BÜ BH 2004/400
BÜ BH 2004/400
2004.10.01.
I. Az eljárást a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel rendelkező bíróság folytatja le, ha az ügy iratai a Be. hatálybalépése előtt a bírósághoz érkeztek [Be. 605. § (3) bek.].
II. Ha a területén lévő helyi bíróság és a megyei bíróság is hatáskörének hiányát állapítja meg, az eljáró bíróság kijelölése az ítélőtábla hatáskörébe tartozik [Be. 20. § (2) bek. b) pont].
A K.-i Városi Ügyészség 2002. december 23. napján vádat emelt – többek között – 1 rb. a Btk. 197. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő 12. életévét be nem töltött személy sérelmére bűnsegédként elkövetett erőszakos közösülés bűntette miatt K. F. és társa ellen a K.-i Városi Bíróságon.
A K.-i Városi Bíróság által 2003. október 7. napján tartott tárgyaláson az ügyész a történeti tényállás érintetlenül hagyása mellett megváltoztatta a cselekmény minősítését 1 rb., a Btk. 197. § (1) bekezdésébe ütköző, de a (3) bekezdés szerint minősülő és büntetendő tizenkettedik életévét be nem töltött, gondozása és felügyelete alatt álló személy sérelmére bűnsegédként elkövetett erőszakos közösülés bűntettére, aminek büntetési tétele 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztés.
A K.-i Városi Bíróság végzésével – a vádmódosításra, valamint arra hivatkozással, hogy a Be. 16. § (1) bekezdés a) pontja szerint a tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény a megyei bíróság hatáskörébe tartozik – a Be. 310. § (4) bekezdésének felhívásával megállapította hatáskörének hiányát, és elrendelte az ügy áttételét a B-K. Megyei Bírósághoz. A végzés fellebbezés hiányában első fokon jogerőre emelkedett.
A B-K. Megyei Bíróság 2003. november 18. napján kelt végzésében szintén hatáskörének hiányát állapította meg, elrendelte az ügy áttételét a K.-i Városi Bírósághoz. Egyúttal K. F. I. r. vádlott előzetes letartóztatását fenntartotta a K.-i Városi Bíróság tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig.
A végzés indokolásában megállapította, hogy a K.-i Városi Bíróság előző, áttételt elrendelő döntése téves.
A városi ügyészség vádirata a történeti tényállás vonatkozó részében tartalmazta, hogy K. F. I. r. vádlott elhatározta, hogy az 1987. szeptember 7.-én született B. B. sértettet prostitúció céljából futtatni fogja, és első alkalommal 1999. év első felében a tizenkettedik életévét be nem töltött, valamint felügyelete és gondozása alatt álló sértettet egy férfinak ,,szerezte meg közösülésre'' és ,,közvetítő magatartása következtében'' a férfi egy tanyán pénzért közösült a sértettel.
Ez a cselekmény a vádiratban írt minősítéstől eltérően eredetileg is a Btk. 197. § (1) és (3) bekezdése szerinti tizenkettedik életévét be nem töltött, gondozása és felügyelete alatt álló személy sérelmére bűnsegédként elkövetett erőszakos közösülés bűntettének minősült.
A 2003. július 1. napjától hatályos Be. 605. § (3) bekezdés első mondata szerint az eljárást a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság folytatja le, ha az ügy iratai e törvény hatálybalépése előtt a bírósághoz érkeztek.
A vádirat 2003. július 1. napja előtti benyújtásakor fennállott eljárásjogi helyzeten a 2003. július 1. napja utáni vádmódosítás – mivel ténybeli nóvumot nem tartalmazott – nem változtatott.
Ezért a fentiekben kifejtettek alapján a megyei bíróság a Be. 270. § (1) bekezdés első mondatának megfelelően megállapította hatáskörének hiányát, és a Be. 270. § (1) bekezdés második mondatának első fordulata szerint alkalmazott Be. 264. § első fordulata alapján elrendelte az ügy áttételét (visszatételét) a K.-i Városi Bírósághoz.
Ugyanakkor megállapította, hogy K. F. I. r. vádlottal szemben a városi ügyészség nemcsak erőszakos közösülés bűntette, hanem további bűncselekmények miatt is vádat emelt. K. F. I. r. vádlott eddig öt alkalommal volt büntetve, részben személy elleni erőszakos bűncselekmények miatt és négyszer is végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, valamint a vád tárgyává tett bűncselekmények egy részét a legutóbbi összbüntetésként megállapított 2 év és 10 hónap börtönbüntetésből szabadulás után, feltételes szabadság hatálya alatt visszaesőként látszik elkövetni.
Megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a vádlott jelenléte másképp nem biztosítható [Be. 129. § (2) bek. b) pont], hiszen a többszörös bűnhalmazatból és a nagy büntetési tételekből adódóan esetleges szabadlábra helyezése esetén szökésének, elrejtőzésének veszélye állna fenn, továbbá megalapozottan feltehető az is, hogy szabadlábon hagyása esetén szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el [Be. 129. § (2) bekezdés d) pont], mert erre utal a korábbi többszörös elítéltsége, a feltételes szabadság hatálya alatti cselekvés és a terhére rótt többszörös bűnhalmazat.
Ezért a megyei bíróság K. F. I. r. vádlott előzetes letartóztatását fenntartotta.
A végzés meghozatala önmagában az áttétel tekintetében ugyan a Be. 274. § (1) bekezdés I. fordulatának megfelelően a tanács elnökének jogköre lenne, de az előzetes letartóztatás fenntartása a Be. 273. § (3) bekezdés II. fordulata szerint már a tanács jogkörébe tartozik, ezért egységesen e § (4) bekezdésének megfelelően a tanács járt el.
A B-K. Megyei Bíróság végzése ellen K. F. I. r. vádlott jelentett be fellebbezést, melynek pontos okát, célját nem jelölte meg.
A Sz. Fellebbviteli Főügyészség az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyására tett indítványt.
A Sz. Ítélőtábla a fellebbezést alaptalannak ítélte, megállapította, hogy a törvénynek megfelelően járt el a megyei bíróság, amikor hatáskörének hiányát megállapította.
Álláspontja szerint az a bíróság, amelyikhez az ügyet áttették, ugyancsak köteles saját hatáskörét és illetékességét vizsgálni. Helyesen hivatkozott a megyei bíróság arra, hogy a Be. 605. § (3) bekezdése alapján az eljárást az a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság folytatja le, amelyikhez az ügy iratai a 2003. július 1. napját megelőzően érkeztek.
A 2003. július 1. napján hatályba lépett Be. 16. § (1) bekezdés a) pontja szerint a vád tárgyát képező cselekményre hatáskörrel a megyei bíróság rendelkezik. Ugyanakkor helyesen mutatott rá az első fokon eljárt megyei bíróság, hogy a törvény hatálybalépéséről szóló átmeneti rendelkezések a Be. 605. § (3) bekezdés szerint az eljárást a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel rendelkező bíróság folytatja le, ha az ügy iratai e törvény hatálybalépése előtt a bírósághoz érkeztek. Az ügy bírósághoz érkezése időpontjában pedig a vád eredeti tényállása, illetve a módosított vád szerinti minősítés vonatkozásában a városi bíróság rendelkezett hatáskörrel. Erre figyelemmel nem tévedett a megyei bíróság, amikor hatáskörének hiányát állapította meg.
A törvénynek megfelelően járt el a megyei bíróság akkor is, amikor K. F. I. r. vádlott előzetes letartóztatásának tárgyában rendelkezett.
Megalapozottan állapította meg, hogy K. F. I. r. vádlott vonatkozásában, aki korábban több alkalommal volt már büntetve, a Be. 129. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott bűnismétlés veszélye, valamint a terhére rótt bűncselekmények kiemelkedő tárgyi súlyára és többszörös halmazatára figyelemmel, a Be. 129. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szökés, elrejtőzés veszélye is fennáll. Erre figyelemmel az I. r. vádlott előzetes letartóztatását a Be. 269. § (2) bekezdése alapján a törvénynek megfelelően tartotta fenn.
Eljárási szabályt sértett azonban a megyei bíróság, amikor hatáskörének hiánya megállapítása mellett az ügyet a K. Városi Bírósághoz áttenni rendelte.
A K. Városi Bíróság 2003. évi október hó 7. napján már hatáskörének hiányát állapította meg.
Erre tekintettel a K. Városi Bíróság, valamint a B-K. Megyei Bíróság között, mivel mindkét bíróság hatáskörének hiányát állapította meg, hatásköri összeütközés áll fenn. A Be. 20. § (2) bekezdés b) pontja szerint, ha a hatásköri összeütközés a területén lévő megyei bíróság és helyi bíróság között merül fel, a kijelölésről az ítélőtábla határoz. Ezért a megyei bíróságnak a hatáskör hiányának megállapításával egyidejűleg az iratokat bíróság kijelölése végett a Sz. Ítélőtáblára kellett volna megküldeni.
Tekintettel arra, hogy a B-K. Megyei Bíróság határozata a vádlott fellebbezése folytán az ítélőtáblához felterjesztésre került, az ítélőtábla a végzés hatáskör hiányának megállapítására, valamint az I. r. vádlott előzetes letartóztatásának fenntartására vonatkozó rendelkezéseit a Be. 371. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta, mert a vádlott erre irányuló fellebbezését alaptalannak ítélte.
Ugyanakkor a végzést hivatalból is felülbírálva az áttételre vonatkozó rendelkezést mellőzte, és a Be. 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eljárás lefolytatására a K. Városi Bíróságot jelölte ki. (Szegedi Ítélőtábla Bkf. I. 426/2003. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás