KÜ BH 2004/303
KÜ BH 2004/303
2004.07.01.
A törvény megengedő rendelkezésének hiányában az előminősítési eljárásban részt vett és ajánlat tételére jogosult gazdasági társaságok konzorciumként nem tehetnek ajánlatot [1995. évi XL. tv. 24. § (2) bek., 36. § (2) bek., 42. § (1) és (3) bek.].
A felperes, mint ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. évi 42. számában részvételi felhívást tett közzé nyílt előminősítési eljárás megindítására négy község szennyvízcsatorna hálózatának kivitelezése tárgyában. A pályázati kiírás 2/b) pontja szerint az előminősítéses eljárás során a megfelelő kivitelező kiválasztása történik a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 42. §-ának (1) bekezdése és (3) bekezdése alapján annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás további szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból a megrendelő számára megfelelő kivitelezők vegyenek részt. A felhívás 5. pontja értelmében a nyertes közös ajánlattevőktől az ajánlatkérő nem követelte meg gazdasági társaság létrehozását. Az előminősítési dokumentáció II. 12. pontjában a felperes részletezte azokat a követelményeit, amelyeknek több jelentkező közös jelentkezésének (a tájékoztató által nevesítetten közös vállalkozásnak) meg kell felelnie. Az előminősítési eljárás eredményhirdetésére 2001. november 28-án került sor, amelyen a felperes az összes jelentkezőt alkalmasnak minősítette, és 2001. december 19-én felhívta az alkalmasnak minősített jelentkezőket ajánlattételre. Az ajánlati felhívás 10. pontja szerint a nyertes közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozása nem volt követelmény. Az ajánlati dokumentáció II. 12. pontjában a felperes ismertette azokat a követelményeket, amelyeknek a közös vállalkozásnak kell megfelelnie. Az ajánlattételi szakaszban az ajánlati felhívást kapott Kft. kérdésére a felperes közölte, hogy az előminősítési eljárás során alkalmasnak minősített két cég nem nyújthat be közös ajánlatot, konzorciumként nem kerültek előminősítésre.
A jogorvoslati eljárásban az alperes a határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 36. §-ának (2) bekezdés első fordulatára tekintettel a Kbt. 24. §-ának (2) bekezdését, ezért a felperessel szemben 2 millió forint pénzbírságot szabott ki, egyebekben a kezdeményező iratban foglaltakat elutasította. Az indokolás szerint az ajánlatkérő felperes a részvételi eljárási szakaszban elbírálta a jelentkezők alkalmasságát, és az alkalmasnak minősülő ajánlattevők ajánlattételi szabadságát nem korlátozhatta volna a közös ajánlattételre vonatkozóan. A jelentkezők alkalmassága külön-külön megállapítást nyert az előminősítési szakban, az egész feladat elvégzésére alkalmasnak minősített jelentkezőkből később létrehozandó konzorcium alkalmassága sem kérdőjelezhető meg. Ezért a felperes a Kbt. 36. §-ának (2) bekezdése első fordulatát megsértette azzal, hogy nem tette lehetővé az általa előminősített jelentkezőknek a közös ajánlattételt. A Kbt. 24. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára. Az ajánlatkérő az alperes álláspontja szerint megsértette az esélyegyenlőséggel kapcsolatos rendelkezést, ugyanis megakadályozta, hogy az alkalmasnak minősített egyes cégek kooperációja megvalósuljon, és együttesen tehessenek ajánlatot. Az alperes nem osztotta a felperes azon álláspontját, hogy a részvételi felhívásban kiadott útmutató II/12. pontjában foglalt feltételeket az előminősítési eljárás során kellett volna igazolni a közös ajánlattevő cégeknek, ennek pótlására az ajánlattételi szakban már nincsen lehetőség. Az alperes szerint nincs jogszabályi akadálya annak, hogy az ajánlattételi szakaszban, az egyébként külön-külön alkalmasnak talált ajánlattevők közös ajánlatot tehessenek. A Kbt. 26. §-ának (2) bekezdés második fordulata szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. Az ajánlatkérő e rendelkezést figyelembe véve csak az ajánlati felhívás módosításával változtathat az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció feltételein a Kbt. 48. §-ának (1) bekezdése, valamint a 64. §-ának (5) bekezdése alapján. Az ajánlati felhívás szabályszerű módosításának hiányában e válaszával a felperesi ajánlatkérő megsértette a Kbt.-ben szabályozott ajánlati felhívás, és a dokumentáció vonatkozásában fennálló, a kötöttségre vonatkozó rendelkezéseket, valamint az esélyegyenlőséget is. Az ajánlattevőket nem lehetett volna elzárnia közös ajánlattétel lehetőségétől, éppen azért, mert az előminősítési eljárás feltételrendszeréhez képest az ajánlati felhívás is azonos feltételekkel tette azt lehetővé.
A felperes keresetében a határozat megváltoztatásával a törvénysértés megállapítása, és a pénzbírság megfizetése alóli mentesítését kérte. Álláspontja szerint az egymást követő kétszakaszos (részvételi illetve ajánlattételi) eljárás lényegéből adódik, hogy az ajánlati szakban már csak az ajánlat tartalmával foglalkozik az ajánlattevő, így nem tér már vissza az alkalmassági szempontokra. Éppen azzal sértette volna meg a Kbt. 24. §-ának (2) bekezdését, ha az ajánlati szakban egyes pályázóknak megengedte volna az együttes pályázat újszerű bejelentését, míg másoknak nem. Az ajánlattételi szakaszban kibocsátott iránymutatásban az együttműködési szerződésre vonatkozó tételek a már bejelentkezett együttes pályázók részére tartalmaztak előírást, és nem új lehetőséget teremtettek. Az alperes a határozatában foglaltak fenntartásával a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát akként változtatta meg, hogy a Kbt. 36. §-ának (2) bekezdése megsértésére, és a 2 millió forint bírság megfizetésére vonatkozó rendelkezést törölte. Indokolásában megállapította, hogy a nyílt közbeszerzési eljárás első, előminősítési szakaszában részvételre jelentkezőket a felperes az általuk benyújtott pályázati anyag – egy esetben konzorciumi formában beadott pályázat – alapján nyilvánította alkalmasnak a közbeszerzés teljesítésére. A jelentkezők alkalmasságát az egész közbeszerzés teljesítésére a felperes az előminősítési eljárásban megállapította; konzorciumi formában történő jelentkezés esetén a konzorciumi tagok együttműködési megállapodása is része a vizsgálat tárgyát képező pályázati anyagnak. Erre figyelemmel az adott formában – egyedül vagy más cégekkel közösen – történő jelentkezésről a pályázóknak már a részvételi jelentkezéskor dönteniük kellett. Az elsőfokú bíróság osztotta a felperes azon álláspontját, hogy a kétszakaszos előminősítéses eljárásban a pályázók pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát az előminősítési eljárásban kell elbírálni, az ajánlattételi szakaszban kizárólag a teljesítésre alkalmas ajánlattevők ajánlatának tartalmi értékelésére kerülhet sor. Az esélyegyenlőség követelményének tehát az a közbeszerzési eljárás felel meg, amelynek ajánlati szakaszában az előminősítési eljárásban alkalmasnak minősített, személyükben azonos jelentkezők vehetnek részt. Erre tekintettel állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes eljárását az alperes alaptalanul minősítette jogszabálysértőnek, ezért a felperessel szemben bírság kiszabására sem volt jogszerű lehetőség.
Az alperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Fellebbezésében lényegében megismételte és fenntartotta a határozatában foglaltakat. Kiemelte, hogy álláspontja szerint nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a részvételi szakban egyébként külön-külön alkalmasnak talált ajánlattevők közös ajánlatot tehessenek. Az egységnek tekintendő előminősítési eljárás részvételi szakaszának feltételrendszerével azonosan ugyanis az ajánlati felhívás is azonos feltételekkel lehetővé tette a közös ajánlattételt. Álláspontja szerint tehát a részvételi szakasz alkalmassági követelmény szintjének betartásával, teljesítésével a konzorcium tagjai részéről a kéttagú konzorcium közös ajánlattételi lehetőségének kizárása az ajánlatkérő részéről jogszerűtlen volt, az elsőfokú bíróság ezzel ellentétes álláspontja tehát nem helytálló. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
Az alperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló peradatokból okszerű következtetésre jutott, jogi okfejtéseivel a másodfokú bíróság mindenben egyetért. Az elsőfokú bíróság a Pp. 206. §-ában foglaltaknak megfelelően valamennyi körülményt mérlegelve hozta meg döntését, amelyet megfelelő módon indokolt is. Az alperes fellebbezésében olyan konkrét, a mérlegelés okszerűségét cáfoló, vagy a döntés jogszerűségét vitató indokot felhozni nem tudott, amely az ítélet megváltoztatását megalapozná, olyan új tényt, vagy körülményt sem jelölt meg, amely fellebbezése kedvező elbírálását eredményezhetné. A fellebbezésben foglaltakra utalással mutat rá a Fővárosi Ítélőtábla arra, hogy a Kbt. 42. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő előminősítési eljárás lefolytatására jogosult annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás további szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas ajánlattevők vegyenek részt. A törvény indokolása szerint az előminősítési eljárás célja, hogy a nyílt eljárás későbbi szakaszában csak a teljesítésre pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas jelentkezők tegyenek ajánlatot. A felek egyetértettek abban, miszerint a Kbt. kifejezetten nem rendelkezik arról, hogy az előminősítési eljárásban külön-külön alkalmasnak talált ajánlattevők az ajánlattételi szakaszban közös ajánlatot tehetnek-e avagy sem. A választ erre a kérdésre az előminősítési eljárás Kbt.-ben megfogalmazott célja, valamint az ajánlatkérőnek az előminősítési eljárás lefolytatására és az alkalmas ajánlattevők kiválasztására irányuló akarata együttesen adja meg. Kifejezetten annak érdekében történik a teljesítésre alkalmas jelentkezők kiválasztása az előminősítési eljárásban, hogy az eljárás további szakaszában a jelentkező alkalmassága már ne legyen értékelendő feladat. A Kbt. 42. §-ának (5) bekezdése értelmében az előminősítési eljárás eredményének kihirdetését követően az ajánlatkérő az összes alkalmasnak talált részvételre jelentkezőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre. Az előminősítési eljárás és az ajánlatkérő akarata veszítené el a szerepét és a jelentőségét azzal, ha az előminősítéses eljárást követően egyes minősített, alkalmasnak talált és ajánlattételre felhívott jelentkező közül néhányan az eljárás további szakaszában közösen kívánnának részt venni. A közös részvételhez ugyanis ismételt értékelés szükséges, amelynek azonban már az előminősítéses eljárás okán nincs helye. Miután több ajánlattevő közösen is tehetett ajánlatot, és az előminősítési eljárásban lehetséges volt, hogy (az ajánlatkérő által nevesítetten) közös vállalkozás is alkalmasnak minősüljön, így megfelelően szerepeltette az ajánlattevő az előminősítési továbbá az ajánlati dokumentációjában is tájékoztatóját a közös vállalkozás felé. E tájékoztatónak az ajánlati dokumentációban való szerepeltetése az előminősítési szakban alkalmasnak talált közös vállalkozásnak szólt, és nem jelentette azt, hogy az előminősítési eljárásban alkalmasnak talált ajánlattevők az ajánlati szakaszban közösen vehetnek részt. Rámutat a másodfokú bíróság, hogy a konzorcium önálló cégek, vállalkozók valamely gazdasági célra – pl. nagyméretű gazdasági vállalkozásra vonatkozó pályázat elnyerésére és megvalósítására – irányuló időszakos összefogása, szerződésük tartalmát a felek az adott célnak megfelelően határozzák meg, és ennek teljesítése érdekében minden tekintetben egységesen lépnek fel, belső függetlenségük megőrzése mellett. Mivel a konzorciális szerződés a felek belső viszonyát szabályozza ugyan, de meghatározó jelentőségű a pályázattal érintett vállalkozás megvalósítására, annak ismerete – elbírálása – nem közömbös az ajánlatkérő számára. A perbeli esetben a felperes a konzorciális szerződés ismeretében döntött a részvételi szakban jelentkező konzorcium gazdasági, pénzügyi és műszaki alkalmasságáról, az ajánlati szakban újabb konzorcium gazdasági, műszaki, pénzügyi alkalmasságának vizsgálata szóba sem jöhet (az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott konzorcium mellett új konzorcium meg-hívást nem kapott). Tévedett az alperes, amikor arra hivatkozott, hogy a Kbt. nem tiltja a részvételi szakban alkalmasnak minősített vállalkozások későbbi konzorciális megállapodását az ajánlati szakra, mivel a kétszakaszos eljárásban utóbbi konzorciális szerződésre csak a Kbt. vonatkozó megengedő rendelkezése adna alapot. A Kbt. azonban ilyen rendelkezést nem tartalmaz. Mindezek folytán a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése értelmében lényegében helyes indokai alapján hagyta helyben az elsőfokú bíróság ítéletét. (Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf. 27.153/2003/8. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás