PÜ BH 2004/360
PÜ BH 2004/360
2004.09.01.
A beruházói feladatot megbízottként ellátó esetleges kártérítési felelőssége nem azonos az eredménykötelem teljesítésére vállalkozó kivitelező felelősségével [Ptk. 310. §, 474. §].
A korábban megkötött általános megbízási szerződés alapján a felperes 1986. július 23-án megbízta az alperes jogelődjét a P.-t a 79-101. jelű URH adótorony építésével kapcsolatos beruházói feladatok lebonyolításával. Az alperes jogelődje az U.-val 1986. április 23-án tervezői, művezetési szerződést, majd a K.-el 1987. június 20-án generál-vállalkozási szerződést kötött. Az elkészült beruházás 1988. augusztus 11-én történt műszaki átadását követően a felperes észlelte, hogy az építmény több helyen beázott. Ezután a hibák kijavításával kapcsolatban eredménytelen egyeztetésekre került sor, ezért a felperes 1995. február 17-én keresetet nyújtott be a K., az U. és az alperes ellen, amelyben a torony – általa finanszírozott – felújítási költségeinek megtérítését kérte. Ez a per szünetelés folytán megszűnt.
A felperes módosított keresetében a Ptk. 310. § alapján 22 027 071 forint és járulékai kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest, egyrészt arra hivatkozva, hogy az alperes a felperessel kötött megbízási szerződés alapján őt terhelő igényérvényesítési kötelezettségének nem tett eleget, másrészt az alperes nem kellő körültekintéssel járt el a torony építésének lebonyolítása során, mivel az ellenőrzési kötelezettségét nem megfelelően gyakorolta.
Az alperes a kereset elutasítását elődlegesen elévülésre, másodlagosan arra hivatkozva kérte, hogy igényérvényesítési kötelezettség nem terhelte, és a felperessel kötött szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes nem bizonyította, hogy az alperest a kivitelezővel vagy a tervezővel szemben igényérvényesítésre utasította, és alaptalannak ítélte az ellenőrzés elmulasztására alapított keresetet is, mivel álláspontja szerint a felperes kára ,,nem az alperes – esetleges – ellenőrzési mulasztására vezethető vissza, hanem a felperes igényérvényesítési késedelmére vagy nem megfelelő gyakorlására''.
Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, az ítélet megváltoztatását, az alperes módosított keresete szerinti marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes jogelődje a megbízási szerződés alapján fennálló ellenőrzési kötelezettségét nem megfelelően látta el, a teljes körű lebonyolítási kötelezettségének nem tett eleget, nem kellő körültekintéssel ellenőrizte a kivitelezői tevékenységet, és a hibás teljesítést követően a hiba elhárítása érdekében nem tett semmit. Álláspontja szerint az alperest kártérítési felelősség terheli, mivel a megbízási szerződés alapján fennálló műszaki ellenőrzési kötelezettségét nem megfelelően teljesítette.
A fellebbezés alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési eljárás eredménye alapján azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság a szükséges mértékben a tényállást nem tisztázta, ezáltal ítélete megalapozatlan, és nem tett eleget az indokolási kötelezettségének sem.
A felperes a kártérítési igényét egyrészt az igényérvényesítési kötelezettség elmulasztására, másrészt az ellenőrzési kötelezettség nem megfelelő gyakorlására alapította.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helytállóan állapította meg, hogy a felperes nem bizonyította, hogy az alperes igényérvényesítési kötelezettség elmulasztása miatt kártérítési felelősséggel tartozna a felperessel szemben. Az alperes az erre alapított követelését a fellebbezési eljárás során nem is tartotta fenn.
Az elsőfokú bíróság ugyanakkor az ellenőrzési kötelezettség nem megfelelő teljesítésére hivatkozással előterjesztett felperesi kereseti igény tekintetében bizonyítást nem folytatott le, a tényállást nem tisztázta, és ebben a körben az indokolási kötelezettségének sem tett eleget, mivel nem indokolta meg, hogy milyen bizonyítékok alapján jutott arra a következtetésre, hogy a felperes kára nem az alperes – esetleges – ,,ellenőrzési mulasztására'' volt visszavezethető.
Miután az elsőfokú bíróság az alperes ellenőrzési kötelezettségének nem megfelelő teljesítésére alapított kártérítési igényével kapcsolatos bizonyítási eljárást nem folytatta le, és az indokolási kötelezettségének elmulasztásával az eljárás lényeges szabályát is megsértette, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. § (2) és (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során tisztázandó, hogy az alperest terhelte-e, és ha igen, milyen mértékű ellenőrzési kötelezettség. Amennyiben az alperesnek volt ilyen irányú kötelezettsége, vizsgálni kell, hogy ennek mennyiben tett eleget.
Amennyiben az alperes terhére az ellenőrzési kötelezettség elmulasztása megállapítható, vizsgálni kell, hogy ezzel összefüggésben a felperesnek keletkezett-e kára.
A tényállást annak szem előtt tartásával kell tisztázni, hogy a bíróság megalapozottan tudjon állást foglalni abban a kérdésben, hogy az alperest terheli-e kártérítés fizetési kötelezettség a felperessel szemben, és ha igen, milyen összegben.
Vizsgálandó, hogy mennyire alapos az alperesnek azon védekezése, miszerint a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt. Ennek a kérdésnek a tisztázását követően kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy az alperest esetlegesen terhelő kártérítés fizetési kötelezettség alól az alperes ki tudta-e menteni magát.
A kereset elbírálása során nem hagyható figyelmen kívül, hogy az alperes megbízottként látta el az adótorony építésével kapcsolatos beruházói feladatokat, ezért az esetleges kártérítési felelőssége nem lehet azonos az eredménykötelem teljesítésére vállalkozó kivitelező felelősségével.
Az alperes magatartásának értékelése során figyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy nem műszaki ellenőri, hanem lebonyolítói feladatokat vállalt.
Az alperes terhére a kivitelező által okozott valamennyi kár nem értékelhető, csupán azért a kárért tartozik felelősséggel, amely a felperessel kötött általános megbízási szerződés alapján őt terhelő ellenőrzési kötelezettségének elmulasztásával állt ok-okozati kapcsolatban. Ennek bizonyítása azonban a felperest terheli. Mindezek szem előtt tartásával kell megállapítani, hogy az alperes – esetlegesen – milyen kárért felel.
A fentiek tisztázása érdekében szükséges bizonyítási eljárást le kell folytatni. A felperest terheli tehát a bizonyítási kötelezettség abban a körben, hogy az alperes kártérítési felelősségének jogalapja fennáll az ellenőrzéssel kapcsolatos esetleges mulasztása folytán, míg a felelősség alóli kimentés tekintetében a bizonyítási kötelezettség az alperest terheli. A kereset jogalapjának fennállásán túl annak összegszerűségét is a felperes köteles bizonyítani. (Legf. Bír. Pf. VII. 24.571/2001. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás