PÜ BH 2004/356
PÜ BH 2004/356
2004.09.01.
Jognyilatkozat bírói ítélettel történő pótlásának a tulajdonosi jogok gyakorlása esetén csak akkor lehet helye, ha valamelyik tulajdonostárs a jogszabály által megkívánt egyhangú határozat létrejöttét a közös tulajdonhoz fűződő jogai rendeltetésellenes gyakorlásával hiúsítja meg; ebben az esetben valósul meg a visszaélésszerű joggyakorlás [Ptk. 5. § (3) bek.].
A felperes keresetében joggal való visszaélésre hivatkozással az alperesek jognyilatkozatának pótlását kérte, mert az I. rendű alperessel is közös tulajdonában lévő perbeli ingatlan tetőtere beépítésével, támfal és garázs építésével kapcsolatosan folyamatban lévő fennmaradási engedélyezési eljárásban, a felperes építési jogosultságának igazolásához szükséges hozzájáruló nyilatkozatot megtagadták.
Az I. rendű alperes és a haszonélvezeti jog jogosultjaként a II. rendű alperes a kereset elutasítását kérték.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozata indokolása szerint az alperesek részéről a felperes építkezéséhez való hozzájárulás megtagadása a Ptk. 5. §-ának (2) bekezdése értelmében nem minősíthető joggal való visszaélésnek. Értékelve a helyszíni szemlén tapasztaltakat is megállapította, hogy a felperes bővített előszobájának határoló fala közvetlenül az alperesi lakás egyetlen ablaka előtt húzódik, onnan kilátást egyáltalán nem biztosít. A fennálló állapot az alperesi lakás használhatóságát olyan mértékben korlátozza, hogy az alpereseknek jogos érdekében áll a hozzájáruló nyilatkozat megtagadása.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást ítélkezése alapjául elfogadta, és egyetértett az arra alapított jogkövetkeztetéseivel is. Úgy foglalt állást, hogy a felperes építkezése az alpereseket hátrányosan érinti, ebből következően az alperesek részéről visszaélésszerű joggyakorlás nem valósult meg, amikor annak érdekében, hogy a lakásuk egyetlen ablakából a szabad kilátás elvonását elhárítsák, a felperesi építkezéshez szükséges jognyilatkozat kiadását megtagadták. A Ptk. 5. § (3) bekezdése alapján az alperesek jognyilatkozata ítélettel nem pótolható.
A másodfokú ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet keresete szerinti megváltoztatását kérte. Hivatkozása szerint az első és másodfokon eljáró bíróság téves jogértelmezésén alapuló döntés jogszabálysértő; tévedtek, amikor úgy ítélték, hogy nem valósultak meg a Ptk. 5. §-ában szabályozott törvényi feltételek. Hivatkozása szerint a tetőtéri lakrész kialakítására más megoldása nem volt. Az építkezés folytán a tulajdoni-használati arány nem módosulna az alperesek terhére.
Az alperesek a felülvizsgálati ellenkérelmükben – annak tartalmát tekintve – a jogerős ítélet hatályban tartását kérték.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jelen jogvitában még alkalmazandó Pp. 270. § (1) bekezdése értelmében anyagi jogi jogszabálysértés vagy az ügy érdemére is kiható eljárási jogszabálysértés alapozhatja meg a felülvizsgálati kérelmet.
Az adott jogvita elbírálása szempontjából annak van jelentősége, hogy a Ptk.-nak a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezései megfelelő értelmezéséből következően a tulajdonostársak hozzájárulásához kötött építési tevékenységhez a hiányzó nyilatkozat a Ptk. 5. §-a alapján csak egészen kivételes esetekben pótolható.
A Ptk. 5. §-a alkalmazásának a tulajdonostársi jogok gyakorlása esetén is csak akkor lehet helye, ha valamelyik tulajdonostárs a közös tulajdonhoz fűződő jogai rendeltetésellenes gyakorlásával hiúsítja meg tulajdonostársa tervezett építkezését. A magatartása ugyanis csak ebben az esetben minősül visszaélésszerűnek, amely a Ptk. 5. §-ának (1) bekezdése értelmében a jognyilatkozat pótlásának a törvényi feltétele.
Abban a körben, hogy mi tekinthető rendeltetésellenes joggyakorlásnak a tulajdonostársi jogok gyakorlása körében, a jogerős ítélet helyes jogi álláspontot foglalt el. Különösen annak van jelentősége, hogy milyenek a közös tulajdonban álló ingatlan adottságai, a kialakult használati viszonyok és a felek körülményei. A jelen esetben az első és másodfokon eljáró bíróság is a döntése meghozatalánál kellő súllyal vette figyelembe, hogy a felperes által kivitelezett építkezés – előszobájának lépcsőházzá alakítása, amelynek falától az alperesi lakás egyetlen ablaka alig egy méter távolságban van – a kilátást elvonja, a komfortérzet megszűnt. Ezzel az alperesi érdeksérelem megvalósult, figyelemmel arra, hogy az építkezés az alperesi használatot korlátozza, az alperesek méltányolható jogi érdekét sérti. Ennélfogva a nyilatkozat megtagadásához az alpereseknek jogos érdeke fűződik; részükről visszaélésszerű joggyakorlás nem valósult meg.
Mindezen körülményeket együttesen értékelve megállapítható, hogy a hozzájárulás megtagadása nem jelenti az alperesek részéről a közös tulajdonhoz fűződő jogaik rendeltetésellenes gyakorlását. Visszaélésszerű joggyakorlás hiányában pedig a Ptk. 5. §-a (3) bekezdése alkalmazásának nincs helye.
Az előzőekben kifejtettekre tekintettel, a Legfelsőbb Bíróság a jogvita elbírálása szempontjából jelentős körülmények okszerű mérlegelésén alapuló jogerős ítéletet jogszabálysértés hiányában – a jelen eljárásban még irányadó, korábban hatályban volt Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával – hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. I. 20.794/2001. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás