24/2004. (VI. 29.) AB határozat
24/2004. (VI. 29.) AB határozat1
2004.06.29.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Fertőszéplak Község Önkormányzata Képviselő-testületének az építményadóról szóló 2/2003. (III. 10.) számú rendelete 4. § (4) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője (a továbbiakban: hivatalvezető) törvényességi észrevételt tett Fertőszéplak Község Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) az építményadóról szóló 2/2003. (III. 10.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 4. § (4) bekezdésére. A hivatalvezető a törvényességi észrevételében rámutatott arra, hogy az Ör. 4. § (4) bekezdése mentesíti az Ör. 2. § (1) bekezdésében meghatározott adóalanyt az adóbevallási kötelezettsége alól. Az önkormányzat azonban a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 43. § (2) bekezdésére, valamint az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 309. § (3) bekezdésére figyelemmel 2003. január 1-jétől csak az adóelőleg és az adófizetés esedékessége tekintetében térhet el az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseitől. A törvényességi észrevételt a képviselő-testület nem fogadta el, ezért a hivatalvezető az Alkotmánybírósághoz fordult kezdeményezve a támadott rendelkezés megsemmisítését.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta.
1. Az Alkotmány rendelkezései:
„44/A. § (1) A helyi képviselőtestület:
(...)
d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,”
„(2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) rendelkezései:
„16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”
3. A Htv. rendelkezései:
„43. § (1) A helyi adóval és az önkormányzat költségvetése javára más jogszabályban megállapított minden adóval kapcsolatos eljárásban az e törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakat – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – kell alkalmazni.
(2) Az önkormányzat az adóelőleg- és az adófizetés esedékességére vonatkozóan – ideértve a 42. § (3) bekezdésében meghatározott esetet is – az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól, továbbá a 41. §-ában szabályozottaktól eltérően rendelkezhet, ha ezzel az adóalany számára válik kedvezőbbé kötelezettségének teljesítése.
(3) Az önkormányzat a helyi adóval kapcsolatban rendeletet alkothat az adózás rendjéről szóló törvényben nem szabályozott eljárási kérdésben.
(4) Az adózás rendjéről szóló törvény hatálybalépéséig határozattal megállapított – az (1) bekezdés szerinti adót, illetéket érintő – kötelezettségre, a megállapítás időpontjában hatályban volt rendelkezések az irányadók.”
4. Az Art.-nek az Ör. megalkotásakor hatályos rendelkezései:
„9. § (1) Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles törvényben vagy e törvényben előírt:
a) bejelentésre, nyilatkozattételre,
b) adómegállapításra (önadózás, a munkáltató, a kifizető adómegállapítása),
c) bevallásra,
d) adófizetésre és adóelőleg fizetésére,
e) bizonylat kiállítására és megőrzésére,
f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre),
g) adatszolgáltatásra,
h) adólevonásra, adóbeszedésre
[az a)–h) pontban foglaltak együtt: adókötelezettség].
(2) Az (1) bekezdés g) és h) pontjában megjelölt kötelezettség nem terjed ki a magánszemély adózóra akkor, ha nem vállalkozó, munkáltató, kifizető vagy adóbeszedésre kötelezett. A törvény az adózót más kötelezettség alól is mentesítheti.”
„11/C. § (1) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetében – az önadózás és az adóbeszedés kivételével – az adózó bevallásának benyújtásával jelenti be adókötelezettségét.”
„20. § (1) Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adóról – az eljárási illeték kivételével –, továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. A költségvetési támogatás előlegének, illetve gyakoribb igénybevételének igénylése nem minősül adóbevallásnak. Az adóhatóság olyan nyomtatványt is rendszeresíthet, amely alkalmas több jogcímen fennálló adókötelezettség, költségvetési támogatásigénylés bevallására, illetve az adókötelezettség bevallása mellett költségvetési támogatás igénylésére.”
„22. § (1) A vállalkozók kommunális adójáról és az iparűzési adóról az adóévet követő év május 31-ig kell bevallást tenni. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő 150. napig nyújtja be.
(2) Ha a helyi adót nem az adózó állapítja meg, az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie.
(3) Nem kell újabb adóbevallást tenni a (2) bekezdésben foglalt esetben mindaddig, ameddig a helyi adót (adókötelezettséget) érintő változás nem következett be.”
5. Az Ör. rendelkezései:
„2. § (1) A Htv. 13. §-ában leírt mentességeken túl mentes az adó alól a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épület része kivételével
a) az a lakás, amelyben magánszemély lakóhelyet létesített és azt a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. LXVI. törvény szerint lakcímként bejelentette;
b) az a lakás, amelyet hatóság lakhatatlanná nyilvánított; valamint
c) a nem lakás céljára szolgáló épület.”
„4. § (4) A 2. § (1) bekezdésben leírt építmény után az adóalany mentesül az adóbevallási kötelezettség alól.”
III.
Az indítvány megalapozott.
A helyi önkormányzatok adó-megállapítási joga az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés d) pontján alapul. A helyi adóztatás alapvető törvényi kereteit a Htv. állapítja meg. A Htv. 6. §-a határozza meg a helyi önkormányzat adó-megállapítási jogának és e tárgyban rendeletalkotási jogkörének a terjedelmét. A helyi önkormányzat dönthet a Htv. keretei között egyes adótípusok és adófajták bevezetéséről, az adók mértékéről, valamint adómentességek és adókedvezmények meghatározásáról.
Az Art. az Ör. megalkotásakor és az indítvány elbírálásakor is előírta az adóbevallási kötelezettséget. Az Ör. megalkotása idején az Art. 11/C. § (1) bekezdése szerint az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó – az építményadó ilyen adó – esetén az adózó bevallásának benyújtásával jelenti be adókötelezettségét. A 20. § (1) bekezdése alapján az adóbevallás – egyebek között – éppen az adómentességek megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Törvényesen ezért sem mentesítheti az önkormányzat a vállalkozót az adóbevallási kötelezettsége alól.
Törvényi felhatalmazás alapján alkotott önkormányzati rendelet nem lépheti túl a törvényi felhatalmazás kereteit. A Htv. 43. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a helyi adóval kapcsolatos eljárásban a Htv.-ben és adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A Htv. 43. § (2) bekezdése kizárólag az adóelőleg- és az adófizetés esedékességét illetően teszi lehetővé a képviselő-testület számára, hogy az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól eltérő esedékességet írjon elő rendeletében, feltéve, hogy az az adózó számára kedvezőbb fizetési kötelezettséget eredményez. A Htv. 43. § (3) bekezdése azt teszi lehetővé, hogy a képviselő-testület az adózás rendjéről szóló törvényben nem szabályozott kérdésben szabályozzon. Az adóbevallási kötelezettséget viszont az adózás rendjéről szóló törvény az Ör. megalkotásának időpontjában [Art. 9. § (1) bekezdés c) pont] és az indítvány elbírálásának időpontjában [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 14. § (1) bekezdés c) pont] egyaránt szabályozta, ezért nem volt és nincs felhatalmazása a képviselő-testületnek arra, hogy az adóbevallási kötelezettség alól mentesítse a vállalkozót.
Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint törvény felhatalmazása alapján kizárólag a felhatalmazás keretei között szabályozhat az önkormányzati képviselő-testület, a felhatalmazás kereteit túllépő, azt meghaladó önkormányzati szabályozás ellentétes a törvénnyel, sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglaltakat. [3/1999. (III. 24.) AB határozat, ABH 1999, 375, 377–378.; 39/2001. (X. 19.) AB határozat, ABH 2001, 691–697.; 18/2002. (IV. 25.) AB határozat, ABH 2002, 496, 499.; 23/2002. (VI. 21.) AB határozat, ABH 2002, 515, 517, 28/2002. (VI. 28.) AB határozat, ABH 2002, 540, 541, 56/2003. AB határozat, ABH 2003, 867, 870.]
Az Ör. 4. § (4) bekezdése az adóbevallási kötelezettség alóli mentesítéssel túllépte a törvényi felhatalmazás kereteit, emiatt törvénysértő és az Alkotmány 44. § (2) bekezdésébe ütközés miatt alkotmányellenes, ezért azt az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
A határozat közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 48/H/2004.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás