben az alkalmasnak minősített jelentkezők száma nem éri el a keretszám alsó határát, az ajánlatkérő az alkalmasnak minősített jelentkezők ajánlattételre felhívásával folytatja az eljárást. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot.

(8) Az ajánlattételi felhívás tartalmának meghatározására a 66. §-t kell alkalmazni, kivéve a 66. § l)–m) pontokat.

(9) A meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában nem módosítható az ajánlattételi felhívás vagy a dokumentáció olyan eleme, amely már a részvételi felhívásban is szerepelt.

74/F. §¹⁵⁶ (1) Gyorsított eljárás lefolytatására meghívásos és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében van lehetőség, amennyiben sürgősség miatt nem lehet alkalmazni az ezen eljárásoknál előírt határidőket.

(2) Ajánlatkérő a gyorsított eljárás alkalmazásának szükségességét az eljárást megindító felhívásban köteles megindokolni.

(3) Az ajánlatkérő

74/G. §¹⁵⁸ (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja az ajánlatkérőnek nem minősülő nyertes ajánlattevő számára, hogy az alvállalkozók részére kiszervezendő rész odaítélésekor a (2)–(9) bekezdések szerint járjon el.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősülnek alvállalkozónak azok a gazdasági szereplők, akik közös ajánlattevőként jelennek meg.

(3) Az ajánlattevőnek az 5. §-ban megfogalmazott alapelvek szerint kell eljárnia.

(4)¹⁵⁹ Amennyiben a kiszervezni kívánt rész értéke a 10. § (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt meghaladja, az ajánlatkérőnek hirdetményt kell közzétennie. A hirdetmény közzétételére a 10–10/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5) A nyertes ajánlattevő abban az esetben is tehet közzé hirdetményt, ha erre egyébként nem köteles.

(6) Amennyiben a kiszervezendő rész vonatkozásában fennállnak az 56. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek, nem kell hirdetményt közzétenni.

(7) A kiszervezendő rész vonatkozásában a 74/C–74/D. § rendelkezéseinek megfelelően keretmegállapodásos eljárást is lehet alkalmazni. A keretmegállapodással nem lehet visszaélni a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása céljából.

(8) A kiszervezendő rész becsült értékének kiszámítására a 11–14/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9) A hirdetménynek tartalmaznia kell az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeket, továbbá a nyertes ajánlattevő által szükségesnek tartott egyéb követelményeket, amelyeknek összhangban kell lennie az ajánlatkérő által előírt, valamint a kiszervezendő rész tárgyával összefüggő szempontokkal.

(10) Az ajánlatkérőnek minősülő nyertes ajánlattevőnek az ajánlatkérőre irányadó szabályok szerint kell eljárnia.

75. §¹⁶¹

76. §¹⁶³ (1) Előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult

(2) A kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy eljárási cselekmény jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó dokumentumokra – ha vannak ilyenek – hivatkoznia kell.

(3) Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított hét napon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi – általa ismert – ajánlattevőjét, illetve részvételre jelentkezőjét is tájékoztatja.

(4) Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezés eredményeként az írásbeli összegezést módosíthatja, amennyiben a módosítás a jogsértést orvosolja.

(5) Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított öt napon belül akkor is jogosult egy alkalommal az ajánlattevőket (részvételre jelentkezőket) ötnapos határidővel hiánypótlás [42. §], felvilágosítás [43. §] vagy indokolás [44. §] benyújtására felhívni, amennyiben az eljárás szabályai szerint erre már nem lenne lehetőség, ha az eljárásban történt jogsértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható. Ebben az esetben az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról a hiánypótlási felhívás, a felvilágosítás vagy indokolás kérésének megküldésével egyidejűleg tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket (részvételre jelentkezőket).

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a kérelmet az ajánlatkérő annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül bírálja el. Az ajánlatkérő a kérelemre adott, indokolással ellátott válaszát, illetve a módosított írásbeli összegezést faxon vagy elektronikus úton az érintett ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) egyidejűleg megküldi.

(7) Amennyiben valamely ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti határidőben és a (2) bekezdésnek megfelelően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tizedik napig akkor sem kötheti meg a szerződést (ha részajánlat tétele lehetséges volt a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést), ha eddig az időpontig a szerződéskötési tilalmi időszak egyébként lejárna. Ebben az esetben az ajánlatkérő felhívhatja az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevőket ajánlataik fenntartására.

(8) Az ajánlatkérő – a (7) bekezdéstől eltérően – dönthet úgy, hogy a kérelem benyújtása nem jár felfüggesztő hatállyal és megkötheti a szerződést, ha felfüggesztés következményei vagy a szerződéskötés elmaradása súlyosan veszélyeztetnék a kiemelkedően fontos védelmi, biztonsági érdekeket.

(9) A felfüggesztő hatály (8) bekezdés szerinti mellőzése nem érinti az ajánlatkérő kötelezettségét a kérelemben foglaltak elbírálására. Amennyiben az ajánlatkérő a kérelem elbírálása során olyan jogsértést tár fel, amely a 76. § (4)–(6) bekezdése szerint nem orvosolható, és a szerződést már jogellenesen odaítélte, köteles a szerződés időtartamát lerövidíteni legfeljebb az új eljárás eredményes befejezéséig oly módon, hogy azzal ne veszélyeztessen kiemelkedően fontos védelmi, biztonsági érdekeket.

76/A. §¹⁶⁴ (1) Az e rendeletbe ütköző magatartás vagy mulasztás miatt a Közbeszerzési tv. Ötödik része szerinti jogorvoslatnak van helye.

(2) A jogorvoslati eljárás lefolytatása a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik.

(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság által lefolytatott jogorvoslati eljárás érdemi határozatának Közbeszerzési tv. szerinti bírósági felülvizsgálata kérhető.

76/B. §¹⁶⁶ (1) A Rend. 1. §-ában felsorolt szervezetek a (2) bekezdésben előírt statisztikai jelentést készítenek legkésőbb minden év október 31-ig, melyet a honvédelmért felelős miniszter megküld a Bizottság illetékes szervének az előző év során az ajánlatkérők által odaítélt beszerzési szerződésekről. A jelentéshez szükséges adatokat az érintett minisztériumoktól minden év szeptember 30-ig megkéri.

(2) A statisztikai jelentés az odaítélt szerződések számát és értékét a nyertes ajánlattevő tagállama, illetve harmadik országa szerint határozza meg. Külön-külön foglalkozik az árubeszerzéssel, szolgáltatásnyújtás, illetve építési beruházás megrendeléssel.

(3) A (2) bekezdésben említett adatokat az alkalmazott eljárás szerinti bontásban, és minden eljárásra külön, a CPV-nómenklatúra kategóriái alapján azonosított árubeszerzés, szolgáltatások és építési beruházás szerint kell megadni.

(4) Ha a szerződés megkötése hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás szerint történt, a (2) bekezdésben felsorolt adatokat az 56. §-ban említett körülmények szerinti bontásban is meg kell adni.

77. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkezdett beszerzésekre kell alkalmazni.

77/A. §¹⁶⁷ E rendeletnek a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 95/2014. (III. 21.) Korm. rendelet 2. §-ával beiktatott 53. § (8)–(10) bekezdését a hatálybalépését¹⁶⁸ megelőzően megkötött szerződések hatálybalépést követően történő módosítása vonatkozásában is alkalmazni kell.

77/B. §¹⁶⁹ E rendeletnek az egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 323/2015 (X. 30.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépését¹⁷⁰ követően megkezdett közbeszerzési eljárások esetében kell alkalmazni.

78. §¹⁷² Ez a rendelet a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.