27/2004. (BK 17.) BM utasítás
a munkavédelem egyes ágazati feladatainak egységes ellátásáról1
2004.09.15.
A munkavédelemmel kapcsolatos egyes ágazati feladatok egységes ellátása érdekében – az érintett érdekképviseletek egyetértésével – kiadom a következő
1. Az utasítás hatálya a belügyminiszter irányítása alatt álló rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, az önkormányzati tűzoltóság és a határőrség kivételével kiterjed:
a) a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) hivatali szervezeteinél (a továbbiakban: hivatali egységek),
b) a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezeteknél (a továbbiakban: minisztériumi szervek), a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezeteknél (a továbbiakban: önálló belügyi szervek), a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalnál, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnál, a fővárosi és megyei közigazgatási hivataloknál (a továbbiakban: közigazgatási hivatalok) végzett minden szervezett munkavégzésre,
c) az a) és b) pontokban meghatározott szervek hivatásos, köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, valamint hallgatói vagy tanulói jogviszonyban lévő állománya által végzett minden szervezett munkavégzésre.
A munkavédelmi tevékenység személyi, szervezeti követelményei
A szerveknél bekövetkező szervezeti- és létszámváltozás esetén az 1. sz. melléklet előírása szerint kell a foglalkoztatás feltételrendszerét módosítani.
3. A munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételeit meghatározó besorolásról, és ez alapján a foglalkoztatásáról a munkáltató gondoskodik.
A foglalkoztatásnál elsősorban a saját dolgozót kell megbízni, tekintettel az adott belügyi szervek sajátosságaira (speciális tevékenység, titokvédelem). A szerv vezetője – a munkáltató tevékenysége és szervezeti sajátosságaira tekintettel – az 1. sz. mellékletben meghatározott követelményektől akár a foglalkozatás ideje, akár a szakképesítés tekintetében szigorúbb feltételek teljesítésével eltérhet.
4. A 3. pontban meghatározott munkavédelmi szakembernek elsősorban a következő munkavédelmi szakfeladatokat kell ellátnia:
a) a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat;
b) az időszakos biztonsági felülvizsgálat;
c) közreműködés a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzésében;
d) közreműködés mentési terv készítésében;
e) a megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozása;
f) közreműködés a kockázatértékelés elvégzésében, a munkavédelmi oktatásban;
g) az egyéni védőeszköz juttatása belső rendjének meghatározása;
h) a munkabalesetek kivizsgálása;
i) a külön jogszabályban munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok teljesítésében való közreműködés;
j) a munkáltató munkavédelmi szabályzatában meghatározott – a fentieken túli – munkavédelmi feladatok.
5. Az Mvt.-ben meghatározott munkaegészségügyi szaktevékenység, valamint egyes munkaegészségügyi (foglalkozás-egészségügyi) feladatok ellátását a munkáltatóknak megfelelő képzettségű szakemberek foglalkoztatásával kell biztosítani. A belügyi egészségügyi szolgálat szakembereit a vonatkozó belügyi szabályozók szerint kell igénybe venni. A szerv vezetője gondoskodik a munkabiztonsági és a munkaegészségügyi szakemberek megfelelő együttműködéséről.
Az ágazat munkavédelmi tevékenységének szakirányítása
6. A munkavédelmi ágazati feladatok a BM Humánpolitikai Helyettes Államtitkár által irányított BM Egészségügyi Koordinációs Önálló Osztály (a továbbiakban: Osztály) feladat- és hatáskörébe tartoznak. A munkavédelmi tevékenység megszervezése, az ágazati munkavédelmi feladatok koordinálása, a munkavédelmi tevékenység szakmai ellenőrzése a BM munkavédelmi főfelügyelője (a továbbiakban: munkavédelmi főfelügyelő) feladatkörébe tartozik.
7. Az utasításban meghatározottak végrehajtásával kapcsolatban az Osztály elsődleges feladata az utasítás hatálya alá tartozó szervek munkavédelmi tevékenységének szakmai segítése, amelyet a munkavédelmi főfelügyelő a szervek munkavédelmi felelőseivel történő együttműködés keretein belül valósít meg.
8. Az 1. pontban meghatározott szervek vezetői évente legalább egy alkalommal – a munkavédelmi képviselő (bizottság), vagy ennek hiányában a helyi szakszervezeti érdekképviseleti szerv bevonásával – értékelik szervezetük munkavédelmi helyzetét, az ellenőrzések tapasztalatait és határozzák meg az ezzel kapcsolatos további feladatokat.
9. Az Osztály jogosult bekérni az utasítás hatálya alá tartozó szervektől a munkavédelem ágazati feladatainak egységes ellátásához, szakmai ellenőrzéséhez és értékeléséhez szükséges alábbi dokumentumokat:
a) szolgálati-, munka- és tanulóbalesetek, valamint a baleseti statisztika dokumentumai;
b) a munkáltató által végzett munkavédelmi ellenőrzésekről (munkavédelmi szemle, kockázatértékelés éves felülvizsgálata) készült jegyzőkönyvek;
c) a munkavédelmi helyzet éves értékeléséről készített dokumentum;
d) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos szolgálat ellátás (munkavégzés) személyi és tárgyi feltételeivel kapcsolatos adatok.
Az Osztály évente, a tárgyévet követő március 31-ig értékeli az ágazat munkavédelmi tevékenységét, és szükség szerint faladatokat határoz meg a munkavédelmi helyzet további javítására.
A munkavédelmi tevékenység szabályozása
10. A szervezett munkavégzés feltételeinek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos módját
– az 1. a) pontban meghatározott hivatali egységekre vonatkozóan a munkavédelmi főfelügyelő;
– az 1. b) pontban meghatározott szervekre vonatkozóan a szerv vezetője munkavédelmi szabályzatban (a továbbiakban: MvSz.) határozza meg. Az MvSz. szakmai tartalma vonatkozásában – az 1. b) pontban meghatározott szervek esetében a munkavédelmi főfelügyelő véleményezésével – az Osztály vezetője az MvSz. szakmai tartalma vonatkozásában egyetértési jogot gyakorol.
11. Az MvSz. tartalmi követelményeit az utasítás 2. sz. melléklete tartalmazza. Az MvSz.-t a vonatkozó munkavédelmi jogszabályok, biztonsági szabályzatok alapján, az adott munkáltató sajátosságainak, tevékenységikörének figyelembevételével kell elkészíteni.
12. Az utasítás hatálybalépését követően létrejövő új munkáltatók (BM szervek) a működésük megkezdését követően 90 napon belül készítik el az MvSz.-t.
A balesetek bejelentésének, kivizsgálásának rendje
13. A munkáltatók a szervezett munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezett munkabalesetek nyilvántartását, bejelentését és kivizsgálását – a hivatásos szolgálati viszonyban lévő beosztottak kivételével – a MÜM rendeletben meghatározottak szerint végzik.
14. A munkáltatóknál foglalkoztatott – hivatásos szolgálati viszonyban lévő – beosztottak balesetének kivizsgálása során – tekintettel a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) és a vonatkozó BM rendeletekben foglaltakra – az alábbi eltérő szabályokat kell alkalmazni: a) a munkabaleseti jegyzőkönyv helyett az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól a belügyminiszter által irányított rendvédelmi szerveknél a 15/2000. (V. 26.) BM rendeletben meghatározott baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni, b) a baleset kivizsgálása, minősítése során érvényesíteni kell a Hszt. és a fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételéről szóló 21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM együttes rendelet vonatkozó előírásait (A vonatkozó jogszabályokban meghatározott állományilletékes parancsnokon a szerv vezetőjét kell érteni.), c) a hivatásos állományú beosztott, a balesete minősítésével kapcsolatban meghozott határozattal szemben – a Hszt. 180. § (5) bekezdése értelmében – a belügyminiszterhez fordulhat jogorvoslati kérelemmel, d) a balesetek kivizsgálásával kapcsolatos felügyeleti feladatokat, az esetleges jogorvoslati kérelmek szakmai vizsgálatát az Osztály látja el,
e) a kivizsgált és munkavédelmi szempontból minősített, szolgálati kötelmekkel összefüggő vagy nem összefüggő balesetekről készített baleseti jegyzőkönyv és határozat egy példányát – a baleset bekövetkezését követő hónap 15-ig – meg kell küldeni az Osztályra,
f) a más szervhez vezényelt, képzésre küldött hivatásos beosztott balesetét annál a szervnél – az adott szervre érvényes munkavédelmi szabályok szerint – kell kivizsgálni, ahol a balesetét elszenvedte. A balesetet minősítő határozatot, a balesetet szenvedett beosztott felett munkáltatói jogkört gyakorló állományilletékes parancsnok hozza meg, a balesetet kivizsgáló szerv vezetőjének véleménye alapján.
15. A hallgatói, tanulói jogviszonyban lévők balesetének kivizsgálása során az Mvt., a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény vonatkozó előírásai szerint kell a baleseteket kivizsgálni, bejelenteni és nyilvántartani. A képzés során bekövetkező balesetekkel kapcsolatos részletes eljárási szabályokat is az oktatási intézmény MvSz.-ben kell rögzíteni. A hivatásos állományú hallgatók, tanulók balesetével kapcsolatos eljárási szabályokat a 14. pontban leírtak szerint kell alkalmazni.
A szervek munkavédelmi tevékenységének ellenőrzése és a foglalkoztatottak tájékoztatása
16. Az utasítás hatálya alá tartozó szervek munkavédelmi ellenőrzéseit az Osztály munkatervében kell rögzíteni. A munkavédelmi főfelügyelő a II. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatóknál legalább háromévenként, a III. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatóknál legalább ötévenként teljeskörűen ellenőrzi az utasítás hatálya alá tartozó szervek munkavédelmi tevékenységét.
17. Az 1. pont alá tartozó szervek az MvSz.-ben rögzítik a munkavédelmi ellenőrzésük belső rendjét. A munkahelyi kockázatértékelést évente felülvizsgálják és intézkednek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatban feltárt kockázatok megfelelő csökkentésére.
18. Az 1. pontban meghatározott szervek vezetői az 1. c) pontban meghatározott személyi állományt – az Mvt.-ben meghatározott témákban és módon – tájékoztatják az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos körülményekről, azok változásáról.
Dr. Lamperth Mónika s. k.,
Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei
(legkisebb kötelező létszám, szakképesítés és a munkavégzés időtartama)
1. A munkáltatók – a MÜM rendeletben meghatározott tevékenységük szerint – I., II. és III. veszélyességi osztályba sorolhatók be. (Pl. A hivatali tevékenységet végző szervek a III., az egészségügyi, az oktatási tevékenységet végző szervek a II. veszélyességi osztályba tartoznak.)
2. A munkáltatókat a veszélyességi osztályon belül az általuk foglalkoztatott munkavállalók előző évi átlagos állományi – ennek hiányában a besoroláskori átlagos állományi – létszáma alapján kell csoportosítani:
a) 1–9 munkavállaló között;
b) 10–49 munkavállaló között;
c) 50–500 munkavállaló között;
d) 501–1000 munkavállaló között;
e) 1000 munkavállaló felett.
3. A veszélyességi osztályok és a létszámadatok alapján besorolt munkáltató – a munkahelyi sajátosságokhoz igazodóan – e pontban ajánlott munkaidőtartamok figyelembevételével foglalkoztasson munkavédelmi szakembert:
I/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű, heti két órára,
I/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű, napi két órára,
I/c) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű, napi négy órára,
I/d) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű, teljes munkaidővel,
I/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 600 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű, teljes munkaidővel,
II/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára,
II/b)–d) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára [II/b) esetén] napi két órára [II/c) esetén], illetve teljes munkaidővel [II/d) esetén],
II/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 800 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,
III/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára,
III/b)–d) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára [III/b)–c) esetén], illetve napi négy órára [III/d) esetén],
III/e) egy felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel.
4. Amennyiben a munkáltató – a MÜM rendeletben meghatározott – ágazati számjele szerinti tevékenysége mellett más veszélyességi osztályba sorolásra alapot adó tevékenységet is folytat:
– ha ez utóbbi tevékenység magasabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 40%-át eléri, a számjelhez képest eggyel magasabb;
– ha ez utóbbi tevékenység alacsonyabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 60%-át eléri, a számjelhez képest eggyel alacsonyabb
veszélyességi osztályba kell besorolni.
A létszám-kategória szerinti besorolás alapja minden esetben a munkáltató teljes állományi létszáma (akkor is, ha a létszám százalékos aránya miatt magasabb vagy alacsonyabb veszélyességi osztályba kell sorolni a fentiek szerint).
Hallgatókat, tanulókat abban az arányban kell a munkavállalói létszámhoz számítani, amilyen arányt a gyakorlati képzésük képvisel a teljes oktatási idő tartamához képest.
5. A munkavédelmi hatósági-, és a szakmai ellenőrzések során a munkáltatónak kell bizonyítani a besorolás helyességét, az alapul vett adatok valódiságát.
A munkavédelmi szabályzat kötelező tartalmi elemei
A szerv veszélyességi osztályba sorolása a tevékenység és a foglalkoztatottak számarányának ismeretében a külön jogszabály szerint.
I. A Munkavédelmi Szabályzat hatálya
1.4. Időbeli hatály
II. A munkavédelmi tevékenység rendje
2.1. A szerv vezetőjének munkavédelmi feladat- és hatásköre.
2.2. A munkáltató munkavédelmi feladatainak végrehajtásáért felelős személyek munkavédelmi feladat- és hatásköre.
2.3. A munkavédelmi feladatok ellátásával megbízott személy(ek) feladat- és hatásköre.
2.4. A munkavállaló munkavédelemmel kapcsolatos jogai és kötelezettségei.
2.5. A munkavállalók tájékoztatásának rendje.
III. Az alkalmazás munkavédelmi feltételei
3.1. Az előzetes orvosi vizsgálatok rendje.
3.2. Időszakos orvosi vizsgálatok rendje.
3.3. A soron kívüli alkalmassági vizsgálatok rendje.
3.4. Az orvosi vizsgálatok elvégzésével kapcsolatos egyéb feladatok.
3.5. A munkavégzéshez előírt szakképesítésre vonatkozó rendelkezések.
IV. A munkavédelmi oktatás rendje
4.1. Előzetes (elméleti, gyakorlati) munkavédelmi oktatás rendje.
4.2. Rendkívüli munkavédelmi oktatás.
4.3. Ismétlődő munkavédelmi oktatás.
4.4. Munkavédelmi pótoktatás.
4.5. A munkavédelmi oktatások eljárási szabályai.
4.6. A munkavédelmi oktatással kapcsolatos kötelezettségek.
4.7. Munkavédelmi vizsgára kötelezettek.
4.8. A munkavédelmi vizsgáztatás szabályai.
V. Egyéni védőeszközök, védőital, tisztálkodási eszközök és szerek juttatása
5.1. Egyéni védőeszközök biztosítása.
5.2. Egyéni védőeszközök megrendelése, beszerzése, kiadása, cseréje.
5.3. A védőeszközök használatára vonatkozó előírások.
5.4. Védőital-juttatás és -ellátás rendje, a szolgálatellátás, valamint a rendkívüli munkavégzés körülményeinek esetére.
5.5. Tisztálkodási eszközök, szerek és bőrvédő készítmények juttatása.
VI. A munkavégzésre és szolgálatellátásra vonatkozó rendelkezések
6.1. Általános magatartási szabályok.
6.2. A biztonságos munkavégzésre és szolgálat ellátására vonatkozó előírások.
6.3. Fiatalkorúak, nők, terhes anyák foglalkoztatási tilalma.
6.4. A szerv területén, elhelyezés körletén kívül végzendő munkára vonatkozó előírások.
6.5. Meghatározott munkaterületre történő belépés korlátozása.
6.6. Más munkáltató dolgozói által végzendő munka a munkáltató területén.
6.7. Az adott objektumban (létesítményben) ellátott munkafeladatok munkavédelmi előírásai.
6.8. Próbaüzem, üzemi próba végzésének rendje.
6.9. Az elsősegélynyújtás biztosításának rendje.
6.10. A dohányzással kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzése.
VII. A munkavédelmi eljárások rendje
7.1. Kockázatértékelés, veszélyes munkahelyek meghatározása.
7.2. Létesítmények, objektumok használatbavétele, munkaeszközök (gépek, berendezések) üzembehelyezésére vonatkozó eljárási szabályok.
7.3. A munkavédelmi ellenőrzés (a kockázatértékelés éves felülvizsgálata, munkavédelmi szemle).
7.4. Munkaeszközök ellenőrzése, időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok.
7.5. A munkavégzésre alkalmas állapot ellenőrzésének rendje.
7.6. Balesetek bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása.
7.7. A foglalkozási megbetegedések bejelentésének, kivizsgálásának és nyilvántartásának rendje.
7.8. A foglalkoztatottak testi épségének vagy egészségének sérelméből eredő károk megtérítésének rendje.
7.9. Rendkívüli eseményekre vonatkozó eljárás (fogalom-meghatározás, mentési terv).
VIII. A munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés
