BK BH 2004/4
BK BH 2004/4
2004.01.01.
Nem valósul meg a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, ha az álló közlekedési jármű megrongálása a közúti közlekedés biztonságát nem veszélyezteti [Btk. 184. § (1) bek.].
I. Az elsőfokú bíróság a 2001. október 18-án kelt ítéletében az I. r., a II. r., a III. r. és a fiatalkorú IV. r. terheltek bűnösségét csoportosan, társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében, és rongálás bűntettében állapította meg.
Ezért az I. r. terheltet 1 év 6 hónapi börtönbüntetésre, és 2 évre a közügyektől eltiltásra;
a II. r. terheltet 1 évi börtönbüntetésre, és 80 000 forint pénzmellékbüntetésre;
a III. r. terheltet mint különös visszaesőt 1 év 2 hónapi börtönbüntetésre;
a fk. IV. r. terheltet 8 hónapi a fiatalkorúak fogházában letöltendő büntetésre.
A kiszabott szabadságvesztések végrehajtását a II. r. és a III. r. terhelt tekintetében 3 évi, míg a fk. IV. r. terhelt tekintetében 2 évi próbaidőre felfüggesztette, egyidejűleg az I. r., a II. r., a III. r. és a fk. IV. r. terheltet a társtettesként elkövetett közlekedés biztonsága elleni bűntett miatt ellenük emelt vád alól – bűncselekmény hiányában – felmentette.
Az irányadó tényállás szerint a terheltek barátaik társaságában 1999. július 17-én délelőtt három személygépkocsival indultak útra sátortáborozás céljából.
A főútvonalon a folyamatos haladásukat először egy vontató, majd egy turistákat szállító belga állampolgár által vezetett autóbusz lassította. A mezőgazdasági vontató, majd az autóbusz mögött kialakuló kocsisorban haladtak a terheltek a három személygépkocsival. Az autóbusz megelőzésével először a II. r. terhelt eredménytelenül, majd az I. r. terhelt eredményesen próbálkozott, akinek az előzés második kísérletére sikerült. Az I. r. terhelt eredeti forgalmi sávjába gépkocsijával az autóbusz előtt tért vissza, és lassító fékezéssel azt megállásra kényszerítette.
Amikor az autóbusz megállt, a vádlottak autóikkal néhány méterre az autóbusztól ugyancsak megálltak, és a kocsikból kiugrálva az autóbuszhoz mentek, annak vezetőjét kérdőre vonták.
Folyamatos szidalmazása közepette az autóbuszt megrongálták, ablaktörlőit használhatatlanná tették, szélvédőjét súlyosan megrongálták, bal oldali visszapillantó tükrét letörték, jobb oldali visszapillantójának tükrét betörték, az ajtó nyitószerkezetét megrongálták, a jobb oldali irányjelzőt és első lámpát lerúgták.
Ezek után az autóikba visszaülve a helyszínről elhajtottak.
A rongálással a vádlottak 1 130 720 forint kárt okoztak.
A belga turistabusz vezetője a súlyosan megrongált autóbusszal az utasait a szálláshelyeikre vitte.
Az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság a 2002. május 24. napján kelt ítéletével felülbírálta. Az elsőfokú határozatot megváltoztatta, az I. r., a II. r., a III. r. és a IV. r. terheltek bűnösségét – azonos tényállás alapján, alaki halmazatban – társtettesként elkövetett közlekedés biztonsága elleni bűntettben is megállapította, a II. r. terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés próbaidőre történt felfüggesztését és a pénzmellékbüntetést mellőzte, és e terhelttel szemben 2 évre közügyektől eltiltás mellékbüntetést is kiszabott. A III. r. terhelt szabadságvesztésének próbaidőre történt felfüggesztését ugyancsak mellőzte, és e vádlottal szemben is 2 évre a közügyektől eltiltás mellékbüntetést alkalmazott. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A másodfokú eljárásban a fellebbezési bíróság az elsőfokú ítélet tényállását irányadónak tekintette, az abban elfoglalt jogi állásponttal azonban csak részben értett egyet. A terhelteknek a vádban felrótt közlekedési bűncselekmény anyagi jogi értékelése körében – az elsőbírói állásponttól eltérve – kifejtette, hogy a Btk. 184. § (1) bekezdésében meghatározott közlekedés biztonsága elleni bűntettet álló jármű megrongálásával is el lehet követni, mert a bírói gyakorlat ,,nem kívánja meg, hogy az elkövetés tárgya mozgó jármű legyen'', csupán az a fontos, hogy a megrongált jármű a közlekedésben részt vegyen.
II. A másodfokon hozott jogerős ítélet ellen a II. r. és a III. r. terheltek védői a bűnösség megállapítását érintő anyagi jogi törvénysértés miatt felülvizsgálati indítványt terjesztettek elő. Sérelmezték a másodfokú bíróság ítéletének a közlekedés biztonsága elleni bűntettel összefüggésben kifejtett jogi álláspontját, és a II. r. és a III. r. terheltek e bűntettben való bűnösségének megállapítását. Indítványozták, hogy a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a II. r. és a III. r. terheltek vonatkozásában helyezze hatályon kívül, és e bíróságot új másodfokú eljárásra utasítsa.
A legfőbb ügyész az átiratában e védők anyagi jogi álláspontjával egyetértve az I. r. és a IV. r. terheltek javára is felülvizsgálati indítványt terjesztett elő.
Indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a terhelteknek felrótt közlekedés biztonsága elleni bűntett tekintetében a másodfokú jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül, míg az ítélet egyéb rendelkezéseit hatályukban tartsa fenn.
A Legfelsőbb Bíróság az eljárás előkérdéseként a felülvizsgálat megengedhetőségét vizsgálta. Megállapította, hogy a II. r. és a III. r. terheltek védői és az I. r. és a IV. r. terheltek érdekében felülvizsgálati indítvánnyal élő legfőbb ügyész a Be. 284. § (1) bekezdés a) pontjában felülvizsgálati okként megjelölt, a terhelt bűnösségének kérdésével összefüggő anyagi jogsértést sérelmezett, ekként a megyei bíróság jogerős ítélete felülvizsgálatának törvényi akadálya nem volt.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálat során a másodfokú bíróság ítéletének a vád tárgyát képező közlekedés biztonsága elleni bűntett tekintetében elfoglalt anyagi jogi álláspontját – az indokolásban kifejtett téves jogértelmezésből adódóan – törvénysértőnek találta.
A Btk. 184. § (1) bekezdése szerint a közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt (többek között) az követi el, aki a közlekedési útvonal, jármű stb. megrongálásával, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője elleni erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon a közúti közlekedés biztonságát veszélyezteti. Ez a bűncselekmény szándékosan követhető el, melynek folytán az elkövető tudata a tette következményeként szükségszerűen beálló közlekedési veszélyhelyzet lehetőségét átfogja.
A felülvizsgált ítélet meghozatala során irányadó tényállást vizsgálva megállapítható, hogy a terheltek egy álló járművet rongáltak meg. A járműben ült annak vezetője, aki döntött arról, hogy a súlyosan megrongált (és a közlekedésben valószínűleg tényleges veszélyhelyzetet jelentő) járművel újra elindul, vagy sem. Az autóbusz vezetője természetesen nem volt olyan – jogilag releváns – kényszerítő helyzetben, amely miatt az ismételt elindulás és közlekedés kérdésében szabadon ne dönthetett volna. Amikor tehát úgy határozott, hogy a terheltek által megrongált járművel utasait továbbszállítja, a biztonságos közlekedés szabályai ellen feltehetően maga vétett.
A terheltek cselekménye – a közúti közlekedésben részt vevő közúti jármű súlyos megrongálása – tehát nem állt közvetlen okozati kapcsolatban az autóbusz elindulása után bekövetkező veszélyhelyzettel, mert a rongálás idején a jármű állt, ekként a terheltek cselekménye közvetlenül a közlekedés viszonyait semmilyen módon nem befolyásolta, abban veszélyhelyzetet sem idézett elő. A kialakuló veszélyhelyzet lehetőségét ismerve a jármű elindításáról az autóbusz vezetője határozott, így e közlekedési veszélyhelyzet közvetlenül nem a terheltek magatartásával, hanem a jármű vezetőjének döntésével és közlekedésével állt szükségszerű, direkt okozati kapcsolatban. (Hasonló értelemben döntött a Legfelsőbb Bíróság BH 2001/210. sz. jogesetében is)
Az elkövetők magatartása és az eredményként megkívánt veszélyhelyzet közötti szükségszerű okozati összefüggés hiánya pedig kizárttá teszi a Btk. 184. § (1) bekezdésébe ütköző közlekedés biztonsága elleni bűntett megállapíthatóságát.
(Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy az álló járműnek a közlekedés biztonságát veszélyeztető megrongálása önmagában természetesen alkalmas lehet a Btk. 184. § (1) bekezdésében megjelölt bűntett megállapítására, ha a veszélyhelyzetet előidéző rongálás a járművet később használó vezető által nem tudottan történik. Ekként a veszélyhelyzet bekövetkezése a közlekedés biztonságáért ugyancsak felelős járművezető – esetleg más, a jármű biztonságossága felett felügyeletet ellátó személy – tudtán, így elhárító tevékenységének lehetőségén kívül esik. Ilyen helyzetben az álló jármű közlekedési veszélyhelyzet előidézésére alkalmas megrongálása és az elinduló jármű okozta veszélyhelyzet között a közvetlen – más felelős személy döntésétől független – okozati összefüggés fennáll.)
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság jogerős ítéletének az I. r., a II. r., a III. r. és fk. IV. r. terhelteknek a közlekedés biztonsága elleni bűntettben való bűnösségét érintő rendelkezését a Be. 291. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és őket a Btk. 184. § (1) bekezdésébe ütköző társtettesként elkövetett közlekedés biztonsága elleni bűntett miatt ellenük emelt vád alól – bűncselekmény hiányában – a Be. 291. § (3) bekezdése alapján felmentette.
E felmentő rendelkezés alapján csökkent a terhelteknek felrótt, halmazatban megállapított cselekmények tárgyi súlya. Ez okból vizsgálta a Legfelsőbb Bíróság az alapeljárásban a terheltekkel szemben kiszabott fő- és mellékbüntetések súlyosságát, és arra a következtetésre jutott, hogy a nekik felrótt társtettesként, csoportosan elkövetett garázdaság bűntette és a rongálás bűntette adott körülmények között olyan tárgyi súlyú útonálló jellegű, durva bűncselekmények voltak, melyek – az alapítéletekben helyesen értékelt büntetéskiszabási tényezőkre is – indokolttá tették a jogerős határozatban kiszabott büntetéseket. Ezek megváltoztatására tehát a halmazatban álló bűncselekmények számának a csökkenése mellett sem volt indok.
A másodfokú bíróság hatályon kívül helyezéssel nem érintett ítéleti rendelkezéseinek hatályban tartása a Be. 291. § (7) bekezdésén alapul. A felülvizsgálati indítványok a terheltek javára szólóan eredménnyel jártak, ezért a felmerült költségeket az állam viseli. (Legf. Bír. Bfv. I. 2790/2002. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás