BÜ BH 2004/268
BÜ BH 2004/268
2004.07.01.
I. A becsületsértés vétségének megállapítására alkalmas, ha a vádlott az általa előzetesen szidalmazott sértettet leköpi – Ez a cselekmény a sértett becsületének tettlegességben megnyilvánuló megsértése, személyi méltóságának megalázása.
II . Az új büntetőeljárási törvény rendelkezése szerint – melyet a hatálybalépésekor, s az óta folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell – a próbára bocsátást bűnösséget megállapító ítéletben kell kimondani [Btk. 180. § (2) bek.; Be. 330. §].
A D.-i Városi Bíróság a 2003. június 30-án kihirdetett végzésével Sz. L. vádlottat becsületsértés vétsége miatt 1 évi próbára bocsátotta.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést felmentés végett, a magánvádló, 2 jogi képviselője útján, a nyilatkozattételre fenntartott három napon belül a végzést tudomásul vette.
A tényállás a következő.
Sz. L. vádlott magyar állampolgár, iskolai végzettsége 8 általános, 3 ipari, szakképesítése autószerelő. Jelenleg rokkantnyugdíjas. Nyugdíjának összege havonta 35 000 forint.
Vagyona a lakás 1/2-e, mely megközelítőleg 15 millió forint összértékű, egy 13 éves Lada típusú személygépkocsi, mely 200 000 forint értékű. Nős családi állapotú, kiskorú gyermek tartásáról gondoskodnia nem kell. Katona – egészségügyi alkalmatlansága miatt – nem volt. Büntetlen előéletű.
A vádlott 2001. július 15. napján 15 óra 30 és 16 óra 15 perc közötti időben a D. F. J. u. 4. szám földszintjén előzetes szidalmazást követően két alkalommal H. I. magánvádló felé köpött, melyből egyik köpés a magánvádló nyakát érte.
A korábbi szidalmazás miatt értesített rendőrjárőrök ekkor érkeztek a helyszínre, és intézkedtek a vádlottal szemben.
A magánvádló joghatályos magánindítványát 1 rb. becsületsértés vétsége miatt Sz. L.-val szemben megtette.
A megyei bírósághoz eljuttatott észrevételében mind a vádlott, mind a védő továbbra is felmentésre tettek indítványt, a védő külön kifejtette észrevételében, hogy álláspontja szerint L. Gy. – a városi bíróság által érdektelennek tekintett – tanúvallomása aggályos, és ezen vallomásra a bíróság nem alapíthatott volna tényállást.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság végzését – az azt megelőző bírósági eljárással együtt – a Be. 348. § (1) bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.
Az elsőfokú bíróság a tárgyaláson megvizsgált bizonyítékokat egyenként és összességükben is értékelte, ezáltal a rögzített tényállás hiányosságoktól mentes, felülbírálatra alkalmas, így a másodfokú eljárásban irányadó a Be. 351. § (1) bekezdése és a vádlott fellebbezése is alaptalan, hiszen a mérlegeléssel megállapított helyes tényállást támadják.
Helytelenül hívta azonban fel az elsőfokú bíróság a cselekmény minősítésénél a Btk. 180. § (1) bekezdését.
A tényállás szerint a vádlott 2001. július 15. napján 15 óra 30 perc és 16 óra 15 perc közötti időben a D. F. J. u. 4. szám alatti lakóépület földszintjén előzetes szidalmazást követően két alkalommal a magánvádló felé köpött, melyből egyik köpés a magánvádló nyakát érte, aki emiatt joghatályos magánindítványát előterjesztette.
A Btk. 180. § (1) bekezdése kimondja: ,,Aki a 179. § esetén kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben,
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.''
A Btk. 180. § (2) bekezdése rögzíti:
,,Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.''
A becsületsértés elkövetési magatartásai:
a) a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata,
b) a becsület csorbítására alkalmas cselekmény elkövetése,
c) annak tettleges tanúsítása.
A becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata külön magyarázatot nem igényel, hiszen a becsület csorbítására alkalmas minden olyan, másra vonatkozóan használt kifejezés, amely a tettleges bántalmazás fogalmi körén kívül esik, nem verbális jellegű, és amely az elkövetőnek a sértett irányába tanúsított megvető, lealacsonyító értékítéletét fejezi ki, az emberi méltóságot sérti.
A sértő mozdulat, így a más irányába történő köpés anélkül, hogy ez a sértettet érné, a bűncselekmény elkövetési magatartásának a megállapítását eredményezheti.
A becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata, vagy a becsület csorbítására alkalmas cselekmény megvalósítása, csak a törvényi tényállásban megfogalmazott elkövetési módok [Btk. 180. § (1) bek. a) vagy b) pontja] esetében nyújthat alapot a becsületsértés vétségének megállapítására.
Ugyanakkor a becsület tettleges megsértése minden további feltétel nélkül bűncselekményt valósít meg.
A tettleges becsületsértés megvalósító cselekmények nem eredményezik az emberi test épségének s sérelmét, nem okoznak zavart az emberi szervezetben, hanem a testet érintő behatás, a társadalmi megbecsülés és az emberi méltóság megsértésére, megalázására alkalmas.
Ilyenek: a sértett leöntése (BJD 8974. számú jogeset), falhoz lökése – sértő kifejezés használata közben – (BH 1981. évi 135. számú jogeset), arculütése, mely külső erőbehatás nyomot nem hagyó (BH 1985. évi 90. számú jogeset), táskával ütés a sértett irányába (BJD 8183. számú jogeset), a sértett valamely testrészének szeméremsértő megfogása, simogatása, ha ez nem irányul a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére (BJD 1206. számú jogeset).
A megyei bíróság álláspontja szerint a már hivatkozott legfelsőbb bírósági jogesetek az irányadóak a gyakorlat számára, s így a vádlott által a magánvádló sérelmére elkövetett cselekmény a Btk. 180. § (2) bekezdésében meghatározott becsületsértés vétségének minősül, hiszen nem vitásan a sértett becsületérzésének tettlegességben megnyilvánuló megsértésére, személyi méltóságának megalázására került sor.
Az elsőfokú elbíráláskor hatályban levő 1973. évi I. törvény 214/A. § (1) bekezdése szerint helyes volt a városi bíróság határozatának végzés megnevezése.
Az 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról – mely 2003. július 1. napján lépett hatályba – 605. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban levő büntetőeljárásban is alkalmazni kell.
A Be. 330. § (2) bekezdés b) pontja szerint a bíróság bűnösséget megállapító ítéletben a vádlottat próbára bocsátja. Ezen rendelkezésből következőleg a megyei bíróság a Be. 372. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és ítélettel bűnösnek mondta ki a vádlottat becsületsértés vétségében.
A városi bíróság maradéktalanul feltárta az enyhítő és súlyosító körülményeket, így a vádlottra alkalmazott intézkedés neme és mértéke törvényes.
Helyesen helyezkedett arra az álláspontra az elsőfokú bíróság, hogy a büntetési célok a büntetés próbaidőre történő elhalasztásával is elérhetőek.
Az elsőfokú bíróság egyéb rendelkezése is helyes, törvényes. Mindezeknek megfelelően a megyei bíróság a rendelkező részben meghatározott változtatáson túlmenően egyebekben az elsőfokú bíróság határozatát a Be. 371. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 3. Bf. 803/2003. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás