KÜ BH 2004/262
KÜ BH 2004/262
2004.06.01.
A tárgyalás felfüggesztéséről a perindítás hatályának beállta előtt nem lehet határozni, a képviselő-testület döntésére hivatkozással a tárgyalást nem lehet felfüggeszteni [Pp. 152. § (1) bek.].
Az ügyben irányadó tényállás szerint a Közigazgatási Hivatal vezetője határozatával elutasította a kerületi önkormányzatnak az ingatlan kisajátítása iránti kérelmét. A kerületi önkormányzat polgármesteri hivatala törvényi határidőn túl, igazolási kérelem előterjesztése mellett benyújtott keresetlevelében a határozat felülvizsgálatát kérte, majd bejelentette, hogy az ingatlan tulajdonosa az ingatlant vételre felajánlotta, amely képviselő-testületi döntést igényel. Az elsőfokú bíróság a per tárgyalását a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 152. §-ának (1) bekezdése alapján a képviselő-testület döntéséig felfüggesztette.
Az I. r. alperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, valamint az elsőfokú bíróságnak a per folytatására történő utasítását kérte. Álláspontja szerint a tárgyalás felfüggesztésére a felek érdemi perbebocsátkozása után kerülhet sor. Az ingatlan vételre felajánlásáról történő döntés nem tartozik államigazgatási hatáskörbe, ezért az alperesi határozat felülvizsgálatának nem előkérdése. A felperes az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy a képviselő-testületi döntés a keresettől való elállását is eredményezheti. Az I. r. alperes fellebbezése alapos.
A Pp. 152. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés eldöntésétől függ, amelynek tárgyában az eljárás büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik, a bíróság a per tárgyalását ennek az eljárásának a befejezéséig felfüggesztheti. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felfüggesztés fentiekben meghatározott feltételei nem álltak fenn. Nem állt fenn büntetőbírói, vagy államigazgatási eljárás esélye, miután a képviselő-testület döntése nem sorolható egyik eljárási rendbe sem; a képviselő-testület várható döntése pedig nem olyan tartalmú, amely előkérdésnek tekinthető. A másodfokú bíróság egyetért az I. r. alperes azon hivatkozásával, hogy az elsőfokú bíróság azért sem függeszthette fel a per ,,tárgyalását'', mivel az nem jutott tárgyalási szakba, és a jogalkotó a per ,,tárgyalásának'' felfüggesztését ilyen esetben nem engedi meg (BH 1984/361.). Az ügyben nemcsak a tárgyalás megtartására nem került sor, de a bíróság a felperes által az I. r. alperes útján (az I. r. alperesi közigazgatási szervnél) előterjesztett keresetet, valamint az I. r. alperes perbeli érdemi nyilatkozatát a II. r. alperessel nem közölte, ezért sem volt helye a felfüggesztésnek. Az elsőfokú bíróság a felfüggesztő végzést nem kézbesítette a II. r. alperesnek. Nem hagyható figyelmen kívül az, hogy a felperes a keresetlevél késedelmes előterjesztését nem vitatta, az elsőfokú bíróság pedig a felfüggesztésről a felperes igazolási kérelmének érdemi elbírálása előtt döntött. A másodfokú bíróság arra mutat rá, hogy csak a hiánytalan, és határidőben benyújtott, vagy a késedelmes benyújtás okán előterjesztett igazolási kérelemnek helyt adás esetén dönthet a bíróság a felfüggesztésről, amennyiben annak egyéb jogszabályi feltételei is fennállnak. A fentiekre tekintettel a másod-fokú bíróság az elsőfokú bíróság jogsértő végzését a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Az elsőfokú bíróságnak további eljárása során tisztáznia kell a felek személyét is. Az I. r. alperes határozatában megjelölt ügyfél, valamint a keresetlevelet előterjesztő nem ugyanazon (jogi) személy, amely tényt nem lehet áthidalni azzal, hogy az elsőfokú bíróság az általa helyesnek vélt felperest szerepelteti végzésének fejrészében. Az ingatlantulajdonos II. r. alpereskénti minősítése is további tisztázást igényel, tekintettel arra, hogy nem minősül a 1976. évi 24. tvr. 19. §-a szerinti kisajátítást kérőnek, így alperesként – a közigazgatási per jellege és ezt előíró jogszabályi rendelkezés hiányában – nem vehet részt, a perben beavatkozóként járhat el. (Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumi vélemény KGD 2004/2. 34. oldal) E körben a felperes tájékoztatása, a felperesnek a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltakra való figyelmeztetése szükséges. Végül vizsgálni kell a keresetlevél benyújtásának idejét, és elkésettség esetén az előterjesztett igazolási kérelmet el kell bírálni. (Fővárosi Ítélőtábla 2. Kpkf. 50.400/2003/3. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás