4/2004. (K. Ért. 4.) KvVM utasítás
4/2004. (K. Ért. 4.) KvVM utasítás
a fejezeti kezelésű előirányzatok 2004. évi felhasználási szabályairól*
Az utasítás hatálya
1. § A fejezeti kezelésű előirányzatok 2004. évi felhasználásának szabályairól rendelkező utasítás (továbbiakban: Utasítás) hatálya alá a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 1. számú mellékletének XVI. fejezetében szereplő fejezeti kezelésű előirányzatoknak, valamint az előző évek előirányzat-maradványainak felhasználására – a 13. § (2) bekezdésének figyelembevételével – terjed ki.
Az előirányzat-felhasználásának szabályai
2. § (1) Az egyes előirányzatoknak az Utasítás mellékletében meghatározott céljai megvalósítását szolgáló tárgyévi stratégiai tárcafeladatokat (a minisztérium kiemelt feladatait) az utasítás mellékletében az előirányzat koordinátoraként megjelölt vezető (a továbbiakban: koordinátor) javaslatainak figyelembevételével a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár előterjesztése alapján a miniszter hagyja jóvá.
(2) Az előirányzatok (1) bekezdés szerint jóváhagyott céljainak megfelelően részletes feladattervet (beruházási tervet) kell készíteni a tárgyév február 28-ig, melyet – a külön jogszabály szerinti Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat (a továbbiakban: Kövice) kivételével – a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár előterjesztése alapján a közigazgatási államtitkár hagy jóvá.
(3) Nem kell feladattervet készíteni azokra az előirányzatokra, amelyek működtetési célra létesültek, éves feladataikat más jogszabályok határozzák meg, és amelyeket kormányhatározat konkrét céllal létesített, és a nemzetközi segélyprogramokra.
(4) A feladatterv-módosítások közül a technikai jellegű módosításokat (beruházások esetében az intézményi saját bevételi többlet miatti módosítás), a már jóváhagyott feladatok közötti, vagy a megvalósító intézmények közötti pénzeszköz-átcsoportosításokat, valamint a feladattervekben tartalékként képzett keretnek a (2) bekezdés szerint jóváhagyott célokra történő felhasználását a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár hagyja jóvá, melyről a jóváhagyást követően tájékoztatja a közigazgatási államtitkárt.
(5) Több szakterületet is érintő fejezeti kezelésű előirányzat esetén a feladatterv-javaslat, illetve a módosítási javaslat összeállításához a helyettes államtitkárokkal és főcsoportfőnökökkel egyeztetnie kell, illetve az érintett szakterület vezetőjének előzetes egyetértése szükséges. Az egyeztetést az előirányzat koordinátorának kell kezdeményeznie.
(6) Bármely fejezeti kezelésű előirányzatból tervezett informatikai fejlesztést az (5) bekezdés szerint a koordinátornak az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatósággal (a továbbiakban: OKTVF) és az Informatikai Önálló Osztály vezetőjével, kutatást, műszaki fejlesztést a Kutatási Önálló Osztály vezetőjével kell egyeztetnie.
(7) A feladatterv (2) bekezdés szerinti jóváhagyását követően valamennyi fejezeti kezelésű előirányzatra, ideértve a (3) bekezdés szerint feladattervvel nem rendelkező működtetési célú előirányzatokat is, a koordinátor felhasználási tervet készít, melynek tartalmaznia kell az egyes feladatok megvalósítását szolgáló szerződések, illetve megállapodások megnevezését, ezek előirányzat-felhasználási keretigényét intézményenként, ezen belül kiemelt előirányzatonként és igény szerint havi ütemezésben. A beruházásokra külön felhasználási tervet készíteni nem kell.
(8) A felhasználási terv elkészítésével egyidejűleg – a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár egyetértésével – a koordinátor szakmai közlő levelet készít a megvalósító intézmény részére, amelynek tartalmaznia kell az előirányzat célját, a feladat leírását, a költségvetési előirányzatokat, a határidőket, a folyamatba épített ellenőrzést és a feladathoz biztosított pénzeszköznek a feladat teljesítését követő elszámoltatását.
(9) Több szakterületet is érintő feladatterv esetében a felhasználási terv kiadásához a helyettes államtitkárokkal és főcsoportfőnökökkel egyeztetnie kell, illetve az érintett szakterület vezetőjének előzetes egyetértése szükséges. Az egyeztetést az előirányzat koordinátorának kell kezdeményeznie.
(10) A feladatfinanszírozási körbe nem tartozó előirányzatok fejezeten belüli felhasználása esetén a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője egyszeri vagy bázist képező fejezeti hatáskörű előirányzat-átcsoportosítással módosítja az érintett intézmény bevételi és kiadási előirányzatait a fejezeti kezelésű előirányzat egyidejű csökkentése mellett. Az átcsoportosítással egyidejűleg bejelenti a Magyar Államkincstárnak, valamint a jogszabályban meghatározott szerveknek azt, és igény szerint kezdeményezi az intézmény havi előirányzat-felhasználási keretigényének módosítását.
(11) A jóváhagyott felhasználási terv megvalósításakor, amennyiben más fejezet központi költségvetési szerve részére fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítás szükséges, a fejezetek közötti megállapodást a koordinátor készíti elő és a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője terjeszti elő jóváhagyásra a közigazgatási államtitkár részére.
(12) A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezeten belüli felhasználása esetén a koordinátor a kiemelt előirányzatokra bontott felhasználási tervben a személyi juttatás előirányzaton belül meghatározza a személyi juttatásra fordítható előirányzat felhasználására vonatkozó részletes előírásokat is.
3. § (1) A feladat-, beruházásfinanszírozásba nem tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok közvetlen felhasználása esetén – a Kövice kivételével – kötelezettségvállaló és utalványozó a koordinátor, ellenjegyző a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője.
(2) A kötelezettségvállalói és utalványozói jogkör, valamint az egyéb döntési tevékenységre feljogosítottak akadályoztatása esetén a kötelezettségvállalásra és utalványozásra – a Kövice és a nemzetközi segélyprogramok kivételével – a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 27/2003. (K. Ért. 2004. 1.) KvVM utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) által kijelölt hivatali helyettes(ek), vagy az írásban kijelölt személy(ek) jogosult(ak). A Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetőjének akadályoztatása esetén az ellenjegyzési jogkört a hivatali helyettese, illetve az általa írásban kijelölt személy gyakorolja.
(3) A több szakterületet érintő – előzetesen egyeztetett – feladatterv, illetve felhasználási terv esetében kötelezettségvállaláshoz, illetve a teljesítés igazolásához – különös tekintettel az informatikai fejlesztésekre és a kutatási, műszaki fejlesztési feladatokra – a helyettes államtitkárokkal és főcsoportfőnökökkel egyeztetnie kell, illetve az érintett szakterület vezetőjének előzetes egyetértése szükséges. Az egyeztetést az előirányzat koordinátorának kell kezdeményeznie.
(4) Az előirányzat-módosítással fejezeten belül átcsoportosított előirányzat felhasználása során a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés az átcsoportosítással érintett intézmény Gazdálkodási Szabályzata szerint történik. A KvVM Igazgatás esetében kötelezettségvállaló a koordinátor. Az átcsoportosított előirányzatot a felhasználó intézmény köteles kiadási jogcímenként elkülönítetten kezelni és igénybevételéről az éves beszámoló keretében elszámolni.
4. § (1) Az előirányzat-maradványokkal kapcsolatos valamennyi előirányzat-módosítást – a pénzügyminiszter jóváhagyását követően – a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
(2) Valamennyi fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt maradványa esetében az Áht. 93. § (7) bekezdésének végrehajtásaként az (1) bekezdés szerinti jóváhagyást megelőzően, az áthúzódó kötelezettségek teljesítése érdekében a koordinátor javaslatára a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője előirányzat-módosítást kezdeményez a Magyar Államkincstár felé.
(3) Az előirányzatok előző évi maradványának (2) bekezdés szerinti módosítását a koordinátornak kell kezdeményezni a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője felé. Feladatfinanszírozási, illetve beruházásfinanszírozási körbe tartozó előirányzatokra vonatkozóan, változatlan rendeltetés esetén, a finanszírozások folyamatos biztosítása érdekében az okmányokat érintő előirányzat-módosításokat legkésőbb január 31-ig végre kell hajtani.
A feladat- és beruházásfinanszírozás szabályai
5. § (1) A feladatfinanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok az Ámr. 4. számú mellékletében meghatározott előirányzatok, valamint az év közben létesített valamennyi PHARE-előirányzat, továbbá minden 1 alcímbe sorolt előirányzatra a beruházásfinanszírozás szabályai vonatkoznak.
(2) A Feladatismertetőt és Beruházásismertetőt a Fejezeti Költségvetési Főosztály készíti el, melyet a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetőjének előterjesztésében a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár hagy jóvá. Az okmányokat a jóváhagyást követően a Fejezeti Költségvetési Főosztály küldi meg a Magyar Államkincstárnak.
(3) A Feladatfinanszírozási Engedélyokiratot a Fejezeti Költségvetési Főosztály készíti el. A feladatfinanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a Feladatfinanszírozási Engedélyokirattal érintett részfeladat engedélyezésére a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár, annak ellenjegyzésére a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője jogosult. Kötelezettségvállaló és utalványozó a Feladatfinanszírozási Engedélyokiratban megjelölt, rendelkezésre jogosult személy.
(4) Valamennyi beruházási előirányzat Beruházás Finanszírozási Alapokmányát és a hozzá tartozó létesítményjegyzéket a megvalósító intézmény állítja ki.
(5) A (4) bekezdés szerint elkészített Beruházás Finanszírozási Alapokmányok engedélyezésére a koordinátorok jogosultak, azok ellenjegyzője pedig a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője. Kötelezettségvállaló és utalványozó a Beruházás Finanszírozási Alapokmányban megjelölt, rendelkezésre jogosult személy.
(6) A vízügyi helyettes államtitkár hatáskörébe tartozó beruházások esetében a Beruházásismertetőben, illetve az Alapokmányban megjelölt, rendelkezésre jogosult személy legfeljebb 300 millió forintig kötelezettségvállalásra való jogosultságot kaphat, ezt meghaladóan kötelezettségvállaló a koordinátor. Az értékhatártól függő kötelezettségvállalásra való jogosultságot a Beruházásismertetőben, illetve az Alapokmányban kell megbontani.
(7) A kötelezettségvállalói és utalványozói jogkör, valamint az egyéb döntési tevékenységre feljogosítottak akadályoztatása esetén a kötelezettségvállalásra és utalványozásra az SZMSZ-ben kijelölt hivatali helyettes(ek), vagy az írásban kijelölt személy(ek) jogosult(ak). A Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetőjének akadályoztatása esetén az ellenjegyzési jogkört a hivatali helyettese, illetve az általa írásban kijelölt személy gyakorolja.
(8) A feladat-, beruházásfinanszírozással kapcsolatos valamennyi dokumentumot a jóváhagyást követően a Fejezeti Költségvetési Főosztály küldi meg a Magyar Államkincstár részére.
6. § (1) A nemzetközi segélyprogramok működtetésére a koordinátor belső szabályzatot (ügyrendet) készít, amelyet a miniszter hagy jóvá. A szabályzat – figyelembe véve az adományozó feltételeit – tartalmazza az előirányzat rendeltetését, a kedvezményezettek körét, a kötelezettségvállalás és utalványozás rendjét, a devizában érkező bevételek felhasználási szabályait.
(2) A segélyprogramokhoz tartozó devizaszámlák és célelszámolási számlák pénzforgalmát igazoló banki kivonatok másolati példányát a Fejezeti Költségvetési Főosztály részére kell átadni. A bevételek és kifizetések igazolására szolgáló bizonylatok másolati példányát – illetve könyvelési bizonylatot – a banki kivonatokhoz kell csatolni, amely a koordinátor által kijelölt munkatárs feladata.
A fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei
7. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok eredeti előirányzatában saját bevétellel – a nemzetközi segélyprogramok kivételével – a Kövice rendelkezik.
(2) A célelőirányzat bevételi jogcímeit, bevételeinek felhasználását, a behajthatatlan követelések leírására vonatkozó szabályokat a célelőirányzatok működtetésére vonatkozóan a környezetvédelmi és vízügyi miniszter rendeletben, illetve külön miniszteri utasításban szabályozza.
8. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok év közben keletkező bevételi jogcímeit (kamatok, árfolyamnyereség, megtérülések, egyéb átvett pénzeszközök) és bevételi többleteit ugyanazon előirányzatok növelésére kell fordítani, mint amelyekkel összefüggésben keletkeztek.
(2) A bevételi többletek felhasználására – a célelőirányzat kivételével – a koordinátor tesz javaslatot, amelyet a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetőjének előterjesztésében a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár hagy jóvá. A Kövice bevételi többleteinek felhasználására a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár tesz javaslatot, amelyet a közigazgatási államtitkár egyetértésével a miniszter hagy jóvá.
(3) A nemzetközi segélyprogramok keretében létesített előirányzatok (PHARE) többletbevételei (deviza, általánosforgalmiadó-visszatérítés) miatt szükségessé váló előirányzat-módosításokról a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője saját hatáskörben intézkedik a Magyar Államkincstár felé.
(4) A célelőirányzat központosított bevételeinek eredeti előirányzattól való eltérése miatt szükségessé váló előirányzat-módosításokat a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője hajtja végre a Magyar Államkincstár megkeresése alapján és arról értesíti a célelőirányzatot kezelő szervezeti egységeket és a közigazgatási államtitkárt.
Vegyes rendelkezések
9. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére – a (2) bekezdésben és a Kvt. 50. § (4) bekezdésben meghatározottak kivételével – kötelezettségvállalás csak a tárgyévi előirányzat mértékéig történhet.
(2) Éven túli kötelezettség vállalható:
a) a tárgyévi előirányzat terhére, ha a szakmai, műszaki teljesítés a következő év június 30-ig megtörténik, vagy
b) intézményi beruházás, felújítás, illetve központi beruházás esetén – figyelemmel az Ámr. előírásaira –, ha a kivitelezés várhatóan az egy évet meghaladja és a tárgyévben rendelkezésre álló forrást a következő évek előirányzatai terhére kell biztosítani.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a kivitelező kiválasztásához szükséges közbeszerzési vagy szabadkézi eljárás megindítását megelőzően a beruházás megvalósításához szükséges költségvetési támogatás éven túli biztosítására – a beruházás teljes megvalósításának pénzügyi fedezetére, pénzügyi ütemezéssel – a közigazgatási államtitkár a megvalósító intézmény részére ígérvényt ad ki. Az ígérvény értékhatárhoz is köthető.
(4) A fejezeti kezelésű előirányzatokból – a célelőirányzatok kivételével – visszterhesen nyújtott támogatás (kölcsön) nem adható, továbbá előleg csak az (5) bekezdésben foglaltak esetében adható.
(5) A közbeszerzési értékhatárt elérő vízügyi beruházások esetében – indokolt esetben, összhangban a pályázati kiírással és az elfogadott ajánlattal – előleg fizetése vállalható, de ennek mindenkori értéke az adott beruházási projektnél az éves támogatási előirányzat 25%-át nem haladhatja meg.
10. § Az összehangolás szabályai alá tartozó, azonos támogatási célt szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok az Ámr. 7. számú melléklete szerinti előirányzatok, valamint a PHARE beruházási projektek.
11. § (1) Az új fejezeti kezelésű előirányzatnak fejezeti hatáskörben, év közben történő létesítését – a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a miniszter hagyja jóvá.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kezdeményező szervezeti egység vezetőjének meg kell határoznia az előirányzat rendeltetését, célját, forrásigényét, valamint azt, hogy a forrás milyen módon biztosítható. A miniszter részére az előterjesztést a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetője készíti el.
(3) Nem kell a miniszter jóváhagyása új fejezeti kezelésű előirányzat év közben történő létesítéséhez, ha arra nemzetközi megállapodás (új PHARE-program) vonatkozik, vagy kormányhatározat alapján kerül sor.
(4) Az új fejezeti kezelésű előirányzatnak a fejezeti címrendben való létesítéséhez a miniszter engedélye szükséges, ha annak forrását fejezeti hatáskörben részben vagy egészben belső átcsoportosítással kell biztosítani. Az új előirányzatnak a fejezeti címrendben való létesítése a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetőjének feladata.
(5) Amennyiben év közben létesített új fejezeti kezelésű előirányzat, vagy a már korábban jóváhagyott PHARE-programon belül új projekt létesítésére vonatkozik, és e fejezeti kezelésű előirányzat célja ezen utasítás mellékletében meghatározott programcélnak megfelel, az új fejezeti kezelésű előirányzatnak az utasítás mellékletében év közben történő megjelenítése nem szükséges.
12. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok rendeltetésszerű felhasználását – informatikai fejlesztések esetében az Informatikai Önálló Osztály vezetőjének bevonásával – a koordinátor köteles ellenőrizni. Amennyiben a rendeltetésétől eltérő felhasználást tapasztal, kötelezi a feladat végrehajtásával megbízottat, illetve a kedvezményezettet a felhasználási cél tényleges megvalósítására, vagy végső esetben kezdeményezi a kapott pénzeszköz visszafizetését.
(2) Az OKTVF beruházásában megvalósuló, de a területi szervekhez, illetve a regionális vízmű részvénytársaságokhoz kerülő létesítmények a műszaki átadást követően befejezetlen beruházásként, könyvviteli úton kerülnek átadásra.
(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának alakulásáról évközi beszámolót kell készíteni a miniszter részére, amelyben be kell mutatni a már felhasznált, illetve lekötött kereteket, és a le nem kötött keretek tervezett felhasználási ütemét. A féléves beszámoló készítésének időpontja megegyezik a Magyar Államkincstár felé benyújtandó beszámoló határidejével (július 31. utáni 15. munkanap), a III. negyedévi beszámoló elkészítésének határideje október 25. A célelőirányzatról, valamint a még fel nem használt fejezeti kezelésű előirányzatokról a IV. negyedévben havonta kell tájékoztatót készíteni, amelynek határideje a tárgyhónapot következő 25. nap. Valamennyi időszakra vonatkozó beszámolót a koordinátor készíti el, melyből összeállítandó tájékoztató készítése a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetőjének feladata. A Kövice beszámolója külön készül, melyet a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár terjeszt elő.
(4) A beszámolási évet követő év március 31-ig a keretkoordinátornak – a (3) bekezdés alapján készített beszámolóktól függetlenül – szöveges és számszaki éves beszámolót kell készítenie a fejezeti kezelésű előirányzatok előző évi felhasználásáról, ezen belül a tervezett és megvalósult célokról, többéves feladat esetében pedig a feladat időarányos teljesítéséről. A beszámolási kötelezettség minden fejezeti kezelésű előirányzatra kiterjed, beleértve a nemzetközi segélyprogramok és a beruházások előirányzatait is.
(5) Az egyes előirányzatok rendeltetését, felhasználási célját, illetve az általánostól eltérő felhasználási szabályokat az utasítás melléklete tartalmazza.
Záró rendelkezések
13. § (1) Az utasítás a kiadmányozása* napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) 2004. évben eredeti előirányzatként nem szereplő fejezeti kezelésű előirányzatok 2002. évi maradványának felhasználására a fejezeti kezelésű előirányzatok 2003. évi felhasználási szabályairól szóló 4/2003. (K. Ért. 3.) KvVM utasítás rendelkezései az irányadók.
(3) A környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat fejezeti kezelésű előirányzatra ezen utasításban foglalt rendelkezéseket a működtetésre majdan kiadásra kerülő KvVM utasítás rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
Dr. Persányi Miklós s. k.,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Melléklet a fejezeti kezelésű előirányzatok 2004. évi felhasználási szabályairól szóló 4/2004. (K. Ért. 4.) KvVM utasításhoz
A fejezeti kezelésű előirányzatok rendeltetése, felhasználási célja, illetve az általánostól eltérő felhasználási szabályai a következők (a fejezeti kezelésű előirányzatok megnevezése utáni zárójelben: címszám / alcímszám / jogcím csoportszám / jogcím szám).
1. Beruházás (10/1)
1.1. Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai (10/1/1)
1.2. Meteorológiai Szolgáltatás beruházásai (10/1/2)
1.3. Környezetvédelem beruházásai (10/1/3)
1.4. Természetvédelem beruházásai (10/1/4)
1.5. Vízügyi szervek beruházásai (10/1/5)
A beruházási előirányzatok a fejezethez tartozó intézmények elhelyezésének, alapfeladatainak biztosítását szolgálja. A törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai előirányzat a fejezethez tartozó valamennyi intézmény működtetésével összefüggő fejlesztést, míg a meteorológiai, környezetvédelmi és természetvédelmi és vízügyi beruházások a szakmai célokat szolgáló fejlesztéseket és azok intézményi hátterének megteremtését biztosítja.
A központi beruházások a beruházásfinanszírozás keretei között, a Beruházás Finanszírozási Alapokmány szerint kerülnek a megvalósító intézményekhez.
Az egyes jogcímcsoportok koordinátorai:
Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai |
közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár |
Meteorológiai szolgáltatás beruházásai |
közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár |
Környezetvédelem beruházásai |
környezetvédelmi helyettes államtitkár |
Természetvédelem beruházásai |
természetvédelmi helyettes államtitkár |
Vízügyi szervek beruházásai |
vízügyi helyettes államtitkár – az (5)–(6) bekezdések végrehajtására a Vízügyi Koordinációs Főosztály vezetője jogosult |
Az előirányzatokból megvalósításra tervezett egyes beruházások feladattervét és azok évközi módosításait a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetőjének előterjesztésében a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
A jóváhagyott éves beruházási terv nem lényegi módosításait (így például: gépkocsitípusszám vagy az összegen belül a darabszámváltozás, építési beruházás esetén a kivitelezési sorrend módosítása) a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetőjének előterjesztésében a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár hagyja jóvá.
1.6. Kiemelt városok szennyvízkezelése (10/1/6)
Az előirányzat elsősorban az 54/1995. (V. 10.) Korm. rendelet alapján a főváros és a megyei jogú városok szennyvíztisztításának költségvetési támogatását biztosítja, összhangban a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Programmal 25/2002. (II. 27.) Korm. rend. 26/2002. (II. 27.) Korm. rend.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5)–(6) bekezdések végrehajtására a Települési Vízgazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
1.7. Vízkárelhárítás (10/1/7)
1.7.1. Duna Budapest–Szap közötti szakaszának rendezése (10/1/7/1)
A rendezést a 2059/1996. (III. 3.) Korm. határozat teszi a tárca feladatává. Célja: a Duna mint nemzetközi hajóút működtetésének lehetővététele, ezzel a nemzetközi konfliktusok elkerülése, valamint a területet veszélyeztető árvizek levezetésének javítása úgy, hogy a természetvédelmi szempontból is figyelemreméltó eredményeket felmutató mellékágprogram is folytatható legyen.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5)–(6) bekezdések végrehajtására a Területi Vízgazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
1.7.2. Felső-Tisza-vidéki árvízvédelmi rendszerek fejlesztése (10/1/7/2)
Az előirányzat az elsőrendű árvízvédelmi műveknek egy olyan nevesített, belső tartalmában létesítményekre kidolgozott, 2003/2002. (I. 11.) Korm. h., a 2255/2000. (X. 31.) Korm. határozat és a 2005/2000. (I. 8.) Korm. határozat rendelkező árvízvédelmi fejlesztési programja, amelynek végrehajtása 1996-tól folyamatban van. A beruházás célja a Záhony feletti Tisza-szakasz árvízvédelmi fejlesztése, a szükséges biztonság megteremtése.
A fejlesztendő szakasz hossza 260 km, ebből a 2001.évi kényszerű esemény miatt sürgősen fejlesztendő 129 km, elkészült 79 km, középtávon 42 km, a többi hosszabb távon kell hogy kiépüljön. Legfontosabb a beregi öblözet bezárása, a Szamos közi, a Palád-Csécse, illetve a Kraszna közi öblözetek védelme.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5)–(6) bekezdések végrehajtására a Területi Vízgazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
1.7.3. Bodrog közi árvízvédelmi rendszer fejlesztése (10/1/7/3)
A kiemelt program célja a 2003/2002. (I. 11.) Korm. határozat, a 2255/2000. (X. 31.) Korm. határozat és a 2005/2000. (I. 8.) Korm. határozat alapján a Tokaj és térsége környéki Tisza- és Bodrog-szakasz árvízvédelmi fejlesztése, a megfelelő és elvárható biztonság megteremtése. Projekt jellegét az összefüggő rendszer indokolja, időszerűségét és kiválasztásának helyességét az elmúlt évek árvizei támasztják alá. A sürgősen fejlesztendő töltésszakasz 25km.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5)-(6) bekezdések végrehajtására a Területi Vízgazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
1.7.4. Közép-tiszai árvízvédelmi rendszer fejlesztése (10/1/7/4)
Az előirányzat az elsőrendű árvízvédelmi műveknek egy, a 2003/2002. (I. 11.) Korm. határozat, a 2255/2000. (X. 31.) Korm. h. és a 2005/2000. (I. 8.) Korm. h. által rögzített, tartalmában létesítményekre kidolgozott fejlesztési programja, amelynek végrehajtása 1999-ben kezdődött meg. Cél: a Szolnokot és térségét (Tiszaroff, Óballa, Kőtelek, Tiszasüly, a magas parti települések és a Zagyva) érintő Tisza-szakasz árvízvédelmi fejlesztése az előírt mértékadó árvízszintre, az elvárható biztonság megteremtése.
A fejlesztésre kijelölt töltéshossz 135 km, amit a 2000. évi árvíz tapasztalatai alapján sürgősen ki kell építeni.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5)-(6) bekezdések végrehajtására a Területi Vízgazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
1.7.5. Vásárhelyi terv továbbfejlesztése (10/1/7/5)
A Kormány 2003. február 26-i szolnoki kihelyezett ülésén elfogadta a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepciótervet.
A fejlesztési cél egy komplex program: az árvízbiztonság megteremtésén túlmenően kiterjed az érintett térség terület- és vidékfejlesztésére, az új típusú tájgazdálkodás alkalmazására és meghonosítására az árapasztó tározók területén, valamint a Tisza menti települések infrastruktúrájának fejlesztésére is.
A 2004–2007 közötti I. ütemben az árvízvédelmi munkálatok sorában a nagyvízi meder vízszállító képességének helyreállítása, a hullámtér természetvédelmi rekonstrukciója szerepel a folyó Tivadar környéki szakaszán, valamint Szolnok és a déli országhatár között. Az árapasztó tározó-rendszer kiépítése: hat helyen készül árvízszabályozó tározó.
Az első négy év költsége 130 milliárd Ft összegű, amely összegnek mintegy felét az árvízvédelmi beruházások, másik felét pedig vidékfejlesztés, tájgazdálkodás, infrastruktúra fejlesztése jelenti. 2004. évben ebből 8 milliárd forint áll rendelkezésre az árvízvédelmi beruházások előkészítésére, illetve részleges megvalósítására. A teljes megvalósítás költségének mintegy negyedét EU-források tervezett bevonása jelenti. Az előkészítő tervezési munkák az EU-normák szerinti nyílt tervezési eljárással folynak.
A 2004-es év feladatai a környezeti hatástanulmányok és az engedélyezési tervek elkészítése, a tervezett létesítmények hatósági engedélyeztetése, a terület- és vidékfejlesztési program részletes kidolgozása, a kivitelezők kiválasztása nyílt közbeszerzési eljárással. 2004 őszén megkezdődik az első tározók kialakítása, valamint a nagyvízi meder rendezése.
A program I. ütemének megvalósításával párhuzamosan 2005 közepéig a II. ütem tudományos és szakmai megalapozásának előkészítése is megkezdődik.
Az előirányzat koordinátora a közigazgatási államtitkár, az 5. § (5)–(6) bekezdések végrehajtására a Területi Vízgazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
1.8. Egyéb regionális víziközmű-hálózat fejlesztése (10/1/8)
Az előirányzat az állam kizárólagos tulajdonát képező víziközmű-rendszerek fejlesztését, a nagyobb térségek regionális főműveinek építését szolgálja az ország egész területén a Balaton és a Kis-Balaton térség kivételével.
Az előirányzatból a szennyvíz-elvezetési, -tisztítási feladatok végrehajtása mellett döntően a vízellátás biztonságát növelő kapacitásfejlesztések, valamint ivóvízminőség-javító beruházások valósulnak meg.
A főművi fejlesztések tervezése a vízbázisvédelmi célprogram [123/1997. (VII. 18.) Korm. r.] eredményeinek érvényesítésén keresztül, az ivóvízminőség-javító programmal [201/2001. (X. 25.) Korm. r.] és a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal [25/2002. (II. 27.) Korm. r., 26/2002. (II. 27.) Korm. r.] összhangban, az európai uniós csatlakozással összefüggő új jogszabályok figyelembevételével történik.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5)–(6) bekezdések végrehajtására a Települési Vízgazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
1.9. Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése (10/1/9)
Az előirányzat az állam kizárólagos tulajdonát képező víziközmű-rendszerek fejlesztését, a regionális főművek építését szolgálja a Balaton térségében.
A Balaton térségében a részletes regionális főművi fejlesztési feladatok végrehajtása az előirányzat segítségével a Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programra (BVFP) alapozott két koncepció, a „Balaton kiemelt üdülőkörzet regionális vízellátása” és a „Balaton térség regionális szennyvízelvezetése és -tisztítása” fejlesztési koncepció alapján történik.
A balatoni beruházások tekintetében a Nyugat-balatoni Regionális Vízmű folyamatban lévő fejlesztése mellett elsősorban a már megkezdett szennyvíz-elvezetési, -tisztítási fejlesztések folytatása és befejezése a legfontosabb feladat.
A főművi fejlesztések tervezése a vízbázisvédelmi célprogram [123/1997. (VII. 18.) Korm. r.] eredményeinek érvényesítésén keresztül, az ivóvízminőség-javító programmal [201/2001. (X. 25.) Korm. r.] és a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal [25/2002. (II. 27.) Korm. r., 26/2002. (II. 27.) Korm.r.] összhangban, az európai uniós csatlakozással összefüggő új jogszabályok figyelembevételével történik.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5)-(6) bekezdések végrehajtására a Települési Vízgazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
1.10. Egyéb vízminőség-védelem (10/1/10)
1.10.1. Egyéb vízminőség-védelem (10/1/10/1)
A program a vízminőségi kárelhárítás operatív végrehajtásához szükséges megelőző, felkészülő teendők, így a védelmi helyek kiépítése, az eszközbeszerzések, továbbá a Velencei-tó, Fertő tó és a Kiskörei-tározó vízminőség-védelmével kapcsolatos beavatkozások finanszírozását szolgálja.
Az előirányzat finanszírozza a védekezéshez elengedhetetlenül szükséges a védelmi képesség növelését (előzetes tervezések elvégzése, beavatkozási helyek kiépítése, védelmi eszközök beszerzése), továbbá a megalapozó vizsgálatokat végző ágazati laboratóriumok ütemes fejlesztését is.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5)–(6) bekezdések végrehajtására a Területi Vízgazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
1.10.2. Vízbázisvédelem (10/1/10/2)
A vízbázisvédelmi beruházások célja az üzemelő vízbázisok esetén a sérülékeny földtani környezetű vízbázisok utólagos biztonságba helyezéséhez szükséges kutatási, diagnosztikai munkák elvégzése, a szennyező források feltárása, a megfelelő rendszerek kiépítése, a védőterületek meghatározása és a védelembe helyezéshez szükséges a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rend. szerint intézkedéseket tartalmazó biztonságba helyezési tervek elkészítése. A távlati vízbázisok esetében a biztonságba helyezés megelőző jellegű tevékenységének ellátása, azaz a víztermelő helyek telepítésére előirányzott területeken a feltáró, diagnosztikai munkák elvégzése, a szükséges megfigyelő rendszer kialakítása, a védőterület meghatározása, kijelölése és kialakítása, valamint az újabb szennyező források betelepülésének megakadályozása.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5)-(6) bekezdések végrehajtására a Települési Vízgazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
1.10.3. Vízrajz (10/1/10/3)
Az előirányzat az állami vízrajzi tevékenység elláthatóságához szükséges fejlesztéseket, így az Országos Vízrajzi Távmérő Hálózat megvalósításához, a vízrajzi adatátvitel(kommunikáció) és adatbázis fejlesztéshez szükséges munkákat, beruházásokat tartalmazza (figyelemmel a 2000/60/EK irányelve 8. cikkében megfogalmazott feladatok végrehajtására).
A beruházások célja:
– a vízrajzi adatok megbízhatóságának és gyors hozzáférhetőségének általános javítása,
– a törzs- és üzemi állomáshálózatok sűrűségének és területi elosztásának optimalizálása, a mérési tevékenység automatizálásának fejlesztése, az országos távmérő- és riasztóhálózatának kiépítése, a mérőállomásokkal kellően nem lefedett térségekben a hiányosságok pótlása, a meglévő műszerpark folyamatos korszerűsítése.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5)–(6) bekezdések végrehajtására a Vízügyi Koordinációs Főosztály vezetője jogosult.
1.11. Balatoni vízminőség-védelem (10/1/11)
A program célja a Balaton vízminőségének javítása, a romló tendencia megállítása. A Balatonon és vízgyűjtőjén lefolyó vizek mennyiségét javító beavatkozások a Kormány kiemelt feladatai között szerepelnek (így például: nádgazdálkodás, partvédő művek rekonstrukciója, Sió-csatorna vízlevezető-képességének biztosítása). Ennek önálló része a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer kiépítése.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5)-(6) bekezdések végrehajtására a Területi Vízgazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
1.12. Nagymaros feletti befejezetlen védtöltések rendezése (10/1/12)
A beruházás a 2017/1994. (II. 25.) Korm. határozat végrehajtására vonatkozik, az előző években elkészült szakaszok folytatása, a fontossági sorrend figyelembevétele mellett.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5)–(6) bekezdések végrehajtására a Területi Vízgazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
1.13. Vízügyi informatikai rendszer fejlesztése (10/1/13)
Az előirányzatból a vízügyi hálózat tűzfal- és vírusvédelmi rendszerének kialakítása, a vízügyi informatikai rendszer felügyelete céljára SMS- és hálózati eszközöket felügyelő rendszer telepítése, a Lotus Notes rendszer verzióváltása (fejlesztés R5-ről R6-ra), a vízügyi telefonrendszer híváskiterjesztése, az integrált térinformatikai rendszer továbbfejlesztése, mentési és adatvédelmi rendszer fejlesztése, a HELP DESK rendszer bevezetése, a felhasználói támogatás biztosítása kerül finanszírozásra.
Az eszközfejlesztés keretében kerül sor a szakaszvédelmi központok bekapcsolására a vízügyi hálózatba, az OVF szerverpark korszerűsítésére és az 5 évnél idősebb munkaállomások cseréjére, az OVF telefonközpont bővítésére és automata tájékoztató rendszer megvalósítására, a VIZIG-ek amortizálódott informatikai berendezéseinek cseréjére, továbbá az automatikus mérőrendszerek és adatátvitelük fejlesztésére.
A nem technikai jellegű fejlesztések keretében kerül sor a vízügyi objektumok törzsadatkezelő rendszerének fejlesztésére, az ágazat megjelenítésére az Interneten és egyéb célú információs rendszerek fejlesztésére. Ezek a munkák elsősorban az infrastruktúra, az adatbázis menedzsment, a Vízgazdálkodási Információs Rendszer, a Védekezési Információs Rendszer, a térinformatikai projekt, valamint a Vezetői Közgazdasági Információs Rendszer fejlesztését célozzák.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5)–(6) bekezdések végrehajtására a Vízügyi Koordinációs Főosztály vezetője jogosult.
1.14. Vízkárelhárítás egyéb beruházásai (10/1/14)
1.14.1. Elsőrendű árvízvédelmi művek fejlesztése és rekonstrukciója (10/1/14/1)
Az előirányzat a nem kielégítő védképességű elsőrendű árvízvédelmi művek védbiztonságának fejlesztését, térségükben az elvárható árvízvédelmi biztonság megteremtését, az árvizek kártételei elleni megelőző tevékenység biztosítását szolgálja. Az árvizek elleni védelmet a Kormány azország biztonságpolitikájának részeként nevesíti [2182/1995. (VI. 22.) Korm. h., 2055/1999. (III. 26.) Korm. h., 2005/2000. (I. 18.) Korm. h., 2255/2000. (X.31.) Korm. h., 2003/2002. (I. 11.) Korm. h.].
Az előirányzat terhére az árvízvédelem infrastrukturális fejlesztések (védelmi központok, töltésburkolatok, kerékpárutak, hírközlő és informatikai hálózatok, kisajátítások és tervezések, térinformatikai alapadatok és védelmi tervek), továbbá a projekt típusú beruházásokon túli egyedi töltéserősítési és védelmiképesség-fokozási munkák valósulnak meg.
Ebből az előirányzatból kell fedezni a nevesített árvíz-mentesítési programok előkészítő tervezését és előmunkálatait is.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5)–(6) bekezdések végrehajtására a Területi Vízgazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
1.14.2. Folyó- és tószabályozás (10/1/14/2)
A program célja a folyókkal, illetve a tavakkal egységes rendszerben a kárelhárítási, a hasznosítási, valamint az ökológiai igények összehangolása. A munkák elsődlegesen a folyómederben a víz és a jég szabályozott körülmények közötti levonulását célozzák, védik az árvízvédelmi műveket és a kisvízi meder kialakításával biztosítják a víziutat, ahol szükséges.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5)-(6) bekezdések végrehajtására a Területi Vízgazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
1.14.3. Nagyműtárgyak rekonstrukciója (10/1/14/3)
A program célja a 25-50 éve vagy még régebben épült, műszakilag és erkölcsileg elavult jelentősebb vízügyi létesítmények – zsilipek, vízlépcsők, hajózsilipek stb. – zavartalan működésének biztosítása. A folyami nagyműtárgyakon kívül a belvízelvezetés szempontjából fontos létesítmények – belvízvédelmi szivattyútelepek, vízkormányozó műtárgyak – rekonstrukcióját is tartalmazza. A 2003–2005-re tervezett munkák a korábban részletesen kidolgozott rekonstrukciós programnak megfelelően kerültek meghatározásra, amelyek a már megkezdett munkák folytatását (Kvassai-zsilip, tiszalöki vízlépcső, kiskörei vízlépcső, Sió-zsilip és hajózsilip, keleti beeresztő műtárgy, tatai Öreg-tó leeresztő műtárgy), a sürgősségi sorrend figyelembevételével az újonnan induló munkák előkészítését és beindítását (szentgotthárdi duzzasztó, Hortobágy-Berettyó árvízkapu), továbbá a nagy költségigényű szivattyútelepi rekonstrukciós munkákat jelentik.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5)–(6) bekezdések végrehajtására a Területi Vízgazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
1.14.4. Dombvidéki vízrendezés (10/1/14/4)
Az előirányzat a vízgyűjtőre csapadék formájában jutó víz lehetőség szerinti legalacsonyabb kártételek melletti elvezetését, szabályozott lefolyását célozza, amely döntő mértékben rekonstrukciót, azaz a meglévő medrek, vízi létesítmények eredeti állapotra történő helyreállítását, szükség szerinti korszerűsített újjáépítését jelenti.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5)–(6) bekezdések végrehajtására a Területi Vízgazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
1.14.5. Síkvidéki vízrendezés (10/1/14/5)
A hazai belvízelvezető-hálózat főműveinek (a vízügyi igazgatóságok által kezelt létesítmények) hálózatsűrűsége névleges kapacitásához képest elmaradt tényleges kapacitás jelentős rekonstrukciós beavatkozást igényel, amelynek finanszírozását ez az előirányzat biztosítja.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5)–(6) bekezdések végrehajtására a Területi Vízgazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
1.14.6. Vízpótló és -elosztó rendszerek (10/1/14/6)
A vízpótló és elosztó művek célja olyan, vízkormányzási eszközökkel végrehajtható térségi vízátvezetés, amelynek révén a természetes állapotban vízhiányos területekre csatornák, szivattyútelepek, zsilipek segítségével az ökológiailag és ökonómiailag szükséges vízmennyiség átvezetése megoldható. Az édesvízkészletek stratégiai elemmé válásával ezek a beruházások nemzetbiztonsági szerepet is betöltenek.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5)–(6) bekezdések végrehajtására a Vízkárelhárítási Főosztály vezetője jogosult.
1.14.7. Duna–Tisza közi homokhátság vízvisszatartása, vízpótlása (10/1/14/7)
Az előirányzatból kell megvalósítani a Duna–Tisza közi homokhátság vízvisszatartását, a domborzat adta lehetőségek kihasználásával tározók építését. A program célja a lesüllyedt talajvíz okozta vízhiány enyhítése az érintett négy intézmény (Közép-duna-völgyi VIZIG, Alsó-duna-völgyi VIZIG, Közép-tisza-vidéki VIZIG, Alsó-tisza-vidéki VIZIG) összehangolt, egyeztetett tevékenységével. [2087/1995. (IV. 3.) Korm. h., 2086/1996. (IV. 11.) Korm. h., 2286/1996. (X. 25.) Korm. h., 2271/1999. (X. 22.) Korm. h.]
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5)-(6) bekezdések végrehajtására a Területi Vízgazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
1.14.8. Balatoni vízkárelhárítás (10/1/14/8)
A program célja a Balatonnal kapcsolatos vízkár-elhárítási tevékenységek elkülönített kezelése, – a balatoni vízszintszabályozás érdekében – a kiöntések által okozott károk enyhítését, minimalizálását szolgáló mederrendezési munkák megvalósítása a Sió-csatornában, valamint a Sió-meder megfelelő állapotban tartása.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5)–(6) bekezdések végrehajtására a Területi Vízgazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
1.14.9. Tározós vízrendezés támogatása (10/1/14/9)
Az előirányzat célja a településeken felhalmozott nemzeti vagyonban, az ott élő emberek értékében és a vízgazdálkodási létesítményekben keletkező vízkárok megelőzése, mérséklése, azaz a helyi vízkárok csökkentése, az élet- és vagyonbiztonság elvárt szintre emelése. További cél a vízgyűjtőre hullott csapadék visszatartása, hasznosítása komplex műszaki beavatkozással, a vízkészletekkel való okszerű gazdálkodással. A vízkészletek ilyen módszerrel történő szabályozására elsősorban a hegy- és dombvidéki tározós program megvalósításával érhető el eredmény. A2004. évi feladatok egyes meglévő tározók rekonstrukcióját, új tározók tervezését, illetve más előkészítő munkákat tartalmazzák.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5)–(6) bekezdések végrehajtására a Területi Vízgazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
1.15. Vízkészlet-gazdálkodási létesítmények (10/1/15)
A beruházások célja a különböző hasznosítási célú víztereken (tavakon, holtágakon, tározókon) szükséges rehabilitációs jellegű beavatkozások megalapozása és végrehajtása (így például: eredeti, illetve fejlesztett mederállapotok kialakítása, vízminőség-javítási célú iszaptalanítások elvégzése, a „jó vízállapotok” megteremtése), valamint a térségi vízpótló rendszerekben az optimális vízszétosztást támogató fejlesztések megvalósítása (modellezés, szoftverfejlesztés, észlelőhálózat-telepítés).
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5)–(6) bekezdések végrehajtására a Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
1.16. Infrastruktúra-fejlesztési feladatok (10/1/16)
Az előirányzat a vízgazdálkodási és vízkárelhárítási beruházások döntés-előkészítését szolgálja (hullámterek vizsgálata, az előző évek hatásainak elemzése, a vízpótlási feladatok elemzése, az ivóvízminőség-javító programok előkészítése).
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár, az 5. § (5)–(6) bekezdések végrehajtására a Vízügyi Koordinációs Főosztály vezetője jogosult.
2. Ágazati célelőirányzatok (10/2)
2.1. Szigetközi térség megfigyelő rendszere (10/2/1)
Az előirányzatok a Duna elterelését követően a Szigetközben bekövetkező környezeti károk mérséklésével összefüggő, KvVM-et terhelő feladatok finanszírozására szolgál:
– a térség rehabilitációs feladatainak végrehajtását megalapozó monitoringrendszer üzemeltetése,
– a koncepcióban meghatározott térségi rehabilitációs munkák támogatása.
Az előirányzatok koordinátora a környezetvédelmi helyettes államtitkár.
2.2. Energia Központ Kht. közhasznú feladatai (10/2/2)
Az 1031/2000. (IV. 7.) Korm. határozat előírja, hogy 2001. évtől az „Energia Központ” Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Kht. működtetési finanszírozását elkülönítetten kell tervezni az alapítók részesedésének arányában. A Környezetvédelmi Minisztérium társasági részesedése a Kht.-ban 25%. Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár.
2.3. Vízkár-elhárítási művek fenntartása (10/2/3)
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény által meghatározott és a 22/1996. (XI. 29.) KHVM rendelettel közzétett kizárólagos állami tulajdonú művek fenntartásának állami kötelezettségére tekintettel a 2060/1996. (III.13.) Korm. h. 5. pontja alapján az előirányzat a vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő vízkár-elhárítási létesítmények fenntartási kiadásaihoz járul hozzá. Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár.
2.4. Távlati ivóvízbázisok fenntartása (10/2/4)
Az előirányzathoz tartozó feladatokat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. § (1) bekezdésének b)pontja határozza meg. E kötelezettség alapján, illetve a 2249/1995. (VIII. 31.) Korm. h. 4. pontja alapján a távlati ivóvízbázisokkal kapcsolatos feladatok körében gondoskodni kell a biztonságba helyezés során létrehozott művek fenntartásáról is. A távlati vízbázisok gondozása évenként a szakági működés, a vízminőségi mérések vizsgálatával kapcsolatos, valamint a vízrajzi üzemeltetési és karbantartási kiadásokat foglalja magába.
A távlati vízbázisok fenntartási feladatainak célja a víztermelő helyek távlati telepítésére előirányzott területeken kialakított megfigyelőrendszer működtetése, fenntartása, a kijelölt és a kialakított védőterület fenntartása, az esetleges újabb szennyező források betelepülésének megakadályozása. Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár.
2.5. Kutatási feladatok (10/2/5)
Az előirányzat a vízügyi tevékenységek alkalmazott kutatásokkal történő megalapozottságát segíti elő, amely a rendelkezésre álló adatállományok és információk jobb hozzáférhetőségét, vizeink állapotának megismerését, vízgazdálkodási létesítmények számbavételét, a beavatkozások hatásainak értékelését jelenti.
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár.
2.6. Nemzetközi tagdíjak (10/2/7)
Az előirányzat hazánk környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi nemzetközi szervezetekben történő részvételéhez kapcsolódó tagdíjfizetési kötelezettségek és önkéntes hozzájárulások teljesítését szolgálja. Az előirányzat a KvVM igazgatásához történő átcsoportosítással kerül felhasználásra.
Az előirányzat koordinátora a közigazgatási államtitkár.
2.7. Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program (10/2/12)
Az előirányzat a Balaton (beleértve a hozzá tartozó Kis-Balatont is), a Velencei-tó és a Tisza-tó vízminőség-védelmét elősegítő intézkedések hatásainak nyomon követését szolgálja, melyek célja, hogy a térségi és önkormányzati beruházások érzékelhető környezeti állapotjavuláshoz, a természeti értékek fenntartásához és növeléséhez vezessenek. Az előirányzat a terheléscsökkentési munkálatokhoz kapcsolódó hatáselemzésekre, felmérésekre, vizsgálatokra, állapotértékelésre, monitoringtevékenységre, alkalmazott kutatásra, valamint média- és kormányzati tájékoztatásra használható fel.
Az előirányzat koordinátora a környezetvédelmi helyettes államtitkár.
2.8. Védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása program (10/2/13)
A tárgykörrel kapcsolatban megalkotott, a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény végrehajtásának folytatását szolgálja az előirányzat. Kiterjed továbbá a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (6) bekezdése alapján a védett természeti érték és a terület tulajdonjogának változásakor a Magyar Államot megillető elővásárlási jog gyakorlására.
Az előirányzat koordinátora a természetvédelmi helyettes államtitkár.
A program alapján megvásárlásra (kisajátításra) tervezett földterületeket nemzeti park igazgatóságonkénti és művelési ág szerinti bontásban külön miniszteri rendelet állapítja meg.
Az előirányzat felhasználásának eljárási rendje a következő:
– Az előirányzat koordinátora összeállítja az előirányzat nemzeti park igazgatóságonkénti felosztási javaslatát, melynek alapján a Közgazdasági és Költségvetési Főosztály elkészíti a Feladatismertetőt és a Feladatfinanszírozási Engedélyokiratot.
– A miniszteri rendeletben meghatározott, megvásárlásra (kisajátításra) kerülő földterületekre a Magyar Állam tulajdonjogának megszerzését a nemzeti park igazgatóság kezdeményezi. Az adás-vételi szerződést az igazgatóság köti meg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság felhatalmazásával, melyet jóváhagyásra felterjeszt a koordinátor részére.
– A szerződés kötelezettségvállalója a nemzeti park igazgatóság igazgatója, ellenjegyző a nemzeti park igazgatóság gazdasági vezetője.
– A vagyonkezelés tekintetében a 183/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet szabályai szerint kell eljárni.
Az előirányzat működtetésével kapcsolatban felmerülő kiadások (így például: postaköltségek, kisajátítási eljárási és adás-vételi költségek) az előirányzat koordinátorának igazolása alapján a Fejezeti Költségvetési Főosztály vezetőjének ellenjegyzésével az előirányzat terhére elszámolhatók. Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
2.9. Duna–Tisza közi homokhátság vízpótlásának környezetvédelmi feladatai (10/2/14)
A 105/1995. (XI. 1.) OGY határozat, valamint a 2271/1999. (X. 22.) Korm. határozattal kiadott Cselekvési Program rendelkezik a Duna–Tisza közi homokhátság vízpótlásáról. Az előirányzat a Cselekvési Program 4. pontjában meghatározott hidrometeorológiai és felszín alatti víz mennyiségi és minőségi viszonyaira vonatkozó mérő- és megfigyelőrendszerek működtetését szolgálja.
Az előirányzat koordinátora a környezetvédelmi helyettes államtitkár.
2.10. A főtisztviselői kar illetményének finanszírozása (10/2/11)
Az előirányzat technikai jellegű, a Miniszterelnökség fejezettől évközi előirányzat-módosítással kerül átvételre a főtisztviselői kar többletjuttatása. Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár.
2.11. Fejezeti kezelésű előirányzatok technikai maradványa (10/2/31)
Az előirányzat technikai jellegű, a fejezeti kezelésű előirányzatok maradványaira előírt költségvetési befizetések teljesítésére szolgál. Az előirányzat feladatterv és felhasználási terv készítését nem igényli.
Az előirányzat működtetéséhez nincs szükség koordinátor kijelölésére.
5. Az Európai Unióhoz való csatlakozás költségei (10/5)
5.1. ANP intézményfejlesztés technikai feltételeinek megteremtése (10/5/1)
Az előirányzat a közösségi vívmányok átvételének Nemzeti Programja (ANP) keretében az EU-csatlakozás követelményeinek kielégítéséhez szükséges eszközbeszerzéseket és informatikai fejlesztéseket finanszírozza (így például: levegőtisztaság-védelmi mérőhálózat fejlesztése, zajminősítő mérő- és vizsgálóhálózat fejlesztése, felszíni vízminőségi mérőhálózat fejlesztése, felszín alatti vízminőségi mérőhálózat fejlesztése, Országos Vízföldtani Modellrendszer kiépítése, integrált szennyezéscsökkentés), a kibocsátott hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését is ide értve (így például: hulladékminősítések, szabványok kidolgozása, hulladékmonitoring fejlesztése).
Az előirányzat koordinátora a környezetvédelmi helyettes államtitkár.
5.2. ANP jogharmonizáció műszaki megalapozása, szabványosítás (10/5/2)
Az előirányzat az ANP-ben meghatározott, az EU-konform jogszabályok hazai bevezetésének hatásait vizsgáló műszaki-gazdasági hatástanulmányok elkészítéséhez, az előkészítés szakaszában lévő új jogszabályok műszaki tartalmának meghatározásához, a szabványosítási feladatok megvalósításához nyújt fedezetet. Az előirányzat továbbá az EU természetvédelmi jogszabályai által megfogalmazott NATURA 2000. területek kijelöléséhez és védetté nyilvánításához szükséges jogszabály-előkészítő munka finanszírozását szolgálja.
Az előirányzat koordinátora a környezetvédelmi helyettes államtitkár.
5.3. EU környezetvédelmi támogatások pályázati feltételeinek megteremtése (10/5/6)
Az előirányzat rendeltetése az EU előcsatlakozási pályázati támogatások (ISPA, PHARE), valamint a csatlakozást követően a strukturális alapok és a Kohéziós Alap pályázatainak elnyerésére való felkészülés finanszírozása. Az előkészületi munkák részben az ismert, részben pedig új feladatok projektjeinek kialakítását segítik elő.
Az előirányzat koordinátora a KvVM Fejlesztési Igazgatóság vezetője.
5.4. EU-integrációs vízügyi feladatok (10/5/7)
Az előirányzat az Európai Unióban a vízgazdálkodás működésének szabályait tartalmazó Víz Keretirányelv magyarországi bevezetését segíti elő az 1189/2002. (XI. 7.) Korm. határozat által meghatározott ütemezés szerint (így például: jogharmonizáció, vízgyűjtő kerületek és vízgazdálkodási egységek kijelölése, vízvédelmi kritériumok és paraméterek meghatározása, intézkedési program elkészítése).
Az előirányzat koordinátora a vízügyi helyettes államtitkár.
7. PHARE-programok és az átmeneti támogatás programjai (10/7)
7.1. Környezetvédelmi PHARE-program (HU-0102) (10/7/1/6)
Az előirányzat rendeltetése a veszélyes hulladékok kezelési tevékenységének engedélyezése és ellenőrzése és a laboratóriumi vizsgálatok kivitelezése mindenféle hulladékra a Környezetvédelmi Felügyelőségek laboratóriumaiban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Kormánya közötti megállapodás alapján. Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a KvVM Fejlesztési Igazgatóság vezetője.
7.2. Környezetvédelmi PHARE-program (HU-0204) (10/7/1/8)
Az előirányzat rendeltetése intézményfejlesztés és szolgáltatás. Az intézményfejlesztés célja a Felügyelőségek kapacitásfejlesztése az EU-jogharmonizációból adódó megnövekedett elvárásoknak megfelelően. A szolgáltatás feladata a felszíni és felszín alatti vizek ökológiai és kémiai állapotának felmérése. Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az előirányzat koordinátora a KvVM Fejlesztési Igazgatóság vezetője.
8. Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat (10/8)
A célelőirányzat a Környezetvédelmi alap célfeladatok (Kac) és a Vízügyi célelőirányzat (VICE) 2004. január 1-jei összevonásával létesült, Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat (Kövice) néven.
A célelőirányzat
– a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését,
– a környezeti ártalmak megelőzését, a bekövetkezett környezeti károk csökkentését, felszámolását,
– a természeti erőforrások megőrzését elősegítő, a természeti, illetőleg a védett természeti értékek, területek megőrzését, fenntartását,
– a hatékony környezetvédelmi megoldások ösztönzését,
– a vizek kártételei elleni védekezést,
– a vízkészletek védelmét,
– a takarékos és gazdaságos vízhasználatot (ivóvízhasználatot),
– a közcélú vízi létesítmények (víziközművek) létesítését, fejlesztését,
– a vízrajzi tevékenység fejlesztését,
– az állami vízügyi alapfeladatok ellátását,
– a vízgazdálkodási kutatás és műszaki fejlesztés forrásainak kiegészítését,
– a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi kutatás és műszaki fejlesztés,
– valamint a társadalom környezet- és természetvédelmi szemléletének fejlődését
szolgálja.
Az előirányzat rendeltetésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályozást külön miniszteri rendelet és miniszteri utasítás tartalmazza.
Az előirányzat feladatcsoportokra bontott éves költségvetését és annak módosításait a miniszter hagyja jóvá.
10. Fejezeti tartalék (10/10)
A fejezeti tartalék a fejezethez tartozó költségvetési szerveknél, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatokat terhelő kiadások terén felmerülő többletfeladatok és vis major jellegű kiadásainak finanszírozására szolgál. A tartalék intézményi pótelőirányzatokhoz történő felhasználásához a javasolt pótelőirányzatok összegét és rendeltetését (címenként és intézményenként kiemelt előirányzatonkénti bontásban) a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetőjének előterjesztésében a közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár hagyja jóvá, aki az előirányzat koordinátora. Az előirányzat felhasználásához feladattervet nem kell készíteni.
Az utasítást utóbb a 10/2004. (K. Ért. 5.) KvVM utasítás, a 3/2004. (K. V. Ért. 2.) KvVM utasítás, a 3/2004. (K. V. Ért. 2.) KvVM utasítás módosította. Az utasítást a 9/2012. (V. 22.) VM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte 2012. május 23. napjával.
Az utasítás kiadmányozásának napja: 2004. február 25.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás