KÜ BH 2004/259
KÜ BH 2004/259
2004.06.01.
Gazdálkodó szervezet esetében a vételi jog gyakorlása átengedhető [1959. évi IV. tv. 374. §]
A felperes C. M. és C. M.-né ingatlantulajdonosokkal kölcsönszerződést kötött, amelyben a szerződési kötelezettség teljesítésének biztosítására 2005. október 3-áig a felperes részére vételi jog kikötésére került sor. A szerződés 5. pontja szerint a felek megállapodtak abban, hogy késedelmes teljesítés esetén a felperesnek az ingatlanra vételi jogot biztosít a kölcsönvevő azzal, hogy a felperes jogosult más személy kijelölésére, aki a vételi jog gyakorlására jogosult. A körzeti földhivatal határozatával a Bank vételi jog bejegyzése iránti kérelmét elutasította. Határozatának indokolásában az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 49. §-ára, valamint a Ptk. 328. § és 375. §-ára hivatkozott, megállapítva, hogy a vételi jog személyhez kötött jog, amelynek engedményezését a jogszabály kizárja, ezért nem kerülhet sor annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére sem. A felperes fellebbezésére eljáró alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, hivatkozott a Ptk. 375. § (4) bekezdésére, amely szerint a vételi jogra a visszavásárlási jog szabályai alkalmazandók és nem a felperes által hivatkozott elővásárlási jog rendelkezései.
A felperes keresetet nyújtott be a megyei bírósághoz, kérve a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát, megváltoztatását, valamint a felperes szerződésének bejegyzését. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta alaposnak, ezért azt elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a Ptk. 373. § (4) bekezdése rendelkezik az elővásárlási jog átruházásáról, a jogszabály változásai tükrében értékelte a jogalkotói szándékot és arra a meggyőződésre jutott, hogy a jogalkotó az elővásárlási jog átruházásáról szóló rendelkezéseket kizárólag gazdálkodó szervezetek esetére kívánta biztosítani, és e rendelkezések kivételes jellegűek, ezt a Ptk. miniszteri indoklása is alátámasztja.
A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az elsőfokú bíróság jogerős ítélete ellen, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletét okszerűtlennek és logikailag ellentmondónak minősítette. Álláspontja szerint a Ptk. értelmezése során téved az elsőfokú bíróság. A Ptk. 375. § (4) bekezdése a vételi jog átruházhatósága vonatkozásában nem tartalmaz eltérő előírást, ezért alkalmazandó a visszautalások kapcsán az a szabály, amely értelmében a vételi jog nem átruházható, azonban a gazdálkodó szervezet kijelölheti azt a személyt, aki a jog gyakorlására jogosult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos közigazgatási eljárás során elsődlegesen az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabály, az Inytv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az elsőfokú hatóság elutasító döntését az Inytv. 49. §-ára alapozta, amely nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a kérelem elutasítását megalapozta volna. A 49. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy az ingatlan-nyilvántartásba jog és tény csak azzal szemben jegyezhető be, aki ott jogosultként már szerepel. E feltételnek a felperes által előterjesztett kérelem és az ahhoz kapcsolódó adásvételi szerződés megfelel. Az Inytv. 49. § (2) bekezdése szerint az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetése kérdésében a bejelentés nem köti a körzeti földhivatalt. E rendelkezés jelen esetben nem alkalmazható, hasonlóképpen a (3) és (4) bekezdés rendelkezései sem a konkrét ingatlan-nyilvántartási ügyre vonatkozóan tartalmaznak szabályozást. Az elsőfokú közigazgatási szerv határozatának indokolása tehát nem támasztja alá az ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott elutasító határozatot.
Hivatkozott az első- és másodfokú hatóság a Ptk. 328. §-ára, illetőleg a Ptk. 373. § (4) bekezdésére, továbbá a 375. § (4) bekezdésére is. A Ptk. 328. § (2) bekezdése szerint nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja. A Ptk. 375. §-a szerint a tulajdonos másnak vételi jogot engedhet, a jogosult ebben az esetben a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. Jelen eljárás tárgyát képező jogügyletben a kölcsönvevő a felperes számára vételi jogot biztosított a Ptk. 375. § fent idézett rendelkezése alapján. A Ptk. 375. § (4) bekezdése szerint a vételi jogra a visszavásárlási jog szabályait kell alkalmazni. A visszavásárlási jog szabályait a Ptk. 374. §-a tartalmazza, amelynek (5) bekezdése szerinti a visszavásárlási jogra az elővásárlási jog szabályai alkalmazandók. Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok pedig [373. § (4) bekezdése] gazdálkodó szervezet számára lehetőséget biztosítanak, hogy kijelölje azt a személyt, aki az elővásárlási jog gyakorlására jogosult. Kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában – e jogszabályokon belül a jogalkotó által létrehozott kapcsolat alapján – megállapítható, hogy a jogalkotó nem zárta el a vételi jog jogosultját attól a lehetőségtől – amennyiben az gazdálkodó szervezet – hogy kijelölje azt a személyt, aki a vételi jogát gyakorolja.
Fent kifejtettek szerint nincs a Polgári Törvénykönyvben meghatározott olyan kizáró rendelkezés, amely – figyelemmel a Ptk. 328. § (2) bekezdésének kivételt meghatározó rendelkezésére – a vételi jognak gazdálkodó szervezet részéről más személyre történő átruházását akadályozná.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (2) bekezdésének megfelelően az eltérő jogértelmezésen alapuló elsőfokú bírósági ítéletet hatályon kívül helyezte.
Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a felperes kérelme az első- és másodfokú közigazgatási határozat indokolásában meghatározottak miatt nem utasítható el, ezért az alperesi és elsőfokú közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte.
Az új eljárás során a felperes kérelmének megfelelő ingatlan-nyilvántartási eljárást le kell folytatni. (Legf. Bír. Kfv. III. 37.271/2002. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás