• Tartalom

BÜ BH 2004/318

BÜ BH 2004/318

2004.08.01.
I. Az összbüntetésbe foglaló ítéletet is ,,A Magyar Köztársaság nevében'' hozza meg a bíróság [Be. 257. § (2) bek.].
II. Ha az összbüntetési eljárás a bíróság hivatalból tett intézkedése alapján indul, az összbüntetésbe nem foglalható elítélések tekintetében nem kell ,,indítványt'' elutasító rendelkezést hozni [Be. 574. § (3) bek.].
III. Nincs akadálya annak, hogy több, külön összbüntetésbe foglalható büntetés esetén több összbüntetési ítéletet hozzon a bíróság [Be. 574. §].
A H. B. Megyei bíróság összbüntetésbe foglalta a D. Városi Bíróság egyik ügyében kiszabott 1 év 6 hónap börtönt, a H. Városi Bíróság ügyében kiszabott 10 hónap börtönt, ugyanezen bíróság másik ügyében kiszabott 1 év 6 hónap börtönt, a H. B. Megyei Bíróság ügyében kiszabott 17 év fegyházat és a D. Városi Bíróság által kiszabott 1 év börtönt. Az összbüntetés tartamát 18 év fegyházban állapította meg azzal, hogy az elítélt különös visszaeső, feltételes szabadságra nem bocsátható. Elutasította a D. Városi Bíróság két további ügyében kiszabott büntetések összbüntetésbe foglalása iránti indítványt.
Az elsőfokú ítélet ellen az elítélt jelentett be fellebbezést, az összbüntetés tartamának enyhítése végett. Sérelmezte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság nem foglalta összbüntetésbe a végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett, majd utóbb végrehajtani rendelt 6 hónap és 4 hónap fk. fogházat, amiket a D. Városi Bíróság szabott ki vele szemben.
A fellebbviteli főügyészség átiratában az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az összbüntetésbe foglalás iránti indítvány elutasítására vonatkozó rendelkezés mellőzését indítványozta.
Az ítélőtábla az elítélt fellebbezését alaptalannak, a főügyészi észrevételeket alaposaknak ítélte.
Az elsőfokú bíróság szükségtelenül utasította el a D. Városi Bíróság két további ítéletének összbüntetésbe foglalása iránti indítványt. Ilyen indítványt ugyanis a jogosultak nem terjesztettek elő. Az alapügyben másodfokon eljárt ítélőtábla ítéletének összbüntetésbe foglalásra felhívó rendelkezése nem tekinthető indítványnak és konkrét ügyszámokat sem tartalmaz. Ezért az elsőfokú bíróság feleslegesen rendelkezett az elő sem terjesztett indítvány elutasításáról, mivel az összbüntetési eljárás nem indítványra, hanem hivatalból indult.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy melyek azok az alapítéletek, amelyek egymással ún. quasi halmazati viszonyban állnak és azokat az elítélt folyamatosan tölti, ezáltal az összbüntetésbe foglalási feltételek fennállnak.
A 3/2002. BJE jogegységi határozat útmutatásának megfelelően az elsőfokú bíróság igen méltányosan, a rövidebb tartamú büntetések 3/4 részét meghaladó elengedést alkalmazott. Ezzel eleget tett annak az előírásnak, mely szerint az összbüntetésbe foglalás célja, hogy kiküszöbölje azt a hátrányt, amely az elítéltre a büntetések folyamatos töltése folytán hárult, valamint, hogy az elítéltet olyan helyzetbe kell hozni, mintha valamennyi bűncselekményét egy eljárásban bírálták volna el és halmazati büntetést szabtak volna ki vele szemben. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított összbüntetés tartama megfelel ezeknek a kívánalmaknak, a másodfokú bíróság alaptalannak tekintette az elítélt enyhítésre irányuló kérelmét.
Részben alaptalan az elítéltnek a fellebbezésében írt indítványa is, amely arra irányult, hogy a bíróság foglalja összbüntetésbe a korábbi ügyeiben kiszabott, de végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett, majd utóbb végrehajtani rendelt 6, illetőleg 4 hónap fk. fogházbüntetéseket is. A büntetések végrehajtását ugyanis azért rendelték el, mert az elítéltet a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmények miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték [Btk. 91. § (1) bek. b) pont]. Ilyen esetekben nem áll fenn a jelen ügyben az összbüntetésbe foglalás általános feltétele [Btk. 92. § (1) bek.], mert az elkövető az újabb bűncselekményt a korábban hozott ítélet jogerőre emelkedése után követte el, ezért az elítélések nem állnak quasi halmazati viszonyban az elsőfokú ítéletben összbüntetésbe foglalt többivel.
Észlelte azonban az ítélőtábla, hogy a D. Városi Bíróság további két ügyében kiszabott 1 év 4 hónap és 6 hónap tartamú büntetések és az ítélőtábla által végrehajtani rendelt, a D. Városi Bíróság által kiszabott 4 hónap fk. fogház egymással ugyancsak quasi halmazati viszonyban van. Ezek összbüntetésbe foglalására a jelen ítéletben ugyan nincs lehetőség, de az összbüntetés feltételei (folyamatos töltés, quasi halmazat) fennállnak. Ezen összbüntetési eljárásra a három ügyben eljárt bíróságok közül az utolsó, a D. Városi Bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ezért az összbüntetési eljárásra ezt a bíróságot az ítélőtábla felhívta.
Eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság, amikor ítéletét nem ,,A Magyar Köztársaság nevében'' hozta a Be. 257. § (2) bekezdése ellenére. Ezért az ítélet preambulumát a másodfokú bíróság pótolta. (Szegedi Ítélőtábla Bkf. II. 122/2004/2. sz.).
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére