• Tartalom

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet

a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól

2021.10.22.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (8) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed az ország határait átszelő vagy alkotó, továbbá a határain belül található felszíni víztestekre, az ezektől közvetlenül függő vízi ökoszisztémákra, valamint vizes élőhelyekre, a felszíni víz és környezeti állapota minősítése céljából végzett megfigyelő tevékenységre, adatgyűjtésre, adatszolgáltatásra és állapotértékelésre, valamint az ezeket végző szervezetekre.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) referencia feltételek: a 2. melléklet szerinti kiváló ökológiai és kémiai állapothoz, illetve erősen módosított és mesterséges víztest esetén a maximális ökológiai potenciálhoz tartozó jellemzői annak a víztestnek, melyhez az értékelni kívánt víztest állapota hasonlítandó;

b) a felszíni vizek állapotára vonatkozó jellemzők megfigyelése (a továbbiakban: monitorozás): a felszíni víz minőségi állapotára nézve indikatív paraméterek (így például biológiai, hidrológiai, morfológiai, fizikai-kémiai és kémiai paraméterek) meghatározott gyakoriságú megfigyelésére, ellenőrzésére kialakított hálózati rendszer előírásszerű működtetése, a mennyiségi és minőségi jellemzők (adatok) rögzítéséről és megőrzéséről való gondoskodás;

c) állapotértékelés: egy adott felszíni víztest vízminőségi elemei jellemzésének egy adott referencia feltételhez történő viszonyítása, továbbá az e rendelet 3. melléklete szerinti osztályba sorolása, illetőleg a kockázatos helyzetű víztest tényének megállapítása;

d) kockázatos helyzetű felszíni víztest: az a víztest, amelyet az állapotának jellemzése ilyennek minősít adathiány miatt vagy azért, mert annak állapota 2015. december 22-ig valószínűen nem éri el a jó állapotot.

e)1 PBT anyagok: perzisztens, bioakkumulatív, toxikus anyagok, vagyis a környezetben hosszan tartó ideig megmaradó, bizonyos élő szervezetekben felhalmozódó mérgező anyagok.

A felszíni víztest megfigyelésére és állapotértékelésére vonatkozó általános szabályok

3. § (1)2 A felszíni víztest állapotának védelméhez, javításához, a jó állapot, a jó ökológiai és kémiai állapot, illetve potenciál eléréséhez, az állapotot rendszeresen monitorozni, a monitorozás során összegyűjtött biológiai, fizikai-kémiai, kémiai komponensek adatait az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (a továbbiakban: OKIR) felszíni vízminőségi szakrendszerébe rögzíteni és értékelni kell – az e rendelet 7. §-ában foglaltaknak megfelelően – biztosítva ezzel a felszíni víztest állapota változásának nyomon követését, valamint szükség esetén a korai beavatkozás és vízvédelmi intézkedés lehetőségét.

(2)3 Az elfogadott vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján a jogszabály szerint kijelölt víztestekre vonatkozó monitoring hálózat kidolgozásáról, továbbá az állapotértékelés elvégzéséről és az adatszolgáltatásról a vízvédelemért felelős miniszter gondoskodik a feladat- és hatáskörrel rendelkező területi szervek és szakintézmények bevonásával, valamint a kibocsátók adatszolgáltatásainak feldolgozásával.

4. §4 (1) A felszíni vizek kategóriáin (tó, folyó) belül a felszíni víztesteket elkülönítve, az 5. számú melléklet szerint meghatározott típusokba kell besorolni.

(2) A felszíni víztest típusok 1. számú melléklet szerinti vízminőségi elemeire az ott meghatározottak alapján ökológiai referencia feltételeket kell megállapítani.

A felszíni víztestek jellemzése

5. § (1) A felszíni víztestek jellemzése során össze kell gyűjteni, és nyilván kell tartani a víztestet érő emberi eredetű terhelések jellegére és mértékére vonatkozó információkat, mérési eredményeket, különösen a következő terhelésekre tekintettel:

a) a pontszerű és diffúz szennyezőforrások okozta terhelések, illetve szennyezések becslése, azonosítása a külön jogszabály5 előírásainak figyelembevételével,

b) a jelentős vízkivételek azonosítása és megfigyelése, beleértve a szezonális változékonyságot, az éves összes vízigényt,

c) a vízkormányzási munkáknak az általános áramlási jellemzőkre és vízmérlegre gyakorolt hatásának becslése,

d) a víztestet érő jelentős morfológiai változtatások azonosítása,

e) az a)–d) pontokban foglaltakon kívüli egyéb jelentős emberi eredetű hatások azonosítása,

f) a vízgyűjtőn folytatott területhasználat (így például a települési, ipari, mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati területek) azonosítása.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt terhelések meghatározása és hatásainak becslése, valamint a már működő megfigyelési rendszerek adatai alapján meg kell állapítani annak valószínűségét, hogy a víztestek várhatóan megfelelnek-e a 6. § (1) bekezdés alapján meghatározott környezeti célkitűzéseknek.

(3) A kockázatos helyzetű víztestek esetében további feltáró, elemző vizsgálatok szükségesek az operatív monitorozó program megfelelő kialakításához és a szükséges intézkedési tervek kidolgozásához.

Környezeti célkitűzések teljesítése

6. §6 A felszíni víztestekre vonatkozó környezeti célkitűzéseket a külön jogszabályban7 foglaltaknak megfelelően kell meghatározni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben. Egyes víztestek esetében a külön jogszabály8 előírásainak megfelelően azonban kevésbé szigorú célkitűzések is meghatározhatók. A kémiai állapotra vonatkozó környezetminőségi határértékeket külön jogszabály határozza meg.

A felszíni víztestek ökológiai és kémiai állapotának monitorozása

7. § (1) A felszíni víztestek monitorozását úgy kell kialakítani, hogy a víztestek állapota – az ökológiai és a kémiai állapot figyelembevételével – minden vízgyűjtőn összefüggéseiben áttekinthető legyen.

(2) A monitorozó programok tervezésénél és a hálózati rendszer kialakításánál elsősorban azokat a paramétereket kell megfigyelésre kiválasztani, melyek indikatívak az adott víztest vízminőségi állapotára nézve. A monitorozási adatoknak megfelelőeknek kell lenniük a víztestek állapotértékelés utáni e rendelet 3. melléklete szerinti osztályba sorolásához.

(3) A monitorozás kiterjed:

a) a víztérfogatra és vízszintre vagy a vízhozamra olyan mértékben, amennyire az ökológiai és a kémiai állapot minősítéséhez szükséges;

b) az ökológiai és a kémiai állapotra, valamint az ökológiai potenciálra;

c) a külön jogszabályban meghatározott védett területek monitorozása esetén a védett területek sajátságos jellemzőire.

(4)9 Az ökológiai állapot monitorozása során a biológiai, a biológiai minőségi elemeket támogató fizikai-kémiai és a hidro-morfológiai minőségi elemek állapotát kell vizsgálni. A biológiai minőségi elemek megválasztásakor meg kell határozni azt a taxonómiai szintet, amely a minőségi elemek osztályozásában a megfelelő pontosság és megbízhatóság eléréséhez szükséges.

(5)10 Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott követelmények teljesülnek a 7. számú melléklet szerinti szabványok alkalmazásával.

(6)11 Az Európai Unió valamennyi vízgyűjtő kerületére vonatkozóan új, magas szintű és egységes monitoring információkkal ellátó mechanizmust – a megfigyelési listán szereplő anyagok monitorozását – kell működtetni a lehetséges kockázatok feltérképezése céljából. A mechanizmusnak egy megfigyelési listán ideiglenesen feltüntetett, korlátozott számú anyagra és korlátozott számú monitoring helyszínre kell vonatkoznia, ugyanakkor reprezentatív adatokat kell szolgáltatnia, amelyek megfelelnek az elsőbbségi anyagok uniós meghatározási folyamatának céljára. A 8. mellékletben lévő megfigyelési listán szereplő minden egyes anyagot legalább 12 hónapon át a 9. mellékletben kijelölt mintavételi helyeken kell monitorozni. A monitoringot évente kétszer, a téli és a nyári időszakban kell végezni.

8. §12 A felszíni víztestek megfigyelése érdekében feltáró, operatív, illetve vizsgálati monitorozó programokat kell kialakítani.

8/A. §13 (1) A feltáró monitorozó program célja a víztestek állapotának jellemzése, a hatásvizsgálat kiegészítése, információk gyűjtése az egyéb monitorozó programok tervezéséhez, a természeti viszonyokból és emberi tevékenységből származó hosszú távú változások értékelése. Feltáró monitorozást a 4. számú mellékletben meghatározott paraméterekre és az előírt mérési gyakorisággal kell folytatni.

(2) A feltáró monitoring rendszer megfigyelési pontjait úgy kell megválasztani, hogy az ország felszíni vízkészletét alkotó víztestek, víztest-csoportok állapotának vizsgálatához összességében elegendő mennyiségű megfigyelési adat álljon rendelkezésre.

(3) A tervezési alegység vízgyűjtő területén, illetőleg a részvízgyűjtőn – a 6. számú mellékletében felsorolt – megfigyelési helyek kijelölése a következőkön alapul:

a) a vízhozam a vízgyűjtő terület egészén belül jelentősnek tekinthető, ideértve a nagy folyókon kijelölt mintavételi helyeket, amikor a vízgyűjtő nagyobb, mint 2500 km2,

b) a fellelhető víz mennyisége számottevő a vízgyűjtő kerületen belül, ideértve a nagy tavakat és tározókat,

c) jelentős víztestek az ország határát keresztezik,

d) a helyeket a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelv szerint jelölték ki,

e) szükségessé válik annak a szennyezőanyag-terhelésnek a becslése, amelynél fennáll a veszély, hogy az országhatáron túlterjedve tengeri környezetbe jut, és

f) ivóvízkitermelési pontoknak minősülnek.

(4) A feltárási megfigyelést minden megfigyelési ponton egész évben folyamatosan kell végezni a vízgyűjtő- gazdálkodási terv által lefedett időtartamon belül. A megfigyelésre kiválasztandó minőségi elemeket

a) az összes biológiai minőségi elemre nézve jellemző paraméterekre,

b) az összes hidrológiai-morfológiai minőségi elemre nézve jellemző paraméterekre,

c) az összes általános fizikai-kémiai minőségi elemre nézve jellemző paraméterekre,

d) az elsőbbségi listán szereplő, a vízgyűjtőbe vagy a részvízgyűjtőbe bevezetett szennyezőanyagokra és

e) az egyéb vízgyűjtőbe vagy részvízgyűjtőbe jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagokra

kell meghatározni.

(5) Amennyiben a feltáró megfigyelés eredménye alapján megállapítható, hogy a vizsgált víztest elérte a jó állapotot, és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése során végzett, a víztestet érő terhelések vizsgálata szerint nem feltételezhető a későbbiekben a terhelések és azok hatásainak változása, úgy a feltáró megfigyelést a továbbiakban elegendő minden harmadik vízgyűjtő-gazdálkodási terv időszakában elvégezni.

8/B. §14 (1) Az operatív monitorozó program célja a víztestek állapotára vonatkozó előzetes kockázatbecslés igazolása, az állapot javítására tett intézkedések hatásainak nyomon követése, továbbá a külön jogszabály szerinti védett területen lévő felszíni víztest állapotának ellenőrzése akkor, ha az előzetes állapotértékelés alapján megállapítható a környezeti célkitűzés teljesíthetőségének bizonytalan volta.

(2) Az operatív monitorozást olyan gyakorisággal kell végezni, hogy elegendő adatot nyújtson a megbízható értékeléshez a 4. számú mellékletben meghatározottak alapján. Az operatív monitorozó program a vízgyűjtő-gazdálkodási terv végrehajtásának időszaka alatt módosítható, illetőleg a megfigyelések gyakorisága csökkenthető azon víztestek esetében, ahol megállapítható, hogy a terhelések hatása nem jelentős, vagy nem kockáztatja a célkitűzések elérését, vagy az adott terhelést időközben megszüntették.

(2a)15 Az adott vízgyűjtő-gazdálkodási cikluson belül érvényes operatív monitoring program részleteit a vízgyűjtő-gazdálkodási terv határozza meg.

(3) Az operatív monitoring rendszer megfigyelési pontjainak helyét és mennyiségét úgy kell megválasztani, hogy

a) minden olyan víztest megfigyelhető legyen, melybe elsőbbségi anyagot vezetnek be,

b) egy jelentős pontforrásból, jelentős mennyiségű vízszennyező anyag okozta terhelés hatásának értékeléséhez elegendő megfigyelési pont álljon rendelkezésre,

c) a diffúz szennyezőforrásokból eredő jelentős terhelések mértéke és hatása értékelhető legyen a víztestek egy kiválasztott csoportjára vonatkozóan,

d) a jelentős hidro-morfológiai terhelések mértéke és hatása értékelhető legyen.

(4) Az élőhelyek és fajok védőterületeit alkotó víztesteket akkor kell bevonni az operatív monitoring programba, ha fennáll a veszélye annak, hogy nem teljesülnek a környezeti célkitűzések.

(5) A (3) bekezdés a) pontja esetén a megfigyelési pont kijelölésénél figyelembe kell venni a környezetminőségi határértékeket megállapító jogszabály vonatkozó előírásait.

(6) A (3) bekezdés b) pontja esetén ahol egy víztestet több pontforrásból származó terhelés ér, ott a megfigyelési pontokat úgy kell megválasztani, hogy a különböző terhelések mértékét és hatását összességében lehessen értékelni.

(7) A (3) bekezdés c) pontja esetén a megfigyelt víztesteket úgy kell kiválasztani, hogy azok reprezentálják a vizsgált vízgyűjtőn lévő többi víztest esetén is a jó állapot elérésének viszonylagos bizonytalanságát.

(8) A (3) bekezdés d) pontja esetén a megfigyelt víztesteket úgy kell kiválasztani, hogy azok reprezentálják a vizsgált vízgyűjtőn lévő többi víztest hidro-morfológiai mutatóit.

(9) Az operatív monitoring rendszerben megfigyelésre kiválasztandó minőségi elemeket úgy kell meghatározni, hogy azok a víztestet, illetőleg a víztestcsoportot érő terhelések szempontjából indikatívak legyenek. A terhelések hatásainak értékeléséhez meg kell figyelni:

a) azokat a biológiai minőségi elemeket, amelyek a legérzékenyebben reagálnak az adott víztest kockázatot okozó szennyezőanyag terhelésére,

b) minden, a víztestbe vezetett elsőbbségi anyag, illetőleg az egyéb jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyag imisszió értékét,

c) azokat a hidrológiai, morfológiai, fizikai-kémiai minőségi elemeket, melyek leginkább érzékenyek az adott víztestet érő, ökológiai állapotot befolyásoló terhelésre, beavatkozásra.

(10) A mesterséges és erősen módosított víztestek állapotának megfigyelésére operatív monitorozó programot kell működtetni. A vizsgálandó vízminőségi elemeket az érintett erősen módosított vagy mesterséges víztestre legjobban hasonlító természetes folyó, illetve tótípus minőségi elemeinek figyelembevételével kell meghatározni.

(11) Az erősen módosított és mesterséges felszíni víztestekre alkalmazva a kiváló ökológiai állapot referencia értékeket, az 1. számú mellékletben felsorolt minőségi elemekre meghatározott referencia értékeket a maximális ökológiai potenciál referencia értékeiként kell értelmezni, melyet a legjobban hasonlító természetes tó vagy folyótípus minőségi elemeinek figyelembevételével kell meghatározni. A maximális ökológiai potenciál referencia értékeit minden 6. évben (vízgyűjtő-gazdálkodási tervben) felül kell vizsgálni.

8/C. §16 (1) A vizsgálati monitorozó program célja a határérték-túllépések, illetve az állapotváltozások ismeretlen okainak, a rendkívüli szennyezések mértékének és hatásainak vizsgálata, továbbá információgyűjtés ott, ahol operatív monitorozás még nem működik, valamint információgyűjtés a szükséges intézkedési tervek készítéséhez. A vizsgálati monitorozás gyakoriságát úgy kell megválasztani, hogy az megbízható és pontos adatokat nyújtson.

(2) A vizsgálati monitoring létesítése és működtetése akkor szükséges, ha

a) a feltáró megfigyelések alapján valószínűsíthető, hogy a környezeti célkitűzések nem teljesülnek, és a bizonytalan helyzetű víztest operatív monitorozási programját még nem alakították ki, vagy

b) a rendkívüli, illetőleg az új terhelésként megjelenő szennyezések mértékét és hatását kell megállapítani.

(3) A megfigyelések gyakoriságát egyedileg kell a programhoz kidolgozni úgy, hogy az eredmények elegendő és megbízhatóan pontos adatsort adjanak az állapotváltozások okainak felderítéséhez, illetőleg a szükséges intézkedések megtervezéséhez.

A felszíni víztestek ökológiai és kémiai állapotának értékelése és minősítése

9. §17 (1) A felszíni víztestek ökológiai állapotát vagy potenciálját, illetve kémiai állapotát a 2. számú mellékletnek megfelelően kell értékelni és minősíteni. A minősítést követő osztályba sorolást a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben színkódos térképi ábrázolással kell bemutatni.

(2) A megfigyelési rendszerek eredményeit az ökológiai állapot osztályozása céljából ökológiai minőségi arány formájában fejezzük ki. Ezek az arányok a biológiai paramétereknek az adott víztestben megfigyelt és a víztestre a referencia feltételek fennállása esetén alkalmazható értékei közötti viszonyt jelenítik meg. A minőségi arányt egy, a nulla és egy közé eső, számértékkel kell jellemezni. A kiváló ökológiai állapotot az egyhez közeli, a rossz ökológiai állapotot a nullához közeli számértékkel kell kifejezni.

(3) A felszíni víztestek minősítéséhez az ökológiai minőségi arány ismeretében egy ötfokozatú skálát kell használni, a kiválótól a rossz ökológiai állapotig a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint. A megfigyelőrendszerrel végzett minősítési eljárás során az osztályok közötti határértékek megállapításához az Európai Bizottság által meghatározott interkalibrációs eljárás minősítési határértékeit kell alkalmazni.

Átmeneti és záró rendelkezések

10. §18

11. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2)19 E rendelet

a) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2., 4., 5., 7. és 8. cikkében, valamint II., V. és X. számú mellékletében foglaltaknak;

b) a 2000/60/EK és a 2008/105/EK irányelvnek a vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok tekintetében történő módosításáról szóló 2013. augusztus 12-i 2013/39/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

c) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló 2014. október 30-i 2014/101/EU bizottsági irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(3)20 E rendelet a vízpolitika területén uniós szintű monitoring alá helyezendő anyagok megfigyelési listájának a 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján történő összeállításáról szóló, 2020. augusztus 4-i (EU) 2020/1161 bizottsági végrehajtási határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez

Vízminőségi elemek az ökológiai állapot és potenciál osztályozásához, valamint a referencia értékek kialakításához21

I. Vízfolyások


I.1. Biológiai elemek
A vízi flóra összetétele és sokasága
A vízi gerinctelen fauna összetétele és sokasága
A halfauna összetétele, korszerkezete és sokasága

I.2. A biológiai elemekre hatással levő hidrológiai és morfológiai paraméterek
I.2.1. A vízjárás
az áramlás mértéke és dinamikája – a mederbeli lefolyás hidrológiai, hidraulikai jellemzői, jellemző vízhozamok, sebességviszonyok időbeli változékonysága (elsősorban a vízgyűjtő terület meteorológiai, domborzati, lefolyási jellemzőinek, és az antropogén behatás függvényei)
kapcsolat a felszín alatti víztestekkel.
I.2.2. A vízfolyás folytonossága
I.2.3. Morfológiai viszonyok
a vízfolyás mélységének és szélességének változékonysága – a főmeder és a vízfolyás völgyének geometriai jellemzői és azok változékonysága
a mederágy szerkezete és anyaga
a parti sáv szerkezete – térbeli, időbeli változékonysága.

I.3. A biológiai elemekre hatással levő kémiai és fizikai-kémiai paraméterek
I.3.1. Általában
Hőmérsékleti viszonyok
Oxigén ellátottsági viszonyok
Sótartalom
Savasodási állapot
Tápanyag viszonyok

I.3.2. Különleges szennyező anyagok
Minden a külön jogszabályban foglalt veszélyes anyag által okozott szennyezés, amelynek a víztestbe vezetése bekövetkezik.
Egyéb, olyan anyagok által okozott szennyezés, amelyek víztestbe vezetése jelentős mennyiségben történik.

II. Tavak


II.1. Biológiai elemek
A fitoplankton összetétele, sokasága és biomasszája
Más vízi növényzet összetétele és sokasága
A vízi gerinctelen fauna összetétele és sokasága
A halfauna összetétele, sokasága és korszerkezete

II.2. A biológiai elemekre hatással levő hidrológiai és morfológiai paraméterek
II.2.1. A vízjárás – A tavi hidrológia, és hidraulika jellemzői
– az áramló víz mennyisége és dinamikája – a tó vízszintingadozása [jellemző vízszintek és időbeli változékonyságuk, a hozzáfolyás és elfolyás (párolgás és elszivárgás is) pl. éves időskálán vett mérlege, antropogén behatás (pl. lakókörnyezet) miatti vízszintszabályozás stb.), áramlási, elkeveredési jellemzők, kialakul-e vertikális hőmérsékleti rétegződés, illetve ebből adódó vízcsere],
– a tavi víztest egészére vagy annak részeire vonatkozó vízkészlet-változási integrált jellemzők alakulása (tartózkodási idő és változékonysága),
– tartózkodási idő,
– kapcsolat a felszín alatti víztesttel.

II.2.2. Morfológiai viszonyok
– a tómélység változékonysága – a tómeder alakjának és domborzatának jellemzői/változékonysága,
– a mederágy mérete, szerkezete és altalaja – a tómeder, illetve tavi üledék anyagának, szerkezetének és altalajának jellemzői, valamint a tó hordalék-mozgási és mederváltozási folyamata,
– a tópart szerkezete, térbeli, időbeli változékonysága (természetes vagy mesterséges, stabil vagy változékony, egyéb antropogén hatások).

III. A biológiai elemekre hatással levő kémiai és fizikai-kémiai paraméterek


III.1. Általában
Átlátszóság
Hőmérsékleti viszonyok
Oxigén ellátottsági viszonyok
Sótartalom
Savasodási állapot
Tápanyagviszonyok

III.2. Különleges szennyező anyagok
Minden a külön jogszabályban foglalt veszélyes anyag által okozott szennyeződés, amelynek a víztestbe vezetése bekövetkezik.
Egyéb, olyan anyagok által okozott szennyezés, amelyek víztestbe vezetése jelentős mennyiségben történik.

IV. A referencia feltételek kialakítása a vízminőségi elemekre

1. A felszín víztest típusok meghatározott vízminőségi elemeire referencia feltételeket kell kidolgozni, amelyeket – e rendelet 2. mellékletében meghatározott – a kiváló ökológiai állapothoz, mesterséges, vagy erősen módosított víztestek esetén a maximális ökológiai potenciálhoz tartozó értékek jellemeznek, a következők szerint:

a) az egyes víztestek típusaira vonatkozó egyedi referencia feltételek megállapítása, a referencia vizek és környezetük előzetes terepi vizsgálatán, továbbá tapasztalati adatokon alapuló modellezésen, vagy ezen módszerek együttes használatán alapulhat,

b) olyan víztestekre vonatkozó referencia feltétel megállapítási feladat esetében, ahol az a) szerinti módszerek alkalmazása nem lehetséges, a referencia feltételeket szakértői becsléssel kell megállapítani,

c) a szintetikus szennyező anyagokra vonatkozó referencia feltételként azt a kimutatási határnak megfelelő szennyezőanyag-koncentrációt kell tekinteni, amely a meghatározás időpontjában rendelkezésre álló laboratóriumi módszerekkel elérhető.

2. A felszíni víztestek egyes típusaira vonatkozó, terepi vizsgálatokra alapozott, referencia feltételek kidolgozása során referencia hálózatot kell kialakítani. A hálózatnak elegendő számban kell tartalmaznia kiváló állapotú helyeket ahhoz, hogy a referencia feltételeket jellemző értékek megfelelően megbízhatók legyenek, továbbá biztosítsák egy adott referencia víztest kiváló ökológiai állapotát jellemző – az egyes vízminőségi elemekre vonatkozó – értékek, változékonyságának megfigyelését és rögzítését, valamint az ezen is alapuló modellezhetőséget.

3. A modellezésen alapuló – egy víztest-típusra vonatkozó – biológiai referencia feltételek mind előrejelzési modellezéssel, mind utóértékelési eljárással kidolgozhatók. E módszerek alkalmazása során történeti és más rendelkezésre álló adatokat kell használni, és megfelelő megbízhatósági szintet kell a referencia feltételek értékeire biztosítani annak érdekében, hogy a modellezéssel kidolgozott feltételek konzisztensek és érvényesek legyenek a víztest-típusba tartozó valamennyi víztestre vonatkozóan.

4. Amennyiben valamely víztest-típus esetében nem lehet megbízható típus-specifikus referencia feltételeket kialakítani egy az e mellékletben meghatározott vízminőségi elemre vonatkozóan annak nagyfokú, de nem szezonális változékonysága miatt –, úgy azt az elemet ki lehet zárni az adott felszíni víz típus ökológiai állapotának értékeléséből. Ez esetben, a vízgyűjtőgazdálkodási tervben, a figyelmen kívül hagyott vízminőségi elem figyelmen kívül hagyásának okát indokolni kell.

2. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez22

Az ökológiai állapot osztályozásának általános meghatározásai

1. Általános definíció vízfolyásokhoz, tavakhoz, holtágakhoz


Az alábbi szöveg az ökológiai minőség egy általános meghatározását adja. Az osztályozáshoz a felszíni vizek egyes kategóriáira vonatkozóan az ökológiai állapot minőségi elemeinek értékeit a később következő táblázat tartalmazza.

2.1. sz. táblázat

Elem

Kiváló állapot

Jó állapot

Mérsékelt állapot

Általában

Nincs vagy csak igen kevés az antropogén eredetű eltérés a felszíni víztest adott típusa fizikai-kémiai és hidrológiai-morfológiai minőségi elemeinek értékében azokhoz képest, amelyek ezt a típust zavartalan viszonyok között általában jellemzik.

A víztest biológiai minőségi elemeinek értékei megfelelnek azoknak az értékeknek, amelyek általában jellemzik ezt a típust zavartalan viszonyok között, és semmilyen vagy csak igen kevés torzulást mutatnak.

Ezek a típusra jellemző viszonyok és közösségek.

A felszíni víztest biológiai minőségének elemeire vonatkozó értékek emberi tevékenységből származó kismértékű torzulást mutatnak, de csak kevéssé térnek el azoktól, amelyek ezt a típust zavartalan körülmények között általában jellemzik.

A felszíni víztest biológiai minőségének elemeire vonatkozó értékek csak mérsékelten térnek el azoktól, amelyek általában jellemzik ezt a típust zavartalan viszonyok között. Az értékek az emberi tevékenységből származó torzulás mérsékelt jeleit mutatják és jelentősen zavartabbak, mint a jó állapot feltételei között.


A mérsékeltnél kisebb állapotot elérő vizeket gyengének vagy rossznak kell minősíteni.


Gyengének kell minősíteni az olyan vizeket, amelyek a felszíni víztest típusa biológiai minőségi elemeinek nyilvánvalóan jelentős eltérését mutatják, és amelyekben a megfelelő biológiai közösségek jelentősen eltérnek azoktól, amelyek általában együtt járnak azzal a típussal zavartalan viszonyok között.


Rossznak kell minősíteni az olyan vizeket, amelyek a felszíni víztest típusára vonatkozó biológiai minőségi elemek egyértelműen súlyos eltérését mutatják, és amelyekben a megfelelő biológiai életközösségek jelentős hányada hiányzik azok közül, amelyek ezt a típust zavartalan viszonyok között általában jellemzik.

2. A kiváló, a jó és a mérsékelt ökológiai állapot meghatározása vízfolyásokban

2.1. A biológiai minőség elemei

2.2.1. sz. táblázat

Elem

Kiváló állapot

Jó állapot

Mérsékelt állapot

Fitoplankton

A fitoplankton faji összetétele teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.

A fitoplankton átlagos egyedsűrűsége teljesen megfelel a típusra jellemző fizikai-kémiai viszonyoknak, és nem változtatja meg jelentősen a típusra jellemző átlátszósági viszonyokat.

A plankton virágzás a típusra jellemző fizikai-kémiai viszonyoknak megfelelő gyakorisággal és intenzitással fordul elő.

Enyhe változások vannak a plankton állományában és egyedsűrűségében a típusra jellemző közösségekhez képest. Ezek a változások nem jeleznek felgyorsuló algaszaporodást, amely a víztestben jelenlevő organizmusok egyensúlyának, illetve a víz és az üledék minőségének nemkívánatos megzavarását eredményezné.

Előfordulhat a típusra jellemző plankton virágzások gyakoriságának és intenzitásának enyhe megnövekedése.

A plankton állományok faji összetétele mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől.

Az egyedsűrűség mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől, és jelentős mértékben, nemkívánatos módon megzavarhat más biológiai és fizikai-kémiai minőségi elemeket is.

A vízvirágzás gyakoriságának és intenzitásának enyhe növekedése következhet be. A nyári hónapokban tartós virágzások fordulhatnak elő.

Makrofiton és perifiton (élő- bevonat)

A faji összetétel teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
Az átlagos makrofiton és perifiton egyedsűrűségben nincsenek érzékelhető változások.

Enyhe változások vannak a makrofiton és a perifiton állomány összetételében és egyedsűrűségében a típusra jellemző közösségekéhez képest. Ezek a változások nem jelzik a perifiton vagy a magasabb rendű növényi élet felgyorsuló fejlődését, amely a víztestben jelenlevő organizmusok egyensúlyának, vagy a víz, illetve az üledék minőségének nemkívánatos megzavarását eredményezné.

A fitobentikus közösség nem károsodik az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatokkal.

A makrofiton és a perifiton állományok faji összetétele közepesen eltér a típusra jellemző közösségétől, és sokkal erősebben zavart, mint a jó kategóriájú állapot esetében.

Az egyedsűrűség mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől

A fitobentikus állomány egyes szakaszokon károsodhat az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatok miatt.

2.2.1. sz. táblázat folytatása

Elem

Kiváló állapot

Jó állapot

Mérsékelt állapot

Gerinctelen
fauna

A faji összetétel és az egyedsűrűség teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.

A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest.

A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest.

Enyhe változások vannak a gerinctelen állományok összetételében és egyedsűrűségében a típusra jellemző szintekhez képest.

A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya kisebb eltérést mutat a típusra jellemző állapothoz képest.

A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest.

A gerinctelen állományok összetétele és egyedsűrűsége mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől.

A típusra jellemző közösségek fontosabb faji csoportjai hiányoznak.

A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya és a diverzitás mértéke lényegesen kisebb a típusra jellemző szintnél és lényegesen kisebb a jó állapothoz tartozónál.

Halfauna

A fajok összetétele és egyedsűrűsége teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.

A típusra jellemző összes zavartságra érzékeny faj jelen van.

A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság kevés jelét mutatja, de az egyes fajok szaporodásában vagy fejlődésében nem mutathatók ki változások.

Kisebb eltérések vannak a fajok típusra jellemző összetételétől és egyedsűrűségétől, amelyek a fizikai-kémiai és hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdoníthatók.

A halközösségek korszerkezete a zavartság jeleit mutatja, amelyek a fizikai-kémiai és hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható, és néhány esetben jelzésértékű bizonyos fajok reprodukciójának és fejlődésének hiányosságaira nézve, egészen odáig, hogy egyes korosztályok hiányozhatnak is.

A halfajok összetétele és egyedsűrűsége mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől, ami a fizikai-kémiai vagy a hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásokkal magyarázható.

A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság komoly jeleit mutatja, egészen odáig, hogy a típusra jellemző fajok 50%-a hiányzik vagy egyedsűrűsége igen alacsony.

2.2. Hidrológiai morfológiai minőségi elemek

2.2.2. sz. táblázat

Elem

Kiváló állapot

Jó állapot

Mérsékelt állapot

Hidrológiai rezsim

Az áramlás mértéke és dinamikája, valamint a felszín alatti vizekkel ennek következtében kialakuló kapcsolat teljesen vagy közel teljesen a zavartalan viszonyokat tükrözi.

A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok

A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

A folyó folytonossága

A folyó folytonosságát nem zavarják meg antropogén tevékenységek, és a vízi szervezetek zavartalan vándorlását és a zavartalan hordalékszállítást a folyó folytonossága lehetővé teszi.

A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

Morfológiai
viszonyok

A meder vonalazása, a mélység és a szélesség változékonysága, az áramlási sebességek, a mederanyag viszonyok, továbbá a parti sáv viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak.

A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

2.3. Fizikai-kémiai minőségi elemek

2.2.3. sz. táblázat


5K19297M_9

Elem

Kiváló állapot

Jó állapot

Mérsékelt állapot

Általános viszonyok

A fizikai-kémiai elemek értékei teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak.

A tápanyag koncentrációk a zavartalan viszonyokra jellemző tartományon belül maradnak.

A sótartalom, a pH, az oxigénegyensúly, a savközömbösítő kapacitás és a hőmérséklet nem mutatják az antropogén zavartság jeleit, és a zavartalan viszonyokkal általában együtt járó tartományon belül maradnak.

A hőmérséklet, az oxigénegyensúly, a pH, a savközömbösítő kapacitás és a sótartalom azon a tartományon belül van, amelyben biztosított-e a típusra jellemző ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minőségi elemek fentebb említett értékeinek fennállása.

A tápanyag koncentrációk nem haladják meg azokat a szinteket, amelyek az ökoszisztéma funkcionálását és a biológiai minőségi elemek fentebb említett értékeinek fennállását    jelzik.

A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

Specifikus szintetikus szennyező anyagok

A koncentrációk a nullához közeliek és legalább az általánosan használt legfejlettebb analitikai eljárások kimutathatósági határa alattiak.

A koncentrációk nem haladják meg a
3.5 szakaszban részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS).

A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

Specifikus nem szintetikus szennyező anyagok

A koncentrációk a zavartalan viszonyokra általában jellemző tartományon belül maradnak (háttér-szintek =bgl).

A koncentrációk nem haladják meg a
3.5 szakaszban23 részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS).

A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.


23 Az itt levezetett szintek alkalmazása nem kívánhatja meg a szennyezőanyag-koncentrációknak a háttér-szintek alá csökkentését (EQS > bgl).

3. A kiváló, a jó és a mérsékelt ökológiai állapot meghatározása tavakban

3.1.A biológiai minőség elemei

2.3.1. sz. táblázat

Elem

Kiváló állapot

Jó állapot

Mérsékelt állapot

Fitoplankton

A fitoplankton faji összetétele teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak

A fitoplankton átlagos egyedsűrűsége teljesen megfelel a típusra jellemző fizikai-kémiai viszonyoknak, és nem változtatja meg jelentősen a típusra jellemző átlátszósági viszonyokat.

A plankton virágzás a típusra jellemző fizikai-kémiai viszonyoknak megfelelő gyakorisággal és intenzitással fordul elő.

Enyhe változások vannak a plankton állományában és egyedsűrűségében a típusra jellemző közösségekhez képest. Ezek a változások nem jeleznek felgyorsuló algaszaporodást, amely a víztestben jelenlevő organizmusok egyensúlyának, illetve a víz és az üledék minőségének nemkívánatos megzavarását eredményezné.

Előfordulhat a típusra jellemző plankton virágzások gyakoriságának és intenzitásának enyhe megnövekedése.

A plankton állományok faji összetétele mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől.

Az egyedsűrűség mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől, és jelentős mértékben, nemkívánatos módon megzavarhat más biológiai és fizikai-kémiai minőségi elemeket, valamint a víz vagy az üledék fizikai-kémiai minőségét is.

A plankton virágzás gyakoriságának és intenzitásának enyhe növekedése következhet be. A nyári hónapokban tartós virágzások fordulhatnak elő.

Makro-fiton és perifiton (élő- bevonat)

A faji összetétel teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.

Az átlagos makrofiton- és perifiton egyedsűrűségben nincsenek érzékelhető változások.

Enyhe változások vannak a makrofiton és a perifiton állomány összetételében és egyedsűrűségében a típusra jellemző közösségekéhez képest. Ezek a változások nem jelzik a perifiton vagy a magasabb rendű növényi élet felgyorsuló fejlődését, amely a víztestben jelenlevő organizmusok egyensúlyának, vagy a víz fizikai-kémiai minőségének nemkívánatos megzavarását eredményezné.
A fitobentikus közösség nem károsodik az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatokkal.

A makrofiton és a perifiton állományok faji összetétele közepesen eltér a típusra jellemző közösségétől, és sokkal erősebben zavart, mint a jó kategóriájú állapot esetében.

Az egyedsűrűség mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől.

A fitobentikus állomány egyes szakaszokon károsodhat az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatokkal.

Fenéklakó gerinctelen fauna

A faji összetétel és az egyedsűrűség teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.

A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest.

A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest.

Enyhe változások vannak a gerinctelen állományok összetételében és egyedsűrűségében a típusra jellemző szintekhez képest.

A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya kisebb eltérést mutat a típusra jellemző állapothoz képest.

A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke az eltérés enyhe jeleit mutatja a típusra jellemző állapothoz képest.

A gerinctelen állományok összetétele és egyedsűrűsége mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől.

A típusra jellemző közösségek fontosabb faji csoportjai hiányoznak.

A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya és a diverzitás mértéke lényegesen kisebb a típusra jellemző szintnél és lényegesen kisebb a jó állapothoz tartozónál.

Halfauna

A fajok összetétele és egyedsűrűsége teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.

A típusra jellemző összes zavartságra érzékeny faj jelen van.

A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság kevés jelét mutatja, de az egyes fajok szaporodásában vagy fejlődésében nem mutathatók ki változások.

Kisebb eltérések vannak a fajok típusra jellemző összetételétől és egyedsűrűségétől, melyek a fizikai-kémiai és a hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdoníthatók.

A halközösségek korszerkezete a fizikai-kémiai és hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható zavartság jeleit mutatja, és néhány esetben jelzésértékű bizonyos fajok reprodukciójának és fejlődésének hiányosságaira nézve, egészen odáig, hogy egyes korosztályok hiányozhatnak is.

A halfajok összetétele és egyedsűrűsége mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől, ami a fizikai-kémiai vagy a hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható.

A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság komoly jeleit mutatja, egészen odáig, hogy a típusra jellemző fajok 50 %-a hiányzik vagy egyedsűrűsége igen alacsony.     

3.2. Hidrológiai-morfológiai minőségi elemek

2.3.2. sz. táblázat

Elem

Kiváló állapot

Jó állapot

Mérsékelt állapot

Hidrológiai rezsim

Az áramlás mértéke és dinamikája, a vízszint, a tartózkodási idő és az felszín alatti vizekkel ennek következtében kialakuló kapcsolat teljesen vagy közel teljesen zavartalan viszonyokat tükröz.

A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

Morfológiai viszonyok

A tó mélységének változékonysága, a fenéküledék mennyisége és szerkezete, valamint a parti sáv viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak.

A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

3.3. Fizikai-kémiai minőségi elemek1.

2.3.3. sz. táblázat


5K19297M_15

Elem

Kiváló állapot

Jó állapot

Mérsékelt állapot

Általános viszonyok

A fizikai-kémiai elemek értékei teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak.

A tápanyag koncentrációk a zavartalan viszonyokkal rendesen együtt járó tartományon belül maradnak

A sótartalom, a pH, az oxigénegyensúly, a savközömbösítő kapacitás, az átlátszóság és a hőmérséklet nem mutatják antropogén megzavarás jeleit, és a zavartalan viszonyokkal rendesen együtt járó tartományon belül maradnak.

A hőmérséklet, az oxigénegyensúly, a pH, a savközömbösítő kapacitás és a sótartalom azon a tartományon belül van, amelyben biztosított-e a típusra jellemző ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minőségi elemek fentebb említett értékeinek fennállása.

A tápanyag koncentrációk nem haladják meg azokat a szinteket, amelyek az ökoszisztéma funkcionálását és a biológiai minőségi elemek fentebb említett értékeinek fennállását jelzik.

A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

Specifikus szintetikus szennyező anyagok

A koncentrációk a nullához közeliek és legalább az általánosan használt legfejlettebb analitikai eljárások kimutathatósági határa alattiak.

A koncentrációk nem haladják meg a
2.5 szakaszban2 részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS).

A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.


2 Az itt levezetett szintek alkalmazása nem kívánhatja meg a szennyezőanyag-koncentrációknak a háttér-szintek alá csökkentését (EQS > bgl)

4. A kiváló, a jó és a mérsékelt ökológiai állapot meghatározása holtágakban

4.1.A biológiai minőség elemei

2.4.1. sz. táblázat

Elem

Kiváló állapot

Jó állapot

Mérsékelt állapot

Fitoplankton

A fitoplankton faji összetétele teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak

A fitoplankton átlagos egyedsűrűsége teljesen megfelel a típusra jellemző fizikai-kémiai viszonyoknak, és nem változtatja meg jelentősen a típusra jellemző átlátszósági viszonyokat.

A plankton virágzás a típusra jellemző fizikai-kémiai viszonyoknak megfelelő gyakorisággal és intenzitással fordul elő.

Enyhe változások vannak a plankton állományában és egyedsűrűségében a típusra jellemző közösségekhez képest. Ezek a változások nem jeleznek felgyorsuló algaszaporodást, amely a víztestben jelenlevő organizmusok egyensúlyának, illetve a víz és az üledék minőségének nemkívánatos megzavarását eredményezné.

Előfordulhat a típusra jellemző plankton virágzások gyakoriságának és intenzitásának enyhe megnövekedése.

A plankton állományok faji összetétele mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől.

Az egyedsűrűség mérsékelten eltér a típus- ra jellemző közösségekétől, és jelentős mértékben, nemkívánatos módon meg- zavarhat más biológiai és fizikai-kémiai minőségi elemeket, valamint a víz vagy az üledék fizikai-kémiai minőségét is.

A plankton virágzás gyakoriságának és intenzitásának enyhe növekedése következhet be. A nyári hónapokban tartós virágzások fordulhatnak elő.

Makro-fiton és perifiton (élő- bevonat)

A faji összetétel teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.

Az átlagos makrofiton- és perifiton egyedsűrűségben nincsenek érzékelhető változások.

Enyhe változások vannak a makrofiton és a perifiton állomány összetételében és egyedsűrűségében a típusra jellemző közösségekéhez képest. Ezek a változások nem jelzik a perifiton vagy a magasabb rendű növényi élet felgyorsuló fejlődését, amely a víztestben jelenlevő organizmusok egyensúlyának, vagy a víz fizikai-kémiai minőségének nemkívánatos megzavarását eredményezné.
A fitobentikus közösség nem károsodik az antropogén hatások következtében elsza- porodó baktérium telepekkel és bevonatokkal.


A makrofiton és a perifiton állományok faji összetétele közepesen eltér a típusra jellemző közösségétől, és sokkal erősebben zavart, mint a jó kategóriájú állapot esetében.

Az egyedsűrűség mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől

A fitobentikus állomány egyes szakaszokon károsodhat az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatok miatt

Gerinctelen fauna

A faji összetétel és az egyedsűrűség teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.

A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest.

A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest.

Enyhe változások vannak a gerinctelen állományok összetételében és egyedsűrűségében a típusra jellemző szintekhez képest.

A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya kisebb eltérést mutat a típusra jellemző állapothoz képest.

A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke az eltérés enyhe jeleit mutatja a típusra jellemző állapothoz képest.

A gerinctelen állományok összetétele és egyedsűrűsége mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől.

A típusra jellemző közösségek fontosabb faji csoportjai hiányoznak.

A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya és a diverzitás mértéke lényegesen kisebb a típusra jellemző szintnél és lényegesen kisebb a jó állapothoz tartozónál.

Halfauna

A fajok összetétele és egyedsűrűsége teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.

A típusra jellemző összes zavartságra érzékeny faj jelen van.

A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság kevés jelét mutatja, de az egyes fajok szaporodásában vagy fejlődésében nem mutathatók ki változások.

Kisebb eltérések vannak a fajok típusra jellemző összetételétől és egyedsűrűségétől, melyek a fizikai-kémiai és a hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdoníthatók.

A halközösségek korszerkezete a fizikai-kémiai és hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható zavartság jeleit mutatja, és néhány esetben jelzésértékű bizonyos fajok reprodukciójának és fejlődésének hiányosságaira nézve, egészen odáig, hogy egyes korosztályok hiányozhatnak is.

A halfajok összetétele és egyedsűrűsége mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől, ami a fizikai-kémiai vagy a hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható.

A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság komoly jeleit mutatja, egészen odáig, hogy a típusra jellemző fajok 50%-a hiányzik vagy egyedsűrűsége igen alacsony.

4.2 Hidrológiai-morfológiai minőségi elemek

2.4.2. sz. táblázat

Elem

Kiváló állapot

Jó állapot

Mérsékelt állapot

Hidrológiai rezsim

A vízáramlás mértéke és dinamikája, a vízszint, a tartózkodási idő és a folyóval, illetve a felszín alatti vizekkel ennek következtében kialakuló kapcsolat teljesen vagy közel teljesen zavartalan viszonyokat tükröz.

A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

Morfo-lógiai viszonyok

A holtág mélységének változékonysága, a fenéküledék mennyisége és szerkezete, valamint a parti sáv viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak.

A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.


5K19297M_20

4.3. Fizikai-kémiai minőségi elemek1

2.4.3. sz. táblázat


1 A rövidítések a következők: bgl = háttér-szint, EQS = környezetminőségi szint.


5K19297M_21

Elem

Kiváló állapot

Jó állapot

Mérsékelt állapot

Általános viszonyok

A fizikai-kémiai elemek értékei teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak.

A tápanyag-koncentrációk a zavartalan viszonyokkal rendesen együtt járó tartományon belül maradnak

A sótartalom, a pH, az oxigénegyensúly, a savközömbösítő kapacitás, az átlátszóság és a hőmérséklet nem mutatják antropogén megzavarás jeleit, és a zavartalan viszonyokkal rendesen együtt járó tartományon belül maradnak.

A hőmérséklet, az oxigénegyensúly, a pH, a savközömbösítő kapacitás és a sótartalom azon a tartományon belül van, amelyben biztosított-e a típusra jellemző ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minőségi elemek fentebb említett értékeinek fennállása.

A tápanyag-koncentrációk nem haladják meg azokat a szinteket, amelyek az ökoszisztéma funkcionálását és a biológiai minőségi elemek fentebb említett értékeinek fennállását jelzik.

A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

Specifikus szintetikus szennyező anyagok

A koncentrációk a nullához közeliek és legalább az általánosan használt legfejlettebb analitikai eljárások kimutathatósági határa alattiak.

A koncentrációk nem haladják meg a
2.5 szakaszban2 részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS).

A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.


2 Az itt levezetett szintek alkalmazása nem kívánhatja meg a szennyezőanyag-koncentrációknak a háttérszintek alá csökkentését (EQS > bgl).

5. A maximális, jó és mérsékelt ökológiai potenciál meghatározása erősen módosított vagy mesterséges víztestekben

5.1. Biológiai és hidrológiai-morfológiai elemek

2.5.1. sz. táblázat

Elem

Maximális ökológiai potenciál

Jó ökológiai potenciál

Mérsékelt ökológiai potenciál

Biológiai
minőségi
elemek

A vonatkozó biológiai minőségi elemek értékei, amelyek – amennyire csak lehetséges – tükrözik a leginkább hasonló felszíni víztest típus jellemzőit, figyelembe véve az erősen megváltoztatott vagy mesterséges víztest adott fizikai viszonyait.

A vonatkozó biológiai minőségi elemek értékeiben enyhe eltérések tapasztalhatók a maximális ökológiai potenciálhoz tartozó értékekhez képest.

A vonatkozó biológiai minőségi elemek értékeiben mérsékelt eltérések tapasztalhatók a maximális ökológiai potenciálhoz tartozó értékekhez képest.

Ezek az értékek jelentős mértékben torzultabbak, mint azok, amelyek a jó minőség esetében tapasztalhatók.

Hidrológiai-morfológiai elemek

A hidrológiai-morfológiai viszonyok csak a felszíni vízre gyakorolt azon hatásokkal vannak összhangban, amelyek a víztestnek a mesterséges vagy az erősen módosított jellegéből származnak, miután már minden mérséklő intézkedést megtettek az ökológiai folytonosság legjobb megközelítésére, különös tekintettel a fauna migrációjára, továbbá a megfelelő szaporodási és táplálkozási lehetőségekre.

A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

5.2.Fizikai-kémiai elemek

2.5.2. sz. táblázat


5K19297M_25

Elem

Maximális ökológiai potenciál

Jó ökológiai potenciál

Mérsékelt ökológiai potenciál

Általános viszonyok

A fizikai-kémiai elemek teljesen vagy közel teljesen megfelelnek azoknak a zavartalan viszonyoknak, amelyek az érintett mesterséges vagy erősen módosított víztesthez legközelebb álló felszíni víztest típusra jellemzőek.

A tápanyag-koncentrációk az ilyen zavartalan viszonyokkal általában együtt járó tartományon belül maradnak.

A hőmérséklet, az oxigénháztartás és a pH megfelelnek azoknak az értékeknek, amelyek a leginkább közelálló felszíni víztest típusokban zavartalan viszonyok között találhatók.

A fizikai-kémiai elemek értékei azon a tartományon belül vannak, amelyben biztosított e típusra jellemző ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minőségi elemek fentebb említett értékeinek fennállása.

A hőmérséklet és a pH nem esnek kívül azon a tartományon, amelyek az ökoszisztéma funkcionálására és a biológiai minőségi elemek fentebb említett értékeinek fennállására jellemzőek.

A tápanyag-koncentrációk nem lépik túl azokat a szinteket, amelyek az ökoszisztéma funkcionálásáral és a biológiai minőségi elemek fentebb említett értékeinek fennállására jellemzőek.

A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

Specifikus szintetikus szennyező anyagok

A koncentrációk a nullához közeliek, és legalább az általánosan használt legfejlettebb analitikai eljárások kimutathatósági határa alattiak.

A koncentrációk nem haladják meg a
2.5 szakaszban részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS).

A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

Specifikus nemszintetikus szennyező anyagok

A koncentrációk azon a tartományon belül maradnak, amelyek általában együtt járnak az olyan a zavartalan viszonyokkal, amilyeneket az érintett mesterséges, vagy erősen módosított víztesthez legközelebb álló víztest-típusnál találtak (háttérszintek = bgl).

A koncentrációk nem haladják meg a
2.5 szakaszban1 részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS).

A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.


1 Az e jegyzőkönyv szerint levezetett szintek nem kívánhatják meg a szennyező anyag koncentrációjának a háttérszintek alá csökkentését.

6. Eljárás a kémiai minőségi szintek megállapítására

A vízi ökoszisztéma védelmével kapcsolatban a veszélyes szennyező anyagok környezetminőségi és/vagy vízminőségi határértékének megállapításakor a következők szerint kell eljárni. A határértékeket a vízre, az üledékre vagy a biótára lehet megállapítani.


Ha lehetséges, az akut és a krónikus adatokat egyaránt be kell szerezni a következőkben ismertetett, a szóban forgó víztestre jellemző lényeges taxonokra, de ugyanígy más olyan vízi taxonokra is, amelyekre adatok állnak rendelkezésre. A taxonok „alapkészlete” a következő:

– algák

– makrofitonok,

– daphnia vagy a sós vizekre nézve reprezentatív organizmusok és

– halak.

A környezetminőségi határérték megállapítása


A legnagyobb átlagos éves koncentráció megállapítása a következő eljárás szerint történik:

a) Minden esetben megfelelő biztonsági tényezőket kell megállapítani, összhangban a rendelkezésre álló adatok természetével és minőségével, továbbá „Az újonnan számbavett anyagok kockázatbecsléséről szóló 93/67/EGK bizottsági irányelv és a meglévő anyagok kockázatbecsléséről szóló 1488/94 számú bizottsági rendelet kiegészítésére kiadott műszaki útmutató” II. részének 2.3.1. szakaszában foglalt iránymutatással, valamint az alábbi táblázatban foglalt biztonsági tényezőkkel:

Biztonsági tényező

Legalább egy akut L(E)C50 az alapkészlet minden egyes trofikus szintjéből

1000

Egy krónikus NOEC (vagy hal, vagy daphnia, vagy egy, a sós vizekre nézve reprezentatív organizmus)

100

Két krónikus NOEC két trofikus szintet képviselő fajokból (hal és/vagy daphnia, vagy egy, a sós vizekre és/vagy algákra nézve reprezentatív organizmus

50

Krónikus NOEC-k, három trofikus szintet képviselő legalább három fajból (rendesen hal, daphnia, vagy egy, a sós vizekre és algákra jellemző organizmus)

10

Más esetek, ideértve a terepi adatokat vagy modell-ökoszisztémákat, amelyek pontosabb biztonsági tényezők számítását és alkalmazását teszik lehetővé

Esettől függően

b) ahol a perzisztenciáról és a bioakkumulációról rendelkezésre állnak adatok, azokat figyelembe kell venni a környezetminőségi szint végső értékének levezetésekor;

c) az így levezetett szintet egybe kell vetni a terepi vizsgálatokból származó minden ténnyel. Anomáliák jelentkezésekor a számítást felül kell vizsgálni, hogy pontosabb biztonsági tényező legyen számítható;

d) a kiszámított szintet a pontosabb biztonsági tényező számítása érdekében szakértői felülvizsgálatnak és társadalmi vitának kell alávetni.

3. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez23

Az osztályba sorolás

1. Az ökológiai állapot, illetve potenciál osztályba sorolása

1.1. Felszíni víztestek ökológiai állapotának osztályba sorolása

    A felszíni víztestek ökológiai állapotának osztályozása során a vízgyűjtő térképi ábrázolásokon a vízfolyást (illetve annak elkülönített víztesteit) a következő táblázatban megadott színskála színei szerint kell jelölni az ökológiai állapot függvényében:

 

Az ökológiai állapot osztálya

Színkód

 

kiváló

kék

 

zöld

 

mérsékelt

sárga

 

gyenge

narancs

 

rossz

vörös

1.2. Mesterséges és erősen módosított felszíni víztestek ökológiai potenciáljának osztályba sorolása

    A mesterséges és erősen módosított víztestek osztályozása során a vízgyűjtő térképi ábrázolásakor a vízfolyás ezen víztestekhez tartozó szakaszait a következő táblázatban megadott színskála színei szerint kell jelölni az ökológiai potenciál függvényében:

 

Az ökológiai potenciál osztálya

Színkód

 

Mesterséges víztestek

Erősen módosított víztestek

 

jó és a fölött

egyforma zöld és világosszürke sávok

egyforma zöld és sötétszürke sávok

 

mérsékelt

egyforma sárga és világosszürke sávok

egyforma sárga és sötétszürke sávok

 

gyenge

egyforma narancs és világosszürke sávok

egyforma narancs és sötétszürke sávok

 

rossz

egyforma vörös és világosszürke sávok

egyforma vörös és sötétszürke sávok

2. A kémiai állapot osztályba sorolása

2.1. A vízfolyások víztesteinek kémiai állapotát a térképi ábrázolás során külön színkóddal kell jelölni a következők szerint:

 

A kémiai állapot osztálya

Színkód

 

kék

 

nem éri el a jó állapotot

vörös

2.2. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben további térképeket lehet bemutatni, amelyek a következő anyagok közül egy vagy több vonatkozásában a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló miniszteri rendelet 1. mellékletének 1.1. pontban meghatározott többi anyagra vonatkozó információtól külön mutatják be a kémiai állapotra vonatkozó információkat:

a) az 5., 21., 28., 30., 35., 37., 43. és 44. sorszámú anyagok (mindenütt előforduló PBT anyagok);

b) a 34–45. sorszámú anyagok (újonnan azonosított anyagok);

c) a 2., 5., 15., 20., 22., 23. és 28. sorszámú anyagok (olyan anyagok, amelyekre felülvizsgált, szigorúbb környezetminőségi előírások vonatkoznak).

Az ilyen további térképek készítése során törekedni kell annak biztosítására, hogy azok a vízgyűjtő terület szintjén és uniós szinten összehasonlíthatók legyenek egymással.

4. számú melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez24


A Víz Keretirányelv monitoring felszíni vizes alrendszerei, vizsgált paraméterek listája, mérési gyakoriság

I. Feltáró monitoring (surveillance) programok:

Állóvizekre vonatkozó program kódja: HUSWPS_1LW
Vízfolyásokra vonatkozó program kódja: HUSWPSW_1RW
Az egyes alprogramok keretében vizsgált mintavételi helyek száma, illetve vizsgálandó paraméterek és gyakoriságok az alábbiak:

1. Állóvizek
(HUSWPS_1LW alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

Minőségi elem

Gyakoriság (éven belül)

6 éves cikluson belül

Fitoplankton

6

Évente

Makrofita

1

Évente

Fitobenton

2

Évente

Makrozoobenton

1

Évente

Halak

1

6 év alatt 1×

Hidrológia

365

Évente

Morfológia

1

6 év alatt 1×

Ökológiát támogató kémia

 

 

„alapkémia”

12

Évente

Elsőbbségi anyagok

 

 

(2000/60/EK X. melléklet)

12

6 év alatt 1×

Egyéb veszélyes anyagok

12

6 év alatt 1×


Kivételek: A referencia helyeken a fitoplankton 9×, a fitobenton 2×, a makrofita 2×, a makrozoobenton 3× vizsgálandó évente. Az egyéb veszélyes anyagokból és az elsőbbségi anyagokból csak a természetes eredetű fémek (Hg, Cd, Pb, Cu, Zn, Cr, As és Ni) vizsgálatára kell, hogy sor kerüljön. A referencia helyek 6 évente 1× lesznek monitorozva.


2. Vízfolyások
(HUSWPSW_1RW alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

Minőségi elem

Gyakoriság (éven belül)

6 éves cikluson belül

Fitoplankton

4

Évente

Makrofita

1

Évente

Fitobenton

2

Évente

Makrozoobenton

2

Évente

Halak

1

6 év alatt 1×

Hidrológia

365

Évente

Morfológia

1

6 év alatt 1×

Folytonosság

1

6 év alatt 1×

Ökológiát támogató kémia

 

 

„alapkémia”

12

Évente

Elsőbbségi anyagok

 

 

(2000/60/EK X. melléklet)

12

6 év alatt 1×

Egyéb veszélyes anyagok

12

6 év alatt 1×


Kivételek:
–    A fitoplankton és makrofita vizsgálatok csak a releváns folyó típusok esetén szükségesek.
A fitoplankton szempontjából releváns típusok sorszáma:
14., 19., 20., 23., 24., 25. (egész évben)
6., 7., 10., 13. (kisvízi időszakban)
A makrofita szempontjából releváns típusok sorszáma:
9., 10., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24.
–    A folyók esetén az interkalibrációs helyeken (16 db) a makrozoobenton 3× vizsgálandó évente.
–    A referencia helyeken a fitoplankton 9×, a fitobenton 2×, a makrofita 2×, a makrozoobenton 3× vizsgálandó évente. Az egyéb veszélyes anyagokból és az elsőbbségi anyagokból csak a természetes eredetű fémek (Hg, Cd, Pb, Cu, Zn, Cr, As és Ni) vizsgálatára kell, hogy sor kerüljön. A referencia helyek 6 évente 1× lesznek monitorozva.

II. Operatív monitoring programok:

Az operatív monitoring alprogramok kialakítása a kockázat típusok esetén:
Állóvizekre vonatkozó alprogram kódjai:
HUSWPO_1LWNO
HUSWPO_1LWHM
Vízfolyásokra vonatkozó alprogram kódjai:
HUSWPO_1RWPS
HUSWPO_1RWNO
HUSWPO_1RWHM
HUSWPO_2RWHM
HUSWPO_3RWHM
HUSWPO_4RWHM
Az egyes alprogramok keretében vizsgált mintavételi helyek száma, illetve vizsgálandó paraméterek és gyakoriságok az alábbiak:


1. Tápanyagtartalom miatt bizonytalan helyzetű állóvizek
(HUSWPO_1LWNO alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

Minőségi elem

Gyakoriság (éven belül)

6 éves cikluson belül

Fitoplankton

4

évente

Fitobenton

1

évente

Makrofita

1

évente

Makrozoobenton

1

évente

Halak

1

6 évente 1×

Hidrológia

365

évente

Morfológia

1

6 évente 1×

Alapkémia

4

évente



2. Hidro-morfológiai beavatkozások miatt bizonytalan helyzetű állóvizek
(HUSWPO_1LWHM alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

Minőségi elem

Gyakoriság (éven belül)

6 éves cikluson belül

Fitoplankton

4

évente

Makrofita

1

évente

Hidrológia

365

évente

Alapkémia

4

évente



3. Veszélyes anyag miatt bizonytalan helyzetű vízfolyások
(HUSWPO_1RWPS alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

Minőségi elem

Gyakoriság (éven belül)

6 éves cikluson belül

Makrozoobenton

2

évente

Halak

1

6 évente 1×

Hidrológia

365

évente

2000/60/EK X. mellékletben szereplő elsőbbségi anyagok közül azok esetén, amelyek a környezetminőségi határértéket meghaladják

12

évente

Egyéb veszélyes anyagok közül, amelyek a környezetminőségi határértéket meghaladják

12

évente

Alapkémia

4

évente



4. Tápanyag és szervesanyag miatt bizonytalan helyzetű vízfolyások
(HUSWPO_1RWNO alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

Minőségi elem

Gyakoriság (éven belül)

6 éves cikluson belül

Fitoplankton

4

évente

Fitobenton

1

évente

Makrofita

1

évente

Makrozoobenton

1

évente

Hidrológia

365

évente

Alapkémia

4

évente



5. Hidro-morfológiai ok miatt bizonytalan helyzetű vízfolyások
(A hidro-morfológiai kockázat oka a hosszanti átjárhatóság akadályozottsága)
(HUSWPO_1RWHM alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

Minőségi elem

Gyakoriság (éven belül)

6 éves cikluson belül

Halak

1

3 évente 1×

Hidrológia

365

évente

Morfológia

1

6 évente 1×

Folytonosság

1

6 évente1×

Alapkémia

4

évente



6. Hidro-morfológiai ok miatt bizonytalan helyzetű vízfolyások
(A hidro-morfológiai kockázat oka völgyzárógátas átfolyó tározó, duzzasztás, vízkivétel, vízmegosztás hatásai)
(HUSWPO_2RWHM alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

Minőségi elem

Gyakoriság (éven belül)

6 éves cikluson belül

Fitoplankton

4

évente

Fitobenton

1

évente

Hidrológia

365

évente

Morfológia

1

6 évente 1×

Folytonosság

1

6 évente 1×

Alapkémia

4

évente



7. Hidro-morfológiai ok miatt bizonytalan helyzetű vízfolyások
(A hidro-morfológiai kockázat oka a keresztszelvény menti elváltozások, szabályozással kapcsolatos elváltozások hatásai)
(HUSWPO_3RWHM alprogram)

Minőségi elem

Gyakoriság (éven belül)

6 éves cikluson belül

Makrozoobenton

1

évente

Halak

1

6 évente 1×

Hidrológia

365

évente

Morfológia

1

6 évente 1×

Folytonosság

1

6 évente 1×

Alapkémia

4

évente



8. Hidro-morfológiai ok miatt bizonytalan helyzetű vízfolyások
(A hidro-morfológiai kockázat oka kotrás, burkolat hatásai)
(HUSWPO_4RWHM alprogram)

Minőségi elem

Gyakoriság (éven belül)

6 éves cikluson belül

Makrofita

1

évente

Makrozoobenton

1

évente

Hidrológia

365

évente

Morfológia

1

6 évente 1×

Folytonosság

1

6 évente 1×

Alapkémia

4

évente




A táblázatokban szereplő, fizikai, kémiai minőségi elemek csoportjához tartozó paraméterek:

Az alábbi paraméterek vizsgálatát az EU jelentésben szereplő módszertan szerint kell elvégezni:
Alapvető fizikai, kémiai paraméterek:
Átlátszóság (csak állóvizeknél)
Hőmérséklet
Oldott oxigén
Kémiai oxigénigény
Biokémiai oxigénigény
Fajlagos elektromos vezetőképesség
pH
Lúgosság
Orto-foszfát ion
Összes foszfor
Ammónium ion
Nitrát ion
Szerves nitrogén
Összes nitrogén
a-klorofill

Elsőbbségi anyagok: a 2000/60/EK irányelv X. melléklete szerinti listában szereplő anyagok

Egyéb veszélyes anyagok:
DDT
Aldrin
Dieldrin
Endrin
Isodrin
Széntetraklorid
Tetraklór-etilén
Triklór-etilén
Réz
Króm
Cink
Arzén
Cianid

5. számú melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez25

Felszíni vizek tipológiája

I. Vízfolyások tipológiája

Típus
száma

„Felszíni víz-tájak”

A vízgyűjtő mérete

Hazai elnevezés

al-ökorégió

hidrogeokémiai jelleg

Mederanyag

1

hegyvidék

szilikátos

Durva

kicsi

patak

2

 

meszes

Durva

kicsi

patak

3

 

 

 

közepes

kis folyó

4

dombvidék

meszes

Durva

kicsi

patak

5

 

 

 

közepes

kis folyó

6

 

 

 

nagy

közepes folyó

7

 

 

 

nagyon nagy

nagy folyó

8

 

 

közepes-finom

kicsi

csermely

9

 

 

 

közepes

kis folyó

10

 

 

 

nagy

közepes folyó

11

síkvidék

meszes

Durva

kicsi

 

12

 

 

 

közepes

kis folyó

13

 

 

 

nagy

közepes folyó

14

 

 

 

nagyon nagy

nagy folyó

15

 

 

közepes-finom

kicsi

csermely

16

 

 

 

kicsi és kis esésű

ér

17

 

 

 

közepes és kis esésű

 

18

 

 

 

közepes

kis folyó

19

 

 

 

nagy

közepes folyó

20

 

 

 

nagyon nagy

nagy folyó

21

 

szerves

kicsi

 

22

 

 

 

közepes

 

23

Duna, Gönyű felett

24

Duna, Gönyű és Baja között

25

Duna, Baja alatt

II. Állóvizek tipológiája


Természetes állóvizek típusbesorolása

 

Típus

állóvíz (73 db)

1

Szerves – kis területű – sekély – benőtt vízfelületű – időszakos

(1 db) Péteri-tó

2

Szerves – kis területű – sekély – benőtt vízfelületű – állandó

(3 db) Egyeki-Holt-Tisza, Tiszacsegei Holt-Tisza, Kolon-tó

3

Szerves – kis területű – sekély – nyílt vízfelületű – állandó

(1 db) Belső-Béda holtág

4

Szikes – kis területű – sekély – benőtt vízfelületű – időszakos

(7 db) Bába-szék, Észak-Böddi, Kis-rét, Sárszentágotai-sóstó, Nagyvadas-tó, Kisteleki Müller-szék, Lódri-tó

5

Szikes – kis területű – sekély – nyílt vízfelületű – időszakos

(7 db) Böddi-szék, Csikóspusztai-tó, Szabadszállási Büdös-szék, Zabszék, Pusztaszeri Büdösszék, Kelemenszék, Kardoskúti Fehér-tó

6

Szikes – kis területű – sekély – benőtt vízfelületű – állandó

(1 db) Velencei-tó nádas-lápi terület

7

Szikes – kis területű – sekély – nyílt vízfelületű – állandó

(6 db) Szelidi-tó, Harangzugi Holt-Körös, Madarász-tó, Ősze-szék, Nagy-Széksóstó, Kanyari Holt-Tisza

8

Szikes – közepes területű – sekély – nyílt vízfelületű – állandó

(1 db) Velencei-tó nyílt vizes terület

9

Szikes – nagy területű – sekély – nyílt vízfelületű – állandó

(1 db) Fertő-tó

10

Meszes – kis területű – sekély – benőtt vízfelületű – időszakos

(1 db) Énekes-ér

11

Meszes – kis területű – sekély – nyílt vízfelületű – időszakos

(1 db) Nádas-tó

12

Meszes – kis területű – sekély – benőtt vízfelületű – állandó

(8 db) Kadia Ó-Duna, Kelebiai-tavak, Kengyel-tó, Lipóti-morotvató, Montaj-tó, Pélyi-tó, Felső-Morotva, Szarvas-tó

13

Meszes – kis területű – sekély – nyílt vízfelületű – állandó

(25 db) Riha-tó, Keleti-holtág, Nagybaracskai Holt-Duna, Vadkerti-tó (Nagy-Büdös-tó), Vidre-éri tavak, Tiszakécskei Holt-Tisza, Faddi Holt-Duna, Tolnai Déli Holt-Duna, Tolnai Északi Holt-Duna, Szamossályi-Holt-Szamos, Tunyogmatolcsi-Holt-Szamos, Cibakházi Holt-Tisza, Fegyverneki Holt-Tisza, Gyova-Mámai Holt-Tisza, Halásztelek-Túrtő-Harcsás Holt-Körös, Szajoli Holt-Tisza, Kiskunhalasi Sós-tó, Félhalmi-holtágrendszer, Szarvas-Békésszentandrási holtágrendszer, Peresi holtágrendszer, Serházzugi Holt-Tisza, Tiszaugi Holt-Tisza, Nagyfai-holtág, Cserőközi Holt-Tisza, Bogyiszlói Holt-Duna

14

Meszes – kis területű – közepes mélységű – nyílt vízfelületű – állandó

(5 db) Atkai Holt-Tisza, Tiszadobi Holt-Tisza, Alcsi Holt-Tisza, Gyálai Holt-Tisza, Tiszaluci Holt-Tisza

15

Meszes – közepes területű – sekély – nyílt vízfelületű – állandó

(4 db) Tisza-tó: Tiszavalki-medence, Tisza-tó: Poroszlói-medence, Tisza-tó: Sarudi-medence, Csaj-tó

16

Meszes – nagy területű – közepes mélységű – nyílt vízfelületű – állandó

(1 db) Balaton



Természetes állóvizek tipizálási szempontjai*

Szempont

Kategória

Értéktartomány

73 db

Felület kiterjedése

kis területű

<10 km2

66

 

közepes területű

10–100 km2

5

 

nagy területű

>100 km2

2

Átlagmélység

sekély (nem rétegződő)

<3 m

67

 

közepes mélységű (rétegződő átmeneti)

3–7 m

6

 

mély (rétegződő)

>7 m

0

Tszf. magasság

síkvidéki

<200 mBf

73

Hidrogeokémiai jelleg

szerves

5

 

szikes

23

 

meszes

45

Nyílt vízfelület aránya

nyílt vízfelületű

nyílt vízfelület

52

 

benőtt vízfelületű

nyílt vízfelület

21

Vízborítás

időszakos

17

 

állandó

56

6. számú melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez26

Feltáró monitoring helyek listája

 

EU_CD azonosító

OKIR KTJ
szám

Mintavételi hely
VOR azonosítója

Víztest
VOR azonosítója

EOVX *

EOVY *

Vízfolyás/állóvíz
neve

Település

1

HU12Rw2733

101178450

AIJ463

HURwAEP273

265340

595457

Által-ér alsó

Dunaalmás

2

HU25Lw5601

101846951

AIJ469

HULwAIH047

116009

738514

Atkai Holt-Tisza

Szeged

1

HU17Lw1171

101845943

AIJ470

HULwAIH048

155076

657859

Bába-szék

Akasztó

2

HU41Lw1871

101178586

AIJ476

HULwAIH049

156388

514010

Balaton (Keszthelyi medence)

Keszthely

3

HU41Lw1872

101178553

AIJ475

HULwAIH049

178511

570676

Balaton (Siófoki medence)

Alsóörs

4

HU41Lw1873

101178564

AIJ477

HULwAIH049

168248

553035

Balaton (Szemesi medence)

Balatonakali

5

HU41Lw1874

101178575

AIJ474

HULwAIH049

157604

525242

Balaton (Szigligeti medence)

Balatongyörök

6

HU22Rw2971

101846515

AIJ478

HURwAEP297

318819

756189

Bán-patak

Bánhorváti

7

HU21Rw3071

101846272

AIJ480

HURwAEP307

311911

931948

Batár-patak

Uszka

8

HU24Rw2721

101846803

AIJ505

HURwAIH272

277811

719544

Bene patak(Csatorna p.)

Gyöngyös

9

HU26Rw3222

101847224

AIJ481

HURwAEP322

215841

861347

Berettyó

Kismarja

10

HU26Rw3223

101179480

AIJ484

HURwAEP322

218349

858561

Berettyó

Pocsaj

11

HU26Rw3224

101847235

AIJ482

HURwAEP322

198113

822256

Berettyó

Darvas

12

HU15Rw3251

101845714

AIJ485

HURwAEP325

298257

640105

Bernecei-patak

Bernecebaráti

13

HU21Rw3341

101179228

AIK001

HURwAEP334

337276

845155

Bodrog (határnál)

Sátoraljaújhely

14

HU22Rw3361

101179310

AIJ488

HURwAEP336

324223

776314

Bódva alsó

Sajószentpéter

15

HU22Rw3362

101846526

AIJ489

HURwAEP336

319972

778530

Bódva alsó

Boldva

16

HU22Rw3351

101179309

AIJ490

HURwAEP335

359643

782719

Bódva felső

Hídvégardó

17

HU21Rw3371

101846283

AIJ491

HURwAEP337

275523

893269

Bodvaj-patak

Terem

18

HU16Rw3591

101845840

AIJ498

HURwAEP359

259605

650122

Bükkös-patak

Szentendre

19

HU12Rw3711

101178427

AIJ503

HURwAEP371

264998

572490

Concó-patak

Ács

20

HU12Rw3761

101179712

AIY145

HURwAEP376

257500

562340

Cuhai Bakonyér

Bőnyrétalap

21

HU26Lw1231

101846995

AIJ506

HULwAIH056

243225

771688

Cserőközi Holt-Tisza

Tiszaderzs

22

HU12Rw4361

101845507

AIJ516

HURwAEP436

268305

639921

Dömösi-Malom-patak

Dömös

23

HU3Rw4381

101180198

AIJ518

HURwAEP438

68596

525555

Dráva alsó

Barcs

24

HU3Rw4382

101179044

AIJ517

HURwAEP438

49107

584111

Dráva alsó

Drávaszabolcs

25

HU3Rw4391

101179033

AIJ519

HURwAEP439

101966

487405

Dráva felső

Őrtilos **

26

HU14Rw4441

101178221

AIJ521

HURwAEP444

94270

640700

Duna (Baja, DVCS torkolat)

Baja

27

HU16Rw4445

101178209

AIY139

HURwAEP444

227246

647293

Duna (Bp alatt, sodor)

Bp 22. ker

28

HU16Rw4441

101178195

AIJ524

HURwAEP444

249640

652137

Duna (Budapest felett, sodor)

Bp 3-4. ker.

29

HU14Rw4442

101178232

AIJ527

HURwAEP445

63400

631150

Duna (déli országhatár)

Hercegszántó

30

HU17Rw4451

101178210

AIJ522

HURwAEP444

162974

641138

Duna (Dunaföldvár)

Solt

31

HU16Rw4442

101845862

AIJ526

HURwAEP444

259782

655720

Duna (Göd)

Göd

32

HU12Rw4461

101180545

AIJ523

HURwAEP446

267891

580519

Duna (Komárom, sodor)

Komárom

33

HU11Rw4432

101178162

AIJ529

HURwAEP443

297188

515854

Duna (országhatár)

Rajka

34

HU11Rw4433

101178151

AIJ530

HURwAEP443

273142

545431

Duna (Szigetköznél)

Vámosszabadi

35

HU16Rw4443

101178184

AIJ525

HURwAEP444

274397

635980

Duna (Szob, sodor)

Szob

36

HU17Rw4411

101179790

AIJ520

HURwAEP441

106152

645818

Duna-völgyi-főcsatorna

Sükösd

37

HU26Rw4621

101179505

AIJ541

HURwAEP462

221252

863723

Ér-főcsatorna

Pocsaj

38

HU26Rw4711

101179550

AIJ547

HURwAEP471

145256

825061

Fehér-Körös

Gyulavári

39

HU26Rw4751

101179561

AIJ548

HURwAEP475

152713

832197

Fekete-Körös

Sarkad

40

HU3Rw4781

101179077

AIJ549

HURwAEP478

53031

574896

Fekete-víz

Cun

41

HU21Rw0551

101179088

AIJ791

HURwAEQ055

313371

931546

Felső-Tisza (Tiszabecs)

Tiszabecs

42

HU21Rw0541

101846238

AIJ551

HURwAEQ054

308128

908829

Felső-Tisza (Tivadar)

Tivadar

43

HU17Rw4902

101178542

AIJ554

HURwAEP490

66661

638164

Ferenc-tápcsatorna

Hercegszántó

44

HU11Lw3221

101178298

AIJ555

HULwAIH070

266696

473351

Fertő-tó

Fertőrákos

45

HU22Rw5261

101846537

AIJ563

HURwAEP526

351255

818003

Gönci-patak

Gönc

46

HU24Rw5381

101846836

AIJ568

HURwAEP538

272174

715748

Gyöngyös patak középső

Gyöngyös észak

47

HU11Rw5391

101178379

AIJ569

HURwAEP539

231767

460223

Gyöngyös-patak (Rába vízgyűjtő)

Kőszeg

48

HU24Rw5401

101846847

AIJ572

HURwAEP540

279919

716589

Gyöngyös-patak felső

Gyöngyössolymos

49

HU24Rw5402

101894697

AIY289

HURwAEP540

282784

718084

Gyöngyös-patak felső

Gyöngyössolymos

50

HU26Lw8931

101847162

AIJ574

HULwAIH077

175959

765509

Halásztelki Holt-Körös

Mezőtúr

51

HU26Lw8932

101847176

AIJ580

HULwAIH078

178987

769599

Harcsási Holt-Körös

Mezőtúr

52

HU26Rw5671

101180523

AIJ582

HURwAEP567

172840

760571

Hármas-Körös

Békésszentandrás

53

HU26Rw5672

101179619

AIJ581

HURwAEP567

158037

738521

Hármas-Körös

Magyartés

54

HU24Rw7252

101845459

AIY142

HURwAEP725

287209

703592

Hasznosi tározó (Kövicses patak)

Pásztó

55

HU22Rw5791

101179343

AIJ587

HURwAEP579

308905

792490

Hernád (Gesztely)

Gesztely

56

HU22Rw5801

101179332

AIJ589

HURwAEP580

353589

813793

Hernád felső

Zsujta

57

HU26Rw5942

101179538

AIJ592

HURwAEP594

225704

799719

Hortobágy-Berettyó

Püspökladány

58

HU26Rw5961

101847280

AIJ595

HURwAEP596

234299

803599

Hortobágy-főcsatorna

Nádudvar

59

HU11Rw6111

101178276

AIY144

HURwAEP611

251792

486685

Ikva patak

Fertőszentmiklós

60

HU15Rw6142

101178472

AIJ607

HURwAEP614

322150

692250

Ipoly (Ipolytarnóc)

Ipolytarnóc

61

HU15Rw6143

101178494

AIJ608

HURwAEP614

282550

628713

Ipoly (Letkés)

Letkés

62

HU22Rw6211

101846593

AIJ611

HURwAEP621

349582

765470

Jósva-patak

Szinpetri

63

HU13Rw6312

101178874

AIJ618

HURwAEP631

149015

603710

Kapos (Pincehely)

Pincehely

64

HU3Rw6451

101847501

AIJ623

HURwAEP645

144752

451151

Kebele-patak

Rédics

65

HU17Lw1441

101845965

AIJ626

HULwAIH086

161082

659952

Kelemen-szék

Fülöpszállás

66

HU26Rw6502

101179479

AIJ627

HURwAEP650

257094

824720

Keleti-főcsatorna

Balmazújváros

67

HU15Rw6531

101845758

AIJ630

HURwAEP655

296980

638535

Kemence-patak

Kemence

68

HU12Rw6571

101178461

AIJ631

HURwAEP657

267493

623312

Kenyérmezei-patak

Dorog

69

HU3Rw6591

101847523

AIJ632

HURwAEP659

163974

445681

Kerca

Kercaszomor

70

HU3Rw6611

101847534

AIJ633

HURwAEP661

166914

442880

Kerka

Hodos **

71

HU3Rw6612

101847545

AIJ634

HURwAEP661

163013

449384

Kerka

Magyarföld

72

HU26Rw6681

101179594

AIJ636

HURwAEP668

169747

804837

Kettős-Körös

Mezőberény

73

HU17Rw6691

101178531

AIJ637

HURwAEP669

69972

650280

Kígyós-főcsatorna (Bácsszentgyörgy)

Bácsszentgyörgy

74

HU17Rw6692

101846168

AIJ638

HURwAEP669

76163

661079

Kígyós-főcsatorna (Katymár)

Katymár

75

HU17Lw1501

101845976

AIJ651

HULwAIH092

161462

672598

Kolon-tó

Izsák

76

HU24Rw3171

101847729

AIJ652

HURwAIH317

316959

691876

Komravölgyi tározó (Komra-patak)

Litke

77

HU13Rw7031

101845596

AIJ655

HURwAEP703

139921

566248

Koppány

Somogyacsa

78

HU11Rw3321

101845068

AIJ662

HURwAEP332

207201

538767

Köves-patak(Bitva)

Magyarpolány

79

HU24Rw7251

101846892

AIJ663

HURwAEP725

286910

704488

Kövicses-patak

Pásztó

80

HU21Rw7291

101179206

AIJ664

HURwAEP729

274276

902688

Kraszna

Mérk

81

HU26Lw1531

101847006

AIJ665

HULwAIU432

235704

792163

Kunkápolnási-mocsár

Kunmadaras

82

HU11Rw7391

101178265

AIJ668

HURwAEP739

290860

504816

Lajta-főág

Hegyeshalom

83

HU11Rw7481

101178368

AIJ670

HURwAEP748

183246

438880

Lapincs

Szentgotthárd

84

HU23Rw7491

101846663

AIJ672

HURwAEP751

290286

741823

Laskó-patak felső

Egerbakta

85

HU3Rw7551

101847578

AIJ675

HURwAEP755

133110

454850

Lendva

Pince **

86

HU26Rw7591

101847349

AIJ676

HURwAEP759

230772

855758

Létai-ér

Monostorpályi

87

HU24Rw1372

101844924

AIY140

HURwAEQ137

295206

709836

Maconkai tározó (Zagyva patak)

Bátonyterenye

88

HU11Rw7771

101178416

AIJ682

HURwAEP777

242887

526796

Marcal (Mórichida)

Mórichida

89

HU27Rw7831

101847394

AIY147

HURwAEP783

100381

740178

Maros

Szeged

90

HU27Rw7841

101179620

AIJ684

HURwAEP784

92045

777909

Maros (határ)

Nagylak

91

HU11Rw8101

101178254

AIJ688

HURwAEP810

266574

553406

Mosoni-Duna alsó

Vének

92

HU11Rw8121

101178243

AIJ690

HURwAEP812

273922

532700

Mosoni-Duna középső (Mecsér)

Mecsér

93

HU3Rw8161

101179011

AIJ692

HURwAEP816

122235

469025

Mura

Letenye

94

HU14Rw8201

100356767

AIJ693

HURwAIL656

158351

617056

Nádor-csatorna (Sárvíz)

Cece

95

HU26Rw8211

101847350

AIJ695

HURwAEP821

250196

873036

Nagy-ér felső

Nyírábrány

96

HU21Lw1661

101846216

AIJ699

HULwAIH109

281930

845816

Nagyvadas-tó

Újfehértó

97

HU24Rw8731

101846906

AIJ661

HURwAEP873

285695

720975

Parádtarna felső vízgyűjtő

Parádsasvár

98

HU11Rw8881

101178391

AIJ709

HURwAEP888

210600

452585

Pinka (Felsőcsatár)

Felsőcsatár

99

HU25Lw1741

101846940

AIJ713

HULwAIH118

134382

725296

Pusztaszeri Büdösszék

Pusztaszer

100

HU11Rw8981

101845378

AIJ714

HURwAEP898

242290

526000

Rába (Árpás)

Árpás

101

HU11Rw9022

101178357

AIJ716

HURwAEP902

260169

542827

Rába (Győr)

Győr

102

HU11Rw9001

101178324

AIJ717

HURwAEP903

182594

438424

Rába (Szentgothárd)

Szentgotthárd

103

HU11Rw9041

101845390

AIJ718

HURwAEP904

263911

524771

Rábca

Lébénymiklós

104

HU17Rw9631

101178520

AIJ719

HURwAIQ014

187690

644761

Ráckeve-Soroksári Dunaág (dél)

Tass

105

HU11Rw9061

101845404

AIJ721

HURwAEP906

261895

459517

Rák-patak

Görbehalom

106

HU11Rw9193

101845426

AIJ727

HURwAEP919

227098

486999

Répce (Nagygeresd)

Tompaládony

107

HU11Rw9191

101178313

AIJ728

HURwAEP919

236054

471399

Répce (Répcevis)

Répcevis

108

HU21Rw9281

101894701

AIJ730

HURwAEP928

341206

844244

Ronyva (országhatár)

Sátoraljaújhely

109

HU22Rw9313

101179251

AIJ735

HURwAEP931

327405

745909

Sajó (Sajópüspöki)

Sajópüspöki

110

HU26Rw9531

101179583

AIJ740

HURwAEP953

189561

848262

Sebes-Körös (határ)

Körösszakál

111

HU26Rw9541

101180501

AIJ741

HURwAEP954

180763

804922

Sebes-Körös (Körösladány)

Körösladány

112

HU14Rw9591

101178830

AIJ743

HURwAEP959

115036

624807

Sió alsó (Palánk)

Szekszárd

113

HU17Lw1781

101845998

AIJ746

HULwAIH122

168894

659126

Szabadszállási Büdös-szék

Szabadszállás

114

HU26Lw2651

101847084

AIJ747

HULwAIH123

204825

746003

Szajoli Holt-Tisza

Szajol

115

HU21Rw9711

101179192

AIJ748

HURwAEP971

283872

922864

Szamos

Csenger

116

HU22Rw9761

101179354

AIJ750

HURwAEP976

354512

813250

Szartos-patak

Tornyosnémeti

117

HU16Rw4444

101845873

AIJ758

HURwAEP444

252862

652894

Szentendrei-Duna

Szentendre

118

HU3Rw6461

101847512

AIJ759

HURwAEP646

157316

449177

Szentgyörgyvölgyi-patak

Szentgyörgyvölgy

119

HU11Rw0051

101844913

AIJ761

HURwAEQ005

225044

460942

Szerdahelyi-patak

Kőszegdoroszló

120

HU22Rw0141

101180305

AIJ765

HURwAEQ014

309083

769604

Szinva-patak

Miskolc

121

HU24Rv0281

101845552

AIY143

HURwAEQ028

283059

692439

Szuha patak

Ecseg

122

HU41Rw0322

101847626

AIJ775

HURwAEQ032

166559

526392

Tapolca-patak (Hegymagas)

Hegymagas

123

HU22Rw0471

101846412

AIJ780

HURwAEQ047

341997

769468

Telekes-patak

Alsótelekes

124

HU41Rw0531

101180017

AIJ781

HURwAEQ053

154678

552796

Tetves-patak

Visz

125

HU21Rw0572

101846249

AIJ782

HURwAEQ057

338045

876517

Tisza

Zemplénagárd

126

HU21Rw0574

101846250

AIJ783

HURwAEQ057

337997

876595

Tisza (Tuzsér)

Tuzsér

127

HU21Rw0571

101180202

AIJ790

HURwAEQ057

324711

890097

Tisza (Aranyosapáti)

Aranyosapáti

128

HU21Rw0581

101179103

AIJ784

HURwAEQ058

317807

836064

Tisza (Balsa)

Balsa

129

HU27Rw0561

101179170

AIJ785

HURwAEQ056

93990

731637

Tisza (déli országhatár)

Tiszasziget

130

HU23Rw0591

101179136

AIJ786

HURwAIW389

238450

760501

Tisza (Kisköre)

Tiszabura

131

HU25Rw0561

101179169

AIJ787

HURwAEQ056

101759

739083

Tisza (Szeged)

Szeged

132

HU25Rw0601

101179158

AIJ792

HURwAEQ060

169665

726260

Tisza (Tiszaug)

Tiszaug

133

HU26Rw0591

101179114

AIJ793

HURwAEQ059

286954

801839

Tisza (Tiszújváros)

Tiszaújváros

134

HU21Rw0573

101179099

AIJ794

HURwAEQ057

345825

881294

Tisza (Záhony)

Záhony

135

HU26Rw0681

101847202

AIJ804

HURwAEQ068

254755

839873

Tocó (Debrecen-Józsa)

Debrecen

136

HU16Rw0761

101845792

AIJ812

HURwAEQ077

278780

648129

Török-patak

Szokolya

137

HU21Rw0821

101179181

AIY146

HURwAEQ083

299714

932596

Túr

Kishódos

138

HU26Lw8933

101847187

AIJ814

HULwAIH077

176555

767872

Túrtői Holt-Körös

Mezőtúr

139

HU14Lw9591

101178955

AIJ829

HULwAIQ960

206382

615777

Velencei-tó (Agárd móló)

Gárdony

140

HU14Lw9592

101178966

AIJ830

HULwAIQ959

206144

612875

Velencei-tó (Német tisztás)

Pákozd

141

HU26Rw1181

101847213

AIJ837

HURwAEQ118

233842

864052

Villongó-ér

Létavértes

142

HU17Lw1911

101846010

AIJ842

HULwAIH142

164858

659470

Zabszék

Szabadszállás

143

HU24Rw1371

101179424

AIY141

HURwAEQ137

293167

707101

Zagyva

Bátonyterenye

144

HU24Rw1401

101179446

AIJ845

HURwAEQ140

216962

729050

Zagyva (Újszász)

Újszász

145

HU42Rw1451

101178818

AIJ847

HURwAEQ147

152263

513136

Zala (torkolatnál)

Keszthely

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*A megadott koordináták tájékoztató jellegűek

 

**Határvíz vizsgálatokban országhatáron kívül lévő mintavételi helyek

7. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez27

A minőségi elemek megfigyelésénél referenciaként alkalmazható szabványosított módszerek

I. A minőségi elemek biológiai mintavételezésének szabványai

 

EN ISO 5667-3:2012

Vízminőség – Mintavétel – 3. rész: A minták tartósítása és kezelése

II. A fitoplanktonra vonatkozó szabványok

 

EN 15204:2006

Vízminőség – Útmutató szabvány a fitoplankton fordított mikroszkópos számlálására (Utermöhl-technika)

EN 15972:2011

Vízminőség – Útmutató a tengeri fitoplankton kvantitatív és kvalitatív vizsgálatához

ISO 10260:1992

Vízminőség – A biokémiai paraméterek mérése – Az a-klorofill-
koncentráció spektrometriás meghatározása

III. Makroszkópikus gerinctelenekre vonatkozó szabványok

EN ISO 10870:2012

Vízminőség – Útmutató az édesvízi bentikus makrogerinctelenek mintavételi módszereinek és eszközeinek kiválasztásához

EN 15196:2006

Vízminőség – Útmutatás a chironomidák (kétszárnyúak rendje) lárvái levedlett bőrének mintavételéhez és a minta kezeléséhez ökológiai értékelés céljából

EN 16150:2012

Vízminőség – Útmutató a bentikus makrogerinctelenek időarányos Multi- Habitat eljáráson alapuló mintavételéhez

EN ISO 19493:2007

Vízminőség – Útmutató szilárd aljzaton lévő élőlényközösségek tengerbiológiai vizsgálatához

EN ISO 16665:2013

Vízminőség – Útmutató a laza tengerfenék makrofaunájának mennyiségi mintavételéhez és a minta kezeléséhez

MSZ EN 27828:1998

Vízminőség – Biológiai mintavétel – Útmutató a vízi fenéklakó makroszkópikus gerinctelenek kézi hálós mintavételéhez

MSZ EN 28265:1998

Vízminőség – A biológiai mintavétel módszerei – Útmutató a kavicsos aljzatú sekély édesvizekben élő fenéklakó makroszkópikus gerinctelenek gyűjtésére alkalmas mennyiségi mintavevők szerkezetéhez és használatához

MSZ EN ISO 9391:2000

Vízminőség – Mélyvízi makroszkópikus gerinctelenek mintavétele – Útmutató a telepítéshez, a minőségi és a mennyiségi mintavevők használatához

MSZ EN ISO 8689-1:2000

Folyók biológiai osztályozása I. Rész: Iránymutatás a fenéklakó, makroszkópikus gerinctelenek áramló vizekben történő számbavételéből származó biológiai minőségi adatok értelmezéséhez

MSZ EN ISO 8689-2:2000

Folyók biológiai osztályozása II. Rész: Iránymutatás a fenéklakó, makroszkópikus gerinctelenek áramló vizekben történő számbavételéből származó biológiai minőségi adatok bemutatásához

IV. A makrofitára és a fitobentoszra vonatkozó szabványok

EN 15460:2007

Vízminőség – Útmutató szabvány tavakban lévő makrofitonok felmérésére

EN 14184:2014

Vízminőség – Útmutató szabvány vízi makrofitonok felméréséhez

EN 15708:2009

Vízminőség – Útmutató szabvány a fitobentosz felméréséhez, mintavételéhez és laboratóriumi vizsgálatához sekély folyóvizekben

EN 13946:2014

Vízminőség – Útmutató folyók és tavak bentikus kovamoszatainak általános mintavételéhez és minta-előkészítéséhez

EN 14407:2014

Vízminőség – Útmutató folyóvizekből és tavakból vett minták bentikus kovamoszatjainak azonosításához és számlálásához

V. A halakra vonatkozó szabványok

 

EN 14962:2006

Vízminőség – Útmutató a halak mintavételi módszereinek alkalmazási területéhez és kiválasztásához

EN 14011:2003

Vízminőség – Halak mintavétele elektromos halászati módszerrel

EN 15910:2014

Vízminőség – Útmutató a halbőség becslésére mobil hidroakusztikus módszerekkel

MSZ EN 14757:2006

Vízminőség. Halak mintavétele több nyílásméretű eresztőhálóval

VI. A hidrológiai-morfológiai jellemzők értékelése

 

MSZ EN 14614:2004

Vízminőség – Útmutató szabvány folyóvizek hidro-morfológiai jellemzőinek értékeléséhez

EN 16039:2012

Vízminőség – Útmutató szabvány a tavak hidromorfológiai jellemzőinek felméréséhez

VII. Szabványok a fizikai-kémiai paraméterekhez

 

Bármely vonatkozó CEN/ISO szabvány

 

8. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez28

A megfigyelési lista keretében monitorozandó anyagok a harmadik megfigyelési időszakban

 

A

B

C

D

E

1.

Az anyag vagy
anyagcsoport neve

CAS szám1

EU szám2

Indikatív elemzési módszer3,4

A módszer legnagyobb elfogadható kimutatási
határa (ng/l)

2.

Metaflumizon

139968-49-3

604-167-6

LLE - LC-MS-MS vagy SPE – LC-MS-MS

65

3.

Amoxicillin

26787-78-0

248-003-8

SPE – LC-MS-MS

78

4.

Ciprofloxacin

85721-33-1

617-751-0

SPE – LC-MS-MS

89

5.

Szulfametoxazol5

723-46-6

211-963-3

SPE – LC-MS-MS

100

6.

Trimetoprim5

738-70-5

212-006-2

SPE – LC-MS-MS

100

7.

Venlafaxin és
O-dezmetil-
venlafaxin6

93413-69-5
93413-62-8

618-944-2
700-516-2

SPE – LC-MS-MS

6

8.

Azolvegyületek7
Klotrimazol
Flukonazol
Imazalil
Ipkonazol
Metkonazol
Mikonazol
Penkonazol
Prokloráz
Tebukonazol
Tetrakonazol


23593-75-1
86386-73-4
35554-44-0
125225-28-7
125116-23-6
22916-47-8
66246-88-6
67747-09-5
107534-96-3
112281-77-3


245-764-8
627-806-0
252-615-0
603-038-1
603-031-3
245-324-5
266-275-6
266-994-5
403-640-2
407-760-6

SPE – LC-MS-MS


20
250
800
44
29
200
1700
161
240
1900

9.

Dimoxistrobin

149961-52-4

604-712-8

SPE – LC-MS-MS

32

10.

Famoxadon

131807-57-3

603-520-1

SPE – LC-MS-MS

8,5


1 CAS = Chemical Abstracts Service (Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat)
2 Európai uniós szám – nem minden anyag esetében áll rendelkezésre
3 A különböző tagállamokból származó eredmények összehasonlíthatósága érdekében minden anyagot teljes vízmintákban kell megfigyelni.
4 Kivonási módszerek:
LLE – liquid liquid extraction: folyadék/folyadék extrakció;
SPE – solid-phase extraction: szilárd fázisú extrakció.
Elemzési módszerek:
LC-MS-MS – Liquid chromatography (tandem) triple quadrupole mass spectrometry: folyadék-kromatográffal kapcsolt tandem tripla kvadrupól
tömegspektrométer.
5 A szulfametoxazolt és a trimetoprimet azonos mintában együtt kell elemezni, de koncentrációjuk külön-külön jelentendő.
6 A venlafaxint és az O-dezmetil-venlafaxint azonos mintában együtt kell elemezni, de koncentrációjuk külön-külön jelentendő.
7 Az azolvegyületeket azonos mintában együtt kell elemezni, de koncentrációjuk külön-külön jelentendő.

9. melléklet 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez29

A megfigyelési lista mintavételi helyei

 

A

B

C

1.

Vízfolyás neve

Mintavételi hely

KTJ

2.

Duna

Budapest alatt (sodor vonal)

101178209

3.

Kenyérmezei-patak

Dorog

101178461

4.

Hortobágy-Berettyó

Mezőtúr

101179549

5.

Tócó

Mikepércs

102089757

6.

Zagyva

Újszász

101179446

1

A 2. § e) pontját a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelet 2. §-a iktatta be.

2

A 3. § (1) bekezdése a 72/2014. (XII. 22.) BM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

3

A 3. § (2) bekezdése a 11/2015. (III. 31.) BM rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 4. § a 34/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

6

A 6. § a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelet 10. §-a szerint módosított szöveg.

9

A 7. § (4) bekezdése a 34/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

10

A 7. § (5) bekezdését a 34/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 2. §-a iktatta be.

11

A 7. § (6) bekezdését a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelet 3. §-a iktatta be, szövege a 36/2018. (XII. 21.) BM rendelet 3. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

12

A 8. § a 34/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

13

A 8/A. §-t a 34/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 3. §-a iktatta be.

14

A 8/B. §-t a 34/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 3. §-a iktatta be.

15

A 8/B. § (2a) bekezdését a 11/2015. (III. 31.) BM rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be.

16

A 8/C. §-t a 34/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 3. §-a iktatta be.

17

A 9. § a 34/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

18

A 10. §-t a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 31. §-ának 65. pontja hatályon kívül helyezte.

19

A 11. § (2) bekezdése a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

20

A 11. § (3) bekezdését a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 35/2021. (X. 14.) BM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

21

Az 1. számú melléklet címe a 34/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 5. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

22

A 2. melléklet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelet 5. §-a szerint módosított szöveg.

1.

A rövidítések a következők: bgl = háttér-szint, EQS = környezetminőségi szint.

23

A 3. melléklet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

24

A 4. számú melléklet a 34/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

25

Az 5. számú mellékletet a 34/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 5. § (4) bekezdése iktatta be.

*

A tótipológia szempontjából időszakosnak tekinthetők az évente legalább egyszer kiszáradó asztatikus, illetve a hazai felmérési adatok alapján az ötévente legalább egyszer kiszáradó szemisztatikus állóvizek.

26

A 6. számú mellékletet a 34/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 5. § (3) bekezdése iktatta be.

27

A 7. mellékletet a 34/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 5. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

28

A 8. mellékletet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelet 8. §-a iktatta be, szövege a 35/2021. (X. 14.) BM rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

29

A 9. mellékletet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelet 9. §-a iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére