PÜ BH 2004/242
PÜ BH 2004/242
2004.06.01.
Tárgyalás elmulasztás miatti igazolási kérelemnek való helyt adás esetén az elmulasztott határnapon tartott tárgyalást a szükséges keretben meg kell ismételni – A korábban meghozott ítélet hatályban tartása, illetve hatályon kívül helyezése kérdésében való döntést a megismételt tárgyalás alapján hozott ítéletnek kell tartalmaznia [Pp. 109. § (4) bek., 212. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest az alperes perköltségének viselésére. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában megállapította, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 51. § (1) pontja alapján az alperes jogszerűen mondta fel a szerződést. Az Szjt. 51. § (3) bekezdése az alperesi figyelmeztetéssel megvalósult. Megállapította, hogy a felperes részéről történt szerződésszegés, így a felperes kárigényének nem volt alapja. Az alperes által a felperes megkerülésével értékesített kazetták felperesi kárként nem voltak értékelhetők, mivel az értékesítéssel az alperes kárenyhítő magatartást tanúsított.
A beszámítási kifogásnak nem adott helyt, ugyanis a kereset elutasítása folytán nem volt mibe beszámítani.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben annak megváltoztatását kérte az alábbiak szerint. Kérte annak megállapítását, hogy az alperes a kizárólagosság ellenére folytatott terjesztéssel megszegte a kizárólagos forgalmazási szerződést, amellyel a felperesnek 13 491 798 Ft kárt okozott. Kérte annak megállapítását, hogy az alperes az Szjt. 51. § szerint jogszerűen nem mondta fel a szerződést. Indítványozta az alperes beszámítási kifogásának elutasítását, mivel azt sem jogalapjában, sem összegében nem terjesztette elő, és nem bizonyította az alperes.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete érdemben nem bírálható felül a következők miatt.
A Pp. 109. § (4) bekezdése értelmében, ha a bíróság az igazolási kérelemnek helyt ad, az elmulasztott határnapon tartott tárgyalást a szükséges keretben meg kell ismételni.
Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása vagy teljes, illetőleg részbeni hatályon kívül helyezése kérdésében is határozni kell.
Bár a törvény nem rendelkezik arról, hogy milyen alakszerű határozatot kell hozni a korábban meghozott ítélet hatályban tartása, illetve hatályon kívül helyezése kérdésében, azt a bíróságnak a jogszabály helyes értelmezése alapján – figyelemmel a Pp. 212. § (1) bekezdésére is – ítélettel kell elbírálnia.
A Pp. 109. § (4) bekezdésében foglaltak kötelezővé teszik a bíróság számára a korábbi és az újabb határozat egybevetését, ennek a hivatalbóli döntési kötelezettségnek tükröződnie kell az ítélet rendelkező részének és indokolásának megfogalmazásában. Ellenkező esetben az adott ügy érdemében két határozat meghozatalára kerül sor.
Jelen esetben az elsőfokú bíróság az ítélet meghozatalát követően helyt adott a felperesi képviselő tárgyalás elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelmének. Ezért ezt követően a lefolytatott eljárás eredményéhez képest a korábban meghozott ítélet hatályban tartása vagy hatályon kívül helyezése tárgyában kellett volna határoznia. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság az újonnan meghozott ítélettel – ismét – elutasította a kereseti kérelmet.
Az ítélet indokolása ugyan utal rá, hogy az elsőfokú bíróság a perben korábban született ítéletet hatályon kívül helyezte, és az eljárást folytatta, azonban ez a fellebbezés folytán elbírálásra felterjesztett ítéletben nem történt meg. Megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy ilyen tartalmú végzés sem volt fellelhető az iratoknál, azonban amennyiben végzéssel rendelkezett volna erről a kérdésről az elsőfokú bíróság, azzal is lényeges eljárási szabálysértést valósított volna meg, mivel a fentiek szerint kifejtett indokok alapján csak ítélettel lehet dönteni a korábbi ítélet hatályban tartása vagy hatályon kívül helyezése tárgyában (BH 1996/217.).
Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt a Pp. 252. § (2) bekezdésének megfelelően hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat meghozatalára utasította.
A megismételt eljárás során tehát az elsőfokú bíróságnak ítélete meghozatalánál a felperes által elmulasztott határnapon született ítélet hatályban tartásáról illetve teljes vagy részbeni hatályon kívül helyezéséről kell határoznia. Az ítélet indokolásában pedig részletesen meg kell jelölnie azokat az indokokat, amelyek az igazolási kérelemnek helyt adó határozat meghozatalát követően lefolytatott tárgyalások eredményeképpen – a korábbi ítélettel való összevetéssel – döntése meghozatalához vezettek. (Fővárosi Ítélőtábla 2. Pf. 20.058/2004/4. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás