BÜ BH 2004/312
BÜ BH 2004/312
2004.08.01.
I. Az óvadék felajánlóját az elfogadása tárgyában tartott ülésről értesíteni kell.
II. Óvadék elfogadásának nincs helye, ha az előzetes letartóztatásnak több oka is fennáll [Be. 129. § (2) bek., 147. § (1) és (3) bek.].
A B. K. Megyei Bíróságon K. Gy. visszaeső vádlott ellen 4 rb. mással való fajtalanság vagy közösülés végett elkövetett emberkereskedelem bűntette, 4 rb. aljas indokból elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette és 3 rb. kitartottság bűntette miatt emelt vádat az ügyészség.
A megyei bíróság a 2002. augusztus 15. napján kelt végzésével K. Gy. vádlott előzetes letartóztatását az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig fenntartotta.
A bíróság 2003. március, majd elnapolás után július hónapban tárgyalt az ügyben. Ekkor K. Gy. vádlott és védője indítványt terjesztett elő óvadék elfogadása iránt. A védő az óvadék felajánlójaként K. Gy. anyját jelölte meg.
Ezt követően a bíróság ülést tartott, ahol megállapította, hogy a rövid úton történt értesítés ellenére az óvadékot felajánló nem jelent meg. Az ügyészt, vádlottat és védőt meghallgatta, majd az előzetes letartóztatás megszüntetésére irányuló indítványokat elutasította.
A végzés ellen a vádlott és a védő jelentett be fellebbezést az indítvány elutasítása miatt.
Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság döntése meghozatalánál eljárási szabályt sértett.
A Be. 147. § (3) bekezdése értelmében az ülésre értesíteni kell – többek között – az óvadékot felajánlót. Ezen értesítésnek a – felajánlás realitása tisztázásának szükségessége miatt – tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy ha az óvadékot felajánló az ülésen nem jelenik meg, a bíróság úgy tekinti, hogy a felajánlást visszavonta.
A rendelkezésre álló iratok alapján nem állapítható meg, hogy a bíróság ennek megfelelően valóban értesítette-e az óvadékot felajánlót az ülésről. Amennyiben nem tett eleget értesítési kötelezettségének, az eljárási szabálysértés. Ha viszont eleget tett, s ennek ellenére nem jelent meg az óvadékot felajánló, az elsőfokú bíróságnak az óvadék elfogadása felőli döntése során ezt a körülményt értékelnie kellett volna. Minderre azonban nem került sor, amely eljárási szabálysértés azonban nem volt lényeges kihatással a végzésre az alábbiak miatt:
Az óvadék elfogadására irányuló indítványok ugyanis egyidejűleg az előzetes letartóztatás megszüntetésére is irányultak, s az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor döntött az előzetes letartóztatás kérdésében.
Helyesen foglalt állást a tekintetben, hogy K. Gy. vádlott vonatkozásában a korábban megállapított szökés, elrejtőzés veszélye jelenleg is fennáll [Be. 129. § (2) bek. b) pont], s tekintettel a vádlott előéletére, személyi körülményeire, nincs lehetőség óvadék elfogadására és az előzetes letartóztatás megszüntetésére.
Ugyanakkor a másodfokú bíróság álláspontja szerint a vád tárgyát képező bűncselekmények többszörös halmazatára, a vádlott büntetett előéletére és különös visszaesői minőségére figyelemmel megalapozottan feltehető az is, hogy szabadlábra kerülése esetén szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el [Be. 129. § (2) bek. d) pont]. Ezen előzetes letartóztatási ok pedig kizárja az óvadék elfogadását.
A másodfokú bíróság ezért a fellebbezéseket alaptalannak találta, és a végzést a Be. 371. § (1) bekezdés I. fordulata alapján helybenhagyta azzal a kiegészítéssel, hogy az óvadék elfogadására irányuló indítványokat is elutasítottnak tekinti. Az elsőfokú bíróságnak ugyanis az előzetes letartóztatás megszüntetésére irányuló indítványok elutasítása mellett ezt is ki kellett volna mondania. (Szegedi Ítélőtábla Bkf. II. 236/2003. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás