32/2004. (III. 2.) Korm. rendelet

1. § A rendelet hatálya kiterjed

2. §⁶ (1) A Szolgálatok és az SZBKK vonatkozásában a fejezetet irányító szerv vezetője a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter (a továbbiakban: miniszter), a fejezetet irányító szerv az Iroda.

(2) A Szolgálatok és az SZBKK tekintetében az Iroda belső ellenőrzést végez.

3. §⁷ A Szolgálatok és az SZBKK önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek.

4. § (1)⁸ Az Iroda és az NBF önálló gazdálkodást nem folytat, az Iroda, illetve az NBF működését szolgáló kiadási, bevételi és támogatási előirányzatokat a Miniszterelnöki Hivatal, illetve a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat költségvetésében elkülönítetten kell szerepeltetni.

(2)⁹ Az Iroda, illetve az NBF előirányzatainak a Szolgálatok közötti megosztását, az előirányzatok tervezésének módját, valamint a megosztott előirányzatok terhére történő kötelezettségvállalás, teljesítésigazolás, utalványozás és ellenjegyzés rendjét a miniszter külön utasításban szabályozza.

4/A. §¹¹ Az SZBKK a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok alapján végzi tevékenységét, melynek keretében gazdálkodik a vagyonkezelési szerződésben rábízott állami vagyonnal, eleget tesz beszámolási kötelezettségének, adatot szolgáltat.

5. § (1) A Szolgálatok a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) ügyfelei, amelyek saját gazdasági szervezeteik útján a tervezéssel, előirányzat-felhasználással, a hatáskörükbe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával és nyilvántartásával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, valamint a beszámolási kötelezettséggel és adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat az e rendeletben meghatározott szabályok figyelembevételével saját maguk látják el.

(2) A Szolgálatoknak a Kincstárnál vezetett számlái az erre vonatkozó jogszabály szerinti speciális (bizalmas) számlák.

(3)¹² A Szolgálatok a Kincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlát érintő kiadások és bevételek teljesítése során a költségvetési támogatás fejezeti elosztási számlára történő visszautalására, a központi beruházásokra, a lakástámogatásra, a tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadásokra és bevételekre, valamint az Európai Uniós támogatásokra vonatkozó tranzakciós kódokon kívül más tranzakciós kódot nem használnak.

(4)¹³ A Kincstár a Szolgálatok számláinak forgalmáról – az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Pénzügyminisztérium és az Iroda erre feljogosított munkatársai kivételével – adatot nem szolgáltathat. A számlák egyenlegéről – az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Pénzügyminisztérium és az Iroda kivételével – kizárólag a miniszter engedélyével közölhető adat. A Szolgálatok számláit vezető kincstári fiók a Szolgálatok számláinak forgalmáról a Kincstár más szerveinek sem szolgáltathat adatot.

(5)¹⁴ A Szolgálatok házipénztárába befolyt bevételeket értékhatártól függetlenül a kincstári egységes számlára nem kell befizetni, azokról minden hónap végén – a 11. § (7) bekezdése szerinti adatszolgáltatás részeként – kell elszámolni. Ugyanakkor gondoskodni kell – amennyiben szükséges – a bevételeknek megfelelő összegű előirányzat-módosítások végrehajtásáról, a bevételek addig is közvetlenül felhasználhatók a kiadások teljesítésére.

(6) A Szolgálatok házipénztárukban az erről szóló miniszteri utasításban meghatározott összegig tarthatnak készpénzt.

6. § (1)¹⁵ A Szolgálatok kötelezettségvállalásaikat saját hatáskörben vezetik.

(2) A Kincstárnak a Szolgálatok számláinak kifizetés előtti fedezet vizsgálatakor csak a rendelkezésre álló likviditási fedezetet kell figyelembe vennie.

(3) A Kincstárnak a Szolgálatok esetében az előirányzat-felhasználási keret megállapításánál a megelőző időszakban ténylegesen teljesített saját bevételek összegét nem kell számításba vennie.

(4)¹⁶

(5) A Kincstár a Szolgálatokra vonatkozóan a köztartozások befizetésének mértékét nem kíséri figyelemmel.

(6)¹⁷ A Szolgálatok az 1 millió forint feletti kötelezettségvállalásaikról havonta, a tárgyhót követő hónap 15-éig tájékoztatják az Irodát. Az Iroda 5 munkanapon belül a kötelezettségvállalások együttes összegéről értesíti a Pénzügyminisztériumot.

(7)¹⁸ A Szolgálatok a tárgyévben vállalt, de a következő évek előirányzatait terhelő 1 millió forint feletti kötelezettségeikről azok létrejöttét követő 8 munkanapon belül tájékoztatják az Irodát. Az Iroda évente kétszer, július 10-éig és november 30-áig tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot az aktuális kötelezettségvállalások együttes összegéről.

6/A. §¹⁹ A Szolgálatoknak éves költségvetésük összeállítása során nem kell teljesítménytervet készíteniük.

7. § (1)²¹

(2)²² A Szolgálatok az állami vagyonról saját hatáskörben vezetnek nyilvántartást. A nyilvántartás adattartalmáról és részletezettségéről – ide nem értve a 10. § (1) bekezdése szerinti ingatlanokat –, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaságnak (a továbbiakban: MNV Zrt.) történő adatszolgáltatás tartalmáról, az állami vagyon vagyonkezelésével, használatával, hasznosításával összefüggő, a Szolgálatok sajátos tevékenységéhez kötődő, illetve azzal összefüggésben álló jogosultságokról és kötelezettségekről az MNV Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződésben kell rendelkezni.

(3)²³ A Szolgálatok az állami vagyonról a könyvviteli mérleg szerinti részletezettségben küldenek adatot az MNV Zrt.-nek. Az Iroda a Szolgálatok által kezelt állami vagyonról vezetett nyilvántartásokban szereplő adatok megismerésére jogosult.

(4)²⁴ A Szolgálatok vagyonkezelői szerződéseit az MNV Zrt. kizárólag a miniszter egyetértésével szüntetheti meg felmondással.

8. §²⁵ (1) A Szolgálatok a használatukban, illetve vagyonkezelésükben lévő, feladataik ellátásához feleslegessé vált, a számviteli törvény szerinti immateriális jószágot, tárgyi eszközt (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.), készletet – az ingatlanok kivételével – az éves költségvetési törvényben meghatározott egyedi, könyv szerinti bruttó értékhatár alatt önállóan jogosultak értékesíteni.

(2) A Szolgálatok a használatukban, illetve vagyonkezelésükben lévő és feladataik ellátásához feleslegessé vált ingatlanokat az MNV Zrt. megbízása alapján értékesíthetik, illetve a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint adhatják bérbe.

(3)²⁶ A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az MNV Zrt. előzetes engedélye és tájékoztatása nélkül jogosult a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján a titkos információgyűjtő, illetve a titkos adatszerző tevékenységhez szükséges különleges technikai eszközöket és anyagokat térítésmentesen biztosítani az erre törvény által feljogosított szervezetek részére, amennyiben a vagyonelemek egyedi könyv szerinti bruttó értéke az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 28. § (4) bekezdése szerinti értéket nem éri el.

(4)²⁷ Az (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgyak zártkörű pályázattal történő értékesítése esetén a Szolgálatoknak az ajánlatkérés tényét sem kell nyilvánosságra hozniuk.

(5)²⁸ Az (1) bekezdésben meghatározott értékesítések során nem kötelező közjegyző igénybevétele, ha az értékesítési folyamatot minimum 3 főből álló, a Szolgálatok főigazgatói által kinevezett bizottság felügyeli. A bizottság tagja nem lehet olyan személy, aki az értékesítési eljárás eredményében bármilyen okból érdekelt, vagy akitől egyéb okból nem várható el az értékesítési eljárás szabályszerűségének tárgyilagos megítélése.

9. §²⁹

10. §³⁰ (1)³¹ A Szolgálatok főigazgatói az Nbtv. 63. §-ának (2) bekezdése alapján a miniszter egyetértésével meghatározzák azon ingatlanok körét, amelyek speciális működési kiadásból finanszírozott ingatlannak minősülnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanokról a Szolgálatok elkülönített nyilvántartást vezetnek.

(3)³² Az (1) bekezdés szerinti ingatlanokat a Szolgálatok saját hatáskörben értékesíthetik. Az így szerzett bevétel a 14. § (8) bekezdése szerinti speciális bevétel. A bevételt teljes egészében – speciális kiadásként – az (1) bekezdés szerinti ingatlanok vételére, felújítására, felszerelésére, illetve bővítésére kell fordítani. Ettől a Szolgálat főigazgatója a miniszter egyetértésével térhet el.

(4)³³ Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok vonatkozásában az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet IX. fejezetében meghatározottak nem alkalmazhatóak.

(5) Az (1) bekezdés szerinti bérelt ingatlanon végzett felújítás költségeit a Szolgálatok vagyonában nem kell kimutatni, azt a bérbeadóval egyeztetett módon a bérleti díjban kell lehetőleg érvényesíteni. Amennyiben a felújítás költsége a fenti módon nem érvényesíthető, akkor azt a speciális működési kiadások terhére kell elszámolni.

(6) Az (1) bekezdés szerinti bérlemény létesítéséhez kapcsolódó, a bérleti díjon felüli letét (kaució) összegét a speciális működési kiadások, illetve bevételek terhére kell elszámolni.

11. § (1) A Szolgálatok költségvetését (kiadásait és bevételeit) az éves költségvetési törvény, illetve az éves költségvetés végrehajtásáról szóló törvény előkészítése és az Országgyűlés elé terjesztése során Szolgálatonként a költségvetési törvényben szereplő kiemelt előirányzatok szerinti bontásban kell szerepeltetni. A törvényjavaslatok indoklását is ezen részletezés szerint kell elkészíteni.

(2)³⁴ A Szolgálatok a Pénzügyminisztérium előírásai szerinti éves költségvetés tervezetét, illetve az éves költségvetési törvény végrehajtásáról szóló éves elemi költségvetési beszámoló tervezetét, továbbá a jogszabályokban előírt adatszolgáltatásokat (elemi költségvetés, elemi beszámoló, féléves beszámoló) az Iroda részére küldik meg.

(3)³⁵ Az Iroda a Pénzügyminisztérium előírásai szerinti éves költségvetés tervezetét, illetve az éves költségvetési törvény végrehajtásáról szóló éves elemi költségvetési beszámoló tervezetét a Pénzügyminisztérium illetékes szervének, valamint az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának küldi meg. Az elemi költségvetést és az elemi beszámolót az Iroda a Pénzügyminisztérium illetékes szervének küldi meg.

(4)³⁶

(5)³⁷ Az Iroda a jogszabályokban előírt, a (2) bekezdésben fel nem sorolt adatszolgáltatásokat a (9) bekezdés szerint meghatározott összevont formában a Pénzügyminisztérium illetékes szervének küldi meg. Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 230. § (3) bekezdése szerinti adategyeztetés is csak az e bekezdés szerinti adatokkal történhet. Módszertani, elszámolási kérdések megválaszolása az Iroda feladatkörébe tartozik.

(6) A (2) bekezdés szerinti részletezések nem tartalmazhatnak a Szolgálatok létszámára és személyi juttatásaira vonatkozóan ,,hivatásos'', illetve ,,közalkalmazott'' felosztásnál részletesebb bontású adatokat.

(7) A Szolgálatok a költségvetésük végrehajtásáról saját módosított teljesítés szemléletű adataikból a vonatkozó jogszabály szerinti havi pénzforgalmi jelentést készítenek, és a Kincstárnak, valamint az Irodának a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig küldik meg.

(8) A Szolgálatok időközi mérlegjelentéseit az Iroda a Kincstárnak nem továbbítja.

(9)³⁸ Az adatszolgáltatásokról készített összesítésekben a Szolgálatok által megadott

12. § A Szolgálatoknak az Áht. 15/B. §-ának (1) bekezdése szerinti szerződéseiket nem kell nyilvánosságra hozniuk.

13. §³⁹ (1) A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 5. §-a szerinti törzskönyvi nyilvántartás a Szolgálatokról a Szolgálat nevét, nyilvántartási számát, székhelyét, az alapító nevét, az alapító okirat keltét, az alapítás időpontját, a Szolgálat gazdálkodási jogkörét, a felügyeleti szerv megnevezését, a vezető nevét, az alapító okirat szerinti alaptevékenységét, adószámát és KSH statisztikai számjelét tartalmazhatja.

(2) A törzskönyvi nyilvántartás szerinti, de kincstári nyilvántartásba nem vehető adatokat az Iroda tartja nyilván. Amennyiben az adatokban változás következik be, a Szolgálatok arról és a változás időpontjáról 8 munkanapon belül tájékoztatják az Irodát.

(3) Az Irodánál nyilvántartott adatokról külső szerv csak a miniszter engedélyével kaphat tájékoztatást.

13/A. §⁴⁰ Amennyiben a Szolgálatok alaptevékenységük ellátása érdekében saját felhasználás céljából eszközöket, illetve termékeket állítanak elő, ezen eszközök, illetve termékek vonatkozásában nem kell az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. §-ának (14) bekezdése szerinti, önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályokat alkalmazni.

13/B. §⁴¹ A Szolgálatok előirányzataik terhére elszámolhatják a feladataik végrehajtása során felmerülő kiadásaikat a feladat végrehajtásában érintett munkavállaló nevére, címére kiállított készpénzfizetési számla alapján is az Ámr. 76. §-ában meghatározott szakmai teljesítésigazolás megléte esetén.

14. § (1)⁴² A Szolgálatok költségvetéseikben az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásaik fedezésére elkülönített előirányzatot a dologi kiadások kiemelt előirányzaton belül egy összegben a „Egyéb dologi kiadások” előirányzaton kell tervezni és elszámolni, függetlenül attól, hogy az személyi jellegű, felhalmozási, felújítási célú vagy dologi kiadás. Ilyen kiadás esetén az elszámolás alapokmányául számla, munkavállaló nevére, címére, illetve fedőnévre kiállított számla vagy egyéb számviteli bizonylat – ideértve a számlát helyettesítő belső bizonylatot is – elfogadható az Ámr. 76. §-ában meghatározott szakmai teljesítésigazolás megléte esetén.

(2)⁴³ A speciális működési kiadások körébe eső, az Nbtv. 63. §-ának (3) és (4) bekezdésében meghatározott, személyi jövedelemadó-köteles kifizetések után levont adót a Szolgálatok havonta egy összegben utalják át az adóhatóságnak.

(3)⁴⁴ A Szolgálatok az alapfeladataik ellátásához szükséges speciális kiadásaik teljesítéséhez Magyarországon működő pénzforgalmi szolgáltatóknál fizetési számlát, devizaszámlát nyithatnak. A számláról, devizaszámláról sem a Szolgálatoknak, sem a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónak nem kell a Kincstár részére adatot szolgáltatnia.

(4)⁴⁵ A (3) bekezdésben szereplő számlákra történő pénzmozgások teljes összegét a pénzmozgás időpontjában a megfelelő jogcímeken kiadásként kell könyvelni.

(5)⁴⁶ A (3) bekezdésben szereplő számlán keletkezett kamat az érintett szolgálat speciális bevétele.

(6)⁴⁷ A Szolgálatok a (3) bekezdésben szereplő számlákról tranzakció mélységig a számviteli rendszertől elkülönített nyilvántartást vezetnek. A számlák év végi egyenlegét nem kell a könyvviteli mérlegben szerepeltetni. A számlák év végi egyenlegéről, összetételéről (tőke, lekötött tőke, kamat), annak indokolásáról az éves elemi költségvetési beszámoló kiegészítő melléklete szöveges indokolásának külön mellékletében kell – a műveleti szempontokat figyelembe véve – tájékoztatni az Irodát. Ezt a mellékletet a miniszter külön jóváhagyja.

(7)⁴⁸ A Szolgálatok áthúzódó speciális kiadásaik fedezetére év végén házipénztárukban elkülönített módon készpénzt tarthatnak. Ebből a tárgyévet követő év január 15. napjáig történő kifizetést a tárgyév terhére kell elszámolni. Az így elkülönítetten kezelt pénzkészlet maradványát az elemi költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében a pénztár nyitó állományában fel kell tüntetni.

(8)⁴⁹ A Szolgálatok költségvetéseikben az alaptevékenységgel összefüggő speciális bevételeiket a működési bevételek kiemelt előirányzaton belül egy összegben az „Egyéb sajátos bevétel” előirányzaton tervezik és számolják el. Az ilyen bevételekről elkülönített nyilvántartást kell vezetni és azok éves összegéről az éves beszámoló szöveges indokolásában, annak külön mellékleteként kell – a műveleti szempontokat figyelembe véve – tájékoztatást adni az Iroda részére. A Szolgálatok az ilyen bevételek 100%-át felhasználhatják kiadásaik fedezésére.

(9)⁵⁰ Az (1) és (3)–(5) bekezdés szerinti speciális működési kiadásokra vonatkozó felhasználás, bizonylatolás, elszámolás és ellenőrzés részletes szabályait a miniszter külön utasításban határozza meg.

14/A. §⁵² (1) A Szolgálatok felügyeleti belső ellenőrzését az Iroda a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ber.) rendelkezései szerint, az e rendeletben foglalt eltérésekkel végzi.

(2) A költségvetési szerv vezetőjének a Ber.-ben meghatározott jogait és kötelezettségeit a Szolgálatok felügyeleti belső ellenőrzése, illetve az Iroda belső ellenőrzése tekintetében a miniszter vagy a miniszter döntése alapján az államtitkár, illetve az Iroda vezetője gyakorolja.

(3) Az Iroda belső ellenőrzési egysége az irodavezető közvetlen irányítása alatt áll, és ellátja a Szolgálatok felügyeleti belső ellenőrzését, valamint az Iroda belső ellenőrzését.

14/B. §⁵³ A Szolgálatoktól a miniszter által az Irodára munkavégzésre berendelt hivatásos állományú belső ellenőr, illetve belső ellenőrzési vezető tekintetében összeférhetetlenség áll fenn, és ezért nem vehet részt azon Szolgálat ellenőrzésében, amelytől berendelték. Ugyanezen összeférhetetlenségi szabályt kell alkalmazni a Szolgálatok azon közalkalmazottaira, akiknek a munkavégzés helyéül az Irodát jelölték ki.

14/C. §⁵⁴ A Ber. 22. § (2) bekezdése alapján kidolgozott éves ellenőrzési terv, valamint összeállított összefoglaló éves ellenőrzési terv, továbbá a Ber. 29/A. § (5) bekezdésében előírt beszámoló és összefoglaló beszámoló, valamint a Ber. 31. § (2) bekezdése szerinti éves ellenőrzési jelentés és éves összefoglaló ellenőrzési jelentés elkészültéről az ott jelölt határidőkig tájékoztatni kell az államháztartásért felelős minisztert.

14/D. §⁵⁵ A Szolgálatok éves elemi költségvetési beszámolóinak megbízhatósági ellenőrzését az Iroda elvégzi és annak eredményéről a tárgyévet követő év július 15-éig tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot.

15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)⁵⁶