265/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet
265/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet
a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SZMGSZ) 2003. évi módosításainak és kiegészítéseinek kihirdetéséről1
2008.05.16.
1. § A Kormány a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodásának (a továbbiakban: SzMGSz) a Vasutak Együttműködési Szervezete (OSzZsD) Főbizottsága által 2002. december 18-án elfogadott módosításai és kiegészítései szövegét e rendelettel kihirdeti.
2. § A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SZMGSZ) kihirdetéséről szóló 170/2002. (VIII. 7.) Korm. rendelet 2. §-ában kihirdetett SzMGSz módosításainak és kiegészítéseinek magyar nyelvű fordítása a következő:
„1. 3. Cikk 2. §
utolsó bekezdésében
a „nagykonténer” szóösszetétel „nagy” előtagját törölni kell.
2. 7. Cikk 1. §
első bekezdése után
új bekezdést kell felvenni a következő szöveggel:
„A feladó a fuvarlevélhez rovatlap pótlapokat csatolhat az útközben vagy a rendeltetési vasúton érvényes vámelőírások teljesítése céljából.”
3. 7. Cikk 4. §
első bekezdésében
a „nagykonténer” szóösszetétel „nagy” előtagját törölni kell.
4. 8. Cikk 1. §
szövegét a következő szöveggel kell helyettesíteni:
„1. § Küldeménynek minősülnek az egy feladótól, egy fuvarlevéllel, egy feladási állomáson, egy átvevő részére, egy rendeltetési állomásra történő fuvarozás céljából felvett áruk. A küldemény lehet: kocsi-, kisáru-, konténer- és huckepack rakomány.
Kocsirakománynak minősülnek azok az egy fuvarlevéllel feladott áruk, amelyek fuvarozásához terjedelmüknél vagy sajátosságaiknál fogva egy vasúti kocsi kizárólagos használata szükséges.
Kisárunak minősül az egy fuvarlevéllel feladott olyan áru, amelynek összes tömege nem haladja meg az 5000 kg-ot, és amelynek fuvarozásához terjedelménél és sajátosságainál fogva kizárólagos használatú kocsi nem szükséges. A fuvarozásban részvevő vasutak egymás közötti megállapodása alapján az 5000 kg összes tömeget túllépő árunak kisáruként történő felvétele is megengedett, ha fuvarozásához terjedelménél fogva nem szükséges kizárólagos használatú vasúti kocsi.
Konténer rakománynak minősül az egy fuvarlevéllel, univerzális közepes konténerben, univerzális vagy különleges építésű nagykonténerben feladott áru vagy üresen az univerzális közepes konténer, univerzális vagy különleges építésű nagykonténer.
Huckepack rakománynak minősül az egy fuvarlevéllel feladott, rakott közúti járműszerelvény, közúti cserefelépítmény vagy félpótkocsi.
A feladó köteles a fuvarlevélnek „A küldemény neme” rovatában megjelölni, hogy az árut kocsirakományként, kisáruként vagy konténer rakományként adja fel fuvarozásra. Huckepack rakomány feladása esetén a küldemény nemét a fuvarlevélen nem kell megjelölni.
Ugyanabban a vasúti kocsiban nem megengedett a következő küldemények együttes feladása és felvétele:
– több kocsirakomány együtt;
– kocsirakomány más küldeményféleségekkel együtt;
konténer rakomány más küldeményféleségekkel együtt; huckepack rakomány
más küldeményféleségekkel együtt.”
5. 8. Cikk 7. § szövegében
„A kocsirakományok, kisáruk, nagykonténer és huckepack rakományok” mondatrészt „A kocsi-, konténer-, huckepack rakományok és a kisáruk” mondatrésszel kell helyettesíteni.
6. 9. Cikk 8. §
második, negyedik és hatodik bekezdésében
a „kocsin (kocsit)” szavak után vesszőt kell tenni és utána megfelelően a „konténeren (konténert)” szót kell beírni;
utolsó előtti bekezdésében szereplő
„nagykonténerek” szóösszetétel „nagy” előtagját törölni kell.
7. 14. Cikk 1. §
1.2. és 2.2. alpontjának szövegét
a „kisárunál” szó után ki kell egészíteni „vagy közepes konténerben” szavakkal;
1.3. és 2.3. alpontjának szövegében
a „kocsirakományoknál vagy nagykonténer rakományoknál” szavakat „kocsi- és huckepack rakományoknál és nagykonténerben” szavakkal kell helyettesíteni;
1.4. alpontjából
törölni kell a „vagy nagykonténer rakományoknál” szavakat.
8. 21. Cikk 2. §
negyedik bekezdésének
első mondatát „az előírt módon” szavak után a „vagy a belföldi előírásoknak megfelelően” szöveggel,
második mondatát a „rendelkezni a küldeménnyel való teendőkről” szavak után a „vagy a belföldi előírásoknak megfelelően közölni rendelkezését,” szöveggel kell kiegészíteni;
ötödik bekezdésének
első mondatát „az értesítés visszaszolgáltatásakor” szavak után a „vagy a belföldi előírásoknak megfelelő rendelkezés közlésekor” szöveggel,
második mondatát „az értesítés hátoldalára rávezetett” szavak után a „vagy a belföldi előírásoknak megfelelően közölt” szöveggel kell kiegészíteni.
9. 11. számú Melléklet 9. §
harmadik bekezdését a következő szövegű bekezdéssel kell helyettesíteni:
„Áruknak egységrakományban végzett fuvarozásakor a feladó köteles „Az áru tömegét (kg-ban) megállapította a feladó” rovatba a küldeményhez tartozó egységrakományok összevont összes tömegét bejegyezni. Amennyiben a fuvarozást a vasúttársaság tulajdonát képező egységrakomány-képző eszközök vagy rakszerek felhasználásával végzik, a feladó az áru tömegét, az egységrakomány-képző eszközök vagy rakszerek saját tömegét és a küldemény összes tömegét köteles bejegyezni.”
10. 12.1.–12.4. számú Mellékletek
21. rovatában
a „nagykonténer – крупнотоннажный контейнер*)” feliratot „konténer rakomány – контейнерная*)” felirattal kell helyettesíteni.
11. 12.5. számú Melléklet
11.1 az x 10 rovathoz fűzött útmutató első bekezdésének második mondatát a következő két mondattal kell helyettesíteni:
„Univerzális és különleges rendeltetésű konténerbe rakott áru esetén a „Konténer (Контейнер)” szót és alatta zárójelben a konténerbe rakott áru csomagolásának módját kell feltüntetni. Különleges rendeltetésű konténerbe rakott áru esetén a „Konténer” szóhoz pótlólag a konténer fajtáját is meg kell jelölni.”
11.2. az x 12 rovathoz fűzött útmutató
első bekezdését a következő szövegű bekezdéssel kell helyettesíteni:
„A küldeményhez tartozó árudarabok darabszámát kell beírni. Szóródó, ömlesztett és folyékony áruk vasúti kocsiban végzett fuvarozása esetében zárójelben megfelelően az „Ömlesztve berakva (Навалом, szóródó áru esetén – Насыпью)” vagy a „Folyékony (Наливом)” szavakat kell feltüntetni.”
11.3. az x 12 rovathoz fűzött útmutatót a következő szövegű új, utolsó bekezdéssel kell kiegészíteni:
„Konténerben, közúti járműszerelvényben, közúti cserefelépítményben vagy félpótkocsiban fuvarozott áru esetén a konténerek, közúti járműszerelvények, közúti cserefelépítmények vagy félpótkocsik mennyiségét – az „1” számjegyet kell feltüntetni. Lejjebb, zárójelben az ezekbe berakott, a küldeményhez tartozó árudarabok mennyisége kerül bejegyzésre. Szóródó, ömlesztett és folyékony áruk fuvarozása esetében zárójelben az „Ömlesztve berakva (Навалом, szóródó áru esetén – Насыпью)” vagy a „Folyékony (Наливом)” szavakat kell feltüntetni. Üres konténer fuvarozásakor annak mennyiségét – az „1” számjegyet kell bejegyezni.”
11.4. az x 13 rovathoz fűzött útmutatót a következő szövegű új, utolsó bekezdéssel kell kiegészíteni:
„Üres konténer fuvarozása esetében a konténer saját tömegét kell bejegyezni.”
11.5. az x 14 rovathoz fűzött útmutatóban
az „Ömlesztve berakva (Навалом)” szavak helyett a következő szöveget kell felvenni: „Ömlesztve berakva (Навалом, szóródó áru esetén – Насыпью), Folyékony (Наливом)”
11.6. az x 14 rovathoz fűzött útmutatót a következő szövegű új, második bekezdéssel kell kiegészíteni:
„Üres konténer fuvarozása esetében ezt a rovatot nem kell kitölteni.”
11.7. az x 18 rovathoz fűzött útmutató első bekezdését a következő szövegű bekezdéssel kell helyettesíteni:
„Konténerben végzett fuvarozás esetén meg kell adni a konténer típusát:
univerzális közepes konténer esetén a konténer terhelési határát a 3 vagy az 5 számjeggyel;
nagykonténer esetén a konténer típusának és fajtájának a konténer azonosítási száma alatt feliratozott négy számjegyű kódját és zárójelben a feliratozott terhelési határát tonnában.”
11.8. az x 18 rovathoz fűzött útmutató
hatályos szövegében szereplő példákat törölni kell.
11.9. az x 19 rovathoz fűzött útmutató első bekezdését a következő szövegű bekezdéssel kell helyettesíteni:
„Konténerek fuvarozása esetén meg kell adni:
univerzális közepes konténernél – a konténeren feliratozott kilencjegyű azonosítási számot;
nagykonténernél – a konténeren feliratozott, négy latin betűből és hét számjegyből álló számot.”
11.10. a „95. A fuvarozási határidő meghosszabbítása” rovathoz fűzött útmutató első és utolsó bekezdésében
az „SZMGSZ 14. Cikkének 6. §-a”, illetőleg az „SZMGSZ 14. Cikkének 6. §-ában” kifejezésekben a 6. §-t „5. §”-ra kell javítani.
12. 20. számú Melléklet
(„A fuvarozási határidő túllépése miatt készült felszólamlási bejelentő” nyomtatvány)
12.1. A „nagykonténer rakomány3 отправка крупнотоннажного контейнера3 Grosscontainersendung3” sor megnevezését a „konténer vagy huckepack rakomány3 контейнерная или контрейлерная отправка3 Container- oder Huckepacksendung3” szöveggel kell helyettesíteni.
12.2. A 3) számozású lábjegyzetet a következő szövegű lábjegyzettel kell helyettesíteni:
„Kocsirakomány esetén a vasúti kocsi pályaszámát, konténer rakomány esetén a konténer számát, míg huckepack rakomány esetén a közúti járműszerelvény, félpótkocsi rendszámát vagy a közúti cserefelépítmény azonosítási számát kell beírni.”
13. Az SZMGSZ 8., 8.1., 8.2. és 8.3. számú mellékleteit új mellékletekkel kell helyettesíteni:
„A konténerek fuvarozásáról szóló szabályzat”;
13.2. 8.1. számú melléklet (a 8. számú melléklet 4. és 20. §-ához)
„Felsorolás a közepes konténerek kezelésére megnyitott állomásokról”;
13.3. 8.2. számú melléklet (a 8. számú melléklet 4. és 20. §-ához)
„Felsorolás a nagykonténerek kezelésére megnyitott állomásokról”;
8. számú Melléklet
A konténerek fuvarozásáról szóló
SZABÁLYZAT
Ezt a Szabályzatot kell alkalmazni vasúttársaságok tulajdonában lévő, univerzális közepes konténerek és tulajdonviszonyaitól függetlenül az univerzális és különleges rendeltetésű* nagykonténerek rakottan és üresen végzett fuvarozásához.
Univerzális közepes konténernek az a konténer minősül, amelynek térfogata 5 m3 és 11 m3, megengedett legnagyobb összes tömege megfelelően 3 és 5 tonna, külső méretei pedig: 3 tonnás konténer – hosszúsága 2100 mm, szélessége 1325 mm, magassága 2400 és 2591 mm; 5 tonnás konténer – hosszúsága 2100 mm, szélessége 2650 mm, magassága 2400 és 2591 mm. A vasúttársaságok tulajdonában lévő, univerzális közepes konténereket szabványos, azon vasutak követelményeivel egyeztetett jelölésekkel kell ellátni, amelyeken közlekednek.
Az előzőekben felsorolt követelményeket nem kielégítő univerzális közepes konténerek fuvarozása csak a fuvarozásban résztvevő vasutak megállapodása alapján megengedett.
Univerzális és különleges rendeltetésű nagykonténernek az ISO 1. sorozathoz tartozó 10 (2991 mm), 20 (6058 mm), 30 (9125 mm) és 40 (12192 mm) angol láb hosszúságú, többek között a következő ISO szabványokban foglalt követelményeket kielégítő konténerek minősülnek:
– ISO 830. „Szállító konténerek. Fogalommeghatározások” 2;
– 6346. „ISO 668. „1. sorozatú szállító konténerek. Osztályozás, méretek és tömeg”;
– ISO Szállító konténerek. Kódolás, azonosítás és jelölés” 3;
A nagykonténereknek ki kell elégíteniük az 1972. évi UN/IMO „Nemzetközi Szállítótartály Biztonsági Egyezmény (CSC)”4 követelményeit, amihez el kell azokat látni meghatározott tartalmú, szabványos CSC biztonsági jóváhagyási táblákkal.
A Belarusz Köztársaság, a Bolgár Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Grúz Köztársaság, a Kazah Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Moldovai Köztársaság, Mongólia, az Oroszországi Föderáció és Ukrajna vasútjaira rendelt vagy azokon átmenetben fuvarozott nagykonténereknek ki kell elégíteniük a „Szállítótartályokra vonatkozó vámegyezmény, 1972.”5 (a továbbiakban: CCC) követelményeit, amihez el kell azokat látni meghatározott tartalmú, szabványos CCC jóváhagyási táblákkal.
A közepes és nagykonténereket konténer rakományként lehet feladni fuvarozásra.
A konténerek a következő állomások között fuvarozhatók:
1. a közepes konténerek kezelésére megnyitott és az SZMGSZ 8.1. számú Mellékletében felsorolt állomások. Az SZMGSZ 8.1. számú Melléklete tartalmazza a közepes konténereknek 1435 mm nyomtávolságú vasúti kocsikból 1520 mm nyomtávolságú vasúti kocsikba és ellenkező irányban történő átrakására megnyitott határállomásokat is;
2. a nagykonténerek kezelésére megnyitott és az SZMGSZ 8.2. számú Mellékletében felsorolt állomások. Az SZMGSZ 8.2. számú Melléklete tartalmazza a nagykonténereknek 1435 mm nyomtávolságú vasúti kocsikból 1520 mm nyomtávolságú vasúti kocsikba és ellenkező irányban történő átrakására megnyitott határállomásokat is.
Az érintett vasutak egymás közötti megállapodása alapján a közepes és a nagykonténerek az SZMGSZ 8.1. és 8.2. számú Mellékleteiben felsoroltakon kívül más állomásokra is fuvarozhatók.
Vasúttársaságok tulajdonában lévő konténer olyan országba, amelynek vasútja az SZMGSZ Megállapodásnak nem részese, vagy olyan országba, amelynek vasútja az SZMGSZ Megállapodásnak részese, de ez a vasút nem rendelkezik megállapodással a konténerek használatáról (visszaküldéséről), a feladási vasút belföldi előírásai szerint vehető fel fuvarozásra.
Veszélyes áruk az SZMGSZ 2. számú Mellékletében foglalt rendelkezések betartásával fuvarozhatók konténerben.
Vasúttársaságok tulajdonában lévő univerzális konténerben tilos olyan áruk fuvarozása, amelyek a konténert megsérthetik, vagy úgy beszennyezhetik, hogy a konténernek az e Szabályzat 17. §-ában foglaltaknak megfelelő tisztítása nem lehetséges, továbbá olyan bűzös termékek és anyagok fuvarozása, amelyek fertőzést okozhatnak.
A konténerbe berakott árudarabok egyenkénti tömege nagykonténerben legfeljebb 1500 kg, közepes konténerben legfeljebb 1000 kg lehet.
Gyorsan romló áruk az SZMGSZ 4. számú Mellékletében foglalt rendelkezések betartásával fuvarozhatók konténerben.
Olyan konténerek fuvarozása vasúttársaságok tulajdonában lévő kocsin, amelyek áramforráshoz való csatlakoztatást vagy vasúti alkalmazott általi kezelést igényelnek, valamint nyitott tetejű konténerek, paletta-konténerek, paletta bázisra épített, nem teljes felépítményű konténerek fuvarozása csak a fuvarozásban résztvevő vasutakkal történt megállapodás szerint végezhető.
Amennyiben e Szabályzat és az SZMGSZ idevonatkozó határozmányai másképp nem rendelkeznek, a konténerek fuvarozásra történő felvételére a feladási vasúton érvényes, a konténerek kiszolgáltatására a rendeltetési vasúton érvényes belföldi előírásokat kell alkalmazni.
A feladó – függetlenül a konténer tulajdonviszonyaitól – köteles megállapítani a konténer alkalmasságát a kérdéses áru fuvarozására. Ha a feladó sérült konténert vagy a kérdéses áru fuvarozására alkalmatlan vagy az e Szabályzat 2. §-ában foglalt követelményeknek nem megfelelő konténert rak meg, a vasút nem visel felelősséget az árunak ennek következtében előforduló teljes mértékű vagy részleges elveszéséért, megsérüléséért, megromlásáért, más természetű minőségromlásáért vagy az említett körülményekkel összefüggésben előforduló egyéb következményekért.
A primer csomagolásban, göngyöleg nélkül vagy könnyített göngyölegben fuvarozott árukat és az azok fuvarozására szolgáló konténert a feladó köteles előkészíteni az árunak sérüléssel, megromlással vagy más természetű minőségromlással szembeni és a konténerre gyakorolt káros hatásai elleni védelme tekintetében (például, a konténer belső falainak bélelése papírral, kartonnal vagy védőfóliával, védőlemezek, gumialátétek beszerelése, lágy szigetelőanyag alkalmazása stb.).
A beolajozott (bezsírozott) áruk vasúttársaságok tulajdonában lévő konténerben kizárólag csomagolásban és azzal a feltétellel fuvarozhatók, hogy a konténer padlóját védőanyaggal beterítik, védőanyagot helyeznek a konténer fala és az áru közé, vagy a konténer belső felületének a szennyeződésekkel és mechanikus sérülésekkel szembeni védelméről más módon intézkednek.
A feladó a konténert olyan módon köteles megrakni, hogy annak ajtóit akadály nélkül lehessen kinyitni, illetőleg becsukni. Az áru és a konténer ajtaja között 3–5 cm vastagságú légteret kell szabadon hagyni. Ezen kívül a feladó az árut a konténerben úgy köteles elrendezni és rögzíteni, hogy a konténer megsérülése a berakás és az ezt követő fuvarozás során ne fordulhasson elő. Az árunak a konténerbe végzett berakására és az abban való rögzítésére egyebekben a feladási vasúton érvényes belföldi előírásokat kell alkalmazni.
Amennyiben a nem vasúttársaságok tulajdonában lévő nagykonténer meglévő sérülései nem veszélyeztetik a kezelőszemélyzet és a forgalom biztonságát, ezek a konténerek fuvarozásra felvehetők. Ilyen esetben a fuvarlevélnek „Az áru megnevezése” rovatában a feladó köteles feltüntetni a sérülések fajtáját és mértékét.
A vasút nem felel az árunak teljes vagy részleges elvesztéséért, tömegének csökkenéséért, megsérüléséért, megromlásáért vagy más természetű minőségromlásáért, ha a vasút a konténert sértetlen állapotban és a feladó ép kocsizárjaival (biztonsági kocsizárjaival) szolgáltatja ki az átvevőnek.
A konténert a legnagyobb megengedhető hasznos terhelés mértékéig szabad megrakni. A legnagyobb megengedhető hasznos terhelés a konténer feliratozott legnagyobb összes tömegének és saját tömegének a különbsége. A konténer legnagyobb megengedhető hasznos terhelése túllépésének észlelése esetén a vasút az SZMGSZ 12. cikkének 3. és 4. §-ában foglalt, a vasúti kocsikra megállapított rendelkezésekben foglaltakkal azonos módon jár el, és tesz intézkedéseket.
Minden rakott és minden üres konténerre külön fuvarlevelet kell kiállítani.
A fuvarlevelet az SZMGSZ fuvarlevél kitöltéséről készült útmutató (SZMGSZ 12.5. számú Melléklet) rendelkezéseivel összhangban kell kitölteni.
A vasút a rakott konténereket, az átköltözési ingósággal rakott univerzális konténerek kivételével, a feladó kocsizárjaival vagy biztonsági kocsizárjaival veszi fel fuvarozásra. Az átköltözési ingósággal rakott univerzális konténereket a feladási állomás a feladó jelenlétében látja el kocsizárral, ha a feladási vasúton érvényes belföldi előírások ettől eltérő rendelkezést nem tartalmaznak.
A konténer lezárását az SZMGSZ 9. cikk 8. §-ában foglaltak és a feladási vasúton érvényes belföldi előírások szerint kell végezni.
A közepes és a nagykonténer valamennyi ajtónyílásának lezárása egy kocsizárral történik, amelyet az utolsóként záródó ajtószárny zárszerkezetének zárókarjára kell felhelyezni.
A különleges rendeltetésű konténerekre felhelyezendő kocsizárak vagy biztonsági kocsizárak mennyiségét és helyét az ajtók, az ürítő és a töltő szerkezetek, a szolgálati rekeszek mennyisége határozza meg a feladási vasúton érvényes belföldi előírásoknak megfelelően.
Közepes konténerek kocsizárral történő lezárásakor a zárszerkezet zárókarját kiegészítő huzalbiztosítással kell ellátni.
Amennyiben a vasúttársaságok tulajdonában lévő univerzális konténer útközben megsérül, és az árut ebben a konténerben már nem lehetséges továbbfuvarozni, az a vasút, amelynek hálózatán a konténer sérülését felfedezték, köteles az árut másik, erre alkalmas konténerbe átrakni, és szükség esetén erről az SZMGSZ 18. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kereskedelmi jegyzőkönyvet felvenni.
Ha az áru átrakására alkalmas konténer nem áll rendelkezésre, vagy ha az árut a vasút annak különleges természeti tulajdonságai, veszélyessége miatt vagy más okból kifolyólag nem tudja átrakni, az áruval az SZMGSZ 21. cikkében foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.
Amennyiben a sérült vagy meghibásodott univerzális konténer nem vasúttársaságok tulajdonában van, valamint különleges rendeltetésű konténer meghibásodása esetén, a meghibásodást észlelő vasútállomás e konténer vonatkozásában az SZMGSZ 21. cikkében foglalt rendelkezések szerint jár el.
A vasúttársaságok tulajdonában lévő konténert az átvevő kitisztítva, illetőleg szükség szerint fertőtlenítve és kimosva köteles visszaszolgáltatni.
A vasúttársaságok tulajdonában lévő konténernek a feladó részéről a feladási vasútnak vagy a vasúttársaságok tulajdonában lévő konténernek az átvevő részéről a rendeltetési vasútnak történő késedelmes visszaszolgáltatásáért a feladó vagy az átvevő a feladási, illetőleg a rendeltetési vasúton érvényes belföldi előírások szerint tartozik felelősséggel.
A rendeltetési vasút a nem vasúttársaságok tulajdonában lévő konténernek az átvevő részére történt kiszolgáltatása után nem köteles intézkedni az üres konténer visszavételéről vagy ismételt felhasználásáról.
Az SZMGSZ 8.1. és 8.2. számú mellékleteiben felsorolt állomások jegyzékének módosításáról és kiegészítéséről szóló értesítést – a hatálybalépés időpontjának feltüntetésével – az OSzZsD Főbizottságának és az e Megállapodásban részes vasutaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy ezt az értesítést az OSzZsD Főbizottsága és az e Megállapodásban részes vasutak legkésőbb a kiegészítések és módosítások hatálybalépését 45 nappal megelőzően megkapják. Ilyen esetben az SZMGSZ 37. cikk határozmányai nem alkalmazhatók.
A vasutak érvényes belföldi előírásaik szerint kötelesek kihirdetni a módosításokat és kiegészítéseket, azonban állomásoknak a jegyzékből való törlése ennek a törlésnek az SZMGSZ 37. cikk 1. §-ában foglaltaknak megfelelő hatálybalépése előtt legkésőbb 15 nappal kell, hogy megtörténjék.
A rakott és az üres konténerek fuvarozására minden egyéb kérdésben az SZMGSZ rendelkezéseit kell alkalmazni.”
3. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit – a 4. és 5. §-ban foglalt kivétellel – 2003. július 1-jétől kell alkalmazni.
4. § (1) A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SZMGSZ) kihirdetéséről szóló 170/2002. (VIII. 7.) Korm. rendelet 2. §-ában kihirdetett SzMGSz 4. Cikke 1. §-ának 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. a robbanóanyagok, a sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok, az öngyúló, valamint a radioaktív anyagok, amennyiben nem szerepelnek a 2. számú melléklet 1., 3., 4.2. és 7. számú táblázataiban;”
(2) Az SzMGSz 5. Cikke 8. §-ának 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. hulla csak a feladó árukísérőjével, a 3. számú mellékletben foglalt feltételekkel fuvarozható. A feladó kérelmére és a fuvarozásban részt vevő valamennyi vasút hozzájárulásával hulla kísérő nélkül is fuvarozható.”
(3) Az SzMGSz 6. Cikkének 1–9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
1. § „A veszélyes áruk fuvarozásánál a 2. számú melléklet (A veszélyes áruk fuvarozásáról szóló szabályzat) rendelkezéseit kell alkalmazni.”
2. § „A kísért áruk fuvarozásánál a 3. számú melléklet (A küldeményeknek a feladó vagy az átvevő által biztosított kísérővel végzett fuvarozásáról szóló szabályzat) rendelkezéseit kell alkalmazni.”
3. § „A gyorsan romló áruk fuvarozásánál a 4. számú melléklet (A gyorsan romló áruk fuvarozásáról szóló szabályzat) rendelkezéseit kell alkalmazni.”
4. § „Gépjárművek fuvarozásánál a 7. számú melléklet (A gépjárművek fuvarozásáról szóló szabályzat) rendelkezéseit kell alkalmazni.”
5. § „Az áruknak konténerben végzett fuvarozásánál a 8. számú melléklet (A konténerek fuvarozásáról szóló szabályzat) rendelkezéseit kell alkalmazni.”
6. § „Az áruknak rakodólapon végzett fuvarozásánál a 9. számú melléklet (Az áruknak rakodólapon végzett fuvarozásáról szóló szabályzat) rendelkezéseit kell alkalmazni.”
7. § „A rakott és az üres, nem vasúti tulajdont képező vagy a vasút által bérbe adott vasúti kocsik fuvarozásánál a 10. számú melléklet (A magántulajdonú teherkocsik és a vasút által bérbe adott vasúttársasági teherkocsik fuvarozásáról szóló szabályzat) rendelkezéseit kell alkalmazni.”
8. § „Áruknak egységrakományban végzett fuvarozásánál a 11. számú melléklet (Az áruknak egységrakományban végzett fuvarozásáról szóló szabályzat) rendelkezéseit kell alkalmazni.”
9. § „Rakott közúti járműszerelvények, közúti cserefelépítmények és félpótkocsik fuvarozásánál a 21. számú melléklet (A rakott közúti járműszerelvények, közúti cserefelépítmények és félpótkocsik fuvarozásáról szóló szabályzat) rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(4) Az SzMGSz 7. Cikke 1. §-ának második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A feladó köteles a feladási állomás részére az árunak a fuvarozásra történő feladásával egyidejűleg minden küldeményhez szabályszerűen kitöltött és aláírt fuvarlevelet átadni. A fuvarlevelet szigorúan az „A fuvarlevél kitöltéséről készült útmutató” (12.5. számú melléklet) előírásainak betartásával kell kitölteni, míg olyan országokba végzett fuvarozásnál, amelyek vasútjai az SZMGSZ-nek nem részesei és annak rendelkezéseit nem alkalmazzák, az SZMGSZ 12.6. számú mellékletének előírásai szerint.”
(5) Az SzMGSz 8. Cikke 2. §-ának második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A feladó írásbeli kérelmére azonos fajta áruknak (érc, szén stb.) egy fuvarlevéllel, zárt vonatokkal (kocsicsoportokkal) történő fuvarozása ugyanarra a rendeltetési állomásra és ugyanazon átvevő részére megengedett, ha ehhez a fuvarozásban részt vevő valamennyi vasút hozzájárult. A feladó ebben az esetben köteles a szükséges adatokat a 13.1. számú mellékletben foglalt minta szerinti „Az egy fuvarlevéllel, zárt vonattal (csoportban) fuvarozott kocsikról készült jegyzék” nyomtatványba bevezetni, és azt a 13.2. számú mellékletben előírt példányszámban a fuvarlevéllel együtt átadni. A Jegyzéket az „Az egy fuvarlevéllel, zárt vonattal (csoportban) fuvarozott kocsik jegyzékének kitöltéséről szóló útmutató” (13.2. számú melléklet) előírásainak szigorú betartásával kell kitölteni. A Jegyzék egy példányát a vasút a fuvarlevél másodpéldánnyal (a fuvarlevél 3. lapja) együtt visszaadja a feladónak. A fuvarlevél „Kocsiszám”, „Rakománytömeg (t)”, „Tengely” és „Saját tömeg” rovataiba a feladó köteles bejegyezni a következő szöveget: „Lásd a csatolt jegyzéket (cirill szöveg)”.”
(6) Az SzMGSz 8. Cikke 5. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A fuvarozási szerződést megkötöttnek kell tekinteni, mihelyt a feladási állomás az árut a fuvarlevéllel együtt fuvarozásra átvette. A küldeménynek fuvarozásra történő felvételét a feladási állomás a fuvarlevélen keletbélyegzőjének lenyomatával igazolja. Ezenkívül a feladási állomás a 7. Cikk 12. §-ban foglaltaknak megfelelően adott esetben köteles a fuvarlevélhez csatolt pótlapokat is ellátni az állomás egyesített név és keletbélyegzőjének lenyomatával.”
(7) Az SzMGSz 9. Cikke 7. §-ának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. áruk nyitott kocsiban ponyva nélkül vagy kocsizárral nem ellátott ponyvával letakarva csak akkor vehetők fel fuvarozásra, ha a feladó a fuvarlevélbe bejegyzi:
– az áru darabszámát és tömegét, ha az árudarabok mennyisége legfeljebb 100;
– csak az áru tömegét, ha az árudarabok mennyisége 100-nál több. A feladó ilyen esetben köteles a fuvarlevél „Darabszám” rovatába „Ömlesztve berakva” bejegyzést tenni;”
(8) Az SzMGSz 11. Cikke 2. §-ának harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Amennyiben a küldemény fuvarozását vagy kiszolgáltatását késlelteti az a körülmény, hogy a feladó a szükséges kísérőiratokat nem csatolta, vagy a csatolt és a fuvarlevélnek „A feladó által csatolt kísérőiratok” rovatába bejegyzett kísérőiratok hiányosak vagy helytelenek, a vasút a késedelem időtartamára pótdíjat – fekbért, kocsiálláspénzt6 – számít fel. Ha az említett késedelem a feladási vagy a rendeltetési vasúton keletkezik, ezt a pótdíjat az e vasutakon érvényes belföldi előírások szerint számítja fel a vasút. Amennyiben a késedelem átmeneti vasúton merül fel, ezeket a költségeket a vasút az érdekelt vasutak által a kérdéses nemzetközi forgalomban alkalmazott átmeneti díjszabás alapján számítja fel, ha azonban az átmeneti díjszabás ezekre az esetekre nem tartalmaz fekbért vagy kocsiálláspénzt, akkor a pótdíj felszámítása a szóban forgó átmeneti vasúton érvényes belföldi szabályozás szerint történik.”
(9) Az SzMGSz 15. Cikke 3. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az árunak két szomszédos ország közötti fuvarozásánál a határállomásokon másik nyomközű vasúti kocsiba végzett átrakás vagy a forgóalvázak másik nyomközű forgóalvázakra való cseréjének díjait a vasút az átvevőtől szedi be, függetlenül attól, hogy ezeket a műveleteket az átvevő vasút (13. Cikk 6. § 1. pont) vagy az átadó vasút (13. Cikk 6. § 2. pont) végzi.”
(10) Az SzMGSz 29. Cikke 7. §-ának 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. a fuvarozási határidő túllépése esetében
– az átvevő nyújthatja be az eredeti fuvarlevél és az értesítőlevél az áru megérkezéséről példányok (a fuvarlevél 1. és 5. lapja), valamint a 20. számú mellékletnek megfelelő mintájú „A fuvarozási határidő túllépése miatt készült felszólamlási bejelentő” két példányának kíséretében;”
(11) Az SzMGSz 7. számú mellékletének 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
10. § „A gépjárművek fuvarozásánál egyebekben az SzMGSz rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(12) Az SzMGSz 7.1. számú mellékletének címe helyébe a következő cím lép:
„A gépjárművek tartozékjegyzéke”.
(13) Az SzMGSz 9. számú melléklete 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A feladó a fuvarlevél kitöltéséről készült útmutatóban (SzMGSz 12.5. számú Melléklet) foglaltakkal összhangban a fuvarlevélbe köteles bejegyezni a rakodólapok darabszámát és típusát, az áru tömegét, a rakodólapok saját tömegét és a küldemény összes tömegét, és felelősséggel tartozik a bejegyzett adatok helyességéért. Amennyiben a rendeltetési állomáson megállapítják, hogy a rakodólapok tényleges darabszáma és típusa nem egyezik a fuvarlevélbe bejegyzett adatokkal, ezt az eltérést a feladó és az átvevő egymás között köteles rendezni.”
(14) Az SzMGSz 12.5. számú melléklete II. pontjának X4 alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„X 4. A feladó különleges nyilatkozatai
Ebbe a rovatba a feladó jegyzi be az SZMGSZ 5., 7., 10., 11., 21. cikkei, valamint a 3., 4. és 10. szá-mú Mellékletei alapján teendő nyilatkozatait, például:
– a rakszelvényen túlérő küldeménynek az átmeneti vasutakon kerülő útirányon keresztül végzett fuvarozásáról;
– a küldeménynek személyszállító vonatokkal végzett fuvarozásáról;
– a fuvarlevélben végrehajtott helyesbítésekről;
– átköltözési ingóságoknak értékbevallás nélkül végzett fuvarozásáról;
– a vám- és egyéb előírások teljesítéséről;
– rendelkezést a fuvarozási vagy kiszolgáltatási akadály esetén foganatosítandó intézkedésekről;
– meghatalmazást az áru kísérője részére az SZMGSZ 3. számú Melléklet 4. és 9. §-ban foglaltak értelmében;
– a gyorsan romló áruk fuvarozási feltételeiről;
– a vasúti kocsi sérüléseinek részletes és pontos leírását az SZMGSZ 10. számú Melléklet 7. § rendelkezéseinek megfelelően.
A feladó ebbe a rovatba jegyezheti be kikötői állomásra vagy állomásról végzett fuvarozás esetén a következő szöveget: „Vízi úton végzett továbbfuvarozásra ...... rendeltetési országba” vagy „Vízi úton érkezett ....... feladási országból”.”
(15) Az SzMGSz 12.5. számú melléklete II. pontja X15 alpontjának címe helyébe a következő cím lép:
„X 15. Összes tömeg, betűvel”
(16) Az SzMGSz 12.5.1. számú mellékletének „Az ellenőrző bárca” nevű ábrája helyébe a következő ábra lép:
„
”
(17) Az SzMGSz 12.6. számú mellékletének címe helyébe a következő cím lép:
„Az SZMGSZ fuvarlevél kitöltésének sajátosságai az SZMGSZ fuvarlevélnek más fuvarjog fuvarlevelére – és viszont történő cseréjével (fuvarlevélváltással) – végzett fuvarozásnál”
(18) Az SzMGSz 14. számú mellékletének megjelölése helyébe a következő rendelkezés lép:
„14.1. számú melléklet az SzMGSz-hez”
(19) Az SzMGSz 14. számú melléklete 7. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A közúti járműszerelvények és a félpótkocsik berakását megelőzően a konténerrögzítő elemeket használaton kívüli helyzetbe kell állítani és ott biztosítani, a pőrekocsik homlokfalait a tartóbakokra kell lehajtani.”
(20) Az SzMGSz 21. számú melléklete 6. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A veszélyes árukkal rakott közúti járműszerelvények, közúti cserefelépítmények és félpótkocsik a „A veszélyes áruk fuvarozásáról szóló szabályzat” (SZMGSZ 2. számú melléklete) rendelkezéseinek betartásával fuvarozhatók.”
(21) Az SzMGSz 21. számú mellékletének 13. §-a második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az SZMGSZ fuvarlevelet az SZMGSZ 7. cikk és a fuvarlevél kitöltéséről készült útmutató (SZMGSZ 12.5. számú melléklet) rendelkezéseivel összhangban kell kitölteni a következő sajátosságok figyelembevételével:”
(22) Az SZMGSZ 12.1-12.4. számú melléklete helyébe e rendelet 1-4. számú melléklete lép.
(23) Az SZMGSZ preambulumában, 1. Cikkében, 41. Cikkének negyedik bekezdésében a „Mongol Köztársaság” szövegrész helyébe „Mongólia” lép.
(24) Az SZMGSZ 41. Cikkének hetedik bekezdésében a „Türkmenisztán Köztársaság” szövegrész helyébe „Türkmenisztán” lép.
(25) Az SZMGSZ 12.5. számú melléklete II. pontjának X8 alpontjában „Grúzia” szövegrész helyébe „Grúz Köztársaság", a „Kazahsztán Köztársaság” szövegrész helyébe „Kazah Köztársaság", a „Moldova Köztársaság” szövegrész helyébe „Moldovai Köztársaság", a „Tádzsikisztán Köztársaság” szövegrész helyébe „Tadzsik Köztársaság", az „Üzbekisztán Köztársaság” szövegrész helyébe „Üzbég Köztársaság” lép.
(26) Az SZMGSZ 23. Cikke 4. §-a 4. alpontjának hetedik-tizenegyedik bekezdése e rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti.
(27) Az SZMGSZ 2. számú mellékletének „UN számos anyagfelsorolás” című függeléke e rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti.
5. §7
1. számú melléklet a 265/2004. (IX. 23.) Korm. rendelethez
[12.1. számú melléklet az SZMGSZ-hez]
Az SZMGSZ teheráru fuvarozásához előírt fuvarlevél nyomtatvány minták
2. számú melléklet a 265/2004. (IX. 23.) Korm. rendelethez
[12.2. számú melléklet az SZMGSZ-hez]
Az SZMGSZ gyorsáru fuvarozásához előírt fuvarlevél nyomtatvány minták
3. számú melléklet a 265/2004. (IX. 23.) Korm. rendelethez
[12.3. számú melléklet az SZMGSZ-hez]
Az SZMGSZ teheráru fuvarozásához előírt rovatlap-pótlap nyomtatvány minták
4. számú melléklet a 265/2004. (IX. 23.) Korm. rendelethez
[12.4. számú melléklet az SZMGSZ-hez]
Az SZMGSZ gyorsáru fuvarozásához előírt rovatlap-pótlap nyomtatvány minták
1
A rendeletet a 2011: XXXVII. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte 2011. április 13. napjával.
*
* „A különleges rendeltetésű konténerek” kifejezés alatt olyan konténereket kell érteni, amelyek rendeltetése meghatározott áruféleségek szállítása és ennek megfelelően speciális kialakításúak.
2
1 Magyarországon: MSZ 19235/1984.
3
2 Magyarországon: MSZ ÉN ISO 6346/1998.
4
3 Magyarországon: 1977. évi 20. törvényerejű rendelet. A CSC (biztonsági jóváhagyási) tábla mintáját a hivatkozott egyezmény 1. számú Mellékletének Függeléke tartalmazza.
5
4 Magyarországon: 1976. évi 5. törvényerejű rendelet. A CCC (jóváhagyási) tábla mintáját a hivatkozott egyezmény 5. számú Mellékletének 1. számú Függeléke tartalmazza.
6
Magyarországon várakozási díj.
7
Az 5. §-t a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 632. pontja hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás