KÜ BH 2004/260
KÜ BH 2004/260
2004.06.01.
A kisebbségi önkormányzat névváltoztatásról szóló határozatait a települési önkormányzat keresettel nem támadhatja [1952. évi III. tv. 324. §; 1990. évi LV. tv. 11., 99. §; 1993. évi LXXVII. tv. 63. §].
A J. Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2001. június 27-i ülésén hozott határozatában nevét ,,J. Cigány Önkormányzat'' elnevezésre változtatta.
A felperes keresetében az alperes hivatkozott határozatának hatályon kívül helyezését kérte.
Álláspontja szerint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 27. § (2) bekezdés nem ad lehetőséget arra, hogy a J. Cigány Kisebbségi Önkormányzat nevéből elhagyja a ,,kisebbségi'' szót.
Az elsőfokú bíróság végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította.
A végzés indokolása szerint a Pp. 324. § (2) bekezdése a közigazgatási szervnek hatósági közigazgatási ügyben hozott határozata felülvizsgálatát utalja a közigazgatási bíróság hatáskörébe.
A közigazgatás határozatának tehát olyan hatósági államigazgatási jellegűnek kell lennie, amelyben a közigazgatási szerv ügyfelet érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez.
A keresetlevélben megjelölt határozat nem közigazgatási jellegű, ezért az elsőfokú bíróság annak felülvizsgálatára nem látott lehetőséget; a keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontja alapján utasította el.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra való utasítását kérte.
Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a Pp. 324. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezést, amelynek értelmében közigazgatási határozat a helyi önkormányzat törvényben meghatározott határozata, belső szabályzata, illetve egyéb döntése is.
Utalt arra, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 102/A. §-a értelmében az Ötv.-t kell alkalmazni a helyi kisebbségi önkormányzatok működésére is.
Kifogásolta, hogy a felperes kérelme ellenére a törvényességi felügyeleti jogkört gyakorló közigazgatási hivatal törvényességi észrevételt nem tett.
Hivatkozott arra, hogy a Pp. 324. § (2) bekezdés b) pontja, valamint az Alkotmány 57. § (1) bekezdése értelmében a kisebbségi önkormányzat határozatával szemben – alapvető jogai sérelmének alapján – bírósághoz fordulhat.
A fellebbezés nem alapos.
A Pp. 324. § (2) bekezdése szerint a Pp. XX. fejezete alkalmazásában közigazgatási határozat
a) az államigazgatási szervnek, vagy államigazgatási ügy intézésére feljogosított más szervnek hatósági államigazgatási ügyben (1957. évi IV. törvény 3. §) hozott határozata;
b) a helyi önkormányzat törvényben meghatározott határozata, belső szabályzata, illetve egyéb döntése;
c) más szervnek az a határozata, amelynek felülvizsgálatára vonatkozóan külön törvény e fejezet alkalmazását rendeli.
Az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a keresettel támadott alperesi határozat vonatkozásában a Pp. 324. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása jöhet szóba.
A felperes fellebbezésében helyesen hivatkozik arra, hogy a Ktv. 63. § (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LV. törvény, (a továbbiakban: Ötv.) és más – a helyi önkormányzatokra vonatkozó – jogszabályok rendelkezéseit a Ktv. szabályaival összhangban kell alkalmazni.
Az idézett utaló szabály vonatkozik az alperes határozatainak bírósági felülvizsgálatára is.
Az Ötv. két rendelkezése biztosít lehetőséget az önkormányzati döntések bírósági felülvizsgálatára. Egyrészt az Ötv. 11. § (3) bekezdése, a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott, továbbá a polgármester (főpolgármester), valamint a képviselő-testület bizottságának a részönkormányzat testületének önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata esetében, illetve az Ötv. 99. § (2) bekezdés b) pontja a közigazgatási hivatal részére teszi lehetővé, hogy kezdeményezze az önkormányzat képviselő-testülete döntéseinek (határozat, belső szabályzat, egyéb döntés) bírósági felülvizsgálatát.
A felperes esetében tehát csak az Ötv. 11. § (3) bekezdésében írt felülvizsgálatra kerülhet sor. E rendelkezés azonban kizárólag hatósági határozatok esetében alkalmazható.
Az elsőfokú bíróság tehát helyes jogi álláspontra helyezkedett, amikor úgy ítélte meg, hogy az alperes névváltoztatás tárgyában hozott határozata – amely hatósági határozatnak nem minősíthető – a felperes részéről keresettel nem támadható.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. (Legf. Bír. Kpkf. IV. 37.294/2002. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás