KÜ BH 2004/301
KÜ BH 2004/301
2004.07.01.
A perbe önként belépni nem kívánó felperesi jogutód perbevonását a felperes pertársa nem kérheti [Pp. 2. § (1) bek., 61. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság I. r. felperesnek a IV. r. felperes jogutódainak perbevonására irányuló kérelmét elutasította. Az irányadó tényállás szerint az elsőfokú bíróság – a másodfokú bíróság végzésével helybenhagyott – végzésével megállapította, hogy az eljárás a X. r. felperes halála miatt 2001. február 10. napján félbeszakadt, a félbeszakadás a X. r. felperes jogutódjának perbelépéséig, illetve perbevonásáig tart. Az I. r. felperes 2003. február 24. napján kérelmezte a X. r. felperes jogutódainak perbevonását.
Az elsőfokú bíróság az I. r. felperes kérelmét a Pp 62. §-ának (2) bekezdése alapján elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy a Pp. 61. §-ának (1) bekezdése értelmében nincs törvényes lehetőség arra, hogy az I. r. felperes kérelme alapján a X. r. felperes jogutódait a bíróság perbe vonja, de arra sincs törvényes lehetőség, hogy a X. r. felperes jogutódait az I. r. felperes vonja perbe. A perbevonás jogosultsága ugyanis kizárólag az ellenérdekű felet illeti meg; ennek hiányában a X. r. felperes jogutódai a perbe csak önként léphetnek be. Az I. r. felperes fellebbezésében a végzés megváltoztatását és a perbevonás elrendelését kérte. Álláspontja szerint a Pp. 61. §-ának (1) bekezdése inkább megengedő szabályt tartalmaz, mint tiltó rendelkezést. Hivatkozott arra, hogy az ellenfél is perbe vonhatja szövegezés – az is szócskára tekintettel – azt jelenti, hogy az ellenfélnek is és a perben részt vevő más személyeknek is joga van a pertől ódzkodó jogutódokat a perben való részvételre rákényszeríteni. Amennyiben a végzésben foglalt értelmezés lenne az irányadó, úgy olyan jogpolitikailag kezelhetetlen helyzetek is előadódhatnának, mint a jelenlegi, hogy egy meghozott bírói döntés nem hatályosulhat az egyik pertárs halála, és ezt követő kézbesíthetetlenség miatt. Az igazságszolgáltatásnak nem állhat érdekében az, hogy ebben az építésügyben évek óta ex lex állapot legyen. Az alperes a végzés helybenhagyását kérte.
A felperes fellebbezése nem alapos. A Pp. 61. §-ának (1) bekezdése szerint ha a per alapjául szolgáló jogviszonyban a polgári jog szabályai szerint valamelyik fél helyébe a per folyamán jogutód lép, a jogutód a perbe félként önként beléphet, illetőleg a jogutódot az ellenfél is perbe vonhatja. A felperes jogutódját csak akkor lehet perbe vonni, ha a jogutódlás a felperes halála, illetve jogutódlással történő megszűnése miatt következett be. A változás a felek személyében: perbeli jogutódlás. A perbeli jogutódlás folytán más személy kerül a perbe felperesi vagy alperesi oldalon, mint aki addig peres fél volt. A per tárgyát képező jogviszonyban három esetben következhet be a jogutódlás: a fél halála folytán, jogi személy egyesülése, megszűnése, illetve egyéb jogutódlás folytán.
A fél halála esetén perbe léphet az örökös, illetve – amennyiben a felperes halt meg – jogutódját az alperes is perbe vonhatja (más esetben felperesi jogutód perbevonására nincs jogszabályi lehetőség). Önkéntes perbelépés minden jogutódlás esetében lehetséges. A perbevonás viszont a perbeli ellenfél cselekménye, amelyre felperesi oldalon csak a felperes halála esetében kerülhet sor. Helytállóan rendelkezett tehát az elsőfokú bíróság, mivel az I. r. felperes kérelmének teljesítésére nincs jogszabályi lehetőség.
A Pp. 2. §-ának (1) bekezdése alapján a bíróságnak az a feladata, hogy – összhangban az 1. §-ban foglaltakkal – a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. E feladata során az elsőfokú bíróságnak a Pp. XX. fejezetében szabályozott azon speciális helyzetből adódóan, hogy az alperesi pozícióban hatóság áll, amely szerv az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló Áe. 2. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint (alapelvi kötelezettséggel) eljárásában következetesen érvényre juttatja a törvényességet, demokratizmust és humanizmust, illetve előmozdítja a jogok érvényesülését és a kötelességek teljesítését, az alperest kell felhívnia a felperesi jogutód perbevonására. Mindezek folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján helybenhagyta. (Fővárosi Ítélőtábla 2. Kpkf. 50.358/2003/2. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás