2004. évi XXXIII. törvény

1. § (1) Ezt a törvényt kell – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – alkalmazni az autóbusszal, közforgalmú közlekedés keretében végzett menetrend szerinti belföldi és nemzetközi személyszállításra, valamint a nem szerződésen alapuló különcélú menetrend szerinti személyszállításra.

(2) A törvény hatálya nem terjed ki az idegenforgalmi szolgáltatás részeként végzett személyszállításra, függetlenül annak menetrend szerinti jellegétől.

fogadta el.

(3) A közforgalmú kötöttpályás közlekedést műszaki okból helyettesítő autóbuszjárattal végzett személyszállításra a törvénynek a III. fejezetben szereplő rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni, ha a járat üzemeltetése meghaladja a két hónapot.

(4)² Az autóbusszal, közforgalmú közlekedés keretében végzett menetrend szerinti belföldi és nemzetközi személyszállítás tekintetében e törvény a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel együttesen alkalmazandó.

2. § E törvény alkalmazásában

2/A. §⁹ (1)¹⁰ A közösségi közlekedés – mint közszolgáltatás – biztonságának és zavartalan működésének, az autóbuszállomáson és trolibuszállomáson a közforgalom számára nyitva álló helyen, a megállóhelyen, valamint az autóbuszok, trolibuszok belterében az autóbuszállomáson, trolibuszállomáson és megállóhelyen található berendezések, az autóbusz, a trolibusz, továbbá az utasok, valamint az autóbusz- és trolibusz-üzem működését biztosító személyek életének, testi épségének és vagyontárgyaik védelme, továbbá az autóbusz- és trolibusz-üzem működését biztosító személyek felelősségének megállapítása céljából, a jogsértő cselekmények megelőzése, megszakítása és bizonyítása érdekében, a személyes adatok védelméhez fűződő jogok érvényesítése mellett, továbbá e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával, a szolgáltató, valamint az autóbuszállomás, trolibuszállomás vagy megállóhely üzemeltetője (a továbbiakban együtt: szolgáltató) jogosult elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül megfigyelést folytatni, a megfigyelés során kép- és hangfelvételt készíteni, a készített kép- és hangfelvételt, valamint az azon rögzített személyes adatot kezelni. E tevékenysége során a szolgáltató adatkezelést végző munkavállalója adatfeldolgozónak minősül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus biztonságtechnikai rendszer akkor alkalmazható, ha a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, vagy a jogsértő cselekmények megelőzése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el. A szolgáltató az elektronikus biztonságtechnikai rendszer alkalmazásának szükségességét háromévente felülvizsgálja.

(3)¹¹ A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti elektronikus biztonságtechnikai rendszer alkalmazása esetén – a vakok és gyengénlátók számára is érzékelhető módon – köteles az autóbuszállomáson, illetve trolibuszállomáson és megállóhelyek bejáratánál, az autóbuszra, illetve trolibuszra való felszállásra szolgáló peronoknál, valamint az autóbuszokon, illetve trolibuszokon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni az elektronikus biztonságtechnikai rendszer által folytatott megfigyelés, valamint a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről.

(4) Nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen mosdóban, illemhelyen.

(5) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus biztonságtechnikai rendszer alkalmazása esetén, a megfigyeléssel érintett járatokról, valamint autóbuszállomásról, trolibuszállomásról és megállóhelyről a szolgáltató a honlapján tájékoztatást tesz közzé.

2/B. §¹² (1) A rögzített kép-, illetve hangfelvételt felhasználás hiányában a rögzítéstől számított 16. napon meg kell semmisíteni, vagy törölni kell. Felhasználásnak minősül, ha a rögzített kép-, illetve hangfelvétel bírósági vagy hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználásra kerül.

(2) Akinek jogát vagy jogos érdekét az (1) bekezdés szerinti kép-, illetve hangfelvétel érinti, a rögzítésétől számított 15 napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a kép-, illetve hangfelvételt annak kezelője ne semmisítse meg, vagy ne törölje.

(3) Bíróság vagy hatóság megkeresésére a rögzített kép-, illetve hangfelvételt a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Ha megkeresésre attól számított hetvenkét órán belül, hogy a megsemmisítés vagy törlés mellőzését a (2) bekezdés alapján kérték, nem kerül sor és az (1) bekezdés szerinti határidő letelt, a rögzített kép-, illetve hangfelvételt meg kell semmisíteni, vagy törölni kell.

2/C. §¹³ (1) A szolgáltató vagy megbízottja jogosult a személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő, menetdíjat meg nem fizető utas azonosíthatósága, a személyhez kötött utazási jogosultság ellenőrzése, valamint a közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevétele jogszerűségének megállapítása céljából a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő utas azonosíthatóságához szükséges, a (4) bekezdésben meghatározott személyes adat megismerésére.

(2) A szolgáltató az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, továbbá e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések megtartásával az elektronikus adathordozón rögzített, nem személyhez kötött utazási jogosultság igénybevételével történő, egy alkalomnál több utazásra jogosító személyszállítási szerződés teljesítése érdekében, a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben – a személyszállítási üzletszabályzatban közzétett feltételek mellett – a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott személyes adat kezelésére vonatkozó adatkezelési megállapodást köthet a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő személlyel.

(3) A szolgáltató a közszolgáltatási utazási kedvezmény vagy személyhez kötött utazási jogosultság keretében teljesítendő – elektronikus adathordozón rögzített utazási jogosultság igénybevételével történő – utazásra jogosító személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben az utazásra jogosultság azonosítása céljából és az (1) bekezdés szerinti célból jogosult a (4) bekezdésben meghatározott személyes adatnak a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő kezelésére.

(4) A szolgáltató adat-megismerési jogosultsága és adatkezelési jogosultsága a személyszállítási szolgáltatás alapjául szolgáló szerződés teljesítése érdekében a következő személyes adatra terjed ki:

(5) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató a (4) bekezdésben meghatározott személyes adatot a polgári jogi igények elévüléséig tarthatja nyilván.

3. § (1) Helyi közlekedésben a települési (fővárosi) önkormányzat, helyközi (távolsági) közlekedésben az állam feladata a közforgalmú közlekedés részeként a lehető legmagasabb színvonalú menetrend szerinti autóbusz-közlekedés biztosítása az utazási igények és a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek figyelembevételével.

(2) Az állam – külön törvény alapján – a helyi személyszállítás ellátásához az érintett önkormányzatoknak kiegészítő normatív támogatást, a helyközi (távolsági) személyszállítás ellátásához pedig kizárólag e célra felhasználható, elkülönített forrást biztosít a központi költségvetésből, és valamennyi szolgáltatónak ellentételezi az általa nyújtott utazási kedvezmények miatti bevételkiesést.

(3)¹⁴ Az (1) bekezdésben foglalt önkormányzati feladat ellátásáról az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: önkormányzat), állami feladat ellátásáról a miniszter gondoskodik.

(4) Az önkormányzatok vagy társulásaik és a miniszter

(5) A (4) bekezdés szerinti megállapodásban a közszolgáltatás valamennyi feltételét – kiemelten a menetrendre, annak módosítására, a díjrendszerre és a szolgáltató esetleges veszteségeinek ellentételezésére vonatkozó rendelkezéseket – meg kell határozni. A szolgáltató megállapodás szerinti megbízására helyi járat esetén az önkormányzat, helyközi (távolsági) járat esetén a miniszter jogosult.

3/A. §¹⁵ (1) Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott összevont jelentést az önkormányzat, illetve a miniszter a felelősségi körébe tartozó közszolgáltatási tevékenységről a tárgyévet követő év május 31. napjáig készíti el. A jelentést az önkormányzat a honlapon vagy a megyei napilapban, a miniszter a minisztérium honlapján teszi közzé.

(2)¹⁶ Az 1370/2007/EK rendelet 8. cikk (2) bekezdésében előírt jelentéstételi kötelezettséget a miniszter teljesíti.

4. § (1) Az önkormányzat, illetve a miniszter (a továbbiakban együtt: ellátásért felelős) feladatkörébe tartozik:

(2)¹⁹ A miniszter feladata a vasúti személyszállítási közszolgáltatás és a belföldi menetrend szerinti személyszállítás szervezésére vonatkozó főbb prioritásokat tartalmazó egységes, országosan és regionálisan összehangolt, valamint az államháztartás teherbíró-képességét is figyelembe vevő közszolgáltatási menetrendi koncepció kidolgozása.

(3)²⁰ Az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátása során az ellátásért felelősök kötelesek egymással is együttműködve biztosítani, hogy a helyi és helyközi (távolsági) autóbusz-közlekedés együttesen, továbbá a közforgalmú kötöttpályás és vízi közlekedéssel integrált közlekedési rendszert alkosson az egyes közlekedési módok közötti ésszerű munkamegosztással és a közpénzek lehető legtakarékosabb felhasználásával.

5. § A közszolgáltatási feladatokat és a kapcsolódó követelményeket a következő szempontok figyelembevételével kell meghatározni:

5/A. §²⁴ (1) Az önkormányzat a 3. § (3) és (4) bekezdésében, a 4. § (1) bekezdésében, az 5/E–5/F. §-ban, a 6–11. §-ban, valamint a 14. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feladatokat a feladat ellátásához szükséges forrásokkal együtt – az önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság, vagy az irányítása alatt álló költségvetési szervként működő – közlekedésszervezőnek adhatja át. A közlekedésszervező működése alatt az önkormányzat meghatározó befolyásának vagy irányítási jogának fennállását folyamatosan biztosítja.

(2) Az önkormányzat az átadott feladatok tekintetében szakmai felügyeletet gyakorol a közlekedésszervező felett, ennek során az önkormányzat a közlekedésszervező az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátása során hozott döntést megváltoztathatja vagy megsemmisítheti. A szakmai felügyelet körében az önkormányzat évente egy alkalommal értékeli a közlekedésszervező tevékenységét és a következő időszakra tervezett stratégiai intézkedéseit.

(3) Ha a közlekedésszervező valamely közszolgáltatási tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül, az (1) bekezdés szerinti feladatot kizárólag az Európai Unió által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikk (2) bekezdésének alkalmazása érdekében kiadott kötelező jogi aktusnak és a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelő közszolgáltatási szerződés alapján végezheti.

5/B. §²⁵ (1) Az önkormányzat a közlekedésszervezőt az e törvényben meghatározott feladatok átadására rendeletben (a továbbiakban: kijelölő rendelet) jelöli ki.

(2) A kijelölő rendeletben meg kell határozni

(3) A feladat átadásával kapcsolatos részletes szabályokat, az átadott feladatok pénzügyi és teljesítményi korlátait, valamint a kötelező és az önként vállalt feladatok számviteli elhatárolásának szabályait – a kijelölő rendeletben meghatározott feltételek alapján – szerződésben (a továbbiakban: feladat-ellátási szerződés) kell megállapítani.

(4) A kijelölő rendelet – az (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerint – a közlekedésszervező feladatává teheti az utastájékoztatást, a menetrend megtartását kizáró esemény esetén a menetrendi és utastájékoztatási intézkedések megtételét vagy az intézkedések rendjének meghatározását, a jegy- és bérletértékesítést, illetve a jegy- és bérletellenőrzést, valamint a bevételek beszedését.

(5) Ha a kijelölő rendelet a bevételek beszedését a közlekedésszervező feladataként rögzíti, a közlekedési közszolgáltatásokkal kapcsolatos díjbevételek beszedésére és a fogyasztói árkiegészítés igénylésére a közlekedésszervező az e törvényben meghatározott szabályok szerint jogosult és kötelezett.

(6) A közlekedésszervező a kijelölő rendeletben vagy a feladat-ellátási szerződésben meghatározott feladatok teljesítését nem adhatja át másnak, de jogosult a feladatok teljesítésébe a kijelölő rendeletben vagy a feladat-ellátási szerződésben meghatározott módon és mértékben közreműködőt bevonni.

(7) A feladatok átadásával kapcsolatos szabályokat olyan módon kell meghatározni, hogy a közlekedési közszolgáltatás teljesítésében érintett közlekedési szolgáltatók és az azokkal érintett utasok vagy egyéb személyek jogainak és jogos érdekeinek védelme, jogérvényesítési lehetőségei és jogorvoslati jogai ne csökkenjenek ahhoz viszonyítva, mintha a feladatot az ellátásért felelős látná el.

(8)²⁶ Az önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló korlátolt felelősségű társaságként vagy részvénytársaságként vagy az önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervként működő közlekedésszervező, valamint az a közlekedési közszolgáltatás teljesítésében érintett közlekedési szolgáltató, amely a közlekedésszervezőt rendeletben kijelölő önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló gazdasági társaságként vagy ugyanazon önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervként működik, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 8. § alkalmazásában együttesen kapcsolt vállalkozások, amelyekkel kapcsolt vállalkozási viszonyba csak külön törvényi rendelkezés alapján kerülhet újabb személy.

5/C. §²⁷ (1) A Kormány országos jelentőséggel bíró esetben a személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök, különösen az utastájékoztatási rendszer, az elektronikus jegy- és bérletrendszer, a jegyértékesítő és jegyellenőrző rendszer, valamint a járművek és infrastruktúra elemek üzemeletetésére, fejlesztésére és fejlesztésnek nem minősülő beruházására egységes fejlesztési koncepciót állapíthat meg.

(2) Közvetlen vagy közvetett állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő közlekedési szolgáltató által végzett személyszállítási szolgáltatásokat érintő, valamint állami forrásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztést kizárólag a Kormány által jóváhagyott koncepció keretei között lehet finanszírozni és lebonyolítani.

5/D. §²⁸ A szolgáltatók, a személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges állomás, megállóhely, valamint egyéb utasforgalmi létesítmény üzemeltetői kötelesek a személyszállítási szolgáltatási tevékenység hatékony ellátása érdekében egymással együttműködni. Ennek keretében az üzemeltető – ha jogszabály másként nem rendelkezik – legfeljebb a fenntartás és az üzemeltetés költségeit, az értékcsökkenést és a tőkemegtérülés alapján számított nyereséget magában foglaló önköltség fejében, az egyenlő bánásmód elve mellett, erre irányuló szerződés alapján, a biztonságos közlekedés feltételeinek figyelembevételével hozzáférést biztosít

5/E. §³⁰ (1) Az autóbuszos személyszállítási közszolgáltatások díjai, a pótdíjak és a díjalkalmazási feltételek, továbbá ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezmények közszolgáltatási szerződésben a közszolgáltatási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények alapján képzett kedvezményes díjak kedvezménycsoportonként történő elkülönítése mellett kerülnek meghatározásra.

(2) Ha a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi, a személyszállítási közszolgáltatások díjai, a pótdíjak és az díjalkalmazási feltételek, továbbá ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezmények a közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben az általános forgalmi adót nem tartalmazó mértékben kerülnek meghatározásra.

(3) Az autóbuszos személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények mértékét, a jogosultak körét és a kedvezmények igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

(4) A közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben meghatározott díjak, a kedvezményes díjak és a díjmentes utazások igénybevételéhez szükséges utazási okmányok alkalmazását – a közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben meghatározott kereteken belül – a közlekedési szolgáltató az üzletszabályzat részét képező díjszabásban köteles rögzíteni.

(5) Az ellátásért felelős a díjat meghatározhatja tételesen vagy a díj kiszámítására vonatkozó módszer meghatározásával. A díjat úgy kell meghatározni, hogy a hatékonyan működő közlekedési szolgáltató közlekedési közszolgáltatásokkal felmerülő indokolt költségeire és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is, valamint biztosítsa a személyszállítási közszolgáltatások egyéni közlekedéssel szembeni versenyképességét.

(6) A díjat, valamint annak alkalmazási feltételeit a közlekedési szolgáltatónak a díjszabásban, annak hatálybalépését 30 nappal megelőzően közzé kell tennie.

5/F. §³¹ (1) A közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben meghatározott áralkalmazási elvek érvényesítésekor biztosítani kell, hogy

(2) Az országos személyszállítási közszolgáltatást, regionális személyszállítási közszolgáltatást vagy elővárosi személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltató köteles más közlekedési szolgáltatók által vagy egyéb értékesítési helyen értékesített, a társaság járataira szóló jegyet, bérletet elfogadni és ennek elszámolásáról, illetve ellentételezéséről írásban megállapodni.

(3) Az országos, regionális vagy elővárosi autóbuszos személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltatók kötelesek sztrájk és rendkívüli akadályoztatás esetén a jegyek és bérletek kölcsönös elfogadását érintő együttműködés általános kereteit előre írásban rögzíteni.

(4) Az autóbuszos közlekedési szolgáltató a bevételeket időponthoz, járathoz, menetjegyhez, árkategóriához, valamint indulási és érkezési állomáshoz rendelhető adatstruktúrában köteles nyilvántartani.

(5) Ha a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi, a (3)–(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek a közlekedésszervezőt terheli.

6. § (1)³² Belföldi menetrend szerinti személyszállítással – a közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjáratokkal végzett (15. §) és a kabotázs (16. §) személyszállítás kivételével – a szolgáltató kizárólag közszolgáltatási szerződés keretében bízható meg. A közszolgáltatási szerződést, amennyiben az a közbeszerzésekről szóló törvény alapján szolgáltatási koncessziónak minősül, e törvény pályázatra vonatkozó szabályai szerint kell megkötni. A pályázat nyilvánosan, a verseny tisztaságát és átláthatóságát bárki számára biztosító módon zajlik. Külföldi székhelyű szolgáltató a pályázaton abban az esetben vehet részt, ha országában is biztosított a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben a nemzeti elbánás a külföldiek számára.

(2)³³ Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk (2) bekezdésében előírt előzetes tájékoztatási kötelezettség teljesítését követően a pályázati felhívást az ellátásért felelősnek legalább kettő országos napilapban, továbbá a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, az önkormányzatnak a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a helyi napilapban is közzé kell tennie a pályázat benyújtási határidejét legalább 60 nappal megelőzően. A felhívásban tájékoztatást kell adni a pályázaton való részvétel és a pályázati kiírás beszerzési lehetőségének feltételeiről, az ajánlattétel határidejéről, az elbírálás módjáról és szempontjairól, az eredményhirdetés és a szerződéskötés legkésőbbi időpontjáról, a szolgáltatás megkezdésének határnapjáról, valamint a szerződés időtartamáról.

(3) A pályázati kiírásnak a felhívásban szereplő információkon túl tartalmaznia kell:

(4) A pályázati kiírásban szereplő feltételeket és a pályázat elbírálásának szempontjait az 5. §-ban foglaltak alapján kell meghatározni. A feltételek körében az ellátásért felelős a szolgáltató kötelezettségeként előírhatja a letelepedést, a korábbi szolgáltató munkavállalóinak, illetőleg azok meghatározott körének meghatározott feltételekkel történő átvételét, továbbá alvállalkozó meghatározott mértékű bevonását a közszolgáltatásba, az alvállalkozó személyének megjelölése nélkül.

(5) A pályázók többváltozatú ajánlat tételére is felkérhetők. Hálózatra, hálózatrészre vagy vonalcsoportra vonatkozó pályázat esetén³⁶ az ellátásért felelős az érvényes pályázatok alapján – a pályázati kiírásban meghatározott módon – előminősítéssel élhet és annak eredményétől függően tárgyalást kezdeményezhet az alkalmasnak minősített pályázókkal benyújtott ajánlatuk részleteiről. A pályázat nyertesének csak az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő pályázó nyilvánítható.

(6) A pályázatok elbírálásáról az ellátásért felelősnek a beérkezett pályázatok adatait összegző és a döntés részletes indoklását ismertető emlékeztetőt kell készítenie a pályázat eredményének kihirdetéséig. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a kiválasztott szolgáltató alkalmasságát igazoló tényeket, a megfelelő színvonalú szolgáltatás nyújtásának garanciáit és –³⁷ amennyiben van ilyen – a szolgáltatót a közszolgáltatási kötelezettség ellátása fejében megillető veszteség-kiegyenlítés mértékét. Az ellátásért felelősnek az emlékeztetőt a pályázattal összefüggő valamennyi dokumentummal együtt a közszolgáltatási szerződés megkötésétől számított 10 évig meg kell őriznie. Az emlékeztetőben foglaltakra mint közérdekű adatokra külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. § (1) Pályázat kiírásának mellőzésével, nyilvános ajánlatkérésen alapuló eljárás keretében bízható meg a szolgáltató, ha az ellátásért felelős által igényelt közszolgáltatás egyetlen járatra vagy vonalra korlátozódik és a szolgáltató pénzügyi ellentételezésre – ide nem értve a fogyasztói árkiegészítést – nem válik jogosulttá. Az ajánlatkérésen alapuló eljárásra egyebekben a 6. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti eljárás a hálózat, illetőleg a közszolgáltatási feladatok részekre bontásával a pályázati eljárás megkerülése céljából.

8. § (1)³⁸ Az ellátásért felelős pályázat nélkül, közvetlenül bízhat meg szolgáltatót a szolgáltató által kezdeményezett, korábban nem biztosított közszolgáltatásra, ha az nem haladja meg az 1370/2007/EK rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében szereplő értéket, vagy teljesítményt, valamint az valós utazási igények ésszerű kielégítését szolgálja, és nem jár együtt más szolgáltató közszolgáltatási szerződésben rögzített jogainak sérelmével vagy működőképességének veszélyeztetésével.

(2) Az ellátásért felelős közvetlenül bízza meg közszolgáltatással az általa kiválasztott és a feladatot vállaló szolgáltatót, ha

(3)³⁹ A (2) bekezdésben említett esetekben a megbízás a közszolgáltatási szerződés megkötésére vagy annak közös megegyezésen alapuló módosítására irányuló új eljárás lebonyolításához elegendő időtartamra, de legfeljebb 2 évre szólhat.

(4) A közvetlen megbízásra vonatkozó döntésről a 6. § (6) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával emlékeztetőt kell készíteni.

(5)⁴⁰ Az (1)–(2) bekezdésben foglalt eseteken túl a belső szolgáltató pályáztatás nélkül is megbízható a szolgáltatás elvégzésével (a továbbiakban: közvetlen odaítélés). A közvetlen odaítélés alapján szolgáltatást nyújtó belső szolgáltató a közszolgáltatási tevékenységét az 1370/2007/EK rendelet 5. cikk (2) bekezdésének a)–c) és e) pontjában meghatározott szabályok alapján, kizárólag az ellátásért felelős illetékességi területén végzi.

(6)⁴¹ Az, akinek érdekében állt vagy áll a közszolgáltatási szerződés elnyerése és a 6–8. §-ában foglalt szabályok megszegésével kötött közszolgáltatási szerződés folytán sérelmet szenvedett vagy a sérelem bekövetkezésének reális veszélye fennáll, a pályázat eredményének kihirdetésétől, egyéb esetben a közszolgáltatási szerződés megkötésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a szolgáltatás végzésének helye szerinti bíróságtól kérheti jogszabálysértés tényének megállapítását.

9. § (1)⁴² A közszolgáltatási szerződés megkötésére az önkormányzat nevében az önkormányzat képviselő testületének (közgyűlésének) felhatalmazása alapján a polgármester, a Magyar Állam nevében a miniszter jogosult. Pénzügyi ellentételezésre vonatkozó kötelezettséget tartalmazó szerződést a miniszter az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével írhat alá. A közszolgáltatási szerződés érvényességi idejére és esetleges meghosszabbításának feltételeire az 1370/2007/EK rendelet 4. cikk (3)–(4) bekezdésében meghatározott rendelkezések az irányadóak.

(2)⁴³ A szerződésnek – az 1370/2007/EK rendeletben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell:

(3) A szerződésben szabályozni kell a szolgáltatónak a szerződés teljesítésével kapcsolatos – legalább évenkénti – adatszolgáltatási kötelezettségét, amely lehetővé teszi az ellátásért felelős számára a szolgáltató közszolgáltatási tevékenységének, a közszolgáltatási követelmények teljesítésének megítélését. A szolgáltató – az üzleti titokra vonatkozó előírások betartásával – tájékoztatni tartozik az ellátásért felelőst, ha más közszolgáltatási szerződés alapján is végez szolgáltatást vagy más nemzetközi, különcélú menetrend szerinti, különjárati – személyszállítást is ellát.

(4) A szerződésben a szolgáltató kötelezhető a szolgáltatási területét érintő utazási igények alakulásának folyamatos figyelemmel kísérésére és a menetrend módosításának kezdeményezésére szolgáltatásainak az igények változásához való igazítása érdekében.

(5) A menetrend a közszolgáltatási szerződés elválaszthatatlan részét képezi, módosítását szerződésmódosításként kell kezelni. A menetrend közzétételére – amennyiben a szerződés erre vonatkozóan külön nem rendelkezik – a szolgáltató köteles menetrendkönyvben vagy hirdetményben a hatálybalépést megelőzően legalább 15 nappal, feltüntetve a menetrend érvényességi idejét, a szolgáltató megnevezését, a vonalak, járatok megjelölését, az útirányra és a megállóhelyekre, a járatok időbeli közlekedtetésére, az átszállási lehetőségekre, csatlakozásokra vonatkozó információkat és helyközi (távolsági) járat esetén a díjszabási kilométer-távolságot is. A menetrendben feltüntetett járatokkal utazni kívánókkal szemben a szolgáltatót – külön jogszabály előírásai szerint – szerződéskötési kötelezettség terheli.

(6)⁴⁶ Amennyiben a közszolgáltatási szerződés a szolgáltatónak kizárólagos jogot biztosít valamely területen, a beleegyezése nélkül csak a 10. § (4) bekezdésében foglaltak alapján, valamint abban az esetben korlátozható, ha arról a szerződés kifejezetten rendelkezik. A szerződés csak az abban foglalt esetekben és feltételekkel mondható fel. A szerződésben rögzített közszolgáltatási tevékenység gyakorlásának joga más személyre – kivételesen indokolt esetben – az ellátásért felelős hozzájárulásával ruházható át.

9/A. §⁴⁷ (1) Az egységes egyeztetési eljárásban a vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaságok, a menetrend szerinti közúti személyszállítást végző társaságok, az érintett vasúti pályahálózat működtetője, a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet és a közútkezelő szervezetek, a Regionális Közlekedési Szakbizottságok, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyéb szervezetek vesznek részt.

(2) Az egységes egyeztetési eljárás szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

(3) Az egységes egyeztetési eljárásra tekintettel a régiók területén menetrend szerinti közúti személyszállítást végző társaságok együttműködésre kötelesek annak érdekében, hogy ajánlataikban a szolgáltatás a legkisebb költség elve mentén a legmagasabb szolgáltatási színvonalon valósuljon meg.

10. §⁴⁹ (1) Közszolgáltatási kötelezettségnek minősül minden, az 1370/2007/EK rendelet 2. cikkének e) pontjában meghatározott kötelezettség.

(2) Az ellátásért felelős közszolgáltatási kötelezettséget abban az esetben tarthat fenn vagy rendelhet el, ha

(3) A közszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó döntést megelőzően az ellátásért felelős köteles megvizsgálni a közszolgáltatási feladat más közlekedési eszközzel, más szolgáltatóval vagy más üzemeltetési feltételekkel történő ellátásának lehetőségét, és az összességében legkedvezőbb megoldást választani. A döntésig, de legfeljebb egy évig a szolgáltatónak a közszolgáltatást változatlan feltételekkel biztosítania kell.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés alapján az ellátásért felelős más szolgáltatót bíz meg, a szolgáltató adott feladattal összefüggő kizárólagos jogát közszolgáltatási szerződésének módosításával meg kell szüntetni.

11. §⁵⁰ (1) A szolgáltató a közszolgáltatási tevékenységgel összefüggő, bevételekkel nem fedezett, a közszolgáltatási kötelezettség miatt felmerült indokolt költségeinek, valamint a szokásos mértékű, ésszerű nyereség megtérítésére jogosult (a továbbiakban: ellentételezés).

(2) Ellentételezés esetén a közszolgáltatási kötelezettségből származó gazdasági hátrány számszerűsítésére, a szolgáltatót megillető pénzügyi ellentételezés mértékére és módjára az 1370/2007/EK rendelet előírásai vonatkoznak.

(3) Az ellentételezéssel kapcsolatos, a 9. § (2) bekezdésének g) pontjában meghatározottak részletes szabályait az 1370/2007/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltaknak megfelelően kell a közszolgáltatási szerződésben meghatározni, hogy

(4) Amennyiben a szolgáltató nem pályázat útján került kiválasztásra, az ellentételezés számításánál költségként az azonos jellegű és színvonalú közszolgáltatási feladatokat ellátó, hatékonyan működő szolgáltatók átlagköltségeit kell figyelembe venni.

(5) A pályázat alapján kiválasztott szolgáltató esetében az ellentételezés a pályázati eljárás során kialakított, közszolgáltatási szerződésben rögzített összeg. A pályázat alapján kiválasztott, adott területen (területrészen, hálózaton, vonalcsoporton vagy vonalon) kizárólagos joggal bíró szolgáltató a közszolgáltatási szerződésben rögzített ellentételezés szabályain túlmenően, a közszolgáltatási kötelezettség miatt felmerült indokolt költségeinek megtérítését az (1)–(3) bekezdésekben foglalt szabályokra figyelemmel abban az esetben kezdeményezheti, ha számszerűen alátámasztva igazolja a körülményeknek a szerződés megkötését követő jelentős változását. A körülményeknek a szerződés megkötését követő jelentős változásaként az utazási igények, vagy a gazdálkodási környezet tekintetében bekövetkező azon változások vehetőek figyelembe, amelyekkel a szerződés megkötésekor a szolgáltató a szerződés időtartamára vonatkozóan, az üzleti tevékenység szokásos kockázataként nem számolhatott.

(6) A pénzügyi ellentételezéssel járó közszolgáltatási szerződés vagy meghatározott közszolgáltatási kötelezettség esetén a szolgáltató köteles belső számvitelében elkülönített nyilvántartást vezetni az adott közszolgáltatási szerződéshez, illetőleg közszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó eszközökről és forrásokról, bevételekről és ráfordításokról a külön jogszabály alapján meghatározott számviteli politikában rögzített, az átcsoportosítás lehetőségét kizáró elszámolási rendnek megfelelően.

(7) A nyilvántartást vonali szinten és úgy kell vezetni, hogy a (6) bekezdés szerinti egyes tételek érintett tevékenységhez való hozzárendelésének módszere egyértelmű legyen. A szolgáltatónak az elkülönített elszámolást a közszolgáltatási szerződés lejártát követően az adózás rendjére vonatkozó jogszabályokban előírt határidőig meg kell őriznie.

11/A. §⁵² (1) A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott, még elégséges szolgáltatás mértéke a munkabeszüntetésben érintett időszakra vetítve vonalanként

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott arányokat vonalankénti bontásban, járatonként számolva, tört szám esetén felfelé kerekítve kell meghatározni. A még elégséges szolgáltatás mértéke az (1) bekezdésben meghatározott mennyiséget a munkabeszüntetés szervezői és a munkáltató közös megállapodásával meghaladhatja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott mértékeket a munkabeszüntetés első 24 órája során óránként, ezt követően napi bontásban kell érvényesíteni oly módon, hogy ha a munkabeszüntetés munkanapon 6:00–9:00 és 15:00–18:00 közötti időszakot is érint, az (1) bekezdésben meghatározott mértékeknek ezen időszakokra vetítve önállóan, óránkénti bontásban is teljesülniük kell.

(4) A sztrájkkal érintett autóbuszos közlekedési szolgáltató az (1)–(3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő és eleget tevő menetrend-tervezetet dolgoz ki és azt legkésőbb a sztrájk megkezdésének időpontját két nappal megelőzően a lakosság egyidejű tájékoztatásával hirdeti meg.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott mértékű szolgáltatás nyújtása csak abban az esetben tekinthető a még elégséges szolgáltatás teljesítésének, ha az a menetrendben előre meghirdetett útvonalon és időpontban megvalósul.

(6) Ha a munkabeszüntetésben résztvevők az (1)–(3) bekezdés szerinti szolgáltatás nyújtását akadályozzák vagy ellehetetlenítik, a közlekedési szolgáltató a munkabeszüntetés szervezőivel és résztvevőivel szemben kártérítési igénnyel élhet, továbbá jogosult a vele szemben harmadik fél által érvényesített kárigényeket rájuk továbbhárítani.

12. § (1) A szolgáltató

(2) Járati engedély a szolgáltató kérelmére, az abban foglalt időtartamra, de legfeljebb 5 évre adható ki. Az engedély kérelemre megújítható.

13. § (1)⁵³ A Magyarország és az Európai Unió valamely tagállama közötti menetrend szerinti személyszállításra jogosító járati engedély kiadására a Tanács, az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás közös szabályairól szóló, a 11/98/EK rendelettel módosított 684/92/EGK rendeletében foglalt előírásokat kell alkalmazni. Az engedélyt – amennyiben az arra irányuló kérelmet Magyarországon nyújtották be – a közlekedési hatóság adja ki.

(2)⁵⁴ Nem tagállamba irányuló menetrend szerinti személyszállítás esetén a járati engedélyt a közlekedési hatóság a kétoldalú nemzetközi szerződésekben foglaltaknak megfelelően adja ki.

(3)⁵⁵

14. § (1)⁵⁶ Belföldi különcélú menetrend szerinti járatra szóló engedély kiadására helyi személyszállítás esetén a települési (fővárosi) önkormányzat jegyzője, helyközi (távolsági) személyszállítás esetén a miniszter jogosult. A járati engedély abban az esetben adható ki, ha a járat üzemeltetése nem jár más szolgáltató közszolgáltatási szerződésben foglalt jogainak sérelmével, továbbá működőképességének veszélyeztetésével.

(2) A Magyarország és az Európai Unió valamely tagállama közötti különcélú menetrend szerinti személyszállításra jogosító járati engedély kiadására a 13. § (1) bekezdésében foglaltak vonatkoznak. Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, nem az Európai Unió tagállamába irányuló különcélú menetrend szerinti személyszállítás nem végezhető.

(3)⁵⁷ Az önkormányzat – a főváros esetében a fővárosi önkormányzat – rendeletében e törvény keretei között az autóbusszal végzett különcélú menetrend szerinti szolgáltatatóra vonatkozó járati engedély kiadását – ideértve a személyszállítási-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működését is – a (4) bekezdésben meghatározott feltételekhez kötheti.

(4)⁵⁸ Az önkormányzat (3) bekezdés szerinti rendelete a helyi sajátosságok figyelembevételével az autóbusszal végzett különcélú menetrend szerinti szolgáltatónak a környezet és a lakosság egészségének védelme, az utasforgalom biztonságos és magas színvonalon történő ellátása, a tevékenység szabályozott keretek közötti folytatásának biztosítása érdekében az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek mellett az autóbusz környezetvédelmi besorolására, külső megjelenésére, műszaki felszereltségére, a település közútjain történő közlekedésére, a menetrend szerinti közszolgáltatás céljára kialakított megállóhelyek igénybevételére feltételeket állapíthat meg.

(5)⁵⁹ Az (1) bekezdés szerinti engedély kiadását a jegyző abban az esetben is megtagadhatja, vagy az általa kiadott engedélyt visszavonhatja, ha a szolgáltató az önkormányzat rendeletében foglalt feltételeknek nem felel meg, vagy azokat nem tartja be. Az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek megtartását – ha a településen közlekedésszervező működik – a közlekedésszervező is ellenőrizheti.

15. § (1) A közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjárat üzemeltetésére szóló járati engedélyt helyi közforgalmú vasúti személyszállítás helyettesítése esetén a települési (fővárosi) önkormányzat jegyzője, országos közforgalmú személyszállítás helyettesítése esetén a miniszter adja ki. Az engedély kiadása műszaki indok esetén nem tagadható meg, azonban a szolgáltatás csak olyan – a menetrendi időpontokra és a megállóhelyek igénybevételére vonatkozó – feltételekkel engedélyezhető, amelyek más szolgáltató közszolgáltatási szerződésben rögzített jogait nem sértik és működőképességét nem veszélyeztetik.

(2) Országos közforgalmú vasúti személyszállítást helyettesítő autóbuszjáratra, amennyiben annak engedélyezését – külön törvény alapján – a vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság saját gazdasági érdekeire tekintettel kéri, járati engedély csak az érintett települések önkormányzatával történt előzetes egyeztetés alapján, az (1) bekezdésben foglalt feltételekkel adható ki.

16. § (1) Az Európai Unió tagállamában bejegyzett szolgáltató – ide nem értve a Magyarországon székhellyel (lakóhellyel) rendelkező szolgáltatót – belföldi menetrend szerinti személyszállítást a Tanács valamely tagállamban nem honos fuvarozók számára a belföldi közúti személyszállítási szolgáltatás feltételeinek megállapításáról szóló 12/98/EK rendeletében foglalt feltétekkel, a miniszter által kiadott járati engedéllyel végezhet. Az engedély kiadására a 8. § (1) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni a 12. § (2) bekezdésében szereplő eltéréssel.

(2) Nem az Európai Unió tagállamában bejegyzett szolgáltató – amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – belföldi menetrend szerinti személyszállítást nem végezhet.

17. § (1) Ez a törvény a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépését megelőzően kiírt koncessziós pályázat nyertese, illetőleg a koncessziós társaság, valamint az – az állam vagy önkormányzat többségi részesedésével menetrend szerinti személyszállítás céljára alapított – a gazdálkodó szervezet, illetve költségvetési, önkormányzati intézmény, amely a törvény hatálybalépésekor szerződés alapján végez menetrend szerinti személyszállítást, a (koncessziós) szerződés érvényességi időtartamán belül az abban foglalt tevékenységet változatlan feltételekkel folytathatja.

(3) A (2) bekezdésben nem említett, a törvény hatálybalépésekor menetrend szerinti személyszállítást végző gazdálkodó szervezet, illetve költségvetési, önkormányzati intézmény az e törvény II. fejezetében szabályozott tevékenységet közszolgáltatási szerződés nélkül legfeljebb 2004. december 31-éig végezheti.

(4) A 3. § (4) bekezdésében szereplő, a törvény hatálybalépésekor végzett tevékenység az ellátásért felelősök közötti megállapodás megkötéséig, de legfeljebb 2004. december 31-éig változatlan feltételekkel végezhető.

(5) Az ellátásért felelős az adott működési területen a törvény hatálybalépésekor közszolgáltatást nyújtó szolgáltatót pályázati, illetőleg ajánlatkérésen alapuló eljárás lefolytatása nélkül is megbízhatja, feltéve hogy e szolgáltatóval a közszolgáltatási szerződést legkésőbb 2004. december 31-éig az e törvényben foglalt feltételekkel megköti.

(6) E törvény hatálybalépését megelőzően kiadott járati engedélyek a bennük foglalt feltételekkel érvényesek.

(7) E törvény hatálybalépésekor üzemeltetett közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjárat engedély nélkül 2004. december 31-éig közlekedhet.

(8)⁶⁰ A belső szolgáltató a helyi közlekedés ellátásáért felelős illetékességi területén kívüli, a 3. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti megállapodás alapján helyi járattal közigazgatási határon kívül végzett személyszállítást, valamint más önkormányzatok területén végzett személyszállítást a közszolgáltatási szerződés belső szolgáltatóként történt közvetlen odaítélését követő 1 évig tarthatja fenn.

(9)⁶¹ Az egyenlő esélyű hozzáférést a közforgalmú menetrend alapján végzett személyszállításban részt vevő autóbuszokon, továbbá az autóbusz-pályaudvarok és a megállóhelyek személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló részében fokozatosan, de legkésőbb 2013. január 1-jéig kell biztosítani.

(10)⁶² A belföldi menetrend szerinti személyszállítást végző szolgáltatók autóbuszvásárlásaik során a közszolgáltatást ellátó közúti járművek üzemeltetésével járó, a jármű teljes élettartamára vetített, a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatáról szóló kormányrendeletben foglaltakat figyelembe veszik.

17/A. §⁶³ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

(2) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a közlekedésszervezőt rendeletben kijelölje és a 14. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott feltételeket rendeletben meghatározza.

18. §⁶⁴ (1) Ez a törvény a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

19. §⁶⁵ Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egységes egyeztetési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat, valamint a Regionális Közlekedési Szakbizottság szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.⁶⁶