PÜ BH 2004/366
PÜ BH 2004/366
2004.09.01.
Az áru fajtájára utaló az a megjelölés, amely nem a védjegy bejelentő általi használat révén vált ismertté, megkülönböztető képesség hiányában a védjegyoltalomból ki van zárva [1997. évi XI. tv. 2. §].
A kérelmező az 1997. július 12-i bejelentésében az ,,ÁSZOK'' megjelölés védjegykénti lajstromozását kérte a 32. osztályba sorolt sör, világos valamint portersör áruk körére.
Az ellenérdekű fél a bejelentés elutasítását kérte.
Arra hivatkozott, hogy a megjelölés önmagában megkülönböztető képességgel nem rendelkezik, mert az egy sörfajtát jelentő szó.
A Magyar Szabadalmi Hivatal az 1997. évi XI. tv. (Vt.) 2. §-a (2) bekezdésének a) pontjára utalással a védjegybejelentést elutasította, mert álláspontja szerint a megjelölés megkülönböztetésre nem alkalmas, az kizárólag a sörgyártás technológiájára utal, egy árufajta elnevezését jelenti.
A Fővárosi Bíróság a kérelmezőnek a határozat megváltoztatása iránti kérelmét jogerős végzésével elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy az ,,ÁSZOKSÖR'' szóösszetétel már az 1800-as évek elejétől ismert volt Magyarországon a sörök egyik fajtájaként. Az ,,ÁSZOK'' szó az ún. ászokfa felhasználásával gyártott sörök típusaként, mint annak rövidített formája vált ismertté és elterjedtté. Ezért álláspontja szerint a sörök tekintetében az ,,ászok'' megjelölés kizárólag az áru fajtáját, jellemzőjét, a sör ,,ászokolással'' történt utókezelését jelenti. Az ,,ászok'' megjelölés tehát sörfajtát jelent, a köznyelvben ennek megfelelően fajtanévként szerepel. Minthogy az ,,ászok'' szót bizonyítottan nem a kérelmező vezette be, ezért a hivatkozása a szerzett megkülönböztető képességre is alaptalan.
A jogerős végzés hatályon kívül helyezése, a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatása és a megjelölés védjegykénti lajstromozásának elrendelése érdekében a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Azt nem vitatta, hogy az ,,ászok'' szó gyártástechnológiai folyamatra utaló kifejezés, álláspontja szerint azonban emiatt a Vt. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján önmagában nincs kizárva a védjegyoltalomból. A jogerős végzést azért tekinti jogszabálysértőnek, mert figyelmen kívül hagyta az általa csatolt, és a közvélemény-kutatás eredményeit tartalmazó megállapításokat, amelyek szerint az ,,ászok'' megjelölés a kérelmező által bevezetett, és használt, ma már közismertté vált megjelölés, melyet a fogyasztók 80%-a sörmárkának és nem sörfajtának tekint és az eredetét S. városhoz köti. Ezért tévesen foglalt állást a jogerős végzés, amikor arra hivatkozott, hogy az ,,ászok'' szónak nincs megkülönböztető képessége. A 128431 lajstromszámú ,,ÁSZOK világos sör'' és a 139728 lajstromszámú ,,Ászok Soproni világos sör'' védjegyek is azt támasztják alá, hogy az ,,ászok'' megjelölés önmagában is megkülönböztető képességgel rendelkezik.
Az ellenérdekű fél ellenkérelme a jogerős végzés hatályban való fenntartására irányult.
A jogerős végzés a felülvizsgálati kérelemben írt indokok alapján nem sért jogszabályt.
A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. tv. (Vt.) 1 §-ának (1) bekezdése szerint védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól.
A Vt. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha nem alkalmas megkülönböztetésre, különösen, ha olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használnak. A (3) bekezdés értelmében a (2) bekezdés alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha használata révén – akár az elsőbbség időpontja előtt, akár azt követően – megszerezte a megkülönböztető képességet.
A felülvizsgálati kérelemben azt a kérelmező maga sem vitatta, hogy a megjelölés a sör ital fajtájára utal. Azt sem vitatta, hogy e megjelölést nem ő vezette be a sörök forgalmazásakor. Álláspontja szerint azonban a megjelölés azért nincs kizárva a védjegyoltalomból, mert a kérelmező általi használat révén a megjelölés megkülönböztető képességet szerzett.
A kérelmezőnek ez az érvelése azonban téves. Az ,,ászok'' megjelölés ugyanis nemcsak a kérelmező kombinált védjegyeiben szerepel, az megtalálható más gyártó által használt megjelölésekben is (pl: Aranyászok). Helyesen mutatott rá a jogerős végzés arra, hogy a megjelölést nem a kérelmező vezette be sörök megjelölésére, az a söriparban szokásosan használt – és az áru fajtájára utaló – kifejezés. Ezért nem vonható le az a következtetés, hogy a megjelölés – a kérelmező általi használat révén – megkülönböztető képességet szerzett.
Megkülönböztető képesség hiányában pedig a megjelölés a védjegyoltalomból ki van zárva.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős végzés nem sért jogszabályt, ezért azt a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával a hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. IV. 20.744/2002. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás