299/B/2004. AB határozat
299/B/2004. AB határozat*
2005.12.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály, illetve állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének megállapítására és alkalmazási tilalmának kimondására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok behozatalánál alkalmazható piacvédelmi intézkedésről szóló 113/1990. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §-a alkotmányellenességének megállapítására és alkalmazási tilalmának kimondására irányuló bírói kezdeményezést elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a Gazdasági Minisztérium határozatáról az egyes vas- és acélipari termékek behozatalára vonatkozó piacvédelmi vizsgálat megindításáról és egyidejűleg ideiglenes intézkedés bevezetéséről szóló 11/2002. (GFK.9.) GM közlemény alkotmányellenességének megállapítására és alkalmazási tilalmának kimondására irányuló bírói kezdeményezést visszautasítja.
Indokolás
I.
A Fővárosi Bíróság előtt 4.K.33.066/2002. számon indult, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló perben az eljáró bíró az alkalmazandó jogszabályok alkotmányellenességét észlelte, ezért az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdésének megfelelően – az eljárás felfüggesztése mellett – az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte a kifogásolt rendelkezések alkotmányellenességének utólagos megállapítása, illetve e rendelkezések konkrét ügyben történő alkalmazási tilalmának kimondása végett.
Az indítványozó bíró álláspontja szerint az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok behozatalánál alkalmazható piacvédelmi intézkedésről szóló 113/1990. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. §-a alkotmányellenes, mert a Korm. rendelet 2. §-ában meghatározott piacvédelmi intézkedések bevezetésére irányuló eljárásra az államigazgatási hatósági ügyek intézésének eljárási szabályait rendeli alkalmazni. Véleménye szerint „a jogbiztonság alkotmányos elvével és a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénnyel szemben, nyilvánvalóan jogalkotási tárgykörben hozandó »piacvédelmi intézkedésekre« az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt – azaz az egyedi államigazgatási hatósági ügyek – eljárási szabályait írja elő.”
A kifogásolt Korm. rendeleten alapszik az indítványozó bíró által ugyancsak alkotmányellenesnek tartott, a Gazdasági Minisztérium határozatáról az egyes vas- és acélipari termékek behozatalára vonatkozó piacvédelmi vizsgálat megindításáról és egyidejűleg ideiglenes intézkedés bevezetéséről szóló 11/2002. (GFK.9.) GM közlemény (a továbbiakban: GM közlemény), amely egyedi hatósági határozat formájában jelenik meg ugyan, álláspontja szerint azonban egyértelműen normatív rendelkezéseket tartalmaz. A GM közleményben foglalt normatív rendelkezéseket az indítványozó bíró szerint jogszabályi formában kellett volna megalkotni. Véleménye szerint a GM közlemény hibája a Korm. rendelet szabályaira vezethető vissza. Mindezek alapján indítványozza a Korm. rendelet 3. §-a és az ezen alapuló GM közlemény alkotmányellenességének megállapítását és annak kimondását, hogy ezek a rendelkezések a Fővárosi Bíróság előtt 4.K.33.066/2002. számon folyó eljárásban nem alkalmazhatók.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályok alapján hozta meg:
1. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezése:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
2. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) hivatkozott rendelkezései:
„11. § (1) A jogszabály hatálya kiterjed az ország területén a magánszemélyekre és a jogi személyekre, valamint a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra.”
„17. § Jogszabályt akkor kell alkotni, ha a társadalmi-gazdasági viszonyok változása, az állampolgári jogok és kötelességek rendezése, az érdekösszeütközések feloldása azt szükségessé teszi.”
3. Az Abtv. 1. § b) pontja szerint:
„ Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata”
4. A Korm. rendelet kifogásolt rendelkezése:
„3. § (1) A védelmi intézkedések meghozatalára irányuló eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.
(2) A kérelmet a behozatallal érintett áru termelőjének vagy termelőinek az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz írásban kell benyújtani. A kérelemben ismertetni kell a kérdéses behozatallal kapcsolatos tényeket és adatokat, valamint a kárral való fenyegetettséget alátámasztó indokokat.
(3) Belföldi termelőn azt kell érteni, aki az érintett termék hazai számottevő részét termeli vagy állítja elő hazai piacon.
(4) Az eljárást lezáró érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől, illetve a hivatalból történő megindítástól számított 90. napon belül kell meghozni.
(5) Az eljárás megindításáról, illetve az érdemi döntésről az eljárással érintetteket (a termék exportőreit és/vagy importőreit, a termék hazai előállítóit és az exportőr ország illetékes hatóságait), valamint az érdekelt országos gazdasági kamarákat írásban tájékoztatni kell és azt az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium hivatalos lapjában nyilvánosságra kell hozni.
(6) A fogyasztók széles körét érintő védelmi intézkedések meghozatala előtt be kell szerezni a fogyasztók érdekvédelmi szervezeteinek állásfoglalását is.”
III.
Az indítvány az alábbiak szerint nem megalapozott:
1. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy a kifogásolt Korm. rendeletet az indítvány benyújtását követően, 2004. május 1-jével hatályon kívül helyezte az egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 105/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet 1. §-a. Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét nem vizsgálja, hacsak nem annak alkalmazhatósága is eldöntendő kérdés. (335/B/1990. AB határozat, ABH 1990, 261, 262.) Hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányossági vizsgálata a konkrét normakontroll két esetében, az Abtv. 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés, és a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz alapján lehetséges, mivel ezekben az esetekben az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és – ha az indítványozó különösen fontos érdeke indokolja – a konkrét ügyben való alkalmazási tilalom kimondására van lehetőség. Tekintettel arra, hogy a jelen ügyben bírói kezdeményezésről van szó, az Alkotmánybíróság a már hatályon kívül helyezett Korm. rendelet kifogásolt rendelkezéseinek alkotmányosságát érdemben bírálta el.
A támadott rendelkezések a piacvédelmi intézkedések meghozatalára irányuló eljárások egyes szabályait állapítják meg; meghatározzák az eljárás megindítására jogosultakat, az érdemi határozat meghozatalának határidejét, illetve a határozat közzétételének és az érintettek tájékoztatásának módját. Sem az Alkotmánynak az indítványozó által hivatkozott 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság követelményéből, sem pedig a Jat.-nak a jogszabályokról szóló rendelkezéseiből nem következik, hogy a piacvédelmi intézkedéseket normatív, jogszabályi formában kellene bevezetni. Egy adott konkrét piacvédelmi intézkedés meghozatalára irányuló eljárás egyfajta államigazgatási eljárás, amelyet államigazgatási határozat zár le. A piacvédelmi intézkedést elrendelő határozat a konkrét körülmények mérlegelése után hozott egyedi döntés, amely – az indítványozó bíró álláspontjával ellentétben – nem tartalmaz mindenkire nézve kötelező magatartási szabályokat, csak adott termék exportőreire és importőreire hat ki, akiknek pedig fellebbezési joguk van a határozat ellen.
A fentieknek megfelelően az Alkotmánybíróság a Korm. rendelet 3. §-a alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasította. Mivel az alkalmazandó jogszabály alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság nem állapította meg, az alkalmazási tilalom kimondására irányuló bírói kezdeményezést is elutasította.
2. Az Alkotmány 32/A. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. Az Abtv. 1. § b) pontja alapján az Alkotmánybíróság hatásköre jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára terjed ki. Az állam szerveinek jogalkotó hatáskörét átfogóan az Alkotmány és a Jat. szabályozza. A Jat. határozza meg azt is, hogy az állami szervek aktusai közül melyek minősülnek jogszabálynak és melyek azok, amelyek az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé tartoznak. Önmagában véve azonban az, hogy valamely aktust olyan elnevezés alatt bocsátanak ki, amelyet a Jat. a jogszabályok vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközei megjelölésére használ, még nem szükségképpen alapozza meg az adott aktus felülvizsgálatára nézve az Alkotmánybíróság hatáskörét. A hatáskör vizsgálatánál nem az aktus elnevezése, hanem a benne foglalt rendelkezések jogi jellege az irányadó.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvánnyal támadott GM közlemény a Gazdasági Minisztérium Jogi Főosztálya által kiadott minisztériumi határozat, amely a Jat. értelmében nem tartozik az állami irányítás egyéb jogi eszközei körébe. [Ugyanilyen döntést hozott az Alkotmánybíróság a 678/B/2002. számú ügyben, ahol az indítvány a 9/2003. (GK. 8.) GKM közlemény alkotmányellenességének megállapítására irányult.]
Tartalmát tekintve a GM közlemény ugyancsak nem normatív, hanem egyedi államigazgatási aktus, az Alkotmánybíróság ezért a bírói kezdeményezést e tekintetben az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29 § b) pontja alapján – hatáskör hiányában – visszautasította.
Budapest, 2005. december 12.
Dr. Bragyova András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás