4/2004. (IK 8.) IM utasítás
4/2004. (IK 8.) IM utasítás
a büntetés-végrehajtási szervezet szakmai felügyeleti ellenőrzéséről*
1. § (1) Az utasítás hatálya:
a) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BvOP), valamint
b) a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények (a továbbiakban: bv. intézet) (a továbbiakban együtt: ellenőrzött szerv) szakmai felügyeleti ellenőrzésére,
c) a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: gazdasági társaság) vonatkozásában a gazdasági társaság és a bv. intézet közötti együttműködési megállapodásban foglaltak, a védelmi felkészülési tevékenység, valamint a fogvatartottak foglalkoztatásával kapcsolatos biztonsági, munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi szabályok betartásának ellenőrzésére terjed ki.
2. § (1) A BvOP szakmai felügyeleti ellenőrzését az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) látja el a Büntetés-végrehajtási Felügyeleti Főosztály (a továbbiakban: Főosztály) útján.
(2) A bv. intézetek tekintetében
a) a Főosztály ezen utasítás 11. § b)–d) pontjaiban meghatározott szakmai felügyeleti ellenőrzéseket végzi,
b) a Minisztérium büntetőjogi, kegyelmi és büntetés-végrehajtási ügyekért felelős II. számú főcsoportfőnöke (a továbbiakban: Főcsoportfőnök) külön rendelkezése alapján a Főosztály a 11. § a) pontjában meghatározott szakmai felügyeleti ellenőrzést végez.
3. § (1) A szakmai felügyeleti ellenőrzés célja az ellenőrzött szerv működésének elősegítése tevékenységük – a gazdasági társaságok esetében az 1. § c) pontjában meghatározott feladatok – vizsgálatával, a büntetés-végrehajtási feladatok ellátása során előforduló hibák, hiányosságok feltárásával és a megszüntetésükre vonatkozó intézkedések kezdeményezésével.
(2) A szakmai felügyeleti ellenőrzés során vizsgálni kell
a) a büntetés-végrehajtás tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések végrehajtását, a jogalkalmazói gyakorlatot,
b) a szakmai feladatok végrehajtását,
c) a szakmai- és a költségvetési gazdálkodási tevékenység összhangját,
d) a személyi és a tárgyi feltételek alakulását,
e) a vezetők tevékenységét,
f) a Minisztérium vezetői részéről hozott döntések végrehajtását.
(3) A vizsgálat eredménye alapján elemezni és értékelni kell a működés törvényességét és hatékonyságát.
4. § (1) Az ellenőrző munkatárs (a továbbiakban: munkatárs) jogosult
a) az adat- és titokvédelmi szabályok betartásával az ellenőrzött szervnél kérdéseket feltenni, tájékoztatást kérni,
b) az ellenőrzött szerv helyiségeibe – a vonatkozó előírások betartásával – belépni,
c) az ellenőrzött szerv dolgozójától írásban vagy szóban nyilatkozatot, tájékoztatást kérni, valamennyi dokumentumba betekinteni,
d) az eredeti dokumentumokat – másolat hátrahagyásával, átvételi elismervény ellenében – átvenni, vagy arról hitelesített másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíteni, és azt a vizsgálati anyaghoz csatolni,
e) az ellenőrzött szerv működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben más szervektől felvilágosítást kérni.
(2) Minősített iratok esetén – az (1) bekezdés c) és d) pontjai vonatkozásában – a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni.
5. § A munkatárs köteles:
a) az ellenőrzés során a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben és a belső szabályzatokban, valamint az ellenőrzési programban foglaltakat betartani,
b) az ellenőrzött szervnél érvényesülő biztonsági szabályoknak eleget tenni,
c) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött szerv vezetőjét tájékoztatni, és megbízólevelét bemutatni,
d) a véleménye kialakításához szükséges dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni,
e) a tudomására jutott állam-, szolgálati-, üzleti- és magántitkot megőrizni, illetve a jogszabályban meghatározott adatvédelmi kötelezettségének eleget tenni,
f) a Főosztály vezetőjének haladéktalanul jelentést tenni, és az ellenőrzött szerv vezetőjét tájékoztatni, ha az ellenőrzés során bűncselekményre utaló körülmény merül fel,
g) az ellenőrzés befejezését követően az ellenőrzött szerv vezetőjét megállapításairól tájékoztatni,
h) az átvett eredeti dokumentumokat a vizsgálat befejezése után hiánytalanul visszaszolgáltatni,
i) összeférhetetlenségi ok felmerülését haladéktalanul jelenteni a Főosztály vezetőjének.
6. § A munkatárs az ellenőrzési tevékenységet érvényes megbízólevél alapján látja el. A megbízólevél tartalmazza:
a) az ellenőrző szerv megnevezését,
b) a munkatárs nevét, szolgálati igazolványa számát,
c) az ellenőrzés végrehajtására, eljárási rendjére vonatkozó jogi norma megnevezését,
d) a megbízólevél számát,
e) a kiállítás keltét,
f) a kiállításra jogosult aláírását és bélyegzőlenyomatát,
g) a megbízólevél érvényességét.
7. § (1) A bv. intézetek helyzetének, tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése céljából a Főosztály munkatársai instruktori feladatokat látnak el.
(2) Az instruktor feladatait és az instruktori felügyelet rendjét a Főosztály vezetője határozza meg.
(3) Az instruktor jogaira, kötelességeire és eljárásának rendjére a munkatársra vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy nem kell ellenőrzési programmal rendelkeznie és a látogatásáról feljegyzést készít.
(4) Ha az instruktor a bv. intézetben tett látogatása során olyan hibát, mulasztást észlel, amelynek kivizsgálása ellenőrzés lefolytatását teszi szükségessé, a továbbiakban ezen utasítás rendelkezései szerint jár el.
8. § (1) Az ellenőrzésben nem vehet részt:
a) aki az ellenőrzött szerv vezetőjének a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, vagy élettársa,
b) aki az ellenőrzést megelőző 2 évben az ellenőrzött szerv vezetőjének házastársa, élettársa, vagy az ellenőrzött szerv dolgozója volt,
c) akinek jogaira vagy kötelezettségeire az ellenőrzés eredménye kihatással lehet,
d) akitől az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatása egyéb okból nem várható.
(2) Az összeférhetetlenség kérdésében a Főosztály vezetője dönt.
9. § Az ellenőrzött szerv vezetője és dolgozója jogosult:
a) a munkatárs megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az ellenőrzés végrehajtásában való közreműködést megtagadni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra észrevételeket tenni, észrevételeire szóban vagy írásban választ kapni.
10. § Az ellenőrzött szerv dolgozója köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni,
b) a munkatárs részére a kért tájékoztatást, felvilágosítást megadni, az eredeti dokumentumokba a betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzés eredménye alapján a saját hatáskörébe tartozó intézkedéseket határidőre megtenni, és erről – az ellenőrzött szerv vezetője útján – a Főosztály vezetőjét tájékoztatni,
d) a belépést, és az ellenőrzött szerv területén való mozgást – a munkatárs életének, testi épségének, egészségének, valamint a vagyonvédelem érdekében – a vonatkozó előírások betartásához, védőfelszerelés használatához kötni.
11. § Az ellenőrzött szerv szakmai felügyeleti ellenőrzése
a) átfogó ellenőrzés,
b) témaellenőrzés,
c) célellenőrzés, valamint
d) utóellenőrzés
keretében történhet.
12. § (1) Az átfogó ellenőrzés célja, hogy folyamatában értékelje:
a) az ellenőrzött szerv munkáját,
b) a működés törvényességét,
c) a büntetés-végrehajtásra vonatkozó jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és belső rendelkezések hatályosulását, továbbá
d) a vezetők tevékenységét,
e) a személyi állomány helyzetét, szakmai felkészültségét, valamint
f) a tárgyi feltételeket.
(2) Az átfogó ellenőrzés végrehajtása során az ellenőrzött szervnél meghatározott időszak alatt végzett szakmai feladatok együttes, egymással összefüggésben történő vizsgálatát kell elvégezni.
(3) Átfogó ellenőrzést az ellenőrzött szervnél szükség szerint, de legalább 4 évenként kell végrehajtani.
13. § (1) Témaellenőrzés esetén az adott feladat végrehajtását egy időben több ellenőrzött szervnél kell ellenőrizni, általánosítható következtetések levonása és a szükséges intézkedések megtétele végett.
(2) Célellenőrzést kell végezni, ha az ellenőrzött szervnél egyedi téma, feladat kivizsgálása válik szükségessé.
(3) Utóellenőrzést kell tartani, ha valamely előzőleg végrehajtott ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján indokolt a tett intézkedés teljesítésének és hatásának vizsgálata.
14. § (1) Az ellenőrzésekről a Főosztály féléves munkatervet készít, amely tartalmazza:
a) az ellenőrizendő szerv (szervezeti egység) megnevezését,
b) az ellenőrzés típusának 11. § szerinti megjelölését,
c) az ellenőrzés tárgyát,
d) az ellenőrzések időbeli ütemezését.
(2) A munkatervet úgy kell összeállítani, hogy a soron kívüli, illetve a munkatervben nem szereplő ellenőrzési feladatok is végrehajthatók legyenek.
(3) A munkatervet – a Főosztály javaslata alapján – a Főcsoportfőnök hagyja jóvá, és engedélyez attól eltérést.
15. § (1) Valamennyi ellenőrzést ellenőrzési program alapján kell végrehajtani, amelyet a Főosztály vezetője által kijelölt vizsgálatvezető állít össze. A vizsgálatvezető felel az ellenőrzés irányításáért.
(2) Az ellenőrzési programot a Főosztály vezetője hagyja jóvá. A programtól eltérni csak a jóváhagyó írásbeli engedélyével lehet, módosítását indokolt esetben a vizsgálatvezető kezdeményezheti.
(3) Az ellenőrzési program a 14. § (1) bekezdésének a)–b) és c) pontjaiban meghatározottakon túl tartalmazza:
a) az ellenőrzés végrehajtására vonatkozó felhatalmazást,
b) az ellenőrzés részletes feladatait,
c) az ellenőrizendő időszakot,
d) a munkatársak, valamint a vizsgálatvezető nevét, megbízólevelük számát, a feladatmegosztás rendjét,
e) az ellenőrzés tervezett időtartamát, a rész- és az összefoglaló jelentés elkészítésének határidejét,
f) az elkészítés vagy jóváhagyás keltét,
g) a jóváhagyásra jogosult aláírását.
16. § A munkatárs az ellenőrzés során tett megállapításait írásba foglalja, ennek formái:
a) ellenőrzési jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv),
b) ellenőrzési részjelentés,
c) ellenőrzési jelentés,
d) összefoglaló ellenőrzési jelentés.
17. § (1) Büntető- vagy szabálysértési eljárást megalapozó, illetve fegyelmi vagy kártérítési eljárás elrendelésére okot adó cselekmény, illetve mulasztás feltárása esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:
a) az ellenőrzött szerv megnevezését,
b) az ellenőrzés típusának 11. § szerinti megjelölését,
c) az ellenőrzés helyét, kezdő és befejező időpontját,
d) az ellenőrzött időszakot,
e) az ellenőrzésre felhatalmazó jogi norma megjelölését,
f) az ellenőrzést végző munkatárs vagy munkatársak nevét,
g) a feltárt tényállást,
h) a felelősként megjelölt személyek nevét, beosztását,
i) keltezést és a munkatárs aláírását,
j) a felelősként megjelölt személy nyilatkozatát,
k) az ellenőrzött szerv vezetőjének aláírását a jegyzőkönyv átvételének elismeréséről.
(2) A jegyzőkönyvben részletezni kell a felelősség megállapítása alapjául szolgáló mulasztást, szabálytalanságot és egyéb jogsértő cselekményt, hivatkozva a bizonyítékokra, és megjelölve, hogy konkrétan mely jogszabályi előírásokat sértették meg. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a megállapításokat alátámasztó okmányokat.
18. § (1) A felelősként megjelölt személyt 8 munkanapon belül nyilatkoztatni kell arról, hogy a jegyzőkönyv reá vonatkozó kivonatát megkapta, az abban foglaltakat megismerte, illetőleg a terhére felrótt felelősséget elismeri-e.
(2) A munkatárs észrevételeit írásban teszi meg a Főosztály vezetője felé.
(3) A Főosztály vezetője az írásbeli nyilatkozat elfogadásáról vagy elutasításáról 8 munkanapon belül írásban tájékoztatja a felelősként megjelölt személyt.
19. § (1) A jegyzőkönyv az ellenőrzési jelentés, illetve az összefoglaló ellenőrzési jelentés mellékletét képezi.
(2) A Főosztály vezetője felelősségre vonás iránti eljárást kezdeményezhet a felelőssé tett személy elöljárójánál (munkáltatójánál).
20. § (1) Több személy által végzett ellenőrzés esetén – amennyiben a munkamegosztás indokolja – az ellenőrző munkatársak külön-külön részjelentésbe foglalják az általuk végzett vizsgálat megállapításait.
(2) A részjelentés a 17. § (1) bekezdés a)–f) és i) pontokon túl tartalmazza:
a) az ellenőrzött téma megnevezését,
b) az ellenőrzési megállapításokat az ellenőrzési program pontjainak megfelelő sorrendben,
c) a következtetéseket és javaslatokat,
d) az ellenőrzött időszakban az ellenőrzött témában hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vezetők nevét, beosztását.
(3) A (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti megállapításokat úgy kell megfogalmazni, hogy
a) az ellenőrzött szerv működése objektíven értékelhető legyen,
b) vegye figyelembe a működésre ható előnyös és hátrányos összefüggéseket.
(4) A részjelentésben
a) a kedvezőtlen irányzatok, a hibák, hiányosságok feltárása mellett rá kell mutatni azok okaira és következményeire,
b) meg kell jelölni azokat a jogszabályokat, állami irányítás egyéb jogi eszközeit és belső szabályzatokat, amelyek előírásait megsértették.
21. § (1) Egyszemélyi vizsgálat esetén a munkatárs ellenőrzési jelentést, többszemélyes vizsgálatnál az ellenőrzési részjelentések alapján – tekintettel a 20. § (1) bekezdésében foglaltakra – a vizsgálat vezetője összefoglaló ellenőrzési jelentést készít.
(2) Az összefoglaló ellenőrzési jelentés elkészítéséért, valamint a levont következtetésekért a vizsgálatvezető, a megállapítások valódiságáért és alátámasztásáért a munkatársak felelősek. Az összefoglaló ellenőrzési jelentést a vizsgálatvezető írja alá. A jelentésben lényegre törő, az eredményeket és a hiányosságokat összefoglaló, rövid értékelést kell adni.
(3) A (2) bekezdés szerinti jelentés tartalmazza a 20. § (2)–(4) bekezdésében foglaltakat, továbbá a záradékot, amelyben az ellenőrzött szerv vezetője nyilatkozik arról, hogy a jelentésben foglaltakat megismerte és azokkal kapcsolatban 8 munkanapon belül kíván -e észrevételt tenni.
22. § (1) Ha az ellenőrzött szerv vezetője észrevételt tesz, és valamely megállapítást vitatja, a munkatárs az arra vonatkozó álláspontjáról írásban tájékoztatja a Főosztály vezetőjét.
(2) Az észrevétel elfogadásáról vagy elutasításáról a Főosztály vezetője dönt, melyről 8 munkanapon belül írásban tájékoztatja az ellenőrzött szerv vezetőjét.
23. § Az ellenőrzött szervnél a megállapítások és javaslatok alapján – szükség esetén – intézkedéseket kell kezdeményezni, illetve tenni. Ennek formái:
a) feladat-meghatározó levél,
b) feladat-meghatározó megbeszélés,
c) célellenőrzés.
24. § (1) Az ellenőrzési megállapítások feladat-meghatározó levéllel történő hasznosítására akkor kerül sor, ha az ellenőrzés lényegi, személyes felelősség felvetését igénylő hiányosságokat nem állapított meg, illetve az ellenőrzött szerv részéről a megállapításokat nem vitatják.
(2) A feladat-meghatározó levélben a Főosztály vezetője felhívja az ellenőrzött szerv vezetőjét, hogy a jelentésben tett megállapítások és javaslatok alapján tegye meg a szükséges intézkedéseket, amelyek végrehajtásáról – a felelős és határidő megjelölésével – tegyen írásbeli jelentést.
(3) Az ellenőrzött szerv vezetője az írásbeli tájékoztatót a feladat-meghatározó levél kézhezvételétől számított 30 napon belül megküldi a Főosztály vezetőjének. Indokolt esetben a Főosztály vezetője a határidőt 30 nappal meghosszabbíthatja.
25. § (1) Feladat-meghatározó megbeszélésre akkor kerül sor, ha súlyosabb – a szükséges intézkedések elrendelésén túl a személyes felelősség vizsgálatát is igénylő – hiányosság kerül feltárásra, vagy ha az ellenőrzött szerv a megállapításokat vitatja.
(2) A feladat-meghatározó megbeszélést a Főcsoportfőnök vagy megbízottja vezeti, amelyen részt vesz a Főosztály vezetője, a vizsgálatvezető, valamint az ellenőrzött szerv vezetője. A megbeszélésbe más személyek is bevonhatók.
(3) A megbeszélésről emlékeztetőt kell felvenni, amely tartalmazza a Főosztály által szükségesnek tartott intézkedéseket, különös tekintettel a személyi felelősség érvényesítésére, az intézkedések felelőseinek és határidejének, valamint a tett intézkedésekről szóló jelentés határidejének meghatározására.
26. § (1) Célellenőrzés keretében vizsgálatot kell indítani, és fel kell vetni az ellenőrzött szerv vezetőjének személyes felelősségét, ha
a) az ellenőrzött szerv vezetője a 24. § (3) bekezdésében, valamint a 25. § (3) bekezdésében előírt jelentést nem küldi meg az ellenőrző szervnek,
b) megállapítható, hogy a szükséges intézkedések megtétele elmaradt, illetve annak végrehajtása nem kielégítő,
c) a feladat-meghatározó megbeszélésen rögzített feladatok nem kerültek végrehajtásra.
(2) A Főosztály vezetőjének döntése alapján az egyszerű megítélésű ügyekben a célellenőrzés ellenőrzési program nélkül is lefolytatható. A munkatárs ebben az esetben tapasztalatait feljegyzésben foglalja össze.
27. § A Főosztály vezetője az intézkedésre jogosultnál – már az ellenőrzés során, a feladat-meghatározó intézkedéseket megelőzően – soron kívül intézkedést kezdeményez, ha a vizsgálat megállapításai alapján az ellenőrzött szerv rendjét, biztonságát, üzemeltetését súlyosan veszélyeztető hiányosságok tapasztalhatók.
28. § (1) Az ellenőrzési megállapításokat követően tett intézkedéseket a Főosztály megvizsgálja.
(2) A vizsgálat történhet
a) az ellenőrzött szerv által tett intézkedésekről szóló jelentés elemzésével, értékelésével,
b) utóellenőrzés megtartásával,
c) a következő átfogó ellenőrzés keretében.
(3) Kötelező utóellenőrzést tartani, ha az ellenőrzött szervnél az ellenőrzés a 27. §-ban meghatározott hiányosságot állapított meg.
29. § (1) A bv. intézetek szakmai ellenőrzéséről a BvOP a kijelölt szervezeti egységei útján gondoskodik.
(2) A bv. intézetek szakmai ellenőrzésének részletes szabályait a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka ezen utasítás rendelkezéseinek figyelembevételével külön intézkedésben határozza meg.
(3) A BvOP az általa végrehajtott szakmai ellenőrzésekről a tárgyévet követő február 28-ig beszámoló jelentést készít, amelyet megküld a Főcsoportfőnök részére.
30. § Ez az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a büntetés-végrehajtási szervezet szakmai felügyeleti ellenőrzéséről szóló 4/1999. (IK 11.) IM utasítás hatályát veszti.
Az utasítást a 6/2014. (II. 21.) BM utasítás 3. §-a hatályon kívül helyezte 2014. február 22. napjával.
Igazságügyi Közlöny 1996. évi 1. száma.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás