PÜ BH 2004/274
PÜ BH 2004/274
2004.07.01.
Ha a kölcsönszerződés, az azt biztosító adásvételi, valamint kézizálog szerződés érvénytelen és a szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállítására kerül sor, a kártérítési felelősség megállapításához olyan többlet-tényállás szükséges, amely meghaladja az érvénytelen szerződés megkötésével általában együtt járó tevékenység körét [Ptk. 195. §, 202. § (3) bek., 237 § (1) bek., 339. § (1) bek.; Legf. Bír. PK 32. sz. áf.].
A felpereseknek vállalkozásuk beindításához pénzre volt szüksége, ezért 1998-ban és 1999-ben több alkalommal is kölcsönszerződést kötöttek az alperessel. A teljesítés biztosítékául különböző adásvételi és jel- és zálogszerződések is létrejöttek közöttük.
1999. május 6-án a felek az I. r. felperes tulajdonában álló IFA típusú tehergépkocsira zálogjogot alapítottak. Ekkor a gépjármű forgalmi engedélye az alpereshez került, a tehergépkocsi azonban a felperesek birtokában maradt.
Az 1998. október 19-én létrejött 600 000 forint összegű kölcsönszerződés biztosítékául a felek többek között a Peugeot Partner típusú személygépkocsit jelölték meg azzal, hogy amennyiben a kölcsön visszafizetésére nem kerül sor, a gépkocsira kötött adásvételi szerződés életbe lép. A dátumozással el nem látott és vételárat sem feltüntető adásvételi szerződés alapján 1998. november 7-én a felperesek a gépkocsit az alperes birtokába adták, aki azt 2000. február 24-éig használta.
A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a kölcsönszerződések a Ptk. 202. §-ába ütköznek, ezért azok érvénytelenek. A Peugeot Partner típusú személygépkocsi használati díjaként 2 550 000 forintot, az IFA tehergépkocsi elmaradt hasznaként 800 000 forintot igényeltek az alperestől.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felpereseket – az alperes viszontkeresete folytán – a kölcsönösszegek és kamatainak megfizetésére kötelezte. Az IFA tehergépkocsira vonatkozó kézizálog szerződést érvényessé nyilvánította és a felperesek forgalmi engedély kiadása iránti keresetét elutasította. Az alperest a Peugeot Partner típusú gépkocsi bizonyított két havi használatáért 300 000 forint használati díj megfizetésére kötelezte.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatva többek között megállapította, hogy az IFA tehergépkocsira kötött kézizálog-szerződés is érvénytelen és az alperest a forgalmi engedély kiadására kötelezte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Jogerős ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felek között létrejött kölcsönszerződések uzsorás jellegűek, ezért azok a Ptk. 202. § alapján érvénytelenek. Az érvénytelen szerződés biztosítékául kötött kézizálog-szerződés is érvénytelen, ezért az alperes a forgalmi engedély kiadására köteles. Megállapította, hogy a felperesek a forgalmi engedélyt önként adták át az alperesnek, annak következményével tisztában voltak, azt vállalták. Az alperes nem tanúsított olyan jogellenes magatartást, mely kártérítés alapja lehetne.
Megállapította továbbá, hogy a Peugeot Partner típusú gépkocsi 17 hónapon keresztül nem vitásan az alperes birtokában volt és azzal mintegy 11 000 km-t tett meg. Ennek ellenértékeként 300 000 forint megfizetésére kötelezte az alperest.
A jogerős ítélet ellen – annak részbeni megváltoztatása és az alperest terhelő marasztalási összegnek a Peugeot típusú gépkocsi vonatkozásában 300 000 forintról 2 550 000 forintra történő felemelése, valamint az IFA tehergépkocsi után 800 000 forint elmaradt haszon megfizetésére való kötelezése érdekében a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet.
Ebben kifejtették, hogy az alperesnek nem volt jogcíme a tehergépkocsi iratainak birtoklására. Érvényes jogcím hiányában pedig az alperes magatartása jogellenesnek minősül. A munkavégzés elmaradásából 800 000 forint káruk keletkezett, melyet az alperes a Ptk. 339. §, illetve a 195. § (3) bekezdés alapján megtéríteni köteles.
A Peugeot Partner típusú személygépkocsival kapcsolatban kifejtették, hogy az alperes e vonatkozásban is rosszhiszemű jogcím nélküli birtokosnak minősül, azt 17 hónapon keresztül jogellenesen tartotta birtokában. Nem a megtett km, hanem a használati idő függvényében tartozik használati díjat fizetni, melynek összege a per során beszerzett C. A. Bt. igazolása alapján megállapítható.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jogerős ítélet megállapítása szerint a felek között létrejött kölcsönszerződések, valamint az azt biztosító adásvételi és kézizálog szerződés is érvénytelen. Érvénytelen szerződés esetén a Ptk. 237. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.
Az alpereshez az érvénytelen szerződés alapján került az IFA gépjármű forgalmi engedélye, ezért annak visszaadására a Ptk. 237. §-ának (1) bekezdése alapján köteles. Önmagában az a körülmény, hogy az alperes az érvénytelen szerződés alapján jutott a forgalmi engedély birtokához, kártérítési felelősséget nem alapoz meg. A kártérítési felelősség megállapításához olyan többlet tényállás szükséges, mely meghaladja az érvénytelen szerződés megkötésével általában együtt járó tevékenység körét (Legf. Bír. PK 32. sz. áf.).
Jelen ügyben a felperesek sem hivatkoztak olyan többlet tényállásra, mely az alperes kártérítési felelősségét megalapozná. A felperesek tartozásuk biztosítékául önként adták át a forgalmi engedélyt az alperesnek. Az alperes részéről tanúsított magatartás nem haladja meg az érvénytelen szerződés megkötésével általában együtt járó tevékenységi kört, ezért többlett tényállás hiányában kártérítési felelőssége nem állapítható meg.
A Peugeot Partner típusú személygépkocsi használati díjával kapcsolatban a felperesek lényegében a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdést vitatták. Töretlen a Legfelsőbb Bíróság álláspontja abban a kérdésben, hogy a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vitatható és a felülvizsgálati eljárásban már nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A bíróság jogerős ítéletében a felmerült bizonyítékok és az általános élettapasztalat alapján állapította meg a használati díj összegét, mely a bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapult.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. § (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott határozatával a jogerős ítéletnek a felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VI. 21.349/2001. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás