• Tartalom

32/2004. (IV. 19.) OGY határozat

32/2004. (IV. 19.) OGY határozat

a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról1

2004.05.04.

A magyar nép történetéből ismert, hogy ősidőktől fogva milyen szoros volt kötődésünk az állattartáshoz, állattenyésztéshez. Hazánkban a Kárpát-medencében őshonosnak mondott fajok és fajták (a továbbiakban: fajták) fenntartása is védelmet kapott az állattenyésztési törvényben. A régi magyar háziállatfajták köre azonban ennél nagyobb sugarú, mert az ,,őshonos'' fajtákon túl számos olyan, hosszú időn keresztül tenyésztett fajta él hazánk területén, amely állatfajták a magyar nemzeti kultúra részét képezik.

A régi magyar háziállatok az emberi munka évszázados eredményei. Történelmi múltunkhoz tartoznak, nemcsak az állattenyésztés történetéhez, hanem a teljes magyar történetiséghez is. Hozzátartoznak a magyar tájhoz, részei nemzeti identitásunknak, őshonos állataink ma is élő, eleven örökségünk.

Az Európai Uniós csatlakozás küszöbén, a Magyar Országgyűlés megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy nemzeti létünk 1100 éves értékeit, eredményeit megőrizzük, és Európában ezzel is kifejezzük nemzeti karakterünket.

1. Ennek szellemében a Magyar Országgyűlés a védett őshonos és régi magyar állatfajtákat


nemzeti kinccsé nyilvánítja.

2. A nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajták tenyésztését, állományának fenntartását, és az ezekkel összefüggő tevékenységeket az állam elősegíti.

3. A védett őshonos és régi magyar tenyésztett állatfajták megőrzése nemcsak állami feladat, nemzeti kinccsé nyilvánításuk a civil és gazdálkodó szervezetek, valamint a magánszemélyek összefogására buzdít.

4. A védett őshonos és régi magyar állatfajtáknak szerepe van az oktatásban, a művészetekben, nemzeti identitásunk megtartásában. Esztétikai értéket képeznek, a bennük rejlő génállomány gazdasági jelentőséggel bír.

5. A nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajták jegyzékét a határozat melléklete tartalmazza. A jegyzék felülvizsgálatáról – legalább 5 évente – a Kormány gondoskodik.

6. A mellékletben felsorolt állatfajtákat magyar őshonos állatoknak tekintjük, amelyek egyben – nevükben és képi megjelenésükben – Magyarország szimbólumai.

7. Ez a határozat a közzétételét követő 15. napon lép hatályba.

Melléklet a 32/2004. (IV. 19.) OGY határozathoz


SZARVASMARHA-FÉLÉK
Magyar szürke szarvasmarha
Magyar tarka szarvasmarha
Magyar bivaly

JUH
Fehér hortobágyi racka
Fekete hortobágyi racka
Gyimesi racka
Cigája
Cikta

KECSKE
Magyar (parlagi) kecske

SERTÉS
Szőke mangalica
Fecskehasú mangalica
Vörös mangalica

TYÚK-FÉLÉK
Fehér magyar tyúk
Sárga magyar tyúk
Kendermagos magyar tyúk
Fogolyszínű magyar tyúk
Erdélyi kopasznyakú tyúk (fehér, fekete, kendermagos)

PULYKA
Rézpulyka
Bronzpulyka

LÚD
Fodrostollú magyar lúd (fehér, szürke, tarka)
Simatollú magyar lúd

KACSA
Magyar kacsa (fehér, tarka)

GYÖNGYTYÚK
Magyar gyöngytyúk (fehér, ezüst, tarka, kékesszürke)

NYÚL
Magyar óriás nyúl

Gidrán
Lipicai
Kisbéri félvér
Nóniusz
Shagya-arab
Furioso-North Star
Hucul
Magyar hidegvérű

SZAMÁR
Magyar (parlagi) szamár

HAL
Pontyok (attalai tükrös ponty, biharugrai tükrös ponty, bikali tükrös ponty, tiszai nyurga ponty, dinnyési tükrösponty, geleji nyurga ponty, szajoli tükrös ponty, hajdú T1 tükrös ponty, hajdú P1 pikkelyes ponty, hajdúszoboszlói tükrös ponty, hortobágyi tükrös ponty, hortobágyi pikkelyes ponty, dunai vad ponty, varászlói tükrös ponty, balatoni sudár ponty, mórichelyi tükrös ponty, nagyatádi tükrös ponty, szarvasi 215 tükrös ponty, szarvasi P34 pikkelyes ponty, P31 pikkelyes ponty, szegedi tükrös ponty, tatai aranysárga pikkelyes ponty, tatai palaszürke pikkelyes ponty, tatai hátpikkelyes tükrös ponty, tatai acélos nyurga ponty, ráckevei dunai tőponty)
Leső harcsa
Tok-félék (sima tok, sőregtok, vágótok, viza)
Sebes pisztráng

KUTYA
Komondor
Kuvasz
Mudi
Puli
Pumi
Magyar agár
Rövidszőrű magyar vizsla
Drótszőrű magyar vizsla
Erdélyi kopó

GALAMB
Alföldi buga galamb
Alföldi (kőrösi) keringő
Bácskai hosszúcsőrű keringő
Bajai keringő
Budapesti bíbic
Budapesti magasröptű csapos keringő
Budapesti magasröptű keringő
Budapesti rövidcsőrű
Budapesti tollaslábú gólyás
Budapesti tükrös
Ceglédi rövidcsőrű szívhátú
Csepeli magasröptű hófehér keringő
Debreceni pergő
Dél-Bácskai keringő
Egri kék keringő
Hódmezővásárhelyi ernyőszemű keringő
Kecskeméti keringő
Kiskunfélegyházi keringő
Kiskunfélegyházi simafejű keringő
Komáromi bukó
Magasröptű magyar deres
Magyar begyes
Magyar csirkegalamb
Magyar díszposta
Magyar óriás galamb
Magyar szarkakeringő
Makói magasszálló keringő
Miskolci keringő
Monori keringő
Szegedi magasszálló
Székesfehérvári bukó
Szolnoki bagdetta
Szolnoki keringő
Szováti kék
1

A határozatot az Országgyűlés a 2004. április 19-i ülésnapján fogadta el.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére