KK BH 2004/34
KK BH 2004/34
2004.01.01.
A betéti társaságnál alkalmazottként foglalkoztatott orvos tevékenysége nem összeférhetetlen az önkormányzati képviselői megbízatással [2000. évi XCVI. tv. 5. §].
A kérelmezett önkormányzat 1999. június 8-án szerződést kötött a P. Bt.-vel, mely szerint az önkormányzat megbízta a Bt-t háziorvosi ellátás biztosításával. A kérelmezett 2001. március l-jén a P. I. Bt.-vel hasonló célból szintén szerződést kötött. A szerződéskötéskor az előbbi Bt. képviselője az I. rendű érdekelt, míg az utóbbi Bt. képviselője a II. rendű érdekelt volt. A háziorvosi tevékenységet ténylegesen az érdekeltek végezték. Nevezetteket a 2002 őszén lefolytatott önkormányzati választáson önkormányzati képviselővé választották. Az I. rendű érdekelt a P. Bt-ben korábban fennállt tagsági viszonyát 2002. december 3. napján megszüntette, a II. rendű érdekelt P. I. Bt.-ben viselt tagsági joga 2002. október 15-én szűnt meg. Mindkét érdekelt orvosi tevékenységét a betéti társaság alkalmazottjaként gyakorolja, a Bt.-vel kötött munkaszerződés alapján.
A kérelmezett a 167/2002. (XII. 4.) számú határozatában dr. P. G., a 169/2002. (XII. 4.) számú határozatában dr. R. I. összeférhetetlenségének megállapítása tárgyában benyújtott kezdeményezést elutasította. A döntéseket azzal indokolta, hogy az önkormányzattal szerződött gazdasági társaságok alkalmazottjaként ellátott háziorvosi tevékenység a képviselői mandátummal nem összeférhetetlen.
A kérelmező az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének kimondását kezdeményezte a bíróságnál. Jogszabálysértésként arra hivatkozott, hogy az érintettek vállalkozó háziorvosként az önkormányzati feladatot képező egészségügyi alapellátásban vesznek részt, e tevékenységüket az önkormányzattal kötött szerződés alapján látják el. A nem közalkalmazottként foglalkoztatott háziorvosok és az önkormányzat között létrejött szerződés a kérelmező szerint olyan sajátos szerződéstípus, mely vállalkozási és megbízási elemeket egyaránt tartalmaz. Az összeférhetetlenségről szóló jogi szabályozásnak a célja az, hogy a képviselő-testületnek ne legyen olyan tagja, aki szerződő félként közvetlenül érdekelt a képviselő-testület döntéseiben. Az érintett háziorvosokat illetően ez okból szükséges az összeférhetetlenség kimondása.
Az elsőfokú bíróság végzésével megállapította, hogy dr. R. I. és dr. P. G. háziorvosi tevékenysége képviselői mandátumával összeférhetetlen. Indokolása szerint jogszabályt sértett a kérelmezett, amikor az orvosok összeférhetetlenségét elmulasztotta megállapítani. A jogerős végzést hozó bíróság a törvényi rendelkezés vizsgálata során annak a kérdésnek az értelmezését végezte el, hogy a személyes közreműködéssel működő terminológia megkívánja-e a tagi minőséget. E vizsgálatok eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a háziorvosi tevékenység és az ehhez kapcsolódó működtetési jog olyan személyhez fűződő jog, illetve tevékenység, amely a feladatot ellátó háziorvos személyéhez kötődik. Az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokban említett ,,személyes közreműködés'' tehát – álláspontja szerint – nem azonos a gazdasági társaságokban folytatott személyes közreműködéssel, ezért nem kötődik a gazdasági társasági tagsághoz; a személyes közreműködés alkalmazottként munkajogviszonyban is megvalósul.
A végzés ellen – mint akikre a határozat rendelkezést tartalmaz – az I. és a II. rendű érdekeltek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, mely a kérelmező kérelmének elutasítását célozta. Jogszabálysértésként arra hivatkoztak, hogy az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének vizsgálatánál is alkalmazni kell a gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Utaltak arra is, hogy más bíróság előtt azonos tényállás elbírálása eredményeként a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozattól eltérő tartalmú döntés született. Kifejtették, hogy a jogalkotó célja nyilvánvalóan nem az volt, hogy megtiltsa pl. egy hegesztő önkormányzati képviselővé válását, csak azért, mert az őt alkalmazó Kht., vagy Bt. az önkormányzattal hegesztési feladatokra szerződött.
A kérelmező és a kérelmezett a felülvizsgálati kérelemre észrevételt nem tett.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: T.) 5. § e) pontjában kimondja, hogy nem lehet önkormányzati képviselő aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel, vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el.
A kérelem elbírálása során a megyei bíróság azt vizsgálta, hogy a ,,személyes közreműködésével működő'' kifejezés megkívánja-e a közreműködő tagi minőségét, vagy a személyes közreműködés alkalmazottként munkajogviszonyban is megvalósul.
Az ügy megítélése során nem volt vitás, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 8. §-ának (4) bekezdése értelmében a települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészségügyi alapellátásról, valamint, hogy e kötelezettsége teljesítése végett az önkormányzat a T. 5. § e) pontja szerinti szerződés megkötésével látja el a feladatát. A szerződés e megítélésénél annak sincsen jelentősége, hogy az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló 2001. évi CVII. törvény 6. és 7. §-a a szerződés elnevezéseként a ,,feladat-ellátási'' és a ,,feladat-átvállalási'' szavakat jelöli meg. Az elbírálás során az sem vitatott, hogy az említett szerződések bármelyikét nem az érdekeltek kötötték meg a kérelmezettel. Azt kell tehát csak megvizsgálni, hogy a személyes közreműködés alkalmazottként munkajogviszonyban is megvalósult-e, és így a perbeli érdekeltek orvosi tevékenységével összeférhetetlen-e önkormányzati képviselői tisztségük.
Tévedett a megyei bíróság, amikor az önkormányzati tisztség ellátására összeférhetetlennek tekintette egy olyan gazdasági társaság alkalmazottját, mely gazdasági társaság a képviselő-testülettel a T. 5. §-ának e) pontjában említett szerződést kötött. A megyei bíróságnak ez az álláspontja abból indult ki, hogy a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) fogalomrendszere a T. viszonylatára nem alkalmazható. A T. azonban a gazdasági társaság fogalmára vonatkozóan nem tartalmaz szabályozást. Ebből éppen az következik, hogy a T. értelmezésével, illetőleg a gazdasági társaságokra vonatkozó joganyagban megjelölt fogalom segítségül hívásával kell megvizsgálni a betéti társaságnak a T. 5. § e) pontja alanyi körébe tartozását.
A megyei bíróság elfogadta a kérelmezőnek azt a helytelen okfejtését, mely a jogalkotó célját keresve azt a feltételt állította fel, hogy a képviselő-testületnek ne legyen olyan tagja, aki szerződő félként közvetlenül érdekelt a képviselő-testület döntésében. A jelen ügyben irányadó tényállást figyelembe véve nem vitatható, hogy az érdekelt háziorvosok nem tekinthetők az önkormányzattal szerződő feleknek, mert a szerződést nem ők, hanem egy-egy betéti társaság kötötte meg. Ez okból nevezettek közvetlen érdekeltsége sem állapítható meg.
A megyei bíróság amiatt is megállapíthatónak tartotta az összeférhetetlenséget, mert – álláspontja szerint – a háziorvosi tevékenység és az ehhez kapcsolódó működtetési jog olyan személyhez fűződő jog, illetve tevékenység, mely a feladatot ellátó háziorvos személyéhez kötődik. Ez a megállapítás azonban minden jogi személy alkalmazottjára vonatkoztatható, ugyanis a jogi személy csak személyesen közreműködő alkalmazottja, dolgozója, vagy tagja lévén képes ellátni a feladatát. Amennyiben a megyei bíróság okfejtése megalapozott volna, akkor felesleges lenne az összeférhetetlenségi szabály megalkotásánál a gazdasági társaság megkülönböztetés alkalmazása.
Minthogy a fentiek miatt a kérelmezettnek az összeférhetetlenség megállapítását mellőző határozata nem sértett jogszabályt, az ellene benyújtott felülvizsgálati kérelmet a bíróságnak el kellett volna utasítani.
A kifejtett indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte, és a jogszabályokkal összhangban álló új határozatot hozott.
A felülvizsgálati eljárás költségeinek viselése felől a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/B. §-a értelmében alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján döntött. (Legf. Bír. Kfv. VI. 37.420/2003.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás