PÜ BH 2004/234
PÜ BH 2004/234
2004.06.01.
A bírósági ügy résztvevőiről filmfelvétel csak a tanács elnökének engedélyével készíthető. A tanács elnöke is csak akkor engedélyezheti a képmás rögzítését és nyilvánosságra hozatalát, ha ehhez az érintett személy maga is hozzájárul. A hozzájárulásnak egyértelműnek és kifejezettnek kell lennie [Ptk. 80. § (1)–(3) bek.; 1986 évi II. tv. 21. § (3) bek. a) pont; 10/1986. (IX. 1.) IM-BM r. 11. § (1) bek.].
A jogerős ítélet megállapította, hogy az alperes megsértette a felperesek személyiségi jogát azzal, hogy 1999. április 21-én a 19 órai, és 1999. április 29-én a 19 órai hírműsoraiban a felperesek képmását tartalmazó filmfelvételt a felperesek hozzájárulása nélkül levetítette. A jogerős ítélet az alperest a további jogsértéstől eltiltotta, és arra kötelezte, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felpereseknek személyenként 150 000-150 000 forintot és annak 1999. április 30-ától a kifizetésig járó évi 20%-os kamatát. Az ezt meghaladó – és a felperesek személyenként 250 000 forint kártérítés megfizetésére irányuló – keresetét elutasította.
A jogerős ítélet alapját képező tényállás értelmében az alperes televíziós műsorszolgáltató társaság az 1999. április 21-i és 1999. április 29-i esti hírműsorában S. J. vállalkozó büntetőügyének tárgyalásáról és a tárgyaláson történt letartóztatásáról tudósított. Ennek során levetítette a beavatkozó által készített filmfelvételt, amely a zárt bírósági tárgyalásról kijövő vádlottakról és az őket kísérő felperesekről készült. A felperesek a büntetőügy bírósági tárgyalásán és azt követően a vádlottak őrzését ellátó BV. alkalmazottjaként láttak el biztonsági feladatokat. Az I. r. felperes az őrség parancsnokaként, a II. r. és a III. r. felperes a kísérő egység tagjaként teljesített szolgálatot. Az említett eseménynél az alperesen – beavatkozón – kívül több televíziós társaság, illetve sajtótudósító is jelen volt, és arról kép- illetve filmfelvételt készített. Az alperes, illetve a beavatkozó a felperesek hozzájárulását a filmfelvételek elkészítéséhez és nyilvánosságra hozatalához nem kérte, ezért azok elkészítésére és sugárzására a felperesek hozzájárulása nélkül került sor. A jogerős ítélet megállapította, hogy a felperesek személyhez fűződő joguk megsértése miatt pert indítottak más televíziós társaságok ellen is, és peren kívüli egyezség során 100 000 – 100 000 forint kártérítést vettek fel a ,,P. N.'' illetve a ,,B.'' című újság kiadójától. A jogerős ítélet álláspontja szerint a felperesek munkaköri kötelezettségüket teljesítve, parancsra láttak el biztonsági feladatot, így nem minősülnek közszereplőnek. A személyük beazonosítására alkalmas felvétel készítéséhez és nyilvánosságra hozatalához szükséges lett volna a hozzájárulásuk beszerzése. Nem a felpereseknek kellett tiltakozásukat kifejezni a felvétel készítésekor. Hozzájárulás hiányában az alperes megsértette a felperesek Ptk. 80. §-ának (1) bekezdésében védett, képmáshoz fűződő személyiségi jogát.
A perben rendelkezésre álló adatok alapján a jogerős ítélet megállapította, hogy a felperesek mindennapi életét az alperes jogsértő magatartása megnehezítette, a lakóhelyükön ugyanis foglalkozásuk ismertté vált, és el kellett viselniük a vádlottakkal szimpatizáló személyek sértő megjegyzéseit. Erre figyelemmel az alperest az eset összes körülményét figyelembe véve, az okozott hátránnyal arányos – mérlegeléssel megállapított – nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése és a Ptk. 355. §-ának (1) és (4) bekezdése alapján.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása érdekében az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet azért jogszabálysértő, mert figyelmen kívül hagyta azt, hogy a felperesek – akik börtönőrök – a közhatalom képviselőjeként az állami akarat végrehajtását biztosítják, ezért őket a Btk. 137. §-a k) pontja értelmében – hivatalos személyként – speciális védelem illeti meg. A speciális védelemből következik, hogy a felpereseknek, mint hivatalos személyeknek a közszereplőkre vonatkozó speciális terhet is viselniük kell. Álláspontja szerint a felvételek alapján az is megállapítható, hogy a felperesek hallgatólagosan hozzájárultak a felvételek elkészítéséhez és közzétételéhez, ezért a Ptk. 75. §-ának (3) bekezdése értelmében az alperes magatartása nem sért személyhez fűződő jogot.
A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérték.
A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben írt indokok alapján nem jogszabálysértő.
A Ptk. 80. §-ának (1) bekezdése szerint a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával kapcsolatos bármiféle visszaélés. A (2) bekezdés szerint képmás nyilvánosságra hozatalához – a nyilvános közszereplés kivételével – az érintett személy hozzájárulása szükséges.
Az alperes sajtótevékenység ellátása során hozta nyilvánosságra a felperesek képmását. A bírósági tárgyalásról szóló sajtótájékoztatásra az 1986. évi II. tv. (St.) 21. §-a (3) bekezdésének a) pontjában írt felhatalmazás alapján a 10/1986. (IX. 1.) IM-BM együttes rendelet (R.) rendelkezései az irányadók. Ezért tévesen hivatkozik a felülvizsgálati kérelmében az alperes arra, hogy a képmással való visszaélés megítélése szempontjából kizárólag a Ptk. 80. §-ában foglaltakat kell alkalmazni, azaz azt kell vizsgálni, hogy a Ptk. 80. §-a (2) bekezdése alapján a felperesek – mint nyilvános közszereplők – képmását az alperes hozzájárulásuk nélkül nyilvánosságra hozhatta-e.
A R. 11. §-ának (1) bekezdése szerint a bírósági tárgyaláson felvételt készíteni csak az eljáró tanács elnökének engedélyével szabad. Az engedély – a Ptk. 80. § (3) bekezdésében meghatározott eseten kívül – csak akkor adható meg, ha a felvétel nyilvánosságra hozatalához a felvételeken szereplő és az eljárásban részt vevő személyek hozzájárultak. A (3) bekezdés értelmében az engedélyt vissza kell vonni, illetve a további nyilvánosságra hozatalt meg kell tiltani, ha utóbb a tárgyalásról a bíróság a nyilvánosságot kizárta.
E rendelkezésekből következik, hogy a bírósági ügy résztvevőiről filmfelvétel csak a tanács elnökének engedélyével készíthető el. A tanács elnöke is csak akkor engedélyezheti a képmás rögzítését és nyilvánosságra hozatalát, ha ehhez az érintett személy maga is hozzájárul.
Arra a perben az alperes – illetve a beavatkozó – maga sem hivatkozott, hogy a felperesek képmását is tartalmazó filmfelvételt a bírósági tanács elnökének engedélyével készítette. Az a hivatkozása pedig, hogy a felperesek ,,hallgatólagosan'' hozzájárultak a filmfelvételek elkészítéséhez és nyilvánosságra hozatalához, azért súlytalan, mert a hozzájárulásnak egyértelműnek és kifejezettnek kell lennie. A felperesek pedig akkor, amikor az előzetes letartóztatásba vett vádlottak elvezetésére, kísérésére vonatkozó feladataikat teljesítették, nem voltak olyan helyzetben, hogy a képmásuk megörökítéséről, illetve nyilvánosságra hozataláról nyilatkozatot tegyenek. A bíróság épületében teljesített munkaköri feladataik folytán a felperesek egyébként sem váltak közszereplővé, illetve olyan személlyé, akikre a R előírásai nem vonatkoznak.
A kifejtettekből következik, hogy jogszabálysértés nélkül jutott a jogerős ítélet arra a következtetésre, hogy az alperes a felperesek képmását hozzájárulásuk nélkül hozta nyilvánosságra, ezzel pedig a Ptk. 80. §-ának (1) bekezdésében védett személyhez fűződő jogukat megsértette. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a nem vagyoni kártérítés összegszerűségét nem kifogásolta, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek az ezzel kapcsolatos rendelkezéseit nem vizsgálta felül.
A fenti indokokra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. IV. 20.752/2002.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás