KÜ BH 2004/341
KÜ BH 2004/341
2004.08.01.
Az Országos Választási Bizottság a választási lista nyilvántartásba vételekor nem bírálja el a panaszbejelentéseket [1997. évi C. tv. 34. § (2) bek. b) pont].
Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) határozatával az M. V. P. Párt, valamint a Z. Párt által az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választására állított közös lista nyilvántartásba vételét megtagadta. Határozatának indokolásában megállapította, hogy az Országos Választási Iroda ellenőrzése alapján a leadott 23 109 db ajánlószelvényből 20 114 db felelt meg a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 47. § (2) bekezdésében foglaltaknak. Rögzítette, hogy az ajánlószelvények gyűjtésével kapcsolatban egy választópolgár panaszt nyújtott be, amelynek alapján az OVB megvizsgálta az ajánlószelvények gyűjtése jogszabályi követelményeknek való megfelelőségét. Megállapította, hogy az ajánlószelvényt a saját kezű aláírás elhelyezésére szolgáló rész kivételével az ajánlást leadó választópolgárnak nem kell feltétlenül teljes egészében saját kezűleg kitöltenie, ugyanakkor az ajánlószelvényt annak tudatában kell aláírnia, hogy az ajánlószelvény közös listára, a közös listán szereplő valamennyi jelölőszervezetre egyaránt vonatkozik. Érvénytelen az az ajánlószelvény, amelyre a közös listát állító valamely jelölőszervezet nevét utólagosan, az ajánlást leadó választópolgár kifejezett beleegyezése nélkül vezetik rá. Az OVB határozatának indokolása hat pontban rögzíti azokat a körülményeket, amelyeket mérlegelt, amikor állást foglalt abban a kérdésben, hogy az ajánlószelvények gyűjtése megfelelt-e a jogszabályi követelményeknek, illetve az ajánlószelvények az azokat leadó választópolgárok akaratát tükrözik-e. Ezek a körülmények az alábbiak:
1. A két jelölőszervezet által a választási eljárásban való képviseletre nyilatkozattételre közösen meghatalmazott N. A. által az OVB 2004. május 16-ai ülésén tett nyilatkozata, amely nem zárta ki azt; hogy az ajánlószelvények gyűjtésekor előfordult olyan eset, amikor az ajánlószelvényt csak az egyik jelölőszervezet nevére kitöltve gyűjtötték.
2. A Z. Párt elnökének S. O.-nak az OVB 2004. május 17-ei ülésén tett nyilatkozata, amely szerint előfordulhatott olyan eset, amikor az ajánlószelvény fejrészét utólag, már nem a választópolgár jelenlétében töltötték ki.
3. Az M. V. P. Párt képviseletében dr. B. A. pártelnök, valamint a Z. Párt képviseletében S. O. pártelnök az OVB 2004. május 17-ei ülésén büntetőjogi felelősség tudatában tett egybehangzó nyilatkozata, amely azt tartalmazta, hogy az ajánlószelvények gyűjtésének teljes folyamata a Vtv. és más jogszabályok előírásainak teljes egészében megfelelő módon történt. A pártelnökök arról nem nyilatkoztak, hogy az ajánlószelvények gyűjtésekor az ajánlást adó választópolgárok minden esetben annak tudatában tették-e meg ajánlásukat, hogy az mindkét jelölő szervezetre, azok közös listájára történik.
4. A pártelnökök nyilatkozata, amely szerint a közös lista állításáról 2004. március 16-án hoztak döntést, a Z. Pártot későbbi időpontban, 2004. május 11-én vette az OVB jelölőszervezetként nyilvántartásba.
5. Az OVB 2004. május 16-ai felhívása alapján érkezett választópolgári bejelentések, amelyek szerint az adott választópolgár kizárólag az egyik jelölőszervezetre adta le az ajánlását. Az U. Párt elnöke A. T. nyilatkozata, miszerint az általa összegyűjtött ajánlószelvényeken kizárólag a Z. Párt, mint jelölőszervezet került feltüntetésre.
6. Az OVB 2004. május 17-ei ülésén véletlenszerű mintavétel útján kiválasztott, a formai szempontból megfelelő 688 db ajánlószelvény, melyeket az OVB tagjai személyesen áttekintettek. Ezek között összesen 351 db olyan ajánlószelvényt találtak, amelyről feltételezték, hogy az egyik jelölőszervezet nevét utólagosan vezették rá a szelvényre, mert egyfelől a két jelölőszervezet nevének írásmódja, másfelől a használt írószer színe és fajtája is eltért, és ezek egyenként is eltértek az ajánlószelvényt kitöltő választópolgár aláírásának formájától. A vizsgálat alapján megállapították, hogy a jelölőszervezetekre leadott érvényes ajánlások között nagyszámú olyan szelvény szerepel, amelynek kitöltése, illetve gyűjtése nem felel meg a választási eljárási jogszabályok követelményeinek és nem tükrözi minden kétséget kizáróan a választópolgárok akaratát.
Az OVB hangsúlyozta, hogy a fenti körülmények együttes és szabad mérlegelése alapján döntött úgy, hogy a kérelmezők közös listájára nem érkezett a jogszabályi követelményeknek minden tekintetben megfelelően gyűjtött és kitöltött 20 000 db ajánlószelvény.
Az OVB határozatával szemben a kérelmezők kifogást terjesztettek elő, amelyben annak megváltoztatását és a kifogásnak helyt adó döntés meghozatalát kérték oly módon, hogy a Legfelsőbb Bíróság rendelje el a közös lista nyilvántartásba vételét. Álláspontjuk szerint az OVB kifogásolt határozata törvénysértő, a Vtv. 77. § (1) és 78. § (2) bekezdésében foglaltakba ütközik. Hangsúlyozták, hogy az OVB törvénysértően járt el, amikor nem vizsgálta, vajon a panaszt benyújtó állampolgár választópolgár-e, a panasz nem fiktív-e, valóban érintett választópolgártól származik-e, ellenőrizhető módon megadta-e panaszbeadványában értesítési címét, illetve a panasz az abban hivatkozott törvénysértés bizonyítékait tartalmazza-e. Előadták, hogy a panaszos személye a megjelölt címen ismeretlen, nem beazonosítható, amelyből arra lehet következtetni, hogy nemlétező személy. Álláspontjuk szerint a panaszt – hiányosságaira figyelemmel – érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani. Az OVB által közzétett lakossági felhívás alapján tett őt bejelentéssel kapcsolatban rámutattak arra, hogy azok a Vtv. 78. § (2) bekezdésének nem felelnek meg, hiányosak, nem tartalmazzák a törvénysértés bizonyítékainak megjelölését. A jogsértések bizonyítékait a kérelmezők abban jelölték meg, hogy az OVB irataihoz csatolt panaszbeadvány nem tartalmazza a törvénysértés bizonyítékait, a panaszos a bejelentett címen ismeretlen, nemlétező, illetve az OVB következetes gyakorlata szerint a hasonló panaszbeadványokat érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A kérelmezők kifogásukat 2004. május 20-án azzal egészítették ki, hogy az OVB irataiba történt betekintetést követően jutott tudomásukra a Megyei Közgyűlés Főjegyzőjének levele, amelyből kitűnik, hogy az OVB elnökének levelét sikertelenül kísérelték meg kézbesíteni. K. Nagyközségi Önkormányzat Jegyzőjének átirata szerint K. A.-né K. Nagyközségben nem ismeretes, az ott élő K. A.-né nevű személyek úgy nyilatkoztak, hogy az Országos Választási Bizottsághoz bejelentést nem tettek. A kérelmezők álláspontja szerint K. A.-né az OVB részére panaszt nem terjeszthetett elő, azt érdemi vizsgálat nélkül ebből az okból is el kellett volna utasítani. Kifejtették, hogy az OVB felhívása alapján tett állampolgári bejelentések sem felelnek meg a Vtv. 78. § (2) bekezdésében előírt formai követelményeknek, bizonyítékokat, értesítési címet nem jelöltek meg.
A kifogás alaptalan.
Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Epvtv.) 5. § (1) bekezdése teszi lehetővé a bejegyzett pártok számára lista, illetve közös lista állítását. Az 5. § (2) bekezdése szerint a listaállításhoz legalább 20 000 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 34. § (2) bekezdés b) pontja szerint az Országos Választási Bizottság dönt a listák és az azokon szereplő jelöltek, a jelölőszervezet nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról.
A Vtv. 78. § (2) bekezdése értelmében a kifogásnak tartalmaznia kell a törvénysértés bizonyítékainak megjelölését, és a kifogás benyújtójának értesítési címét. A hiányosan benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
Az Országos Választási Bizottság 51/2004. (V. 17.) számú határozatából egyértelműen megállapítható, hogy az Országos Választási Bizottság a kérelmezők közös listájának nyilvántartásba vétele tárgyában járt el és hozott határozatot. Nem hozott ugyanakkor döntést, sem K. A.-né panaszának elbírálásáról, sem más bejelentő panaszának elbírálásáról.
Az Országos Választási Bizottság a kérelmezők kifogásával érintett határozatában a Vtv. 34. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hatáskörében járt el, s ennek során hivatalból vizsgálta, hogy a lista nyilvántartásba vételének törvényi feltételei, így a listaállításhoz legalább szükséges 20 000 választópolgár aláírásával hitelesített ajánlás [Epvtv. 5. § (2) bekezdése] rendelkezésre áll-e.
Az OVB határozatának indokolásából kitűnően a nyilvántartásba vételt megtagadó döntését nem a panaszbejelentésben előadottakra alapozta, hanem hangsúlyozottan az indokolás hat pontjában kifejtett körülmények együttes mérlegelése alapján, az abban foglalt bizonyítékokat saját belátása szerint értékelve hozta meg. Az OVB határozati indokolása 4. oldalának utolsó előtti bekezdéséből kitűnik, hogy a nyilvántartásba vételt az OVB azért tagadta meg, mert úgy ítélte meg, hogy nem áll rendelkezésre a jogszabályi követelményeknek minden tekintetben megfelelően gyűjtött és kitöltött 20 000 db ajánlószelvény. A döntés meghozatalánál N. A., dr. B. A., S. O., A. T. nyilatkozata, valamint a választópolgári bejelentések kerültek figyelembevételre, illetve az OVB tagjai által személyesen áttekintett 688 db ajánlószelvény vizsgálata alapján tett azon megállapítás, hogy ezek között 351 db olyan ajánlószelvény van, amelyekről megalapozottan feltételezhető, hogy az egyik jelölőszervezet nevét utólagosan vezették rá a szelvényre.
A kérelmezők kifogásukban kizárólag a panaszt tevő állampolgár beazonosíthatóságára, a panasz hiányos voltára alapozva kérték annak megállapítását, hogy az OVB törvénysértően járt el. Az OVB azonban az határozatában nem panaszbeadványt bírált el, hanem hivatalból vizsgálta az indokolásban hat pontban felsorolt körülmények alapján a lista nyilvántartásba vétele törvényi feltételeit. Ezért a kérelmezőknek az OVB határozatának megállapításaival szemben azt kellett volna bizonyítaniuk, hogy az OVB megalapozatlan döntést hozott, amikor a 23 109 db leadott ajánlószelvény ellenére azt állapította meg, hogy nincs 20 000 db olyan ajánlószelvény, amelyeknek kitöltése és gyűjtése megfelel a választási eljárási jogszabályok követelményeinek és tükrözi minden kétséget kizáróan a választópolgárok akaratát. Azaz, a kérelmezőknek azt kellett volna bizonyítaniuk, hogy az OVB által érvénytelennek minősített ajánlások érvényesek.
A kérelmezők kifogása ezzel szemben bizonyítékként arra hivatkozott, hogy K. A.-né panaszbeadványa nem tartalmazza a törvénysértés bizonyítékait, a panaszos a bejelentett címen ismeretlen, és panaszát érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani, továbbá, hogy az OVB felhívására tett választópolgári bejelentések sem felelnek meg a Vtv. 78. § (2) bekezdésében meghatározott formai követelményeknek.
A kifogásban megjelölt fenti bizonyítékok nem alkalmasak annak igazolására, hogy az OVB által érvénytelennek tekintett ajánlások érvényesek és ennek következtében a kérelmezők közös listája nyilvántartásba vételének törvényi feltételei fennállnak.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a kérelmezők kifogását a Vtv. 78. § (2) bekezdése és 80. § (4) bekezdése alapján elutasította. (Legf. Bír. Kvk. III. 37.150/2004. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás