BÜ BH 2004/269
BÜ BH 2004/269
2004.07.01.
Hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége valósul meg, ha a büntetés-végrehajtási intézet biztonsági tisztje ellenőrzés során a fogva tartott elítélt nyakát megragadja és fojtogatja [Btk. 226. §].
A terheltet az elsőfokú bíróság a 2001. január 18. napján hozott ítéletével hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége miatt 6 hónapi fogházbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette és a terheltet előzetes mentesítésben részesítette.
A másodfokú bíróság a 2002. január 16. napján hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az előzetes mentesítésre vonatkozó rendelkezést mellőzte és a terhelt szolgálati viszonyát megszüntette.
A megállapított tényállás lényege a következő:
A terhelt rendőrtiszti főiskolát végzett. Az állam- és jogtudományi egyetem III. évfolyamának hallgatója. A büntetés-végrehajtási intézetben hadnagyi rendfokozatban biztonsági tisztként teljesített szolgálatot.
1999. október 26-án 16 óra körüli időben a terhelt két társával biztonsági ellenőrzést tartott, amelynek során a zárkában egyedül tartózkodó elítéltet korábbi fegyelemsértése miatt felelősségre vonta. Eközben vitatkozni kezdett az elítélttel és a nyakát megragadva fojtogatta és megpróbálta lefejelni.
A terhelt cselekményének kollégái vetettek véget.
A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt védője útján nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben bűnösségének megállapítását sérelmezi. Arra hivatkozott, hogy cselekménye a hivatalos eljárásban elkövetett a bántalmazás vétségének tényállási elemeit nem meríti ki. Szolgálati kötelessége volt a sértett részéről várható támadás megakadályozása. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok az elkövetés részleteit nem tisztázták, a bántalmazás jellegét, hogy a sértett érzett-e fájdalmat, nem vizsgálták. A terhelő vallomások közötti ellentmondásokat nem oldották fel, iratellenesen állapították meg, hogy a sértettet ,,lefejelte''. Hivatkozott arra is, hogy a sértett tanú kihallgatása során megsértette a bíróság Be. 63. § (2), a Be. 66. § (1) bekezdés b) pontjában írt eljárási szabályokat, végül bűnössége esetén is sérelmezte a Be. 235. § (3) bekezdésére utalva a másodfokú ítéletnek az előzetes mentesítés mellőzésére és a mellékbüntetés alkalmazására vonatkozó rendelkezését.
A Legfőbb Ügyészség az átiratában – és az ügyész a nyilvános ülésen is – a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati indítvány az 1998. évi XIX. tv. hatálybalépése előtt érkezett a Legfelsőbb Bírósághoz, ezért a Legfelsőbb Bíróság a hivatkozott törvény 603. §-ának (6) bekezdésében írt átmeneti rendelkezés értelmében a felülvizsgálati eljárást a korábbi eljárási törvény szabályai szerint folytatta le.
A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
A felülvizsgálat során az alapeljárásban megállapított tényállás az irányadó, annak megalapozottsága nem vizsgálható, az esetleges felderítetlenségi hibák nem orvosolhatók. Nincs lehetőség a bizonyítékok újraértékelésére, eltérő tényállás megállapítására. Ezért a felülvizsgálati indítvány a tényállást és a bizonyítékok értékelését támadó részében a törvényben kizárt.
Nem sértettek anyagi jogszabályt az eljárt bíróságok, amikor a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapították. A Btk. 226. §-ában írt bűncselekményt az a hivatalos személy követi el, aki eljárása során mást tettleg bántalmaz. A tettleges bántalmazás, mint elkövetési magatartás a bírói gyakorlatban kialakult értelmezés szerint más teste ellen irányuló, a testi épséget vagy a becsületet sértő támadás. A terheltnek az irányadó tényállásban írt azon magatartása, hogy ,,az elítélt nyakát megragadta, fojtogatta'', maradéktalanul kimeríti a tettleges bántalmazás fogalmát, függetlenül attól, hogy az milyen mérvű volt, okozott-e fájdalmat a sértettnek. A terhelt által kifogásolt ,,lefejelés'' tényét az eljárt bíróság nem állapította meg, csak azt rögzítette, hogy ,,megpróbálta a sértettet lefejelni''.
A terhelt, mint a büntetés-végrehajtási intézet biztonsági tisztje hivatalos eljárása – biztonsági ellenőrzés – során az elítélttel szemben követte el a cselekményt, így az idézett törvényi tényállás maradéktalanul megvalósult. A cselekmény jogi minősítése törvényes.
A terhelt által hivatkozott eljárási szabálysértések pedig nem tartóznak a Be. 284/A. § (2) bekezdésében felülvizsgálati okként felsorolt szabálysértések közé. Nem állapítható meg olyan egyéb eljárási szabálysértés sem, amely a felülvizsgálatot megalapozná.
A felülvizsgálati eljárás keretében a törvény szerint kiszabható mellékbüntetés mellőzésére, előzetes mentesítés alkalmazására sincs törvényes lehetőség.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, a megtámadott határozatokat a Be. 291. §-ának (7) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv. I. 3171/2002. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás