399/H/2004. AB határozat
399/H/2004. AB határozat*
2009.10.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló – többször módosított és egységes szerkezetben lévő – 3/2000. (IV. 10.) számú önkormányzati rendelete 55/A. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja, egyebekben visszautasítja.
I n d o k o l á s
I.
1. A Budapest Főváros Közigazgatási Hivatal vezetője – törvényességi észrevételének elutasítását követően – a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2000. (IV. 10.) számú (a továbbiakban: Ör.) rendeletét módosító 44/2003. (XII. 10.) számú rendelet (a továbbiakban: Örm.) 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. A támadott rendelkezés az Ör.-t egy új 55/A. §-al egészíti ki, amely a települési képviselők tevékenységének elősegítése érdekében a frakciók részére az önkormányzat illetékességi területén helyiséghasználatot biztosít. Az indítványozó álláspontja szerint az a tény, hogy a helyiséghasználatra csak azon pártok és szervezetek frakciói jogosultak, amelyek a helyi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezetként indultak és a választások eredményeként képviselethez is jutottak, alkotmányellenes. A rendelkezés sérti a jogbiztonságot, az Alkotmány 2. § (1) bekezdését és magasabb szintű jogszabályként a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 19. § (1) bekezdését, ezért az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközik.
2. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint nem a módosító rendelkezést hatályba léptető, hanem a módosított rendelkezéseket magába foglaló (inkorporáló) jogszabály rendelkezéseit vizsgálja. [174/1999. (XII. 5.) AB határozat, ABH 2005, 870, 871.; 8/2003. (III. 14.) AB határozat, ABH 2003, 74, 81.; 51/2004. (XII. 8.) AB határozat, ABH 2004, 679, 683.; 28/2005. (VII. 14.) AB határozat, ABH 2005, 290, 297.] Mivel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány benyújtását követően az önkormányzat további módosító rendeletekkel – 5/2004. (III. 10.), 22/2005. (X. 5.), 19/2006. (XI. 2.), 28/2006. (XII. 29.), 8/2007. (III. 27.), 31/2007. (XI. 28.), 35/2007. (XII. 21.), 7/2008. (II. 29.), 21/2008. (VII. 7.) – egységes szerkezetbe foglalt rendeletet alkotott amely az indítványozó által támadott rendelkezést változatlanul tartalmazza, az alkotmányossági vizsgálatot az Örm. rendelkezéseit inkorporáló Ör. vonatkozásában folytatta le.
Az Alkotmánybíróság beszerezte a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Polgármesterének véleményét.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. Az Ötv. érintett rendelkezései:
„16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”
„19. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.”
3. Az Ör. támadott rendelkezése:
„55/A. § (2) Az (1) bekezdés szerinti helyiséghasználatra csak azon pártok és szervezetek frakciói jogosultak, amelyek a helyi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezetként indultak és a választások eredményeként képviselthez is jutottak. Közös jelölés esetében valamennyi jelölő szervezet frakciója önálló helyiséghasználatra jogosult azzal, hogy a biztosított helyiségek száma – a jelölő szervezetek számától függetlenül – nem haladhatja meg a közös jelöltként mandátumot szerző képviselő számát.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság először az Ör. támadott rendelkezésének az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerinti alkotmányosságát vizsgálta annak alapján, hogy a helyi önkormányzati képviselők választásán képviselethez jutott pártok és szervezetek frakciói számára biztosított helyiséghasználat sérti-e a települési képviselőknek az Ötv. 19. § (1) bekezdése szerinti jogegyenlőségét. Az Alkotmánybíróság a 27/1998. (VI. 16.) AB határozatában az országgyűlési képviselők mandátumának jellegével kapcsolatban kifejtette: „a szabad mandátum a képviselői jogállás alapja. A szabad mandátum azt jelenti, hogy a megválasztás után a képviselő jogilag függetlenné válik választóitól; állásfoglalásait meggyőződése és lelkiismerete alapján alakítja ki, s így is szavaz; képviselői tevékenysége és szavazata miatt nem hívható vissza. (…)
A szabad mandátum e jellemzői abban is kifejeződnek, hogy a képviselők jogállása egyenlő, azaz – mint a választási törvény mondja – jogaik és kötelességeik azonosak. A képviselői feladat ellátásához szükséges jogok és szervezeti feltételek tekintetében nem lehet a képviselők között aszerint különbséget tenni, hogy milyen módon nyerték el mandátumukat – vagyis, hogy pártlistáról vagy egyéni választással kerültek-e a parlamentbe – és ennek megfelelően mandátumuk mögött több vagy kevesebb szavazat áll; nem lehet különböztetni aszerint sem, hogy a képviselőt párt indította, vagy támogatta-e, avagy pártoktól független jelöltként indult, s aszerint sem, hogy megválasztott képviselőként csatlakozott-e valamely párt képviselőcsoportjához, vagy se.” (ABH 1998, 197, 200–201.)
Az Alkotmánybíróság a 68/2002. (XII. 17.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) a települési képviselők vonatkozásában megállapította: „az Ötv. 19. § (1) bekezdése alapján a települési képviselők mandátuma ugyanúgy szabad mandátum, mint az országgyűlési képviselőké. Mivel a települési képviselő a település egészéért vállalt felelőséggel képviseli a választóinak érdekeit, ezért az egyéni választókerületben megválasztott képviselők is elszakadnak az őket megválasztó szűkebb közösségtől. Az Ötv. 19. § (1) bekezdése azt is kimondja, hogy a települési képviselők jogai és kötelességei azonosak. Mindezek következtében az Alkotmánybíróságnak az országgyűlési képviselők mandátumának szabadságával kapcsolatban megállapított követelményei a települési képviselők mandátumára ugyanígy alkalmazandóak.”
A képviselői jogegyenlőségből eredő képviselői jogosítványok körét az Alkotmánybíróság az Abh.-ban, az országgyűlési képviselők tekintetében fogalmazta meg, miszerint „minden országgyűlési képviselő számára biztosítani kell az Országgyűlés plenáris ülésén való véleménynyilvánítás lehetőségét; az országgyűlési bizottságok munkájában való teljes jogú részvételt, s végül a csoportalakítás lehetőségét”.
2. A települési képviselő jogállását, a képviselet tartalmát, s a képviselői megbízás megszűnésének eseteit törvényi rendelkezések pontosan meghatározzák. Így az Ötv. 19. § (1) bekezdés rendelkezése szerint „a települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében, ellenőrzésében”. A törvény meghatározza a települési képviselők feladatait, alapvető kötelességeit, jogait, amelyek szükségesek a képviselői munka ellátásához [Ötv. 19. § (2) bekezdés]. A települési képviselő részére biztosítani kell a feltételeket is ahhoz, hogy a képviselői tisztségéből eredő kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. Ezért a települési képviselő: „a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést” [Ötv. 19. § (2) bekezdés e) pont].
3. A képviselő-testületek tagjai, a helyi képviselők az adott önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon alakíthatnak képviselő-csoportokat (frakciókat). „Az Alkotmány, az Ötv. és más törvény sem rendelkezik az önkormányzati képviselőcsoportokról, erről tehát a szervezetalakítás jogával élve szabadon dönthet a közgyűlés, megtartva a törvényi előírást, hogy önkormányzati rendeletben, az SZMSZ-ben hozza meg a döntését.” [844/B/200. AB határozat, ABH 2005, 1426, 1432.]
Mivel nincs törvényi előírás képviselőcsoportokra (megalakulásukra, összetételükre, minimális létszámukra és működésükre) nézve, arról az önkormányzati testület a szervezetalakítás általános szabálya alapján dönt: „szervezetalakítási autonómiájának egyetlen korlátja van, hogy a szervezeti és működési szabályzatban megállapított szervezeti szabályok nem lehetnek ellentétesek a törvény rendelkezéseivel.” [1285/H/1993. AB határozat, ABH 1994, 800, 801.] „Nem ellentétes törvénnyel, ha a képviselő-testületben frakció működik.” [39/2001. (X. 19.) AB határozat ABH 2001, 691, 695.]
Az Alkotmánybíróság az Országgyűlésbe került pártok frakcióalapítási joga kapcsán, a 27/1998. (VI. 16.) AB határozatában megállapította: „a szabad mandátumot és a képviselői jogegyenlőséget nem annyira a frakció létszámának meghatározásakor, mint inkább a képviselőcsoportok jogosítványainak kialakítása során kell figyelembe venni. A frakciók indokolt jogosítványait egyensúlyba kell hozni az egyes képviselőt megillető, a feladata ellátásához nélkülözhetetlen jogokkal és szervezeti feltételekkel. Nem alkotmányos viszont az olyan szabályozás, amely csakis a frakció működéséhez fűződő érdeket tekinti, s a frakción kívüli képviselőket gyakorlatilag kizárja a feladatuk ellátáshoz szükséges jogosítványokból.” [ABH 1998, 197, 205.]
Jelen esetben az Ör. VIII. „a frakció” című részben elhelyezett és az Ör. jelen indítványban nem érintett 54–55. §-ai, a közgyűlés szervezetalakítási autonómiája jegyében szabályozzák a képviselőcsoportok megalakításának, az ahhoz való csatlakozásnak, kiválásnak, stb. a szabályait. Ezek a jogok nem egyéni képviselői jogok, hanem a testületet, a frakciót megillető jogok. „A testületet megillető jogok nem állíthatók szembe a képviselők egyéni jogaival.” [1114/H/2005. AB határozat, ABH 2006, 2152, 2159.]
Következésképpen az Ör. támadott rendelkezésében a települési képviselők tevékenységének elősegítése érdekében, az önkormányzat illetékességi területén, a képviselethez jutott szervezetek és pártok frakcióinak biztosított helyiséghasználatáról szóló rendelkezés nem ellentétes az Ötv. 19. § (2) bekezdésével, így nem ütközik az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe. A fentiek alapján az Alkotmánybírság az indítványt elutasította.
Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az Ör. IX. részének záró rendelkezései között, a nem támadott 56/A. § rendelkezése a képviselői csoporttagsággal nem érintett települési képviselők részére is, azaz „valamennyi települési képviselő részére biztosítja a képviselői feladatok ellátásához szükséges feltételeket.”
4. Az indítványozó az Ör. támadott 55/A. § (2) bekezdésének rendelkezését jogbiztonságot sértőnek tartja az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének sérelme folytán, azonban erre vonatkozó indokolást nem fejtett ki.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány e részében nem felel meg az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 22. § (2) bekezdése által támasztott tartalmi követelményeknek, mely szerint az indítványban meg kell jelölni a kérelem alapjául szolgáló okot. Nem elegendő tehát az Alkotmány egyes rendelkezéseire hivatkozni, az indítványban meg kell indokolni, hogy az Alkotmány egyes felhívott rendelkezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti. (654/H/1999. AB határozat, ABH 2001, 1645.; 472/B/2000. AB végzés, ABH 2001, 1655.)
Mivel az indítványi kérelem a fenti feltételeknek nem tett eleget, ezért az Alkotmánybíróság azt, az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 29. § d) pontja alapján, gyakorlatának megfelelően visszautasította. (472/B/2000. AB végzés, ABH 2001, 1655.; 494/B/2002. AB végzés, ABH 2002, 1783, 1784.)
Budapest, 2009. október 27.
|
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
||
|
|
előadó alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||
|
|
||||
|
Dr. Trócsányi László s. k., |
||||
|
alkotmánybíró |
||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás