• Tartalom

264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet

264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet

az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről1

2012.01.01.

A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 8. § (2) bekezdésében és az 59. § (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:

a) a rendelet 1. számú mellékletének A) részében meghatározott kategóriákba (a továbbiakban: elektromos berendezés-kategória) tartozó elektromos és elektronikai berendezésekre,

b) a belőlük származó hulladékokra, és

c) az ezen hulladékokkal kapcsolatos visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási tevékenységekre.

(2)2 Nem terjed ki e rendelet hatálya a kifejezetten honvédelmi és nemzetbiztonsági célra használt elektromos és elektronikai berendezésre, valamint azon elektromos és elektronikai berendezésre, amely e rendelet hatálya alá nem tartozó dolog alkotórésze vagy tartozéka.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) elektromos és elektronikai berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve villamos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is (a továbbiakban: elektromos berendezés);

b) háztartási elektromos berendezés: e rendelet 1. számú mellékletének B) részében meghatározott elektromos berendezés, annak kereskedelmi, ipari, illetve intézményi alkalmazása esetén is (a továbbiakban: háztartási berendezés);

c) történelmi hulladék: a 2005. augusztus 13. napját megelőzően gyártott elektromos berendezésből származó hulladék;

d)3 import: az elektromos berendezés kereskedelmi célú beszállítása az Európai Gazdasági Térségen kívülről Magyarország területére;

e)4 export: az elektromos berendezés kereskedelmi vagy egyéb célú kiszállítása az Európai Gazdasági Térségen kívülre;

f)5 gyártó: a Hgt. 3. §-ának e) pontjában meghatározott gyártó, valamint az elektromos berendezés olyan forgalmazója, aki a más gyártó által előállított elektromos berendezést saját márkaneve alatt továbbforgalmazza, kivéve, ha az elektromos berendezésen az eredeti gyártó márkaneve is feltüntetésre kerül;

g)6 kereskedő: az elektromos berendezést felhasználónak értékesítő forgalmazó;

h) részben történő újrahasználat: az elektromos berendezésből származó hulladék valamely alkotórészének eredeti célra történő ismételt felhasználása.

A gyártó visszavételi, begyűjtési, hasznosítási
és ártalmatlanítási kötelezettsége

3. §7 (1) A gyártó – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles

a) az általa forgalomba hozott elektromos berendezésből származó hulladékot,

b) a háztartási berendezésből származó történelmi hulladékot,

c) az új, azonos vagy azonos funkciójú termékkel helyettesített nem háztartási berendezésből származó történelmi hulladékot

visszavenni (visszavételi kötelezettség).

(2) A gyártó megtagadhatja az elektromos berendezés visszavételét, amennyiben a visszavételi, a begyűjtési és hasznosítási kötelezettség teljesítése az emberi egészségre, illetve a környezetre súlyos veszélyt jelenthet.

(3)8 A gyártó – a (10) bekezdésben foglaltak kivételével – köteles a háztartási berendezésből származó hulladék begyűjtéséről elektromos berendezéskategóriánként legalább e rendelet 2. számú mellékletének A/1. táblázatában, a nem háztartási berendezésből származó hulladék begyűjtéséről a 2. számú mellékletének A/2. táblázatában meghatározott begyűjtési aránynak megfelelő mértékben gondoskodni (begyűjtési kötelezettség).

(4) A gyártó a begyűjtési kötelezettségének teljesítése során – a 2008. év kivételével – e rendelet 2. számú mellékletének A) táblázatában meghatározott, a tárgyévre vonatkozó begyűjtési arány mértékénél legfeljebb 2% ponttal kevesebbet is teljesíthet.

(5) Amennyiben a gyártó e rendelet 2. számú mellékletének A) táblázatában meghatározott, a tárgyévre vonatkozó begyűjtési arány mértékénél a (4) bekezdésben foglaltak alapján kevesebbet teljesített, akkor a tárgyévet követő évben a begyűjtendő hulladékká vált elektromos berendezés mennyisége a tárgyévi begyűjtési kötelezettség mennyisége és a tárgyévben begyűjtött mennyiség közötti különbözettel nő.

(6) A gyártó a tárgyévi begyűjtendő hulladékmennyiséget a (3) bekezdésben, illetve az (5) bekezdésben foglaltak alapján, a tárgyév február 20. napjáig elektromos berendezés-kategóriánként maga állapítja meg.

(7) Amennyiben a gyártó a begyűjtési helyet, illetve több gyártó a közösen kialakított begyűjtési helyet olyan önálló telephelyként vagy telephelyen belüli gyűjtőhelyként létesíti és üzemelteti, ahol a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőzően az elektromos berendezésből származó hulladékot elszállításig tárolják, illetve további újrahasználatra, hasznosításra vagy ártalmatlanításra előkészítik, köteles a környezetvédelmi hatóság engedélyét beszerezni.

(8)9 Az elektromos berendezés visszavételi, illetőleg begyűjtési helyétől a hulladékkezelési helyhez a hulladékká vált elektromos berendezést nem kell veszélyes hulladékként szállítani.

(9)10 A gyártó a visszavételért a kereskedőtől, illetve a felhasználótól díjat nem követelhet, azonban a visszavétel ösztönzése érdekében díjat fizethet. Ha az elektromos berendezés nem tartalmazza az elektromos berendezésre jellemző alapvető alkotórészeket, a gyártó köteles visszavenni a hulladékot, azonban a kezelés költségeivel arányos díjat számíthat fel.

(10)11 A gyártó a (3) bekezdés szerinti kötelezettségét a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) hatálya alá tartozó termékdíjköteles elektromos, elektronikai berendezésekből képződött hulladékok tekintetében

a) a Ktdt.-ben meghatározott egyéni teljesítéssel, vagy

b) a Ktdt. 2. mellékletében meghatározott termékdíjtétel megfizetésével az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (a továbbiakban: OHÜ) kollektív teljesítésével

teljesítheti.

4. §12 (1) A gyártó köteles a begyűjtött és visszavett hulladék hasznosításáról és újrafeldolgozásáról – elektromos berendezés-kategóriánként – legalább e rendelet 2. számú mellékletének B) táblázatában meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási aránynak megfelelő mértékben gondoskodni (hasznosítási kötelezettség).

(2)13 Az újrafeldolgozási arányba be kell számítani az elektromos berendezés részben történő újrahasználatát, valamint a visszanyeréssel hasznosított hányadot is.

(3)14 A hasznosítási kötelezettség teljesítésének minősül az elektromos berendezésből származó hulladéknak az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban történő, az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló külön jogszabály szerint igazolt hasznosítása is.

(4)15 Az elektromos berendezésből származó hulladék hasznosítási célú exportja akkor minősül a hasznosítási kötelezettség teljesítésének, ha az exportot végző az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló külön jogszabály16 alapján a kísérődokumentumokkal igazolja, hogy az adott országban a hasznosítás és az újrafeldolgozás az e rendeletben foglaltakkal egyenértékű feltételekkel történik.

(5) Az elektromos berendezés teljes egészében történő újrahasználatának elsőbbséget kell biztosítani, azonban 2008. december 31-ig a hulladékká vált elektromos berendezés teljes egészében történő újrahasználata nem minősül a hasznosítási kötelezettség teljesítésének.

5. § A gyártó köteles a visszavett és begyűjtött, nem hasznosított hulladéknak a Hgt. előírásai szerinti ártalmatlanításáról gondoskodni (ártalmatlanítási kötelezettség).

6. §17 A 3–5. §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítését az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) ellenőrzi.

A gyártó visszavételi, begyűjtési, hasznosítási
és ártalmatlanítási kötelezettségének átruházása

7. § (1) A gyártó a visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségeinek teljesítését az e rendeletben meghatározott feltételekkel:

a) a 8. § szerinti átvevőre megállapodásban részben vagy együttesen, vagy

b)18 az erre a célra létrehozott, a Hgt. 11. §-ban meghatározott koordináló szervezetre – a 3. § (10) bekezdésben meghatározott kivétellel – (a továbbiakban: koordináló szervezet) együttesen

átruházhatja.

(2) Az átvevőre, valamint a koordináló szervezetre az átruházott kötelezettség tekintetében a gyártóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

8. § (1)19 Átvevő lehet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – bárki, aki az átruházni kívánt hulladékkezelési tevékenység végzésére jogosult.

(2) Nem lehet átvevő, aki gazdasági tevékenységével vagy gazdasági tevékenysége körében a környezet védelmére vonatkozó jogszabály előírásainak megsértésével kapcsolatban három évnél nem régebben meghozott jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el.

9. § (1) A gyártó és az átvevő között kötött megállapodásnak tartalmaznia kell az átvállalt kötelezettség megjelölését, az ezzel érintett elektromos berendezés-kategóriát és mennyiséget, valamint az átvevőnek az átruházott kötelezettség ellátásához kapcsolódó tevékenységének leírását.

(2) A gyártónak a megkötött megállapodást jóváhagyás céljából be kell nyújtania a Főfelügyelőségnek.

(3)20 A gyártó köteles a Főfelügyelőségnek bejelenteni a megállapodás módosítását, valamint a megszűnést követő 15 napon belül a megállapodás megszűnését.

(4)21 A Főfelügyelőség a megállapodást, illetve annak módosítását akkor hagyja jóvá, ha annak tartalma megfelel az (1) bekezdésben előírt követelményeknek.

Koordináló szervezetek engedélyezése, a gyártók és koordináló szervezetek nyilvántartása22

10. § (1)23 A koordináló szervezetet tevékenysége megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedély iránti kérelemről a Főfelügyelőség dönt.

(2)24

(3)25 Az engedély iránti kérelemhez – a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – csatolni kell az alapszabály vagy az alapító okirat másolatát, a jogerős bírósági bejegyzését igazoló okmányokat, az üzletszabályzat tervezetét, ideértve az általános szerződési feltételeket is, továbbá a kérelemben meg kell jelölni a kötelezettség teljesítésének módját, a folytatni kívánt tevékenységhez szükséges, külön jogszabályokban előírt engedély számát és a kibocsátó hatóság megnevezését, valamint a koordináló szervezethez csatlakozottak nevét és székhelyét, adószámát.

(4)26 A Főfelügyelőség az engedélyt első alkalommal két évre, a továbbiakban pedig öt évre adja meg.

(5)27 Koordináló szervezetként a tevékenység folytatása annak a szervezetnek engedélyezhető, amely:

a) a közhasznú szervezetekről szóló külön jogszabály szerint közhasznú jogállásúnak minősül,

b) szolgáltatását bárki igénybe veheti az alapszabályában vagy alapító okiratában meghatározott feltételek teljesítése esetén,

c)28 az alaptevékenységhez szükséges mértékű, legalább hetvenötmillió forint jegyzett tőkével és hetvenötmillió forint saját tőkével rendelkezik.

d) rendelkezik az adott hulladékkezelési tevékenységhez előírt engedéllyel.

(6)29 Ha a kérelmező a (3) bekezdésben meghatározott alapszabályban vagy alapító okiratban szereplő adatokat, illetve jogerős bírósági bejegyzését nem igazolja, azok beszerzése iránt a Főfelügyelőség adatszolgáltatási kérelemmel fordul a nyilvántartást vezető bírósághoz.

(7)30

10/A. §31 A gyártó – a 19. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel – legkésőbb az elektromos berendezés forgalomba hozatalának megkezdéséig köteles bejelenteni a Főfelügyelőségnek az 5. számú mellékletben foglalt adatokat.

11. §32 (1) Az engedéllyel rendelkező koordináló szervezetekről és a bejelentést tevő gyártókról a Főfelügyelőség nyilvántartást vezet, és a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg a gyártónak, illetve a koordináló szervezetnek nyilvántartási számot ad ki.

(2) A koordináló szervezet, illetve a gyártó az engedély megadását, illetve a nyilvántartásba vételt követően köteles a 10. §-ban, illetve a 10/A. §-ban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a változás bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül a Főfelügyelőségnek – a 10. § (6) bekezdésének megfelelő alkalmazása mellett, a változás tényét igazoló dokumentum csatolásával – bejelenteni.

(3)33 A Főfelügyelőség a koordináló szervezet engedélyét visszavonja, és ezzel egyidejűleg törli a nyilvántartásból, ha az engedély megadásának feltételei már nem állnak fenn.

(4) A Főfelügyelőség törli a nyilvántartásból a gyártót, ha az megszünteti az elektromos berendezés gyártását.

11/A. §34 (1) Ha a koordináló szervezet vagy a gyártó az e rendeletben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a Főfelügyelőség a külön jogszabályban meghatározottak szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.

(2) Amennyiben az ismételten kiszabott bírság nem vezet eredményre, a Főfelügyelőség az eredménytelenség megállapítását követő 90. napon visszavonja a koordináló szervezet engedélyét, és ezzel egyidejűleg törli a nyilvántartásból. Az engedély visszavonását kimondó határozat kézhezvétele és jogerőre emelkedése közötti időszakban a koordináló szervezet a tevékenységével összefüggő új szerződést már nem köthet.

A gyártó adatszolgáltatásának ellenőrzése

12. §35 A Főfelügyelőség az adatszolgáltatásban foglaltakat ellenőrzi. Az ellenőrzés során az adatszolgáltatás alapjául szolgáló dokumentációkat az ellenőrzött gyártó a Főfelügyelőség képviselőjének köteles bemutatni.

A gyártó tájékoztatási kötelezettsége

13. § (1)36 A gyártó köteles a kereskedőt, illetve a felhasználókat az elektromos berendezésre vonatkozó visszavételi és begyűjtési kötelezettségéről tájékoztatni (tájékoztatási kötelezettség).

(2) A gyártó köteles a 2005. augusztus 13. napjától gyártott elektromos berendezésen – amennyiben a terméken nem lehetséges annak csomagolásán – jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlen módon elhelyezni:

a) az e rendelet 3. számú mellékletében feltüntetett ábrát,

b) a gyártó azonosításra alkalmas megjelölését, továbbá

c) az arra való utalást, hogy az elektromos berendezést 2005. augusztus 13. napjától gyártották.

(3)37 A gyártó köteles a felhasználókat magyar nyelven tájékoztatni arról, hogy

a)38 az elektromos berendezésekben található veszélyes anyagok a környezetre, és az emberi egészségre milyen káros hatást gyakorolnak, ha azokat nem a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kezelik;

b) az elektromos berendezés veszélyes hulladéknak minősülő alkatrészt tartalmaz-e;

c) az elektromos berendezés nem helyezhető el a települési szilárd hulladékokkal együtt, hanem gyűjtése elkülönítve történik, amelyet e rendelet 3. számú melléklete szerinti ábra jelez;

d) az elkülönített gyűjtés tekintetében visszavételi és begyűjtési rendszer áll rendelkezésre;

e)39 az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó elemet, illetve akkumulátort tartalmazó elektromos berendezés – az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 16/2004. (X. 8.) KvVM rendelet 2. §-ának (4) bekezdése szerinti kivételével – milyen típusú elemet, illetve akkumulátort tartalmaz, illetve az milyen módon távolítható el belőle biztonságosan;

f)40 tevékenységükkel milyen szerepet vállalnak az elektromos berendezésből származó hulladékok mennyiségének csökkentésében, újrahasználatában, hasznosításában és az újrafeldolgozás egyéb formáiban.

(4)41 A gyártó köteles a hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségével összefüggő, az elektromos berendezés alkatrészeinek és alapanyagainak meghatározására, veszélyes anyag tartalmára vonatkozó műszaki dokumentációt, kezelési utasítást az elektromos berendezés forgalomba hozatalától számított egy éven belül az átvevőnek, a kezelést koordináló szervezetnek, az OHÜ-nek, illetve a hasznosítást végzőnek átadni.

A kereskedő kötelezettségei

14. §42 (1)43 Új háztartási elektromos berendezés értékesítésekor – a (6) bekezdés szerinti kivétellel – a kereskedő köteles a felhasználó által felajánlott, az értékesített berendezéssel azonos mennyiségű, és azonos elsődleges használati célú használt berendezést a birtokba adás helyén átvenni.

(2)44 A kereskedő átvételi kötelezettségének teljesítéséért a felhasználótól díjat nem követelhet, azonban a felhasználó ösztönzése érdekében díjat fizethet.

(3)45 A gyártó a visszavételi kötelezettsége alapján köteles a közte és a kereskedő között létrejött értékesítési szerződésben (a továbbiakban: értékesítési szerződés) meghatározott elektromos berendezés mennyiségének megfelelő, a kereskedő által az (1) bekezdésben foglaltak alapján átvett háztartási berendezés mennyiségét átvenni, és a kereskedő köteles ezt a mennyiséget a gyártónak átadni.

(4)46 A gyártó az értékesítési szerződésben köteles megállapodni és gondoskodni a kereskedőnél visszagyűjtésre kerülő elektromos berendezések tárolásának, így különösen a gyűjtőkonténerek elhelyezésének, valamint elszállításának megszervezéséről.

(5)47 Amennyiben a gyártó a visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségét koordináló szervezetre ruházta át, a (3)–(4) bekezdésben meghatározott kötelezettségek a koordináló szervezetet terhelik. A koordináló szervezet köteles a kereskedőt értesíteni arról, hogy mely gyártóktól, és mely elektromos berendezéskategóriákra vállalta át a kötelezettségeket.

(6)48 A kereskedő, ha az átvételi kötelezettségének teljesítése az elektromos berendezés szennyezettsége miatt egészségügyi és biztonsági kockázatot jelenthet, megtagadhatja annak átvételét.

(7)49 A kereskedő átvételi kötelezettségének a (6) bekezdés szerinti megtagadása esetén jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvbe kell foglalni az át nem vett elektromos berendezés azonosítására alkalmas adatokat, így különösen típusát, gyártóját, gyártási számát, továbbá az átvétel megtagadásának okát, helyét és időpontját. A jegyzőkönyvet a kereskedőnek és a felhasználónak alá kell írnia, valamint a kereskedő köteles az aláírt jegyzőkönyv egy példányát a felhasználónak átadni.

(8)50 Az átvétel megtagadása miatti eljárásban a (6) bekezdés szerinti veszélyhelyzet bizonyítása a kereskedőt terheli. Ha az eljárásban a kereskedő a (7) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet nem tudja bemutatni, az átvétel megtagadásának jogtalanságát vélelmezni kell.

A visszavételi, begyűjtési, hasznosítási
és ártalmatlanítási kötelezettségek ellátásával kapcsolatos költségek

15. §51 (1) A gyártó viseli

a) az általa gyártott elektromos berendezésből származó hulladék,

b) a háztartási berendezésből származó történelmi hulladék,

c) az új, azonos vagy azonos funkciójú termékkel helyettesített nem háztartási berendezésből származó történelmi hulladék

visszavételének, begyűjtésének, hasznosításának és ártalmatlanításának költségeit.

(2) A nem háztartási berendezésből származó történelmi hulladék birtokosa, amennyiben a hulladékká váló elektromos berendezést nem helyettesíti új, azonos vagy azonos funkciójú berendezéssel köteles a hulladékká váló berendezést a megfelelő begyűjtőhelyen elhelyezni és annak hasznosítási, illetve ártalmatlanítási költségeit megfizetni.

Biztosítékadási kötelezettség

16. § (1)52 A gyártó köteles a háztartási berendezésre vonatkozó visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettsége ellátásának biztosítására biztosítékot képezni. A biztosíték mértékét és számításának módját e rendelet 4. számú melléklete határozza meg.

(2)53 A gyártó, ha a tárgyévet megelőző év december 31. napján a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, a tárgyév február 20. napjáig köteles a tárgyévre vonatkozó biztosítékot képezni.

(3)54 Az a gyártó, aki tevékenységét év közben kezdi meg, havonta köteles biztosítékot képezni.

(4)55 A biztosíték formája elkülönített pénzbetét vagy hitelintézettel, illetve biztosítóval – az (1) bekezdésben foglaltak céljára – kötött szerződés lehet.

(5)56 A tárgyévi biztosítékot a gyártó a Főfelügyelőség egyetértésével használhatja fel, ha a tárgyévi visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségének eleget tett és az erre vonatkozó, a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatást benyújtotta.

(6)57 A tárgyévi biztosíték felhasználását a gyártó a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatás benyújtásával egyidejűleg kezdeményezheti. A Főfelügyelőség az egyetértéséről a tárgyévet követő év szeptember 1-jéig dönt.

(7)58 Nem kell biztosítékot képeznie a gyártónak, ha visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségét koordináló szervezetre átruházza, továbbá a koordináló szervezetnek.

Jogkövetkezmények

17. § (1) Az illetékes környezetvédelmi felügyelőség, ha a gyártó, illetve az átvevő vagy a koordináló szervezet a megállapodás alapján a tárgyévi begyűjtendő hulladékmennyiséget, a visszavételi, hasznosítási, ártalmatlanítási kötelezettségét nem teljesíti:

a) annak ellátásáról a gyártó, illetve átvevő által nyújtott biztosíték terhére, vagy a koordináló szervezet költségére, az arra feljogosított hulladékkezelő útján gondoskodik, és

b) külön jogszabályban meghatározott mértékű hulladékgazdálkodási bírságot állapíthat meg.

(2) A Főfelügyelőség, ha a gyártó a 10. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, külön jogszabályban meghatározott mértékű hulladékgazdálkodási bírságot állapíthat meg.

(3)59 A 13. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el, ha a jogsértés az Fttv. 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. A hatóság az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el.

(4)60 A (3) bekezdésben nem említett, a gyártó, illetve a kereskedő számára a felhasználókkal szembeni kötelezettséget megállapító rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el, ha a jogsértés a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. A fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv. szabályai szerint jár el.

(5)61 A (3) és a (4) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

Tájékoztatás és jelentés az Európai Bizottság felé

18. §62 A 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikkében meghatározott tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettség végrehajtásáról – a 2004/249/EK bizottsági határozat, valamint a 2005/369/EK bizottsági határozat alapján – a környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik.

Záró rendelkezések

19. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet

b) 16. §-ának (2) bekezdése 2006. február 20-án

lép hatályba.

(3)–(5)63

(6)64 A gyártók a történelmi hulladékká vált háztartási elektromos berendezés visszavételével, begyűjtésével, hasznosításával és ártalmatlanításával kapcsolatos költségüket 2011. február 13-ig – a „Háztartási nagygépek” elektromos berendezéskategóriába tartozó termék esetén 2013. február 13-ig – tüntethetik fel elkülönítetten az új háztartási elektromos berendezés árában (elkülönített díj). Az elkülönített díj nem haladhatja meg a visszavétellel, begyűjtéssel, hasznosítással és ártalmatlanítással kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségeket.

(7)65 Amennyiben a gyártó az elkülönített díj alkalmazása mellett dönt, az értékesítési szerződésben rögzíteni kell az elkülönített díj mértékét, elszámolásának módját, továbbá a kereskedő köteles gondoskodni arról, hogy a díj a felhasználók felé feltüntetésre kerüljön.

20. §66

21. §67 Ez a rendelet – az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelettel együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2002/96/EK irányelve (2003. január 27.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól 2. cikkének (1), (3) bekezdése, 3. cikkének a), d), i), j), k) pontjai, 5. cikkének (2)–(5) bekezdése, 6. cikkének (5) bekezdése, 7. cikkének (1) és (2) bekezdése, 8. cikkének (1)–(4) bekezdése, 9. cikke, 10. cikkének (1), (3)–(4) bekezdése, 11–12. cikke, 16. cikke, 17. cikkének (1)–(2) bekezdése, valamint I. és IV. melléklete;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/108/EK irányelve (2003. december 8.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelv módosításáról 1–2. cikke;

c) a Tanács 2004/312/EK határozata (2004. március 30.) a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia részére az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelvtől való ideiglenes eltérések engedélyezéséről 1. cikke;

d) a Bizottság 2004/249/EK (2004. március 11.) határozata az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló tagállami jelentések alapjául szolgáló kérdőívről 1. cikke;

e) a Bizottság 2005/369/EK (2005. május 3.) határozata az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv betartásának tagállami ellenőrzését és adatformáinak megállapítását célzó végrehajtási szabályainak megállapításáról 1. cikke, 2. cikkének 2. pontja, 2. cikkének 3. pontja, 3. cikke, melléklete;

f)68 az Európai Parlament és a Tanács 2006/66/EK irányelve (2006. szeptember 6.) az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről 11. cikke.

1. számú melléklet a 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelethez69

Az elektromos és elektronikai berendezés-kategóriák, valamint a háztartási elektromos berendezések vámtarifaszám alapján történő meghatározása
A)

Az elektromos és elektronikai berendezés-kategóriák
1. Háztartási nagygépek
2. Háztartási kisgépek
3. Információs (IT) és távközlési berendezések
4. Szórakoztató elektronikai cikkek
5. Világítótestek, kivéve a normálizzók, halogénizzók és a háztartásban használt lámpatestek
6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok
7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések
8. Orvosi berendezések, kivéve a beültetett és a fertőzött orvosi berendezések
9. Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök
10. Adagoló automaták
B)
A háztartási elektromos berendezések vámtarifaszámok alapján történő meghatározása
1. Háztartási nagygépek

KN-kód

Megnevezés

Kivételek

8414

51

00

 

Asztali, padlóra állítható, falra, ablakra, mennyezetre vagy tetőre szerelhető ventilátor, beépített elektromotorral, legfeljebb 125 W teljesítménnyel

 

 

 

59

20

 

– Háztartási, irodai vagy hasonló célra

Axiál ventilátor

 

 

59

40

 

– Háztartási, irodai vagy hasonló célra

Centrifugál ventilátor

 

 

59

80

 

– Háztartási, irodai vagy hasonló célra

Egyéb ventilátor

 

8415

10

10

 

Légkondicionáló berendezés motormeghajtású ventilátorral, hőmérséklet- és nedvességszabályozó szerkezettel, beleértve az olyan berendezést is, amelyben a nedvesség külön nem szabályozható:
– Kompakt készülék

 

 

8418

 

 

 

Hűtőgép, fagyasztógép és egyéb hűtő- vagy fagyasztókészülék, elektromos működésű; hőszivattyú a 8415 KN-kód alá tartozó légkondicionáló berendezés kivételével:

 

 

 

21

91

 

Kompresszoros típusú:
Legfeljebb 250 liter

 

 

 

 

99

 

250 litert meghaladó, de legfeljebb 340 liter

 

 

 

22

00

 

Abszorpciós típusú

 

 

 

30

20

 

Fagyasztóláda, legfeljebb 400 liter űrtartalommal

 

 

 

40

20

 

Fagyasztószekrény, legfeljebb 250 liter űrtartalommal

 

 

8421

 

 

 

Centrifuga, beleértve a centrifugális szárítót is:

 

 

 

12

00

 

Ruhaszárító

 

 

8422

 

 

 

Mosogatógép:

 

 

 

11

00

 

Háztartási

 

 

8450

 

 

 

Háztartásban használatos mosógép, beleértve az olyan gépet is, amely mos és szárít is

 

Kivéve a 8450 20 00, valamint a 8450 90 00 KN-kód alá tartozó berendezéseket.

8451

21

10

 

Szárítógép, legfeljebb 6 kg szárazruha-kapacitású gép

 

 

8516

21

00

 

Hőtárolós radiátor

 

 

 

29

 

 

Helyiségek fűtésére szolgáló elektromos készülék

 

 

 

50

00

 

Mikrohullámú sütő

 

 

 

60

 

 

Sütő; tűzhely, tűzhelylap, forralógyűrű, grillsütő és sütőrostély

 

Kivéve a 8516 60 59 és a 8516 60 90 KN-kód alá tartozó berendezéseket.

2. Háztartási kisgépek

KN-kód

Megnevezés

Kivételek

8423

 

 

 

Mérleg

Csak az elektromos eszközök.

 

 

10

 

 

Személymérleg, csecsemőmérleg is; háztartási mérleg

 

 

8447

20

 

 

Síkkötő gép, hurkológép

 

Ipari méretű alkalmazások.

8452

10

 

 

Háztartási varrógép

 

 

8509

 

 

 

Elektromechanikus háztartási készülék, beépített elektromotorral

Porszívó, Padlófényesítő, Konyhai hulladékőrlő, Élelmiszerőrlő és -keverő; gyümölcs- vagy zöldséglékivonó, Más készülék.

Kivéve 8509 90 KN-kód alá tartozó alkat-
részeket.

8510

 

 

 

Villanyborotva, -hajnyíró gép és szőreltávolító készülék beépített elektromotorral

 

Kivéve
8510 90 00 KN-kód alá tartozó alkatrészeket.

8516

10

 

 

Elektromos átfolyásos vagy tárolós vízmelegítő és merülőforraló;

 

 

 

31

 

 

Hajszárító

 

 

 

40

 

 

Villanyvasaló

 

 

 

71

00

 

Kávé- vagy teafőző

 

 

 

72

00

 

Kenyérpirító

 

 

 

79

20

 

Olajsütő

 

 

 

79

70

 

Elektrotermikus edénymelegítő

 

 

9101

 

 

 

Karóra, zsebóra és más hasonló óra (stopperóra is), nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémből készült tokkal

 

Kivéve a nem elektromosan működőket.

9102

 

 

 

Karóra, zsebóra és más hasonló óra (stopperóra is) a 9101 KN-kód alá tartozó kivételével

 

Kivéve továbbá a nem elektromosan működőket.

9105

 

 

 

Más óra

Ébresztőóra, falióra

Kivéve a nem elektromosan működőket.

3. Információs (IT) és távközlési berendezések

KN-kód

Megnevezés

Kivételek

8469

 

 

 

Írógépek a 8471 KN-kód alá tartozó nyomtató kivételével; szövegszerkesztő gép:

 

 

 

20

00

 

– Más, elektromos írógép

 

 

8470

 

 

 

Számológép és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő-, előhívó- és megjelenítőgép; könyvelőgép, postai bérmentesítőgép, jegykiadó gép és hasonló gép számolószerkezettel; pénztárgép:

 

 

 

10

00

 

– Elektronikus számológép, külső elektromos áramforrás nélkül működő és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő-, előhívó- és megjelenítő gép

 

 

 

21

00

 

– Nyomtatószerkezettel

 

 

8471

 

 

 

Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses és optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására, másutt nem említett gépi adatfeldolgozáshoz:

 

 

 

30

00

 

– 10 kg-nál nem nehezebb hordozható digitális automata adatfeldolgozó gép, amely legalább egy központi feldolgozó egységet, egy billentyűzetet és egy megjelenítő egységet tartalmaz

 

 

 

60

20

 

– Printer

 

 

 

60

60

 

– Billentyűzet

 

 

8517

11

00

 

Zsinór nélküli telefonkagylóval ellátott vezetékes távbeszélő

 

 

 

80

10

 

Kaputelefon

 

 

8519

40

00

 

Szövegismétlő készülék telefonhoz

 

 

8520

10

00

 

Diktafon, amely csak külső áramforrással működik

 

 

 

20

00

 

– Telefon üzenetrögzítő készülék

 

 

8525

20

20

 

Cellás (mobiltelefon) hálózathoz

 

 

8527

90

20

 

Hordozható személyi hívó

 

 

8528

12

90

 

Automatikus adatfeldolgozó gépbe történő beépítésre szánt elektronikus egység

Megjelenítő eszköz

 

 

12

91

 

Készülék mikroprocesszor alapú eszközzel, beépített modemmel, mellyel csatlakoztatható az internetre, interaktív információcserére, valamint televíziós játék vételére alkalmas (,,Set-top box” kommunikációs funkcióval)

 

 

8543

89

15

 

Elektronikus fordítógép vagy szótár

 

 

4. Szórakoztató elektronikai cikkek

KN-kód

Megnevezés

Kivételek

8518

21
22
29

 

 

Hangszóró, dobozba szerelve is

 

Kivéve a
8518 21 10, 8518 22 10, 8518 29 10 KN-kód alá tartozó berendezéseket

 

30

95

 

Fejhallgató és fülhallgató

 

 

 

40

81

 

Hangfrekvenciás elektromos erősítő

 

 

 

50

00

 

Elektromos hangerősítő egység

 

 

8519

 

 

 

Lemezjátszó, erősítő nélkül is, kazettalejátszó és más hangvisszaadó készülék, hangfelvevő szerkezet nélkül

 

Kivéve a
8519 10 00 és 8519 40 00 KN-kód alá tartozókat, továbbá a gépjárművekben használatos, azokkal egybeépítve megvásárolt eszközöket

8520

 

 

 

Magnetofon és más hangfelvevő készülék, lejátszó szerkezettel vagy anélkül is

 

Kivéve a polgári repülésben használatos eszközöket, továbbá a 8519 00 és a 8510 00 KN-kód alá tartozó berendezéseket

8521

 

 

 

Videofelvevő és -lejátszókészülék, videotunerrel egybeépítve is

 

Kivéve a polgári repülésben használatos eszközöket

8525

40

11

 

Állóképes videokamera; digitális fényképezőgép

 

 

8527

 

 

 

Rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával közös házban is

 

Kivéve a
8527 90 KN-kód alá tartozó eszközöket.

8528

 

 

 

Televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor vevőkészüléket, vagy hang- vagy képfelvevő vagy -lejátszó készüléket magába foglaló is, videomonitor és video vetítőkészülék

 

Kivéve a
8528 12 90 és 8528 30 KN-kód alá tartozó eszközöket

9006

 

 

 

Fényképezőgép (a mozgófényképészeti kamera kivételével); fényképészeti villanófény-készülék és villanókörte, a 8539 KN-kód alá tartozó kisülési cső kivételével

 

Kivéve továbbá a nem elektromos eszközök, továbbá 9006 10, 9006 20,
9006 30,
9006 61,
9006 62,
9006 69,
9006 91,
9006 99 KN-kód alá tartozó termékek, továbbá azok alkatrészei és tartozékai

9007

 

 

 

Mozgókép-felvevő (kamera) és vetítő, hangfelvevő és hangvisszaadó készülékkel vagy anélkül

 

Kivéve a nem elektromos eszközök és 9007 91,
9007 92 alá tartozó alkatrészek és tartozékok

9008

10

00

 

Diavetítő

 

 

9207

 

 

 

Hangszer, amelyben a hangot elektromos úton keltik vagy erősítik (pl. orgona, gitár, tangóharmonika)

 

 

5. Világítótestek

KN-kód

Megnevezés

Kivételek

8513

10

00

 

Lámpa

Hordozható elektromos lámpa saját energiaforrással

 

8539

31

90

 

Elektromos gázkisüléses fényforrás

Csak az egyvégén fejelt (kompakt) fénycsövek

 

8539

31

10

 

Elektromos gázkisüléses fényforrás

Csak a két végén fejelt fénycsövek

Germicid- és szolárium fénycsövek

6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok

KN-kód

Megnevezés

Kivételek

8413

70

21

 

Folyadékszivattyú egyfokozatú:

Búvárszivattyú

 

8433

11

10

 

Fűkaszáló motoros körforgó vízszintes vágószerkezettel

Fűnyíró

 

8467

 

 

 

Kézi használatú szerszám beépített elektromos motorral működő

 

Kivéve a nem elektromos eszközöket

8515

11

00

 

Forrasztópáka és -pisztoly

 

 

7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések

KN-kód

Megnevezés

Kivételek

8526

92

00

 

Rádiós távirányító készülék játék működtetésére

 

 

9503

10

 

 

Villanyvonat, vágány, jelzőlámpa és más tartozék

 

 

 

20

 

 

– Kicsinyített méretű „méretarányos” összeszerelhető modell készletben, működő is, 9503 10 KN-kód alá tartozó kivételével

 

Kivéve továbbá a nem elektromos eszközöket

 

80

 

 

– Beépített motorral működő más játék és modell

 

 

9504

10

00

 

– Tévéhez kapcsolható videojáték

 

 

 

90

10

 

– Elektromos autóverseny-készlet, verseny jellegű

 

 

2. számú melléklet a 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelethez70

A begyűjtési és a hasznosítási arány mértéke
A) A begyűjtési arány mértéke
A/1. táblázat – a háztartási berendezés-kategóriánként meghatározott minimális begyűjtési arány mértéke

Elektromos és elektronikai berendezéskategória

2009. évben

2010. évtől

1. Háztartási nagygép

38%

39%

2. Háztartási kisgép

20%

20%

3. Információs (IT) és távközlési berendezések

37%

37%

4. Szórakoztató elektronikai cikkek

35%

35%

5. Világítótestek

5%

5%

5. a) Gázkisüléses elven működő lámpák

30%

30%

6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok

5%

5%

7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések

5%

5%

A/2. táblázat – a nem háztartási berendezés-kategóriánként meghatározott minimális begyűjtési arány mértéke

Elektromos és elektronikai berendezéskategória

2009. évben

2010. évtől

 9. Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök

5%

5%

10. Adagoló automaták

5%

5%

A berendezés-kategóriánként meghatározott minimális begyűjtési kötelezettség megállapítására – berendezés-kategóriánként – a következő képletet kell alkalmazni:
B = F × K, ahol:
B:    a tárgyévben az adott berendezés-kategóriából minimálisan begyűjtendő hulladékká vált elektromos berendezés mennyisége, tonna
F:    a gyártó által az előző évben a Magyarországon forgalmazott, az adott kategóriába tartozó elektromos berendezés mennyisége, tonna
K:    a táblázatban az adott kategóriához, berendezés-kategóriánként meghatározott, tárgyévre vonatkozó minimális begyűjtési arány mértéke, százalék.
Az Információs (IT) és távközlési berendezések 3. kategóriában az F mennyiségből 2009. évben legalább 10%-ot, 2010. évtől legalább 12%-ot képcsöves berendezésekből kell teljesíteni.
Szórakoztató elektronikai cikkek 4. kategóriában az F mennyiségből 2009. évben legalább 10%-ot, 2010. évtől legalább 15%-ot képcsöves berendezésekből kell teljesíteni.
B) A hasznosítási és újrafeldolgozási arány mértéke
B. táblázat – a minimális hasznosítási és újrafeldolgozási arány mértéke

Elektromos és elektronikai berendezéskategória

Hasznosítási arány (R)

Újrafeldolgozási arány (A)

 1. Háztartási nagygépek

80%

75%

 2. Háztartási kisgépek

70%

50%

 3. Információs (IT) és távközlési berendezések

75%

65%

 4. Szórakoztató elektronikai cikkek

75%

65%

 5. Világítótestek

70%

50%

 5. a) Gázkisüléses elven működő lámpák

80%

80%

 6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok

70%

50%

 7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések

70%

50%

 8. Orvosi berendezések

 9. Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök

70%

50%

10. Adagoló automaták

80%

75%

A hasznosítási kötelezettség megállapítására – berendezéskategóriánként – a következő képletet kell alkalmazni:
H = T × R
ahol:
H:    a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyűjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyiségéből kötelezően hasznosítandó mennyiség, tonna
T:    a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyűjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyisége, tonna
R:    a B. táblázatban az adott kategóriára vonatkozó hasznosítási arány mértéke, százalék.
A újrafeldolgozási kötelezettség megállapítására – berendezéskategóriánként – a következő képletet kell alkalmazni:
U = T × A
ahol:
U:    a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyűjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyiségéből kötelezően újrafeldolgozandó mennyiség, tonna
T:    a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyűjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyisége, tonna
A:    a B. táblázatban az adott kategóriára vonatkozó újrafeldolgozási arány mértéke, százalék.

3. számú melléklet a 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelethez

A szelektív gyűjtést igénylő elektromos berendezés jelölése
A szelektív gyűjtést igénylő, 2005. augusztus 13-a után gyártott elektromos berendezést az alábbi ábrával kell megjelölni:

4. számú melléklet a 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelethez71

Biztosítékadási kötelezettség
A) táblázat
A biztosíték tonnára vetített összege a tárgyévi biztosítékadási kötelezettség megállapításához

Elektromos és elektronikai berendezés kategória

A biztosíték
tonnára vetített összege
(Ft/t)

1. Háztartási nagygépek

 

a) (8418 – KN-kód alá tartozó berendezések – kivételével)

26 000

b) 8418 KN-kód alá tartozó berendezések esetében

100 000

2. Háztartási kisgépek

70 000

3. Információs (IT) és távközlési berendezések

100 000

4. Szórakoztató elektronikai cikkek

95 000

5. Világítótestek

190 000

6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok

85 000

7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések

100 000

B) táblázat
A biztosíték mértéke, számításának módja
1. A biztosíték mértéke
A biztosíték mértéke a gyártott, illetve importált háztartási berendezések berendezés-kategóriánkénti mennyisége, valamint az A) pontban a berendezés-kategóriákhoz megadott, vagy egyes berendezések esetében KN-kódhoz rendelt, tonnára vetített biztosítékösszegek szorzataként képzett mennyiségek összege.
2. A biztosíték számításának módja
2.1. Amennyiben a gyártó tevékenységét nem év közben kezdi meg az éves biztosíték számításának módja:

 

B =

Mi bi

 

ahol

 

B

– a képzendő biztosíték összege,

 

bi

– az A) pontban berendezés-kategóriánként vagy egyes berendezések esetében KN-kódonként meghatározott, tonnára vetített biztosíték összege,

 

Mi

– a gyártó által előző évben gyártott, illetve importált, adott berendezés-kategóriába vagy KN-kód alá tartozó háztartási berendezés-mennyiség tonnában megadva.

2.2. Amennyiben a gyártó tevékenységét év közben kezdi meg, a törtév minden hónapjában képzendő biztosíték számításának módja:

 

B =

mi bi

 

ahol

 

B

– a képzendő biztosíték összege,

 

bi

– az A) pontban berendezés-kategóriánként, vagy egyes berendezések esetében KN-kódonként meghatározott, tonnára vetített biztosíték összege,

 

mi

– a gyártó által tárgyhóban gyártott, illetve importált, adott berendezés-kategóriába, vagy KN-kód alá tartozó háztartási berendezés-mennyiség tonnában megadva.

5. számú melléklet a 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelethez

Adatlap a gyártó bejelentési kötelezettségéhez
Adatlap a gyártó bejelentési kötelezettséghez

REGISZTRÁCIÓS LAP A GYÁRTÓ BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGÉHEZ

Gyártó adatai

Országjel:

Rövid név:

Teljes név:

Település neve:

Cím:

    
irányítószám    város, község    utca, út, tér    házszám

Adószám:

A hatósággal való kapcsolattartásért felelős személy adatai:

Név:

Beosztás

Telefonszám:

Faxszám:

E-mail:

A magyarországi kézbesítési meghatalmazott adatai:*

Név:

Lakóhelye (székhelye):

    
irányítószám    város, község    utca, út, tér    házszám

Telefonszám:

Faxszám:

E-mail:

Forgalmazott berendezések kategóriái (kérjük a megfelelő kategóriák megjelölését ,,X”):

1. Háztartási nagygépek

 

6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok (a helyhez kötött, nagyméretű ipari berendezések kivételével)

 

1.a. Ebből 8418 KN-szám alá tartozó berendezés**

 

7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések

 

2. Háztartási kisgépek

 

8. Orvosi berendezések (a beültetett és fertőzött termékek kivételével)

 

3. Információs (IT) és távközlési berendezések

 

9. Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök

 

4. Szórakoztató elektronikai cikkek

 

10. Adagoló automaták

 

5. Világítótestek (a normálizzók és halogénizzók kivételével)

 

 

A kitöltés dátuma: ____év __hó __nap.
P.H.

 

.....................................

 

cégszerű aláírás

Hatóság tölti ki!

Beérkezés dátuma: ____év __hó __nap

Az adatokat nyilvántartásba vette:

Név:

 

Aláírás:

P.H.

Kiadott nyilvántartási szám:

* Külföldi székhelyű gyártó esetén töltendő ki, melyhez csatolni kell a meghatalmazás elfogadását tartalmazó okiratot.
** 8418 KN-szám alá tartozó berendezések: Hűtőgép, fagyasztógép és egyéb hűtő- vagy fagyasztókészülék, elektromos vagy más működésű is; hőszivattyú a 8415 KN-szám alá tartozó légkondicionáló berendezés kivételével.
1

A rendeletet a 443/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 2013. január 1. napjával.

2

Az 1. § (2) bekezdése a 293/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

4

A 2. § e) pontja a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 369. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

6

A 2. § g) pontja a 217/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

7

A 3. § e rendelet 19. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján 2005. augusztus 13-án lép hatályba.

8

A 3. § (3) bekezdése a 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 38. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

9

A 3. § új (8) bekezdését a 99/2006. (IV. 25.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (8) bekezdés számozását (9) bekezdésre változtatva.

10

A 3. § eredeti (8) bekezdésének számozását a 99/2006. (IV. 25.) Korm. rendelet 2. §-a (9) bekezdésre változtatta, szövege a 217/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

11

A 3. § (10) bekezdését a 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdése iktatta be.

12

A 4. § e rendelet 19. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján 2005. augusztus 13-án lép hatályba.

13

A 4. § (2) bekezdése a 99/2006. (IV. 25.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

14

A 4. § (3) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 368. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

15

A 4. § (4) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 369. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

17

A 6. § a 99/2006. (IV. 25.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése, a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 370. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

18

A 7. § (1) bekezdés b) pontja a 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 38. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

19

A 8. § (1) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 368. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

20

A 9. § (3) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 368. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

21

A 9. § (4) bekezdése a 282/2011. (XII. 21.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

22

A 10. §-t megelőző alcím a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 368. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

23

A 10. § (1) bekezdése a 282/2011. (XII. 21.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

24

A 10. § (2) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 370. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

25

A 10. § (3) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 368. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

26

A 10. § (4) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 368. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

27

A 10. § (5) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 368. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

28

A 10. § (5) bekezdésének c) pontja a 313/2008. (XII. 22.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító rendelet 11–12. §-át.

29

A 10. § (6) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 368. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

30

A 10. § (7) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 370. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

31

A 10/A. §-t a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 368. § (8) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

32

A 11. § a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 368. § (9) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

33

A 11. § (3) bekezdése a 282/2011. (XII. 21.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

34

A 11/A. §-t a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 368. § (9) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

35

A 12. § a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 369. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

36

A 13. § (1) bekezdése a 217/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

37

A 13. § (3) bekezdése a 217/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

38

A 13. § (3) bekezdésének a) pontja a 293/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

39

A 13. § (3) bekezdésének új e) pontját a 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti e) pont jelölését f) pontra változtatva.

40

A 13. § (3) bekezdése eredeti e) pontjának jelölését a 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése f) pontra változtatta.

41

A 13. § (4) bekezdése a 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 38. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

42

A 14. § e rendelet 19. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján 2005. augusztus 13-án lép hatályba.

43

A 14. § (1) bekezdése a 293/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

44

A 14. § (2) bekezdése a 217/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés c) és f) pontja szerint módosított szöveg.

45

A 14. § (3) bekezdése a 99/2006. (IV. 25.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

46

A 14. § (4) bekezdését a 99/2006. (IV. 25.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be.

47

A 14. § (5) bekezdését a 99/2006. (IV. 25.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be.

48

A 14. § (6) bekezdését a 293/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be.

49

A 14. § (7) bekezdését a 293/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be.

50

A 14. § (8) bekezdését a 293/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be.

51

A 15. § e rendelet 19. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján 2005. augusztus 13-án lép hatályba.

52

A 16. §-ának (1) bekezdése e rendelet 19. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján 2005. augusztus 13-án lép hatályba.

53

A 16. §-ának (2) bekezdése e rendelet 19. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján 2006. február 20-án lép hatályba.

54

A 16. §-ának (3) bekezdése e rendelet 19. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján 2005. augusztus 13-án lép hatályba.

55

A 16. §-ának (4) bekezdése e rendelet 19. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján 2005. augusztus 13-án lép hatályba.

56

A 16. §-ának (5) bekezdése e rendelet 19. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján 2005. augusztus 13-án lép hatályba.

57

A 16. § (6) bekezdés a 282/2011. (XII. 21.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

58

A 16. §-ának (7) bekezdése e rendelet 19. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján 2005. augusztus 13-án lép hatályba.

59

A 17. § (3) bekezdését a 217/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése iktatta be.

60

A 17. § (4) bekezdését a 217/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 125. §-a szerint módosított szöveg.

61

A 17. § (5) bekezdését a 217/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése iktatta be.

62

A 18. § a 99/2006. (IV. 25.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

63

A 19. § (3)–(5) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 633. pontja hatályon kívül helyezte.

64

A 19. § (6) bekezdése a 99/2006. (IV. 25.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

65

A 19. § (7) bekezdését a 99/2006. (IV. 25.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be, szövege a 217/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

66

A 20. §-t a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 633. pontja hatályon kívül helyezte.

67

A 21. § a 99/2006. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

68

A 21. § f) pontját a 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdése iktatta be.

69

Az 1. számú melléklet a 99/2006. (IV. 25.) Korm. rendelet 8. §-a szerint módosított és a Magyar Közlöny 2006. évi 52. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

71

A 4. számú melléklet e rendelet 19. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján 2005. augusztus 13-án lép hatályba.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére