KÜ BH 2004/344
KÜ BH 2004/344
2004.08.01.
I. A közbeszerzési eljárásban az ajánlat érvénytelensége, és a kizárás azonos jogkövetkezményű – az eljárás további szakaszában való részvétel lehetőségének hiányát eredményező – két, különböző jogintézmény [1995. évi XL. tv. 52. § (2) bek., 53. § (1)–(2) bek.].
II. Az érvénytelen ajánlatokról, és a kizárt ajánlattevőkről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyben nincs helye olyan fogalmazásnak, amely kétségessé teszi adott döntés, vagy megállapítás valódi tartalmát [1995. évi XL. tv. 54. §].
Az alperesi beavatkozó, mint ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítőben a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdésének e) pontjára alapítottan hirdetmény közzétételével indult tárgyalásos eljárásban részvételi felhívást bocsátott ki, meghatározva a közbeszerzés tárgyát. A beavatkozó az általa alkalmassá minősített ajánlattevők közül öt jelentkezőt, köztük a felperest, hívta fel ajánlattételre, akik részére az ajánlati felhívást – az ajánlatok beadásának határidejének kitűzésével – megküldte. Rögzítette az eljárás menetét, azt, hogy a soron következő tárgyalás időpontját a megelőző tárgyaláson határozza meg, és a tárgyalás folyamatát nyilvános eredményhirdetéssel zárja le. Az első tárgyalást az ajánlattevők együttes jelenlétében tartotta meg a beavatkozó. A második tárgyaláson az ajánlattevőkkel külön-külön tárgyalt, észrevételeket tett a módosított ajánlatokra, tájékoztató árinformációkat közölt, és az egységes rendszerbe foglalt átdolgozott ajánlatok beadásának határidejét és a harmadik tárgyalás időpontját kitűzte. A 2002. január 22-i tárgyalásról felvett jegyzőkönyv 1. pontjának 2. bekezdése szerint a beavatkozó tájékoztatta a felperest, hogy az ajánlati dokumentációnak formai és tartalmi vonatkozásban az. L. Rt. és a H. Kft. ajánlata felelt meg, ezért a jövőben ezen cégekkel folytatódik a tárgyalásos eljárás. A 2. pont azt tartalmazta, hogy a felperes által összeállított anyag nem felel meg a dokumentációban előírtaknak, valamint a második tárgyaláson elhangzottaknak. A beérkezett ajánlatok műszaki tartalmát tovább nem kívánja módosítani, a legkedvezőbb ajánlatok pénzügyi tartalma tekintetében a dokumentációban megfogalmazottaknál jobb kondíciók elérésére koncentrál. A jegyzőkönyv 3. pontja rögzítette, hogy ,,Sajnos a fenti formai és tartalmi hiányosságokra való tekintettel, a későbbi tárgyalásos fordulókban az ajánlatkérő – egyenlőre – nem számít a felperes részvételére.'' A jegyzőkönyvet a következő napon faxolta a felperesnek, és ugyanezen a napon postán is megküldte. A tárgyalásos eljárás negyedik fordulóját kitűzte, de ezt az értesítést a felperes részére megküldött jegyzőkönyv nem tartalmazta. A felperes a tárgyaláson elhangzottakat írásban is megerősítette. A 2002. február 1-jén, a felperes jelenlétében megtartott eredményhirdetésen a beavatkozó bejelentette, hogy írásbeli összegzést készített, majd nyertesnek az L. Rt.-ét nyilvánította. Az írásbeli összegzést tartalmazó 2002. január 31-i dátummal ellátott ,,ajánlattevők rangsora a 4. forduló után'' című dokumentum tartalmazta az ajánlatok résszempontok szerinti értékelését valamennyi ajánlattévő, így a felperes vonatkozásában is, de utóbbira nézve nélkülözte az összesített pontszámot. A dokumentumot az eredményhirdetés napján megküldte a felperesnek. A nyertessel a szerződést ezt követő időpontban megkötötte.
Az alperes határozatával a felperes jogorvoslati kérelmét – amely az abban megjelölt jogsértések megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, bírság kiszabását, valamint ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását kérte – részben elkésettség, részben megalapozatlanság, részben ügyfélképesség hiánya okán elutasította. Megállapította, hogy a verseny tisztasága, az esélyegyenlőség sérelme, az ajánlati felhíváshoz kapcsolódó jogsértések megállapítása körében kifogásoltakra vonatkozó jogorvoslati kérelem elkésett. Álláspontja szerint a felperes ajánlatának érvénytelenségét megállapító és az eljárás további szakaszából kizáró döntést tartalmazott a 2002. január 22-én felvett jegyzőkönyv, amely a Kbt. 61. § (1) bekezdése által előírt írásbeli tájékoztatásnak minősül, azt 2002. január 23-án a felperes megkapta. Ehhez képest a Kbt. 79. § (7) bekezdése értelmében tizenöt nap állt rendelkezésére a jogorvoslati kérelem előterjesztésre, amely határidő 2002. február 7-én lejárt, a kérelem benyújtására pedig a jogvesztő határidőn túl, 2002. február 8-án került sor. A jegyzőkönyv szóhasználatának nem tulajdonított jelentőséget, mert álláspontja szerint a jegyzőkönyv 1. pontja önmagában is egyértelműen közli az eljárásból történő kizárás tényét, függetlenül attól, hogy abban az érvénytelen ajánlat kifejezés nem jelenik meg. A felperes eredményesen nem vitathatja a Kbt. 55. § (6) és 59. § (1) bekezdésének sérelmét, mert a kizárását követően az eljárás további szakaszában nem vehetett részt, ezért ügyfélképessége nem állapítható meg.
A határozat ellen a felperes terjesztett elő keresetet a kizárására vonatkozó, valamint a közbeszerzési eljárás lezárását jelentő döntést sérelmező jogorvoslati kérelmet elutasító alperesi döntés ellen. Az elsőfokú bíróság ezért eljárása során a 2002. január 22-i jegyzőkönyv tartalmának elemzésére szorítkozva, a kereseti kérelmet elutasította. Az elkésettséget illetően osztotta az alperes álláspontját és kifejtette, bár az ajánlat érvénytelensége és az ajánlattevő ez okból történő kizárása ebben a formában – udvariassági megfontolásból – a jegyzőkönyvben nem szerepel, de az a kitétel, hogy a felperessel a beavatkozó a továbbiakban nem kíván tárgyalni, félreértelmezhetetlenül a felperes kizárását jelentette, és szóhasználatától függetlenül az ajánlat érvénytelenségét. A jegyzőkönyv ismeretében a felperes nem gondolhatta, hogy a negyedik fordulónak aktív részese lehet. A jogsértő esemény időpontját a jegyzőkönyv 2002. január 23-i átvételéhez kötötte, amely időponttól számítottan a jogorvoslati kérelem elkésett. Az érvénytelen ajánlatot tevő a továbbiakban nem vitathatja az eljárást lezáró döntést.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes jelentett be fellebbezést elsődlegesen annak, valamint az alperes határozatának megváltoztatása, a beavatkozóval szemben bírság kiszabása iránt. Másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy kizárólag a Kbt. 52. § (2) bekezdésében foglalt okok alapján állapítható meg az ajánlat érvénytelensége. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni, az ajánlattevőknek meg kell küldeni, az összegzésben fel kell tüntetni az érvénytelen ajánlatot tevő, kizárt társaság nevét és a kizárás indokait. Az érvénytelenségi okot egyértelműen, konkrétan meg kell jelölni. E követelményeknek a beavatkozó nem tett eleget. Az alperes, valamint a beavatkozó az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az alperes határozatát a Kbt. 89. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 339. § (1) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte, mert az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás kiegészítésével az elsőfokú bíróság jogi álláspontjától eltérő következtetésre jutott. Indokolásában idézte az érvénytelenségről, és a kizárásról szóló rendelkezéseket, a Kbt. 53. § (1) és (2) bekezdését, valamint a Kbt. 52. § (2) bekezdését amelyek alapján arra mutatott rá, hogy az ajánlat érvénytelensége és a kizárás két különböző jogintézmény, amelyek azonos következménye az eljárás további szakaszában való részvétel lehetőségének hiánya. Kiemelte, hogy a Kbt. 54. §-a szerint az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie. Eltérő rendelkezés hiányában a perbeli eljárásban is alkalmazandó a Kbt. 61. § (1) bekezdése, mely szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek. A (7) bekezdés szerint az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet (54. §) öt munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőnek, továbbá az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kell kizárásáról, ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról vagy az eljárásban való részvételre, illetve a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt munkanapon belül. E rendelkezések alapján arra a következtetésre jutott, hogy a 2002. január 22-én készült jegyzőkönyv nem alkalmas arra, hogy abból az ajánlattevő határozott információt nyerjen arra nézve, hogy akár személye (kizárás), akár ajánlata (érvénytelenség) a Kbt. rendelkezéseinek nem felel meg, ezért az eljárás további szakaszában nem vehet részt. A jegyzőkönyv tartalmi alkalmatlanságát annak a kézbesítése nem pótolhatja. A másodfokú bíróság rámutatott arra is, hogy a közbeszerzési eljárásban nincs helye olyan udvariassági formula alkalmazásának, amely kétségessé teszi adott döntés, vagy megállapítás valódi tartalmát, és alkalmat adhat annak értelmezésére. Amennyiben az ajánlatkérő egy ajánlatot érvénytelennek minősít, vagy egy ajánlattevőt a további eljárásból kizár, ezt kell közölnie, nevén nevezve mind az érvénytelenség, mind a kizárás tényét, és annak okait: Értelmezhetetlen a beavatkozónak a 2002. január 22-i jegyzőkönyvben foglalt azon szófordulata, hogy ,,egyenlőre nem számít a felperes részvételére'' és az általa összeállított anyag ,,sajnos nem felel meg az ajánlati dokumentációban előírtaknak''. Különösen igaz ez akkor, amikor a beavatkozó által sem cáfolt adat van arra nézve, hogy e jegyzőkönyv alapján a felperes elkészítette ajánlatának pontosítását, hivatkozva a 2002. január 22-i tárgyaláson elhangzottakra, és ezt a beavatkozó be is fogadta. A beavatkozó írásbeli összegzésnek nevezett dokumentuma sem nyújt az összegzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerinti információt a felperes személyét/ajánlatát illető döntésről a megfelelő helyen és módon, így e dokumentum sem igazolta, hogy a felperest kizárta volna az eljárásból, vagy ajánlatát érvénytelennek nyilvánította volna, akár a tárgyalási szakaszban, akár az eljárást lezáró döntése során. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla ellentétben az alperes és az elsőfokú bíróság következtetésével, arra a megállapításra jutott, hogy a jogorvoslati kérelem nem késett el. A felperes az eljárást lezáró döntés alapján jutott abba a helyzetbe, hogy a beavatkozónak a 2002. január 22-i tárgyaláson és azt követően tanúsított magatartását kifogásolja, így ügyfélképességének hiányára sem lehet hivatkozni. Az alperes az elkésettség, és az ügyfélképesség hiánya miatt a jogorvoslati kérelemről érdemben nem döntött, ezért a másodfokú bíróságnak nem volt lehetősége a Kbt. 91. § (5) bekezdésének – az alperesi döntés megváltoztatásának – alkalmazására. Előírta, hogy a megismételt eljárásban a kereseti kérelem szerint, a 2002. január 22-i jegyzőkönyvbe foglalt, a felperest érintő, és az azt követő eljárást lezáró ajánlatkérői döntés érdemi vizsgálatát kell elvégezni a jogorvoslati kérelemben foglaltak szerint. (Fővárosi Ítélőtábla 3. Kf. 27.198/2003/8. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás