KÜ BH 2004/339
KÜ BH 2004/339
2004.08.01.
Nem minősül választási eljáráson kívüli ügynek, ha az önkormányzat jegyzője mint a választási iroda vezetője intézkedik [1997. évi C. tv. 3. § a) pont, 77. § (1) bek.].
Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) határozatával a Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) határozatát helybenhagyta, a kérelmezők kifogását elutasította.
A határozat indokolása szerint helyesen állapította meg elsőfokú határozatában az FVB, hogy a helyi választási iroda vezetőjének kifogásolt – 2004. május 3-án kelt, 1/2004. számú – utasítása valójában egy intézményvezetői döntés, amely nem választási ügy, ennek következtében nem tartozik a választási szervek hatáskörébe.
Rámutatott arra is az OVB másodfokú határozatában, hogy a plakátra vonatkozó rendelkezéseken túlmenően a választási bizottságok hatásköre további sajtójogi kérdésekre nem terjed ki.
A kérelmezők a törvényes határidőn belül ,,fellebbezésként'' jelölt kifogást nyújtottak be az OVB határozata ellen. Arra hivatkoztak, hogy az OVB határozata megalapozatlan: az OVB tévesen állapította meg hatáskörének hiányát az ügyben, és törvénysértő döntést hozott. Kérték a határozat hatályon kívül helyezését az FVB határozatra is kiterjedően.
Kifejtették, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) alapelvei lefektetik a demokratikus, alkotmányos jogállamban kategorikus alapkövetelményként jelentkező két elvet: a jogorvoslat lehetőségének elvét [3. § e) pont], valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlat elvét [3. § d) pont].
Ez a két alapelv sérült, amikor a két választási bizottság hatáskörének hiányát állapította meg, és nem hozott a kifogásolt intézkedést elmarasztaló döntést (akár úgy, hogy a felettes választási iroda útján, utasítással szüntetteti meg annak hatályát).
Ha a kifogásolt jegyzői intézkedés intézményvezetői döntés lenne, akkor a Ve. 39. § (3) bekezdése miatt nem lehetne ellene jogorvoslatot keresni a többi jegyzői intézkedés elleni lehetséges jogorvoslat terepén (munkáltatói felüldöntés kérése, illetve közigazgatási hivatal). Ha viszont a választási iroda vezetőjeként ír alá valamint, és kizárólag a Ve.-re hivatkozik, akkor a Ve. jogorvoslati alapelvének érvényesülnie kell, különben az alkotmányosság sérül, mert ez a döntés semmilyen fórum előtt nem lenne vitatható.
Ha a jegyző a választási iroda vezetőjeként a Ve. szabályain és választási irodavezetői jogkörén túlterjeszkedő döntést hoz, akkor nem lehet ezt a választási eljáráson kívüli ügynek minősíteni, és ekként a javára értékelni, mert ezzel a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve sérülne.
Az intézkedés tartalma is a Ve. és az alkotmányos rend sérelmét okozza, amikor törvényesen működő sajtótermékeket a kampányanyagokkal egy kalap alá vesz, valamint a bűnösség vélelmét és az alaphelyzetben törvénysértő működés (teljességgel alaptalan) vélelmét állítja fel.
Ennek alapján pedig a kérelmezők kérték a választási iroda vezetőjének kifogásolt intézkedését megsemmisíteni, mert az sérti a Ve. 3. § a), c), d) és e) pontjait, továbbá túlterjeszkedik a Ve. 35-39. §-aiban foglalt felhatalmazásokon [különösen a 38. § (1) bekezdés d) pontján és (2) bekezdésén].
A kifogás alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésére állt iratokból a következőket állapította meg.
A kerületi önkormányzat jegyzője 2004. május 3-i keltezéssel a Választási Iroda Vezetőjeként 1/2004. szám alatt utasítást adott ki. Ebben a Ve. 3. § a) pontjára és 38. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozott, az abban foglaltak végrehajtása érdekében intézkedett. Az utasítást a jegyző ugyancsak a helyi választási iroda vezetőjeként írta alá, és annak bélyegzőjével látta el.
Az utasításban hivatkozott rendelkezések közül a Ve. 3. §-a előírja, hogy a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása alapelvét.
A Ve. 38. § (1) bekezdés d) pontja szerint a választási iroda feladata: megszervezi a választási szervek tagjainak oktatását, biztosítja a választópolgárok pártsemleges tájékoztatását.
A fentiekből következően minden alapot nélkülöz az FVB azon megállapítása, hogy a sérelmezett utasítás intézményvezetői döntés.
Egyértelműen megállapítható a vizsgált okirat formai és tartalmi elemzése alapján, hogy a jegyző a Ve. által számára előírt jogkörében járt el, ezért a döntés érdemi vizsgálata a kérelmezők panasza alapján nem lett volna mellőzhető.
Jogszabálysértő álláspontot foglalt el tehát az OVB, amikor helybenhagyta az elsőfokú határozatot, megerősítve az FVB-nek a választási szervek hatáskörének hiányára vonatkozó megállapítását.
Az utasítást sérelmező beadvány a Ve. 77. §-ának (1) bekezdésében szabályozott panasz, amelynek elbírálására a választási bizottságnak van hatásköre.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az OVB határozatát a Ve. 79. § (1) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette, és az OVB eljárását megismételni rendelte. (Legf. Bír. Kvk. III. 37.157/2004. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás