23/2004. (BK 16.) BM utasítás

1. § Az utasítás hatálya kiterjed:

2. § (1) A rendészeti szakvizsga célját és vizsgatárgyainak felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Rendészeti szakvizsga letételére azok a hivatásos állományú tisztek kötelezettek, akiket 2002. január 1-jét követően a Hszt.-ben meghatározott I. besorolási osztály VI. beosztási kategóriájába tartozó beosztásokba kineveztek, illetőleg terveznek kinevezni. Nem kell rendészeti szakvizsgát tennie annak, aki vezetői beosztásból kerül kinevezésre a VI. beosztási kategóriába, illetve a kinevezése időpontjában az 50. életévét betöltötte.

(3) A rendészeti szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező tisztnek más rendvédelmi szervhez vagy más területre történő áthelyezése, berendelése vagy vezénylése esetén nem kell ismételten szakvizsgát tennie.

(4) Rendészeti szakvizsgára önkéntes alapon az 1. §-ban felsorolt szerveknél szolgálati viszonyban álló tiszt jelentkezhet.

(5) Rendészeti szakvizsgára az iskolázható be, illetve jelentkezhet önként, aki rendelkezik felsőfokú szakmai végzettséggel.

3. § (1) A rendészeti szakvizsga letétele alól mentesség az R.2. 12. §-ának (3) bekezdése alapján adható.

(2) A PhD tudományos fokozattal rendelkező tiszt részére a kötelező vagy a választott vizsgatárgy letétele alól akkor adható mentesség, ha disszertációja valamelyik vizsgatárgy ismeretanyagához kapcsolódik és a Rendészeti Szakvizsga Bizottság (a továbbiakban: RSZB) érintett albizottsága az RSZB titkára felé javasolja a mentesség megadását.

(3) A kötelező vizsgatárgy letétele alól mentesül az, aki jogi szakvizsgával vagy közigazgatási szakvizsgával rendelkezik.

(4) A mentesség iránti kérelmet – a beiskolázási, illetve jelentkezési lapnak a 13. § (2) bekezdésében meghatározott koordinációs központhoz történő megküldésével egyidejűleg – az RSZB titkárához kell benyújtani.

(5) Az RSZB titkára az ügyben hozott határozatát 15 napon belül köteles megküldeni a kérelmezőnek, aki a határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül – az RSZB Titkárságához benyújtott, az RSZB elnökének címzett – fellebbezéssel élhet. A fellebbezést az RSZB elnöke 30 napon belül köteles elbírálni, határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

(6) A vizsga értékelése során a mentesítéssel érintett vizsgatárgyat kiváló eredményűre kell minősíteni.

4. § (1) A rendészeti szakvizsga a kötelező vizsgatárgy és egy választható szakmai vizsgatárgy írásbeli és szóbeli vizsgarészéből áll.

(2) A rendészeti szakvizsgáztatás szabályait a 7. számú mellékletben meghatározott rendészeti szakvizsga vizsgaszabályzata tartalmazza.

5. § (1) Vizsgára az bocsátható, aki rendelkezik a vizsgát megelőző felkészítés elvégzéséről szóló igazolással.

(2) A vizsgára beiskolázott, illetve önként jelentkező szakmai vizsgatárgyat köteles választani. A választott vizsgatárgyra a beiskolázott akkor jelentkezhet, ha azzal a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetője egyetért. Nem tagadható meg az egyetértés, ha a választott ismeretanyag a vizsgára jelentkező munkaköréhez kapcsolódik. Az egyetértés megtagadása esetén az érintett az RSZB Titkárságához benyújtott, a BM Oktatási Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OF) vezetőjének címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a BM OF vezetője 30 napon belül köteles elbírálni, határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

(3) A vizsgázó egy vizsganapon egy szakvizsgatárgyból tesz írásbeli és szóbeli vizsgát. A vizsgát bizottság előtt kell tenni.

(4) A vizsgáztató bizottság egy elnökből és két tagból áll, munkájukat jegyző segíti. A vizsgáztató bizottság elnökét és tagjait – a vizsgatárgyra tekintettel – az albizottságok tagjai, és elnökei közül, a jegyzőket az RSZB elnöke által jóváhagyott jegyzői névsorból kell választani.

(5) A szakvizsga kötelező és választható vizsgatárgyaiból tett vizsgák, valamint a sikertelen szakvizsgarész és a javítóvizsga között legalább 15 napnak kell eltelnie.

(6) A rendészeti szakvizsga a megkezdésétől számított egy éven belül tehető le. Ha erre nem kerül sor, az addig letett részvizsgák érvényüket vesztik. A szakvizsga megkezdésének időpontja a felkészítés kezdőnapja. Aki a felkészítéstől számított egy éven belül önhibájából a szakvizsgát nem kezdi meg, ismételten felkészítésre kötelezetté válik.

(7) A rendészeti szakvizsga eredményes letételéről az érintett tiszt a 6. mellékletben meghatározott rendészeti szakvizsga bizonyítványt kap.

6. § A rendészeti szakvizsgára a beiskolázott tiszteknek a 2. számú mellékletben meghatározott beiskolázási lappal, az önként jelentkezőknek a 3. számú mellékletben meghatározott jelentkezési lappal kell jelentkezni.

7. § (1) Az RSZB tagja, illetve tisztségviselője a BM OF vezetője által kiírt pályázaton nyertes személy lehet.

(2) A pályázatokat az erre a célra összehívott bizottság bírálja el. Az albizottságok tagjai közül az albizottságok elnökeit, valamint az RSZB tagjai közül az RSZB elnökét a BM OF vezetője választja ki. Az RSZB tagjait és tisztségviselőit öt év időtartamra a belügyminiszter kéri fel feladatuk ellátására. A felkért személyek RSZB tagságot igazoló és rendészeti szakvizsgáztatásra jogosító igazolványt kapnak, névjegyzéküket a Belügyi Közlönyben meg kell jelentetni.

8. § (1) Az RSZB a következő albizottságokból áll:

(2) Az albizottságok

9. § (1) Az RSZB elnöksége az RSZB elnökéből, az RSZB titkárából és az albizottságok elnökeiből áll. Az RSZB elnökségének állandó meghívott tagja a BM OF vezetője, valamint a Rendőrtiszti Főiskola Rendészeti Vezetőképző-, és Kutatóintézet (a továbbiakban: RTF RVTKI) igazgatója.

(2) Az RSZB elnöksége megállapítja, illetve jóváhagyja a vizsgatárgyak követelményrendszerét, tananyagát, az írásbeli és a szóbeli vizsga kérdéseit, az albizottságok által benyújtott javaslatokat, valamint az RSZB éves munkatervét és beszámoló jelentését.

(3) Az RBSZ elnöksége szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

(4) Az RSZB ügyrendet készít, amely részletesen tartalmazza feladatait, a tagok feladat-, hatás-, és jogkörét. Az ügyrendet a belügyminiszter hagyja jóvá.

(5) Az RSZB munkáját az RSZB elnöke irányítja, tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a Közigazgatási és integrált rendészeti albizottság elnöke helyettesíti. Az RBSZ elnöke

(6) Az RSZB titkári teendőit az RTF RVTKI-val munkaviszonyban álló személy látja el. A titkár e feladatkörében

10. § (1) A rendészeti szakvizsgára történő felkészítést az RSZB Titkársága szervezi.

(2) A felkészítés három napból áll. A felkészítést az RSZB albizottságainak útmutatásai szerint elkészített központi képzési programok alapján kell megtartani.

(3) Felkészítést az a hivatásos állományú végezhet, aki az adott vizsgatárgyból sikeres rendészeti szakvizsgát tett, vagy aki beosztásánál fogva mentesül a rendészeti szakvizsga letétele alól.

(4) A rendészeti szakvizsga azon vizsgatárgyainak egy-egy témaköréből, melyek nem igényelnek rendészeti felsőfokú szakképzettséget, főiskolai vagy egyetemi végzettségű közalkalmazott, illetve köztisztviselő is végezhet felkészítést.

(5) A vizsgázni szándékozók a felkészítés foglalkozásairól nem hiányozhatnak. A felkészítés végén a résztvevők igazolást kapnak a felkészítés elvégzéséről.

(6) Az RSZB Titkársága minden év júliusában közreadja a következő oktatási év (szeptember–június) felkészítéseinek várható időpontjait.

11. § (1) A rendészeti szakvizsgákat az RSZB Titkársága szervezi. E tevékenységi körében előkészíti a szakvizsgáztatást, illetve gondoskodik a szakvizsga-bizonyítványok kiadásáról és a nyilvántartásról. A szakvizsga jegyzőkönyv és a vizsganyilvántartó-könyv mintáját a 4., illetve az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az RSZB Titkársága a jelentkezők létszámától függően és a választható szakmai vizsgatárgyra is tekintettel határozza meg a vizsgák időpontjait, és helyszínét. Rendészeti szakvizsga nem szervezhető júliusban és augusztusban. December első felében csak akkor szervezhető szakvizsga, ha ezt a halasztott és a javítóvizsgák száma indokolttá teszi.

12. § (1) Az RSZB Titkársága vizsgánként állítja össze és sokszorosíttatja az RSZB albizottságai által javasolt feladatsorokból az írásbeli vizsgák feladatlapjait.

(2) A felkészítés és a szakvizsgáztatás tárgyi feltételeit, különösen a tantermet, a fénymásolást, a bizonyítványok nyomdai előkészítését az RTF RVTKI biztosítja.

(3) Az RSZB Titkársága évente egy alkalommal – az RSZB elnökségének döntése alapján – módszertani értekezletet szervez az RSZB tagjainak, a felkészítések óraadóinak, valamint a koordinációs központok egy-egy képviselőjének.

13. § (1) A koordinációs központok gyűjtik össze a területükhöz tartozó hivatásos állományú tisztek jelentkezési lapjait. Gondoskodnak az érintett állomány felkészítésre történő beiskolázásáról, illetve a beiskolázási és jelentkezési lapoknak a felkészítő intézményhez történő időbeni eljuttatásáról.

(2) Koordinációs központok:

14. § A rendészeti szakvizsgáztatással kapcsolatos feladatok végrehajtásának törvényességi és szakmai felügyeletét a BM OF vezetője látja el.

15. § (1) Az RSZB és az RSZB Titkárságának működtetési költségeit az RTF költségvetésében külön szakfeladati számon kell tervezni és biztosítani.

(2) A rendészeti szakvizsga költsége a felkészítés díjából, és a vizsgadíjból áll.

(3) A felkészítés óradíja a mindenkori köztisztviselői illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt 15%-a.

(4) A rendészeti szakvizsga vizsgadíja vizsgatárgyanként a mindenkori köztisztviselői illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt 15%-a.

16. § (1) A vizsgadíjat az RSZB Titkársága által kiküldött postautalványon kell befizetni.

(2) A rendészeti szakvizsgára kötelezett vizsgadíját a beiskolázó szerv finanszírozza. A javítóvizsga díja minden esetben a vizsgázót terheli és a vizsgarészek számától függetlenül, megegyezik a vizsga díjával.

17. § A vizsgáztató bizottság elnökét, tagjait és jegyzőjét vizsgáztatási díj illeti meg. Mindkét vizsgatárgy esetében a vizsgadíj társadalombiztosítási járulék nélküli összegének

18. § (1) A felkészítés díját az RTF költségvetésében külön szakfeladati számon kell tervezni és biztosítani. Az egy főre eső felkészítési díj a mindenkori köztisztviselői illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt 25%-a. A felkészítési díj nem foglalja magába a jelölt szállás és étkezési költségeit.

(2) Az önként jelentkező önerőből fedezi a rendészeti szakvizsga költségét, amelynek 50%-át – kérelmére – az állományilletékes szerv átvállalhatja.

(3) Annak, akit önhibájából a felkészítésben való újbóli részvételre köteleznek, a felkészítő tanfolyam költségeit önerőből kell finanszíroznia.

19. § A felkészítés időtartamára (három nap) és a vizsganapokon (egy-egy nap) az érintettet – figyelemmel a Hszt. 98. §-ára – mentesíteni kell a munkavégzés alól.

20. § (1) A céltudatos és tervszerű vezetői utánpótlás, a szervezeten belüli karrierrendszer biztosítása, valamint az egyéni életpálya elképzelések megvalósítása érdekében a munkáltatói jogkörrel rendelkező szerveknél vezetői utánpótlási adatbankot kell létrehozni.

(2) A vezetői utánpótlási adatbank azoknak a tiszteknek az adatait tartalmazza, akik a Hszt. 245/F. §-ában foglalt kompetencia alapú, fejlesztésközpontú egyéni teljesítményértékelés alapján kiváló minősítésűek, és akiket a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetőjük vezetői beosztás betöltésére javasol. A vezetői utánpótlási adatbankba csak annak az adatait lehet felvenni, aki ahhoz írásban hozzájárult.

21. § A tervezett vezetői beosztások betöltésére a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető a vezetői utánpótlási adatbankból kijelöli azokat a tiszteket, akik a vezetői alkalmasság megállapítására szolgáló pszichológiai vizsgálaton vesznek részt. A vezetői alkalmasság vizsgálatra saját költségükön önként is jelentkezhetnek az adatbankban szereplők, de ebben az esetben is szükséges a vezetőjük egyetértése. Mind a kijelölés, mind az önként jelentkezés esetében az érintettnek írásban kell vállalnia a vizsgálatot.

22. § (1) A vezetői alkalmasság vizsgálat olyan folyamat, mely tesztek felvételéből, kiértékeléséből, pszichológus által lefolytatott interjúból, végső szakvélemény elkészítéséből és az érintett számára egy visszajelző beszélgetésből áll. Az alkalmassági vizsgálat végén a pszichológus a vizsgált személy alkalmasságára vonatkozó véleményt tartalmazó írásos szakvéleményt készít, amely a vizsgált személlyel szóban is ismertet.

(2) A vizsgálat során az RTF RVTKI által alkalmazott kompetencia alapú vezetői alkalmasság vizsgálati módszert kell alkalmazni.

23. § Vezetői alkalmassági vizsgálatot az a pszichológus végezhet, aki részt vett az RTF RVTKI ilyen irányú felkészítésén. Az alkalmassági vizsgálatot végző pszichológusok folyamatos felkészítését, továbbképzését, a vizsgálati módszer értékelését, az értékelést végzők konzultációs lehetőségét, és a módszer alkalmazásának ellenőrzését – évente ismétlődően – az RTF RVTKI szervezi és biztosítja.

24. § (1) A vizsgálatot végző pszichológus a jelöltről készített szakvélemény, valamint az annak alapján általa összeállított, a beiskolázásra vonatkozó döntés megalapozására alkalmas – a jelölt teljes személyiségprofilját nem tartalmazó – szakvélemény-kivonat egy-egy példányát átadja a vizsgált személynek. A szakvélemény-kivonatot a jelöltnek továbbítania kell a munkáltatói jogkört gyakorló vezetője felé, aki a kézhezvételről szóló – a 8. számú mellékletben meghatározott – igazolást 10 napon belül köteles az RTF RVTKI-nek visszajuttatni.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló vezető a szakvélemény-kivonat figyelembevételével dönti el, hogy beiskolázza-e a jelöltet a rendészeti vezetővé képzésre. Amennyiben a jelölt nem adja át a róla készült szakvélemény-kivonatot a munkáltatói jogkört gyakorló vezetője részére, kizárja magát a rendészeti vezetővé képzésben való részvételből.

25. § A vezetői utánpótlás kiválasztásának szervezője, módszertani, és a vizsgálatokat felügyelő, koordináló központja az RTF RVTKI, melynek ezirányú szakmai tevékenységét a BM OF felügyeli. Az RTF RVTKI végzi az utánpótlás kiválasztásával kapcsolatos tesztek felvételét, értékelését, a szakvélemény elkészítését.

26. § A vezetői utánpótlás kiválasztásánál az alkalmassági vizsgálaton a mindenkor jelentkező vezetői utánpótlási igények beiskolázható mértékének lehetőleg legalább a kétszeresét indokolt megszűrni. Az interjút és a szakvéleményt elsősorban az RTF RVTKI ezen feladatokat munkaköri kötelességként ellátó pszichológusa készíti el. Akadályoztatása esetén a feladatot más, a módszerből felkészített pszichológus is elvégezheti, melyért a 47. § (1) bekezdésében foglaltak szerint külön díjazás illeti meg. A tesztek felvételét – munkaköri kötelességként – az RTF RVTKI erre a feladatra felkészített pszichológus asszisztensei is végezhetik.

27. § A vezetői alkalmassági vizsgálatra a 9. számú mellékletben meghatározott jelentkezési lappal kell jelentkezni, amelyet az RTF RVTKI-hez kell eljuttatni.

28. § A vezetői alkalmassági vizsgálatok idejére – tesztek felvétele, pszichológus által lefolytatott interjú, visszajelző beszélgetés – a vizsgálat alá vontak részére szolgálatmentességet kell biztosítani.

29. § A rendészeti vezetővé képzés célja a helyzetorientált kooperatív alapú vezetési stílus elsajátíttatása, olyan tudásanyag, magatartásformák és önfejlesztési technikák átadása, melyek birtokában a képzés résztvevői képesek lesznek a státuszuk és a szervezetben betöltött szerepük szerinti vezetői kompetenciáknak megfelelni, munkájukkal az adott rendvédelmi szerv stratégiai fejlesztési céljainak megvalósítását elősegíteni, a társadalmi és nemzetközi elvárásoknak eleget tenni.

30. § (1) A rendészeti vezetővé képző tanfolyam elvégzése azoknak a hivatásos állományú tiszteknek kötelező, akiket 2002. január 1-je után osztályvezetői, illetve főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosító beosztásokba kineveztek, illetve terveznek kinevezni. A 2002. január 1-je után kinevezett vezetőknek a rendészeti vezetővé képző tanfolyam elvégzését – legfeljebb két év határidő megjelölésével – elő kell írni.

(2) Nem kell elvégeznie a rendészeti vezetővé képző tanfolyamot annak a főosztályvezető-helyettesi, valamint osztályvezetői illetményre jogosító beosztásba kinevezett vezetőnek, aki a kinevezése időpontjában az 50. életévét betöltötte.

(3) A Hszt. 26. §-a alapján a rendészeti vezetővé képzésben részt vehetnek azok a tisztek is, akik az utánpótlási adatbankban szerepelnek, önállóan pályáznak és ehhez a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjük írásbeli hozzájárulását adja.

31. § Rendészeti vezetővé képzésre az a tiszt iskolázható be, illetve jelentkezhet önként, aki rendészeti szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkezik, illetőleg akit a rendészeti szakvizsga elvégzése alól mentesítést kapott, és részt vett a 23. pont szerinti vezetői alkalmassági vizsgálaton.

32. § (1) Rendészeti vezetővé képző tanfolyam elvégzése alóli mentesség az R.2. 12. §-ának (3) bekezdése alapján adható. Rendészeti szakvizsgának kell elismerni a rendészeti irányultságú akkreditált továbbképzési szakokon szerzett bizonyítványt.

(2) A kinevezéskor rendészeti vezetővé képzésnek kell elfogadni

33. § A képzés végén a résztvevőknek záró értékelésen kell számot adniuk tudásukról. A záró értékelés az elsajátított ismeretanyag írásbeli számonkéréséből, valamint bizottság előtti egyéni és csoportos értékelő helyzetgyakorlatokból áll.

34. § (1) A rendészeti vezetővé képzést eredményesen befejező tiszt a 10. számú mellékletben meghatározott oklevelet kap.

(2) Az oklevél minősítése „megfelelt”, illetve „kiválóan megfelelt” lehet. Az oklevél minősítése az írásbeli számonkérés eredményéből, valamint az értékelésen nyújtott teljesítményből tevődik össze.

35. § A „nem megfelelt” minősítést kapott jelölt számára ismételt vizsgalehetőség nem áll rendelkezésre, de a záró értékelést követő három éven belül – vezetője kezdeményezésére, saját költségén, egyebekben az önként jelentkezőkre vonatkozó feltételek mellett – ismételten részt vehet a képzésben.

36. § A rendészeti mestervezetővé képzés célja

37. § (1) A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam elvégzésére azok a hivatásos állományú rendészeti vezetők kötelezettek, akiket 2002. január 1-je után főosztályvezetői, vagy annál magasabb vezetői besorolású, illetőleg főosztályvezetői vagy annál magasabb illetményre jogosító beosztásokba kineveztek, illetve terveznek kinevezni. A 2002. január 1-je után kinevezett vezetőknek a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam elvégzését – legfeljebb négy év határidő megjelölésével – elő kell írni.

(2) Nem kell elvégeznie a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot annak a főosztályvezetői vagy annál magasabb vezetői besorolású (főosztályvezetői vagy annál magasabb illetményre jogosító) beosztásba kinevezett vezetőnek, aki a kinevezése időpontjában 50. életévét betöltötte.

(3) Mentesül az előképzettségi követelmény alól az, akit 2002. január 1-je előtt neveztek ki osztályvezetői vagy főosztályvezető-helyettesi besorolású vezetői beosztásba.

38. § (1) Rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam elvégzése alóli mentesség az R.2. 12. §-ának (3) bekezdése alapján adható.

(2) Rendészeti mestervezetővé képzésnek kell elfogadni az RTF RVTKI, illetőleg jogelődje által a 2000/2001. oktatási évben lebonyolított rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamon szerzett oklevelet.

39. § (1) A felkészítés végén a résztvevőknek záródolgozat készítésével és bizottság előtti megvédésével kell számot adniuk tudásukról.

(2) A záródolgozat tárgya egy részletes projektterv kidolgozása.

(3) A záródolgozatot az RTF RVTKI értékelteti a kiválasztott téma elismert szakértőjével, akinek e feladat elvégzésére a kézhezvételtől számított két hét áll rendelkezésére.

40. § (1) A rendészeti mestervezetővé képzést eredményesen befejező vezető a 11. számú mellékletben meghatározott oklevelet kap.

(2) Az oklevél minősítése „megfelelt”, és „kiválóan megfelelt” lehet. A minősítés a bírálatot végző szakértő értékelésének és a vizsgázónak a bizottság előtt nyújtott prezentációs teljesítménye értékelésének összegzéséből áll.

41. § A „nem megfelelt” minősítésű záródolgozat javítására a jelölt – hat hónapon belül – két lehetőséget kap. Aki valamennyi alkalommal „nem megfelelt” minősítésű záródolgozatot ír, az nem kaphat oklevelet.

42. § (1) A rendészeti vezetővé képzés, és a rendészeti mestervezetővé képzés ismeretanyaga, fejlesztési programja tematikusan felépített modulokból áll. Az egyes modulok témáit, a felkészítés tartalmát, összóraszámát, az egyes modulokra tételesen eső óraszámokat, a kötelező és ajánlott irodalmat, az alkalmazott képzési módszereket képzési programban kell meghatározni. A képzési programban kell szerepeltetni a felkészítésre vonatkozó tanulmányi és vizsgarend szabályait is. A képzési programokat a BM OF főigazgatója hagyja jóvá.

(2) A rendészeti vezetővé illetőleg a rendészeti mestervezetővé képzés intézeti képzésből és – munkavégzés melletti – önálló felkészülésből áll. Egy-egy tanfolyam létszáma legkevesebb 10, legfeljebb 16 fő.

(3) A képzés résztvevői a képzés végén a felkészítést végzőktől szóbeli és írásbeli visszajelzést kapnak arról, hogy a felkészítés során vezetői kompetenciáikban milyen fejlődést értek el, mely kompetenciáikban milyen további fejlesztésre van szükségük. Az írásbeli visszajelzés két példányban készül, melyből egy példányt az érintett, egy példányt a munkáltató kap kézhez.

43. § (1) A záró értékelés, illetve a záródolgozat védése bizottság előtt történik, melynek tagjai az érintett szervezetek – a záródolgozat tekintetében a feldolgozott témákhoz értő és legalább főosztályvezetői besorolású – vezetőiből, és az RTF RVTKI delegáltjából áll. A bizottság elnöke a bizottság legmagasabb beosztású – azonos beosztás esetén a magasabb rendfokozatú – tagja.

(2) A tanulmányok befejezését igazoló oklevelet a bizottság elnöke és az RTF RVTKI igazgatója hitelesíti.

44. § A képzésben résztvevő tisztet az intézeti képzés időtartamára, a vizsga napjaira, a visszajelzés napjára és a kibocsátó ünnepség napjára mentesíteni kell a munkavégzés alól. A tanulmányi munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatban a Hszt. 98. §-ában foglaltak az irányadóak.

45. § A rendészeti vezetővé képzés és a rendészeti mestervezetővé képzés szervezését és lebonyolítását az RTF RVTKI végzi a BM OF felügyelete mellett. Az RTF RVTKI – az érintett szervek illetékeseivel történő előzetes egyeztetés után, a BM OF egyetértésével – minden év július 1-jéig közreadja a következő oktatási évre (szeptember-június) vonatkozó tájékoztatóit, amelynek tartalmaznia kell a felkészítésekre beiskolázhatók szervezetenkénti létszámkeretét, összetételét, az indítandó kurzusok számát, időpontját, a résztvevőknek szóló legfontosabb információkat.

46. § A rendészeti vezetővé és a rendészeti mestervezetővé képzésre az RTF RVTKI által megadott időpontban és módon beiskolázott tiszteknek a 12. számú mellékletben, az önként jelentkezőknek a 13. számú mellékletben meghatározott nyomtatvánnyal kell jelentkezni.

47. § (1) Az RTF RVTKI-n munkaköri feladatként kiválasztást végző pszichológust e tevékenységéért külön díjazás nem illeti meg. Amennyiben a 26. §-ban foglalt vezető kiválasztási feladatokkal kapcsolatos munkák elvégzésével más pszichológust kell megbízni, őt külön díjazás illeti meg, melynek egy főre eső összege vizsgálatonként a mindenkori köztisztviselői illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt 90%-a.

(2) Az előadók óradíja a mindenkori köztisztviselői illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt 15%-a, a tréning jellegű oktatás óradíja a mindenkori köztisztviselői illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt 30%-a, a szakdolgozati bírálat díja a mindenkori köztisztviselői illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt 8%-a, a vizsgabizottság tagjainak és elnökének a vizsgáztatásért járó díja a mindenkori köztisztviselői illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt 6%-a.

48. § (1) Az egy főre eső képzési költség rendészeti vezetővé képzés esetén a mindenkori köztisztviselői illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt 250%-a.

(2) Önkéntes jelentkezés esetén a vezető kiválasztás egy főre eső költsége az érintettet terheli, aki köteles azt a vizsgálat megkezdése előtt az RTF RVTKI által megküldött átutalási postautalványon a BM OF számlájára befizetni, és a befizetést igazoló postai utalvány másolatát az RTF RVTKI-n a vizsgálat megkezdése előtt bemutatni.

49. § (1) A képzésekkel kapcsolatos költségek finanszírozása az R.2. 44. §-ának (2) bekezdése szerint történik.

(2) A 45. §-ban meghatározott tervezési rendtől eltérő képzések esetében a képzés költségei a megrendelő szervet terhelik. A költségek finanszírozása ez esetben is az R.2. 44. §-ának (2) bekezdése szerint történik.

(3) A költségek közül a vezető-kiválasztás, az előadók és a vizsgáztatók megbízási díját, a tananyaggal és az oktatástechnikai eszközök használatával, az oklevél-készítéssel, a vizsgáztatás és kibocsátó ünnepség lebonyolításával kapcsolatos kiadásokat, valamint a résztvevők szállásdíját – kivéve az önként jelentkezőkét – a BM OF költségvetésében külön szakfeladati számon kell tervezni. A beiskolázottak egyéb költségeit a beiskolázó szervek költségvetéséből kell fedezni.

50. § A rendészeti vezetővé képzésre önként jelentkező tiszt önerőből fedezi a képzési, valamint a szállás és ellátás költségeit, amelynek 50%-át – kérelmére az állományilletékes szerv átvállalhatja.

51. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ezt követően induló képzések, és vizsgáztatások esetében kell alkalmazni.

(2) Azok, akik ezen utasítás hatálybalépése előtt vettek részt a rendészeti szakvizsgára felkészítésen és vizsgáztatásukra még nem került sor, 2004. október 31-ig a felkészítés időpontjában érvényben lévő vizsgáztatási rend szerint tehetik le a rendészeti szakvizsgát. Az ilyen esetekben is az 5. § (6) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a rendészeti szakvizsga megkezdése időpontjának ezen utasítás hatálybalépésének napját kell tekinteni.

(3) Ezen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a rendészeti szakvizsgáról, a rendészeti vezetővé képzésről és a rendészeti mestervezetővé képzésről szóló 2/2002. (BK 1.) BM utasítás.